Részletes tematika: 1 hét (3 óra)



Hasonló dokumentumok
Szénhidrátok I. (Carbohydrates)


1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

HETEROCIKLUSOS VEGYÜLETEK

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):

Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

10. Előadás. Heterociklusos vegyületek.

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

Izoprén-származékok. Koleszterin. Szteroid hormonok

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

FARMAKOLÓGIAILAG AKTÍV 17-EXO- HETEROCIKLUSOS SZTEROIDOK SZINTÉZISE DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Kovács Dóra TÉMAVEZETŐK: Dr. habil. Frank Éva.

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.

Heterociklusos vegyületek

Lipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok.

11. Előadás. Heterociklusos vegyületek

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás

LIPIDEK. Terpenoidok, Karotinoidok, Szteroidok, Eikozanoidok Triacilglicerinek (trigliceridek), Viaszok, Foszfolipidek, Glikolipidek

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord 10/20/08 5:32 PM Page 1 Élelmiszer-kémia

KÉMIA évfolyam. Célok és feladatok

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály február 20.

Budapest, augusztus 22. Dr. Nagy József egyetemi docens

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

KÉMIA évfolyam (Esti tagozat)

Budapest, augusztus 26. Dr. Nagy József egyetemi docens

Alkaloidok. Proto alkaloidok

AMINOK. Aminok rendűsége és típusai. Levezetés. Elnevezés. Alkaloidok (fiziológiailag aktív vegyületek) A. k a. primer RNH 2. szekunder R 2 NH NH 3

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

ALKALOIDOK. - Nitrogétatomot tartalmazó természetes anyagok, döntően növényi és részben állati eredet

Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus. Laboratóriumi technikus

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B

,:/ " \ OH OH OH / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

Nitrogé ntartalmú hétérociklúsos végyú léték

Nukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció

ÁLLATI BIOKÉMIA ÉS ÉLELMISZERKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Szerves kémiai nevezéktan IV.

Budapest, február 1. Dr. Nagy József egyetemi docens

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

Budapest, február 1. Dr. Nagy József egyetemi docens

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

Heterociklusos vegyületek

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége

KÉMIA FOGORVOSTAN HALLGATÓKNAK II. VIZSGA TÉTELSORA

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek

Fogalomtár. Szerves kémia III. (Biológiai kémia; Természetes anyagok kémiája) TKBE0303

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

3. Sejtalkotó molekulák III.

A fejlődés szakaszai magasabbrendű növények esetében:

Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány)

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.

SZERVES VEGYTANI INTÉZET

Ízérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban.

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

Vitaminok csoportosítása

Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. negyedév Tananyag:

ORVOSI KÉMIA VIZSGA. Teszt száma: Modul: Vizsga Pont: Átlag Jegy % :

ÉLELMISZERISMERET TÉMAVÁZLAT. Vendéglátó-szakmák részére

SZÁRAZANYAG TARTALOM:

Izoprénvázas vegyületek

Szteránvázas vegyületek csoportosítása

BIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE

JÁTÉK KISMOLEKULÁKKAL: TELÍTETT HETEROCIKLUSOKTÓL A FOLDAMEREKIG*

AZOMETIN-ILIDEK; CIKLOADDÍCIÓK ÉS ELEKTROCIKLIZÁCIÓK

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

BIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga

A szénhidrátok lebomlása

Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag

Agrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN ALKALMAZOTT BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

Szerves kémia III. TERMÉSZETES VEGYÜLETEK KÉMIÁJA. Dr. Juhászné Dr. Tóth Éva Szerves Kémiai Tanszék

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

β-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai

KÉMIA évfolyam 698

11. Előadás Izoprén vázas vegyületek, szteroidok

KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.

A szénhidrátok lebomlása

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.

Olyan magkedvelő részecske, amely (legalább) két különböző atomján képes kötést létesíteni a(z elektrofil) reakciópartnerrel.

