CÉGALAPÍTÁS AUSZTRIÁBAN
A tájékoztató az alábbi adótanácsadó cég együttműködésével készült: FAL-CON AUDIT Wirtschaftsprüfungsgesellschaft mbh A-1040 Wien, Brucknerstrasse 6/7a, Tel: +43 1 503 74 47, Fax: +43 1 503 74 47 399 Kapcsolat: Dr. Gálffy Zoltán, Mag.(FH) Ildikó Nagy zoltan.galffy@fal-con.at, ildiko.nagy@fal-con.at Lezárva: 2005. március 7. A tájékoztató a lehető legnagyobb gondossággal készült, de csak általános információkat foglal magában. Egyedi esetekben konkrét jogi felvilágosítás beszerzése szükséges. A helyesség és időszerűség tekintetében a felelősség kizárt. II
TARTALOMJEGYZÉK 1 Tevékenységi formák...1 2 Számviteli előírások...2 2.1 Könyvvitel...2 2.2 Könyvvizsgálati kötelezettség...2 3 Adózás rendje...3 3.1 Adóbevallási rendszer...3 3.2 Bírságok...3 3.2.1 Mulasztási pótdíj (Säumniszuschlag)...3 3.2.2 Késedelmi pótdíj (Verspätungszuschlag)...4 3.3 Adókülönbözet kamatozása (Anspruchszinsen)...4 4 Fontosabb adófajták...4 4.1 Személyi jövedelemadó (Einkommensteuer)...4 4.1.1 Jövedelmek és adókulcsok...4 4.1.2 Béradó (Lohnsteuer)...5 4.1.3 Tőkehozadéki adó (Kapitalertragsteuer)...6 4.2 Társasági adó (Körperschaftsteuer)...6 4.2.1 Az adó mértéke...6 4.2.2 Részesedésekből szerzett jövedelem...7 4.3 Általános forgalmi adó (Umsatzsteuer)...7 4.3.1 Adómentességek...7 4.3.2 Adókulcsok...8 4.3.3 Áfa-visszaigényelés...8 4.3.4 EU Áfa-rendszer...8 4.3.5 Adóbevallás...9 4.4 Egyéb adók és illetékek...9 4.4.1 Ingatlanszerzési adó...9 4.4.2 Ajándékozási és örökösödési adó...10 4.4.3 Írásos szerződések illetékei...11 4.4.4 Tőkebefizetési adó (Gesellschaftsteuer)...11 5 Cégalapítás támogatása...12 6 Munkaadó terhei...12 6.1 Munkaadói járulék (DB)...12 6.2 Munkaadói járulék-kiegészítés (DZ)...12 6.3 Kommunális adó...12 6.4 Végkielégítési előtakarékossági pénztár...13 6.5 Társadalombiztosítás...13 7 Munkavállaló terhei...13 III
1 Tevékenységi formák Ausztriában gazdasági tevékenységet - a magánszemélyek önálló tevékenysége mellett leggyakrabban személyi társaságok (Personengesellschaften) vagy tőketársaságok (Kapitalgesellschaften) jogi keretében végeznek, melyek jövedelem-adózása azonban egymástól teljesen eltérő: A személyi társaságok nem rendelkeznek jogi személyiséggel, ezért nem a társaság maga, hanem annak tagjai alanyai jogi formájuktól függően - a személyi jövedelemadónak vagy a társasági adónak. Ebbe a csoportba sorolandók pl. az OHG/OEG (a magyar Kkt osztrák megfelelői) illetve a KG/KEG (a magyar Bt megfelelői). A tőketársaságok önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, ezért jövedelemadó tekintetében is önálló adóalanyként fizetnek társasági adót. Ide sorolandók pl. a GmbH (a magyar Kft megfelelője) illetve az AG (a magyar Rt megfelelője). Gyakorlati jelentőséggel jelentkeznek továbbá a polgári jogi társaság (GesnbR) és a magánalapítvány (Privatstiftung). Külföldi tőketársaságok (AG és GmbH) számára fennáll az lehetőség is, hogy Ausztriában egy fióktelepet (Zweigniederlassung) alapítsanak. Ebben az esetben a következő szempontokat kell figyelembe venni: - Az alapításhoz a fióktelep cégjegyzéki bejegyzése szükségeltetik; - Az EU illetve az Európai Gazdasági Közösség országain kívül működő társaságoknak Ausztriában egy állandó képviselőt kell rendelniük a fióktelep vezetéséhez, akinek Ausztriában állandó tartózkodási hellyel kell rendelkeznie. Az EU illetve az Európai Gazdasági Közösség országaiból származó társaságoknál ez nem kötelező jellegű. - A fióktelepnek nincs önálló jogi személyisége és nem