In: Kóczy L, éánczos L, Bakó A, Prznszki J, Szgdi Z, Várlaki P (szrk.) Játéklmélt alkalmazási lhtőségi a logisztikai rndszrkbn - az gy- és többutas szállítási csomagolási szközök közötti döntéslmélti probléma lmzés Absztrakt Szrző: Böröcz Pétr János H-9026, Egytm tér 1. Győr, Magyarország Napjainkban a fokozódó vrsnyzői piacon a logisztikai rndszrk szrplőink a közös döntéshozatal még ösztönllns cslkdtnk számít. Az ipari ökológiai és vállalatgazdaságossági szmpontok még a lgrősbb környztvédlmi kormányzati bavatkozások és társadalmi lvárások llnér sm dtrminálódik kooprációs stratégiák kidolgozásában. Bár gy közös stratégia mgválasztása nm az gyén, vagy a szrvzt számára biztosítja az lméltilg lgjobb rdményt, mégis olyan gynsúlyi állapotot trmtht, mlytől adott stbn gyik érdklt félnk sm érdms ltérni. A tanulmány arra krsi a mgoldást, hogy a logisztikai szállítási-csomagolások trvzés során mly fltétlk tljsülés szükségs gy olyan stratéga kidolgozásához, mly végrdményébn gynsúlyi állapothoz vztht. A tanulmányban a modll kidolgozásához játéklmélti módszrt alkalmazva törkszünk a döntéslmélti probléma részlts lmzésér, a lhtségs végkimntlk mgállapítására. Bvztés Mottó: az ökológiai és logisztikai rndszrk gynsúlyba hozása mindn szrplő számára többltköltségként jlnik mg, mly konfliktust csak a folyamatban résztvvők magatartásának lmzésévl és harmonizálásával lht floldani. (Böröcz Pétr János) A modrn logisztikai rndszrkt lmzni, és értéklni azok költség, várható rdmény, illtv külső környzti bfolyásolása és hatásai szrint még a lgbonyolultabb döntéslmélti modllkkl is csak közlítőlg lhtségs. Az z irányú törkvésk lgtöbbször már az lmzésk korai fázisában, még a flső mndzsmnt szintjét l nm érő ún. opratív döntési szintkn akadályokba ütközik. A szállítási láncok sokrétűség, az lmk és résztvvők nagy száma, a környzti hatások figylmbvétl, a jogi szabályozások kényszrítő rj önmagában lgndő input paramétri annak a rndszrnk, mlykbn az érdkltk az gys lánclmkbn csak a szmélys költséghatékonyságot, rőforrás flhasználás csökkntését és az gys tranzakciós költségk kapcsolatát próbálják optimalizálni céljaik lérés végtt [1][2]. A játéklmélt tanulmányban az lmk közötti (szállító-vvő) hajlandóságát kívánja vizsgálni azért, hogy lőmozdítsa a rndszr közös hasznát (rdményét) úgy, hogy közbn n sérts az gys érdklt flk saját hasznosságát. Ezt bonyolítja tovább a mai ipari ökológia azon törkvés, hogy rdukálja az gys flhasznált lmkből származó környzti trhlést és költségkt. öbbk között a fntik miatt is krült mindinkább lőtérb krült az úgynvztt LCA (lifcycls assssmnt éltciklust lmzés), mly ugyanakkor nm magyarázza a motivációkat az ipari ökológia lvink alkalmazásra, és azt sm, hogy az gys szrplők hogyan hatnak a láncolat további folyamataira és szrplőir [3]. A játéklmélti dfiníció szrint z az, amikor az gyénk (csoportok), más gyénkkl (csoportokkal) szmbni vislkdésükről (magatartásukról) döntnk, szmbsülniük kll azzal, hogy magatartásuk bfolyásolja a többik döntését, magatartását [4]. A Széchnyi István Egytm Logisztikai és Szállítmányozási anszék Csomagolásvizsgáló Laboratóriumában dolgozó szakmbrk számos alkalommal szmbsülnk azzal a problémával, hogy a trmlő cégk úgynvztt többutas (a célra, mint a trmék mgvédésér légségs állapotban maradó többször használatos) csomagolószközök kísérltzésévl foglalkoznak, mlynk rdményként a hosszú távú költségmgtakarítás jgyébn drágább, tartósabb és rősbb szközök applikálását tűzik ki célul. Mégis vajon mi az oka, hogy nm tudják az lőztsn várható értékkt tljsítni? Ez a tanulmány a játéklméltt használja fl, hogy bmutasson gy a logisztikában használatos szállítási-csomagolási rndszrk (több-, illtv gyutas rndszrk) közötti döntéslmélti modll alkalmazási lhtőségét. A modllbn a döntési altrnatívák a több, illtv gyutas szállítási-csomagolási rndszrk közötti döntési lhtőségt fltétlzi. A döntést hozó szmélyk a trmlő cég (szállító) és a trmékt fogadó cég (vvő). Az lgondolás nm új kltű. Hasonló lvk szrint lmzhtő az újratölthtő és ldobható palackok közötti döntési probléma is [5]. A gyakorlatban az ipari ökológiai kutatások azt kívánják mg, hogy a rndszrk hagyományos határait úgy trjsszék ki, hogy gy kölcsönös kapcsolatot krssnk a cégk a környzti hatások, és az rőforrások hatékonyságának a növlésér [6].
