TÁMOP 3.1.4-09/1-2009-0011 Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Zeneművészeti és Táncművészeti Intézmény Tanuljunk tanulni! Intézményi innováció
Napjainkban egyre fontosabbá válik az önálló ismeretszerzés, a használható tudás elsajátítása. Nagyon sok információ özönlik felénk a televízióból, rádióból, internetről, könyvekből, tankönyvekből. Ezek az információk azonban gyakran zavarosak, nehezen megjegyezhetők, a gyerekek nem tudják alkalmazni az esetleg bemagolt, atomizált tananyagot. Iskolánkban nagyon fontos feladatnak tartjuk, hogy tanulóinkat felkészítsük arra, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásnak: a körülöttük lévő rohanó világból, a rengeteg információból hatékonyan szűrjék ki a számukra fontos és hasznos ismereteket, megfelelően alkalmazzák azokat, ily módon felkészüljenek a következő iskolafokozatra és életük tanulási helyzeteire. Ezen gondolatok jegyében vezettük be tanulásmódszertannal foglalkozó tantárgyunkat, mely heti egy óraszámban szerepel az 5. és 6. évfolyamos tanulók órarendjében a tanév első félévében. A tanórákat az osztályfőnök tartja, az órákon szerzett tapasztalatait, benyomásait megosztja az osztályban tanító kollégákkal. Iskolánk minden nevelője részt vett tanulás módszertani továbbképzésen, az IPOO-modell módszertani javaslatait alkalmazzuk. A feladatokat a Mező Ferenc-Mező Katalin-Mező Lilla Dóra által írt Tanulógép című munkafüzet feladatai alapján állítottuk össze. A Tanulás tanulása tantárgy hatására a gyerekek tudatosan alkalmaznak hatékony módszereket, játékos formában, jó hangulatú órákon sajátítanak el olyan készségeket, képességeket, amely az élethosszig tartó tanulásban szinte nélkülözhetetlenek. Munkánk hatékonyságát a félév végén 5. és 6. évfolyamon is szövegértési felméréssel mérjük. Az eredményességről a tanórákon végzett munkák és a kapott érdemjegyek is tájékoztatják a nevelőket. A tantárgy felépítése, módszertani rendszere illeszkedik a felső tagozatban tanító kollégánk által kiépített képességmérési rendszerhez. Itt többszörös intelligencia, kreativitás, szövegértés-gondolkodási képesség, figyelem és analóg gondolkodás területén mérjük tanulóinkat.
Óra- tananyag szám 1. Csoportban dolgozni jó! Tanulás tanulása 5. évfolyam Nevelési célok, módszerek, tevékenységek A csoportmunka előnyei Mit jelentenek a csoportszerepek A csoportmunka szabályai megalkotás már lehet csoportmunkában megjegyzés Csoportalkotás többféleképpen A csoportok elhelyezkedése a teremben Szerepkártyák leírással feldolgozás már csoportmunkában 2. Tanuló megismerés I. -Tanulási szokások -Hol vagyok a fán? 3. Tanuló megismerés II. -Válaszolj 3 osztálytársad nevével -Tanulási motiváció kérdőív 4. Tanuló megismerés III. -Énkép kérdőív -Tanulási stílus kérdőív 5. Tanuló megismerés IV. -Többszörös intelligencia teszt 6. Tanuló megismerés V. -Megkezdett mondatok Tanulási szokások önálló munka, mindenkinek egy kérdőív - elrakjuk Hol vagyok a fán?- kivetítve, a tanuló felragasztja a névkártyáját a megfelelő helyre, választását indokolja Válaszolj 3 db/fő, csak az ofi ismeri a válaszokat. - elrakjuk Motivációs kérdőív db/fő, kiértékelést is a tanulók írják be, közös megbeszélés elrakjuk Énkép db/fő a tanár értékeli ki, elrakjuk Tanulási stílus db/fő értékelés, megbeszélés közösen elrakjuk Többszörös tesztlapot kitöltik a tanulók, az ofi kiértékeli, a kapott eredményekkel tovább dolgozik a MÉCS (Mérés-Értékelés Csoport). A 20 megkezdett mondatot minden gyerek megkapja, és egy külön lapra dolgozva leírja a mondatkezdést is, majd a gondolatait. A tanár értékeli ki, esetleg csoportos megbeszélés önkéntes alapon. A kész munkák bekerülnek az Életem lapjai közé. Kommunikáció, egymásra figyelés, egymás gondolatainak megismerése Önismeret, kommunikáció Önismeret, kommunikáció, egymásra figyelés Nincs jó vagy rossz válasz!!! Mindenki intelligens valamilyen területen. Önismeret, önértékelés, egymásra figyelés, kommunikáció, figyelemfejlesztés, utasítások követése Önismeret