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek

Átírás:

Részletes tematika: 1 hét (3 óra) Telített Heterociklusos Vegyületek Előállítás. Konformációs Viszonyok. Reaktivitás Fontosabb N-, O- és S-Telített Heterociklusok. Penicillinek Nevezéktan, triviális név, szubsztitúciós név, szisztematikus név; fontosabb alapvázak, oxirán, oxetán, oxolán, oxán, dioxolán, dioxán, aziridin, azetidin, azolidin, pirrolidin, piperidin; telített heterociklusok szintézisei, aromás vegyületek redukciója, alkének reakciója persavakkal, intramolekuláris nukleofil szubsztitúció, gyűrűzárás, gyűrűtagszám, ciklokondenzáció; konformációs viszonyok, feszült gyűrűrendszer, kötéshossz, kötési energia, gyűrűinverzió, N-inverzió, anomer kölcsönhatás, intramolekuláris hidrogén kötés, nemkötő elektronpár, taszító kölcsönhatás; telített heterociklusok reaktivitása, N-alkilezés, N-acilezés, gyűrűnyitás, feszült gyűrűrendszer, nukleofil gyűrűnyitás; penámváz, penicillinek, penicillánsav, gyűrűs éterek, tetrahidrofurán, laktol, lakton, koronaéterek 2-3. hét (6 óra) Aromás Heterociklusos Vegyületek Öttagú Egy Heteroatomos Aromás Heterociklusok: Furán, Pirrol, Tiofén Szerkezet, Előállítás Reaktivitás: Elektrofil Aromás Szubsztitúció Pirrol Származékok: Porfirinek. Indol Fontosabb Öttagú Egy Heteroatomos Heterociklusokat Tartalmazó Bioaktív Származékok Fontosabb alapvázak, furán, pirrol, tiofén, oxazol izoxazol, imidazol, pirazol, pirán, piron, piridin, pirimidin, piridazin, pirazin, benzofurán, indol, kinolin, izokinolin, kromán, flavon, heteroannulének, heteroaromás vegyületek, aromaticitás, nevezéktan, triviális név, szisztematikus név, Hantzsch-Widman, kondenzáltvázas heterociklusok nevezéktana; öttagú egy heteroatomos aromás vegyületek, sp 2 hibridállapot, Hückelszabály, folytonos körkönjugáció, elektronfeleslegű aromás vegyületek, kötéshossz; reaktivitás, aromaticitás, elektronegativitás, aromás elektrofil szubsztitúció, regioszelektivitás, σ-komplex, mezomer határszerkezet; általános szintézismódszerek, gyűrűzáródási reakció, ciklokondenzáció, Paal-Knorr szintézis, Hinsberg szintézis, a furán tulajdonságai, furánszármazékok előállítása, furfurol, β-keto-észterek és α- halogénezett ketonok reakciója, savérzékenység, gyűrűfelnyílás, aromás elektrofil szubsztitúció, α-szubsztitúció, halogénezés, szulfonálás, piridiníum-szulfonát, nitrálás, acetil-nitrát, Friedel-Crafts acilezés, Lewis-sav, ón-tetraklorid, alkilezés, addíciós reakciók, hidrogénezés, Diels-Alder cikloaddíció, dién, dienofil, 1,4-addíció, rearomatizáció, szubsztituált furánszármazékok; kondenzáltvázas furánszármazékok, benzofurán, szintézis, reaktivitás, aromás elektrofil szubsztitúció, nitrálás, regioszelektív reakció, σ-komplex, mezomer határszerkezet, addíció, brómozás; a tiofén tulajdonságai, előállítás, Paal-Knorr szintézis, Hinsberg reakció, gyűrűzárás; a tiofén reaktivitása, aromás elektrofil szubsztitúció, szulfonálás, nitrálás, acilezés, alkilezés, Raney-Ni, halogénezés, oxidáció, lítiálás, klórmetilezés, addíciós reakciók, hidrogénezés, Diels- Alder reakció; tiofénszármazékok; a pirrol tulajdonságai, előállítás, Paal-Knorr szintézis, gyűrűzárás, Hinsberg reakció, Knorr szintézis, ciklokondenzáció, nukleofil addíció, aktív 1

