1

Köröstarcsa 2

3

Tartalom Helyzetelemzés... 6 Mit mutatnak a számok?... 6 Köröstarcsa a számok tükrében... 7 A Köröstarcsán élő mintavételbe került személyek jellemzői... 8 Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban?... 9 Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével?... 9 Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért?... 10 Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat?... 10 Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról?... 10 Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást?... 11 Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres... 11 Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez?.. 11 Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért?... 12 Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember?... 12 Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon?... 13 Fejlesztési javaslatok... 15 4

Ezen helyzetelemzés és fejlesztési javaslat, terv a TÁMOP 1.4.3-10/2-2F-2011-0004 pályázat lezárásaként jött létre. A szervezetünknek a projektben vállalt feladata volt, a térségben lévő 12 településen lévő vállalkozók és a bevont célcsoport tagok együttműködésének, foglalkoztatási lehetőségeinek, véleményeknek felmérése. A projektmunkatársakkal feltérképeztük 12 település lehetőségeit, az ott élő lakosság véleményére és az ott lévő vállalkozók és önkormányzati vezetőktől származó információkra építve. Az itt felmért kutatási adatok alapján vállalásunk egy-egy településenkénti helyzetbemutatással, tervvel segíti a település vezetőségét a hatékony foglalkoztatás kiépítésében. A projekt megvalósítása két szakmai szervezet, a Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete és a Szent Lázár Alapítvány közös együttműködésében ment végbe, Viharsarok kincsét kinccsé tesszük néven. Köröstarcsa Köröstarcsa, a régi, magyar falu Békés megye középső részén, a Kettős-Körös bal partján fekszik. A község neve először 1221-ben merült fel Calanda fia, Pál poroszló lakóhelyeként a Váradi Regestrumban Terechaként. A falu lakói évszázadokon át foglalkoztak a halászattal. Tarcsa a XIX. század végéig híres halászati központ volt. A falu életében mára a mezőgazdaság és állattenyésztés, valamint néhány könnyűipari üzem nyújt megélhetést. A teljes egészében közművesített település az itt élők számára biztosítja az óvodai ellátást (bölcsődei csoporttal), iskola, művelődési ház, könyvtár, alapszolgálati központ fenntartását. Az egészségügyi ellátás tekintetében két háziorvos, fogorvos, védőnői szolgálat és gyógyszertár áll az itt élők rendelkezésére. Az elérhető szolgáltatások körét bővítik a helyi vállalkozások által fenntartott üzletek, posta. A lakosok életét az aktív helyi civil szervezetek teszik még színesebbé. A liget, játszóterek, sportpálya a Kettős-Körös közelsége mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy Köröstarcsa szeretett otthona az itt élő embereknek. A községet a 47. sz. főút kapcsolja be az ország vérkeringésébe, aminek 5

köszönhetően a környező városok kínálta előnyök is könnyen hozzáférhetővé válnak, csakúgy, mint a környék gyógyfürdői, egyedülálló természeti kincsei, kulturális értékei. 1 Helyzetelemzés A foglalkoztatási kérdőívezés kapcsán a bevont 12 település polgármesteri hivatalait, az illetékes szakembereit, a vállalkozóit és a foglalkoztatásban jártas civil szervezeteit kerestük meg, hogy szakszerű válaszokat kapjunk Mit mutatnak a számok? A közfoglalkoztatás egy jól összehasonlítható adat. A közfoglalkoztatásban lévők száma hónapról hónapra változik, a táblázatban szereplő adatok az interjú időpontjában voltak helytállóak, akkor is lehet, hogy kerekített számokban kaptunk választ. Ezeket a számokat összevetettük az adott település lélekszámával, és megkaptunk egy mutatót: minden x-edik ember közmunkából él azon a helyen. Például Muronyban 50 közmunkás van, a település lélekszáma 1300 fő, ebből adódik, hogy minden 26-odik ember közmunkából tartja fenn magát és családját. Természetesen minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb a közmunkások aránya a településen, míg minél magasabb, annál kevesebben kénytelenek ezt a megélhetési formát választani, mint például Gyulán vagy Békéscsabán. Település Közmunkások száma Település lélekszáma Arányszám, minden hányadik ember él közmunkából? Murony 50 1300 26 Békés 700 19763 28 Csárdaszállás 38 456 12 Doboz 140 3800 27 Gyula 368 31679 86 Körösladány 188 4800 25 1 Forrás: http://www.korostarcsa.hu/?module=news&action=list&fname=magunkrol_koszonto#middle 6

