CIB Bank Éves jelentés 2005. CIB, a Gruppo Banca Intesa bankja

CIB Bank Éves jelentés 2005 CIB, a Gruppo Banca Intesa bankja

CIB Bank Éves jelentés 2005

Tartalom

4 6 8 10 14 17 20 21 22 27 30 31 32 33 34 35 35 36 38 39 40 82 88 91 92 96 99 Elnöki köszöntô Vezérigazgatói köszöntô Igazgatóság és tisztségviselôk A CIB Csoport 2002 2005. évi teljesítménye A makrogazdasági környezet Állampapír- és devizapiac A magyar bankrendszer Lízingpiac Az Ügyvezetôség beszámolója a 2005. évi üzleti tevékenységrôl Vállalati üzletág Befektetési banki üzletág Treasury tevékenység Lakossági üzletág Lakossági termékfejlesztés Fiókhálózat-fejlesztés Alternatív értékesítési csatornák E-banking CIB Lízing Csoport CIB Befektetési Alapkezelô Zrt. CIB Faktor Zrt. Könyvvizsgálói nyilatkozat és konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint Könyvvizsgálói nyilatkozat és konszolidált pénzügyi kimutatások a Magyar Pénzügyi Beszámolási Standardok (HAS) szerint Nem auditált pénzügyi kimutatások euróban a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint A CIB Bank Zrt. fôbb szervezeti egységei A CIB Bank Zrt. fiókhálózata A CIB Csoport tagvállalatai A CIB Lízing Csoport területi igazgatóságai 3

Elnöki köszöntô A Gruppo Banca Intesa, s aktív tagjaként a CIB Csoport, 2005-ben is kimagasló eredményeket ért el. Abban a szerencsés helyzetben vagyok bár a ragyogó teljesítmény mögött természetesen kitartó, szorgos, az újító gondolatokra fogékony munka húzódik meg, hogy ismét a gyors fejlôdést tükrözô adatokról adhatok számot. Egy éve arról írtam nagy megelégedéssel, hogy fennállásának huszonötödik, s egyben legeredményesebb évében, 2004-ben, a CIB Csoport mérlegfôösszege 1200 milliárd forintra (mintegy ötmilliárd euróra) emelkedett, s 9,7 milliárd forintról 16,5 milliárd forintra (37 millió euróról 67 millió euróra) növekedett az adózás utáni eredmény. Nos, 2005-ben a mérlegfôösszeg amely négy esztendô alatt csaknem megduplázódott 1 474 milliárd forintra (5,8 milliárd euróra), az adózott nyereség pedig 18,6 milliárd forintra (73 millió euróra) bôvült. A CIB nemcsak Magyarországon ôrizte meg, javította pozícióit és növelte piaci részesedését, hanem a Banca Intesa Csoport legdinamikusabb tagjává vált. Az anyavállalat, a legnagyobb olasz hitelintézet 270 milliárd eurót meghaladó mérlegfôösszege az egy évvel korábbinál 64 százalékkal magasabb, több mint hárommilliárd eurós adózott eredménye, nyolcmillió itáliai és immár 4,6 millió külföldi ügyfele szilárd hátteret nyújt a CIB mûködéséhez is. A leánybankok elsôsorban a hagyományosan három legerôsebb csoporttag, a CIB, a horvát PBZ és a szlovák VUB mûködési eredménye 18 százalékkal, 1,3 milliárd euróra emelkedett, s 12 százalékkal járult hozzá a Banca Intesa Csoport mûködési eredményéhez. Az adózott profitot tekintve pedig a régió részesedése 10%-os a Banca Intesa Csoport, míg a CIB-é 26%-os a térség eredményében. A CIB Csoport sikerében nyilvánvalóan kiemelkedô szerepet játszott a tulajdonos lendületes, egyszersmind kiszámítható és megalapozott terjeszkedése a közép- és kelet-európai régióban. Az említett három hitelintézethez csatlakozott a Banca Intesa belgrádi bankja, valamint a moszkvai KMB Bank, s nemrégiben zárultak le a tárgyalások az ukrán Ukrsotsbank és a boszniahercegovinai UPI Bank felvásárlásáról. A bôvülés nyomán a Banca Intesát az európai bankszektor egyik meghatározó tényezôjeként tartják számon. 4

A kitûnô teljesítmény természetesen változó körülmények közepette valósult meg. A világgazdaság 2005-ben is jó iramban bôvült, s ez a kedvezô folyamat hatott az Európai Unióra is. A magyar gazdaság négy százalék feletti ütemben növekedett, kicsit lassabban, mint 2004-ben, de változatlanul két százalékponttal gyorsabban, mint az eurózóna gazdaságai. Az export 11, az import 8 százalékkal nôtt, a beruházási aktivitás viszonylag élénk, a külföldi tôkebeáramlás meglehetôsen erôteljes maradt. Az infláció növekedési üteme éves átlagban 3,6 százalékra fékezôdött a 2004-es 6,8 százalékról. Ezzel párhuzamosan természetesen a kereskedelmi bankokra is közvetlenül hatva a jegybanki alapkamat az év eleji kilenc százalékot meghaladó szintrôl hat százalékra mérséklôdött. Ezt a makrogazdasági környezetet kétségkívül beárnyékolta az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának a GDP-hez mérten és nemzetközi összehasonlításban is magas aránya. Ebben a kül- és belgazdasági közegben a magyar bankszektor a vártnál gyorsabban növekedett, és a CIB ebbôl a mezônybôl is kiemelkedett, hiszen mérlegfôösszegét az átlagnál jóval dinamikusabban bôvítette. A hitelezési tevékenység felfutása a lakosság töretlen fogyasztási kedvének, nem csökkenô eladósodási hajlandóságának köszönhetô. Folytatódott 2005-ben is a svájci frank- és az euróalapú hitelek térhódítása, természetesen szem elôtt tartva a körültekintô kockázatkezelés banki szempontjait. Jellemzô, hogy 2005 végén a háztartási bankhitelek harmada volt devizahitel, míg 2003 végén csupán négy százaléka. A CIB amely vállalati ügyfeleket magas szinten kiszolgáló hitelintézetbôl nôtt fel univerzális nagybankká a tulajdonos és a bankvezetôség megelégedésére valósítja meg a lakossági üzletág ütemes fejlesztésének stratégiáját. A Bankcsoport lendülete, szilárd tulajdonosi háttere, újító szelleme magabiztos, de semmi esetre sem elbizakodott derûlátásra ad okot. Nincs kétségem afelôl, hogy ügyfeleink belátható idôn belül félmilliós táborának a jövôben is egyre jobb és korszerûbb, az információs technológia legújabb vívmányait alkalmazó szolgáltatásokat nyújtunk, s ezért ôk, az üzleti életben kötelezô alapos mérlegelés után, remélhetôleg továbbra is bennünket választanak pénzügyeik intézésére. S hadd tegyem hozzá: a Banca Intesa révén a CIB szintén egyre nemzetközibbé válik, lehetôséget kapva a külföldi megmérettetésre is. Az európai, s ezen belül térségi jelenlét egyértelmûen szolgálja az ország uniós tagságából fakadó elônyöket élvezni akaró, ám egyben a mind élesebb versennyel szembenézô ügyfeleink érdekeit is. Végezetül szeretnék köszönetet mondani a Bank és a Bankcsoport vezetôinek, munkatársainak, akik szakmai hozzáértésükkel, odaadásukkal mindennap hitet tettek a CIB fejlôdése és gyarapodása mellett. Dr. Surányi György az Igazgatóság elnöke, a Gruppo Banca Intesa középés kelet-európai igazgatója 5

