ELŐADÁSOK LADOCSI JENŐ A NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN Ladocsi Jenő őrnagy, mint a Magyar Műszaki Kontingens összekötő tisztje teljesített szolgálatot 1997 1998-ban Szarajevóban. Jelenleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nappali ösztöndíjas doktorandusza, 2001. májusban vezényelték Ciprusra az UNFICYP törzsbe, műszaki beosztásba. Az elmúlt néhány év során több tudományos munka, jegyzet és elemzés jelent meg a válságkezelés és a békeműveletek kérdéseiről. Kidolgozás alatt vannak a különböző doktrínák és az oktatásban használt jegyzetek, de mindezek mellett sok a tennivaló a különböző beosztásokhoz tartozó munkaköri jegyzékek megírása terén is. A hazai és a különböző nemzetközi törzsekben számos olyan beosztást kell(-ett) ellátni, amelyekhez tartozó elméleti és gyakorlati ismeretek megléte és konvertálása elengedhetetlenül szükséges. Írássommal szintén e témakörhöz kapcsolódva szeretnék betekintést nyújtani a békefenntartó nemzetközi törzsben szolgáló összekötő tiszt feladatairól, beosztása jelentőségéről. A nemzetközi erők szakmai együttműködését a törzsekben szolgáló nemzeti összekötő tisztek munkája segíti. Az alkalmazhatóság nemzeti sajátosságainak ismerete, az együttműködés elősegítése a törzsek között, valamint a szakfeladatok végrehajtása, előkészítése indokolja a beosztás létjogosultságát és jelentőségét. Amellett, hogy a fő cél a parancsnoki és törzsmunka egységesítése a NATO különböző törzseivel, nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzeti sajátosságokat sem, főképpen a szakfeladatok végrehajtása és az alegységek alkalmazása tekintetében. E sajátosságokat és alkalmazási lehetőségeket az alegység (kontingens) parancsnokának elgondolása alapján az összekötő tiszt hivatott képviselni. A beosztás helyének elemzése során bemutatom a műszaki törzs felépítését és az összekötő tiszti beosztás helyét, szerepét a törzsben. Igyekszem megvilágítani az összekötő tiszti beosztás rendeltetésén keresztül, a
többnemzetiségű műszaki törzs és a Magyar Műszaki Kontingens együttműködésének megvalósulását. Azok a többnemzetiségű csapatok, melyek olyan alakulatokat, vagy fegyverzetet alkalmaznak, melyek számukra szokatlanok, összekötőket küldenek egymáshoz. Ilyenek lehetnek a repülő törzstisztek, a tűztámogatást adó fegyvernemek tisztjei, a műszaki vagy felderítő szakemberek. Ha lehetséges, ezek az összekötő személyek ismerjék annak az alakulatnak a törzsét és hadműveleti szervezetét, doktrínáját és eljárási módjait, melyhez őket vezényelték, beszéljék az alakulat nyelvét. [1] Az összekötő főtiszt helye és alárendeltsége Az összekötő főtiszt a műszaki törzsben, a hadműveleti főnök alárendeltségében dolgozik. Az összekötő főtiszthez 1 fő összekötő tiszt van beosztva, tehát a részleg ereje 2 fő. (Természetesen a műveletek jellegétől, a kötelékek nagyságától függően az összekötők száma változhat.) Ez a strukturális felépítés biztosítja a kontingens parancsnoka (törzse) és az elöljáró műszaki főnök közötti folyamatos együttműködést. Fontos követelmény, hogy az összekötő főtiszt a kontingens parancsnokának legyen közvetlenül alárendelve. Az állománytáblában elfoglalt helye alapján, az összekötő főtiszt: fontos információkhoz jut, és ezek jelentésével biztosítja a várható feladatok időbeni elemzését és az azokra való előzetes felkészülést. Ezek az információk lehetnek konkrét feladatra vonatkozó és előzetes információk, így az esetek többségében nem kerül a parancsnok és törzse váratlan helyzetek megoldása elé; közvetlenül részt vesz a szakfeladatok végrehajtásának előkészítésében, és képviseli a kontingensparancsnok elgondolását. Ezután részletesen jelent a parancsnoknak, adatokat és információkat szolgáltatva elhatározásához; közvetlenül részt vesz a műszaki törzs előkészítő, elemző munkájában. E területeken jelenik meg a nemzeti sajátosságok képviselete az alkalmazás lehetőségei tekintetében. Így fontos, hogy az összekötő főtiszt ismerje a műszaki alegységek alkalmazási lehetőségeit, a személyi és technikai harcértéket; fontos információkat kaphat és gyűjthet a tervezésről, melyek jelentésével elősegíti a kontingensparancsnok hosszú távú munkáját a tervezés területén;