rendelkezik jegyzett tőkével. Ezért értelemszerűen a vele kapcsolatos osztrák adókat is a külföldi vállalkozás fizeti. - A fióktelepnek felajánlott tőkére 1%-os tőkebefizetési adót kell fizetni, melynek megfizetése alól mentesek az EU országok társaságai. Külföldi vállalatnak lehetősége van egy reprezentációs iroda (Handelsvertretung oder Repräsentationsbüro) a létrehozására is Ausztriában. Ebben az esetben a reprezentációs iroda nem végez üzleti tevékenységet, hanem pusztán a külföldi társaság Ausztriában való jelenlétéért illetve mellék- és kisegítő tevékenységek elvégzéséért felelős. 1
2 Számviteli előírások 2.1 Könyvvitel Az osztrák számviteli és adózási rend alapján a társaságok a következö esetekben kötelesek beszámolóikat a kettős könyvvitel rendszere alapján készíteni: - a társasági forma (illetve a cégbejegyzés) alapján, ha az AG, GmbH, KG vagy OHG, illetve - más társasági formáknál (pl. KEG vagy OEG) legtöbb esetben akkor, ha két egymást követő évben az éves árbevételük meghaladja az EUR 400.000,- összeghatárt. Amennyiben nem áll fenn könyvviteli kötelezettség, az adózók adóköteles jövedemüket kiadásaik és bevételeik feljegyzésével (Einnahmen Ausgaben Rechnung, egyszeres könyvvitel) keretében határozzák meg. 2.2 Könyvvizsgálati kötelezettség A tőketársaságok (GmbH, AG) kötelesek éves beszámolójukat könyvvizsgaló által jóváhagyatni. Ez alól kizárólag csak azon kis GmbH-k képeznek kivételt, melyeknek a törvény szerint nem kell felügyelőbizottsággal rendelkezniük. Egy kis GmbH akkor áll fenn, ha a három alábbi feltételből kettőnek az értéke nem haladja meg a törvény szerint előírt határokat: - EUR 3.125.000 mérlegfőösszeg - EUR 6.250.000 árbevétel az éves beszámoló fordulónapja előtti 12 hónapban - A foglalkoztatottak éves átlaglétszáma 50 fő. Külföldi cégek osztrák leányvállalatai ezáltal gyakran mint kis GmbH-k működnek, így mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól. 2
3 Adózás rendje 3.1 Adóbevallási rendszer 2003-tól minden adózónak módjában áll az adóhivatallal elektronikus adatcsere (FINANZOnline) útján az adóbevallásait (személyi jövedelem- és társasági adó illetve áfabevallásait) benyújtani. Ha az adózó rendelkezik a megfelelő technikai infrastruktúrával, akkor az elektronikus úton törtenő adóbevallás kötelező jellegű. Maga az adóbevallási rendszer két lépcsőfokra épül: 1. Az adózó adóbevallást nyújt be. 2. Az osztrák adóhivatal az adóbevallást ellenőrzi, majd az adózót határozatban értesíti a fizetendő adóról illetve éves adók esetében a következő évben fizetendő adóelőlegről. Ha az adóbevallással leadott dokumentumok nem teljesek illetve nem egyértelműek, az adóhivatal a határozat meghozatala előtt a hiányos illetve hiányzó dokumentumok megküldését kérheti. Amennyiben az adózó nem ért egyet a határozattal, fellebbezhet. A fellebbezés ismét egy többlépcsős folyamat, melyben erre szakosított grémiumok (pl. egy független szenátus bírósági szereppel) vesznek részt. Az adóbevallás leadásának határideje személyi jövedelemadó, társasági adó és általános forgalmi adó esetében az adóbevallási évet követő év április 30-a, elektronikus adóbevallás esetén június 30-a. A leadási határidő egyéni kérvénnyel, illetve abban az esetben, ha az adózó ügyleteinek lebonyolításával egy adótanacsádót bíz meg, meghosszabítható. Adótanácsadók és könyvvizsgálók igénybe vehetik az adóhivatallal szemben az ún. kvóta rendszer lehetőségeit, mely az adóhivatal és az adójogi képviselők egy általános érvénnyel megkötött megállapodása. Ennek értelmében az adótanácsadó közli az adóhivatallal az általa képviselt adózók adatait, melyeket az adóhivatal külön nyilvántartásba vesz. A kvóta rendszer alá eső adóbevallásokat 4 kvótában kell az adóévet követő év októberétől az azt követő év április 30-ig benyújtani (például a 2003-as adóév kvóta rendszer alá eső adóbevallásainak legkésőbbi benyújtási határideje 2005 április 30). 