metilén; a pirrol reaktivitása, savasság, bázicitás, savérzékenység, polimerizáció, aromás elektrofil szubsztitúciós reakció, α-szubsztitúció, szelektivitás, halogénezés, nitrálás, acetil-nitrát, szulfonálás, piridin-szulfonsav, C-acilezés, Vilsmeier-Haack reakció, Houben-Hoesch reakció, reakciók a N-atomon, deprotonálás, N-acilezés, N-alkilezés, addíciós reakciók, hidrogénezés, Diels-Alder cikloaddíció, karbén addíció; a pirrol nemkondenzált származékai, porfinvázas vegyületek, a porfin, aromaticitás, a hemoglobin, összetett fehérje, hem, hemin, koordinatív kötés, epefestékek, a klorofill, klorin-váz, B12 vitamin; a pirrol kondenzált származékai, indolszármazékok előállítása, Fischer szintézis, Reissert szintézis; az indol reaktivitása, aromás jelleg, elektrofil aromás szubsztitúció, C-3-szubsztitúció, σ-komplex, mezomer határszerkezet, alkilezés, acilezés, halogénezés, szulfonálás, piridin-szulfonsav, Mannich reakció; fontosabb indolszármazékok, indigó, indoxil, oxidáció, leukoindigó 4. hét (3 óra) Öttagú Két Heteroatomos Aromás Heterociklusok Azolok: Szerkezet, Előállítás és Reaktivitás Fontosabb Öttagú Két Heteroatomos Heterociklusokat Tartalmazó Bioaktív Származékok fontosabb képviselők, szerkezet, aromás jelleg, 1,2-azolok, 1,3-azolok, imidazol, pirazol, oxazol, tiazol, bázikus nitrogén; azolok fizikai tulajdonságai, intermolekuláris hidrogén kötés; amfoter jelleg; azolok szintézise, [3+2] ciklokondenzáció, amid, tioamid, amidin reakciója α-klórketonnal, hidrazin, hidroxilamin reakciója 1,3-dikarbonilvegyülettel, azidok dipoláros cikloaddíciója, diazometán dipoláros cikloaddíciója alkinekre, 1,3-dipól, dipolarofil; azolok sav-bázis jellege, imidazol-anion, imidazólium-ion, bázikus N-atom alkilezése, elektrofil aromás szubsztitúció, elektronvonzó induktív effektus, elektronvonzó mezomer effektus, relatív reaktivitás, irányítás, mezomer határszerkezet, aromás nukleofil szubsztitúció, mezomer elektronvonzó csoport; fontosabb oxazol- és izoxazolszármazékok, β-laktám antibiotikumok, cikloszerin, fontossabb tiazolszármazékok, penicillinek, szulfonamidok, pirazolszármazékok, imidazolszármazékok, B12-vitamin Öttagú Heterociklusos Vegyületek Tautomériája tautoméria, szubsztituált származékok, egyensúly, hibridállapot változás, mezomer határszerkezetek 5. hét (3 óra) Hattagú Egy Heteroatomos Heterociklusos Vegyületek Piránok, Pironok, Pirrilíum Sók és Származékok, Flavonoidok Piridin és Szubsztituált Származékok. Szerkezet, Előállítás Reaktivitás: Elektrofil Aromás Szubsztitúció, Nukleofil Aromás Szubsztitúció Piridin Benzokondenzált Származékai: Kinolin és Izokinolin Fontosabb Piridin-, Kinolin- és Izokinolin Gyűrűt Tartalmazó Bioaktív Származékok Fontosabb alapvázak, piridin, pirán, tiopirán, kromén, aromás jelleg, elektronhiányos molekula, aromaticitás feltételei, nukleofil addíció, gyűrűfelnyílás, pirilíum-kation, gyűrűzáródás, piránok, dién jelleg, keton jelleg, dipólusmomentum, ikerionos-szerkezet; flavonoidok, flaván, flavon, kromán, antocianinok; a piridin tulajdonságai, aromás jelleg, delokalizációs energia; piridin előállítása dioxovegyületekből, Hantzsch reakció; bázikus jelleg, a bázikus nitrogén reakciói, acilezés, alkilezés, piridin-n-szulfonsav, piridin-noxid, π-elektronsűrűség, π-elektronhiányos vegyületek, mezomer határszerkezetek, aromás elektrofil szubsztitúció, csökkentett reaktivitás, α-helyzet, β-helyzet, γ-helyzet, 2

