VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 4

TARTALOM TARTALOM... 1 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 5 I.1. Fót szerepe az országos és térségi településhálózatban... 5 I.2. A vonzáskörzet bemutatása, a városhierarchiában és a térségi munkamegosztásban betöltött szerep... 7 II. HELYZETÉRTÉKELÉS... 10 II.1. Városszerkezet... 10 II.2. Gazdasági helyzet... 12 II.2.1. Vállalkozások helyzete...12 II.2.2. Idegenforgalom...16 II.2.3. K+F...19 II.2.4. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei...19 II.2.5. Információs társadalom...19 II.2.6. Kultúra szerepe...20 II.3. Társadalmi helyzet... 21 II.3.1. Demográfiai adatok...21 II.3.2. Foglalkoztatás, munkaerı-piaci helyzet...25 II.3.3. Képzettség...28 II.4. Környezet... 30 II.4.1. A természeti adottságok vizsgálata...30 II.4.2. Az épített környezet vizsgálata, mőemlékek és helyi értékvédelem...32 II.4.3. A lakásállomány megoszlása és szerkezete...34 II.4.4. Települési környezeti infrastruktúra...36 II.4.5. Közlekedési infrastruktúra...36 II.5. Közszolgáltatások... 38 II.5.1. Oktatás...39 II.5.2. Egészségügy, szociális ellátás...41 II.5.3. Sport, szabadidı, közmővelıdés...46 II.6. A korábbi idıszak fejlesztései... 47 II.7. Fót SWOT - analízise... 48 III. VÁROSRÉSZI ELEMZÉSEK... 49 A városrészek kijelölése... 49 III.1. Kıhegy-Somlyó-Öreghegy Hegyvidék... 51 III.1.1. Elhelyezkedés...51 III.1.2. Városszerkezet, területhasználat és funkció...51 III.1.3. A városrész gazdasági jellemzıi...51 III.1.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...52 III.1.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...53 III.1.6. Lakossági humán szolgáltatás...54 III.1.7. Fejlesztések...55 III.1.8. A Kıhegy-Somlyó-Öreghegy Hegyvidék városrész SWOT-analízise...55 III.2. Kisalag... 56 III.2.1. Elhelyezkedés...56 III.2.2. Városszerkezet, területhasználat, funkció...56 III.2.3. A városrész gazdasági jellemzıi...56 1

III.2.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...56 III.2.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...58 III.2.6. Lakossági humán szolgáltatás...58 III.2.7. Fejlesztések...59 III.2.8. Kisalag SWOT-analízise...59 III.3. Új-Fót... 60 III.3.1. Elhelyezkedés...60 III.3.2. Városszerkezet és területhasználat...60 III.3.3. A városrész gazdasági jellemzıi...60 III.3.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...60 III.3.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...62 III.3.6. Lakossági humán szolgáltatás...63 III.3.7. Fejlesztések...63 III.3.8. Új-Fót SWOT-analízise...64 III.4. Ófalu és környéke... 65 III.4.1. Elhelyezkedés...65 III.4.2. Városszerkezet és területhasználat...65 III.4.3. A városrész gazdasági jellemzıi...65 III.4.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...65 III.4.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...67 III.4.6. Lakossági humán szolgáltatás...67 III.4.7. Fejlesztések...68 III.4.8. Ófalu és környéke SWOT-analízise...69 III.5. Nyugati iparterület... 70 III.5.1. Elhelyezkedés...70 III.5.2. Városszerkezet és területhasználat...70 III.5.3. A városrész gazdasági jellemzıi...70 III.5.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...70 III.5.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...72 III.5.6. Lakossági humán szolgáltatás...72 III.5.7. Fejlesztések...72 III.5.8. Nyugati iparterület SWOT-analízise...73 III.6. Mogyoródi Patakmente... 74 III.6.1. Elhelyezkedés...74 III.6.2. Városszerkezet és területhasználat...74 III.6.3. A városrész gazdasági jellemzıi...74 III.6.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...75 III.6.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...75 III.6.6. Lakossági humán szolgáltatás...75 III.6.7. Fejlesztések...75 III.6.8. Mogyoródi Patakmente SWOT-analízise...75 III.7. Déli Vállalkozási terület és Lakópark... 76 III.7.1. Elhelyezkedés...76 III.7.2. Városszerkezet és területhasználat...76 III.7.3. A városrész gazdasági jellemzıi...77 III.7.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...77 III.7.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...77 III.7.6. Lakossági humán szolgáltatás...77 III.7.7. Fejlesztések...77 III.7.8. Déli Vállalkozási terület és Lakópark SWOT-analízise...78 III.8. Sátorfák és Sikátorpuszta... 79 III.8.1. Elhelyezkedés...79 III.8.2. Városszerkezet és területhasználat...79 III.8.3. A városrész gazdasági jellemzıi...79 III.8.4. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi...80 III.8.5. A városrész környezeti, városképi jellemzık...80 2

III.8.6. Lakossági humán szolgáltatás...80 III.8.7. Fejlesztések...81 III.8.8. Sátorfák és Sikátorpuszta SWOT-analízise...81 Külterület... 82 Külterület társadalmi-demográfiai jellemzıi...82 Külterület környezeti, városképi jellemzık...83 III. 9. Szegregátumok... 84 III.9.1. Helyzetértékelés...86 III.9.2. A tervezett fejlesztések szegregációs hatásának felmérése...94 III. 10. Összefoglalás... 96 IV. STRATÉGIA... 97 IV.1. A város hosszú távú jövıképe... 97 IV.1.1. Jövıkép és átfogó célok...97 IV.1.2. Részcélok...99 IV.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre... 101 IV.2.1. A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangja...101 IV.2.2. Célok és összefüggéseik (célhierarchia)...101 IV.3. Beavatkozások az akcióterületek kijelölése... 105 IV.3.1. Intézményközpont AT...107 IV.3.2. Városközpont AT...108 IV.4. Fenntarthatósági szempontok... 111 IV.4.1. A fenntartható környezeti fejlıdés programja...111 IV.4.2. Antiszegregációs program...115 IV.5. A stratégia külsı és belsı összefüggései... 118 IV.5.1. A stratégia fıbb külsı összefüggései...118 IV.5.2. A stratégia fıbb belsı összefüggései...128 IV.6. A stratégia megvalósításának fıbb kockázatai... 130 IV.6.1. Kockázatok azonosítása...130 IV.6.2. Kockázatok kezelése...131 V. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI... 132 V.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegő önkormányzati tevékenységek... 132 V.1.1. Tervalku településrendezési szerzıdés...132 V.1.2. Befektetést ösztönzı rendeletek és intézkedések...133 V.1.3. Társadalomépítés, partnerség, identitáserısítés...134 V.1.4. Városmarketing...135 V.2. Az IVS megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások... 138 V.2.1. A városfejlesztı társaság és tevékenységi köre...138 V.2.2. A városfejlesztı társaság és tevékenységi köre...139 V.3. Településközi koordináció mechanizmusai... 141 V.4. Ingatlangazdálkodási koncepció... 143 V.4.1. Stratégiai célok, fejlesztési koncepció...143 V.4.2. Ingatlangazdálkodási prioritások...144 V.4.3. Ingatlangazdálkodási Terv akcióterületi vonatkozása...146 VI. PARTNERSÉG... 150 3

VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Fót város Önkormányzata a 2007-2013-as idıszak pályázati rendszeréhez igazodóan Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) készítését kezdeményezte 2009-ben. Az IVS azt a komplex, területi alapú tervezési személetet kívánja meghonosítani, amely ötvözi a különbözı szakági koncepciókban már megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket. A megvalósításban érdekelt szereplık, azaz a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra szereplıinek aktív bevonásával, érdekeik, a város jövıjével, fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseik megismerésével és a dokumentumba való beleépülésével válik az IVS a teljes település által elfogadott stratégiává. Az integrált megközelítés fontos elemét jelenti a távlati, átfogó fejlesztési célokból kiinduló, azokat speciális, operatív célokká lebontó elv alkalmazása, amely szinergikusan kezeli a célok finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módját is. A munka eredményeként egy olyan komplex városfejlesztési / megújítási dokumentum áll majd Fót rendelkezésére, amely középtávra vonatkozóan összefoglalja a városfejlesztés fıbb irányvonalait és céljait, kiszámítható fejlesztési környezetet biztosít az érintett szereplık számára, továbbá keretet, struktúrát ad az egyes projektek összefüggı programmá, rendszerré szervezéséhez. Mindezek mellett az IVS kiváló alapot jelent a középtávon intenzíven fejlesztendı területek elıkészítı, megvalósíthatósági tanulmány mélységő, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét és a megvalósítás szervezeti feltételeit bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához is, amelyek együttes feltételét jelentik a 2007-2013-as idıszakra kidolgozott Közép-Magyarországi Operatív Program Integrált Városfejlesztési Akciók támogatása címő prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázaton való részvételnek. A város vezetıinek kezdeményezése egy, a település 21. századi fejlıdését megalapozó fejlesztési koncepció, melynek hosszú távú célja az, hogy összhangba hozza a város kedvezı adottságait, azok bıvített újratermelését, a mőszaki és szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztését a település közösségének érdekeivel, a kereslet igényeivel, a változó társadalmi elvárásokkal valamint a közép- és rövid-távon tervezett fejlesztéseknek a gazdasági /társadalmi megalapozásával, a közösségi és privát fejlesztéseknek egymást erısítı összekapcsolásával. Ezen társadalmi, gazdasági és környezeti szempontoknak az egymásba kapcsolásával meg kell alapozni és szervezni, menedzselni Fót hosszú távú és fenntartható fejlıdését, minıségjavulását. 4

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I.1. Fót szerepe az országos és térségi településhálózatban Fót Magyarországon belül Fót Pest megyében, Budapesttıl északra fekszik. Területe 37,42 km², népsőrősége 442,52 fı/km2, állandónépessége 18 365 fı (2009). A fıváros északkeleti kapujában található. Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott területfejlesztési struktúra alapján Fót az ország fejlesztési tengelyeinek metszéspontjában, a Közép-magyarországi tervezési-statisztikai régióban, a budapesti fejlesztési pólus közvetlen környezetében helyezkedik el. A policentrikus városfejlesztési koncepció az ország Budapest-központú térszerkezet oldódását kívánja elérni. Fótnak, tekintettel, hogy Budapest közvetlen közelében helyezkedik el jelentıs szerepe a tekintetben nincsen, a méretébıl adódóan nem tudja és nem is kell, hogy ellensúlyozza a Fıváros szerepét. Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció Fót a Budapesti Metropolisz-térségbe tartozik az Országos Területfejlesztési Koncepció a Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtését tőzte ki célul, melyet az alábbi részcélokon keresztül javasolja megvalósítani. Budapest és térsége nemzetközi gazdaságszervezı szerepének és az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódásának, kapuvárosi szerepének megerısítése; A térség kapuvárosi szerepének növelésében Fótnak jelentıs szerepe van, hiszen az M3 autópálya és a 2/A közötti elhelyezkedése, valamint Budapest közelsége potenciális befektetési helyszínné teszi. A város gazdaságfejlesztési tervei ezen szerepkör további növelését célozza gazdasági területeinek kijelölésével. a tudás-ipar, a high-tech iparágak, a magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek és a magasan kvalifikált munkaerı meglétébıl adódó elınyök kihasználásának ösztönzése; Fóton mind a tudás-ipar, a high-tech iparág nem nagyon telepedett meg, bár sem a város, sem padig a térség életében ez az iparág még nem jelentıs, ugyanakkor a város elhelyezkedésébıl adódóan a K+F ipar további fejlesztéseire lehetısége van, hiszen mind a beépítetlen gazdasági területek, az egyes megtelepedett tevékenységek (pl. filmgyár) a lehetıséget megadják. 5

nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erısítése; A településen lévı értékek, mind a településkép, a szerkezet, mind pedig a nagyszerő és egyedülálló építészeti emlékek potenciális turisztikai helyszínné deklarálják Fótot. A település Budapest közelsége révén széles közönséget vonzhat. az élhetı város és agglomerációja megteremtése az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetıség szerinti növelése révén; A fenntartható fejlıdés szem elıtt tartásával a város tudatos fejlesztésével TSzT karbantartásával, a beépítésre szánt területeivel való gazdálkodásának-, valamint a meglévı városközpont rehabilitációjával Fót hozzájárul az országos stratégia megvalósításhoz. közlekedési kapcsolatok modernizációja, transzverzális irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése, integrált közlekedési rendszer kialakítása a közösségi és környezetbarát közlekedés fejlesztése; A város szorgalmazza mind az elıvárosi vasút fejlesztését, valamint a kerékpáros úthálózattal kapcsolatos fejlesztéseket, amelyek által nagyobb térségi kapcsolatokban rejlı lehetıségek is kiaknázódnának. várost övezı ökológiai és rekreációs zöld győrő kialakításával, valamint a helyben történı munkavégzés ösztönzésével; Fontos feladat a természeti területeinek, tájainak, természeti és kulturális értékeinek megtartása és fenntartása, a biodiverzitás megırzése. Fót a Közép-Magyarországi Régióban A Közép-Magyarországi Régió jellegének egészét meghatározza, hogy területe Pest megye mellett az ország fıvárosát, Budapestet is magában foglalja. A népesség, az emberi erıforrások, a gazdasági tevékenységek, a mőszaki infrastruktúra, kulturális örökségek koncentráltsága olyan mértékő, mely a térség számára a régiók sorában kiemelt jelentıséget és az ország többi részétıl egyértelmően eltérı karaktert kölcsönöz. Fót a budapesti agglomerációban Fót szempontjából jelentıs, hogy a város Budapest agglomerációjához tartozik. A Dunakeszi-Fót-Göd-Mogyoród Területfejlesztési Kistérségi Társulás egyik tagja, amely területét tekintve a legkisebb a régióban lévı kistérségek közül. A dinamikusan fejlıdı kistérségek közé tartozik, amely fejlettség egzakt módon, 9 mutató alapján került meghatározásra. A Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulásban rejlı lehetıségeket a társulásban résztvevı települések eddig nem maradéktalanul használták ki. A közöttük lévı együttmőködés fokozásával jelentıs költségeket tudnának megspórolni, emellett a települési önkormányzatok szolgáltatásainak minıségét is javítani tudnák az együttmőködés fokozásával. Fót jövıje és fejlıdése, mint a térség többi településeinek is szorosan összefügg Budapest, valamint más az agglomeráció településeinek fejlıdésével: az agglomerációs övezet egyes települései bizonyos gazdasági és kereskedelmi funkciókat átvállalnak a Fıvárostól, mint Fót is, ami az M3-as autópálya mentén elhelyezkedı kereskedelmi, logisztikai gazdasági övezetei révén nem csak a környék, hanem Budapest igényeit is kielégíti. 6