3.2 Bírságok 3.2.1 Mulasztási pótdíj (Säumniszuschlag) Ha az adózó az adókötelezettsét nem teljesítette határidőre, akkor az adóhivatal mulasztási pótdíjat számol fel. Az első mulasztási pótdíj a be nem fizetett tartozás 2%-a. További nem fizetés esetén egy második illetve egy harmadik 1 %-os mulasztási pótdíjat vet ki az adóhatóság. 3
3.2.2 Késedelmi pótdíj (Verspätungszuschlag) Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adózó késedelmi pótdíj fizetésére kötelezhető, mely maximálisan a megállapított adóösszeg 10%-a lehet. A büntetés mértékét a 10%-os sávon belül az adóhatóságok méltányosság alapján ítélik meg. 3.3 Adókülönbözet kamatozása (Anspruchszinsen) Az adóhivatal által előírt adóelőlegeken felüli adófeltöltési kötelezettség Ausztriában nem létezik, de a személyi jövedelemadó valamint társasági adó területén az adóhiányra (fizetett előleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete) illetve az adóhivatal által túl magasan meghatározott adóelőlegekre az adóévet követő év október 1-től az adóhivatal kamatot számol el. A kamat mértéke az alapkamatra felszámított +2% p.a., a kamatot maximálisan 42 hónapra vethetik ki. 4 Fontosabb adófajták 4.1 Személyi jövedelemadó (Einkommensteuer) Természetes személyek Ausztriában adóköteles jövedelmük után személyi jövedelemadót fizetnek. A személyi társaságok nyeresége illetve vesztesége nem társasági szinten adóköteles, hanem a társaság egyes tagjaira jutó jövedelem a társaság adott tagjának üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelmét képezi, mely után a tag személyi jövedelemadót fizet. 4.1.1 Jövedelmek és adókulcsok Az osztrák adójog a jövedelmek hét csoportját különbözteti meg, melyekből az első három jövedelemcsoport az ún. vállalkozási jövedelemfajták csoportját alkotja: 1. Mezőgazdaságból és erdőgazdaságból származó jövedelem 2. Önálló munkából származó jövedelem 3. Üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelem 4. Nem önálló munkából származó jövedelem 5. Tőkevagyonból származó jövedelem 6. Bérbeadásból és haszonbérbeadásból származó jövedelem 7. Egyéb jövedelem 4
Az adóköteles jövedelmet sávosan progresszív kulcsokkal adóztatják. Az Ausztriában korlátlanul adóköteles (osztrák illetőséggel bíró) személyek számára 2005 január 1-től a következő adótételek érvényesek: Jövedelem (EUR) Adó Adókulcs EUR 10.000-ig EUR 0 0% EUR 25.000 EUR 5.750 23% EUR 51.000 EUR 17.085 33,5% EUR 51.000 fölötti jövedelemrész 50% A tényleges személyi jövedelemadó kiszámítása a fenti táblázat segítségével a következő képlet alapján történik: Jövedelem Adó (EUR) EUR 10.000 - EUR 25.000-ig (Jövedelem 10.000) x 5.750/15.000 EUR 25.000 - EUR 51.000-ig (Jövedelem 25.000) x 17.085/26.000 EUR 51.000 fölött (Jövedelem 51.000) x 0,5 + 17.085 Az adómentes sáv az Ausztriában személyi jövedelemadó szempontjából korlátozott adókötelezettség alá eső (külföldi illetőséggel bíró) személyek esetében 2005. január 1-től EUR 10.000 helyett mindössze EUR 2.000. Egy Ausztriában korlátlanul adóköteles személynek adóbevallást kell benyújtania, ha az adóhatóság erre felszólítja, ha