közvetlenül képviseli a kontingens parancsnokát és annak elgondolásait, elhatározásait a szakfeladatok előkészítése során, vagy más, a kontingenssel összefüggő kérdésekben; részt vesz a műszaki törzs különböző szintű értekezletein, melyek anyagának feldolgozása és jelentése fontos lehet a kontingens számára. A kontingens által küldött jelentések és azok helye a vezetési rendszerben Napi személyi harcértékjelentés A jelentést el kell juttatni az adminisztrációs részleg részére, mely feldolgozza és nyilvántartja a harcértéket. A jelentett adatok részét képezik a napi helyzetjelentés összesített harcértékének. Napi műszaki jelentés Az alegységek feltöltöttségét (harcértéket) és a folyamatban levő parancsok, feladatok végrehajtásának helyzetét tartalmazza. A jelentés része a végrehajtott feladatok tömör megfogalmazása és összegzése. Az okmányt a hadműveleti részleg nyilvántartó tisztjéhez kell eljuttatni, ahol számítógépen feldolgozzák és nyilvántartásba veszik. Heti technikai harcérték A kontingens technikai harcértékét tartalmazza a rendelkezésre álló technikai eszközök és anyagok vonatkozásában. Szintén a hadműveleti nyilvántartó tiszt dolgozza fel, és tartja naprakészen az adatokat. Hídellenőrzési jelentés A kontingens fenntartási és javítási kötelezettségébe eső hidak ellenőrzésének időszakos jelentése. Az okmány általában tartalmaz egy anyagigénylést, melyet külön egyeztetni kell a logisztikai főnökkel. Az okmány másik példányát
továbbítani kell a hidakért felelős iránytiszt részére valamint a másodfokú ellenőrzésért felelős kanadai tervező műszaki csoport részére. Ezt a feladatot a csoport kivonása óta a Magyar Műszaki Kontingens szakemberei végzik.[2] Jelentés a befejezett feladatról A befejezett szakfeladatról küldött jelentés tartalmazza az elvégzett feladat rövid leírását, a befejezés időpontját valamint a feladat végrehajtásba bevont személyi és technikai harcértéket. Az összekötő tiszt a hadműveleti főnök részére továbbítja a jelentést. Anyagigénylés Nem a hídellenőrzési jelentésben szereplő, egy adott feladat végrehajtásához szükséges anyagigénylésről van szó. Az anyagigénylést a pontosított felderítőjelentés és az ez alapján kidolgozott kiviteli tervek alapján terjeszti fel a kontingens. Előzetes pontosítás után az összekötő tiszt egyezteti a szállítás napját, módját és az anyag átvételének helyét valamint időpontját. A nyomtatványon szerepeltetni kell a feladat számát, mely alapján a pénzügyi főnök átutalja a pénzügyi fedezetet a logisztikai szolgálathoz. Ezután küldi el a logisztikai főnök az igénylést a Műszaki Technikai Szolgálat részére, amely a beérkezéstől függően biztosítja azt.[3] Hídlezárási kérelem Az okmányt a kontingens küldi meg a műszaki törzs részére. Ebben a végrehajtandó szakfeladatot érintő, általában az út- és hídlezárás szükségességének igényét rögzítik. A szakfeladatok végrehajtása során a lezárásokat a lehető legrövidebb időre, vagy kerülőút biztosításával kell végrehajtani a mozgásszabadság folyamatos fenntartása érdekében. Az okmányokban igényelni lehet megerősítést a közelbiztosításhoz, ha a helyzet ezt megkívánja. Ez esetben a munkaterület körzetében működő többnemzetiségű hadosztály biztosít erőket a feladat végrehajtásának idejére.