Forrás: Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Program Amint a fenti ábra is jól szemlélteti, az agglomeráció a Közép-magyarországi régióban nem hálózatosan fejlıdött, hanem Budapest-centrikusan. A fótiak közül is jelentıs számban vesznek igénybe budapesti szolgáltatásokat, illetve járnak a fıvárosba dolgozni. Azonban a város önálló, Budapesttıl független településként való mőködése is egyre hangsúlyosabb: más agglomerációs településekkel ellentétben Fót jelentıs foglalkoztató, a kiskereskedelmi egységek mellett számos tudás-és technológiaintenzív vállalkozásnak ad otthont, mint például a filmgyár. A tudatos és integrált településfejlesztés várt hatásaként pedig a jövıben nemcsak munkavállalási, vagy vásárlási, hanem turisztikai és rekreációs céllal is egyre többen keresik majd fel. I.2. A vonzáskörzet bemutatása, a városhierarchiában és a térségi munkamegosztásban betöltött szerep A város mivel Budapest közvetlen környezetében helyezkedik el jelentıs regionális feladatokat nem lát el. A szociális hálózatból kiemelendı a Károlyi István Gyermekközpont, mely országos szinten is meghatározó intézmény. A rendszerváltás óta jelentıs változásokon ment át. A bentlakók gyermekek létszámának jelentıs csökkenése következtében felszabadult területeken különbözı oktatási intézmények és egyéb szervezetek is mőködnek. Dunakeszin a Vöröskereszten belül mőködik a hajléktalanok ellátása, melyhez Fót ellátási szerzıdés megkötésével csatlakozhatna. A fogyatékos személyek lakókörnyezetében történı ellátás megoldása lehetséges a Családsegítı Szolgálat és a Területi Gondozási Központ közötti megosztással. A Kistérségi Társulás keretében már voltak kezdeményezések e szolgáltatás kiterjesztésére. A Dunakeszi Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézetével való együttmőködés reális megoldást jelentene, hiszen ott a feltételek már adottak. A városoknak a településhálózatban betöltött szerepére legközvetlenebbül a településhierarchiában elfoglalt pozíció utal. A települések körén belül kimutatható hierarchikus tagolódás a városi alapfunkciók mennyiségétıl és sokféleségétıl függ. A városi alapfunkciók közé pedig a tágan értelmezett szolgáltatási ágak pl. oktatás, 7

kulturális intézmények, egészségügy, kereskedelem, igazgatás és igazságszolgáltatás, a pénz- és biztosításügy stb. nem mindennapos igényeket kielégítı intézményei ill. tevékenységei tartoznak. A Közép-Magyarországi régió sajátossága, hogy Pest megye az ország egyetlen megyéje, amelynek nincs önálló megyeszékhelye, ezt a szerepet az ország fıvárosa tölti be. Budapesten mőködik számos megyei intézmény mellett Pest megye önkormányzata is. Éppen ezért a régió számára nagyon fontos az a sokoldalú, az élet minden területére kiterjedı kapcsolatrendszer, amely Budapesthez főzi. Ez a kötıdés különösen fontos a fıváros közvetlen környezetében elhelyezkedı 78 településbıl álló agglomerációs övezet, köztük Fót számára is. A fıváros közelsége sajátos, egyedülálló helyzetet teremt, mely minden területen, gazdasági és társadalmi szempontból, egyaránt meghatározó. Korábban a településhierarchiában elfoglalt helyzet, az ehhez szorosan kötıdı infrastrukturális ellátottság, intézményi ellátottság volt a legfontosabb differenciáló tényezı a városok között, ma elsısorban a jövedelemszerzés lehetıségei határozzák meg egy-egy térség helyzetét. Fót földrajzi helyzetébıl adódóan kiemelt helyzetben van, hiszen Budapest elıvárosaként, valamint az ország északi és keleti legfıbb közlekedési tengelyei mellett való elhelyezkedésével jól pozícionálja magát. Fót funkcióellátottsága valamennyi szolgáltatás terén kielégítı. Az alábbiakban megkíséreljük rendszerszerően összefoglalni Fót funkcionális ellátottságát, ill. szolgáltatásait. Tekintettel arra, hogy Budapest és környékének esetében a regionális és a megyei szint nem értelmezhetı külön, az alábbi táblázatban ezt összevontan kezeljük; e szétválasztás helyett külön oszlopot kapott viszont a budapesti agglomeráció, mint speciális, ám annál jellemzıbb területegység. 8

Fót funkcióinak területi hatóköre 1 Nemzetközi Országos Regionális, megyei Agglomerációs Kistérségi Helyi Gazdaság Fóti filmgyár Gazdasági és logisztikai terület Közlekedés Autópályák Vasút Átmenı forgalom Tömegközlekedés Településen belüli autóbuszjárat Kereskedelem Áruházláncok (Auchan, Tesco, Metro, stb.) Kiskereskedelmi egységek Államigazgatás Oktatás Gyógypedagógiai iskola Kistérségi központ Buda környéki ügyészség Pest Megyei Munkaügyi központ Vám- és Pénzügyırség Buda Térségi Fıvámhivatala Gimnázium Közszolgáltatások, intézmények Szociális ellátás Károlyi István Gyermekközpont Szociális intézmények Kultúra Helyi kulturális intézmények Turizmus, rekreáció Ybl mőemléki építészetei Védett természeti területek Vendéglátóhelyek 1 A Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára útmutatóban felsorolt funkciók alapján 9