In: Kóczy L, éánczos L, Bakó A, Prznszki J, Szgdi Z, Várlaki P (szrk.) Sajnos a közös döntéshozatal ma még a vrsnyző piacon a szállítók és a vvők között még mindig ösztönllns cslkvésnk minősül. Az LCA, mint lmző szköz is csak az gys mérhtő pénzügyi adatok vagy pénzügyi-alapú paramétrk szrint írja l az éltciklus folyamatát, mly a lgtöbbször lhomályosítja a kapcsolatot a szmélys döntésk és azok más cégknél való konzkvnciája között [7]. A jövőbli lmzési módszrknk informálniuk kll majd a döntéshozókat arról is, hogy az gys költségk, hasznok és környzti kövtkzményk a vvő és a szállító közötti hogyan oszlanak mg, és vajon ki mkkora fllőségt élvz bből [1]. Az gys kutatások azt bizonyítják, hogy az éltciklus mndzslés gyr nagyobb figylmt fog fordítani mind a vvő, mind a szállító hatásainak a vizsgálatára [8]. Sőt napjainkban az gys piaci szrplők gyüttműködés és kapcsolata rősödik, mlynk okai között mlíthtő például mg a mgválasztott alap-, és sgédanyagok újraflhasználhatóságának a szrp. A játéklmélt, mint lhtségs mgoldás A játéklmélt lsősorban a szállító, illtv vvő gyéni szintjén, illtv a csoportos döntésk és vztői gyüttműködésk szintjén alkalmazható, a célból, hogy mgtaláljuk a sajátos döntési folyamat potnciális hatásait és haszonlmit. A játéklmélti modll a döntéshozót, mint racionális szrplőt értlmzi, aki cslkvési lhtőségk közül választ, hogy gymástól kölcsönösn függő stratégiához és mgoldásokhoz jusson, mly mind pénzügyilg, mind többfél társadalmi mnnyiségkkl mérhtő [9]. A játéklmélt alkalmazásának a célja, hogy gy mgfllő krtt nyújtson az optimális stratégia bvztésér a csomagolási szköz éltciklus trvzési folyamatában. Mghatározza, hogy az gy, illtv többutas csomagolószköz közötti döntési lhtőség hogyan vztht a lgjobb pénzügyi és környzti tljsítményhz, illtv milyn fltétlknk kll tljsülni a résztvvőkr nézv (szállító, vvő), hogy az gybssn a stratégiájukkal. Mly fltétlk tljsülés stén jlnik mg gynsúly, amlybn az gys válaszok az gyik résztvvő részéről stratégiai kombinációt jlntk a másik résztvvő lhtségs lépésir. rmésztsn z az gynsúlyi állapot nm fltétlnül jlnti, hogy a döntéshozó a lgjobban jár, sőt gyakran gyik résztvvő sm jár jól. Olyan gynsúlyi állapotot krsünk, mlybn a stratégiai kombinációtól a résztvvőknk nm érdms ltérni. A játék szabályainak tartalmaznia kll a játékosok pontos mghatározását, az gys játékosok stratégiáit, a stratégiákhoz tartozó kifiztéskt, és a játékosok racionalitását. Estünkbn fltétlzm, hogy a többször alkalmazható csomagolószr magasabb költségt jlnt a vvő számára, mlyről döntht, hogy amnnyibn visszajutatja a szállítónak, akkor z az összg, mint btét jlntkzik, és visszatéríthtő számára. Azaz a játék nagyban függ a vvő hajlandóságától, hogy visszajutatja-, illtv hajlandó- fiztni a drágább csomagolószrért, és függ attól, hogy a szállító ösztönzi- a visszaszállításra és újra flhasználásra. (rmésztsn a btétdíj, mint fltétlzés a gyakorlatban sok stbn létzik valóság. Ilyn például amikor gy adott szállítási lánc során gys csomagolószközök akár a lánc gy lménk kizárólagos tulajdonában van, mlynk nm visszaküldés költségt jlnt a lánc szomszédos lmink). Ez a játéklmélti krtrndszr szélsbb körbn is alkalmazható más javakra, így például tartós élttartamú fogyasztói csomagolásokra is. _Lht z például gy ldobható palack, vagy gyszr használatos fényképzőgép,, üvg. Ezk a trmékk ugyancsak új kapcsolatokat hoztak létr a gyártó iparban. A gyártó vállalatok sokszor fiztnk, hogy valaki összgyűjts és visszaszállítsa a használt szközökt és a még használható alkatrészkt. A játéklmélti fogalmak bbn a modllbn a kövtkzők szrint dfiniálható: Csoport v. Szmély: szrplők (szállító, vvő), akik a döntéskt hozzák; Intrakció: gyik szrplő döntés közvtlnül bfolyásolja a másik szrplő magatartását (mint például az csomagolószr ltéti díjának bvztés hat a szrplő magatartására); Stratégia: a szrplők figylmb vszik az kölcsönös függőségt cslkvésük során; Racionalitás: a szrplők a lgjobb cslkvést választják [3]. Éltciklus-lmzés és a játék kimntli Egy általános éltciklus lmzés mgkövtl bizonyos gyszrűsítéskt, hogy azonosítani tudjuk az lmkt, és azoknak az éltciklus gys lépcsőibn történő intrakcióit. Estünkbn gy csomagolószr éltciklus (1.-s Ábra) lmzését kll lvégznünk úgy, hogy pontosan mgállapítható lgyn az gys fázisokban a kimntlk minőség, azaz, hogy a csomagolószr hogyan vándorol, és milyn mögötts információkat krssünk, mlykhz értékkt rndlhtünk hozzá. ovábbá célunk, hogy mg tudjuk találni a ciklus azon pontjait, ahol gy adott szrplő stratégiai szrplő-, vagy gyáltalán nm az. Estünkbn például a kormányzati bavatkozások, mint kényszrrők a fnntartható fjlődés szmpontjából lénygs szrplők, d őrájuk a vizsgált két szrplő stratégiája nincsn hatással.