Vezérigazgatói köszöntô Egy esztendôvel ezelôtt, Igazgatóságunk elnökéhez hasonlóan, jómagam is örömmel vetettem papírra, hogy a CIB Csoport kimagasló eredményt ért el 2004-ben, amely egyben negyedszázados történetének kiemelkedô éve volt. Most, e sorokat írván látom csak, hogy mennyire nem tartalékoltam megfelelô jelzôket a 2005-ös üzleti évre A csapat, a munkatársaim ugyanis nem dôltek hátra kényelmesen a karosszékben, eltelve a sikerrel, hanem fokozták az addig is gyors tempót, és a 2004-es, valóban nagyszerû eredményeket nemcsak az idô múlása okán átadták a múltnak. A mögöttünk hagyott üzleti évben szinte minden korábbi rekordot sikerült megdöntenünk, mégpedig úgy, hogy nem rögtönöztünk, hanem szigorúan és következetesen tartottuk magunkat elfogadott üzletpolitikánkhoz. Ennek köszönhetô, hogy a látványos növekedés egészséges szerkezetben, a kívánt arányokban ment végbe, s közben a hitelportfóliónk továbbra is jó minôségû maradt, hatékonyságunkat, a nagy ívû fejlesztések ellenére, szinten tudtuk tartani. A CIB Csoport mérlegfôösszege a 2004. évi 12,6 százalékos ütemnek csaknem a duplájával, 23 százalékkal bôvült 2005-ben, 5 százalékponttal meghaladva a magyar bankrendszer átlagos növekedési dinamikáját. Ez már önmagában is sokat mondó, tiszteletre méltó adat, de ha hozzátesszük, hogy a növekedés motorja az eszközök oldalán az ügyfélhitelek állományának 22 százalékos növekedése volt, akkor érthetôvé válik, mire is gondoltam pontosan, amikor a bôvülés egészséges szerkezetére utaltam. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy az ügyfélhiteleknek az összes eszközhöz viszonyított, a CIB-re jellemzôen rendkívül magas, 83 84 százalékos hányada tavaly sem változott. A kívánt arányok vonatkozásában említést érdemel, hogy az egyes üzletágaink a hagyományosan erôs vállalati, a feltörekvô lakossági és az évek óta piacvezetô lízing megközelítôleg azonos mértékben járultak hozzá a bôvüléshez. Mindazonáltal külön is kiemelendônek tartom a lakossági hitelek volumenének 70 százalékos növekedését, amellyel a CIB immár második éve vezeti a bankrendszer ilyen jellegû toplistáját. Persze nemcsak az elsô helyezés a fontos, hanem az is, hogy mindez azt jelenti: biztosan és feltartóztathatatlanul haladunk az univerzális nagybankká válás útján. Az eredményünkre sem lehet panasz, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly nagy ütemben folytattuk a fiókhálózatunk bôvítését: 19 új egységet nyitottunk meg, s a huszadik üzembe helyezése éppen hogy átcsúszott az idei évre, hiszen január 3-án tárta ki kapuit az ügyfelek elôtt. A nagyszabású fejlesztések mellett 18,6 milliárd forintos adózás utáni profitot termeltünk, 13 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A banki különadó nélkül ez az összeg igen-igen közel esett volna a 21 milliárd forinthoz. 6

Nagyon könnyû és persze jólesô felsorolni ezeket a valóban imponáló számokat. Az egyszerû mondatok mögött azonban nehéz döntések és bonyolult folyamatok sokasága húzódik meg. Hadd emeljek ki néhányat azon tényezôk közül, amelyeken, megítélésem szerint, a CIB Csoport 2005. évi sikere nyugszik. Nem lehetnénk ennyire magabiztosak a piacon, ha nem éreznénk magunk mögött anyavállalatunk, Olaszország legnagyobb bankcsoportja, a Banca Intesa tartósan elkötelezett támogatását. Az a tény, hogy tulajdonosunk egyetért az általunk lefektetett stratégiával, s hogy növekedésünk sem forrás-, sem tôkeoldalon nem ütközik korlátokba, erôt ad a további, még intenzívebb munkához. Rendkívül fontosnak, mondhatni alapvetônek tartom, hogy a CIB egyre tudatosabban aknázta és aknázza ki a csoportlétben, a csoport tagjai közötti együttmûködésben rejlô lehetôségeket. Ennek tudható be az is, hogy a három, már említett nagy üzletágunk mind kiegyensúlyozottabban járul hozzá az eredményeinkhez. Ez hosszú távú stabilitásunk egyik legjelentôsebb záloga. Erre a három pillérre nyugodtan lehet jövôt építeni, stratégiát alapozni. A rendkívül éles verseny minket is az értékesítési szemlélet erôsítésére, elmélyítésére, az értékesítési lehetôségek újabb és újabb dimenzióinak állandó keresésére kényszerít. A CIB mindig is nagy súlyt helyezett a sokcsatornás értékesítésre, s mindenkor élen járt a legújabb banki technológiák alkalmazásában. Nem volt ez másképpen tavaly sem. A fiókhálózatunkat nem pusztán céltudatosan és kitartóan fejlesztettük, de átalakítottuk irányítási struktúráját is, hat régióba osztva az egységeket. Meggyôzôdésünk, hogy a régiók kialakításával sokkal közelebb tudunk kerülni ügyfeleinkhez, s az igényekre valóban ott tudjuk megadni a választ, ahol azok felmerültek. Mindeközben nem feledkeztünk meg elektronikus csatornáink karbantartásáról sem (Internet Bank, WAP Bank, Üzleti Terminál stb.), aminek cáfolhatatlan bizonyítéka, hogy 2005-ben minden hatodik ügyfelünk aktív CIB Internet Bank felhasználó volt. Tovább erôsítettük kapcsolatainkat értékesítési partnereinkkel, fejlesztettük képviseleti hálózatunkat, s igyekeztünk elmélyíteni a biztosítási piac egyes meghatározó szereplôivel meglévô együttmûködésünket. A CIB nemcsak nagybank, hanem nagy foglalkoztató is: 2005 végén az egy évvel korábbi mintegy 2 100-zal szemben csaknem 2 500-an dolgoztak a CIB Csoportban. A tekintélyes létszámgyarapodás ellenére is meg tudtuk azonban ôrizni a ránk oly jellemzô ügyfélközpontúságot: a rugalmasságot, a gyorsaságot és a kreativitást. Eredményeinket természetesen nem érhettük volna el munkatársaink odaadó, áldozatos munkája nélkül, amit ezúttal is köszönök. A 2006-os üzleti évben ezeken az alapokon építkezve folytatjuk tovább a munkát: továbbra is célunk, hogy erôteljes növekedésünk megfelelô hatékonysággal párosuljon, hogy szigorú ellenôrzés alatt tartsuk a gyarapodással járó kockázatokat, s hogy a csoportszintû együttmûködés erôsítése révén diverzifikáljuk bevételi forrásainkat, javítsuk jövedelemtermelô képességünket. És mindezt egy elkötelezett, kiválóan képzett szakembergárda támogatásával tegyük. Dr. Török László vezérigazgató 7

Állnak (balról jobbra): Galambos Tibor, Farkas Gábor, Daniele Fanin, Horváth Csaba Ülnek (balról jobbra): Bertalan Imre, Dr. Kissné Földi Beáta, Dr. Török László Igazgatóság és tisztségviselôk