II. HELYZETÉRTÉKELÉS II.1. Városszerkezet Fót a XI. századtól már lakott volt - ebbıl az idıbıl származik elnevezésének mondája is, de az elsı írásos forrás csak 1353-ban említi Folth-ot. A Fót elnevezés legelıször személynév formájában szerepel egy pannonhalmi adománylevélben 1152-bıl. A váradi káptalan jegyzıkönyvébıl való oklevélben Fótot ismét említik, amelynek kelte 1219-re tehetı. Itt vitatott az, hogy hová esik a szóban forgó Fót nevő település, egyesek szerint Heves megyei Fót településrıl van itt szó, ám a váradi jegyzıkönyvben váci ügyet is tárgyalnak, amelyik viszont Pest megyei település. A következı oklevél, amelyben Fótról, mint a fóti nemesekrıl esik szó 1261-bıl való IV. Béla király egyik oklevelébıl. 1353-ban Nagy Lajos király uralkodása alatt is említik Folth formájában Fótot. Fótról nagyon sok korabeli emlékkel találkozhatunk, egyértelmően viszont csak a török hódoltság idejébıl hallhatunk róla. A XVI-XVII. században Fót török kézre került, és a település neve mellé a "desertum" (lakatlan puszta) megjelölés került egy idıre. Az idıszak végével viszont újra benépesítették. A Rákóczi szabadságharc mély nyomot hagyott Fót életében, a helybéliek közül 14-en fegyvert is fogtak, és harcoltak Szabó Máté ezredében. 1727-ben Ujfalussy László és Bohus Sámuel, utóbb Fekete György gróf országbíró tulajdonában volt; ez utóbbi családjának kihaltával, 1808-ban, a gróf Károlyi-családra szállt az uradalom. A ma is látható kastélyt és parkot gróf Károlyi István létesítette az 1830-as években, és a katolikus plébániatemplomot 1845 és 1855 között építtette Ybl Miklós tervei szerint. Gróf Károlyi István irányításával 1848-ban megalakult a "Károlyi-huszárezred", amely harcolt a szabadságharcban. A Károlyi család a XX. század közepéig fontos szerepet töltött be a település életében, fejlıdésében. Fót településszerkezetének mai képe egy hosszú fejlıdés eredményeként alakult ki. Fót lakóterülete eredetileg három településrészbıl áll, amely az utóbbi évtizedekben újabb lakóterületi egységekkel egészült és egészül ki. Az úgynevezett Ófalu a XI. században alakult ki a Rákospalota Veresegyház és Dunakeszi Gödöllı között vezetı utak keresztezıdése mentén. A belsı városmag folyamatosan fejlıdött az évszázadok során. A lakónépesség növekedésével a beépítés egyre sőrőbb lett, az eredetileg hosszú szalagtelkeket keresztbe megosztották és egy halmazszerkezető településkép alakult ki. Az új vasútállomással egy új település jött létre: Új-Fót, melynek elsı lakóterületi része a Suum cuique ( Mindenkinek magáét ) telep. A telepet 1922-ben avatták fel. Gróf Károlyi Lászlóné által megvásárolta területen, 720 m2-es telkeken adományokból épültek fel a szoba, konyha, kamrás épületek hadirokkantak és hadiözvegyek számára. A telep az Európában ekkor már elterjedt Mindenkinek saját házat címő szociális lakásépítési akció hazai példája volt. Határai Nyugatra a Hargita (volt Ötvös Tibor) utca, Keletre pedig a Dózsa György út. A Móricz Zsigmond úttól Északra terül el Fót gazdag negyede, amit sokan Fót Rózsadombjának neveznek A harmadik rész Kisalag, melyet 1952-ben csatoltak Fóthoz, a lakosok kezdeményezésére. A Parcellázása elıtt az Imreháza-uradalomhoz tartozott. Az ide települt kisemberek nagy része Újpestre, Rákospalotára bejáró munkás volt. A sok háztáji kecske nyomán a fóti gazdák a Kecsketelep gúnynévvel illették. A városrész központja a Petıfi szobor környékén helyezkedik el. A központi részét leszámítva jellemezıen családiházas, tiszta lakóterület. 10

1951-ben Kisalagot Fóthoz csatolták, és 1970. április 1-jével nagyközséggé nyilvánították. Fót kisalagi városrésze szerkezetileg is elkülönül a település többi részétıl, szabályos utcahálózatával. A rendszerváltás után a nagyvállalatok bezárásával sok munkahely megszőnt, így vidékrıl elkezdetek a Fıváros győrőjében elhelyezkedı településekre beszivárogni az emberek a Budapest által nyújtott munkalehetıségek reményében. Ezt a megindult országos vándorlási folyamatot egészítette ki egy szuburbanizációs folyamat, mely során Budapestrıl a tehetısebb és a panellakásokat fenntartani nem tudó réteg elkezdett a környezı településekre kiköltözni. Míg az elıbbiek jellemzıen a meglévı lakóterületeken belül telepedtek el, addig a Budapestrıl kiköltözık új településrészeket Fótliget, vagy a volt zárkert területeket népesítik be. Mind Barackoson, mind Sikátorpusztán, mind pedig az Öreghegyen megjelentek a lakóépületek. A területek rohamos beépülésének jelenleg csak az övezeti besorolás és az infrastruktúra hiányossága szab gátat. Ezen területeken lakóterületté való átsorolás után jelentısen megnı az építkezések száma. A településszerkezet nem lakóterületi, de fontos és meghatározó szerkezeti egységei a Nyugati és Déli vállalkozási terület. A nyugati vállalkozási terület alkotja a település Dunakeszi felıli kapuját. A település képet is a régi nagy vállalatok csarnoképületei határozzák meg. A déli vállalkozási terület a településmagtól távolabb az M3 ás M0 autópálya mentén található. A településrész arculatát a nagy áruházak és a logisztikai raktárbázisok épületei, a nagy burkolt felületekkel rendelkezı szabadonálló beépítés adja. 11

II.2. Gazdasági helyzet II.2.1. Vállalkozások helyzete Mőködı vállalkozások száma és mőködési formája Fóton 2006-ban a regisztrált vállalkozások száma 2257 volt. Amint az alábbi diagram is jól szemlélteti, 1997. év óta a vállalkozások száma jelentısen növekedett, a 2005. évi némi visszaesést követıen 2007-ben ismét növekedés tapasztalható. Regisztrált vállalkozások száma* (db) 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. Fót 1530 1536 1645 1782 1925 2016 2169 2237 2277 2257 2401 *átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, év végén Forrás: KSH Regisztrált vállalkozások száma (db) 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. Forrás: KSH Fóton 2005-ben a mőködı vállalkozások száma 1434 volt, amely 37%-os emelkedést mutat 1999-hez képest. 1999. óta a vállalkozások száma jelentısen növekedett, de 2003 óta stagnál. Mőködı vállalkozások száma* (db) 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Fót 1042 1140 1224 1357 1432 1429 1434 *átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint 12