In: Kóczy L, éánczos L, Bakó A, Prznszki J, Szgdi Z, Várlaki P (szrk.) Másra Csomagolószr használják gyártó A kormányzati cslkvés külső kényszr a döntéshozásban, illtv a stratégiában. Szabályozásaival Hulladék és Szállítás lőírásaival a szrplők aspktusából vizsgálva a játék mindn cslkményér hatással van. Itt kll mgmlítnünk például a bszállítókat, újraflhasználókat Hulladék vagy trmékösszgyűjtő szrplőkt, akik szrp ugyancsak kimlkdő fontosságú, d nincs stratégiai szrp, és záltal nincs Újrahasznosító is hatással például a csomagolószr árára (vagy a tljs éltciklus költségér). cég rmlő cég A szállító és vvő stratégiái és rdményi a Szállítás fnti láncban értlmzhtő tranzakcióktól (Szállító) függ. Vajon a szállítónak össz klln gyűjtni a használt csomagolószrt és újraflhasználni, vagy gy új gyutas csomagolószrt vgyn a bszállítójától? Vagy vajon a vvőnk l kll- dobni a használt csomagolószrt vagy küldj vissza a szállítójának? Sljt rmésztsn Szállítás a döntésk lsősorban mindig a lhtségs költségtényzőktől függnk, mlyk lméltilg rndkívül sok lhtségs gynsúlyt adhatnak. Újra flhasználható Újra flhasználható Szállítás Vagy talán csak arról van szó, hogy a hangsúly lsősorban csak az gys szrplők rdményénk a függvényin van, mlykbn nincs altrnatív cslkvésr lhtőség, hanm csak a magasabb haszonra való törkvés. A probléma játéklmélti lmzés tisztázhatja Összgyűjtő azokat a fltétlkt, mlykt a játék vagy a játékosok lhtőségink a szabályozása trmt mg, mly által így gy gynsúlyi cég mgoldás lsz a lgjobb. Hangsúlyozom, hogy a lgjobb szó a közös rdményt jlnt, és mint gynsúly értlmzndő. Mgsmmisítés Flhasználó cég Fontos mgjgyznm, hogy néha a lgjobb gynsúlyi mgoldást (Vvő) csupán a résztvvők Elvsztt szmélys rdményi határozzák mg. Szállítás Ez stbn mindnki a saját lgjobb stratégiáját választja. Ez nagyon gyakori példa az ipari szférában, ilynkor a kölcsönös viszony valamilyn szrződés szrint szabályozott, mlybn az érdkltk cslkvését a saját lgjobb rdménysség vzérli. ovább z gyakori st gyoldalúan 1.Ábra. A csomagolószr is, mikor gy nagyobb éltciklus-diagramja vállalat kényszrrőként jlntkzik és rjévl diktálja a játék fltétlit. Ezt dfiniálhatjuk úgy is, mint gy nm koopratív játék. D amikor gy harmadik kényszrrő jlnik mg, mly indukálja a résztvvőkt, hogy új stratégiák flé trlődjnk és növli a későbbi rdménysségükt, akkor már koopratív játékról bszélhtünk. udni kll, hogy z bizony nm mht végb a mgfllő fokú gymás közötti bizalom nélkül. A csomagolószrk visszatérésénk lmzés 1.sz. ábra. A csomagolószr éltciklus-diagramja A játék kimntl trmésztsn több olyan döntési változó függvény, mlyk szoros összfüggésbn vannak a csomagolószr visszaérkzésévl, illtv attól függnk.