Műszaki felderítőjelentés A felderítés végrehajtását a műszaki felderítési parancs alapján rendeli el a műszaki törzs. A végrehajtott feladatot műszaki felderítőjelentésben terjeszti fel a kontingens. A jelentésben szerepel a végrehajtás szakmai része, az erő- és eszközszükséglet, az időszámvetés valamint a részletes anyagigénylés. Ha szükséges, még a végrehajtási parancs kiadása előtt műszaki koordinációs értekezletet hívnak össze a végrehajtásba bevont szervezetek részére. Az értekezlet alapját a felderítőjelentésben elfogadott megoldás adja. Az értekezlet célja az együttműködés kérdéseinek tisztázása valamint a végrehajtás fázisainak elemzése és a felmerülő problémák jelentése. Tábori (bázis) elhelyezési igénylés A feladattal kapcsolatos koordinációs munka kétféle módon történhet. Nem túl gyakori, amikor a kontingens hadműveleti törzse veszi fel a kapcsolatot a végrehajtandó műszaki feladat körzetében működő többnemzetiségű hadosztály törzsével. Ez akkor célszerű, ha a feladat helye aránylag közel van a kontingens bázisához, és az összeköttetés ezt lehetővé teszi. A második változat a gyakoribb, mivel az összeköttetés felvétele a parancsnokságról a többrendszerű kommunikációs hálózaton keresztül egyszerűbb. Ezen túl, sok esetben szükség van a személyes kapcsolatfelvételre, mely a helyismerettel rendelkező összekötő tisztek feladata. Az igényt a személyi és technikai harcérték alapján az összekötő tiszt pontosítja, a feladat körzetében működő hadosztály törzsével. Ezt a pontosítást megelőzi a kapcsolatfelvétel azzal a katonai bázissal, amely a munkaterülethez a legközelebb helyezkedik el. Az összekötő tiszt felelőssége a pihentetéssel, élelmezéssel és az üzemanyag-vételi lehetőséggel valamint a technikai eszközök elhelyezési lehetőségével kapcsolatos kérdések tisztázása. A békefenntartás időszakában a munkaterülethez közeli bázison való elhelyezésnek a következő előnyei vannak: a nyugvás, pihentetés az adott katonai bázison megoldott; az élelmezési ellátás helyben biztosítható, így az utánszállítás megszervezésére nincs szükség. Ez sok esetben nehéz feladat a nagy távolságok, a terep és földrajzi viszonyok miatt; a technikai eszközök őrzése, a bázis telephelyén megoldott;
a híradás megbízhatóbb és hatékonyabb; zavargások esetén a bázis közelsége és az ott állomásozó erők védelmet nyújtanak a munkacsoport tagjai részére. Adatszolgáltatás a törzs által alkalmazott okmányok összeállításához Az összekötő tiszt, aki napi kapcsolatban áll a kontingens parancsnokával, mindenkor pontos adatokkal és információkkal rendelkezik annak döntését, elképzelését illetően. Így adatokat tud jelenteni a törzs hosszú távú tervezéséhez, a kontingens alkalmazási lehetőségeit illetően, valamint a parancsok előkészítése területén. Érthetően furcsán hangzik, hogy a kontingens parancsnoka összekötő tisztjén keresztül befolyással lehet a parancsok összeállítására. Viszont a békestabilizálási időszakban ez is az együttműködés része annak érdekében, hogy a feladatokat elrendelő parancsok összhangban legyenek a végrehajtáshoz szükséges idővel és a kontingens alkalmazhatóságával. Az okmányok, parancsok átvétele és továbbítása Minden a kontingenst érintő okmányt, az összekötő tisztek kapnak kézhez, melyeket azonnal továbbítanak a kontingens hadműveleti részlege részére. (A következő két oldalon bemutatom a műszaki törzs által használt parancsok formai és tartalmi elemeit.)
