PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

. tel/fax: 229-2359 XXII. KERÜLETI EGYESÍTETT ÓVODA TÜNDÉRKERT TAGÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

T a r t a l o m j e g y z é k B EVEZETÉ S... 4 1. HELYZETKÉP... 5 1.1. Az intézmény adatai...5 1.2. Az Egyesített Óvoda bemutatása...5 1.3. Tagóvodánk bemutatása...6 1.3.1. A erőforrásai... 7 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA... 9 2.1. Fenntartói célok, kiemelt feladatok...9 2.2. Gyermekképünk... 10 2.3. Pedagógusképünk... 11 2.4. Óvodaképünk... 12 2.4.1. Az óvodai nevelésünk célja... 12 2.4.2. Nevelési alapelveink... 13 2.4.3. sajátos céljai... 13 2.4.4. A sajátos célokkal összefüggő feladatok... 14 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 15 3.1. Egészséges fejlesztési program... 15 3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 24 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 29 3.4. Az anyanyelvi nevelés... 30 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI... 35 4.1. Hetirend, napirend... 35 4.2. Az óvoda dokumentációi, a nevelés tervezése, ellenőrzés, értékelés... 37 4.3. Az óvoda kapcsolatai... 45 4.3.1. Az óvoda és a család együttműködése... 46 4.3.2. Az óvoda egyéb kapcsolati... 48 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI... 51 5.1. Játék... 51 5.2. Verselés, mesélés... 60 5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 65 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 70 5.5. Mozgás... 76 2

5.6. A külső világ tevékeny megismerése... 82 5.6.1. Környezettudatos nevelés... 90 5.7. Munka jellegű tevékenységek... 93 5.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás... 97 6. A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT, KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÜTTNEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN... 103 6.1. Az együttnevelés indítékai, célja... 103 6.2. Óvodapedagógusi feladataink a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében... 104 6.2.1. Befogadó nevelés... 105 6.2.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 105 6.2.3. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 106 6.2.4. Tehetséggondozás... 106 6.2.5. Nemzetiségi feladatok... 106 6.2.6. Sajátos nevelési igényű gyermek nevelésének irányelve... 108 6.2.6.1. Az együttnevelés feltételei... 110 6.2.6.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése... 112 6.2.6.3. Az együttnevelés feladatai... 112 6.2.6.4. A sérülésspecifikus fejlesztés lehetőségei, módszertani ajánlás... 113 6.2.7. Gyermekvédelem... 120 7. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI... 123 8. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI... 125 8.1. Az óvodába lépés feltételei... 125 8.2. Az iskolába lépés feltételei... 125 8.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére... 125 9. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 126 10. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 127 PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK SZABÁLYOZÓI... 128 FELHASZNÁLT IRODALOM... 129 ZÁRADÉK... 130 3

BEVEZETÉS A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda (a továbbiakban: Egyesített Óvoda) Pedagógiai Programja a magyar óvodapedagógia hagyományain nyugszik. Az elfogadott nevelési elvek és alkalmazott módszerek magukban foglalják a reformpedagógiák eredményeit és figyelembe veszik a mindenkori tudományos kutatások következtetéseit. Érezzük gyorsan változó világunk kihívásait, amelyek tovább formálják elképzeléseinket, nevelésről alkotott felfogásunkat. Az intézményi adottságok, a meghatározó használói kör alakította ki azt a nevelési gyakorlatot, amelyet a humanizmus és a gyermekszeretet jellemez. Az Egyesített Óvodában az alapelvek azonosak, mindenütt fontosnak tartjuk a gyermekközpontúságot, a szeretetteljes, családias óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik figyelembevételével differenciáltan, a tevékenységek és a közösség által neveljük. A családi neveléssel együtt hangsúlyt fektetünk a gyermekek testi-lelki gondozására, az érzelmi biztonság megteremtésére, az értelmi fejlődés elősegítésére és a szocializáció minél teljesebb kibontakozására. Elveink megvalósulását jól szervezett tevékenységekkel, nevelői támogatással, a mindennapi élet biztonságos feltételeinek megteremtésével és eszközeivel biztosítjuk. Pedagógiai Programunkban a közös értékek megfogalmazása egységet teremt pedagógiai szemléletünkben. A tagóvodák helyi sajátosságokból adódó egyéni arculat megjelenítése színesebbé, változatosabbá teszi intézményünk egészét. 4

