TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS ALAPJÁN MÓDOSÍTOTT DOKUMENTÁCIÓ 2011. november PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. TEL.: 267-0508, 267-7078, FAX: 266-7561 e-mail: pestterv@pestterv.hu
T E R V E Z Ő K N É V S O R A ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ Településrendezés: Zöldfelületek, környezetrendezés: Közlekedés: Közműellátás: Tervlap szerkesztés, grafika: Varga Eszter Mándi József Lombár István Dima András Mándi József Gertheis Mátyás településrendezési vezető tervező TT1-01-4863 TR1 01-5149/07 TK 01-5149/12 K1c-1 és K1d-1 vezetőtervező, mksz: 01-1167 mksz: 01-2130 VZ-T TE-T, TH-T, TV-T TR1 01-5149/07 TK 01-5149/12 Szövegszerkesztés: Varga Eszter TT1-01-4863 Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter TR1-01-5068 Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. engedélyének birtokában lehetséges. PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. Tel.: 267-0508, 267-7078, Fax: 266-7561 e-mail: pestterv@pestterv.hu 2
T A R T A L O M J E G Y Z É K SZÖVEGES MUNKARÉSZEK: Bevezetés, előzmények... 4 Albertirsa regionális kapcsolatai, településszerkezete...14 A településszerkezeti és szabályozási terv módosítása...15 Közlekedés...17 Tájrendezés és környezetalakítás...19 Közművesítés.. 26 Településszerkezeti Terv módosítása...27 Albertirsa város Önkormányzata Képviselő testületének /2011.( ) sz. önk. rendelete a 17/2008. (IV. 23.) Kt. rendelet módosításáról...30 RAJZI MUNKARÉSZEK: TSZT SZT-1 SZT-2 Településszerkezeti terv módosítása (M=1:12.500) Szabályozási terv módosítása külterület (M=1:12.500) Szabályozási terv módosítása belterület (M=1:5.000) 3
BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Albertirsa város Településrendezési tervének részleges módosítása a város Önkormányzatának megbízásából készül. Albertirsa város közigazgatási területére vonatkozó érvényben lévő Településrendezési tervét a PESTTERV Kft. készítette. A településrendezési terv 2002-ben készült és került elfogadásra, majd később mind a Településszerkezeti, mind a Szabályozási terv a Helyi Építési Szabályzattal többször módosításra került, az utolsó módosítás 2008-ban került elfogadásra. A Településszerkezeti terv a 121/2008. (IV. 10.) Önk. határozattal lett jóváhagyva, a Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat a 17/2008. (IV. 23.) sz. Kt. rendelettel lett jóváhagyva. Az elmúlt évek folyamatainak értékelése alapján megállapítható, hogy az Önkormányzat Képviselőtestülete által 2008-ban jóváhagyott településszerkezeti terv alapvetően helyesen és időtállóan fogalmazta meg Albertirsa fejlesztésének, településszerkezetének fő irányait. A jóváhagyott településfejlesztési koncepció mentén kialakított településpolitika és az arra alapozó településszerkezeti és szabályozási tervek is jól szolgálták a település fejlődését. Ugyanakkor az elmúlt években több olyan tényező változott, amely szükségessé teszi a településrendezési terv felülvizsgálatát, indokolja a korábban alkalmazott területfelhasználási besorolások felülvizsgálatát, ezzel összefüggésben pedig szabályozások esetenkénti megváltoztatását. Időközben az Önkormányzatnak néhány területre vonatkozó hasznosítási szándéka is megváltozott a jóváhagyott településszerkezeti tervhez képest. Az Önkormányzat Képviselőtestülete állást foglalt arról, hogy a tervet mely pontokban és mely területeken kívánja módosítani: rögzítette a területekre vonatkozó hasznosítási szándékát is. Ezen önkormányzati elhatározások összhangban vannak a területek tulajdonosainak szándékával. A Településrendezési terv részleges módosításának céljai a következők: a jelenleg hatályos településrendezési eszközök elfogadása óta megváltozott jogszabályok következményeinek érvényesítése, az időközben elkészült és jóváhagyott részletes szabályozási tervek beépítése a tervbe, a Településszerkezeti terv (TSZT) felülvizsgálata és részleges módosítása, a Helyi Építési Szabályzat előírásainak áttekintése és szükség szerinti módosítása, a 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletnek megfelelő környezeti vizsgálati eljárás szakmai megalapozása, a Képviselő-testület határozataiban rögzített igénye a Településrendezési terv részleges módosításáról. A TSZT módosítás, SZT módosítás és HÉSZ módosítás a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletnek megfelelő tartalommal, az adott dokumentációs fázisnak megfelelő részletességű szöveges és rajzi munkarészekkel készült el. Munkánk során figyelembe vettük az Önkormányzat és a tulajdonosok igényeit, a területek adottságait, a jóváhagyott településszerkezeti terv és a jóváhagyott részletes szabályozási tervek vizsgálati és tervi munkarészeinek készítése során rendelkezésünkre álló vizsgálatok eredményeit, valamint egyeztetést folytattunk a területek tulajdonosaival és az önkormányzat dolgozóival. E munkával tehát módosításra kerül Albertirsa város Önkormányzatának 121/2008. (IV. 10.) Önk. határozata a város településszerkezeti tervéről és 17/2008. (IV. 23.) rendelete a város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról. A tárgyi munka elkészítéséhez beszerzésre került új digitális alaptérkép is a földhivataltól, így a terv az új alaptérképeken került feldolgozásra. 4