vállalkozási jellegű jövedelmet szerzett vagy ha jövedelme meghalad egy bizonyos értékhatárt (pl. ha nincs béradóköteles jövedelme, akkor ez EUR 10.900). A fizetendő jövedelemadó összegét az adóhivatal a bevallott jövedelmek alapján számolja ki és határozat útján írja elő. A jövedemadó két különleges beszedési formája a béradó valamint a tőkehozadéki adó. 4.1.2 Béradó (Lohnsteuer) Nem önálló munkából származó jövedelmek esetében a munkaadó a személyi jövedelemadót bérkeresetből béradó formájában vonja le. A munkaadó köteles minden bérfizetésnél a munkavállaló béradóját visszatartani és havonta befizetni. A béradó tételei elvileg a személyi jövedelemadó kulcsaival azonosak. A munkavállaló a rendszeres bére mellett ugyanattól a munkaadótól kapott egyéb jövedelmének béradója 6%, amennyiben az éves bérjövedelem 1/6-át nem lépi túl. Gyakorlatilag ezeket az egyéb kapott jövedelmeket fedi le az Ausztriában fizetendő 13. és 14. havi fizetés, tehát az így a munkavállaló szabadsága és a karácsony után fizetett pénz adóztatása jelentősen előnyösebb. 5
4.1.3 Tőkehozadéki adó (Kapitalertragsteuer) Egyes belföldi tőkejövedelmek után a kifizető köteles a jövedelemadót az ún. tőkehozadéki adó formájában le vonni. A tőkehozadéki adó mértéke 25%. A tőkehozadéki adó alá esnek: - Belföldi tőkejövedelmek (pl. belföldi tőketársaság által fizetendő osztalékok, egyéb nyereségrészesedések, csendes társ jövedelme, banki kamatok) - Belföldön kifizetett értékpapír-jövedelmek. Az adó alól bizonyos esetekben az adózó mentesülhet: - Az EU anya-leányvállalat irányelve alkalmazhatóságakor, vagyis ha egy külföldi anyavállalat (egy európai uniós tőketársaság) egy belföldi leányvállalatban (tőketársaság) megszakítás nélkül legalább 1 éve és 10%-ban részesedik, és a kérdéses tőkejövedelmek osztalékok, kamatok illetve egyéb jövedelmek részvényekből vagy GmbH-részesedésből. - Belföldi tőketársaságok bizonyos tőkehozadéki adó köteles tőkejövedelmei (osztalékok, kamatok, stb.) esetén, ha legalább egy 25%-os közvetlen részesedés áll fenn az azt fizető társaságban. - Nem ausztriai illetőségűek kamatjövedelme adómentes, ha a hitelintézetnek igazolják származásukat és külföldi lakóhelyüket. Egyes esetekben, elsősorban természetes személyek kamat- és osztalékjövedelménél, a tőkehozadéki adó levonása után ezekre a jövedelmekre további személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem keletkezik. A külföldről származó tőkejövedelmek hátrányos megkülönböztetésének elkerülésére ezek bizonyos esetekben egy a tőkehozadéki adóval összehasonlítható különleges 25%-os adókulcs alá esnek (egy esetlegesen akár 50%-os progresszív személyi jövedelemadó kulccsal szemben). 4.2 Társasági adó (Körperschaftsteuer) A társasági adó a jogi személyek jövedelemadója. Jogi személyiség híján a személyi társaságok (OHG, OEG, KG, KEG) nem alanyai ennek a jövedelemadónak. A társasági adó alanyai különösképpen: - A magánjog jogi személyei mint pl. a tőketársaságok (GmbH, AG), szövetkezetek - A közjogi társaságok üzleti jellegű üzemei, vállalkozásai - Nem jogképes egyesülések, alapítványok és más célvagyonok. 4.2.1 Az adó mértéke Az osztrák társasági adó mértéke 2005-től egységesen 25%. Korlátlan adókötelezett tőketársaságoknak (ausztriai székhely vagy ügyvezetés helye) minimáladót kell fizetniük, melynek mértéke az adott társasági forma törvényes minimáltőkéjének 5%-a. Ez éves szinten EUR 1.750 (GmbH) illetve EUR 3.500 (AG). Abban az esetben, ha az előírt társasági adó egy évre kevesebb, mint a befizetett minimáladó, a különbözet a következő évek társasági adófizetési kötelezettségével elszámolható. 6