szulfonálás, nitrálás, brómozás, Lewis-sav, lítiálás, fémorganikus vegyület, C-nukleofilek, a piridin-n-oxid reakciói, mezomer határszerkezetek, aromás nukleofil szubsztitúció, Chichibabin reakció, aminálás, Ziegler reakció, halopiridinek aromás nukleofil szubsztitúciós reakciói, távozó csoport, redukciók, pikolinok reakciói, oxidáció, alkilezés, kondenzáció, stabilizált anion; fontosabb nem kondenzált piridinszármazékok, B6- vitamin, nikotin; a piridin kondenzált származékai, kinolin, izokinolin; kinolin szintézise, Doebner-Miller szintézis, nukleofil addíció, gyűrűzárás; a kinolin reaktivitása, aromás elektrofil szubsztitúció, elektronsűrűség, nitrálás, aromás nukleofil szubsztitúció, aminálás, metilkinolinok, aldolkondenzáció, Claisen reakció, Mannich reakció, redukció, N-alkilezés, N-acilezés; izokinolin szintézise, Bischler-Napieralski szintézis, nukleofil acil-szubsztitúció, elektrofil gyűrűzárás, Pictet-Spengler szintézis, kondenzáció, oxidáció, redukció; kinolin és izokinolinszármazékok 6. hét (3 óra) Hattagú Két Heteroatomos Heterociklusos Vegyületek Azinok: Szerkezet, Előállítás és Reaktivitás Fontosabb Azinvázat Tartalmazó Bioaktív Vegyületek: Kefaloszporinok, Szulfamidok, Pirimidin Bázisok. Barbiturátok Fontosabb alapvázak, oxazinok, tiazinok, pirimidin, piridazin, pirazin, aromás jelleg, aromaticitás feltételei; diazinok, aromás jelleg, elektronsűrűség, mezomer határszerkezetek, elektronvonzó induktív effektus, elektronvonzó mezomer effektus, bázikus nitrogén, bázicitás; fizikai tulajdonságok, diazinok szintézise, piridazinszármazékok előállítása, [4+2] ciklokondenzáció, oxokarbonsavak reakciója hidrazinnal, kondenzáció, szubsztitúció, 1,4-dioxovegyületek reakciója hidrazinnal, pirazinszármazékok szintézise, 1,2-dioxovegyületek reakciója 1,2-diaminokkal, [3+3] ciklokondenzáció, pirimidinszármazékok előállítása, 1,3-dioxovegyületekből, β- oxoészterekből; diazinok kémiai tulajdonságai, elektrofil aromás szubsztitúció, dezaktivált gyűrű, aromás nukleofil szubsztitúció, halogén szubsztitúció, redukció, oxidáció; diazinok származékai, szubsztituált származékok, kefaloszporinok, szulfapirazolok, B1-vitamin, a barbitursav, barbiturátok, barbiturátok szintézise, gyűrűzárási reakció; pirimidinbázisok; azinok benzolgyűrűvel kondenzált származékai, pteridinszármazékok, B2-vitamin; purinszármazékok, purin, amfoter jelleg, aromás jelleg, bázikus nitrogén, savas nitrogén, a purinváz kialakítása, Traube szintézis, purinbázisok Hattagú Heterociklusos Vegyületek Tautomériája tautoméria, szubsztituált származékok, egyensúly, mezomer határszerkezetek, aminforma, imin-forma, enol-forma, oxo-forma, kötési energia, ikerionos forma 7-9. hét (12 óra) Aminosavak. Peptidek. Fehérjék Szerkezet, Tulajdonságok, Előállítás és Reaktivitás Aminosavak Kimutatása Peptidek Szintézise (Oldat- és Szilárdfázisú Szintézis). Aktiváló- és Védőcsoportok Peptidek Szerkezetmeghatározása Peptidek és Fehérjék Szerkezete Fontosabb Peptidek nevezéktan, osztályozás, fehérjealkotó α-aminosavak, általános jellemzők, neutrális, bázikus, savas α-aminosavak, α-aminosavak kiralitása; α-aminosavak fizikai tulajdonságai, amfoter tulajdonság, ikerionos szerkezet, izoelektromos pont; α- 3