TERVELŐZMÉNYEK (TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK, ILLETVE EGYÉB TANULMÁNY-TERVEK) Településrendezési tervelőzmények A város közigazgatási területére vonatkozóan a következő településrendezési tervek vannak hatályban: - A tervi megoldások kidolgozásában a 2006-ban elfogadott jóváhagyott településfejlesztési koncepció megfelelő alapot biztosít a tervmódosításhoz, módosítása nem szükséges. - A város közigazgatási területére vonatkozó hatályos Településszerkezeti és Szabályozási tervét, valamint Helyi Építési Szabályzatát a PESTTERV Kft. készítette. A Településszerkezeti terv a 121/2008. (IV. 10.) Önk. határozattal lett jóváhagyva. A Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzatát a 17/2008. (IV. 23.) sz. Kt. rendelettel lett jóváhagyva. Albertirsa jóváhagyott Településszerkezeti terve: Albertirsa város jóváhagyott belterületi szabályozási terve: A munkavégzéshez egyéb részletesebb műszaki tervanyagok, tanulmánytervek, szakvélemények nem álltak rendelkezésünkre. Egyéb kapcsolódó előzmények, források A településrendezési tervezési munka megindítása során az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. (2) be. b) pontjával összhangban megkerestük a tervek véleményezésében érdekelt közigazgatási szerveket. A visszaérkezett válaszlevelekből megismert előzetes véleményekben foglaltakat tervezés során hasznosítható elemeit figyelembe vettük. Jelen dokumentáció Albertirsa Településrendezési tervének módosítását tartalmazza az alátámasztó munkarészekkel együtt. 5
1.3. TERVMÓDOSÍTÁST BEFOLYÁSOLÓ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK A tervezési feladat: A településszerkezeti terv, Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat részleges módosítása az alábbi tervezési program keretében: Fejlesztési Módosítási feladat terület száma 1 Damjanich u. 1. belterületi határ Mezőgazdasági Hrsz. Módosítással érintett terület mérete Tervezett területfelhasználás/ övezet 0,17 Lf területből falusias lakóterületbe sorolás 3407/2 2 Pesti út 65. Lk-ból Vt-be 3382 1,98 Vt 3 Vasút u. 7. beép. % növelés 1671/1 0,59 HÉSZ 4 Munkácsy u.- műemléki környezet csökkentése, Közpark, lakó- és vegyes területek határának 2564/143 1,97 5 Pesti út 1.-Lf-ből Vt-be 3472 1,32 Vt 6 Gip-ből Gip1-be 0155/1 6,99 Gip-1 7 Ma-ból Gip-be 5025 0,90 Gip 8 Vágóhíd-Vadrózsa - Üh-ból Lf-2be 6315/6-26 0,28 Lf-2 9 Homokrész I. ker. 1.Kt-ről Lf-be 0372/4 0,52 Lf 10 Mk-ból Lf-be 5344 1,57 Lf 11 Pesti út 101. Vt-3-ból Vt-1-re 2909 0,19 Vt-1 12 Fekete rész lakóterületek: utcanyitások 3671-4 1,82 KÖu 13 Vt-2 övezetben építménymagasság módosítása Vt-2 14 Eg-ből Gip 0298/4 5,76 Gip 15 Temető egy részének lakóterületbe sorolása 190/1 0,33 Lf 16 piac melletti ter.: KÖ-ből, közpark és vegyes területek 0,85 Vt, Zkp 17 Erdőterületek lehatárolásának a közigazgatási terület dél-keleti részén 76 18 HÉSZ módosítások HÉSZ 19 405. sz. út és Albertirsa közötti út déli összekötése 20 Erzsébet tér műemléki környezete pontosítás 3249-3253 0,71 Vt 21 HÉSZ, vendégl. egységek védőtávolsága módosítása HÉSZ 22 HÉSZ-módosítási javaslatok HÉSZ 23 Homokrész szabályozási vonal áthelyezés III. 0,94 24 kerékpárút, Szapáry kastély mellett 2564/118 1,97 25 HÉSZ: Lf-2/T-ből kivenni a T-t HÉSZ 26 meglévő útszélesítést ábrázolása 5235 0,42 KÖu 27 Belterület határának 0,52 Lf 28 Zártsorú beépítés jogosultsága HÉSZ 29 Lakóterület, gazdasági terület és erdő határának 5,76 Lf, Gksz, E 30 Övezethatár módosítása telekösszevonás miatt 0,08 31 Övezeti határ 0,11 32 Lakóterület és erdő határának 0,49 Lf 33 Lakóterület és gazdasági terület határának 0,46 Lf 34 Erdő lehatárolás 0,93 Lf 35 Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása, 6361 0,27 Zkp 36 Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása 6399 0,28 Zkp 37 övezet és belterületi határ tisztázása 5345 1,57 Lf 38 Mk-n belül út szabályozása 0,18 KÖu 39 Gazdasági terület határának 1,51 40 Övezeti határ 0,68 41 Övezeti határ 0,08 Lf 42 Területfelhasználás és övezeti határ 0,29 43 Lakóterület átsorolása településközponti vegyes területbe 0,16 Vt-1 44 Területfelhasználás és övezeti határ 0,21 45 Vízgazdálkodási területből közmű területbe sorolás 0,35 Gip 46 Közpark és vegyes terület határának 0,66 Vt 47 Övezeti határ 0,09 Vt 48 Zkp-n keresztül út szabályozása 0,52 49 Erdő és lakóterület határ módosítás 0,42 Ev 6
50 Erdőterület kijelölése lehatárolásának 1,33 Ev 51 Mezőgazdasági területből falusias lakóterületbe sorolás 017/20 0,26 Lf 52 Korábbi tervben tervezett út felülvizsgálata ill. helyének 1,01 Lf 53 Övezeti határ módosítása 0,21 54 Utak területének szabályozása 5306, 3526 1,05 KÖu A TERÜLETRENDEZÉSI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEK ÖSSZHANGJA Területrendezési tervelőzmények A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - Országos Területrendezési Terv (2003-ban jóváhagyva) - Pest megye Területrendezési Terve A terv készítése során az Országos Területrendezési Tervet és Pest megye Területrendezési Tervét - mint Albertirsa területére is érvényes területrendezési terveket -, egyaránt figyelembe vettük. Az OTrT magasabb rendű jogszabály, ezért a két jogszabály eltérő megállapításainál a magasabb rendű jogszabály előírásai érvényesek a településre. A terv készítése során a tervezett terület-felhasználási változások kiterjedésének meghatározásánál vizsgálni kell a tervezett tervmódosítások és a 21/2006. (IX. 08.) PM Kgy. sz. rendelettel jóváhagyott PMTrT, valamint a 2008-ban módosított 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Terv előírásai közötti összhangot. A magasabb rendű hatályos tervek közül az OTrT kötelező előírásainak lényegesebb és Albertirsa vonatkozásában különleges elemei a következők: - A város beépített területe a települési térségbe tartozik. - A város be nem épített területe a mezőgazdasági, erdő és vegyes területfelhasználású térségbe tartozik. - A város területét érinti az M4 gyorsforgalmi út nyomvonala. - A város területét érinti a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal és a nagysebességű vasútvonal. - A város területét érintik a 400 és 750 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei. A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti térképi állapot kivonata: Kivonat Pest megye Területrendezési Terve közgyűlési rendelet 1. sz. mellékletéből (megyei szerkezeti terv): 7
