Pályázat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Doktorandusz Önkormányzatának elnöki tisztségére a 2014/2015-ös tanévben Bezsenyi Tamás cum grano salis 1
ÖNÉLETRAJZ Bezsenyi Tamás Tanulmányok, végzettség 2012 2014 ELTE ÁJK, Kriminológia MA képzés (kiváló minősítéssel) 2011 2013 ELTE BTK, történelem MA képzés, Kelet Európa és Oroszország szakirány (Kitüntetéses diploma) 2008 2012 ELTE TáTK, társadalmi tanulmányok szak (BA képzés) 2007 2011 ELTE BTK, történelem szak (BA képzés), filozófia minor (Kitüntetéses diploma) Jelenlegi tanulmányok 2013 ELTE BTK Atelier Társadalomtörténeti Tanszék PhD program (Szervezett bűnözés a szocializmusban) 2014 ELTE ÁJK Kriminológia Tanszék PhD program (Szervezett bűnözés a rendszerváltás utáni Magyarországon) Szakmai gyakorlat ELTE TáTK Társadalomkutatás Tanszék demonstrátora, SPSS elemző szemináriumok tartása; ELTE TáTK Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium: tag 2009 től 2014 ig, jelenleg szenior státusz. Tiszazugi kutatócsoport tagjaként arzénperekkel kapcsolatos kutatómunka (vezető: Mátay Mónika) Sic Itur Astra történelmi folyóirat szerkesztőbizottsági tag Az Európai Kriminológiai Társaság tagja Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem és Politikatudományi Osztály tagja 2
Pályázatok, ösztöndíjak Magyar Fejlesztési Bank: Habilitas ösztöndíj (2009) Nemzeti Kulturális Alap: Átokháza terv, (történelmi tematikájú film készítése, 2009) Isztambul, Bilgi magánegyetem, (2012, Erasmus keretében) Önálló lépések a tudomány területén (TÁMOP 4.2.2/B 10/1 2010 0030) nevezetű pályázatom elfogadásra került, így a projektben részt veszek. (Szervezett bűnözés a rendszerváltás utáni Magyarországon témában) Köztársasági Ösztöndíj 2013/2014 es tanévre Konferenciák 2012 ben: Hajnal István Kör: Piac és Társadalom című konferencia Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium éves konferenciája Történeti Kollégium tíz éves jubileumi konferenciája 2013 ba: Történelem Szabadság Intencionalitás konferencia Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium jubileumi konferenciája (Budapest) TEDxYouth Konferencia Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégium konferenciája (Budapest) Hajnal István Kör: A test a társadalomban című konferencia (Sümeg) "Listening to the Wind of Change": Popular Culture and Post Socialist Societies in East Central Europe Conference (Prága) Játék és tudomány: interdiszciplináris konferencia (Kolozsvár) MTA TK Szociológiai Intézet és a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája (Budapest) 2014 be: The New Year s Seminar 2013 14: Vice, Violence and Crime: Conspicuous Aspects of Human Society (Helsinki) Pesti Bölcsész Akadémia Előadássorozat az ELTE BTK n (Budapest) Tavaszi Szél Konferencia Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelemés Politikatudományi szekció (Debrecen) A XIX. Bolyai Interdiszciplináris Konferencia (Budapest) European Social Science History Conference (ESSHC) Annual Conference in (Vienna) XXI International Interdisciplinary Conference of the Department of History Graduate Students' Association of the Université de Montréal CONFLICTS AND SOCIETIES: WEAPONS AND WORDS (Montreál) 3
Publikációk: 2013 Tévé nélkül Budapesten? (recenzió) Múltunk Politikatörténeti folyóirat 2013/3. szám Virtuális igazságot Magyarországnak! A számítógépes játékokban megjelenő magyar szerepek. Sic Itur ad Astra Társadalomtörténeti folyóirat Csak játék? 2013. 63. Szám 213 222. o. Enyém, tied, mienk: Gyári munkások közötti reciprocitás és a fusizási módszerek az 1960 as évek Magyarországon. In: Varga Zsuzsanna és Bartha Eszter (szerk.): Határokon túl Tanulmánykötet Mark Pittaway emlékére. L Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. 204 222. o. Családi tűzfészek Budapesten. Horváth Sándor: Két emelet boldogság Mindennapi szociálpolitika Budapesten a Kádár korban (rezenció). In: MTA Szociológiai Intézet online kritikai folyóirata (socio.hu) (http://socio.hu/5pdf/2bezsenyi.pdf). 