7. Honnan juthatunk információhoz? Szóbeli, írott, képi információk. Testbeszéd Internet, média, könyvek 8. Barátunk, a tankönyv Milyen információkat találunk egy tankönyvben tartalomjegyzék használata, címek, alcímek, bekezdések, képek, képaláírások, táblázatok, grafikonok, diagramok keresése, értelmezése Különböző tankönyvek összehasonlítása Ötletbörze, csoportmunka Kép alapján meséljék el a történetet (ugyanaz a kép minden csoportnak) Játsszanak el szavak nélkül egy történetet a többi csoport írjon hozzá szinkron szöveget Mindenkinél ugyanaz a tankönyv legyen, áttekintés egyénileg vagy csoportmunkában tanári irányítással. Az összehasonlítás, véleményalkotás csoportmunkában. 9. Névmutató/tárgymutató használata 10. Könyvtárhasználat Könyvtári óra 11. Szövegértés A cím A szöveg tagolása 12. Szövegfeldolgozás lépései Keresések önállóan tanári irányítással Keresések páros munkában Az iskolai könyvtár vagy városi könyvtár látogatása Csalóka címek néhány cím a bulvár sajtóból. Miről szólhat a cikk a cím alapján? Miről szól valójában? Jóslás mire számítunk a cím alapján? Alcímek, bekezdések Adj címet a bekezdésnek! Tételmondat keresése: Húzd alá azt a mondatot, amiről az egész bekezdés szól! ÁK3E-módszer használata egy tankönyvi szövegen Szövegfeldolgozás algoritmusa segédanyag Földrajzi atlasz Lexikonok Helyesírási szabályzat Előzetes egyeztetés Kreativitás Áttekintés: ismerkedjünk a szöveggel Kérdezés: tegyünk fel kérdéseket a szöveggel kapcsolatban Elolvasás: közben keressük a kérdéseinkre a válaszokat és ki is jegyzeteljük Elmondás: felidézzük a szöveg lényegét Ellenőrzés: sikeres volt az elmondás? Igen hurrá! Nem az Elolvasástól kezdjük újra.
13. A szövegek szerkesztettsége 14. Mit fog kérdezni a tanár? 15. Adatok, ábrák, táblázatok diagramok Jól szerkesztett szöveg könnyen tanulható Rosszul szerkesztett szöveg szerkesszük át! Szöveg feldolgozása kérdések segítségével. Adatok kigyűjtése szövegből. Hőmérséklet, lázgörbe, bolti blokk Éghajlati diagram természetism. tk. 16. A vázlat Kifejező cím Tömör a lényeget tartalmazza Jól áttekinthető, tagolt Logikus/ rendszer van benne 1. lépés: felismerem a szöveg szerkezeti rendjét 2. lépés: jól vagy rosszul szerkesztett? 3. lépés: átszerkesztem (melléklet!) Tetszőleges tankönyvi szöveg feldolgozása Melléklet Éghajlati diagram értelmezése, adatfelvétel üres diagramba Tetszőleges leckéből vázlat készül tanári irányítással 17. Vázlatírás A tanultak gyakorlása Vázlatírás csoportmunkában a tanár szükség esetén segít 18. Szövegértés - gyakorlás Szövegfeldolgozás tanári irányítással feladatonként javítunk Széplaki Erzsébet: Szövegértés 5. 19. Szövegértési felmérés Széplaki Erzsébet: Szövegértés 5.
Tanulás tanulása 6. évfolyam Óra- tananyag Nevelési célok, módszerek, tevékenységek megjegyzés szám 1. Tanulási szokások kérdőív A kérdőíven a tanulók önállóan dolgoznak. A munkát a tanár értékeli ki - elrakjuk Önismeret, figyelem fejlesztése Többszörös intelligencia teszt 2.. Az analóg gondolkodás és a figyelem fejlesztése 3. Szövegfeldolgozás lépései Többszörös tesztlapot kitöltik a tanulók, az ofi kiértékeli, a kapott eredményekkel tovább dolgozik a MÉCS (Mérés-Értékelés Csoport). A feladatlapok közös áttekintése, ötletbörze az eredményes megoldások érdekében A feladatok egyéni megoldása az eredményesség megbeszélése Az ÁK3E-módszer ismertetése Nincs jó vagy rossz válasz!!! Mindenki intelligens valamilyen területen. Önismeret, önértékelés, egymásra figyelés, kommunikáció, figyelemfejlesztés, utasítások követése A tanulók ismerjék fel a szabályszerűségeket, használják a szabályokat helyesen. Áttekintés: ismerkedjünk a szöveggel Kérdezés: tegyünk fel kérdéseket a szöveggel kapcsolatban Elolvasás: közben keressük a kérdéseinkre a válaszokat és ki is jegyzeteljük Elmondás: felidézzük a szöveg lényegét Ellenőrzés: sikeres volt az elmondás? Igen hurrá! Nem az Elolvasástól kezdjük újra. Gyorsasági és ésszerűségi teszt Az ÁK3E-módszer használata a gyakorlatban A teszt 5 feladata megoldásra is érdemes, jó fejlesztő feladatok. 4. Az eredményes Az IPOO-minimum program lépéseinek