A PMTrT területfelhasználási tervlapjával összhangban a Térségi szerkezeti terv alapján a következő kötelező előírások vonatkoznak Albertirsa területére: az erdőgazdálkodási térséget legalább 85 %-ban erdőterület kategóriába kell sorolni; A megye mezőgazdasági térségén belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során belterjes mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban, a külterjes mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. A fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. A városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. A vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Albertirsa hatályos TSZT-nek a hatályos PMTrT-től való eltérése, valamint Albertirsa 2011. évi módosítással érintett, tervezett beépítésre szánt területei 7. sz. módosítással érintett terület 1. sz. módosítással érintett terület 51. sz. módosítással érintett terület 8
A PMTrT-ben meghatározott, a települést érintő megyei területfelhasználási kategóriák Városias települési térség Külterjes mezőgazdasági térség Belterjes mezőgazdasági térség Erdőgazdálkodási térség Vízgazdálkodási térség Igazgatási terület összesen: A PMTrT Szerkezeti Terv és a 2011. évi TRT módosítás területi mérlege Albertirsát érintően: A PMTrT-ben meghatározott területnagyságok (ha) PMTrT alapján beépítésre nem szánt területek igénybe vehető területei (ha) A hatályos terv (2008) PMTrT től való eltérése (ha) PMTrT módosításkor korrigálandó 2011. évi tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek (ha) 1041 - +47 +1,05 További igénybe vehető területek (ha) 2239 560-45,2-1,05 513,75 2702 405-0,8 404,2 1314 197-1 - 196 - - - - 7296 7296 7296 7296 ha ALBERTIRSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERVEZÉSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ PMTRT ÖVEZETEK Közig. ter. Tervezési területek Melléklet sz.: X/- Országos övezetek Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete X --- 2.01 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi --- --- 2.02 terület Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területe --- --- 2.03 Kiváló termőhelyi adottságú szántó övezete X --- 2.04 Térségi övezetek Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek X --- 2.05 Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete --- --- 2.06 Tájképvédelmi terület övezete --- --- 2.07 Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá X --- 2.08 vonható terület* Rendszeresen belvízjárta terület övezete X X 2.09 Hullámtér és nyílt ártér övezete --- --- 2.10 Csúszásveszélyes terület övezete --- --- 2.11 Vízeróziónak kitett terület övezete --- --- 2.12 Széleróziónak kitett terület övezete X X 2.13 Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete --- --- 2.14 9
A 2006. évi PMTrT megyei övezetekre vonatkozó szabályai: 15. Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek: (1) Az országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek: a) Védett természeti terület övezete b) Ökológiai zöld folyosó övezete (2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Védett természeti terület övezete 16. Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető. 17. Ökológiai (zöld) folyosó övezete: Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté. 20. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhető el. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy: a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, b) védett természeti területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) erdőben, d) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területeken, e) rendszeresen belvízjárta területeken, f) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen, g) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben, h) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, i) regionális jelentőségű veszélyeshulladéklerakó és radioaktív hulladéklerakó 1000 m-es körzetében j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 13 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 21. A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. (1) Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. 25. Széleróziónak kitett terület övezete (1) Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi településrendezési eszközeiben, amely a szélerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földterületek művelési ága nem változtatható meg. (3) Az övezetben a szőlő-, gyümölcs, rét- és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani. 10
ALBERTIRSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ PMTrT ÖVEZETEK Pest Megye Közgyűlésének 21/2006. (IX. 8.) Pm. sz. rendelete PMTrT: Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete PMTrT: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete PMTrT: Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek PMTrT: Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 11
PMTrT: Rendszeresen belvízjárta terület övezete PMTrT: Széleróziónak kitett terület övezete A PMTrT szerkezeti tervlapján a jelenlegi TSZT módosítás során a város csak kis méretű (0,43 ha) új beépítésre szánt városias települési térségbe illő új fejlesztési területet tervez. Az összefoglaló táblázat alapján megállapítható, hogy Albertirsa fejlesztési szándéka nem haladja meg sem a belterjes mezőgazdasági térség 15%-át, sem a külterjes mezőgazdasági térség 25%-át, sem a erdőgazdálkodási térség 15%-át. Fentiek alapján tehát a településszerkezeti terv a Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 21/2006. (IX. 8.) Pm. sz. rendeletének megfelel. A 2008. évi OTrT módosítás 1 szabályai: közigazgatási területet is érintő országos övezetekre vonatkozó Országos ökológiai hálózat övezete: 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/A. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 13/B. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 16/A. Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani. 1 hatályos 2008. július 19-től 12
ALBERTIRSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ OTrT ÖVEZETEK 2008. évi L. tv. OTrT: Országos ökológiai hálózat övezete OTrT: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete OTrT: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 13
ALBERTIRSA REGIONÁLIS KAPCSOLATAI, TELEPÜLÉSSZERKEZETE Albertirsa Pest megye dél-keleti részén, Budapesttől kb. 50 km-re, a Budapestet Szolnokkal és Debrecennel összekötő 4. sz. főút mellett helyezkedik el. Északon Tápiószentmártonnal, keleten Ceglédbercellel, délen Mikebudával és Dánszentmiklóssal, nyugaton Pánddal és Pilissel határos. A település a Dél-Pest megyei kistérség nyugati szélén a fővároshoz legközelebb - helyezkedik el. Mikrotérségi központ, melyhez a kistérségen belül Ceglédbercel, Dánszentmiklós, és Mikebuda tartozik, tényleges regionális szerepének kialakításakor azonban a Monori, Nagykátai és Tápiómenti kistérség határon fekvő településeinek figyelembevétele is indokolt (Tápiószentmárton, Pilis, Nyáregyháza, Pusztavacs). Albertirsa tájhatáron alakult ki, közigazgatási területének északi része a Gödöllő-Ceglédberceli dombvidékre terjed, a déli terület pedig a Duna-Tisza közi homokhátság részét alkotja. Legmagasabb pontja a 4. sz. főúttól északra található, ahol a tervezési terület is, mely 200 méter körüli magasságú. Albertirsa déli területeinek magassága 134 méter körüli, a Gerje-patak völgye pedig 120 méter körül változik. A közigazgatási terület északi része dombsági táj. A dombság alapját a pliocén agyag alkotja, amelyre lösz, löszös barnahomok települt, ezért a Tápiószentmártoni és az Irsai út mellett agyagbányászatra is lehetőség adódik. A települést átszeli a 40. sz. főút, valamint a Budapest-Cegléd vasútvonal. A belterülettől északra, a külterületen található a 4. sz. főút. Albertirsa két önálló község, Alberti és Irsa egyesítésével jött létre. Településszerkezete is erre utal, mivel a településnek ma is két kisebb központja van. Alberti és Irsa községeket 1950-ben egyesítették, mert ekkorra a két község már teljesen összeépült, csupán a vasútra vezető út választotta el őket egymástól, a vasúton túli terület egy később kialakult településrész, a Homokrész területe. A településről később levált Dánszentmiklós és Mikebuda, ezzel csökkent a község közigazgatási területe is. Albertirsa településrészei eltérőek, szerkezeti és karakterkülönbségeket mutatnak. Ezek a területek: Alberti, Irsa, Öregszőlő területe, Homokrész. A település mai központja a Pesti út mellett (40. sz. főút) és a Köztársaság út mentén alakult ki, központi intézményekkel és arculattal. 14
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA A településszerkezeti tervben felmerült területfelhasználást érintő - módosítási igények összhangban vannak Albertirsa jóváhagyott településfejlesztési koncepciójának elképzeléseivel és a településrendezési tervet lényegében nem befolyásolják. A terv elkészítése során az adott témákban meghozott önkormányzati határozatokban előre rögzített, az önkormányzati és a tulajdonosi érdekeknek egyaránt megfelelő megoldásokat kellett kidolgoznunk. Tervjavaslatunkban a település szerkezetét nem érintő módosításokat javasoltunk. A módosítással érintett terület nagysága összesen csak ~0,43 ha. E módosítások az igazgatási terület egészéhez viszonyítva tehát elhanyagolható mértékben eredményeznek változásokat a jelenleg hatályos tervben rögzítettekhez képest. E változások lényegében kizárólag lokális hatású területfelhasználásbeli és övezeti változások (pl. az érvényes tervben rögzített tervezett népességszámokat és az az alapján méretezett közintézmény-hálózatot sem érintik). A módosítások nem szerkezeti jelentőségűek, így az érvényes terv alátámasztó munkarészeiben foglaltaknak is csak kis mértékű módosítása szükséges. A tervezett változtatások a település fejlesztési koncepciójával sem ellentétesek. A következő táblázatban ismertetjük a területfelhasználásban és szabályozásban az önkormányzat által javasolt változásokat, valamint a szöveges és tervi munkarészekben végrehajtott módosításokat. A településszerkezeti terv, Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat jelenlegi részleges módosítása az alábbi változásokat tartalmazza: Fejlesztési terület száma Módosítási feladat 1 Damjanich u. 1. belterületi határ Mezőgazdasági területből falusias lakóterületbe sorolás Hrsz. Módosítással érintett terület mérete TSZT módosítás Hatályos terv szerinti területfelha sználás Tervezett területfel használás SZT módosítás Hatályos terv szerinti övezet Tervezett övezet 3407/2 0,1 Má Lf Má Lf-1 2 Pesti út 65. Lk-ból Vt-be 3382 1,98 Lk Vt Lk-1 Vt-6 3 Vasút u. 7. beépítési % növelés 1671/1 0,59 - - HÉSZ HÉSZ 4 Munkácsy u. - műemléki környezet csökkentése, Vegyes területből közpark terület 2564/143 0,05 Vt Zkp Vt-2 Zkp 5 A közigazgatási egyeztetés Pesti út 1. Lf-ből Vt-be alapján az Önkormányzat visszavonta módosítási szándékát. 6 Gip-ből Gip-1-be 0155/1 6,99 - - Gip Gip-1 7 Ma-ból Gip-be 5025 0,90 Má Gip Má Gip-1 8 Vágóhíd-Vadrózsa - Ühból Lf-2-be 0,28 Üh Lf Üh-1 Lf-2 6315/6-26, 6307 9 Homokrész I. ker. 1. Ktről Lf-be 0372/4 0,52 Kt Lf Kt Lf-2 10 Mk-ból Lf-be 5344 1,57 Mk Lf Mk Lf-3 11 Pesti út 101. Vt-3-ból Vt-1-be 2909 0,19 - - Vt-3 Vt-1 12 Fekete rész lakóterületek utcanyitások 3671-4 0,52 Mk KÖu Mk KÖu 13 Vt-2 övezetben építménymagasság módosítása - - HÉSZ HÉSZ 15