In: Kóczy L, éánczos L, Bakó A, Prznszki J, Szgdi Z, Várlaki P (szrk.) A végső költségk dtrminálására lsősorban a többutas szközök gynkénti költség, a visszaérkzés aránya, a visszaszállítás költség és a visszaérkzési valószínűség van döntő hatással, és majd csak zk összhasonlítása az gyutas szköz költségivl adja mg a véglgs stratégia kialakítását. A többutas csomagolószrk mindamlltt, hogy gazdaságilag hatékonyabbak lhtnk, mint az gyutas szközök, azokkal környztvédlmi szmpontból is magasabb hozamot érhtünk l. A szilárd hulladék anyagok közl 50%-a használható fl újból, mly az alapanyagárak csökkntésén flül csökknti az lőállítási költségkt. Estünkbn z azt is jlnthti, hogy az a többutas csomagolószköz, mly úrjafldolgozott anyagból készült, és többszörösn ltt használva nm csak a közvtln költségkt, hanm gyéb közvttt hatásokat is érvénysít, mint például a vállalat gazdálkodására (nrgiaflhasználására), mind közvtttn további pozitív környztkímélő rdménykt von maga után. Annak llnér, hogy a többutas csomagolószköznk kézzlfogható haszna könnyn lírható, mégis az ipari gyakorlatban az gyutas csomagolószközök alkalmazása gyr nagyobb szrphz jut. Ennk oka lht, hogy a nm mgfllő kzlésből származó csomagolószköz károk rndkívül jlntősk, továbbá, hogy az gyutas szközt a vvők könnybbn tudják kzlni gytln használat után, hiszn nm kll tárolni, rndzni, lőkészítni és csak ritkán igényl további költségs cslkvéskt. Fő szmpont azonban a többutas csomagolószköz árában rjlik, mly a vvő hajlandóságát bfolyásolja az alkalmazás szmpontjából. öbbltköltségt jlnt- z nki, avagy külső kényszr hatására alkalmazza azt? A többltköltség, azaz a btétdíj csökkntni fogja a hajlandóságát, ugyanakkor használat stén viszont növli a visszaérkzésk számát. rmésztsn a többutas szköz további kénylmtlnségkt okoz, nm csak a vvőnél, hanm a szállítónál is. Külön hlyt igényl, tárolni, lltározni és kzlni kll, a minőségét llnőrizni. Ezk mind további költségtényzői lsznk a többutas rndszrnk A vvő srkntés, hogy használja a többutas csomagolószközt a szállítók oldaláról azt jlnti, hogy mint gy göngyölg használatánál külön díjat szabnak hozzá, mly lég ok lht a vvőnk, hogy érdms lgyn visszaküldni az szközt. Kövtkzésképpn a szállító és vvő választási lhtőségi gy sorozatos játékként modllzhtő, amlybn a szállító lőször kiválasztja a csomagolószköz típusát és a vvő ldönti, hogy visszaküldi, avagy ldobja a csomagolószrt a használat után (lgyn gy, akár többutas szközről szó). Ha zt gyszrű példán krsztül kívánjuk bmutatni, akkor azt jlnti, hogy a szállító az gy darab csomagolószr költségét (C SZ ) akarja minimalizálni. E tanulmány krtén blül az gyéb lhlyzési költségk hatását nm vizsgáljuk (E ). Így gy darab gyutas csomagolószr bszrzési költség (P ) a kövtkző: SZ C = P + E ), ( Értlmszrűn a P kisbb kll, hogy lgyn, mint gy többutas (rősbb, tartósabb) csomagolószr költség (P ). Azonban a többutas stébn további költségk mrülnk fl, úgy mint a visszaszállítási költség, tárolási költség, stb., mlyt jlöljünk h- val. Ha h kisbb mint gy új gyutas csomagolószr költség, akkor nagy a motiváció gy új stratégia bvztésér a többutas szközök használata flé. Az gy darab többutas csomagolószköz lmélti költség az újraflhasználhatóság számával bcsülhtő mg, azaz P osztva a használatok számával u, hhz adódik a h, mint a mindn gys többutas csomagolószr után kltkztt költség, mint például a visszaszállítás i-dik költség. SZ P C = + ( u 1) h + ( E ) (1) u (kintsük az lső többutas szköz költségét, vagy bszrzési árát, P R-nk, az újraflhasználás költségét h-nak, trmésztsn mindn további flhasználás költség h lsz. Így gy adott többutas szköz többszöri flhasználásnak átlagos száma alapján tudjuk bhatárolni az gy gységr jutó szköz költségét: P R + ( u 1) h u A többutas szköz használatainak száma, és annak használati aránya a kövtkzőképpn dfiniálható: u = használat u 1 = visszatérés