Műszaki alapparancs Feladatcsoport száma Műszaki feladat parancs száma Hivatkozási szám Parancs kiadásának ideje Végrehajtó egység megnevezése Az elrendelt feladat megnevezése A feladat tömör megfogalmazása A feladat helye, koordinátái A feladat helyszínének leírása A parancsot kiadó személy/szervezet A feladat célja A parancsnok szándéka A végrehajtás érdekében szükséges feladatok megfogalmazása Együttműködők Az összekötő csoport feladatai Logisztikai támogatás Vezetés, összeköttetés Korlátozások A parancsot elrendelő (aláírása, neve, rendfokozata, beosztása)
Kiegészítő parancs ELŐLAP: ki adta ki a parancsot; kinek a részére (akinek felelőségi körzetében a feladat végrehajtásra kerül); tájékoztatás a közvetlenül nem érintett katonai és egyéb szervezetek részére; helye a számítógépes nyilvántartásban; minősítése; a végrehajtandó feladat megnevezése, melynek érdekében kiadásra kerül. BELSŐ LAP: a feladat helyének meghatározása: mit, minek érdekében mikor hajtunk végre; a konkrét feladat rövid leírása, valamint a feladat helyének koordinátája. A VÉGREHAJTÁST ELRENDELŐ RÉSZ: a parancsnok célja, szándéka; feladatok a végrehajtás érdekében a hadosztály(-ok) és a kontingens részére; utasítások az együttműködés érdekében; időszámvetés a feladat-végrehajtás időszakára; összeköttetés meghatározása; közlekedés (általában a civil szervezetek irányába) irányítása, kontrollja; felhatalmazás a média részére a feladat publikálása tekintetében; logisztikai biztosítás;
vezetés, híradás; információval rendelkező személyek az összeköttetés tekintetében. A műszaki törzsben használatos munkaokmányok, belső jelentések feldolgozása, tartalmának elemzése A főparancsnokság és a műszaki törzs belső munkaokmányai, jelentései sok esetben tartalmaznak hasznos információkat és elemzéseket a kontingens vonatkozásában. Ezek feldolgozása, gyűjtése és jelentése alapján a kontingens parancsnoka olyan információkhoz jut az összekötő tiszten keresztül, melyek segíthetik munkáját. Az alábbiakban ezekből mutatom be a három legfontosabb okmányt. HETI MŰSZAKI HELYZETJELENTÉS Az okmány heti összefoglalása a műszaki alegységek munkájának, és ismerteti a főfeladatok végrehajtásának állását. A második részben a fő létesítmények, bázisok műszaki vonatkozású munkáit elemzi, illetve tájékoztatást ad azok állásáról. Foglalkozik az akna-, út- és hídhelyzettel külön-külön fejezetben, valamint a műszaki vonatkozású logisztikai kérdésekkel. NAPI CIMIC JELENTÉS Mivel a békefenntartás időszakában a polgári-katonai együttműködés keretén belül végzett műszaki munkák és más irányú tevékenységek kulcskérdésként kezelendők, ezért napi jelentésben foglalják össze azok helyzetét és a történt eseményeket. FŐPARANCSNOKSÁG HADMŰVELETI KÖZPONT NAPI HELYZETJELENTÉSE Nagyon fontos összefoglaló okmány, mely a hadszíntéren történt eseményeket nagy részletességgel elemzi. Külön foglalkozik a csapatok alkalmazását befolyásoló időjárás elemzésével. Külön fejezetekben tárgyalja a szárazföldi, tengeri és légi (műveleti) helyzetet. A jelentés része a személyi harcérték és a logisztikai támogatás helyzete, a vezetés-híradás helyzete, a médiák fontosabb hírei