2005Dr. Surányi György elnök Gruppo Banca Intesa Giovanni Boccolini elnökhelyettes Gruppo Banca Intesa Paolo Grandi Gruppo Banca Intesa Giovanni Bussu Gruppo Banca Intesa Massimo Pierdicchi Gruppo Banca Intesa Dr. Török László vezérigazgató CIB Bank Zrt. Bertalan Imre elsô vezérigazgató-helyettes CIB Bank Zrt. Norbert Becker Gruppo Banca Intesa Daniele Fanin CIB Bank Zrt. Antonietta Guidali Gruppo Banca Intesa Wéber Andrea CIB Bank Zrt. Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. Dr. Török László vezérigazgató Bertalan Imre elsô vezérigazgató-helyettes Pénzügyi és kockázatkezelési divízió Farkas Gábor vezérigazgató-helyettes Vállalati üzletág divízió Dr. Kissné Földi Beáta vezérigazgató-helyettes Lakossági üzletág és értékesítési csatornák divízió Horváth Csaba vezérigazgató-helyettes Banki operáció és IT divízió Daniele Fanin ügyvezetô igazgató Csoportkoordináció és nemzetközi divízió Galambos Tibor vezérigazgató CIB Lízing Csoport Igazgatóság Felügyelôbizottság Könyvvizsgáló Ügyvezetôség 2005. december 31. 9

A CIB Csoport 2002 2005. évi teljesítménye

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint, konszolidált alapon (millió forint) Mérlegfôösszeg Saját tôke Bruttó hitelek Ügyfelektôl származó betétek Nettó kamat- és jutalékbevételek Mûködési költségek Mûködési eredmény Adózás elôtti eredmény Adózás utáni nyereség Részvényesek osztaléka 2002 2003 2004 * 2005 835 434 1 066 844 1 201 661 1 473 787 70 184 78 419 97 051 109 326 645 287 861 166 1 021 174 1 243 698 588 143 573 933 585 814 715 821 38 706 46 375 69 316 77 956 23 806 27 590 33 969 41 908 14 900 18 785 35 347 36 048 12 390 12 278 21 063 24 424 9 850 9 746 16 500 18 611 2 500 2 500 2 500 3 013 Létszám (átlag) 1 259 1 468 1 886 2 311 Arányszámok (%) Adózás utáni nyereség / Saját tôke** Adózás utáni nyereség / Mérlegfôösszeg*** Nettó kamat- és jutalékbevételek / Mérlegfôösszeg*** Mûködési költségek / Nettó kamat- és jutalékbevételek Tôkemegfelelési mutató (HAS, Bank) 2002 2003 2004 * 2005 15,68 13,89 21,04 19,18 1,23 1,02 1,45 1,39 4,83 4,88 6,11 5,83 61,50 59,49 49,01 53,76 12,20 11,62 11,73 10,91 * A 2005-ben alkalmazott IFRS-elôírások hatásaival korrigált adatok. ** Éves átlagos tôkeadatok alapján. *** Éves átlagos eszközadatok alapján. 11

Nyereség és osztalék (millió forint) 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 14 900 12 390 9 850 2 500 18 785 12 278 9 746 2 500 35 347 21 063 16 500 2 500 36 048 24 424 2002 2003 2004 2005 18 611 3 013 mûködési eredmény adózás utáni eredmény adózás elôtti eredmény részvényesek osztaléka Mérlegfôösszeg és saját tôke (millió forint) 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 835 434 1 066 844 1 201 661 1 473 787 70 184 78 419 97 051 109 326 2002 2003 2004 2005 2002 2003 2004 2005 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 12 mérlegfôösszeg saját tôke

A CIB Csoport piaci részesedése 2002 2005* Mérlegfôösszeg Bruttó ügyfélhitel rezidens vállalati hitelek lakossági hitelek Ügyfélbetét rezidens vállalati betétek lakossági betétek 2002 2003 2004** 2005 8,1% 8,2% 8,1% 8,4% 10,7% 10,6% 10,6% 10,7% 10,8% 11,9% 12,9% 12,6% 2,1% 2,3% 3,3% 4,4% 8,3% 7,5% 7,4% 8,2% 9,8% 8,0% 9,5% 10,5% 3,5% 4,3% 5,6% 5,9% * A PSZÁF adatai alapján. ** A PSZÁF által 2006. márciusban közzétett, módosított 2004. évi adatok alapján újraszámolva. Vállalati piaci részesedések (%) Lakossági piaci részesedések (%) 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 11,9% 12,9% 12,6% 10,8% 9,8% 9,5% 10,5% 8,0% 2002 2003 2004 2005 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 5,6% 5,9% 4,3% 4,4% 3,5% 3,3% 2,1% 2,3% 2002 2003 2004 2005 rezidens vállalati hitelek rezidens vállalati betétek lakossági hitelek lakossági betétek 13

A makrogazdasági környezet Megfelelô ütemû, az EMU átlaga feletti növekedés, az infláció csökkenése, valamint kismértékben javuló külsô és belsô egyensúlyi pozíció jellemezte a magyar gazdaság tavalyi évét. A nominális konvergencia tekintetében azonban csak mérsékelt elôrelépés történt, lényegében egyedül az inflációs mutatónk mozdult el pozitív, a maastrichti konvergenciakritériumoknak való megfelelés irányába. A pénzromlási ütem mérséklôdése mindazonáltal nem teljes mértékben egyeztethetô össze más makrogazdasági folyamatokkal, különösen a külsô és a belsô egyensúly alakulásával. Külpiacaink élénkülô konjunktúrája, a vállalati és az állami beruházások erôsödése, valamint a stabilan alakuló magánfogyasztás eredményeképpen a magyar gazdaság 2005-ben 4%-nál gyorsabban növekedett. A globális folyamatokkal összhangban az év elsô három hónapja sikerült a leggyengébben, ekkor mindössze 3,2%-os reálnövekedést mértek, a második és harmadik negyedévben azonban 4,5%-ra gyorsult a GDP bôvülési üteme. Az október december periódust már ismét lassuló GDP-növekedési ütem jellemezte, az év egészében azonban a hazai gazdaság ismét az EMU átlaga feletti gyarapodást mutatott. 1 A gazdasági növekedés motorját az export és a beruházások adták. A fô piacainknak számító nyugat-európai gazdaságokban az év elsô felét jellemzô megingás után a második félévben érezhetôen gyorsult a növekedés, ami jótékonyan hatott a magyar termékek iránti importkeresletre is. Ennek megfelelôen az export a tavalyi évben két számjegyû ütemben emelkedett, és a beruházások is dinamikusan bôvültek részben az állami autópálya-építési projekteknek köszönhetôen. 2 A háztartások fogyasztásában folytatódott a 2004-ben megindult lassulás: a magánfogyasztás az elmúlt évben a GDP növekedésétôl elmaradó mértékben emelkedett. Mindezen tényezôknek köszönhetôen a gazdaság 2005-ben egy fenntartható növekedési pálya irányába mozdult el. 1 A GDP növekedési üteme 1998 2005 (%) 107,0 106,0 105,0 104,0 103,0 102,0 101,0 1998 Q1 1999 Q2 2000 Q2 2001 Q4 2003 Q1 2004 Q2 2005 Q3 2 Az ipar értékesítési volumenindexei (év/év,munkanapokkal kiigazítva, 3M átlag, 2003 2005) 125 120 115 110 105 100 95 2003. jan. jún. nov. 2004. ápr. szept. 2005. febr. júl. dec. belföld export 14