Köröstarcsa 70 2640 38 Mezőberény 500 11000 22 Szeghalom 400 9700 24 Békéscsaba 1535 61046 39 Gyomaendrőd 600 13674 22 Kamut 54 1102 20 A táblázat adataiból is (még ha azok néhol kerekített értékek is) kitűnik, hogy Gyulán és Békéscsabán élnek a legkevesebben közmunkából. Gyula város közfoglalkoztatási szintje hasonlít a Dunántúli települések szintjéhez. Oka, hogy itt több a nagyobb gyár, vállalkozás, munkavállalási lehetőség, nagyobb a képzettebb és munkavállalás szempontjából motiváltabb emberek száma. Míg az egészen kicsi, hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs munkavállalási lehetőség és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ott élnek a legtöbben közmunkából, mint például Csárdaszálláson, a bevont legkisebb település, ahol minden 12-edik embernek ez a megélhetési forrása. Majd a lakosság 10 %-a, ami családokra vetítve, 4 tagú átlagos család létszámmal számolva, a lakósság 40 %-nak a közmunka program nyújt megélhetési forrást. Köröstarcsán viszonylag alacsony számú a közmunkában foglalkoztatottak száma, minden 38 embernek megélhetési formája a közmunka. Ez a szám a lakosság 2, 6 %-a, családokra vetítve a település lakóinak körülbelül 10,6 %-a él a közmunkából. Köröstarcsa a számok tükrében A lakossági lekérdezésünk reprezentatív felmérés volt. A felmérésbe bekerülő lakosokat véletlenszerű mintavétellel választottuk ki - települési lélekszám arányosításával - települési koordinátorok által lekérdezett kérdőíves kutatási formában személyesen. A kutatás kiterjedt a projektben vállalt 12 településre. A mintavétel a lakosság 16-65 éves, aktív korú népessége körében történt 1200 kérdőív lekérdezésével. Első lépésként a reprezentatív mintavétel hátterének kidolgozása történt, a véletlenszerű mintavétel előkészítése. Meghatároztuk, hogy a településeken a lakosságszámhoz arányosítva pontosan hány kérdőívet kell kitöltetni az 1200-ból. Ezek után minden település közigazgatási térképét kinyomtattuk A3-as méretben, és felosztottuk annyi lekérdezési egységre, ahány kérdőív lekérdezésére volt szükség adott településen ügyelve arra, hogy lehetőleg azonos számú lakás/ház legyen minden lekérdezési 7

egységben. Megvizsgáltuk, hogy átlagosan egy-egy lekérdezési egységben mennyi házszám található, és az így kapott számból random számgenerátorral megkaptuk, hogy hányadik háznál/lakásnál kezdik a lekérdezést a biztosok. Megegyeztünk, hogy minden esetben a térképen berajzolt lekérdezési egység jobb alsó sarkából indulnak, az óra járásával ellenkező irányba. Amennyiben a kisorsolt számú háznál nem járnak sikerrel, az azt követő első és második háznál próbálkoznak. Ha ott is sikertelen a kérdőív kitöltése, a kérdőívet ki kell ejteni. Ezen módszer segítségével lehetőségünk volt a véletlenszerű mintavételre és ténylegesen elértük azt a réteget, akit megcéloztunk kutatásunkkal. A kérdőív kérdéseit úgy állítottuk össze, hogy a lehető legtöbb féle szempontból választ kapjunk a lakosság szemszögéből fontos foglalkoztatást akadályozó vagy segítő gondokra. A Köröstarcsán élő mintavételbe került személyek jellemzői Férfi 50% Nő 50% 8 általánosnál kevesebb - 8 általános 12, 5% Szakmunkás (szakiskola, OKJ-s tanfolyam 37, 5% érettségi nélkül) Szakközépiskola, gimnázium érettségi 12, 5% (középfokú) Szakközépiskola, gimnázium érettségi + OKJ 25% bizonyítvány Felsőfokú (főiskola, egyetem, tudományos 12, 5% fokozat) Egyenlő arányban voltak a válaszadók között a férfiak és a nők. A legtöbben érettségi nélküli szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. Nem volt olyan, aki 8 általánosnál alacsonyabb szintű tanulmánnyal rendelkezett volna. Leszázalékolt - Nincs leszázalékolva 100% Nem válaszolt - Jelenleg munkaviszonyban áll 75% Nem áll munkaviszonyban 25% Nem válaszolt - Kutatásunk reprezentatív mintavétellel készült, ahol a települések arányához mérten határoztuk meg a megkérdezettek számát. Így születhetett az az eredmény, hogy Köröstarcsán 8