2012 Bacsák Dániel és mások (szerk.): Egy Don Quijote élete a Rákosi korszakban. In: Kötetlen Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium éves tanulmánykötete. ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium, Budapest, 2012. 103 136. o. Konfliktusok és feloldások. Szervezet, konfliktus, mediáció: Tanulmányok a 100 éve született Rézler Gyula emlékére (recenzió). In: Szociológiai Szemle 2012/1. 137 144. o. 2011 A Kádár korszak termelési hőse A műszaki értelmiség érvényesülési lehetőségei és színterei a hatvanas évek magyar nagyjátékfilmjeiben. In: Wessely Anna (szerk.): Társadalmi Tanulmányok 2011. 115 152. o. Fordítás: 2011 Paul A. David: Klió és a QWERTY közgazdasága. In: Replika. 2011/1. 159 165. o. (Gombási Andreával közösen) 4
Motiváció A doktorandusz érdekképviselet jelentőségét a Nemzeti Felsőoktatási Törvény radikálisan átalakította. A hallgatói önkormányzatokhoz (HÖK) hasonló önálló szervezetek létrejöttére vált lehetőség, amelynek keretében nyitott és tág értelmű képviseletet valósíthatunk meg. Korábban az ELTE kari HÖK ök képviselték a doktoranduszok érdekeit, de a graduális hallgatók mellett nem kaphattak elég súlyt. Ennek megerősítése a mi felelősségünk is, hiszen jelenleg a törvény csak a doktorandusz önkormányzatok (DÖK) életre hívásáról rendelkezett, de annak belső szabályozottságáról és működéséről viszont mi, a megválasztott képviselők dönthetünk. A legfontosabb feladat a doktoranduszok gyakori problémáival való foglalkozás, amely szorosan összefügg az ELTE érdekeivel, a tudományos munka, a tudományos élet minőségi emelésével. Az egyetemi tudományos élet megőrzése, fejlesztése és támogatása az egyik legfontosabb feladatunk. Az egyetem graduális hallgatóival szemben a doktorandusz hallgatók más létszámban és élethelyzetben vannak az egyetem vonzáskörzetében, így teljesen új módszerek kellenek a doktoranduszok képviseletének kialakítására. Kutatási adatbázis Elsősorban az ELTE hez kapcsolódó tudományos fórumok, egyesületek összegyűjtése és adatbázisba foglalása rendkívül meghatározó. Sok esetben ezek a csoportosulások nagyobb nemzetközi ernyőszervezetek részeivé válnak, így a hazai, vagy egyetemi fiókszervezet folyamatos követése és támogatása hosszútávú cél. A tudományos közélet felé egy nem titkolt célunk, hogy a különböző tudományterületeken dolgozó és kutató ELTE doktoranduszai fordulhassanak hozzánk, ha úgy érzik valamilyen tudományos fórum a megszűnés közeli állapotba kerül. Továbbá az ELTE hallgatói által működtetett tudományos periodikák követését és támogatását is feladatunknak érezzük. Meghatározó szempont, hogy az egyetem reprezentatív nyomtatványain kívül olyan folyóiratok, periodikák is kellő nyilvánosságot és támogatást kapjanak, amelyek lehetővé teszik, hogy az ELTE hagyományai tovább éljenek és a tudományos életben betöltött meghatározó szerepe megmaradjon. 5
Pályázatfigyelés A doktoranduszok támogatása érdekében olyan pályázatfigyelő rendszert szeretnénk kiépíteni, amely kifejezetten az ELTE doktoranduszainak helyzetbe hozása és támogatása a cél. A doktori időszak minél produktívabb eltöltése érdekében figyelnünk kell a bemeneti és a kimeneteli időszak elősegítésére. A fentebb említett tudományos fórumok követése, a szakkollégiumokkal való szorosabb kapcsolattartás révén lehetővé válhat, hogy a már MA szakos hallgatókban potenciális PhD hallgatókat lássunk és támogassuk az ő tudományos karrierjük elindítását egy bevezető előadás megtartásán túl. Az egyetemhez kapcsolódó tudományos célzattal létrejött egyesületek és szakkollégiumok tagságát meg kell ismertetni azokkal a lehetőségekkel, kutatócsoportokkal, amelyek az egyetemen doktorandusz hallgatók bevonásával is működnek. Az informális kapcsolatok szerepén túl a lehetőségek minél nyilvánosabb keretben történő bemutatása olyan távlati cél, amely növelheti a doktoranduszok számát és a köztük folyó munka minőségét is. Életpályamodell Ugyanilyen formában fontos a PhD fokozat megszerzése utáni helyzetre való felkészítés. A poszt doc pályázatok rendszerezésén túl, olyan például MTA kutatócsoportokkal való kapcsolattartás is