Az idei évben az infláció további csökkenése valószínûsíthetô, elsôsorban a január 1-jén életbe lépett áfa-csökkentés, illetve a hatósági árak emelésének A termelés oldaláról a növekedést az árutermelô ágazatok és az építôipar húzta, a mezôgazdaság hozzáadott értéke a 2004-ben mért csaknem 38%-os emelkedés után 10% körüli mértékben csökkent, a szolgáltatások hozzáadott értéke összhangban a lassuló magánfogyasztással szintén mérsékelt ütemben bôvült. 2006-ban a külsô konjunkturális feltételek elôreláthatólag támogatók maradnak, ami jótékonyan hat a beruházások és az export alakulására. Ugyanakkor a magánfogyasztás gyorsuló növekedésére számítunk, részben és fôképpen az emelkedô reálbéreknek, részben pedig a munkaerô-piaci helyzet fokozatos javulásának, valamint az erôsödô fogyasztói bizalomnak köszönhetôen. A GDP növekedési üteme 2006-ban 4% felett maradhat, bár az év második felében egy várható kiigazítás nyomán lassulhat a gazdaság. A 2004 közepén megindult dezinflációs folyamat tavaly is töretlenül folytatódott: a pénzromlás éves üteme a 2004 végi 5,5%-ról 2005 végére 3,3%-ra mérséklôdött, az éves átlagos inflációs ráta pedig 3,6%-ra süllyedt. Az élelmiszerek árának kedvezô alakulása, a kiskereskedelem egyes szegmenseiben tapasztalható kiélezett verseny, a felértékelôdô forintárfolyam és az importált infláció alacsony szintje mellett a munkaerô-piaci feltételek lazulása, a versenyszféra bérköltségeinek mérsékelt emelkedése, az alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások, az adminisztratív árváltozások, illetve a korábbi évekhez viszonyítva lassabban bôvülô fogyasztás együttesen eredményezték az alacsony inflációs környezet megszilárdulását. A maginfláció decemberre 1,2%-ra, az elmúlt évek mélypontjára csökkent. 3 3 Infláció és maginfláció 2003 2005 (%) (%) 8 7 6 5 4 3 2 1 0 elhalasztása miatt. Az év közepén a pénzromlás éves üteme 2%-ra, talán kissé e szint alá mérséklôdhet, majd az év második felében fokozatosan emelkedô inflációs ráta várható. Miközben a növekedési és az inflációs mutatók tekintetében egyértelmûen pozitív folyamatok jellemezték a tavalyi évet, az ország külsô és belsô egyensúlyi mutatói csak mérsékelt javulást tükröztek. 2005-ben az államháztartás pénzforgalmi szemléletû hiánya a költségvetési törvényben megcélzott 1023 milliárd forintnál alacsonyabb, 984 milliárd forint volt, ami a GDP 4,4 4,5%-át jelenti. A deficitcél teljesüléséhez azonban jelentôs mértékben hozzájárult a Budapest Airport privatizációjából befolyó 464 milliárd forintos bevétel egy jelentôs részének elszámolása, illetve a Mol-nak értékesített tulajdonjogokból származó összeg, amely 80 milliárd forinttal javította a szaldót. 2003. jan. jún. nov. 2004. ápr. szept. 2005. febr. júl. dec. CPI core CPI 15

Az európai uniós módszertan szerint számított hiány, a rendelkezésre álló elôzetes a pénzforgalmi szemléletû egyenleget és a várható korrekciós tételeket figyelembe vevô ESA95 alapján számított adatok értelmében a GDP 7,4%-a, a nyugdíjreform költségeivel korrigálva pedig a GDP 6,1%-a. 4 2006-ra a kormány 1587 milliárd forintos pénzforgalmi szemléletû hiánycélt fogalmazott meg. A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram szerint az európai módszertan szerinti hiány nem haladhatja meg a GDP 6,1%-át, a nyugdíjreform hatásait is figyelembe véve pedig a 4,7%-át. Akárcsak a korábbi években, a 2006-os céllal kapcsolatban is jelentôs a bizonytalanság, a legfrissebb piaci felmérések szerint a független elemzôk és kutatóintézetek ennél magasabb, korrigálatlanul 7,9%- os, korrigálva pedig 6,5%-os GDP-arányos deficitet prognosztizálnak. 4 Államháztartási hiány (ESA95, GDP %-ában) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006* 2007* 2008* 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 *célkitûzések A magas államháztartási hiány alapvetôen meghatározza külsô egyensúlyi mutatóink alakulását is. A folyó fizetési mérleg deficitje az év egészében 6,4 milliárd euróra rúgott, ami megközelítôleg 600 millió eurós javulást jelent az elôzô évihez képest. Az ország külsô finanszírozási igénye 2005-ben 5,694 milliárd euró volt, körülbelül 1 milliárd euróval kevesebb, mint 2004-ben. A fizetési mérleg finanszírozási szerkezete is javult: a 2005-ös 6,4 milliárd eurós hiánnyal szemben 3,639 milliárd eurónyi nem adóssággeneráló finanszírozás állt, vagyis a deficit csaknem 57%-át fedezte ez a finanszírozási forma szemben a 2004-es 47%-kal. Összességében a tavalyi évben a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7,3%-ára rúgott, idén azonban ismét romlásra számíthatunk. 5 Az ország külsô finanszírozási igénye tehát mind nemzetközi, mind régiós összehasonlításban továbbra is rendkívül magas. Csökkenéséhez elengedhetetlen lenne az államháztartás nettó finanszírozási szükségletének érezhetô mérséklése. 5 A folyó fizetési mérleg hiánya (M EUR) 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005* % 0 0 1000 1 2 2000 3 3000 4 4000 5 5000 6 7 6000 8 7000 9 8000 10 hiány GDP % *elôzetes 16

Állampapír- és devizapiac A tavalyi év érdekes fordulatokat hozott mind a bankközi deviza-, mind az állampapírpiacon. A gazdasági mutatók alakulása a tapasztaltnál jóval nagyobb ingadozásokat indokolt volna a forint árfolyamában, illetve a hozamokban, a tényleges folyamatokat azonban különbözô piaconként eltérô tényezôk torzították, végeredményben alacsony volatilitást eredményezve. A forint euróhoz viszonyított árfolyama a 2004-es sávoknál jóval szûkebb tartományban, 241 256 forint között mozgott 2005-ben. 6 A hazai fizetôeszköz a régióba áramló számottevô mennyiségû tôkének köszönhetôen stabil erôsödéssel kezdte az évet: március közepén már arra spekuláltak a befektetôk, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelkezésre állási idején kívül születik-e kötés az intervenciós sáv alsó határa alatt. A kérdés azonban a globális kockázatvállalási kedv hirtelen megváltozásával megoldódott: a forint a régiós devizákkal együtt gyengülni kezdett. Országspecifikus tényezôként ebben a folyamatban szerepet játszott a költségvetés bizonytalan helyzete, az adóprogram körüli bonyodalmak miatt bekövetkezett pénzügyminiszter-csere és az új, magasabb hiánymutatók közzététele. Fizetôeszközünk euróhoz viszonyított árfolyama alig két hónap leforgása alatt 15 forintot emelkedett, 6 MNB EUR/HUF-keresztárfolyam, 2005 258 256 254 252 250 248 246 244 242 240 az EUR/HUF-jegyzés egészen 255-ig kúszott fel, ennek a szintnek az áttörése azonban már túlzottan nehéz feladatnak bizonyult. Ennek egyik oka a globális piacokon ismét megélénkülô kockázatvállalási kedv volt, amely hazánk viszonylatában a fundamentumokkal nem kimondottan összeegyeztethetô optimizmusban öltött testet. Emellett a magánszektor devizahitelkeresletének ugrásszerû növekedése is folyamatos keresletet generált a hazai fizetôeszköz iránt. E két tényezô együttesen a 255-ös jegyzések közelébôl augusztus végére 243-ig húzta le a forint euróval szembeni árfolyamát. 2005.01.03. 2005.01.12. 2005.01.21. 2005.02.01. 2005.02.10. 2005.02.21. 2005.03.02. 2005.03.11. 2005.03.22. 2005.03.31. 2005.04.11. 2005.04.20. 2005.04.29. 2005.05.10. 2005.05.19. 2005.05.30. 2005.06.08. 2005.06.17. 2005.06.28. 2005.07.07. 2005.07.18. 2005.07.27. 2005.08.05. 2005.08.16. 2005.08.25. 2005.09.05. 2005.09.14. 2005.09.23. 2005.10.04. 2005.10.13. 2005.10.24. 2005.11.02. 2005.11.11. 2005.11.22. 2005.12.01. 2005.12.12. 2005.12.21. 2005.12.30. 17