Mőködı vállalkozások száma (db) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. forrás: KSH A vállalkozási sőrőség a településen - a kistérséghez hasonlóan - 1999 óta növekedést mutat. Az utóbbi években a növekedés mértéke lelassult. A vállalkozási sőrőség alakulása 2000-2005, vállalkozás/km2 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Fót 27,85 30,46 32,71 36,26 38,27 38,19 38,32 Dunakeszi kistérség 47,74 50,79 52,85 58,02 60,23 61,19 62,12 Forrás: saját számítás A vállalkozási sőrőség alakulása 2000-2005, vállalkozás/km2 120 100 80 60 40 20 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Fót Dunakeszi kistérség Forrás: Fót Településfejlesztési koncepciója, 2008. A mőködı vállalkozásokon belül az egyéni és társas vállalkozások aránya a településen 43-56 %. Az egyéni vállalkozások száma 3%-kal növekedett az elmúlt idıszakban. A társas vállalkozások legkedveltebb mőködési formái a betéti társaság (414 db) és a korlátolt 13

felelısségő társaság (380 db). Ez utóbbi 41,84%-kal emelkedett 2000-hez viszonyítva. A Bt.-k száma is növekedést mutat. Regisztrált gazdasági szervezetek száma Fóton gazdálkodási forma szerint Gazdálkodási forma 2000 2002 2004 2005 Változás, 2000-2005 (%) Mőködı vállalkozások 1140 1357 1429 1434 125,79% száma Ebbıl Kft. 221 281 344 380 171,95% Rt. 3 5 6 5 166,67% Szövetkezet 2 3 4 3 150,00% Egyéni vállalkozások 597 száma 652 648 617 103,35% Bt. 306 403 414 414 135,29% Jogi szem. nélküli 914 egyéb vállalkozás 1068 1075 1044 114,22% Mőködı társas 543 vállalkozások összesen 705 781 817 150,46% Forrás: KSH Fóton kiterjedt kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek találhatók a fıbb közlekedési útvonalak mentén, a Régi Fóti út és az M3 között, valamint a 2. fıút és a 2101 sz. fıút csomópontja mellett. A kiskereskedelmi egységek leginkább a városszövet fıbb közlekedési tengelyei mentén helyezkednek el, amelyek elsısorban a helyi lakosság ellátását biztosítják. Ágazati szerkezet Fóton 2000 és 2005 között nıtt a tercier szektorban mőködı vállalkozások száma, ugyanakkor csökkent mind az iparban, mind a mezı- és erdıgazdálkodásban tevékenykedı vállalatok száma. A mőködı vállalkozások száma nemzetgazdasági ág szerint Fóton 2000. 2002. 2005. darab százalék darab százalék darab százalék Ipar, építıipar 330 28,95 399 29,40 381 27,14 Mezı- és erdıgazdálkodás 17 1,49 15 1,11 13 0,93 Szolgáltatás 793 69,56 943 69,49 1010 71,94 Összesen 1140 100,00 1357 100,00 1404 100,00 Forrás: KSH, Budapest Statisztika évkönyve 2006-ban Fóton 34 mezıgazdasággal foglalkozó vállalkozás tevékenykedett. 1997-ben az ıstermelık száma 150, 2003.-ban 210, 2009.-ben pedig 457 fı volt. 12 év alatt az ıstermelık száma a háromszorosára nıtt. 14

Kiskereskedelmi egységek A kiskereskedelmi üzletek száma 1997 óta növekedett, 2002-ben némi visszaesés, majd 2003-ban növekedés tapasztalható, azóta kisebb hullámvölgyekkel ugyan, de növekedés. A legnagyobb növekedés 2002 és 2003 között következett be. Kiskereskedelmi üzletek száma (db) 350 300 250 200 150 100 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Forrás: Fót Településfejlesztési koncepciója, 2008. Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása, 2000-2006 (db) 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 173 193 244 277 287 284 304 295 292 295 Forrás: KSH A kiskereskedelmi üzletek tekintetében a könyv-, újság- és papíráru szaküzletek, a festék-, vasáru-, barkács- és építési anyag szaküzletek és a villamos háztartásicikk-szaküzletek száma emelkedett valamelyest 2005. óta. Kiskereskedelmi egységek megoszlása 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db) Festék-, vasáru-, barkács- és építési anyag szaküzletek száma (db) Villamos háztartásicikk-szaküzletek száma (db) Bútor,- háztartásicikk- és világítástechnikai szaküzletek száma (db) Ruházati szaküzletek száma (db) Iparcikküzletek és áruházak száma (db) Élelmiszerüzletek és áruházak száma (db) Forrás: Fót Településfejlesztési koncepciója, 2008. 15

Önkormányzat bevételei Az iparőzési adóból származó bevétel 2009-ben 731 millió forint volt, ez mintegy 2000 vállalkozást érint. Építményadó-bevételek alapján 2009-ben 86 iroda található Fóton. II.2.2. Idegenforgalom Fót Budapesttıl északra fekszik, legfıbb építészeti emlékei, látnivalói Ybl Miklós nevéhez főzıdnek. Az alábbi táblázatban a legfontosabb idegenforgalmi adatok találhatók, amelyek jól jellemzik a település idegenforgalmát. A vendéglátóhelyek száma 1998. óta megduplázódott. Érdekes képet mutat a vendégek száma, amely 1998. és 2002. között hatalmas növekedést mutat, de ezt követıen a kezdıérték alá csökkent. Ezt a tendenciát követi a vendégéjszakák száma is, a 2002-ig lévı hirtelen növekedés a kezdeti érték negyedére csökkent. A változások oka lehet a település közelében minden évben megrendezendı Formula 1 autóverseny, vagy csak statisztikai hibáról beszélhetünk. A település önmagában nem elsıdleges turisztikai célpont. Fót idegenforgalmának fıbb mutatói, 2001-2007 2001 2002 2003 2004 2005 2001-2006 2007 2007 Vendéglátóhelyek száma 92 93 92 97 93 98 98 107% Vendégek száma* 1657 2804 3042 1212 348 208 1198 72% Vendégéjszakák száma* 6199 8118 5765 5448 533 293 2050 33% Forrás: KSH * Kereskedelmi- és magánszálláshelyekkel együtt Fót idegenforgalmának fıbb mutatói, 1998-2007 Vendéglátóhelyek Vendégek száma Külföldi Vendégéjszakák száma (db) összesen a vendégek száma a kereskedelmi száma a kereskedelmi szálláshelyeken kereskedelmi szálláshelyeken (fı) szálláshelyeken (vendégéjszaka) (fı) 1998. év 55 322 23 869 2000. év 85 1626 159 6049 2002. év 93 2804 25 8118 2004. év 97 1212 164 5448 2006. év 98 208 0 293 2007. év 98 1198 0 2050 Forrás: KSH Az alábbi táblázat alapján megállapítható, hogy a külföldi vendégek száma nem mutat állandó adatot, kiszámíthatatlan tendenciát jelez. Vendégek száma Külföldi vendégek száma Külföldi vendégek száma összesen a kereskedelmi a kereskedelmi a kereskedelmi szálláshelyeken (fı) szálláshelyeken (fı) szálláshelyeken (%) 1998. 322 23 7,14 2000. 1626 159 9,78 2002. 2804 25 0,89 2004. 1212 164 13,53 2006. 208 0,00 Forrás: KSH 16