4.2.2 Részesedésekből szerzett jövedelem Az osztrák tőketársaságok más belföldi tőketársaságban valamint szövetkezetekben tartott részesedéséből származó nyereségrészesedésére (kapott osztalékra stb.) általános adómentesség érvényes. Az adómentesség mind közvetlen, mind közvetett részesedésekből származó ilyen jövedelmekre érvényes. A kedvezmény nem vonatkozik a belföldi részesedések (üzletrészek és részvények) értékesítésére. Külföldi tőketársaságokban tartott részesedésekből származó jövedelmekre az ún. nemzetközi részesedési kedvezmény szabálya érvényes. E szerint az osztrák holding cég adómentessége csak akkor keletkezik, ha az adózó a külföldi vállalatban (mely osztrák tőketársasághoz hasonló vagy az EU irányelv szerint társaságnak minősül) igazolhatóan legalább 1 éve megszakítás nélkül minimum 10%-kal részesedett. Az ilyen részesedés értékesítéséből származó nyereség szintén adómentes. 2004-től opciós jog keretében a részesedéssel kapcsolatos nyereségek és veszteségek, egyéb értékváltozások vagy egységesen adómentesek vagy egységesen adókötelesek. Az opció nem visszavonható, viszont annak keretében a részesedés esetleges értékvesztése levonhatóvá válik. 4.3 Általános forgalmi adó (Umsatzsteuer) Az általános forgalmi adó (áfa) hatálya a következő értékesítésekre terjed ki: - Termékek és egyéb szolgáltatások, melyeket egy vállalkozó belföldön, térítés ellenében a vállalkozása keretében értékesít - A belföldi saját fogyasztás - A termékimport harmadik országból (behozatali forgalmi adó) - EU-n belülről történő termékbeszerzés belföldön (uniós behozatali forgalmi adó). Az általános forgalmi adó alanya a vállalkozó ( Unternehmer ). Vállalkozónak számít, aki vállalkozási ( iparűzési ) vagy egyéb szakmai jellegű tevékenységet önállóan gyakorol. 4.3.1 Adómentességek Az általános forgalmi adómentességek két csoportját különbözteti meg az osztrák adójog: - valódi általános forgalmi adómentesség (echte Steuerbefreiung) - hamis általános forgalmi adómentesség (unechte Steuerbefreiung) Valódi általános forgalmi adómentesség alá azok a bevételek (termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások) esnek, melyeknél az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható. Ilyenek pl. az export harmadik országba, a belföldön végzett, de harmadik országba kiszállított bérmunka, a tengeri hajózás és légiközlekedés, stb.: Hamis általános forgalmi adómentesség alá azok a bevételek (termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások) esnek, melyeknél az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem levonható. Ilyenek pl. mindazok a termékbeszerzések és igénybe vett szolgáltatások, melyek áfa-mentes bevételekkel függenek össze, mint pl. ingatlanforgalmazás, játéknyeremények, ingatlanbérbeadás (kivéve egyes bérbeadásokat, mint pl. a lakáscélú bérbeadást), magániskolák bevételei. 7