tanulás Te melyik lépésnél veszted el a fonalat? 5. Mit fog kérdezni a tanár? 6. Mit fog kérdezni a tanár? II. 7. Mi tanulható könnyen és mi nehezen? 8. Átszerkesztés: a fastruktúra (buborékábra - pókhálóábra) 9. A táblázat és a kördiagram 10. Az oszlopdiagram és a grafikon ismertetése, a tudatos tanulás elemei Információ bemenet: olvasd el, hallgasd meg, gyűjtsd ki, nézd meg Információ feldolgozása: írj vázlatot, jegyzeteld ki, keress összefüggéseket, rakd sorrendbe, keress konkrét információkat, következtesd ki az információkat, jegyezd meg a tananyagot Információ kimenet: felelj, írj dolgozatot, alkalmazd a tudásod hatékonyan Tanulásszervezés: hol tanulunk, milyen időbeosztással tanulunk, milyen lépésekben tanulunk Információk direkt és kikövetkeztethető információk Közös szövegfeldolgozás Furor teutonicus Mire következtethetünk egy szövegből? - időrendben szerkesztett szöveg esetén - bemutatást tartalmazó szöveg esetén - összehasonlítást tartalmazó szöveg esetén - fogalmi hierarchiát tartalmazó szöveg esetén Jól és rosszul szerkesztett szövegek Rosszul szerkesztett szövegek átszerkesztése Szervezeti felépítést valamint fogalmak közötti alá- fölé- és mellérendeltségi viszonyokat szemléltet Egy vagy több dolog tulajdonságait (hasonlóságok, különbségek) szemlélteti Rész-egész viszonyokat szemléltet. Mennyiségek hasonlóságát és különbségeit szemlélteti. A mennyiségek változását szemlélteti. Csoportmunka: válogassák ki és csoportosítsák az egyes jellemzőket Közös megbeszélés: melyik miért abba a csoportba tartozik Beszélgetés az egyes lépések nehézségeiről Kommunikáció, egymásra figyelés, önismeret Szöveg áttekintése Cím miről szólhat? Elolvasás Kérdések feltevése Kérdések megválaszolása Közös jegyzetelés vagy vázlatírás Mit fogy kérdezni a tanár? mit jegyezzünk meg a szövegből? Párosítás csoportmunkában Konkrét példák megoldása csoportmunkában (mellékletből fénymásolható) Kikövetkeztethető információk keresésé szabadon választott tankönyvi szövegből Példák és feladatlap a mellékletben Egy tankönyvi szöveg átszerkesztése Tankönyvi táblázat, tankönyvi kördiagram dekódolása, az ábra olvasásának sablonszövege ( melléklet) Tankönyvi oszlopdiagram, tankönyvi grafikon dekódolása, az ábra olvasásának sablonszövege ( melléklet) 11. Az időegyenes Eseménysorozatot szemléltet (időpont Tankönyvi szöveg alapján
esemény, időtartam eseményadat) és a formula Fogalom meghatározásokat, matematikai jelekkel kifejezhető összefüggéseket szemléltet. 12. A halmazábra Csoportosításokat, csoportok közötti viszonyokat szemléltet (pl. rész egész, közös metszet ) 13. Melyik ábrát mikor használjuk? 14. Hogyan oldjunk meg feladatokat? 15. Problémamegoldó stratégiák 16. Hogyan oldjunk meg feladatlapokat? Ismétlés, rendszerezés, pontosítás, gyakorlás A feladatmegoldás 4 lépése: 1. Értsd meg a feladatot! 2. Készíts tervet! 3. Hajtsd végre a tervet! 4. Ellenőrizd az eredményt! 1. A probléma felbontása alproblémákra (feladat részekre bontása) 2. Rajzold le és megérted! 3. Visszafelé gondolkodás 4. Problémamegoldás algoritmus segítségével 5. Heurisztikus keresés nem kell mindig tudnunk a megoldás útvonalát! Feladatok megoldásának sorrendje Szövegből kikövetkeztethető megoldások 17. Szövegértés Szövegfeldolgozás egyéni munkában a tanultak alkalmazása a gyakorlatban - majd közös megbeszélés 18. Szövegértés II. Problémás szövegek 1. BKV jegy 2. Blokk 3. Használati utasítás 4. Menetrend 19. Szövegértési felmérés készült időegyenes, és formula dekódolása, az ábra olvasásának sablonszövege ( melléklet) Halmazábra dekódolása, az ábra olvasásának sablonszövege ( melléklet) Halmazábra készítés tankönyvi szöveg alapján Csoportmunka, páros munka, egyéni munka Konkrét feladatok megoldása a lépések végrehajtása tanári irányítással, később csoportmegbeszélés után, majd önállóan Gyakorlás példákon keresztül melléklet Széplaki Erzsébet: Szövegértés 6. o. Fekete István nyomában Csoportmunka vagy tanári irányítással végzett munka Széplaki Erzsébet: Szövegértés 6.