1. HELYZETKÉP 1.1. Az intézmény adatai A költségvetési szerv Alapító okirat kelte, száma, alapítási ideje: 136/2012. ( 2012.07.12.) sz. önkormányzati határozat. Az intézmény központjának elnevezése: XXII. kerületi Egyesített Óvoda Székhelye: 1225 Budapest, Nagytétényi út 291. Elérhetősége: +36-1-207-1025 óvoda@hawk.hu Az intézmény elnevezése: Tündérkert tagóvoda Székhelye:. Elérhetősége: +36-1-229-2359 /+36-20-368-5009 tunderkertovi@hawk.hu Az alapító neve: Budafok-Tétény Budapest XXII. Önkormányzat Képviselő-testülete A fenntartó neve: Budafok-Tétény Budapest XXII. Önkormányzat Székhelye: 1221 Budapest, Városház tér 11. Az intézmény OM azonosítója: 034772 Az intézmény típusa: óvoda Államháztartási szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés Alapfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak alapján a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, óvodai nevelési tevékenységet végez, ennek keretében ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátásával összefüggő speciális feladatokat is. 1.2. Az Egyesített Óvoda bemutatása Az Egyesített Óvodát 2008. 08. 01-jével 6 önálló intézmény összevonásával hozta létre a Budafok-Tétény XXII. kerület Önkormányzat képviselő-testülete. Az Egyesített Óvoda az óvodaközpontot és a 15 telephelyen működő tagóvodát foglalja magában. Az Egyesített Óvoda irányítását az óvodavezető, az általános vezető-helyettes és a szakmai vezető-helyettes látja el. Az Egyesített Óvoda központjában a vezetőség munkáját 5 fő gazdasági, munkaügyi és adminisztratív feladatokat végző munkatárs segíti, akik sok éves tapasztalattal, helyismerettel, és önálló munkavégzési képességekkel rendelkeznek. A tagóvodák vezetői, nevelőtestületei jól képzett, hivatásukat szerető pedagógusokból állnak. A pedagógiai program megvalósulásáért elsősorban a tagóvoda vezetők felelnek. Az átszervezéssel feladatkörük és jogkörük kiegészült. Minden tagóvoda mint szervezeti egység az optimális működést célozta meg, mindenki a közösen kialakított, ugyanakkor a helyi értékeknek megfelelően végzi tevékenységét. 5

1.3. Tagóvodánk bemutatása Óvoda neve / logó Bemutatkozás A tagóvoda régen a Törley család tulajdona volt, jelenleg ötcsoportos, integrált intézmény. Pedagógiai programunk a gyermekek együttműködésére épül, tapasztalatot nyújt az ép, KBI és kiemelten az SNI gyermekeknek egyaránt. A közösségbe járó minden gyermek egyéni, differenciált fejlesztésben részesül, melyet óvodapedagógusok, dajkák, gyógypedagógusok team-munkában valósítanak meg. Célunk, hogy a szülőkkel közösen alapozzuk meg az esélyegyenlőség feltételeit, és biztosítsuk a gyermekek sikeres társadalmi integrációját. Környezet, szociokultúra Tagóvodánk a főváros peremkerületében, a XXII. és a XI. kerület határán, Budafokon, vegyes lakókörnyezetben helyezkedik el. A kertvárosi (családi házas övezet) és a lakótelepi jelleg egyaránt jellemzi vonzáskörzetét. Pedagógiai Program A pedagógiai programunk: a differenciált, egyéni bánásmód. Évtizedek óta fogadunk testi, értelmi, érzékszervi sérüléssel, szociális hátránnyal küzdő gyermekeket is. Pedagógiai programunk az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésére épül teljes integrációban. Az SNI gyermekek számára mintát nyújtanak, segítik a társadalmi beilleszkedést. 6