fontos, amely lehetővé teszi, hogy doktori hallgatók a disszertáció megvédése előtt már lássa saját tudományos pályáját. A jelenleg rendkívül népszerű életpályamodellhez hasonlóan célunk, hogy ezt a praktikum szintjén valódi lehetőségekkel és ötletekkel töltsük fel. Ehhez tartoznak részben procedurális kérdések megoldásai is, mint a doktori fokozat megszerzésének lerövidítése. Más országokban a disszertáció megvédését követően a fokozat egyetemi elismerése akár 2 hét után megvalósulhat, míg hazánkban ez sokkal hosszabb időt vesz igénybe. Az egy éves szervezet sok mindet ért el, amiben sokat köszönhetünk az eddigi elnöknek és helyettesének, valamint a többi alelnöknek. Ugyanakkor a DÖK ök tudományos közéletben való megismertetése még mindig egy fontos és nem teljesített feladat. Az OTKA és Lendület programban dolgozó tudományos szakemberekkel hivatalosan is fel kellene venni a kapcsolatot és a doktoranduszok számára is fontos, meghatározó pályázatok ügyében hasznos tárgyalásokat lehetne folytatni. Tervezem az NKA val is egy ehhez hasonló kapcsolat felvételét. Jövőbeni lehetőségnek tűnik, hogy minden évben akár az NKA val közösen egy elkülönített összeget nyerhetnének meg olyan doktoranduszok, doktorjelöltek, akik a disszertációjukat szeretnék megjelentetni. 6
Fontosnak tartom, hogy az egyetem partneri egyezményeket kössön kutató és tudományos intézetekkel, amely révén lehetővé válna, hogy valódi szakmai gyakorlatok jöhessenek létre. Jelenleg a graduális képzésben különböző karokon, különböző szakokon van lehetőség szakmai gyakorlatra. Ám esetenként a nagy hallgatói létszám miatt és a fogadó intézmények profilja miatt korlátozott lehetőségeket tudnak biztosani. A doktoranduszok viszont már olyan tudás birtokában vannak, amelyeket intézetek és cégek saját számukra profitábilisan ki tudnak használni, míg a doktori hallgatók saját témájukhoz kapcsolódóan olyan adatokhoz tudnak hozzájutni, amely megkönnyítheti a munkájukat. Az Informatikai Karon már láthatjuk ennek egy formáját, amikor vállalatokkal történő megegyezés révén a doktoranduszok munkája kapcsolatban áll az egyetemen végzett doktori tanulmányaival, valamint potenciális munkalehetőséget is magában rejtenek ezek a partneri egyezmények a doktoranduszok számára, amelynek révén a doktori programokba való jelentkezés sokkal vonzóbbnak tűnhet a ma még graduális szinten tanulók számára. Elérendő célként fogalmazzuk meg, hogy a doktoranduszok után járó normatívák minél nagyobb része maradjon a doktori iskoláknál minden karon és ezekből lehetősége legyen a doktori programok vezetőinek, hogy saját hallgatóik külföldi konferenciákon való részvételét segítse. Az egyetem támogatja a nemzetközi színtéren való megjelenést, ám ez olyan terheket ró a hallgatókra, amelyeket az ösztöndíjas doktoranduszok is nehezen tudnak teljesíteni, nem beszélve a kutatás mellett még a megélhetésüket is rendezni kívánó, állásban lévő doktoranduszokról. Az előző évről maradtak operatív feladatok, mint a hallgatói szerződés és a munkaszerződések rendezése. A hallgatói munkavégzés pénzbeli teljesítésének kérdése szintén olyan kérdés, amelyről meggyőződésem, hogy kari szinten eltérő gyakorlatokat kellene alkalmazni. Vannak olyan karok, ahol ezt financiális okokból nem lehetne megvalósítani, ott olyan lehetőségeket kell találni, amelyekkel kiváltható lehet a pénzfizetés, de lehetővé válik a doktoranduszok tanítása. A munkaszerződés rendezése azért is szükséges, hogy az egyetem vezetői értesülhessenek arról, hogy a doktoranduszok érdekei milyen esetben sérülhetnek, ha nekik nincs megfelelő jogorvoslati lehetőségük egy egy felmerülő probléma esetén. A fenti feladatok minél jobb minőségű elvégzése érdekében távlati célok között szerepel egy minimális költségvetés igénylése az egyetemtől, amelynek segítségével a doktoranduszok tudományos munkáját segíteni tudjuk, valamint a meglévő eredményeket, kapcsolatokat rendszerezzük. 7