SZ EGYUAS döntési ÖBBUAS csomópontok In: Kóczy L, éánczos L, Bakó A, Prznszki J, Szgdi Z, Várlaki P (szrk.) V V u 1 = u visszatérés = RH ) használat Mivl a szállító aszrint fogja használni a többutas csomagolószrt, ahogy a vvő dönt a visszaküldésről, a szállítónak ösztönözni kll a vvőt, vagy mgkísérlni uralni a tljs folyamatot és diktálni a fltétlkt, amit például gy btétdíj bvztésévl lht mgoldani. Nyilvánvaló, hogy z a csomagolási plusz díj (btétdíj, D) lht kvsbb, gynlő, vagy akár magasabb is, mint gy többutas szköz újra bszrzésénk a költség. D ha az szköz újbóli használatra nm alkalmas állapotban tér vissza, vagy gyáltalán nm krül vissza, akkor a csomagolási plusz díj majd a szállítónál marad. Ez az gyszrű piaci folyamat értlmzhtő gy végs stratégiai játékként, ábrázolható gy fával, amlynk mindn végpontjában mindn gys ághoz tartozik gy költségfüggvény-érték (2.-s ábra). E szrint mindn gys résztvvő csak gyszr döntht, sorban gymás után, és a szállító fog lőször döntni. A második körbn döntők (vvő) már ismrik az lső kör (szállító) döntését, d nm függnk attól. Ezért a szállító kiválasztja a lgjobb döntési lhtőségt, választja a lgjobb csomagolórndszr típust, tudva azt, hogy a vvő hogyan válaszol akár gy többutas, akár gy gyutas szköz használatára. A vvő m N stratégiából választhat, ahol N a döntési csomópontok száma, és m a döntési lhtőségs száma az gys csomópontokban. Nyílván a vvőnk azt a játékot kll játszania, ahol a lgkvsbb a költség, azaz az ldobásból származóköltség (d 1, d 2 ) és az szköz btéti díjával gyütt (D) kvsbb. Blátható, hogy a többutas szköz ldobási költség gyszrűn a d 2 = d 1 /u képlttl mgadható, mlynk a gyakorlatban a folyamatos használat során gyr alacsonyabb értékűnk kll lnni az gyszri használatra vtítv, mint az gyutas stébn. ldobja visszaküldi ldobja visszaküldi SZ (P, d 1 ) (P, d 1 ) (P -D, D+d 2 ) ( C, 0)* SZ * Nash gynsúlyt találunk, mikor D, d 1, P és P > 0 és P P C 2.sz. ábra. Játékfa a visszaküldésr és az ldobásra. A fnti fa ngdi, hogy a vvő az gyutas szközt is visszaküldj, d mivl z nm kívánatos a szállító számára, zért a vvőnk ugyanúgy díjat kll fiztni, mint amikor nm küldi vissza (azaz ldobná) az szközt. Gyakorlatilag a döntési fa szrint négy lhtségs kimntl van a játéknak. Az gys kifiztésk (rdményk) az gys stratégiai lépéskr az xtnzív formájú játék végpontjaiban van. Flfdzhtő ugyanakkor a vvőnk bizonyos domináns stratégiája, hiszn számára közömbös, hogy visszaküldi- az gyutas szközt vagy nm, mrt mindkét kifiztés ugyanakkora lsz. hát a szállítónak úgy kll bbn az stbn bcsülni, hogy a vvő a domináns stratégiát játssza. Az indukció hátraflé oldja mg zt az gyszrű játékot úgy, hogy az gys döntési pontokat alá- és fölérndltn kzli, a lgkisbb költségt választva, és alulról flflé tart a mozgása. A mgoldás gy Nash gynsúly, mlybn a szállító többutas szközt választ, a vvő pdig választja a visszaküldést mlybn már gyik játékos sm csökknthti a költségit gy újabb ltérő stratégiával [10].
SZ EGYUAS döntési ÖBBUAS csomópontok In: Kóczy L, éánczos L, Bakó A, Prznszki J, Szgdi Z, Várlaki P (szrk.) V V Az szköz értékváltozásának a hatása Mint már mlítttm a korábban alkalmazott döntési fa rndkívül lgyszrűsíttt példaként értlmzhtő, hiszn az gys szrplők magatartásai nnél sokkal bonyolultabban lhtnk, és a lhtségs kimntlk száma és hatása így jóval több (3.-as ábra). ldobja visszaküldi ldobja visszaküldi (P, d 1) (P, d 1+n) (P -D, D+d 2) SZ ( C,, n) mgtartja mgtartja (P, -P )* (P -D, D- P ) * Nash gynsúlyt találunk, mikor P > D és P > P D n > P D n > D + d 3.sz. ábra. Játékfa változó értékű szköz stén Nézzük a fnti példát, mikor a csomagolószköz díja magasabb, mint a bépíttt díj (btétdíj). Ez stbn a vvő mgfontolhatja, hogy a csomagolószközt mgtartja, hiszn lméltilg z adja számára a lgkdvzőbb végkimntlt. Amnnyibn a vvő mgtartja a többutas szközt, z nki (D) gységb krül, mly lhtségs lméltilg a P i, mindn hlyén. Ez úgy is értlmzhtő, minthogy kára (kiső bvétl) kltkzik ha viszaküldi, (n). Hiszn ha visszaküldi z +n kistt bvétlt jlnt nki, mrt a többltérték nála maradhatott volna. A költség D-P ha mgtartja, és D+d 2 ha ldobja. Értlmszrűn abban az stbn a vvő sosm fogja visszaküldni az szközt, míg n magasabb, mint D-P,és magasabb mint D+d 2. A fnti stbn a szállító mgthti akár azt