1.3.1. A erőforrásai Tárgyi feltételek A Tündérkert Tagóvodában a működési feltételek biztosítottak, az épület felújítása, karbantartása, állagmegóvása folyamatos. Az Önkormányzattal történt egyeztetés alapján a programhoz szükséges eszközök biztosítottak, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2. sz.(1) mellékletében meghatározott eszközök és felszerelések folyamatos beszerzése megtörtént, az időközben elhasználódott bútorok, eszközök pótlása folyamatos. A tagóvoda épülete, udvarai, a kertek berendezései a gyermekek nevelését, fejlesztését szolgálják. Megfelelő munkakörnyezetet biztosítanak a munkatársaknak. A helyi adottságok függvényében lehetőséget teremtenek a szülők fogadására. Ezért nagyon fontos, hogy területei tiszták, gondozottak, esztétikusak, biztonságosak legyenek. A berendezési tárgyak beszerzése, cseréje esetén törekszünk a természetes anyagokból készült termékek vásárlására. Fontosnak tartjuk, hogy a tárgyak, bútorok illeszkedjenek a környezethez; méreteikben alkalmazkodjanak a gyermekek testméreteihez, szemmagasságához. A csoportszobák berendezésénél figyelembe vesszük: a gyermekek fejlettségét és életkorát az épület építészeti adottságait, stílusát, a helyiségek funkcióját; a szobák méreteit, elrendezését, manuális tevékenységekhez a természetes fény biztosítását; megteremtjük a jól elhatárolható tevékenységi helyeket, játszóhelyeket, a mozgásra, az elkülönülésre, a pihenésre alkalmas körülményeket; berendezzük a természetsarkokat, az irodalmi és zenesarkokat; szem előtt tartjuk, hogy a játékeszközök között legyenek olyan anyagok, eszközök, amelyek sokféle módon felhasználva a gyermeki fantáziát, a kreativitást fejlesztik. A csoportszobák egyéni arculatát az óvodapedagógusok, a közös megállapodások figyelembevételével, kollégájukkal együtt alakítják ki. A mozgásra alkalmas helyiségek a csoportszobák. Az iskolákkal történt megállapodások alapján az iskolai tornatermeket is használjuk mozgásfejlesztésre. A kerületi források, pályázatok, és alapítványunk, a Figyelj Ránk Alapítvány nagymértékben elősegítették az óvodánk esztétikusabb megjelenését, tárgyi feltételeinek megteremtését. A fenntartó nagyszabású fejlesztésekkel az EU biztonsági előírásoknak megfelelően korszerűsítette a játszóudvarokat. A minimális eszközjegyzéknek megfelelően pótoljuk és bővítjük az óvodai udvarok felszereléseit intézményi költségvetésből, önkormányzati és más pályázati lehetőségekből, alapítványi támogatásokból. 7