aminosavak nyerése, előállítása; aminosavak nyerése fehérje hidrolizátumból, ipari módszerek, α-halogén-karbonsavak ammonolízise, Strecker szintézis, α-ketokarbonsavak reduktív aminálása, azlakton szintézis, aszimmetrikus szintézis, mikrobiológiai eljárások, aminosavak bioszintézise, enzimes reduktív aminálás, transzaminálás, aminosavak rezolválása, enzimes rezolválás, diasztereomer só-pár képzés; α-aminosavak kémiai tulajdonságai, az aminocsoport reakciói, reakció savval, nukleofil szubsztitúció, alkilezés, arilezés, oxidáció, reakció salétromossavval, acilezés, a karboxilcsoport reakciói, reakció bázisokkal, nukleofil acil-szubsztitúció, észterképzés, savkloridok előállítása, vegyesanhidridek előállítása, aminoészterek reakciója hidrazinnal és ammóniával, a karboxilcsoport és az aminocsoport együttes reakciói, reakció fémionokkal, dimerizáció, Leuchs anhidrid, β- és γ-laktámok szintézise; α-aminosavak kimutatása, reakció ninhidrinnel, reakció 2,4-dinitrofluorbenzollal, DNP-aminosav, aromás nukleofil szubsztitúció, van Slyke módszer; peptidek, fehérjék, általános jellemzők, elnevezés, peptidek szintézise, oldatfázisú peptidszintézis, N-terminális aminosav, C-terminális aminosav, aminocsoport védés, nukleofil acil-szubsztitúció, karboxilcsoport védés, karboxilcsoport aktiválás, aminosavak kapcsolása, védőcsoportok, N-védés, Cbzaminosav, Boc-aminosav, Fmoc aminosav, észterképzés, védőcsoport eltávolítás, aktiválócsoportok, karbodiimides kapcsolás, acilezés, nukleofil acil-szubsztitúció, vegyesanhidrides kapcsolás, Leuchs-anhidrides kapcsolás, szilárdfázisú peptidszintézis, Merrifield szintézis; peptidek szerkezetmeghatározása, szekvencia analízis, primer (elsődleges) szerkezet, N-terminális aminosav meghatározása, Edman lebontás, fenilhidantoin, C-terminális aminosav meghatározása, DNP-aminosav, redukció, hidrolízis, enzimes eljárások, proteázok, aminopeptidázok, karbopeptidázok, tripszin, másodlagos (szekunder) szerkezet, peptid-kötés, gátolt rotáció, β-redőzött szerkezet, α- helix, hidrogén-kötés; fontosabb peptidek 10 hét. (3 óra) Szénhidrátok Monoszacharidok Szerkezet. Gyűrűs Forma, Mutarotáció, Epimerek, Anomerek. Reakciók. Karbonilcsoport Reakciói. Hidroxilcsoport reakciói Fontosabb Monoszacharidok és Származékok 11. hét (3 óra) Di-, Oligo- és Poliszacharidok Definíció, csoportosítás; monoszacharidok, aldózok, ketózok, tetróz, pentóz, hexóz; monoszacharidok szerkezete, D-glicerinaldehid, D-glükóz, D-fruktóz, D-ribóz, monoszacharidok neve, epimerek, diasztereomerek, gyűrűs forma, Haworth-Boseken, glükopiranóz, glükofuranóz, α-anomer, β-anomer, glikozidos hidroxilcsoport, mutarotáció, optikai forgatóképesség, szék-konformáció; monoszacharidok kémiai tulajdonságai, az oxocsoport reakciói, enolizáció, éndiol, redukció, oxidáció, Tollensreakció, Fehling reakció, redukáló cukrok, nemredukáló cukrok, szabad glikozidos hidroxilcsoport, glukonsav, aldonsav, aldársav, uronsav, oszazon, mannóz, fruktóz, lánchosszabítás, Kiliani-Fischer reakció, nukleofil addíció, cukorlebontás, Wohl- Zemplén, a hidroxilcsoport reakciói, glikozidos hidroxilcsoport, észterezés, acetilezés, éterképzés, metilezés, O-glikozidok, N-glikozidok, acetálképzés, védőcsoportok; fontosabb monoszacharidok, dezoxicukrok, aminocukrok, aszkorbinsav; diszacharidok, redukáló diszacharidok, nemredukáló diszacharidok, maltóz, cellobióz, monomerek 4