A hamis áfa-mentesség érvényes belföldi kisvállalatokra is, melyek éves árbevétele nem több mint EUR 22.000. Az EUR 22.000 határ túllépésére a kisvállalkozásoknak öt év alatt egyszer lehetőségük van, ennek a mértéke azonban nem haladhatja meg a 15 %-ot. A kisvállalatok lemondhatnak az adómentességről és adókötelesnek tekinthetik forgalmukat. 4.3.2 Adókulcsok Ausztriában 2 általános forgalmi adó kulcs van érvényben: - 20% - normál adókulcs - 10% - kedvezményes adókulcs (pl. élelmiszerek, könyvkereskedések, lakácéló bérbeadás, a kultúra és szórakoztatás területén bizonyos szolgáltatások, személyszállítás stb.) Kivételes esetekben két további adókulcs alkalmazandó: - 12% - csak saját előállítású borra - 16% - a vámszabad területnek számító jungholzi és mittelbergi illetőségű vállalkozók e területre vonatkozó forgalma esetében. 4.3.3 Áfa-visszaigényelés Amennyiben az áfa-törvény nem tartalmaz külön szabályozást (mint pl. az ún. hamis forgalmi adó mentesség esetében), a vállalkozók a nekik kiszámlázott előzetes felszámított általános forgalmi adót adóbevallásukban a fizetendő adóból levonhatják. Azok a külföldi vállalkozók, akik Ausztriában vesznek szolgáltatásokat igénybe, de nem rendelkeznek osztrák telephellyel illetve nem bonyolítanak le forgalmat Ausztriában, a grazi adóhatóságnál kérvényezhetik az előzetesen megfizetett áfájuk visszatérítését. A kérvényt legkésőbb 6 hónappal a naptári év lejárta után kell benyújtani. 4.3.4 EU Áfa-rendszer Az osztrák áfa-törvény a magyar szabályozáshoz hasonlóan tartalmazza az EU 6. irányelvének előírásait (Közösségen belüli termékértékesítés, beszerzés, háromszögügyletek, stb.). Az EU-n belüli forgalmakhoz szükséges közösségi adószámot (UID-szám) belföldön adóköteles és előzetesen felszámított adó levonási joggal rendelkező vállalkozások az osztrák adószámmal együtt kapják. Egyéb esetben igényelni kell. Az osztrák UID szám az osztrák adószámtól független, abból nem vezethető le. 8
4.3.5 Adóbevallás Vállalkozásoknak időszakonként a forgalmi adóról előzetes adóbevallást (röviden: UVA) kell készíteniük és adóelőleget fizetniük: Általánosan érvényes, hogy a vállalkozások évközi adóbevallásaikat havonta készítik. Amennyiben egy kisvállalkozásnak az adóévet megelőző évében kevesebb mint EUR 22.000 volt az árbevétele, csak negyedévente kell az évközi bevallásait elkészítenie. Ha a kisvállalkozás árbevétele nem éri el EUR 7.500-t és fizetendő adója sincs, nem kell általános forgalmi adó bevallást benyújtania. Bevallást minden esetben fizetendő vagy visszaigényelhető általános forgalmi adó esetén is kell benyújtani. A bevallás illetve befizetés határideje a bevallási időszakot követő második hónap 15-e. Az évközi adóbevallások mellett a vállalkozások kötelesek minden évben az adóév forgalmairól egy éves áfa-bevallást készíteni és benyújtani. 4.4 Egyéb adók és illetékek 4.4.1 Ingatlanszerzési adó Az ingatlanszerzési adó (Grunderwerbsteuer) tárgya a belföldi ingatlanok ellenérték fejében történő megszerzése. A közvetlen tulajdonjog-átruházás mellett adókötelesek a gazdaságilag azonos eredménnyel járó tranzakciók is, mint pl. egy ingatlannal rendelkező társaság összes üzletrészének átadása vagy egy ilyen társaság üzletrészeinek egyesítése (100%-os megszerzése). Az adó mértéke: - 2% közeli hozzátartozótól történő vásárlásnál; - 3,5 % egyéb személyektől történő vásárlás esetén. Az adóalap alapvetően az ellenszolgáltatás értéke. Kivételes esetekben az ingatlan egyszeres vagy háromszoros egységértéke, mely egy külön eljárásban megállapított adójogi érték, a mérvadó. 9