Intézményünk rendelkezik a kötelező eszközjegyzékben jelölt bútorokkal, felszerelési tárgyakkal, a mindennapi tevékenységhez szükséges játékokkal és egyéb fejlesztőeszközökkel. A tagóvodánk kollektívája fontosnak tartja, hogy a gyermekek számára mindig elérhetően és megfelelő mennyiségben, minőségben álljon rendelkezésre eszköz a különböző tevékenységekhez. A beszerzéseknél olyan esztétikus és balesetmentes eszközöket választunk, amelyek biztosítják a sikerélményt és a változatos tevékenységet. Óvodánkban mobil internet működik. Elkészült az Egyesített Óvoda weblapja, amely az információáramlás új perspektíváit nyitotta meg az intézmények és partnereik között. Az Egyesített Óvodánk vezetőségének és a tagóvodáinknak saját logója és a levelezéshez szükséges fejléces levélpapírja készült. Személyi feltételek A az engedélyezett álláshelyek száma szerint működik. Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő munkatársak rendelkeznek a munkakörük ellátásához szükséges végzettséggel. Több óvodapedagógus szakvizsgával, fejlesztőpedagógusi végzettséggel rendelkezik. Tagóvodánkban a pedagógiai munkát csoportonként 1 dajka segíti. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia, hogy óvodánk eredményesen működjön. Tagóvodánk óvodatitkára adminisztratív, tanügy-igazgatási és gazdálkodási feladatokat lát el, segíti a tagóvoda-vezetők munkáját. A takarító és a kertész megfelelő szakmai végzettségekkel rendelkeznek. Tagóvodánk rendjét, tisztaságát, balesetmentes környezetét a takarító és a kertész biztosítja. A HACCP-rendszer bevezetése óta a konyhai dolgozó folyamatos továbbképzését is szem előtt tartjuk, fenntartói segítséggel. A technikai dolgozókkal szemben is fontos elvárás, hogy munkájukat az Egyesített Óvoda, illetve tagóvodánk céljainak figyelembe vételével végezzék. Elvárás az Óvoda minden alkalmazottjától a gyermekek iránti pozitív attitűd, amely megnyilvánul minden fajta kommunikációban. Férőhely, gyermekcsoportok összetétele Tagóvodánk férőhelyeinek számát az alapító okirat határozza meg, az intézményekben a gyermeklétszám ennek megfelelően alakul. A csoportok összetétele: vegyes életkorú és közel azonos korú gyermekek. Óvodánkban szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek integrált nevelését is ellátjuk. A tagóvoda működési rendje Az óvoda hétfőtől péntekig 6 órától 18 óráig áll a szülők és a gyermekek rendelkezésére, a szülők többségi igénye szerint a nevelési év kezdetén. Ez idő alatt a nevelési feladatokat az óvodapedagógusok látják el heti váltásban. 8

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA 2.1. Fenntartói célok, kiemelt feladatok A Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzat alapelvei: Az óvoda hatékony működtetése érdekében a köznevelési törvény ajánlásának megfelelően a következő alapértékeket tartja kiemelt fontosságúnak: művelődéshez való jognak az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód alapján való gyakorlását, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak érvényesítését, a hazaszeretetre nevelést, az egészséges nemzettudat kialakítását, az alapvető erkölcsi értékek elsajátítását, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítését, a sajátos nemzeti kultúrának, mint az európai, illetve az egyetemes kultúra részének megőrzését, hagyományainak ápolását, Az óvodai hálózat infrastruktúrájának és a humán erőforrás jobb kihasználtsága, illetve a lakossági igények színvonalasabb kielégítése érdekében az óvodák irányítását nagyobb szervezeti egység létrehozásával oldotta meg. 2008. augusztus 1. napjával a Budafok-Tétény XXII. Kerület Önkormányzat Képviselő-testülete létrehozta a XXII. Kerületi Egyesített Óvodát. Cél: A létrejött Egyesített Óvoda tartalmi és szervezeti egységességének megteremtése az intézményi dokumentumokban, és a gyakorlatban (is) az egységes szemlélet kialakítása. A tagintézmények szakmai színvonalának megtartása, emelése. Feladat: A szakmai munka területeire: a tagóvodánkban az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságainak figyelembevételével, játékos tevékenységgel fejleszteni személyiségét, felkészíteni az iskolai életmódra. Az óvoda szervezeti rendszerének kialakítása, a szervezet irányítása, működtetése. Az Egyesített Óvoda működéséhez szükséges alapdokumentumok törvényi előírásoknak megfelelő aktualizálása, módosítása koherenciájának megteremtése. Az SNI gyermekek integrálása a tagóvodákba. Az egyenlő bánásmód megvalósítása, hátránykompenzálás és tehetséggondozás. A HHH gyermekek ellátása. Az új szervezeti struktúrának megfelelő módon a közvetlen és közvetett partnerekkel való kapcsolati rendszer új alapokra helyezése, működtetése. 9

