BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettan 3. Előadók: Dr. Becker Gábor, Dr. Hunyadi Zoltán Évf. felelős: Dr. Takács Lajos Gábor 2015/16 tanév II. félév ÓRAVÁZLAT Az Épületszerkezettan 3. félév 5. szerkesztő gyakorlatához Táblás szerelt homlokzatburkolatok A szerkesztő gyakorlat célja a táblás szerelt homlokzatburkolat alapvető szerkesztési szabályainak és síkkordinációjának bemutatása. Az adott épület hagyományos (falas) teherhordó rendszerű, amelyre többrétegű átszellőztetett homlokzatburkolat kerül. Az így kialakuló általános rétegrend: 1,5 cm belső vakolat és felületképzés 30 cm hőszigetelő falazóblokk falazat (javasolt inkább 20-25 cm vtg., nagyobb hőtároló tömegű tömör tégla vagy mészhomok falazóblokk használata, a nagy vastagságú hőszigetelés mellett a nagy hőtároló tömegű falazat az árnyékolóval együtt a nyári hőcsillapításban játszik nagy szerepet); 1 cm kiegyenlítő, légzáró, simító vakolat (monolit vasbeton szerkezet esetében elmaradhat) - ennek hiánya a függőleges habarcshézag nélküli, horonyeresztékes falazóblokkok esetén jelentős légzárósági problémákat eredményez! 10+5 cm ásványi szálas hőszigetelés, 120/60 cm-es táblákban, a táblák műanyagtárcsás dübelekkel rögzítve, horganyzott acél váz között (monolit vasbeton szerkezet esetében legalább 15 cm), az alsó 5 cm-es réteg ragasztva (a tábla peremei mentén vonalmentén és a tábla közepén pontszerűen perem-pont módszer), a külső 10 cm a mechanikailag rögzített, mindkét réteg hidrofóbizált, a külső réteg a külső síkján fehér üvegszövet kasírozással ellátott 4 cm átszellőztetett légrés 0,8 cm sík nagytáblás burkolat A burkolat anyaga lehet az adott rögzítési technológiák alklamazásával szálcement (műpala), préselt fa, stb (CEMBRIT, ETERNOVA, ETERCOLOR, GLASAL, COLORNYP, TRESPA, FINNFOREST, stb.), az anyagnak megfelelő rögzítési móddal (csavarozott: műpala; akasztóelemmel: szálcement (műpala), kerámia; rejtett akasztással: az előbb felsoroltak, fémlemez, stb.). A homlokzati metszeteknél fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azon szerepelnie kell minden esetben az alkalmazott rétegek vastagságának meghatározása: minimális hőszigetelési vastagság 14 cm (vasbeton falszerkezet esetén 22 cm), ami teljesíti a határoló falszerkezetekre a 6/2007 TMN rendeletet módosító 20/2014 (III.7.) BM rendelet által meghatározott 0,24 W/m 2 K minimális U érték követelményt (a homlokzatburkolat tartó váz és a hőszigetelést rögzítő dűbelek hőhíd hatását is figyelembe véve); légréteg legkisebb vastagsága 4 cm, de kisebb mint 10 cm, burkolatvastagság meghatározása az alkalmazott anyagok függvényében (pl.: táblás burkolat: 8-10 mm, kő burkolat: 3 cm, tégla burkolat 12 cm stb). - 1 -
A hőszigetelés és a homlokzatburkolat között átszellőztetett légrést kell kialakítani. A légréteg alsó részén és felső részén a levegő sűrűségkülönbsége miatt felfelé irányuló gravitációs áramlás alakul ki, amelyhez nyári állapotban a homlokzatburkolat mögött a levegő felmelegedése is hozzájárul. A légáramlás kialakulásához biztosítani kell, hogy a homlokzatburkolat alsó részén szabad beszellőző keresztmetszetet, míg a felső részén szabad kiszellőző keresztmetszetet legyen. A ki- és beszellőző légréseket rovarhálóval kell védeni. A be- és kiszellőzés helyének és mértékének megadásánál az alábbiakat kell figyelembe venni: legalább a beszellőző keresztmetszettel megegyező kiszellőző felület szükséges; 20 m 2 homlokzati felülethez 7500 mm 2 szabad keresztmetszet biztosítása szükséges; a légréseket a be- és kiszellőzésnél rovarhálóval kell védeni (lehetőség szerint körfuratos fémlemezzel, amely a rágcsálók ellen is véd); az ablakok fölötti beszellőző nyílás egyes szerelt, légréses homlokzatburkolatok esetén homlokzati tűzterjedési okokból nem megengedett. A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az alábbi: 2-3 szintes épületnél legalább 15 perc, 4-5 szintes épületnél legalább 30 perc, középmagas vagy 5 szintnél magasabb épületnél legalább 45 perc. A légrés védelmét meg lehet oldani az ablakok fölötti beszellőző nyílás fölött közvetlen elhelyezett hőhatásra habosodó szalaggal is, amely alumínium profilra ragasztható; tűz esetén 150 C körüli hőmérsékleten behabosodva elzárja a légrést és megelőzi a kürtőhatás kialakulásával a gyors tűzterjedést. A hazai homlokzati tűzterjedési határérték-vizsgálatok során is bebizonyosodott ennek a megoldásnak a megfelelősége. - 2 -