Az erôsödô trendet a külpiacokon bekövetkezett korrekció és a jelentôsen felfelé módosított deficitcélszámok akasztották meg, így októberben már újra a 253,50-es szintet tesztelte az EUR/HUF-keresztárfolyam. Az év vége a pozíciórendezések és a portfólióátértékelések jegyében telt, ám a csendesedô piacot alaposan felkavarta a Fitch nemzetközi hitelminôsítô intézet döntése a magyar gazdaság leminôsítésérôl, ami rövid idô alatt 250-rôl 255-ig tolta el a jegyzéseket. Az év vége és az idei év eleje ismét csendes kereskedést, és nagyon lassan erôsödô forintot hozott magával, de a Standard & Poor, s hitelminôsítô aggasztó kommentárjai, illetve a Moody, s döntése (hitelbesorolásunk kilátásainak stabilról negatívra módosítása) a még mindig erôs devizahitelezés ellenére sem engedte visszatérni a forintot a fundamentális okokkal nehezen indokolható 250 alatti szintekre. Az állampapírpiacon a 2005-ös év alapvetô változást hozott: a kedvezô inflációs folyamatoknak és a stabil piaci környezetnek köszönhetôen az év során a Monetáris Tanács összesen 350 bázisponttal mérsékelte az irányadó kamatot. 7 Az idôközben 13 tagúra bôvült jegybanki döntéshozó testület jóval rugalmasabbnak bizonyult a forint árfolyamának gyengülésével szemben, ami kedvezôen hatott a hozamgörbe rövid oldalára. Az év elején megindult hatalmas portfóliótôke-beáramlás a teljes görbét lejjebb tolta, de ebbôl a folyamatból az inflációs és alapkamat-várakozásoknak köszönhetôen már eleve alacsonyan álló DKJ-jegyzéseknél jobban profitáltak a hosszabb futamidejû állampapírok. 8 7 MNB kéthetes betéti kamat, 2005 10,00% 9,50% 9,00% 8,50% 8,00% 7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 2005.01.01. 2005.01.11. 2005.01.21. 2005.01.31. 2005.02.10. 2005.02.20. 2005.03.02. 2005.03.12. 2005.03.22. 2005.04.01. 2005.04.11. 2005.04.21. 2005.05.01. 2005.05.11. 2005.05.21. 2005.05.31. 2005.06.10. 2005.06.20. 2005.06.30. 2005.07.10. 2005.07.20. 2005.07.30. 2005.08.09. 2005.08.19. 2005.08.29. 2005.09.08. 2005.09.18. 2005.09.28. 2005.10.08. 2005.10.18. 2005.10.28. 2005.11.07. 2005.11.17. 2005.11.27. 2005.12.07. 2005.12.17. 2005.12.27. 8 Állampapír Referenciahozamok 7,0% 6,8% 6,6% 6,4% 6,2% 6,0% 5,8% 5,6% 5,4% 3 hó 6 hó 12 hó 3 év 5 év 10 év 15 év 1,0% 0,5% 0,0% 0,5% 1,0% 1,5% 2,0% 2,5% 3,0% referenciahozamok éves változás 18

Mindez a hozamgörbe számottevô ellaposodását váltotta ki. Ez a folyamat a március áprilisi idôszakban ugyan módosult valamelyest, de a május augusztusban hirtelen visszatérô optimizmus nyomán ismét kiemelkedô figyelmet kapott. A túlzottan optimista, 5,5 6% közötti szintekrôl az alaposan felfelé módosított deficitterv miatt a hozamok kijózanító sebességgel indultak el a magasabb tartományokba. 9 A módosított államháztartási célszámok közzététele után a piac értékítélete szerint gyakorlatilag minimálisra csökkent az euró 2010-es bevezetésének esélye, ami lényeges korrekciót indított el a konvergenciafolyamat egyik jelzôszámának tekintett 5 x 5-ös forward-jegyzésekben is. Az euró és a forint határidôs hosszú kamatlábai közötti eltérés a rekord alacsonynak számító 130 bázispontos értékrôl 270 bázispont fölé ugrott, és innen az év végéig érdemben nem tudott lefelé elmozdulni. 9 A hozamgörbe meredeksége, 2005 (10y-1y) 1 0,5 0 0,5 1 A befektetôi bizalomvesztés egyik szemmel látható következménye az volt, hogy a forinthozamgörbe inverz alakja pozitív meredekségbe fordult: a hosszú hozamok tehát tartósan meghaladták a rövid jegyzések nagyságát. Ez egyébként a normál alakú eurógörbe miatt a konvergenciafolyamat elôrehaladtával elkerülhetetlen lett volna ám esetünkben ez a kedvezô inflációs kilátások és a kiugróan magas deficit keverékeként valósult meg. A hirtelen jött korrekció után az éven belüli állampapírok hozama az éppen aktuális piaci likviditási helyzettôl függôen mozgott a jegybanki alapkamat körül, a hosszabb futamidejû kötvények jegyzései pedig beszorultak a 6,5 7%-os tartományba. 2006-ban két érdemi tényezôt kell kiemelnünk a hozamok és az árfolyam tekintetében: a külföldi befektetôk kockázatvállalási kedvét, melyben azért már 2005- ben is tapasztalható volt némi megingás, illetve a választások után az új kormányzat nyitottságát és elkötelezettségét a szükséges reformok meghozatalára. 1,5 2 2005.01.11. 2005.01.20. 2005.01.31. 2005.02.09. 2005.02.18. 2005.03.01. 2005.03.10. 2005.03.21. 2005.03.30. 2005.04.08. 2005.04.19. 2005.04.28. 2005.05.09. 2005.05.19. 2005.05.30. 2005.06.08. 2005.06.17. 2005.06.28. 2005.07.07. 2005.07.18. 2005.07.28. 2005.08.08. 2005.08.17. 2005.08.26. 2005.09.06. 2005.09.15. 2005.09.26. 2005.10.05. 2005.10.17. 2005.10.26. 2005.11.08. 2005.11.17. 2005.11.29. 2005.12.08. 2005.12.20. 2005.12.30. 19

A magyar bankrendszer A bankszektor 2005-ben a vártnál is dinamikusabban növekedett: összesített mérlegfôösszege az év végén csaknem 18%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és 17 566 milliárd forintot tett ki. A bankok pénzügyi közvetítô szerepe egyébiránt az utóbbi években folyamatosan és dinamikusan fejlôdött: a mérlegfôösszeg 2003 végén a GDP 69%-át, 2004 végén 73%-át, a múlt év végén pedig a 81%-át érte el. Ez a felzárkózási folyamat természetes velejárója, az euróövezetben ugyanis a bankszektor üzleti tere lényegesen nagyobb, mint Magyarországon. A bankok hitelezési tevékenysége gyorsuló ütemben erôsödött: 2005 végén a hitelállomány 20%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Folytatódott a devizaeszközök térnyerése, s a szektor eszközeinek már hozzávetôlegesen 40%-át devizában tartották nyilván 2005. december 31-én. A nettó hitelállomány 1 887 milliárd forintos növekményébôl a háztartások 41%-kal (774 milliárd forint), a vállalkozások pedig 33%-kal (627 milliárd forint) részesedtek. A vállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya 14%-kal bôvült, s a devizahitelek növekedési dinamikája majdnem háromszorosa volt a forinthitelekének. A háztartások 30%-kal több kölcsönt vettek föl 2005-ben, mint 2004-ben, a devizahitelek állománya pedig csaknem megduplázódott. Folytatódott az a 2004-tôl megfigyelhetô irányzat, amely szerint a lakossági fogyasztási hitelek lényegesen dinamikusabban bôvülnek, mint a lakáscélúak. A bankszektor eszközeinek minôsége továbbra is jó, a mérleg- és a mérlegen kívüli tételek minôségi összetétele egyaránt pozitívan változott. A hitelezési aktivitás dinamizmusától tavaly is elmaradt a betétállomány 12,6%-os növekedési üteme, miáltal tovább csökkent a hitelek betétek általi fedezettsége. A hitelállomány gyarapodását a külföldi források rendkívüli ütemû, éves szinten több mint 43%-os gyarapodása tette lehetôvé, aminek következtében a szektor forrásainak immár több mint egyötöde külföldrôl származik. A belföldi betétek összes forráson belüli részaránya évrôl évre mérséklôdik, 2003 végén 52%, 2004 végén 50%, 2005. december 31-én pedig 47% volt. A szektor úgy növekedett dinamikusan, hogy közben eredményessége is javult. Az adózás elôtti eredmény 20,4%-os bôvüléssel meghaladta a 387 milliárd forintot. A megemelkedett adóterhek miatt az adózott eredmény az adózás elôttinél kisebb mértékben, 16%-kal 20