Fót turisztikai vonzerıi 2 Fót emblematikus építészeti értéke a világhírő római katolikus templom, amely az európai és magyar romantika egyik legjelentısebb alkotása. A Szeplıtelen Fogantatás Templomát Ybl Miklós tervezte gróf Károlyi István felkérésére, s 1845 és 1855. között épült fel. Festményeit és szobrait osztrák és olasz mővészek készítették. A templom egyedülálló alkotása az altemplom szentélyében álló intarziás márványoltár, egyházi vonatkozású kincse a IX. Pius pápa által adományozott Szent Lucentius vértanú ereklyéje. Kriptája mai is a Károlyi család temetkezési helye. A templom orgonáján a Károlyi családnál vendégeskedı Liszt Ferenc is játszott. A kiváló akusztikájú templomban rendszeresen szerveznek hangversenyeket és kiállításokat hazai és külföldi elıadómővészekkel, képzımővészekkel. A felújított közösségi házban színvonalas elıadásokat, a plébániakertben csodálatos szabadtéri koncerteket rendeznek. A Szent István napi és Feltámadási körmenetet a hitéleten túl különleges szépség övezi, egyre több elszakadt hazánk fia látogat vissza egyházi eseményeinkre. A mőemlék együttes két melléképülete, a plébánia és a volt zárda is megszépült. A zárdaépületben egyház- és helytörténeti múzeum, egy kávézó és vendégszállás kerül kialakításra. Fót történelmi egyházainak templomai a vallási turizmust is szolgálják. A Károlyi kastély hazánk legimpozánsabb klasszicista kastélya, amely egyre jelentısebb szerepet tölt be a kulturális turizmus terén. Az épület egy részét az emigrációból hazatért Károlyi házaspár bérli. A volt tulajdonosok sokat fáradoznak azért, hogy a kastély és a park visszanyerje régi szépségét. A grófi pár gyakran rendez jótékony célú fogadást, estet, koncertet és számos alkalommal fogad turista csoportot, annak ellenére, hogy bérelt lakosztályuk, privát életük nincs erre berendezkedve. Galériájukban megtekinthetık a gróf Károlyi család még fellelt, restaurált tárgyi emlékei, festmények, bútorok, régi könyvek. A győjtemény a Fóti Károlyiak Alapítvány kezelése alatt áll. A kastély nagytermei, márványterme, vadászterme konferenciák, esküvık, különbözı rendezvények számára nyújt reprezentatív helyszint. Elızetes bejelentkezés alapján a kastély látogatható. A kastélyt 50 hektáros angolpark övezi, amely helyi természetvédelem alatt áll. Több mint 200 db százötven évnél idısebb fa, számos értékes növénytársulás, a három mesterséges tó, platánsorok nyújtanak festıi szépséget és jó levegıt. Jelenleg a Károlyi István Gyermekközpont mőködik az ingatlanon, a volt Gyermekváros. Az intézmény átszervezése folytán a mőemlék-együttes kulturális turisztikai hasznosításra vár.. Németh Kálmán Emlékház felfedezésre váró mővészeti-turisztikai érték. Németh Kálmán (1903-1979) a huszadik század egyik legkiválóbb hazai képzımővésze, restaurátor és fafaragó szobrászmővésze volt. Teljes életmővét és alkotóházát Fótra hagyta. A ma múzeumként mőködı emlékházat csodálatos berendezésével, Németh Kálmán mővészi munkáival egyre többen látogatják. Az épület teljes felújításra szorul, a mőhely kivételével. Fót Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn az erdélyi Balavásárral és az olaszországi San Benedetto Dei Marsival. A jövıben elsısorban a kulturális és turisztikai területen terveznek közös programokat A Fóti Somlyó hazánk egyik elsık között (1953.) létesített fokozottan védett természetvédelmi területe, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága és a Gödöllıi Erdészet kezelése alatt áll. A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) programot indított a Fóti Somlyó természeti értékei védelmére. Elkészült a 3,5 km hosszú tanösvény és hozzá egy munkafüzet, amely bemutatja a fóti Somlyó élıvilágát, természeti ritkaságait. A Fóti Somlyó és tanösvénye gazdag látnivalóival remek kirándulóhely. A Somlyó tó a horgászok és strandolók kedvelt pihenıhelye, amely jelenleg megmentésre szorul festıi környezetével együtt. Turisztikai hasznosításra vár. 2 Fót középtávú gazdasági programja 17

A térképrészleten a Tanösvény útvonala pirossal jelölve 3 Reformkori emlékhely a fóti Somlyó domboldalán álló Fáy présház, amely ma hangulatos, kiváló konyhával rendelkezı vendéglıként mőködik. 2006. februárjában elnyerte a az év vidéki étterme 2005-ben címet. A présháznál lévı szabadtéri színpad panorámás nézıterével szabadtéri fesztiválok ideális helyszíne. Itt rendezik évtizedek óta a híres, reformkori hangulatot idézı Fóti Szüretet, amely a látványos szüreti felvonulással és a vidám mősorral Fót jellegzetes és vonzó eseménye. A Fáy présház mellett áll az 1837-ben épült Vörösmarty kunyhó, ahol a hagyomány szerint Vörösmarty Mihály megírta a Fóti Dal c. híres versét. Az önkormányzat az elmúlt évben korhő módon felújította. A szüreti hagyományok mellett a borturizmust keltheti életre az önkormányzat azon elképzelése, hogy kultúrtájként újratelepíti szılıvel a présház alatt fekvı déli domboldalt. A MAFILM telep 2005-ben megnyitotta kapuit a turisták elıtt. A filmforgatás élethő történelmi díszletei, a viseletek, fegyverek, bútorok és egyéb kellékek látványa nyújt különleges élményt 2005. szeptemberben Fót Városa bekapcsolódott a Kulturális Örökség Napok nemzetközi, mőemlékvédelmi, turisztikai programba, így egyre többen fedezik fel a város épített örökségét, mőemlékeit. Az üdülı övezetben hétvégi és nyári idıszakban elsısorban a fıvárosi lakosság tölti pihenı idejét. Fót lovas turizmusa a tereplovaglásra alkalmas vonzó környezetével egyre népszerőbb. A kerékpárturizmus számára is ideális helyszín Fót és környéke. Amint megépül Fót és Dunakeszi között a kerékpárút, egészen Vácig eljuthat a Duna mentén a biciklizı. A település melegviző forrással, gyógyvízzel rendelkezik, amely a Széchenyi vizével azonos hatású. A jövıben óriási lehetıséget kínál Fót számára egy termál fürdı, Wellness hotel kiépítése, amely a gyógyturizmust szolgálná. 3 Fót középtávú gazdasági program, 2007. 18