A fentebb vázolt célok megvalósítására két oldalról van szükségem támogatásra. Egyrészt a karaikon elismert kari képviseletek oldaláról, akik biztosítják a későbbi utánpótlást az EDÖK számára. Ennek érdekében a kari képviseletekkel egy aktív kommunikációra épülő rendszeres kapcsolatot szeretnék kialakítani, amelynek sokszínű formája tanulmányaink sajátosságaihoz igazodik. Másrészt egy reprezentatív és felkészült elnökséget szeretnék magam mellé felkérni. Ennek jegyében elnökségi tagnak szeretném kinevezni Horváth Lászlót (PPK), mint tudományos alelnököt, valamint Nemes Lászlót (BTK), mint külügyi alelnököt. Lehetőség az innovációs kultúra terjesztésére A doktoranduszk számára is biztosítani kívánt szakmai gyakorlat mellett fontos feladat a gazdaság és az egyetem kapcsolatának erősítése, az innovációs és vállalkozói kultúra elsajátíthatóságának lehetősége. IdeaLab kezdeményezés lényege, hogy a hallgatók az egyetem és az ipar kapcsolatát erősítse. A képzés minden tanévben megrendezésre kerül. A program során eltérő területről érkező hallgatók csapatokat alkotnak, ezzel biztosítva az interdiszciplináris szemléletmódot. Az IdeaLab menedzsmentje az indítás előtt az egyetemről, a cégektől problémákat, téma javaslatokat gyűjt össze. Ezek közül a csapatok egyet egyet választanak, amelyet fel kell dolgozniuk, megoldást kell rá találniuk, hogy az értékesíthető legyen. A program része egy 11 hetes képzés, amelynek során a résztvevők megismerkednek a projektmenedzsment gyakorlati oldalával, amelynek keretében egy mentor segíti munkájukat. A program során lehetőség van prototípus fejlesztésére is, amennyiben az ötlet elnyeri az egyik cég ilyen szintű támogatását. A program végén egy zsűri előtt kell prezentálniuk ötletüket, majd megvalósítási tervüket. A zsűriben a cégek és az egyetem képviselői is jelen vannak. A díjazás pénzjutalom, amelyet az első években az egyetem, ám az utóbbi 2 évben már a cégek álltak. A program zárása után amennyiben a kidolgozott projekttervek, találmányok, kutatási, fejlesztési irányok megfelelően, akkor egyes cégek fel is karolhatják ezeket. Kapcsolat az Egyetemvezetéssel Az előző évben a megalakulást követő első fontosabb lépések egyike volt, hogy az EDÖK elnöke az egyetemvezetői értekezlet állandó tagja lett, így első kézből értesülhet a legfontosabb egyetemi történésekről. 8
Kiemelten fontosnak tartom, hogy fenntartsam az egyetemvezetés felé kiépített formális és erősítsem az informális kapcsolatot. Ennek jegyében a doktoranduszokat érintő kérdésekről rendszeresen szeretnék egyeztetni a rektori kabinet tagjaival. Az előző tanév végén lehetőségeket kaptunk, hogy a minket érintő kérdésekkel foglalkozó egyetemi bizottságokba tagokat delegáljunk. Fontosnak tartom, hogy ezzel a lehetőségünkkel éljünk is és aktív tagjai legyünk e testületeknek. Elnökként külön kiemelném a tehetséggondozási, valamint az előttünk álló munka miatt a költségvetési bizottság munkájában való részvételt. Kapcsolat a DOSZ szal A Doktoranduszok Országos Szövetsége újabb mérföldkőhöz érkezik. Idén a szervezet vezetése leköszönöm, ám fontosnak tartom, hogy az új ciklusban hasonló súllyal vegyünk részt a szervezet életében. E téren van mire alapozni. A 2013/214 es ciklusban 4, majd tavasztól 5 osztály elnököt adott intézményünk, e tanévben pedig továbbra is 5 ELTE s koordinálja egyes osztályok munkáját. Osztálytagként én is különösen fontosnak tartom, hogy doktoranduszaink megismerkedjenek ezekkel a közösségekkel. Kapcsolat az EHÖK kel Az előző évben sikerült megállapodás született arról, hogy az EDÖK minimális infrastrukturális igényeit az EHÖK biztosítja számunkra. Az elmúlt év folyamán kialakult az a gyakorlatot, miszerint az EDÖK és az EHÖK elnök rendszeresen egyeztet a fontosabb egyetemi kérdésekben, ezt továbbra is fenn szeretném tartani. Összegzés Korábbi tanulmányaimat Egyetemünk 3 karán végeztem, jelen pillanatban pedig az Állam és Jogtudományi Karon, valamint a Bölcsészettudományi Karon folytatok doktori tanulmányokat, emiatt merem vállalni a karokon átnyúló szemlélet, a tudományos élet segítésének képviseletét. Bízom benne, hogy a fentebb vázolt program elnyeri a tisztelt Küldöttgyűlés támogatást. 9