14 Eg-ből gazdasági terület 0298/4 5,76 Eg Gip Eg Gip 15 Temető egy részének lakóterületbe sorolása 190/1 0,33 Kt Lf Kt Lf-2 16 Piac melletti terület Zkpből vegyes területek 0,2 Zkp Vt Zkp Vt-6 17* Erdőterületek lehatárolásának a 76 Eg Má Eg Má-f3 közigazgatási terület dél-keleti részén 18 több javaslat a HÉSZ módosítására - - HÉSZ HÉSZ 19 405. sz. út és Albertirsa - közötti út 20 Erzsébet tér műemléki környezete pontosítás 21 HÉSZ, vendéglátó egységek védőtáv. módosítása 3249-3253 - - - Vt-1 Vt-1 - - HÉSZ HÉSZ 22 HÉSZ-módosítási javaslatok - - HÉSZ HÉSZ 23 szabályozási vonal Homokr. Mk Lf-2 0,1 Mk Lf áthelyezés III. 24 kerékpárút, Szapáry kastély mellett 2564/118-25 HÉSZ: Lf-2/T-ből kivenni a T-t - - HÉSZ HÉSZ 26 meglévő útszélesítés ábrázolása 5235 0,42 Lf KÖu Lf-3 KÖu Lakóterület határának A hatályos tervhez képest 27 nem történt módosítás - - - - 28 HÉSZ pontosítás - - HÉSZ HÉSZ 29 Lakóterület, gazdasági Megegyezik a 14. sz. terület és erdő területtel határának 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 Övezethatár módosítása a telekösszevonás miatt Övezeti határ Lakóterület és erdő határának Lakóterület és gazdasági terület határának Erdő lehatárolás Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása, Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása Mk-ból Lf-be sorolás Mk-n belül út szabályozása Gazdasági terület határának Övezeti határ Övezeti határ Területfelhasználás és övezeti határ Lakóterület átsorolása településközponti vegyes területbe Területfelhasználás és övezeti határ Vízgazdálkodási területből ipari területbe A hatályos tervhez képest nem történt módosítás 0,08 - - Lf-1 Lf-2 0,11 - - Lf-2 Lf-2 0,49 Ev Lf Ev Lf-2 - - - - 0,53 Ev Lf Ev Lf-2 6361 0,27 Üh Zkp Üh-1 Zkp 6399 0,28 Üh Zkp Üh-1 Zkp Megegyezik a 10. sz. területtel 0,18 Mk KÖu Mk KÖu 0,22 Gip Gksz Gip Gksz 0,28 Vt Lf Vt-4 Lf-2 Megegyezik a 30. sz. területtel 0,29 Lf Vt Lf-1 Vt-1 0,16 Lf Vt Lf-1 Vt-1 0,3 Lf Vt Lf-2 Vt-3 0,35 V Gip V Gip-4 16
46 sorolás Közpark és vegyes terület határának 0,36 Zkp Köu Zkp KÖ-1 Övezeti határ A hatályos tervhez képest 47 nem történt módosítás 48 Az önkormányzat Zkp-n keresztül út visszavonta módosítási szabályozása szándékát Erdő és lakóterület határ 49 módosítás 0,42 Lf Ev Lf-2 Ev 50 Erdőterület kijelölése 1,33 Má Ev Má-k Ev 51 Mezőgazdasági területből falusias lakóterületbe sorolás 0,05 Má Lf Má-k Lf-1 52 Korábbi tervben tervezett út felülvizsgálata ill. helyének 1,01 KÖu Lf KÖu Lf-2 Övezeti határ 53 módosítása 1518 0,21 Zkp Köu Zkp Köu 54 Utak területének 5306, szabályozása 3526 0,35 Mk KÖu Mk KÖu Kiegészítő megjegyzések a biológiai aktivitásérték számításhoz: - A 17* sorszámmal jelölt visszasorolásnál a település délkeleti hagyományosan erdők közé ékelődő tanyás térségében 76 hektárnyi erdőterület került a valóságnak megfelelő tanyás mezőgazdasági besorolásba. Ezek a nagyszámú, többnyire néhány ezer négyzetméteres tanyaterületek a hatályos terven is mezőgazdasági területként voltak szabályozva, mivel kettős szabályozásként az erdőterületek közé ékelődő mezőgazdasági területekre a tanyás mezőgazdasági övezet előírásait kellett alkalmazni. Az új digitális térkép és az erdészeti nyilvántartás lehetővé tette ezek pontos, valósághű lehatárolását. Mivel valós átsorolás nem történt, csak a kettős szabályozás került feloldásra (megszüntetésre), ezért itt nem volt szükséges a biológiai aktivitásérték változás számítása. Helyi Építési Szabályzatot érintő változások: A terv hatályba lépése óta eltelt időszakban összegyűlt tapasztalatok figyelembevételével a települési szintű bel- és külterületi szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot felülvizsgálta és részben módosítja a tervjavaslat, különösen a változással érintett területek vonatkozásában. A hatályos HÉSZ-t érintő, e tervmódosítással összefüggésben megjelenő jelentősebb szöveges módosítások - Az előkertek kialakításának felülvizsgálata, - A telekalakítás szabályainak felülvizsgálata, - A Vt-2 övezetben az építménymagasság módosítása, - A vendéglátó egységek védőterületekre vonatkozó előírásai törlésre kerültek, - Módosításra került a mezőgazdasági övezetekről szóló 39. (1) bekezdés, - Módosításra került az Má-f jelű mezőgazdasági övezetekről szóló 41. (8) bekezdése, - Az épített értékek védelméről szóló 46. (10) bekezdése hatályon kívül helyezésre került. - A HÉSZ kiegészül a Gip-4 övezettel. KÖZLEKEDÉS A település hatályos településrendezési tervében lefektetett távlati közúthálózat a továbbiakban is megfelel. A város alapvető közlekedésföldrajzi helyzete változatlan marad, de az úthálózati fejlesztések nem hagyják érintetlenül Albertirsát. A jelenlegi 4. sz. főút (települést elkerülő) nyomvonala a későbbiekben M4 autópályává épül át úgy, hogy Budapest felé nem a jelenlegi módon, hanem Pilist északról elkerülő nyomvonallal halad tovább (ld. településszerkezeti terv). A 405. sz. főút különszintű csomóponttal kapcsolódik az autópályához. 17
A központban kisszámú közterületi parkolóhely megépítését javasolja a tervmódosítás, mivel az itt lévő vagy tervezett intézmények rendelkezésre álló telekterülete nem teszi lehetővé a parkolási igény telken belüli teljesértékű kielégítését. A közterületek szabályozási keretei lehetővé teszik a kisebb parkolók megépítését. A várostól délre látható a tervlapo(ko)n a nagysebességű vasútvonal tervezett nyomvonala is, mely már szerepelt Pest megye hatályos Területrendezési tervében is. TÁJRENDEZÉS ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM A jelenlegi külterületeket érintő fejlesztési igények az alábbi tájrendezési feladatok megoldását teszik szükségessé. A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontják a telkek mögötti területsávokban előforduló illegális hulladék elhelyezések. A települési szegélyek rendezésének eszközei: Amennyiben beépített területek külső határát földút szegélyezi, a földút mentén célszerű fasort telepíteni és az út menti területeket évente egy-két alkalommal kaszálni. Ha a szegélyen található beépített területek közvetlenül a mezőgazdasági területekbe mennek át, akkor törekedni kell arra, hogy a szegélyt alkotó sávban ne