II.2.3. K+F Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján Fót esetében kutatásról és fejlesztésrıl nem beszélhetünk. II.2.4. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei Az önkormányzat céljai a gazdasági tevékenység ösztönzésével: helyi adóbevételek növekedése helyi munkahelyek létrejötte önkormányzati vagyon értékének növekedése A helyi gazdaságfejlesztés során kiemelt fontosságúnak minısítik Fót területén mőködı mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének javítását. Fót gazdasági növekedését elısegíti, hogy jelentıs mérető, jelenleg még beépítetlen szabad gazdasági területekkel rendelkeznek. II.2.5. Információs társadalom Sajnos ma még sem a KSH, sem az Önkormányzatok nem rendelkeznek pontos adatokkal a lakosság internet használati szokásaival kapcsolatban. Az alábbi adatok a 2007-es középtávú gazdasági programból származnak. Fóton az internetes hozzáférés folyamatosan bıvül. Az információs eszközök használatát az Invitel, a T-Kabel, a Cable-Net, a Dunaweb cégek szolgáltatják. A telefonos csatlakozási lehetıségek is segítik az információs eszközök szélesebb felhasználását, ezt az Invitel szolgáltatja. Internetes elıfizetések száma 2007-ben A Cable-Net kábel modem Internet elıfizetések száma 1090. A T-Kábel ADSL Internet elıfizetések száma kb 3oo. Az Invitel ADSL elıfizetések száma 854 egyéni elıfizetı, 187 üzleti elıfizetı. A Dunaweb szolgáltatása napjainkig minimális elıfizetést elégít ki. A csatlakozási lehetıségek közül bármelyik létezı fajtát használhatja az elıfizetı, a telefonos csatlakozástól, xdsl, Kábel Tv-s, a mikrohullámú szolgáltatásig rendelkezésre áll. Az elıfizetık nagyobb százaléka a széles sávú internetet használja. Az intézmények kivétel nélkül rendelkeznek számítógéppel, melyeknek 97%-a személyi számítógép. A helyi hálózatot elsısorban az államigazgatásban, illetve a több számítógépet használó vállalkozásokban alkalmaznak. Komolyabb fejlesztéseket az intézmények és vállalkozások korlátozott tıkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük és alacsony kockázatviselési szintjük miatt nem vállalnak, így a vállalati adatbázisok szétszórtak, az információk, a tudásbázis széttagolt, vállalatok közötti integrált, elektronikus üzleti rendszerek szinte csak a Magyarországra települt multinacionális cégek között fordulnak elı. 19

II.2.6. Kultúra szerepe Fót sokszínő kulturális élettel rendelkezik, az év minden idıszakában különbözı kulturális program zajlik. Ezek helyszíne elsı sorban a Vörösmarty Mővelıdési Ház, illetve Fót városi könyvtára, valamint a Németh Kálmán Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola. Ezeken kívül a Kisalagi közösségi ház, a Lisai Elek János Alapítvány székháza. A teljesség igénye nélkül fıbb események Fót kulturális életében idırendben: farsangi bál, népi tavaszi fesztivál, Szent István napi ünnepség és körmenet, bográcsos kerti mulatság, nótás szüreti mulatság, ıszi szavalóverseny, Márton napi ludasbál, Zsakota bál, Vörösmarty születésnapja, karácsonyi programok, koncertek. Károlyi kastély és park kulturális turizmus céljára való fejlesztésével és hasznosításával új teret adhatna Fót városa a térség lakóinak számára. Jelentısebb kulturális események, minıségi programoknak adhatna helyet egy ilyen kulturális intézmény. A következı táblázat mutatja a mőködı civilszervezetek számának alakulását 2003 és 2009 között. Látható, hogy a szervezetek összlétszáma csökkenı tendenciát mutat, azon belül leginkább az egészségüggyel, kultúrával, sporttal, környezetvédelemmel és kutatással foglalkozó szervezetek száma csökkent. A mőködı civilszervezetek száma tevékenységi körönként, 2003-2007-2009 tevékenyégi kör 2003 2007 2009 oktatás 2 9 7 kulturális 25 9 10 sport 26 9 10 egészségügy 7 1 1 szociális 7 3 4 településfejlesztés 1 6 4 környezetvédelem 5 1 1 szakmai, gazd. érdekképviselet 5 8 7 közbiztonság-védelmi 3 2 2 kutatás 2 0 0 Összesen 83 48 46 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 20

II.3. Társadalmi helyzet II.3.1. Demográfiai adatok A KSH adatai szerint 2009-ban Fót állandó népessége 18 711 fı, lakónépessége 19 608 fı volt. Területe 37,42 km2, a népsőrőség 524 lakos/km2. A lakosság elsısorban a történelmileg kialakult városmagba és a zártkerti részen található. A település lakossága az elmúlt években jelentıs változáson ment keresztül, a Budapestrıl költözık, valamint a Budapest közelébe Alföld felıl beköltözık elsıdleges célpontjává vált. A településre betelepülık elsısorban ún. lakóparkokba és a belterülettel szervesen nem kapcsolódó régi zártkertekbe költöznek. Fót lakosság számának alakulása 1980-2008. Lakónépesség száma (fı) Állandó népesség száma (fı) 1980. 13156 11798 1990. 13315 12692 2001. 16276 16092 2008. 18552 18443 2009. 19608 18711 Forrás: KSH, Önkormányzati adatszolgáltatás Lakónépesség száma (fı) 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1980. 1990. 2001. Forrás: KSH, saját szerkesztés A településen a 40-50 éves, valamint a 60 éves és annál idısebb korosztály aránya jelentıs, míg a fiatal korosztály lakosságszámának beszőkülése mutatkozik. Az idısebb korosztály száma az utóbbi két évtizedben növekedést mutat, míg a fiatalabb korosztályé csökkenést. Lakónépesség kor szerinti megoszlása (fı) Év 0-14 15-18 20-29 éves 30-39 40-59 60 és több évesek évesek éves éves 2001. 2748 832 2701 2357 4825 2597 2008. 2894 1141 2513 3277 5189 3289 2009. 15,7 % 65,2 % 19,1 % Forrás: KSH, Önkormányzati adatszolgáltatás 21

Lakónépesség kor szerinti megoszlása 2001. (fı) 16% 17% 5% 30% 17% 15% 0-15 évesek 15-18 évesek 20-29 éves 30-39 éves 40-59 éves 60 és több Forrás: KSH lakónépesség kor szerinti megoszlása 2008. (fı) 18% 16% 6% 28% 14% 18% 0-15 évesek 15-18 évesek 20-29 éves 30-39 éves 40-59 éves 60 és több Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás A lakónépesség száma a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest 12%-os növekedett 2008-ig. A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlásának vizsgálata során jól látható, hogy 2008-ban is a 40-59 éves korosztály képviseli a legnagyobb arányt, ugyan akkor az arányok megváltoztak. Érdekesség még, hogy 2001-es adatokhoz képest a népességnövekedés ellenére a 15-18 éves korosztály népességszáma csökkent. A népesség számának alakulását több tényezı együttes hatása befolyásolja. Egy-egy település népességszámát a születések és a halálozások egyenlege mellett a vándorlási folyamatok határozzák meg. Fót esetében az élveszületések és halálozások egyenlege változatos, ingadozó képet mutat. 22