is, hogy választja az gyutas csomagolószrt, hogy zzl kizárja azt a többutas szköz pótlásának költségét, mlyt gyébként a vvő nm küldn vissza. Így a szállító törkdni fog arra, hogy magasabbra állítsa a többutas szköz díját, mint az lmélti ára (D>P ), mllyl ösztönzi a vvőt a visszaszállításra, vagy tudja fdzni a saját költségét abban stbn ha újra kll vásárolnia az adott szközt. D mg kll jgyzni, hogy a túl magas díj így lmozdít az gynsúlyból, hiszn ha zt prfrálná a szállító (z az ő számára lgjobb kimntl), akkor a vvővl nm alakul ki gy közös stratégia, és nm lsz közös érdkltség. Eszköz díjának a határérték, és a visszakrülés arány Egy csomagolószr díjának (btétdíjának) a mghatározása a szállító választási lhtőség, mlyt annak függvényébn kll vizsgálnia, hogy a vvő adott érték mllt mnnyir hajlandó visszaküldni az szközt. Rövidn a vvő azon érzéknységét jlnti, mly stbn a díj magas érték már ltántorítaná a használatától, ugyanis z gátolná az értéksíthtőségt. ulajdonképpn így a szállítónak gyidjűlg több választási lhtőségt kll kidolgoznia. A fnt mlíttt fogyasztói érzéknység lsz lsősorban a mghatározója az szköz visszaérkzési aránynak a többutas csomagolószr stébn, mly gészn a 0-tól a 100%-ig trjdht. hát a játék végkimntl bbn a stratégiai sorozatban az szköz árától és a visszaérkzési aránytól függ (azaz a magas visszaérkzési arány ltolja az rdményt a többutas szközök használata, míg az alacsony arány az gyutas szközök használta flé. A szállító tljs költség ( CS C, )a kövtkzők alapján határozható mg, mly mind az gyéb lhlyzési (E ), illtv változó költségkt tartalmazza (azaz a bszrzési költségt, P ), és a tljs használandó mnnyiségt. C, = P Q + E (2) CS
In: Kóczy L, éánczos L, Bakó A, Prznszki J, Szgdi Z, Várlaki P (szrk.) öbbutas csomagolószrk alkalmazása stén a tljs költség a szállítónak úgy fog csökknni, amilyn arányban (RV) visszakrül a csomagolószr, amlyhz kapcsolódik a Estünkbn z azt jlnti, hogy a használati arány arányos a visszaküldési (visszakrülési) aránnyal, azaz RH~RV. Már korábban tárgyalt gy szközr jutó mgfordulási arány. Így például ha az szközök 100%-ban visszaérkznk, akkor a hosszú távú haszna a szállítónak a végtln flé tart, míg a bszrzési költség minimális lsz, azaz tart a 0 flé. A 100%-nál alacsonyabb visszaérkzés stén növkdő költség az átlagos visszaérkzésk számával írható l u = 1/(1-R). Így a tübbutas szközök használata stén a szállító tljs költség az alábbiak szrint írható fl: C ( + E (3) SZ, = P 1 RV ) Q + h( RV ) Q + d 2 hát a magas visszakrülési arány csökknti a tljs bszrzési költségét a szállítónak, a btétdíj pdig ngatívan hat a vvő használati hajlandóságára. Alacsony díj stén a vvő valószínűlg visszaküldi az szközt, mllyl visszakapja az rdti költségét, mly gyébként gyszrűn árnövlő tényzőként vhtő figylmb, amit a vvő csökkntni szrtn. Magas díj stén a vvő még jobban ügyl, hogy visszaküldj az szközt, hogy nhogy lvszíts a díjat (azaz kárt sznvdjn l, n), így a szállítónak gy olyan árat kll választani, mllyl csökknti a trmék valós ladási árát úgy, hogy közbn saját költségét csökknts a csomagolószrk flhasználása tkinttébn, sőt zt a trht ltolja a vvő flé. Ezért a többutas szközök hozzáadott díjjal való vvői krsltét úgyis lht értlmzni, mint az gyutas szközök alkalmazásának igényét, mly változása csökknthtő (ɸ)-vl, ahol (ɸ) gy dimnzió nélküli hányada a tljs visszaérkző mnnyiségnk. (S i adott krsltt bármlyik szközr nézv, valamly árszintn, mikor az szköznk gyéb díja nincsn.) S = S φ (4) Mgbcsülhtő, hogy a vvő, aki szmbkrül a szállító azon döntésévl, hogy többutas szközökt alkalmaz, az milyn arányban fogja visszaküldi azokat, és zzl csökkntni a költségét, vagy adott ár mlltt a lndő kárát. Ha a szállító nm képs lőr mgbcsülni a vvő döntési rdményét (arányát adott díjszint mlltt), vagy nm tudja mgbcsülni a vvő kárát, akkor a vvő, mint függtln változó fog szrplni az gynlőségbn. rmésztsn mindn gys díjszintn a szállító szrtné tudni, hogy milyn visszakrülési arány szükségs ahhoz, hogy a mindnki számára optimális stratégát ki tudja alakítani, vagy jobban mg tudja határozni, hogy gyutas