4.4.2 Ajándékozási és örökösödési adó Az ajándékozási és örökösödési adó (Erbschafts- und Schenkungssteuer) az ajándékozott illetve az örökös ellenérték nélküli vagyonszerzésének esetében fizetendő. Az adó mértéke progresszív és az ajándékozott és ajándékozó, illetve az örökös és az örökhagyó rokonsági fokának arányában öt adóosztályban szabályozott százalékértékek szerint változik. Ennek megfelelően az adó mértéke a következő: EUR-ig I. II. III. IV. V. 7.300 2% 4% 6% 8% 14% 14.600 2,5% 5% 7,5% 10% 16% 29.200 3% 6% 9% 12% 18% 43.800 3,5% 7% 10,5% 14% 20% 58.400 4% 8% 12% 16% 22% 73.000 5% 10% 15% 20% 26% 109.500 6% 12% 18% 24% 30% 146.000 7% 14% 21% 28% 34% 219.000 8% 16% 24% 32% 38% 365.000 9% 18% 27% 36% 42% 730.000 10% 20% 30% 40% 46% 1,095.000 11% 21% 32% 42% 48% 1,460.000 12% 22% 34% 44% 51% 2,920.000 13% 23% 36% 46% 54% 4,380.000 14% 24% 38% 48% 57% e fölött 15% 25% 40% 50% 60% Az I-es adóosztályba tartoznak pl. a házastársak vagy a gyerekek. A II. osztályt alapjában az I. osztályba tartozó gyerekek ivadékai alkotják. A III. adóosztályban a szülők vagy a nagyszülők találhatóak. A IV. osztály tagjai többek között az após és anyós. Az V-ös adóosztályba tartoznak az egyéb ajándékozottak illetve örökösök. A különböző adózási csoportok miatt a törvény a csoportok közötti adófizetési kötelezettség összegének kiegyenlítését is szabályozza. Ennek értelmében az egy adózási csoportban az adófizetési kötelezettség teljesítése után fennmaradó vagyon értéke nem lehet kevesebb, mint ami az eggyel kisebb adózási csoport legmagasabb vagyonértékéhez tartozó adókulcs alapján számolt adóösszegének a levonása után maradna. Amennyiben az ellenérték nélküli átruházásnál ingatlan átadására kerül sor, az adó mértéke a fent említett ingatlanszerzési adó mértékével nő. Ebben az esetben azonban értelemszerűen nem kell külön ingatlanszerzési adót fizetni. Az ajándékozási- és öröklési adó törvény értelmében a következő adómentességek vehetők igénybe: Az I. és II. adóoszály személyei EUR 2.200,-, a III. és IV. adóosztály személyei EUR 440,- illetve az V. adóosztály személyei EUR 110,- adómentes összeget vehetnek igénybe. Ezeken felül, házastársak közti ajándékozás esetében további EUR 7.300,- adómentes. 10
4.4.3 Írásos szerződések illetékei Az osztrák adójog a tőkeforgalmi adókkal együtt kezeli az illetéktörvény (Gebührengesetz) alapján kivetett illetékeket, melyek különösen írásos szerződések megkötésekor lehetnek jelentősek. Illeték fizetési kötelezettség áll fenn hivatalos szerveknél beadott iratokra, kérvényekre, de egyes írásos jogi üzletek, írásos szerződések megkötésére is. 4.4.3.1 Bérleti szerődések illetéke Az illeték alapja határozatlan szerződési időtartamnál az éves bérleti díj háromszorosa, korlátozott időtartamnál az erre az időtartamra eső díj, de legfeljebb az éves díj 18 szorosa. Az illeték mértéke bérleti szerződéseknél 1%. 4.4.3.2 Kölcsön- és hitelszerződések illetéke Kölcsönszerződéseknél (Darlehensverträge) a törvényhozó a kölcsönösszeg 0,8%-át állapítja meg illetékként. Hitelszerződések (Kreditverträge) esetében az illeték mértéke 0,8% (egyszeri rendelkezés a hitelösszeg felett vagy legfeljebb 5 éves futamidő) vagy 1,5%. Ha egy tag belföldi társaságának nyújt kölcsönt, s a kölcsönszerződésről nem készült írásos szerződés, az osztrák vállalat könyveibe felvett és kimutatott összeg szolgál az illetékköteles kölcsönösszeg alapjául (tehát ebben az esetben egy szóbeli szerződéskötés nem mentesít az illeték megfizetése alól). 4.4.4 Tőkebefizetési adó (Gesellschaftsteuer) Társasági tőkebefizetési adó fizetési kötelezettség keletkezik belföldi tőketársaságok társasági jogainak (részvény, üzletrész) az alapító általi megszerzésekor, valamint belföldi tőketársaságok tagjainak tőkebefizetésekor. E törvény értelmében tőketársaságnak minősül az olyan betéti társaság (KG, KEG) is, melynek egyik beltagja egy tőketársaság (pl. GmbH & Co KG). A tőkebefizetési adó alapja az ellenszolgáltatás értéke, de legalább a társasági jogok értéke. Az adómérték 1%. 11