a misszióra vonatkozóan, valamint a polgári-katonai kapcsolatok helyzete és a katonai vezetők látogatásainak időpontjai. Napi kapcsolattartás Az összekötő főtiszt naponta két alkalommal köteles jelenteni a kontingens parancsnokának minden olyan eseménnyel kapcsolatban, mely összefüggésben van vagy lehet a kontingens alkalmazásával. A kontingens műszaki törzsével folyamatosan egyeztet a folyamatban lévő vagy a várható feladatokkal kapcsolatban. A számítógépes adatbázis által szolgáltatott adatok folyamatos elemzése, értékelése A feladat lényege műszaki tartalmú információk, hadszíntéri információk (biztonsági helyzet, út és időjárási viszonyok) valamint a napi élettel és a hadszíntéren történt eseményekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Részvétel helyszíni bejárásokon, valamint a műszaki felderítési feladatokban Helyszíni bejárásokon általában a műszaki törzs kijelölt személyeivel együtt vesz részt az összekötő tiszt. A bejárások célja területek, objektumok szemléje a várható katonai vagy polgári-katonai feladatok felmérése céljából. Természetesen csak azokon a bejárásokon vesz részt, amelyek eredményeként a kontingens lehetséges alkalmazása szóba kerül. Ha a bejárások alapján döntés születik különböző műszaki feladatok végrehajtásáról, akkor a következő fázis a feladat konkrét műszaki felderítésének végrehajtása. A felderítést már parancs alapján, a kontingens felderítésre kijelölt csoportja hajtja végre. Részvétel a műszaki főnök és helyettesei ellenőrzésein, látogatásain és tárgyalásain, a kontingenst érintő eseményekkel kapcsolatban Az összekötő főtiszt minden esetben kíséri az elöljárót, amikor az a kontingens által végzett munkák helyszíneit vagy a kontingens bázisát látogatja meg. Ezen
alkalmakkor általában tolmácsolási feladatokat is ellát. Jelen kell lennie azokon a kontingenst érintő eseményeken és tárgyalásokon, amelyeken az elöljáró is részt vesz. Részvétel különböző értekezleteken Az értekezletek rendszere egymásra épül, melyeket különböző vezetési szintek bevonásával bonyolítanak le a folyamatos vezetés érdekében. Az összekötő tiszt részére van kötelezően előírt értekezlet vagy, ha szükséges alkalmanként résztvevője lehet egyes, a kontingenst is érintő értekezletnek. Fentiekben igyekeztem bemutatni a konkrét feladatok megvalósulásának folyamatát az összekötő főtiszten keresztül. Bízom benne, hogy a leírt tények alátámasztják azon javaslatom létjogosultságát, hogy az összekötő főtisztet közvetlenül a kontingens parancsnokának célszerű alárendelni. A műszaki törzs felépítésében a beosztás helye szintén a közvetlen alárendeltséget indokolná. Végül felsorolás jelleggel összegyűjtöttem az általam fontosnak vélt szakmai követelményeket, kiegészítve a NATO hivatalos személyi jellemzés kritériumaival. Célom e cikk megírásával főképpen arra irányult, hogy a követelmények, feladatok, a szakmai és személyiségi elvárások bemutatásával érzékeltessem az összekötői beosztás bonyolultságát, és hangot adjak azon meggyőződésemnek, hogy a tapasztalatok integrálása a konkrét felkészítésbe és a kiképzésbe elengedhetetlenül szükséges. Konkrétan és célirányosan lehetne a felkészítést végrehajtani azon tisztek bevonásával, akik tapasztalataik személyes átadásával hozzájárulhatnának az egyes beosztásokra való felkészülés hatékonyabb végrehajtásához. Általános és szakmai követelmények: a küldetési környezet kultúrájának, vallási és egyéb szokásainak ismerete; a helyi nyelv(-ek) kulcsfontosságú kifejezéseinek ismerete; a katonai erő alkalmazása békeműveletekre vonatkozó szabályainak ismerete; robbanószerkezetek, aknák, lőszerek felismerése; térképolvasási készség, tájékozódási képesség megléte; elsősegély és higiéniai rendszabályok ismerete;