emelkedett, s megközelítette a 320 milliárd forintot. A mérséklôdô kamatok ellenére a bankszféra megôrizte nemzetközi mércével mérve is rendkívül jó jövedelmezôségét: az átlagos eszközjövedelmezôség (ROA) meghaladva a 2004. évit elérte a 2%-ot, a tôkejövedelmezôség (ROE) pedig kis mértékben elmaradva a 2004. évitôl a 22,7%-ot. A jövedelmezôség javulásában a kamatmarzs szinten tartása, a mûködési költséghatékonyság emelkedése, a nettó értékvesztési ráfordítások fajlagos csökkentése és a nem kamatjellegû eredmény növekedése játszott szerepet. A 2006-os évben a pénzügyi közvetítés további mélyülése várható, aminek eredményeképpen a bankszektor összesített mérlegfôösszegének GDP-hez viszonyított aránya tovább emelkedik. A növekedés motorját a következô idôszakban is a hitelezési tevékenység adhatja, ezen belül a lakossági hitelek esetében várható erôteljesebb bôvülés, míg a vállalatiak visszafogottabb ütemben nôhetnek. A betétállomány tekintetében jóval mérsékeltebb emelkedés valószínûsíthetô. Lízingpiac A magyar lízingpiacon a finanszírozott eszközök összértéke 2005 végén 9,7%-kal haladta meg az elôzô évit, s 1 173,5 milliárd forintot tett ki. A bôvülés mértéke ugyanakkor alacsonyabb volt a 2004-ben regisztrált 11%-nál. Az ütemkülönbség a piacból a legnagyobb szeletet kihasító gépjármû-finanszírozás alakulásából adódik. A 2005. év ugyanis a gépjármûüzletág stagnálását hozta: az ügyfelek 811,6 milliárd forint értékû személygépjármûre kötöttek lízingszerzôdést, így a lízingelt személygépjármûvek értéke hozzávetôleg 2%-kal emelkedett. Az összes lízingelt eszközön belül részarányuk a 2004. évi 74,3%-ról 69,1%-ra csökkent 2005-ben. A gépjármû-hitelezésben részt vevô lízingcégek a szûkülô piacon egyre inkább hosszabb futamidejû, csökkenô kezdôrészletû konstrukciókat kínálnak, és egyre nagyobb arányban használt gépjármûveket finanszíroznak. A személygépkocsik esetében csökkent a lízingszerzôdésekhez szükséges önerô: míg 2004-ben az átlagos saját erô 33% volt, addig 2005-ben már csak 30,5%. Az eredményesség megtartása érdekében új területekre irányul a lízingcégek figyelme: a géplízing részarányának növelése mellett az ingatlanfinanszírozásban is megjelentek a társaságok. A piac számára 2006 az ingatlanlízing éve lehet, a lakásfinanszírozás húzóágazattá válhat. Az ingatlanlízing-piacon jócskán megduplázódott, a 2004. évi 31,2 milliárd forintról 65,5 milliárd forintra nôtt a finanszírozott érték 2005-ben. A gépek és berendezések esetében a kihelyezések állománya a 2004. évi 68,1 milliárd forintról 2005 végére 99,7 milliárd forintra emelkedett. Kedvezô fejlemények jellemezték a tehergépjármû-üzletágat is. Az autófinanszírozás 2005. évi stagnálását 2006-ban is legfeljebb szerény erôsödés követheti. A piacon megjelenô szélsôséges, a lízingtársaságok szempontjából a korábbinál kockázatosabb finanszírozási feltételek minden piaci szereplôre erôs nyomást gyakorolnak. A lízingcégek számára a piaci szakosodás mellett a külföldi terjeszkedés kínálhat kitörési lehetôséget. 21

Az Ügyvezetôség beszámolója a 2005. évi üzleti tevékenységrôl

A CIB Csoport a kedvezôtlenebbé váló piaci feltételek ellenére 2005-ben is rendkívül sikeres évet zárt: szinte valamennyi területen növelte piaci részesedését, és történetének legmagasabb, 18,6 milliárd forintot kitevô adózott eredményét érte el. 10 A CIB Csoport 2005. évi teljesítménye a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti adatok alapján a következôképpen alakult: 19 500 10 Adózott eredmény alakulása (millió forint) 17 500 15 500 13 500 11 500 9 500 7 500 A mérlegfôösszeg az egy évvel korábbi 12,6%-nál csaknem kétszer gyorsabban, 22,6%-kal növekedett, s az év végén 1 474 milliárd forintot tett ki. A mintegy 272 milliárd forintnyi bôvülés fôleg az ügyfélhitelek emelkedésének köszönhetô, amelyek állománya 21,8%-kal, vagyis több mint 220 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A kis- és középvállalati szektornak nyújtott hitelek 40,9%-kal, a projekthitelek 48,2%-kal, a lakossági hitelek 70,5%-kal bôvültek, amivel a CIB a lakossági hitelek piacán második éve a leggyorsabban növekvô bank. 11 12 9 850 9 746 16 500 11 Mérlegfôösszeg (milliárd forint) 18 611 2002 2003 2004 2005 1 500 1 474 12 Ügyfélbetétek és -hitelek alakulása (milliárd forint) 1 400 1 200 1 000 800 600 400 588,1 645,3 573,9 861,2 614,3 994,4 769,6 1209,8 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 900 1 202 22,6% 200 2002 2003 2004 2005 800 2004. 12. 31. 2005. 12. 31. ügyfélbetétek ügyfélhitelek 23