szközt mly stkbn használjon. A lgvalószínűbb mgoldás gy racionális arányt jlöl (0 < RV < 1). Értlmszrűn z az adott vvői visszaküldési arány (szállítóhoz való visszakrülés) mghatározott gy racionálisan kialakított szállítói szközdíj stén, mly által csökknthtő az szközök bszrzési összköltség. Ezknk a határpontoknak a mgtalálását (azaz, hogy mly értékarányban hogyan módosul a visszakrülési arány, és hhz milyn költség társul, azt gy későbbi kutatás során kívánom mgvizsgálni, mlyből az optimálisan alkalmazandó mnnyiségt lht majd később mghatározni). Gyakorlati tapasztalatok és lhtőségk rmésztsn nm fldkzhtünk mg azokról a példákról sm, mly stbn a jlnlgi ipari gyakorlat már bvzttt többutas szközökt (főként még csak költséghatékonyság szmpontjából, és nm környzttrhlési csökkntésk mgfontolásából). Szolgálhat ilyn példára gy multinacionális vállalat szállítási láncában résztvő göngyölg áruja is, mlynk tulajdonosa a konkrét vállalat, és a vvőt, illtv a bszállítót kényszríti az alkalmazására. Majd lvsztés, vagy nm visszaküldés stén a másik fél költségét fogja növli. Az értékét a vállalat gyszrűn érvénysít a tljs értéksítési árban, vagy a tljs bszrzési árban, ha nm krül vissza. D adott stbn z érdks jlnségkt is von maga után, ha a vállalat saját tulajdonú másik gyárába küld árut. Ez már a szrplő saját dominanciáját jlnti a saját határain blül (gy ugyanazon cég, két gység közötti szállítás stén). Érdks lht, hogy a vállalat adott gyára által lküldött trmék a másik gyárában milyn döntési kifiztéskt rdményz. Vajon a nm visszaküldés stén a vállalat saját magát, illtv gy-gy lányvállalatát is büntti (mlyből kár fog kltkzni, n)? Mg kll mlítnünk olyan további alkalmazási lhtőségkt is a fogyasztói piacon, mlyr a bmutatott modll könnyn érvénysíthtő. Ilyn például gys tartós fogyasztói áruk, vagy olyan fogyasztói áruk mlyk újraflhasználása vagy gyártása alacsony költségkkl véghz vihtő, vagy környztvédlmi szmpontból szignifikáns jlntőség van. Sok ilyn trmékt találhatunk az lktronikai iparban (pl.: a mobiltlfonok visszagyűjtés), a fémhulladék vagy lmiparban, amlybn a trmékk visszagyűjtés és újrafldolgozása, stnként újra flhasználása rndkívül gyakori. Ugyanakkor érdks kérdés lht továbbá, hogy mkkora a ténylgsn forgó az szközmnnyiség, és hhz kapcsolódóan a annak összérték, illtv hogy hogyan kll módosítani az lvsztt, lhagyott, nm visszaküldött szközök értékévl.
In: Kóczy L, éánczos L, Bakó A, Prznszki J, Szgdi Z, Várlaki P (szrk.) Alapvtőn z az összmnnyiségi érték kll hogy szmb krüljön majd az gyutas szközök tljs alkalmazandó mnnyiségénk összértékévl azért, hogy mg tudjuk határozni az optimálisan alkalmazandó mnnyiségt. Ehhz górcső alá kll vnni a visszatérési arányokat a költségk függvényébn, mly függvénynk a minimumhoz kll közlítni. Ez az ipari gyakorlatban is rndkívül hasznos lht, hiszn a döntést végrdménybn z fogja mghatározni (azaz, hogy mnnyib krül, és mddig tudja az adott szközt használni gy szrplő). Hiszn zt a célfüggvényt kll optimalizálnunk. Konklúzió Az ipari gyakorlat, és a fogyasztói piac számos trültén található olyan folyamatsorozat, mlyr a fntbb vázolt modll alkalmazható. Sajnos mégis ltrjdtbb a gyakorlatban, hogy ilyn szintű döntésk nhzn fogalmazódnak mg a szrplőkbn, ugyanis a rndkívül bonyolult rndszrk mindn gys végrdmény (kifiztés) csak nhzn bcsülhtő mg. Ráadásul gynsúly csak igazán nhzn alakulhat ki akkor, amikor a vvő, vagy fogyasztó nincsn lgndőn rákényszrítv a visszaküldésr, sőt az ldobás (avagy az gyutas szközök használata) alacsonyabb költségkt mutat az gyéni döntésk függvényébn. rmésztsn folyamatot tovább bonyolítja az gys környztvédlmi lőírások és szabályozások kényszrítő mivolta, mly a kölcsönös stratégiák kialakulásának gyik lgfontosabb tényzőj lht. Ilyn például a környztvédlmi és újra használati lőírások mgjlnés az lmúlt 10-15 évbn. Figylmb kll vnnünk azonban, hogy a kialakulandó gynsúly gyik szrplő számára sm jlnti a költségfüggvényük minimalizálását, vagy a profitfüggvényük maximalizálást, hanm csupán gy olyan stratégia alkalmazását, mlytől nm érdms adott stbn ltérni. A