közös katonai és civil tevékenységekre jellemző viselkedési formák elsajátítása; megfelelő fizikai állóképesség megléte; megfelelő lőkészség, a fegyverhasználat szabályainak ismerete; gépjárművezetői gyakorlat; legalább középfokú, külföldi tapasztalatokon alapuló szakmai angol nyelvismeret; megfelelő számítógépes jártasság; őrnagyi, vagy alezredesi rendfokozat; ismerje a parancsnoki és törzsmunka folyamatát; ismerje a fegyverzet, és a technikai eszközök képességeit, alkalmazási elveit; ismerje a NATO alkalmazási elveket, állandó érvényű eljárásokat. FELHASZNÁLT IRODALOM DAVID R. Brown: Bosnia Engineer Planning for Operations Other Than War. Engineer 1993. november. EGRI József TÉGLÁSI József: Nem háborús katonai műveletek. Egyetemi jegyzet, ZMNE, 1997. Nyt. sz.:952/72. FM 100 5 Hadműveletek, Tábori Kézikönyv. HVK kiadványa, Budapest, 1997. JAN Gireth: A műszaki feladatok megszervezésének, végrehajtásának tapasztalatai az IFOR misszión belül. Műszaki Katonai Közlöny 1998/2. sz. KATONA M. István : IFOR SFOR-mérleg, Új Honvédségi Szemle 1998/9. sz. LADOCSI Jenő: A békeműveletek során alkalmazott nemzetközi hadtestközvetlen műszaki zászlóalj feladatai, valamint az összekötő tiszti beosztás jelentősége az együttműködés megvalósításában, ZMNE Diplomamunka 2000.
Magyarok az IFOR-ban, SFOR-ban, Szerkesztő: Dr. Bombay László, Zrínyi kiadó, Budapest, 1997. NATO-tanácskozás a béketámogató műveletekről, Hadtudomány 1998/2. sz. PADÁNYI József: A békefenntartó kötelék műszaki törzsének önértékelése és annak hasznosítható tapasztalatai. HVK Tudományszervező Osztály millenniumi pályázatára készült tanulmány, Budapest, 2001. PADÁNYI József HAVASI Zoltán: A hídellenőrzések szerepe a mozgásszabadság fenntartásában. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 4. évf. 2. sz., Budapest, 2000. Peace Support Operations Joint Militaty Doctrine. Swedish Armed Forces 1997. Stockholm, ISBN 91 973255 0 3. SZABÓ Sándor: A békefenntartás és a NATO béketámogató műveletek kialakulása, fejlődése. ZMNE, Egyetemi tansegédlet, J 1315. SZABÓ Sándor: A műszaki tisztek képzésének feladatai a nemzetközi békeműveletekben szerzett tapasztalatok alapján. Tanulmány, ZMNE Műszaki hadműveleti-harcászati tanszék, 1998. Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína AJP 01. HVK 1999. Nyt.sz.: 56/20. SZTVORECZ András: A nemzetközi békeműveletek elvei és tapasztalatai, Új Honvédségi Szemle 1996/2 füzet. VASS János: A nemzetközi békeműveletekben részt vevő törzsek, kötelékek felkészítésének, vezetésének és feladat-végrehajtásának rendje, a tapasztalatok értékelése és a levonható következtetések. ZMNE Szakdolgozat/ Záródolgozat 1998. Nyt.sz.: 807/1126. VASVÁRI Vilmos: A békeműveletek támogatása és a harctámogatás. Új Honvédségi Szemle 1999/6. sz. WILLIAMS, Michael C.: Civil-Military Relations and Peacekeeping. Oxford University Prcsop 1998. ISBN 0199 223 796. [1] FM 100 5 Hadműveletek. Tábori kézikönyv, HVK kiadványa, Budapest, 1997.
[2] PADÁNYI József HAVASI Zoltán: A hídellenőrzések szerepe a mozgásszabadság fenntartásában, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 4. évf. 2. sz. 119. o. Budapest, 2000. [3] PADÁNYI József: A békefenntartó kötelék műszaki törzsének önértékelése és annak hasznosítható tapasztalatai. HVK Tudományszervező Osztály millenniumi pályázatára készült tanulmány 38. o. Budapest, 2001.