alakuljanak ki parlagterületek, illetve ha ezek már kialakultak, akkor a művelésbe kell vonni. Célszerű ezen területeken is mezsgyehatároló fa- és cserjesávokat telepíteni. A település szegélye mentén fel kell számolni az illegális hulladék elhelyezéseket. Természeti értékek védelme A település területének természeti értékvédelem alatt területek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat területei, a Natura 2000 területek, kisebb részt az ex-lege országos védettségű természeti területek, és a helyi jelentőségű természetvédelmi területek teszik ki. Országos jelentőségű védett természeti területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében (ex-lege) országos jelentőségű védett területnek minősülő természetvédelmi területek találhatók a településen. - Az érintett lápok területeinek felsorolását a következő jogszabály tartalmazza: 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről. Az érintett területek a következők: 017/7a; 017/7b; 017/14; 017/15; 020/3; 020/4; 020/5; 020/6; 020/7; 020/8a; 020/8b; 020/9a; 020/9b; 020/10; 020/11; 020/12; 020/13; 020/14; 020/15; 020/16; 020/17; 020/18; 020/19; 020/20; 020/21; 020/22; 020/23; 020/24; 020/25; 020/26; 020/27; 020/28; 020/29; 020/30; 020/31; 020/32; 020/33; 020/34; 020/35; 020/36; 020/37; 020/38; 020/39; 020/40; 020/41; 020/42; 020/43; 020/44; 026; 029/14c; 029/15; 029/16; 029/17b; 029/18b; 029/19c; 029/20c; 029/21c; 029/22; 029/23; 029/24; 029/25a; 029/26; 029/32; 029/33; 029/34b; 029/38; 029/39; 029/40; 029/41; 029/42a; 029/42b; 029/43; 029/44; 029/45; 029/46; 033/3a; 033/3b; 033/4a; 033/4b; 6305; 6308. Helyi jelentőségű védett természeti területek - Albertirsai Hársas-völgy (1/1985. Tan.) 18
Az Alföldet hajdan nagy kiterjedésben borító erdőssztyepp emlékét őrzi ez a kissé hűvös mikroklímájú tájrészlet. A korábban jelentős területű hárs-erdők maradványát képező idős hagyásfák, idős tölgyekből álló kisebb erdőrészek és a rohamosan fogyó szil termőhelyének fokozottabb védelmére létesült a természetvédelmi terület. A lágyszárú vegetációban ritka, védett fajok is megtalálhatók. A maradványerdők egyúttal jelentősebb madárvilág (ragadozó madarak, holló, énekesmadarak) fészkelését teszik lehetővé. - Albertirsai Dolina-völgy (229/1976./XII.22./Tan.) A Gödöllői-dombvidék folytatásaként az Alföldre félszigetszerűen benyúló Monor-Irsai halomvidék csaknem egyenletes felszínébe eróziós völgyek vágódtak be, melyek közül növényzetét tekintve az egyik legértékesebb a Dolina-völgy. A hazánk területére hajdan jellemző erdős-sztyepp flóra maradványterülete található itt. A meredek oldalak gazdálkodásra alkalmatlanok, így az ősi növényzetből sok ritka, veszélyeztetett faj maradhatott fenn. Közülük is kiemelkedő a tarka sáfrány előfordulása. A hagymás növény március elején nyílik, a Dolinavölgyben több ezres állománya ismert. A gyepterületek fennmaradását a spontán cserjésedés kismértékben veszélyezteti. - Albertirsai hársfa (18/1974.Tan.) Vasút u. 6.sz. alatti ingatlanon, közvetlenül a műemlék-jellegű ház előtt. - Albertirsai borsócserjék /Caragana arborescens/ (61/1980 /IV.9./Tan.) Vasút u. 6. sz. alatti ingatlanon. Megjegyzés: az ingatlan címe a védetté nyilvánítás óta megváltozott: Vinyica utca 8. sz. továbbá a védettség tárgyát képező borsócserjék ismeretlen okból elpusztultak, így a védettség fenntartása nem indokolt. Ennek megszüntetéséről az Önkormányzat rendelkezik. - Albertirsai tölgy (201/1977.Tan.) A Hősök kertjében egy db kocsányos tölgy. A helyi védettségű területek felülvizsgálata szükséges. Natura 2000 hálózat területei: A Natura 2000 területeket alkotó közösségi, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet állapította meg. A Natura 2000 hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok, egy összefüggő ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek felsorolását a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20021 jelű Gerje-mente - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek: 04/2, 05/1, 05/3, 05/4, 05/5, 05/6, 05/7, 05/8, 05/9, 05/10, 05/11, 05/12, 05/13, 05/14, 05/15, 05/16, 05/17, 05/18, 05/19, 05/20, 05/21, 05/22, 05/23, 05/24, 05/25, 05/27, 05/28, 06, 07, 08, 09/4, 09/5, 09/6, 09/7, 011/2, 011/3, 011/4, 011/5, 011/6, 011/7, 011/8, 011/9, 011/10, 011/12, 011/13, 011/14, 011/15, 011/16, 011/17, 011/18, 011/19, 015/3, 015/6, 015/7, 015/10, 015/11, 015/12, 015/14, 017/7a, 017/13, 017/14, 017/15, 018, 020/5, 020/6, 020/7, 020/8, 020/9b, 020/10, 020/11, 020/12, 020/13, 020/14, 020/15, 020/16, 020/17, 020/18, 020/19, 020/21, 020/22, 020/23, 020/24, 020/25, 020/26, 020/27, 020/28, 020/29, 020/30, 020/31, 020/32, 020/33, 020/34, 020/35, 020/36, 020/37, 020/38, 020/39, 020/40, 020/41, 020/42, 020/45, 020/46, 020/47, 020/48, 022, 025/11, 025/12, 025/13, 026, 027/3, 027/4, 027/5, 027/6, 027/7, 027/8, 027/9, 027/10, 027/11, 027/13, 027/14, 027/15, 027/16, 027/17, 027/18, 027/19, 027/20, 027/21, 027/22, 029/14, 029/15, 029/16, 029/17, 029/20, 029/21, 029/22, 029/23, 029/24, 029/26, 029/37, 029/38, 029/39, 029/40, 029/41, 029/42, 029/43, 029/45, 029/46, 029/47, 029/48, 029/51, 029/52, 033/3, 033/4, 043/18, 0223, 0224/2, 0224/3, 0224/4, 0224/5, 0224/6, 0224/7, 0224/8, 0224/9, 0224/10, 0224/11, 0224/12, 0225, 6305, 6306, 6307, 6308, 6309a, 6309b, 6324/3, 6324/4, 6324/5, 6324/6, 6324/7, 6324/8, 6324/9, 6324/10, 6324/11, 6324/12, 6324/13, 6324/14, 6324/15, 6324/16, 6324/17, 6324/18, 6324/19, 6324/20, 6324/21, 6324/22, 6324/23, 6324/24, 6324/25, 6324/26, 6324/27, 6324/28, 6324/29, 6324/30, 6324/31, 6324/32, 6324/33, 6324/35, 6324/40 19