A hőszigetelés bemutatásánál fel kell hívni a figyelmet, hogy légréssel érintkező beépítésben kizárólag A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú általában ásványi szálas hőszigetelő anyag alkalmazható, szükség esetén éghető anyagot nem tartalmazó, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú kasírozással (pl. üvegszövet). Műanyag habok alkalmazása a lábazati zóna kivételével - csak maghőszigetelés vagy hőszigetelő rendszerű vakolat esetén lehetséges a homlokzati tűzterjedési veszély, illetve a páratechnikai tulajdonságok miatt! A légrésbe beáramló hő és füst által megnövelt kürtőhatás éghető anyagot tartalmazó hőszigetelés esetén gyors tűzterjedést eremdényezne. A hőszigetelés kasírozása egyenletesebbé teszi a légrés felületét, javítva a huzathatást, valamint megakadályozza, hogy téli állapotban a hideg levegő a szálas hőszigetelés külső felületi rétegében lerontsa annak hőszigetelő képességét. A fekete üvegszövet kasírozás ráadásul vízlepergető hatású is és páraáteresztő is. A fekete szín előnye a nyílthézagos burkolatok esetén, hogy az ásványi szálas szigetelés sárga vagy zöldes színe nem látszik a réseken keresztül. Meg kell adni a burkolóelemek méreteit és pontos kialakítását. A függőleges, folyamatos alumínium burkolattartó L profilt a táblák függőleges rögzítő szegecssorainak távolsága szerint kell a homlokzaton kiosztani, majd a folyamatos alumínium burkolattartó L profilokat pontonként, kb. 120 cm-enként elhelyezett alumínium távtartó-rögzítő L profilokkal kell a homlokzatra rögzíteni dübeles csavaros rögzítéssel. A csomópontok egy fémvázra rögzített szálcement burkolat alapvető részleteit tartalmazzák. A burkolatot mindig az anyagnak megfelelő rögzítési móddal (csavarozott: szálcement; akasztóelemmel: szálcement, kerámia; rejtett akasztással: az előbb felsoroltak, fémlemez, stb.) kell felerősíteni. A csomópontokon látható megoldások, elvek bármely könnyű homlokzatburkolat esetén azonosak, csak az anyaghasználatból, rögzítésekből adódó különbségek jelentenek csekély eltérést! A szerkesztő gyakorlat rejtett minitokos redőny árnyékolóval egészül ki, ami lakóépület esetén jelenthet optimális megoldást (nyáron napközben a helyiségek sötétítése nem akkora probléma, mivel ilyenkor a lakáshasználók dolgoznak). A redőny előnyei: nyáron nagyon jó hatásfok, hőszigetelt alumínium lamellák esetén télen, éjszaka az ablak hőszigetelő képességét javítja, egyes típusok a betöréssel szembeni ellenállóképességet is javítják. Tekintettel arra, hogy a hűtés költsége a fűtésnél fajlagosan mintegy háromszor több, az árnyékolók ma már nem hagyhatók ki egy épület tervezése során. - 3 -
A homlokzatburkolat csak a kiegészítő szerkezetekkel együtt válik teljessé, így ezekre külön fel kell hívni a figyelmet. A részletrajzokon az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: 1-2. Ablakbeépítés alsó és felső részlete: Az ablak beépítési síkját a rejtett minitokos redőny határozza meg. Mivel a falazóblokk külső síkjához képest beljebb van, a hőszigetelés folytonosságát a bemutatott esetben úgy oldottuk meg, hogy a falazatban egy negatív (azaz külső oldali) kávát alakítottunk ki. A hőszigetelést ide van bevezetve és a tokszerkezet a vaktokos rögzítésével a hőszigetelés síkjába kerül. Természetesen az adott falazóelemnél meg kell vizsgálni, hogy ez a negatív káva milyen módon hozható létre. Egy másik lehetséges megoldás lenne a tok toktoldós megszélesítése és a hőszigetelés befordítása a nyílásba. Ebben az esetben a belső oldalon nagyon megvastagadó profilok jelentenének megoldandó esztétikai problémát. Az ablak alatt ültetőprofil található, hogy a párkány kiegészítő hőszigetelése elhelyezhető legyen; az ültetőprofilt szerepeltetni kell a nyílászáró konszignációban; A homlokzatburkolat befordul a bélésbe a burkolat+légrés+hőszigetelés vastagságában, de ennek önálló tartószerkezetet nem lehet építeni, mert nincs mögötte aljzat, így a kávabélést az általános homlokzati felület burkolatához és a nyílászáró tokszerkezetéhez rögzíthetjük; Az ablak alatt a légrés kiszellőztetése, az ablak felett légrés beszellőző nyílás látható. Megjegyzendő, hogy a ma Magyarországon az MSZ 14800-6:2009 (Tűzállósági vizsgálatok. Tűzterjedési vizsgálat épülethomlokzaton) szabványnak megfelelő homlokzati tűzterjedési határértékkel rendelkező sík nagytáblás homlokzatburkolatok mindegyike az ablakok fölötti beszellőzés nélkül felelt csak meg a laborvizsgálaton. - 4 -
3. Lábazati részlet: A függőleges, folyamatos alumínium burkolattartó profil a lábazati hőszigetelés előtt konzolosan tartja a burkolatot ez a megoldás csak ott alkalmazható, ahol a lábazat nincs kitéve erős mechanikai igénybevételnek (nem alkalmazható pl. ha parkoló van a homlokzat előtt, gyalogosforgalom stb.) A hóhatár alatt extrudált polisztirolhab hőszigetelést alkalmazunk, fordított rétegrendben. A lábazati szigetelés lecsúszás elleni védelmét a hőszigetelő táblák a lábazati vízszigetelés teteje fölé való felvezetése és mechnaikai rögzítése biztosítja.a járda helyett alkalmazott gömbölyűszemű, Ø16-32 mm átmérőjű kavicssáv megakadályozza az esővíz felfröcskölődését a homlokzatburkolatra. Budapest, 2016. április 8. Dr. Becker Gábor egyetemi tanár tanszékvezető Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens évfolyamfelelős - 5 -