2.2. Gyermekképünk Milyen embert is akarunk nevelni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren. Szent-Györgyi Albert Az Alapprogram, amellyel alapelveink összhangban vannak, az emberi személyiségből indul ki, abból, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó (inkluzív), amely során a gyermek fejlődési ütemének, érési törvényszerűségeinek figyelembevételével biztosítjuk az életkoronként és egyénenként változó testi-lelki- szociális-értelmi szükségletek kielégítését, egyéni képességeihez, készségeihez igazodó személyiség fejlesztését, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A személyi és tárgyi feltételek megfelelő biztosításával, a tevékenységek gyakorlásával olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik önállóak önkiszolgálásukban (étkezés, tisztálkodás, öltözködés) és a közösségért végzett feladatok elvégzésében, mint például a naposi munka, alkalmi megbízatások elvégzése, és a feladatok teljesítésében jó megoldásokra törekszenek. Olyan óvodai élet szervezésére törekszünk, amely segíti, hogy gyermekeink aktívak, kreatívak, kíváncsiak, folyamatosan cselekvők, érdeklődőek, kitartóak, őszinték, segítőkészek, udvariasak, előzékenyek, engedelmesek, figyelmesek, önzetlenek, együtt érzők, tisztelettudóak legyenek, tudjanak egymásra figyelni, egymáshoz alkalmazkodni, becsüljék egymást. Rendelkeznek önfegyelemmel, nyitottsággal, önbizalommal, feladattudattal, szabálytudattal, megfelelő türelemmel, felelősségtudattal, rendszeretettel. Merjék vállalni, ha hibáztak, próbálják kijavítani, jóvátenni a hibákat. Képesek legyenek a kapott szeretet továbbadására, a különbözőség elfogadására, együttműködésre, döntésre, erőfeszítésre, összpontosításra, önkifejezésre, véleményük kinyilvánítására. Jókedvűek, kedvesek, igényük van az egészséges életvitelre. Tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra, tiszteljék, becsüljék és védjék azt. Szeressék a mozgást, a zenét, a könyveket, a meséket, a verseket, az alkotásokat. 10

2.3. Pedagógusképünk Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba. Németh László Pedagógiai Programunkban megfogalmazott alapelveinket, céljainkat és feladatainkat csak akkor valósíthatjuk meg maradéktalanul, ha a nevelőközösség minden tagja személyes kötelességének érzi azok felvállalását. Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka szükségszerű és elengedhetetlen feltétele a Pedagógiai Program céljait felvállaló, annak szellemével azonosulni tudó, benne önmaga feladatait meghatározni képes, óvodapedagógusi személyiség. Az óvodában a nevelő munka kulcs szereplője az óvodapedagógus, aki feltétlen jelenlétével segíti a gyermekek fejlődését. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Tündérkert Tagóvodájába olyan óvodapedagógusokat várunk: Akik elfogadják alapelveinket, nevelőmunkájuk során figyelembe veszik a gyermekek készségeit, egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, sajátos nevelési igényét. Akik modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára, személyiségük az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik. Más kultúra megismerésére, elfogadására és közvetítésére képes. Akik elkötelezett az egészségfejlesztés és a környezettudatos nevelés mellet. Akik tisztában vannak azzal, hogy óvodapedagógusként teljes személyiségükkel hatnak a gyermekek személyiségére. Akik rendelkeznek a következő személyiségjegyekkel: gyermekszeretet, lelkiismeretesség, türelem, empátia, másság elfogadása, áldozatkészség, önismeret, önkontroll, felelősségvállalás, optimizmus, türelem, önzetlenség, jó emberismeret, kifinomult igazságérzet, tiszta lelkiismeret, nyíltság Önmagukat a gyermekcsoport vezetőjének tekintik, jellemző rájuk a döntésképesség, a kreativitás, a határozottság, a rugalmasság, a nyíltság, a tudatosság, a szervezőkészség, az igazságérzet, felelősségvállalás, vezetői készség, együttműködés, konfliktuskezelés, jó kommunikációs képesség. Nyugodt, kiegyensúlyozott, toleráns óvodapedagógusi magatartásunk biztosítéka gyermekeink optimális fejlődésének. Pályájuk során harcolnak az elszürkülés, az üres rutinból végzett munka ellen. Állandó önképzéssel gyarapítják, fejlesztik a hivatásuk gyakorlásához szükséges tudást. Aktívan részt vesznek a szervezett továbbképzéseken, helyi munkaközösségi foglalkozásokon Nevelőmunkájuk során gondoskodnak az óvodába lépéstől az iskolába lépésig a gyermekek fejlesztéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátásáról. Az ismeretek közvetítése során megőrzik vallási és világnézeti semlegességüket. 11