Országos ökológiai hálózat területei Az országos ökológiai hálózat területei az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az OTrT országos ökológiai hálózatának lehatárolásai KÖRNYEZETVÉDELEM A felszíni és a felszín alatti vizek védelme A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban Albertirsa az érzékeny területi kategóriába tartozik. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján, a település nitrátérzékeny területen fekszik. Ezért a területen egyrészt a kormányrendelet 8. -ában foglalt, a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok betartása kötelező. Másrészt a területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező elemeit tartalmazó, országosan egységes, összehangolt cselekvési program alapján kell eljárniuk (ez még nem készült el.) A településen belterületén a csatornahálózat kiépítése folyamatos, ennek kiépítése során törekedni kell a mind teljesebb körű rákötöttségre. A szennyvizek a település csatornázott területeiről csatornahálózatban a szennyvíztisztítóra elvezetendők. Szennyvízszikkasztás a település területén nem engedélyezhető. A szennyvíztisztító telep biológiai tisztítási fokozattal működik, kapacitása 18600 lakosegyenérték. A telep védőtávolsága 500 m. A tisztított szennyvíz befogadója a Gerje-patak. A település vízellátását jelenleg az Önkormányzat által üzemeltetett víziközmű vállalat biztosítja. Albertirsa Községi Vízmű vízbázisa 3 db mélyfúrású kút, amelyek belső védőterülete 10m sugarú körben be van kerítve. A kutak vize megfelelő. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően ki kell jelölni a vízbázisok védőterületeit. A vízbázis sérülékenysége esetén a területhasználati korlátozásokat a településrendezési tervben is érvényesíteni kell A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Gerje-patak, mely a Tisza-völgy felé szállítja a vizeket. A vízfolyásra jellemző, hogy nagy vízgyűjtő területe ellenére kicsi a vízhozama. Ennek okai a lassú lefolyásban, az erős szivárgásban és az elpárolgásban keresendők. A ritka árvizek nyár elején keletkeznek, míg az év nagy részében a mederben alig van víz. A Gerje-patak nagy vízhozama nem éri el a 15 l/s-ot, a kisvízi érték (augusztus) nem mérhető, a közepes vízhozam 130-140 l/s. Az időszakos belvizeket csatornahálózat vezeti le. Általánosnak mondható problémát jelent a nyári száraz, meleg időjárás, ami a felszíni vizek vízminőségét is befolyásolja. A természetes vízkészletek apadása mellett a befogadókba vezetett használt vizek relatív nagyobb mennyisége miatt, a szárazabb időszakban általában növekszik a vizekben a sótartalom, valamint a tápanyag túlkínálatok miatt a vízterületek algásodása és szerves anyag szennyezettsége. A termőföld védelme A külterület kevesebb mintegy negyede összefüggő erdő, illetve rét-legelő terület. Ezek a növényzettel egész éven át fedett, biológiailag értékes területek a defláció, talajerózió ellen az ott található talajoknak a legjobb védelmet biztosítják. A település külterületének az előbb említett, növényzettel megfelelően borított területegységein kívül eső területei többnyire intenzív mezőgazdasági, főként szántó, kisebb részt gyümölcsös, szőlő művelés alatt állnak. A település mezőgazdasági területeiről környezetvédelmi, talajvédelmi szempontból áltanosságban elmondható, hogy míg a belterülettől északra, a jó termékenységű 20
területeken az erózió, addig a délre fekvő, gyenge termékenységű területeken a defláció a talaj minőségét rontó folyamatok közül a meghatározó. A helytelen gazdálkodás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. A mezőgazdasági területeken talajvédő agrotechnikát kell alkalmazni, illetve arra fokozatosan át kell térni. A szántó területeken fokozott szerves trágya felhasználásra, a tavaszi szántás mellőzésére, illetve a talajadottságokat figyelembe vevő szántóföldi vetésszerkezet kialakítására kell törekedni. A defláció (szélerózió) csökkentése érdekében az uralkodó szélirányra merőlegesen szélvédő erdősávok, fasorok telepítése célszerű. A földrészlet határoló mezsgyéken cserjesávok telepítése indokolt, mely egyrészt csökkenti az eróziót, deflációt, másrészt növeli az élővilág fajgazdagságát, élőhelyet (fészkelő helyet) teremtve a biológiai növényvédelemben fontos szerepet játszó állatoknak. A szőlő- és gyümölcsösökben a sorköz-füvesítéses technológia alkalmazása célszerű. A települési környezet védelme A települési környezetállapot, azon belül is elsősorban a huzamosabb emberi tartózkodás céljára szolgáló beépítésre szánt területek környezetminőség javításának legfontosabb feladatai közé tartozik, a folyékony és szilárd hulladékok elszállításának, elhelyezésének és kezelésének megnyugtató rendezése, a levegő tisztaságának védelme, a zaj- és rezgésártalmak elleni védelem, valamint a zöldterületek fejlesztése. (A szennyvizek elhelyezésének, elszállításának feladatait és lehetőségeit az önálló vízvédelmi rész tartalmazza.) Hulladékgazdálkodás Belterületről a kommunális eredetű hulladék szervezett gyűjtése és térségi lerakón történő elhelyezése megoldott. A bezárt települési lerakó rekultivációja szükséges. A kommunális hulladék elhelyezés távlati megoldásai között a kistérségi, illetve regionális lerakón történő elhelyezést (vagy hulladékégetőben történő ártalmatlanítást) kell előnyben részesíteni. A település minden lakott területrészén ki kell alakítani a szervezett szelektív hulladékelszállítást. Az új beépítésre szánt területek kialakításával egyidejűleg e területeken is gondoskodni kell a szervezett hulladékgyűjtéséről és elszállításról. A kisebb illegális hulladék elhelyezéseket fel kell számolni, majd a területet rekultiválni kell. A települési szilárd hulladékok gyűjtése során, a veszélyes és újrahasznosítható komponensek szelektív gyűjtésének arányát növelni kell. Ehhez meg kell teremteni a szelektív hulladék gyűjtés infrastrukturális feltételeit, a gyűjtőedényzet beszerzés, az elszállítás és hasznosítás feltételeinek kialakításával. A településen évente keletkező - ipari, mezőgazdasági, és szolgáltató tevékenységből