Az állományon belül elsôsorban a közép- és hosszú lejáratú hitelek állománya bôvült. Az éven túli hitelek részaránya a teljes hitelportfólióban a 2004. évi 70%-ról 73% fölé emelkedett. A bruttó ügyfélhitel-állomány mérlegfôösszeghez viszonyított aránya az elôzô évhez hasonlóan 84%-ot tett ki, míg a piaci átlag továbbra is lényegesen alacsonyabb, mindössze 65% körüli volt. A CIB hitelállományának jelentôs növekedése ellenére a hitelportfólió minôsége gyakorlatilag az elôzô évi szinten maradt. A szigorúbb kockázatkezelési politikával, illetve az ügyfélkör bôvülésével összhangban a minôsített hitelek állománya ugyan növekedett, de aránya a teljes hitelportfólióban csoportszinten az elôzô évi 3,6%-ról 3,4%-ra csökkent. A kétes és rossz kinnlevôségek 2,7%-os aránya továbbra is kedvezô. Az értékvesztés állománya a teljes ügyfélhitel-portfólió szintén 2,7%-át érte el az év végén, vagyis az értékvesztés-állomány teljes mértékben fedezi a kétes és rossz kinnlevôségeket. A CIB értékpapír-portfóliója 2005-ben mintegy 68 milliárd forintot tett ki. A 9,2 milliárd forintnyi kereskedési portfólió 60%-át, míg az 58,7 milliárd forintnyi befektetési célú portfólió 96%-át magyar állampapírok alkották. Az ügyfelektôl származó források állományának növekedése a továbbra is alacsony megtakarítási hajlandóság és a lakosság növekvô eladósodása ellenére meghaladta az ügyfeleknek nyújtott hitelek állományának bôvülését. Az ügyfélbetétek és a kibocsátott kötvények 2005 végi együttes állománya 25%-kal volt magasabb a 2004. évinél, míg a mérlegfôösszeghez viszonyított aránya az elôzô évi 51%-ról 52%-ra emelkedett. A lakossági betétek állománya 13%-os bôvüléssel az év végén meghaladta a 300 milliárd forintot. A befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások értéke több mint háromszorosára, 80 milliárd forint fölé növekedett. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó eredmény, hogy az év során a háztartások megtakarításai mindössze 11%-kal bôvültek. A vállalati betétek állománya 31%-kal bôvülve az év végén meghaladta a 412 milliárd forintot. Az ügyfélbetéteken belül a forintforrások aránya a jegybanki alapkamat csökkenése ellenére az elôzô évivel csaknem azonos, 67%-os szinten maradt. A konszolidált mérleg devizaszerkezete az elôzô évek tendenciájától eltérôen alakult. Míg a forint- és euróhitelek állománya csak mérsékelt, 14, illetve 10%-os növekedést mutatott, a svájci frank hitelek 75%-kal bôvültek, köszönhetôen a svájci frank alapú lakáshitelek és lízingkonstrukciók iránti élénk keresletnek. Ugyanakkor a dolláralapú kihelyezések állománya 4%-kal mérséklôdött. A források oldalán valamennyi deviza állománya növekedett, de a legnagyobb mértékben a forintbetéteké. A CIB Csoport tôkehelyzete a jó eredmény és a visszafogott osztalékfizetés nyomán továbbra is stabil. A saját tôke 2005 végén 109 milliárd forintot tett ki, 12,2 milliárd forinttal 13%-kal többet, mint egy évvel korábban. A tôkemegfelelési mutató a törvényben rögzített 8%-os mértéket jóval túlszárnyalva folyamatosan meghaladta a 10%-ot. A magyar számviteli szabályok szerint számolt érték 2005 végén a bank esetében 10,9%-ot ért el. A rendkívül dinamikus növekedés mögött stabil, tudatosan menedzselt mérlegszerkezet áll, jelentôs ügyfélportfólióval, kiegyensúlyozott devizaszerkezettel és szilárd tôkepozícióval. A CIB Csoport továbbra is egészséges és fenntartható növekedési pályán mozog, nagy súlyt helyezve a kockázatok kezelésére. A CIB Csoport 2005-ben fennállásának legsikeresebb évét zárta. Mûködési eredménye a kedvezôtlen piaci folyamatok és a jelentôs beruházási tevékenység (19 új fiók megnyitása) ellenére 36 milliárd forintot tett ki, ami meghaladja az elôzô évi rekordszintet. A kiváló teljesítmény többek között a lakossági és a KKV-üzletág piacszerzésének, valamint a lízingüzletág teljesítményének köszönhetô, míg a ráfordításokat a megvalósított hatékonysági projektek és a szigorú költségkontroll mérsékelte. 13 14 13 Mûködési eredmény (millió forint) 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 35 347 2% 36 048 2004. 12. 31. 2005. 12. 31. 24

985 000 935 000 885 000 835 000 785 000 735 000 685 000 635 000 585 000 14 A CIB Csoport ügyfeleinek száma 462 417 535 000 485 000 435 000 371 146 385 000 335 000 278 466 285 000 235 000 182 953 185 000 135 000 85 000 2002 2003 2004 2005 35 000 lakossági ügyfelek vállalati ügyfelek A Bankcsoport sikeresen növelte üzleti aktivitását és eredményességét: az állománynövekedés és a piaci kamatok alakulásának hatására a nettó üzleti bevételek csaknem 13%-kal, 78 milliárd forintra nôttek. Az üzleti bevételek növekedéséhez mind a kamat-, mind a jutalékbevételek hozzájárultak. A nettó kamatbevétel 2005-ben az elôzô évi szintet meghaladva csaknem elérte a 42 milliárd forintot. A növekedés elsôsorban az ügyfélhitel-állomány dinamikus bôvülésébôl fakadt, mert a kamatrés a forintpiaci kamatok mérséklôdésével párhuzamosan szûkült. Ezt a tendenciát jól mutatja, hogy a nettó kamatbevétel/mérlegfôösszeg mutató az elôzô évi 3,4%-ról 2,8%-ra változott. A hitelintézeti tevékenység nem kamatjellegû bevételei az elôzô évihez viszonyítva 26%-kal emelkedtek, és 36,5 milliárd forintot tettek ki. Valamennyi típusú jutalékbevétel emelkedett, de leginkább a hiteljutalékok és a folyószámla-jutalékok. A kibocsátott bankkártyák száma 37%-kal emelkedett, ezen belül a hitelkártyáké 57%-kal. A jutalékbevételek mellett a treasury tevékenységbôl származó bevételek is gyarapodtak, mégpedig 40%-kal. A mûködési költségek az üzleti aktivitás bôvüléséhez képest visszafogottan növekedtek, ami a CIB rendkívül tudatos költséggazdálkodásának eredménye. Az éves szinten 23,4%-kal emelkedô költségek valamivel 42 milliárd forint alatt maradtak; ez a növekedési ráta lényegében megegyezik az üzleti volumenek bôvülésének mértékével. Mindez azt jelzi, hogy a CIB Csoport továbbra is ésszerû költséggazdálkodást folytat, s a költségek összhangban állnak a növekvô teljesítménnyel. A fentiek eredményeképpen a költség/bevétel mutató 53,8%-ot ért el, vagyis a bankszektor 54,7%-os átlaga alatt maradt. 25

A CIB Csoport foglalkoztatottjainak száma 17%-kal emelkedett, a zárólétszám megközelítette a 2 470 fôt. A létszám bôvülése ellenére a 2005. évet is kedvezô hatékonyság jellemezte, az egy fôre jutó adózás elôtti eredmény 9,9 millió forintot tett ki. A CIB Csoport 2005-ben is folytatta konzervatív kockázatkezelési politikáját, tartalékképzése prudens elôretekintéssel párosult. A megnövekedett hitelportfóliónak, valamint az értékvesztés-, továbbá a céltartalékképzés módszertanában végrehajtott változásnak betudhatóan a nettó értékvesztés, illetve céltartalékképzés nagysága a csoport szintjén elérte a 11,6 milliárd forintot. A Bankcsoport 18,6 milliárd forintos adózott eredménye 13%-kal, vagyis több mint 2 milliárd forinttal haladta meg a 2004. évit. Az eredmény alakulását kedvezôtlenül befolyásolta a 2005-ben bevezetett különadó, amely a CIB Csoport adófizetési kötelezettségét mintegy 2,1 milliárd forinttal növelte. Ennek következtében a csoport tôkearányos jövedelmezôsége (ROE) az év végén 19,2%-ot ért el, míg a különadó nélkül 20,1% lett volna a mutató értéke. Az állományokban és a tranzakciókban egyaránt kimutatható dinamikus fejlôdéshez nagymértékben hozzájárult a CIB Csoport ügyfélkörének folyamatos bôvülése: az ügyfelek száma az év során 25%-kal, 460 ezer fölé emelkedett. A növekedés a lakossági ügyfelek körében volt a legdinamikusabb, ahol az ügyfélszám 26%-os emelkedés után meghaladta a 416 ezret. A vállalati ügyfelek száma 13%-kal, 45 ezerre nôtt. A CIB Internet Bank szolgáltatásait is 48%-kal többen, csaknem 80 ezren vették igénybe 2005 végén. Az ügyfélszám folyamatos bôvülése egyértelmûen jelzi, hogy az ügyfelek elégedettek a CIB szolgáltatásaival. A stratégiai tulajdonos, az olasz Banca Intesa maximálisan elkötelezett a közép-kelet-európai régió, illetve a térségbeli érdekeltségek, ezen belül a CIB Csoport iránt. Ez az elkötelezettség rendkívül szilárd hátteret jelent a CIB számára. Az erôs piaci verseny közepette megvalósított folyamatos bôvüléshez, a hitelportfólió számottevô növeléséhez szükséges többlet-szavatolótôkét a tulajdonos alárendelt kölcsöntôke formájában bocsátotta (és bocsátja) a Bank rendelkezésére. A dinamikusan növekvô aktív oldal finanszírozását a Banca Intesa Csoport euróban denominált középlejáratú hitelekkel is támogatta. A CIB ismertségét, ügyfelei iránta tanúsított bizalmát és szolgáltatásainak minôségét jelzi, hogy a bank 2004 után 2005-ben is elnyerte a Superbrands címet, amelyet a márkamegítélést befolyásoló legfontosabb tényezôk értékelése alapján ítélnek oda. Szintén második alkalommal kapta meg a CIB 2005-ben az Év honlapja elismerést. 26