A közösségi együttműködés magatartási szabályait elsajátíttatják és betartatják. Összehangolják tevékenységüket az óvoda működését segítő nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottakkal. Az önképzést, a szakmai tudás gyarapítását alapvető kötelességüknek érzik. A szülőkhöz fűződő kapcsolatukban az együttműködés, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, segítségnyújtás, együttgondolkodás jellemző. Szakmai kapcsolataikban az értékek tisztelete, a fejlődés iránti fogékonyság, elkötelezettség dominál. 2.4. Óvodaképünk Az Alapprogrammal egyezően: Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a gyermek két és fél illetve harmadik életévétől az iskolába lépésig, biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének optimális feltételeit. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 2.4.1. Az óvodai nevelésünk célja A harmonikus és sokoldalú, az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztése. Prevenció, korrekció, kompenzáló tevékenység, hogy a részképesség zavarokkal küzdő gyermekeknek külön segítsége legyen. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, (lassabban fejlődő, lemaradó, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése), integrált nevelése. A tehetséges gyermekek számára a fejlődés biztosítása. Gyermekeink nemzeti öntudatának örökségeinken, hagyományainkon alapuló ápolása, az nemzetiségi kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelést és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Boldog, szabad, élményekben és tevékenységekben gazdag óvodás élet biztosítása, amely az óvodát óvodának őrzi meg. A cél megvalósításának alapja: az életkori sajátosságok, az egyéni fejlődési ütem figyelembevétele. A cél elérése érdekében kitűzött legfontosabb feladataink igazodnak a nevelés általános feladatrendszeréhez, amelyek biztosítják a gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítését, így: az egészséges és környezeti nevelés 12