kialakult hlyzt azért is mozgásban van, és változik, mivl a láncolatban olyan új szrplők jlnnk mg, mlyk a különböző külső kényszrrők által grjszttt piac profitabilitását akarják mglovagolni. Ilynk lhtnk a hulladékok összgyűjtésér, a többutas csomagolószrk fjlsztésér létrjött vállalatok, vagy a lgmodrnbb tchnológiával flvértztt újrahasznosító cégk piaci mgjlnés. Ezk az új szrplők további döntési problémát jlntk a kölcsönös gynsúlyi stratégia mgtrmtésébn, lgyn szó akár gy több szrplős stratégiai fladatról is. A bmutatott modllk és példák később rdményzhtik majd a gazdaságossági és környztvédlmi hatékonyság gyütts növkdését a vvő, a szállító és a társadalom szmpontjából, közösn. D figylmml kll lnnünk arra is, hogy zk az gyüttműködésből származó kimntlk sajnos csak nhzn képzlhtők l kormányzati kényszrrők, illtv kormányzati mggyzésk nélkül. A tanulmány során bmutattam, hogy a játéklmélt hogyan alkalmazható az gy-, illtv többutas csomagolórndszrk közötti döntési mchanizmusok mghatározására. Mg kll határozni gy olyan vvői, illtv szállítói görbét, mly az adott fltétlk mlltt a döntési végrdménykt határolja l amlltt, hogy vvő igényénk érzéknység alacsony vagy magas. Err az szköz értékénk és az szköz visszatérési arányának a függvényi későbbi vizsgálata alapján krülht sor. ovábbi érdks vizsgálati trült lht, ha a két szrplőt (vvő, szállító) gy nagyobb csoportba hlyzzük a lánc többi szrplői közé, mly stbn már gy n szrplős modlll kll majd dolgoznunk tovább, és lhtőség nyílik a két szrplő közös stratégiájának, illtv kooprációs hatásának a vizsgálata a többi szrplő cslkvésér (a többi szrplő: a fldolgozó, az újrahasznosító, az szközgyártó) [11]. ávolabbi cél kll, hogy lgyn a modll olyan lvi kigészítés, mly foglalkozik azzal az stnként bkövtkző sménnyl, amikor a költségkt növli az szköz szállítás közbni mgsmmisülés, illtv a csomagolt trmék mgsmmisülés (azaz valamilyn kár bkövtkzt) [12]. Ez már túlmutat gyszrű játéklmélti fltvésn, hiszn a kár bkövtkztér nm lsz közvtln bfolyásuk a döntést hozó szmélyknk. Ennk fltárása lsősorban valószínűségi modllkkl vagy talán szrncsjáték modllkkl közlíthtő mg, mlybn a bkövtkző rdményk kifiztő mátrixa binomiális végrdménykkl [0,1] értlmzhtő, és a bkövtkzési valószínűség valamilyn sztochasztikus loszlást fltétlz. Kérdés, hogy vajon flméréskből és kár lsznvdési adatsorokból mghatározható- a bkövtkzés valószínűség (akár csomagolási típusonként) [13]? Irodalomjgyzék [1] Prznszki Józsf dr., Logisztika I., 30-31.o., 39.o., 42.o.-43.o., BME Mérnöktovábbképző Intézt, 2002 [2] Földsi Pétr: A logisztikai stratégiák gyakorlati mgvalósítása, 30 év Győrbn Jubilumi tudományos konfrncia (nyomtatásban), Győr, Széchnyi István Egytm 2004 [3] USEPA. Lif-cycl assssmnt: invntory guidlns and principls. USEPA; 1993. EPA/600/R-92/245 [4] Mészáros Józsf, Bvztés a játéklméltb, 1-5.o., Gondolat Kiadó, Budapst, 2005
In: Kóczy L, éánczos L, Bakó A, Prznszki J, Szgdi Z, Várlaki P (szrk.) [5] Hilary Grims-Casy, homas Sagr, homas hi, Susan Powrs, A gam thory framwokr for cooprativ managmnt of rfillabl and disposabl bottl licycls, Sicnt Dirct, 2006, 1618-1627.o. [6] Harris S., Pritchard C., Industrial cology as a larning procss in businss stratgy. Prog Ind Ecol 2004; 89-111.o. [7] Norris J. Intgrating lifcycl cost analysis in LCA, IN J LCA, 2001,6(2):118-21.o. [8] Korhonn J., Should w masur corporat social rsponsibility? Corp Soc Rsponsib Environ Manag, 2003, 10:25-39.o. [9] Dixit A., Skath S., Gam of stratgy. WW Norton and Company, 1999 [10] Wikipdia / Nash gynsúly / hu.wikipdia.org, http://hu.wikipdia.org/wiki/nash-gyns%c3%baly [11] Szép Jnő, Forgó Frnc, Bvztés a játéklméltb, spciális n-szmélys játékok, 218.o., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapst, 1974 [12] Dr.Pánczél Zoltán Mojzs Ákos, Importanc of packag planning and laboratory tsting from th aspct of th logistic strsss, during transportation and warhousing, Managmnt of Manufacturing Systms 2006 09.28. Prsov [13] Probability thory and Klly s citria / Wikipdia / n.wikipdia.org, http://n.wikipdia.org/wiki/klly_critrion