Természetes népmozgalom mutatószámai 2001-2006 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Élveszületések száma (fı) 140 153 201 162 183 192 Élveszületések / 1000 fı 16,74 17,85 23,05 18,14 20,26 21,09 Halálozások száma (fı) 155 145 160 158 186 191 Halálozások / 1000 fı 18,54 16,92 18,35 17,69 20,59 20,98 Természetes fogyás (fı) 15-8 -41-4 3-1 Természetes fogyás / 1000 fı 1,79-0,93-4,70-0,45 0,33-0,11 Forrás: KSH, Budapest területi adatok 2006 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 2001 2002 2003 2004 2005 2006-5,00-10,00 Élveszületések / 1000 fı Halálozások / 1000 fı Természetes fogyás / 1000 fı Forrás: KSH, Budapest területi adatok 2006 Az élveszületés értékei erıs növekedést mutatnak a vizsgált periódus alatt, a csúcspont 2003 volt. Ezt követıen 2004-ben visszaesés tapasztalható, azóta folyamatosan növekedik. Ez elsısorban a településre beköltözı fiatalabb korosztály megjelenésének köszönhetı. A halálozások adatai 2001 és 2004 között nagyjából azonos értékeket mutat, viszont 2004. óta folyamatos emelkedést tapasztalható. A természetes fogyás mértéke a magas élveszületések számának köszönhetıen 2003-ban volt a legalacsonyabb. 2003-ig a természetes fogyás mértéke folyamatosan csökkent, majd ezt követıen növekedést mutat. Lakónépesség kor szerinti megoszlása 2001. (%) 0-14 15-18 19-29 30-39 40-59 60 és több 1980. 27,27 5,45 16,58 16,07 22,10 12,54 1990. 23,00 7,59 14,11 15,19 26,10 14,00 2001. 18,19 5,11 16,59 14,48 29,64 15,96 2008. 15,80 6,20 13,70 17,90 28,40 18,00 2009. 15,7 65,3 19,1 Forrás: KSH, Népszámlálási adatok 23

A népesség korcsoport szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 60 és több 15-59 0-14 30% 20% 10% 0% 1980. 1990. 2001. 2008. 2009. Forrás: KSH, saját szerkesztés A 1980. évi és a 2008. évi népszámlálások között a fiatal (azaz a 0-14 éves) korosztályok aránya 11,47 %-kal csökkent, míg a 60 év felettiek aránya 5,46%-kal nıtt. Fót munkaképes korú lakosságának 59%-át teszi ki a helyben lakó és foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatottak 41%-a bejár Fótra a környezı településekrıl. 2001. év A helyben lakó és helyben A naponta bejáró A helyben dolgozó foglalkoztatottak foglalkoztatottak száma foglalkoztatottak száma (fı, %) (fı, %) száma összesen (fı, %) 2 788 1 938 4 726 58,99 41,01 100 Forrás: KSH, Népszámlálási adatok 2001. A megyén belül más településre naponta eljáró foglalkoztatottak száma (fı) A más megyébe naponta eljáró foglalkoztatottak száma (fı) A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma (fı) 557 3 548 4 105 13,57 86,43 100,00 Forrás: KSH, Népszámlálási adatok Fót munkaképes korú lakosságának 38%-a eljár a településrıl dolgozni, többnyire Budapesten dolgozik. 24

II.3.2. Foglalkoztatás, munkaerı-piaci helyzet Foglalkoztatottság 30 25 20 15 10 5 Foglakoztatottak korcsoport szerinti megoszlásban, 2001 Pest megye Fót A népesség szerkezeti összetételének mutatója a gazdasági aktivitás szerinti struktúra. Az aktív korúak közül a 40-49 éves korcsoport képviseli a legnagyobb arányt a foglalkoztatottak között, ami azzal függ össze, hogy ık képviselik a legnagyobb arányt a népesség körében. 0 15-29 30-39 40-49 50-59 60-X Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás, www.ksh.hu Gazdasági aktivitás A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekbıl tevıdik össze. A településen az e körbe tartozó népesség jelentıs csökkenése figyelhetı meg, ami összefügg a népesség korösszetételének módosulásával és tükrözi a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokat is. A gazdaságilag aktív népesség számában 1990 és 2001. évi népszámlálás között 15%-os, míg a gazdaságilag nem aktív (inaktív + eltartott) népesség körében 28 %-os növekedés volt tapasztalható. Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott 1990 6218 178 2769 4150 2001 6893 512 4332 4539 Változás 1990-111% 288% 156% 109,37% hez képest, % Forrás: KSH 1990. és 2001. évi Népszámlálás A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágakban A rendszerváltozást követıen lezajlott változások nagyságrendjét jól érzékeltetik a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában bekövetkezett változások. A statisztikai besorolási rendszer megváltozása miatt részletes, pontos összevetésre nincs lehetıség, de megállapítható, hogy jelentısen növekedett a tercier szektorhoz tartozó ágakban foglalkoztatottak száma, és csökkent az építıiparban és a mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Lényegében a létszámcsökkenés ez utóbbi ágakban történt, míg a többi terület létszáma növekedett (pl. kereskedelem, vendéglátás), illetve stagnált. 25

A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ág és korcsoport szerint, Fót Munkaképes korú Foglalkozási nemzetgazdasági ág Összesen % lakossághoz viszonyítva Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halászat 105 1,52 1,02 Bányászat 1 478 21,44 14,38 Építıipar 635 9,21 6,18 Kereskedelem, javítás 1 470 21,33 14,31 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 234 3,39 2,28 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 511 7,41 4,97 Pénzügyi tevékenység 150 2,18 1,46 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 615 8,92 5,98 Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 389 5,64 3,79 Oktatás 536 7,78 5,22 Egészségügyi, szociális ellátás 382 5,54 3,72 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 388 5,63 3,78 Összesen 6 893 100,00 67,08 Forrás: KSH, 2001. évi Népszámlálás A 6893 fı foglalkoztatott a település népességének 67,08 %-át teszi ki. A foglalkoztatottak legnagyobb része a szolgáltatás és bányászat jellegő ágazatokban dolgozott 2001-ben. A 2001. évi népszámlálás adatait elemezve megállapítható, hogy a bányászat a legnagyobb foglalkoztató (14,38 %), második helyen szerepel a kereskedelmi ág, 14,31%- kal. A település Budapest közvetlen közelében, és a fontos közlekedési útvonalak mentén helyezkedik el. A gazdasági szolgáltatásokban (5,98%) és az építıiparban (6,18%) foglalkoztatottak aránya jelentıs. Munkanélküliség és foglalkoztatottság A politikai rendszerváltással járó gazdasági átalakulással együtt a fıvárosban és környékén is növekedett a munkanélküliség. Az átalakulás számos vállalat megszőnését, leépülését eredményezte. Idı kellett az új vállalkozások megjelenéséhez, illetve az átalakult régiek megerısödéséhez. A regisztrált munkanélküliek száma 2000 és 2003 között csökkenı tendenciát mutat, amely ezt követıen enyhén emelkedik, majd 2006-ban hirtelen csökken. 2007-ben ismét növekedést mutatnak az értékek. Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 300 250 200 150 100 50 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat 26