kapcsolódása, 1-2 kapcsolódás, 1-4 kapcsolódás, laktóz, szacharóz, oligoszacharidok, ciklodextrinek, poliszacharidok, cellulóz, keményítő 12. hét (3 óra) Nukleinsavak Nukleozidok, Nukleotidok Szerkezete, Szintézise Nukleinsavak Szerkezet (DNS, RNS) Nukleotid Koenzimek defíniciók, nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok, pentózok, bázisok, építőelemek, N- glikozid, N-glikozid foszfát, ribonukleinsavak, dezoxiribonukleinsavak; nukleozidok nevezéktana, nukleozidok szerkezete, piridmidin bázisok, purin bázisok, cukorkomponens, ribóz, dezoxiribóz, nukleotidok szerkezete; nukleozidok szintézise, nukleotidok szintézise, dinukleotidok szintézise; nukleinsavak szerkezet, primer szerkezet, bázissorrend, DNS szerkezete, másodlagos szerkezet, bázispárok, hidrogénkötések, kettős spirál, dupla hélix, komplementer bázispárok, harmadlagos szerkezet, gének, genetikai térkép, szemikonzervatív replikáció; RNS szerkezete; nukleotid koenzimek, adenozin-trifoszfát, nikotinamid-adenin dinukleotid, koenzim Lipidek Szerkezet. Fontosabb Képviselők egyszerű lipidek, neutrális zsírok, olajok, trigliceridek, glicerin, észterek, palimitinsav, sztearinsav, olajsav, linolsav, linolénsav, viaszok; összetett lipidek, foszfolipidek, lecitin, kefalin, foszfatidsav, szfingolipidek, szfingenin, szfingomielin, glikolipidek 13. hét (3 óra) Izoprenoidok Terpenoidok. Karotinoidok Szteroidok: Szterinek, Epesavak, Szteroid Hormonok izoprén, izoprén-egység, fej-láb illeszkedés, Ruzicka; terpenoidok, terpének, monoterpének, szeszkviterpének, diterpének, triterpének; terpenoidok bioszintézise, mevalonsav, izpentenil-pirofoszfát, dimetilallil-pirofoszfát, fontosabb monoterpének, jelentősebb terpenoidok; karotinoidok, karotin, likopin, lutein, α-karotin, β-karotin, γ- karotin, α-jonon, β-jonon gyűrű, retinol, A-vitamin; szteroidok, szteránváz, gonánváz, csoportosítás, anelláció, α-androsztán, β-androsztán, ösztránváz, androsztánváz, pregnánváz, kolánváz, kolesztánváz, szterinek, koleszterin, sztigmaszterin, ergoszterin, D-vitamin, epesavak, kólsav, szívreható glikozidok, varangymérgek, digitoxigenin, szteroid-szaponinok, dioszgenin, geninek, női nemi hormonok, ösztrogének, gesztagének, ösztron, progeszteron, férfi nemi hormonok, androgének, androszteron, tesztoszteron, kortikoszteroidok, szteroid alkaloidok, szolaszodin 14. hét (3 óra) Alkaloidok Csoportosítás és Tulajdonságok Nemheterociklusos Alkaloidok Heterociklusos Alkaloidok (Piridin-, Piperidin-, Tropán-, Kinolin-, Izokinolin-, Morfin-, Indol- és Purinvázas Alkaloidok) Alkaloidok meghatározása, alkaloidok jellemzése, nevezéktana, alkaloidok csoportosítása, alkaloidok bioszintézise; nem heterociklusos alkaloidok, β-feniletil típusú 5

alkaloidok, meszkalin, adrenalin, noradrenalin, efedrin, pszeudoefedrin, az edefrin szintézise, efedrin izomerek szerkezet felderítése, N,O-acilvándorlás; nem bázikus atomot tartalmazó alkaloidok, kapszaicin, piperin; heterociklusos alkaloidok; piridinvázas alkaloidok, nikotin, epibatidin, anabazin; piperidinvázas alkaloidok, koniin; tropánvázas alkaloidok, tropán, nortropán, a tropánváz szintézise, tropin, pszeudotropin, a tropin és pszeudotropin szerkezet felderítése, 1,3-N,O-acilvándorlás, atropin, szkopolamin, kokain; kinolinvázas alkaloidok, kinaalkaloidok (cinchona), kinin, kinidin, rubánváz; izokinolinvázas alkaloidok, papaverin, a papaverin szintézise; morfinvázas alkaloidok, morfin, kodein, heroin, acetilezés; indolvázas alkaloidok, szerotonin, harmánvázas alkaloidok, johimbánvázas alkaloidok, ergot alkaloidok, ergolinváz, lizergsav, lizergsavdietilamid, vinkaalkaloidok, vinkamin, kavinton; purinvázas alkaloidok, xantinváz, koffein, teofillin 6