senki sem leszázalékolt, illetve az, hogy a válaszadók jelentős többsége jelenleg munkaviszonyban áll. Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? Nemek közötti különbségek 5% Életkor 10% Iskolai végzettség 5% Szakmai gyakorlat hiánya 10% Akadályozottság (anyagi, egészségügyi) 5% Kiskorú gyermek nevelése 5% Idős, beteg hozzátartozó gondozása - Megváltozott munkaképességű - (leszázalékolt) Kevés a munkahely a térségben 40% Alacsony hajlandóság az ingázásra 10% Nincs megfelelő tömegközlekedés 5% Kevés felnőttképzési lehetőség 5% Túlképzettség - Motiválatlanság - Egyedülálló szülő - Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt - A legtöbben úgy gondolják, hogy a kevés munkahely az oka annak, hogy nehéz munkát találni napjainkban. Néhány lehetőség egyáltalán nem jelenik meg indokként és van néhány, amely egyenlő arányban szerepel, mint hátráltató tényező: nemek közötti különbségek; iskolai végzettség; bármilyen akadályozottság; kiskorú gyermek nevelése; nincs megfelelő tömegközlekedés; kevés a felnőttképzési lehetőség. Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? Egyáltalán nem elégedett 12, 5% Inkább elégedetlen 12, 5% Közepesen elégedett 12, 5% Inkább elégedett 62, 5% Teljesen elégedett - A válaszadók többsége inkább elégedett a jelenlegi helyzetével, és összességében is kevesebben vannak azok, akik bármilyen szinten elégedetlenek lennének. 9

Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért? Család 33, 3% Barát 16, 6% Szomszéd 5, 5% Civil szervezet 5, 5% Egyház - Munkahely - Humán segítő intézmény (pl. családsegítő 11, 1% szolgálat, amely nem civil) Önkormányzat 16, 6% Pénzintézet 11, 1% Média - Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt - A legtöbben a családjuktól kérnének segítséget problémáik megoldásában, a legkevesebben pedig a szomszédjuktól vagy bármilyen civil szervezettől. Néhány lehetőség egyáltalán nem merült fel megoldási lehetőségként: egyház, munkahely, média, bármilyen egyéb. Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? Igen 57, 1% Részben - Nem 42, 8% Nem tudja/ nem válaszolt - Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? Családtagoktól, ismerősöktől 36, 3% Intézményektől - Önkormányzattól 27, 2% Kiadványból - Médiából 9% Internetről 9% Civil szervezettől - Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt 18, 1% A településen élők többsége ismeri az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat. Információikat a legtöbben családtagoktól, ismerősöktől szerzik, legkevesebben pedig médiából és az internetről. Az egyéb intézmények, kiadványok, civil szervezetek nem szolgálnak ilyen jellegű hírek forrásaként a lakosság számára. 10

Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? Lakásfenntartási támogatás (lakbér vagy 22, 2% albérleti díj céljára, gázszámlára) Egyéb célra adósságcsökkentési támogatás - Lakhatással kapcsolatos egyéb támogatás - Rendszeres pénzbeli támogatások 11, 1% Pénzügyi támogatás rendkívüli esetben - Nem igényeltem még szociális támogatást, 66, 6% ellátást Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt - A válaszadók jelentős többsége nem igényelt még semmilyen szociális támogatást. Akik viszont igen, azok lakásfenntartási támogatást vagy rendszeres pénzbeli támogatást vettek igénybe. Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres Családtagok/ismerősök 11, 7% Korábbi munkatársak - Munkaügyi központ, kirendeltség 29, 4% Munkaerő-közvetítő iroda - Internet 29, 4% Újsághirdetés 23, 5% Fejvadászcég 5, 8% Civil szervezetek - Szociális intézmények - Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt - A legtöbben munkaügyi központ vagy internet segítségével keresnek/keresnének munkát, a legkevesebben fejvadászcég közvetítését veszik/vennék igénybe. A kérdőíven szereplő válaszok többségét azonban a válaszadók nem jelölték meg, mint lehetőséget arra, hogy azon keresztül találjanak munkát. Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? Önkéntes munkával - Anyagi hozzájárulással 27, 2% Természetbeni támogatásokkal (pl. 63, 6% 11

vetőmag, tenyészállat, ruha, élelmiszer, bútor, stb.) Egyéb 9% Nem tudja/nem válaszolt - A legtöbben természetbeni adományokkal támogatnánk a rászoruló embereket, a legkevesebben valamilyen egyéb módon, önkéntes munkával senki sem járulna hozzá a segítséghez. Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? Szociális ellátórendszer - Társadalom egésze - Politikai rendszer 30, 7% Önkormányzat - Származás, neveltetés - Otthoni viszonyok, családi helyzet - Munkáltató 15, 3% Egészségügyi ellátórendszer - Foglalkoztatási rendszer 15, 3% Pénzintézetek 7, 6% Az egyén maga - Egyéb 7, 6% Nem tudja/nem válaszolt 15, 3% A legtöbben a politikai rendszert okolják, ha jelenlegi helyzetük rosszabbodna. Sok lehetőség egyáltalán nem került kiválasztásra és magas azon válaszok százaléka is, amelyben nem tudják, hogy mi okozza a helyzetük romlását. Akik azonban mégis meg tudták határozni, azok közül a legkevesebben a pénzintézeteket vagy valami egyebet jelöltek meg. Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember? Saját háztáji gazdálkodás 19% Feketemunka - Új szakma tanulása 14, 2% Fejlesztő foglalkozásokon való részvétel - (konfliktuskezelés, kommunikáció fejlesztése) Átképzés használható szakmákra 4, 7% Érettségi vagy felsőfokú oklevél megszerzése - Társas kapcsolatok erősítése 4, 7% 12