5 Cégalapítás támogatása Cégalapítás adótámogatásához az osztrák állam külön törvényben (röviditése: NeuFöG) rendelkezik. A törvény új vállalkozások alapítása mellett bizonyos feltételekkel - támogatja a üzemek (vállalkozások) illetve egyes részeik átvételét. Cégalapításnál a vállalkozások mentesek többek között a következő adók, illetékek és járulékok megfizetésétől: Okmánybélyegek és illetékek, ha azok közvetlen kapcsolatban állnak a cégalapítással (pl.: kötelezően engedélyek) Ingatlanszerzési adó ingatlanapport esetében Cégjegyzéki bejegyzés Tőkebefizetési adó Az alapítás évben (az alapítás hónapja és az azt követő 11 hónap) a vállalkozó mentesül a munkaadói járulék és néhány más járulék megfizetésétől. Meglévő kis- és középvállalkozások átvételénél a cégalapítással szemben a fent felsorolt mentességek csak a következő formában vehetők igénybe: Ingatlanszerzési adó mentessége ingatlanapport esetében csak akkor áll fenn, ha az ingatlanszerzési adó alapja több mint EUR 75.000. Átvétel után nem igényelhető a munkaadói járulék alóli mentesség. Minden további mentesség csak akkor alkalmazható, ha az átvételt követő 5 évben nem kerül sor az üzemnek vagy részének egy további átvételére, idegen célokra való felhasználására vagy feladására. 6 Munkaadó terhei 6.1 Munkaadói járulék (DB) A munkadói járulék ( Dienstgeberbeitrag zum Familienlastenausgleichsfonds, DB) egy a családi terhek csökkentésére létrehozott alapba céljaira az adóhivatalnak, mértéke a munkavállaló bruttó fizetésének 4,5%-a. Ha az havi adóalap értéke nem több mint EUR 1.460,-, akkor abból EUR 1.095,- adómentes és a járulék csak a különbözet 4,5%-a. 6.2 Munkaadói járulék-kiegészítés (DZ) A munkaadói járulék-kiegészítés ( Dienstgeberzuschlag zum Dienstgeberbeitrag, DZ) mértéke Ausztriában tartományonként változik, értéke 2004. január 1. óta 0,38 % és 0,44 % között változik (Bécs tartományban pl. 0,40 %). 6.3 Kommunális adó A kommunális adót a munkabér után kell fizetni, melyet egy naptári hónapon belül a vállalkozás belföldi telephelyén alkalmazásban álló munkavállalónak kifizettek. A kommunális adó az adóalap 3%-a. Ha az adóalap értéke nem több mint EUR 1.460,-, akkor abból EUR 1.095,- adómentes és a járulék csak a különbözet 3%-a. 12
6.4 Végkielégítési előtakarékossági pénztár Ausztriában a munkavállalóknak a nyugdíjazásukkor alapvetően egy végkielégítés jár, melyre a korábbi és jelenleg is érvényben lévő számviteli szabályok szerint a munkaadó céltartalékot képez. A 2002 december 31-e után megkötött munkaszerződéseknél egy új rendszer keretében a munkaadó köteles minden munkavállaló után havonta 1,53% járulékot fizetni egy végkielégítési előtakarékossági pénztárba ( Mitarbeitervorsorgekasse ; MV-Kasse). A járulék alapja a munkavállaló bruttó fizetése. 6.5 Társadalombiztosítás A munkaadónak a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási járulék kulcsa változó. Alkalmazottaknál alapvetően 21,85 %, fizikai dolgozóknál 22,35 %. 7 Munkavállaló terhei A munkavállaló bruttó jövedelméből kifizetéskor csökkenti a személyi jövedelemadó (béradó, lásd 4.1.2 pont) valamint a társadalombiztosítási járulék. A társadalombiztosítási járulék kulcsa változó, alkalmazottaknál alapvetően 17,95 %, fizikai dolgozóknál 18,85%. A munkavállaló által fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja jelenleg havonta legfeljebb EUR 3.450,- (éves szinten EUR 48.300,-). 13