Vállalati Üzletág A CIB 2005-ben is a legnagyobb vállalatfinanszírozó bankok egyike volt a magyar piacon: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint a hitelezésben 12,6%-os, a betétgyûjtésben pedig 10,5%-os piaci részesedést ért el. Az üzletág szempontjából meghatározó nagyvállalati ügyfelek száma az elmúlt esztendôben a projektfinanszírozás keretében érintett cégeket is ideértve több mint 350 társasággal gyarapodott. A TOP 200 nagyvállalat jelentôs részének egyébiránt a CIB hagyományosan számlavezetô, illetve finanszírozó bankja. Az üzletág 2005-ben az energiaszektorban, az autópálya-építések finanszírozásában, valamint az intervenciós típusú közraktárjegyes finanszírozásban fejtett ki különösen nagy aktivitást. Az elektronikai és számítástechnikai szektorban kiegyensúlyozott évet zárt. Az erôteljes expanzió eredményeként 2005-ben a vállalati hitelek állománya a közvetített, valamint a CIB Lízing Csoportnak nyújtott hitelek nélkül 11%-kal, 640,0 milliárd forintról 710,2 milliárd forintra emelkedett, s a CIB Csoport ügyfélhitel-állományának 60%-át tette ki. A vállalati betétek átlagállománya a közvetített hitelek forrását nem számítva 296,6 milliárd forintról 370,6 milliárd forintra, azaz 25%-kal növekedett, s a Bankcsoport átlagos ügyfélbetétállományának 57,3%-át képviselte. A vállalati ügyfelek száma csaknem 5000-rel bôvült. A kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelek állománya 41%-kal, 80,1 milliárd forintról 112,9 milliárd forintra bôvült az elmúlt esztendôben. Az ugyanezen ügyfélkörtôl származó források 22,3%-kal, 129,7 milliárd forintról 158,6 milliárd forintra növekedtek. A nettó kamatés jutalékbevételek 20,3%-kal gyarapodtak, s az év végén 13 milliárd forintot tettek ki. A Bankcsoport 33%-kal több KKV-ügyfelet szolgált ki 2005 végén, mint egy évvel korábban. 15 16 17 18 15 KKV-hitelállomány (millió forint) 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 80 062 112 930 2004. 12. 31. 2005. 12. 31. 16 KKV-forrásállomány (millió forint) 129 652 158 628 2004. 12. 31. 2005. 12. 31. 18 KKV-ügyfélszám 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 2004. 12. 31. 2005. 12. 31. 21 222 28 728 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 17 KKV nettó kamat- és jutalékbevétel (millió forint) 5 058 6 022 2004. 12. 31. 2005. 12. 31. nettó jutalékbevétel nettó kamatbevétel 6 543 6 791 27

A piacon kiemelkedô érdeklôdés kísérte az államilag támogatott hitelkonstrukciókat különös tekintettel a KKV Európa Technológia Hitelre és az EU-pályázatokhoz kapcsolódó termékeket (EU Bankgarancia, EU Támogatás Társfinanszírozó Hitel, EU Támogatás Megelôlegezô Hitel). A CIB által a nemzetközi fejlesztési intézményektôl felvett hitelek is hozzájárultak a KKV-szektor növekvô finanszírozási igényének kielégítéséhez. Az anyabank közremûködésével a párizsi székhelyû Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) 20 millió euró összegû hitelkeretet bocsátott a CIB rendelkezésére, amelynek felhasználását követôen a Bank újabb keretmegállapodást írt alá az intézménnyel 2005 márciusában. 2005 novemberében pedig a Nordic Investment Bankkal kötött egy 30 millió euró összegû megállapodást. A CIB 2005-ben is több nagyszabású fejlesztési projekt finanszírozásában mûködött közre itthon és külföldön egyaránt, aminek eredményeként projekthiteleinek állománya 48%-kal, 116,2 milliárd forintról 172,2 milliárd forintra emelkedett. Az ingatlanprojektek finanszírozásában a Bank vezetô pozíciót szerzett az elmúlt évben. A CIB a szindikált hitelezésben is vezetô szerepet töltött be 2005-ben. Ügynökként és fôszervezôként a Nemzeti Autópálya Rt., emellett fôszervezôként a Pick Szeged Rt., a Vegyépszer Rt., illetve a SOLE Rt. finanszírozásában mûködött közre. A 2005-ben szervezett új szindikált hitelek állománya meghaladta a 18,1 milliárd forintot. A legélénkebb üzleti tevékenység az építô- és az élelmiszer-ipari szektorban volt megfigyelhetô. Az energiaracionalizálás, illetve a megújuló energiaforrások hasznosítása további új üzleti lehetôségeket rejtenek magukban. A CIB az elmúlt évben tovább erôsítette a PPP- (Public Private Partnership) fejlesztésekben betöltött pozícióját. Az M5-ös autópálya-projektet 2005 márciusában refinanszírozták, s ebben az ügyletben a Bank megtartotta fôszervezôi és általános ügynöki szerepét. A 2005. évben a CIB hozzávetôlegesen száz, önkormányzatokkal kapcsolatos közbeszerzési eljáráson indult, amelyek nagyobbik része a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Sikeres Magyarországért önkormányzati hitelprogramjához kapcsolódott, kisebbik hányada pedig az önkormányzatok számlavezetéséhez fûzôdött. A Bank több mint 20 megbízást nyert el, amelyek között nagy számban találhatók az MFB által refinanszírozott infrastruktúra-fejlesztési mint például a Panel Plusz Program, valamint szennyvízhálózat-, illetve csatornahálózatfejlesztési, továbbá közútépítési ügyletek. A CIB több vízközmûtársulat beruházásait is finanszírozta az elmúlt esztendôben. A vállalati üzletág nettó kamat- és jutalékbevétele 7,8% százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 26,3 milliárd forintot, és több mint 28,4 milliárd forintot ért el 2005 végén. Ezzel az üzletág a Bankcsoport nettó bevételeinek hozzávetôlegesen 36,4%-át adta. A CIB 2005-ben megkezdte a strukturált finanszírozási szakterület felépítését. Az új szervezeti egység megalkotásával az a célja, hogy ügyfeleinek ebben az üzleti szegmensben is minél magasabb színvonalú kiszolgálást tudjon nyújtani. A strukturált finanszírozási ügyletek, termékek egyebek mellett magukban foglalják a közraktári konstrukciókat, az intervenciós felvásárlási termékeket, a földalapú támogatás elôfinanszírozását, a kereskedelemfinanszírozási és nem utolsó sorban a harmadik fél közbeiktatásával értékesített termékekkel kapcsolatos ügyleteket. 28