származó - termelési veszélyes hulladék mennyisége nem jelentős, az ipari területeken veszélyes hulladék tárolása átmenetileg engedélyezhető. A levegő tisztaságának védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelettel módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján, a Albertirsa az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében az alábbi zónacsoportokba tartozik: szennyezőanyag zónacsoport szennyezőanyag zónacsoport Kén- dioxid F /PM10/ Arzén (As) F Nitrogén- dioxid F /PM10/ Kadmium (Cd) F Szén- monoxid F /PM10/ Nikkel (Ni) F /PM10/ szilárd E /PM10/ Ólom (Pb) F Benzol F /PM10/ benz(a)-pirén (BaP) D Talaj-közeli ózon O-I A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú melléklete alapján az érintett zónacsoportok meghatározásai a következők: - A csoport: agglomeráció: A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. (5) bekezdése szerint. 21
- B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. - C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. - D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. - E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. - F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. - O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. - O-II csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. (Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározását a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.) A település területén található gazdasági objektumok számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. A közlekedési eredetű légszennyezésben a települést elkerülő 4. sz. főút, valamint a 40. sz. úton zajló átmenő forgalom, az úttal szomszédos területeken okoz kisebb mértékű légszennyezés terhelést. A település belső forgalma által okozott légszennyezés terhelés nem számottevő, ellenben a külterületen lévő üzemi telephelyek némelyike oly mértékű tehergépjármű forgalmat bonyolít le, ami a 4. sz. útra a belterületen keresztül történő eljutása során az érintett településrészeken számottevő terhelést okoz. E terhelés kis mértékű csökkenése a jelenlegi helyzetben forgalmi szabályozásoktól várható. A településen tervezett fejlesztésektől oly mértékű forgalmi változások nem várhatók, melyek a meglévő légszennyezés terhelést számottevően befolyásolnák. Zaj- és rezgésártalmak elleni védelem A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet, a zajtól védendő területeken alapvetően háromféle tevékenységi körhöz, illetve zajterhelési forráshoz kapcsolódóan állapítja meg a különböző zaj terhelési határértékeket. Ezek a következők: üzemi létesítményektől, építőipari kivitelezési tevékenységtől, valamint közlekedéstől származó zajterhelés. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású ipari-gazdasági telephely, vagy szórakozóhely nem működik. Építőipari kivitelezési tevékenységek és az ezektől származó zaj terhelések többnyire csak időszakosan fordulnak elő. A vonatkozó határértékek, illetve ezek esetleges túllépését az adott építési időszakra a környezetvédelmi hatóság állapítja meg. A településen a zajterhelés legjelentősebb forrása a közlekedés. A 4. sz. út, valamint a 40-es jelentős, főként átmenő forgalma, a közlekedési terület melletti intenzív beépítésű területrészeken számottevő zajterhelést okoz. A településen halad át a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal. A vasút által érintett településrészeken a szerelvények elhaladásakor észlelhető egyedi zajesemények zavaróak lehetnek. 22
A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. számú melléklete alapján a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékek a fontosabb beépítésre szánt területhasználatok esetében nappal (6-22 óra) és éjjel (22-6 óra) a következők: lakóterületen: kiszolgáló út; átmenő forgalom nélküli út mentén gyűjtőút, összekötőút és vasúti mellékvonal mentén autópálya, autóút, főút és vasúti fővonal mentén vegyes területen: kiszolgáló út; átmenő forgalom nélküli út mentén gyűjtőút, összekötőút, autópálya, autóút, főút és vasútvonal mentén gazdasági terület és különleges területen: kiszolgáló út, gyűjtőút, összekötőút, autópálya, autóút, főút és vasútvonal mentén nappal éjjel 55 db 45 db 60 db 50 db 65 db 50 db 60 db 50 db 65 db 50 db 65 db 50 db A közlekedési eredetű légszennyezés terheléshez hasonlóan, a fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák. Zöldterületek fejlesztése A zöldterületi fejlesztés a települési környezetvédelem egyik legfontosabb és legkevésbé beruházás igényes eszköze. A meglévő zöldfelületek védelme mellett szükséges a belterület egészén (ahol ilyen nincs és a keresztszelvény lehetővé teszi) egy fokozatosan végrehajtott, egységes utcafásítási program megvalósítása. További feladat a rendezési tervben kijelölt települési zöldterületek megfelelő színvonalú kialakítása és fenntartására. Biológiai aktivitásérték A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. (2) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján, míg hatályos településrendezési eszközök esetében a terület-felhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat alapján történik. Az igazgatási területre van érvényben lévő, hatályos településrendezési eszköz, Albertirsa Város Településszerkezeti Terve, melyet a 121/2008. (IV. 10.) számú Önkormányzati határozattal hagytak jóvá, valamint a 17/2008. (IV. 23.) számú, Helyi Építési Szabályzatról szóló Önkormányzati rendelet. A biológiai aktivitásérték számításnál általában elegendő csak azokat a területfelhasználásokat vizsgálat alá venni, ahol a terv változtatásokat eszközöl, és ezeknél össztelepülési szinten a változásokat nyomon követni. A jogszabályban szereplő különböző területhasználatokra vonatkozó biológiai aktivitásérték számítás alapján a következő fontosabb megállapítások tehetők: 23