Káros szenvedélyektől való mentesség 9, 5% Saját fizikai környezetem rendben tartása - Pénzbeli és természetbeni juttatások - ismerete, igénylése (önkormányzat, családsegítő) Önkéntes munkavégzés ( bedolgozni magam - egy munkahelyre ) Tevékenység csere (segítek másoknak, ők is - segítenek nekem) Szűrővizsgálatokon való rendszeres 4, 7% megjelenés Mentális állapotom megőrzése, lelki - problémáim esetén szakmai segítséget kérek Rendszeres sportolás, testmozgás 14, 2% Rendszeres olvasás 9, 5 % Istenben való hit, hitközösséghez való 4, 7% csatlakozás Önképzés 9, 5% Egyéb 4, 7% Nem tudja/nem válaszolt - A válaszadók közül legtöbben úgy gondolják, hogy saját háztáji gazdálkodás lenne a megoldás életminőségük javulására. A második egyenlő arányban szerepel az új szakma tanulása vagy a rendszeres testmozgás ezek után a káros szenvedélyektől való mentesség, a rendszeres olvasás és az önképzés következik a sorban. A legtöbb lehetőséget nem jelölték meg, mint olyan tényező, aminek változtatásával javulna a helyzetük. Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon? Távoli, tömegközlekedéssel nem elérhető 5, 2% munkahely Nincs tömegközlekedés - Van tömegközlekedés, de nem megfelelő 10, 5% időben Nincs akadálymentesített közlekedési - lehetőség Kevés a munkahely a térségben 15, 7% Nemi megkülönböztetés - Életkor 5, 2% Iskolai végzettség - Szakmai gyakorlat hiánya 10, 5% Félelem attól, hogy úgysem felelne meg - Tartós betegség - Kiskorú gyermek nevelése - 13

Egyedülálló szülő - Idős, beteg hozzátartozó gondozása - Túlképzettség - Motiválatlanság 5, 2% Alacsony hajlandóság az ingázásra 5, 2% Megváltozott munkaképesség (leszázalékolt) 5, 2% Kevés átképzési lehetőség 5, 2% Pénzügyi gondok (nem tud bérletet venni, 5, 2% albérletet fizetni) Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt 26, 3% A legtöbben nem tudják mi okozza azt, hogy nem találnak munkát, aki viszont tudja, az a kevés munkahelyet jelölte meg. A harmadik a sorban a szakmai gyakorlat hiánya, illetve a tömegközlekedéssel kapcsolatos probléma. A válaszadók a legtöbb lehetőséget nem jelölték meg, mint problémaforrást. 14

Fejlesztési javaslatok Munkahelyteremtő beruházások támogatása; Új befektetők, foglalkoztatók számára vonzó környezet kialakítása; Infrastruktúra fejlesztése; A vállalkozások foglalkoztatási szerepének erősítésében legfontosabb eszköz a kedvező szabályozási feltételek biztosítása, ami elejét veszi a fekete foglalkoztatásnak; Ki kellene jobban használni Békés megye természeti adottságait: a kiváló adottságú termőföldet; Jobban ki kellene használni a turizmus, az idegenforgalom előnyeit; Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése; Ingyenes szűrővizsgálatok, egészségnapok szervezése; Ingyenes, információs zöld vonal fenntartása, ahol akár anonim módon is nyújtanak tájékoztatást a szociális szolgáltatásokról; Személyes támogatásra épülő közvetítőiroda működtetése, ahol az egyéneknek nemcsak a munkakeresésben, hanem némileg életvezetésben is segítséget nyújtanak a szakemberek; Képzések szervezése, ami segíthet a háztáji gazdálkodás sikerességében, kiterjesztésében; Kedvezményes vetőmaghoz, takarmányhoz való hozzájutási lehetőség biztosítása; Legális gazdasági forma együttműködésének elősegítése; Kedvezményes, rendszeres, biztos helyi vásárok, piacok szervezése, ahol az emberek értékesíthetik saját termékeit, de az asztalbérlet kedvezményes áron elérhető. 15