az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 2.4.2. Nevelési alapelveink nevelőmunkánk legfontosabb alapelve a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben, a gyermek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, védelemnyújtás a fizikai és lelki erőszakkal szemben, a hátrányos megkülönböztetés mellőzése, a gyermekek szükségleteinek kielégítése, a gyermek személyiségének elfogadása, tisztelete, feltétel nélküli szeretete, megbecsülése, bizalom iránta, az egyéni bánásmód érvényesítése a képességek kibontakoztatásához, fejlesztéséhez, megfelelő személyi és tárgyi környezet biztosítása, meleg, elfogadó, befogadó, szeretetteljes, érzelem gazdag, pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai légkör kialakítása; olyan pedagógiai intézkedések alkalmazása, melyek igazodnak a gyermek személyiségéhez, a kommunikációs képességek folyamatos fejlesztése gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt, felnőtt-felnőtt kapcsolatában, elsősorban az óvodapedagógus modell hatása révén, az óvodai élet szervezése során a fő gyermeki tevékenységformák: a játék, a mozgás biztosítása, stabil, életkorhoz és az egyéni sajátosságokhoz igazodó óvodai szokás szabályrendszer; gyermekközösség kialakítása, fejlesztése, gyermek centrikus, egységes szemléletmód az óvoda dolgozói részéről; hátrányos helyzetű gyermekek problémájának enyhítése, nyitottság a gyermek megismerő, tapasztalatszerző tevékenysége érdekében, a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában a szülőkkel való együttműködés, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésének felvállalása, a Szakértői bizottságok javaslata alapján a 7. életévüket betöltött gyermekek felvállalása, akiknek fejlődési üteme az átlagtól eltérő, és nevelésük-felzárkóztatásuk megoldható. 2.4.3. sajátos céljai A tagóvodánkban a Pedagógiai Programban foglaltak megvalósulása, a nevelés hatékonyságának növekedése. A tagóvodák sokszínű pedagógiai gyakorlatának megtartása és továbbfejlesztése. A szakmai kultúra és a pedagógus kompetenciák folyamatos fejlődése, különös tekintettel a fejlesztőpedagógia területén. A kerületi tagóvodák közötti együttműködés erősítése, a jó gyakorlat terjesztése. A működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételrendszer és erőforrások optimalizálása a munkakörülmények javításával. 13

2.4.4. A sajátos célokkal összefüggő feladatok A társadalmi elvárások és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a gyermeki kompetenciák erősítése. A sajátos arculatok megjelenésének elősegítése, amely összhangban van a pedagógusok etikai kódexével. A befogadó (inkluzív) nevelés előtérbe helyezése, az alkalmazotti közösség (nemcsak a pedagógusok) szerepvállalása az erkölcsi nevelésben. A Hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek nevelésében az önazonosság megőrzése, ápolása. A pedagógiai kultúra fejlesztése érdekében szakmai munkaközösségek működtetése, belső szakmai innováció ösztönzése A pedagógus kompetenciát fejlesztő, a pedagógusok igényéből fakadó továbbképzések és tanfolyamok központi szervezése. A tagintézmények továbbképzési igényeinek támogatása. Tanköteles korú, de az óvodában maradt gyermekek számára fejlesztőprogram biztosítása. A fenntarthatóság, a környezettudatos nevelés alkalmazása a tagóvodákban. 14

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladata az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. Fő feladatok: egészség és környezeti nevelés, az érzelmi, erkölcs és közösségi nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 3.1. Egészséges fejlesztési program Szent kincs a gyermek teste, lelke. Szeretni kell azt nagyon, s felnevelni féltő gonddal, hogy tiszta, jó, erős legyen! Szemlér Ferenc Nevelésfilozófiánk: Az egészség: az ember testi, lelki állapotának és szociális helyzetének egyensúlya. Örök emberi érték, az életminőség fontos összetevője. Az egészséget az ember teremti meg és éli át a mindennapi élet során. Pedagógiai szemléletünkben az egészségnevelés az egészség megőrzése, megvédésére, óvására, edzésére irányuló tervszerűbb személyiségfejlesztést jelent, amely a nevelés folyamatában állandóan jelen van. Óvodai nevelőmunkánk során holisztikus szemléletben vizsgáljuk és kezeljük a gyermekeket a környezetükkel, annak hatásrendszerével. Minden óvodapedagógus azonosult az egészségnevelő, betegségmegelőző célkitűzésekkel, hangsúlyozzuk, hogy az ember egyedi lény, minden kisgyermek egészségi állapota, edzettsége, teherbíró képessége, szervezeti állapota egyedi. Az egészségfejlesztés az élet első éveiben a leghatékonyabb. Valljuk, hogy a személyiségfejlesztésben (értelmi, érzelmi, szociális és pszichomotoros fejlesztésben), az egészség, a mozgás és tevékenykedés komplexen töltik be a szerepét. Hatása van a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás kialakulására. Célunk: A teljes körű egészségfejlesztés, mely folyamatban a pedagógus tevékenységével a gyermekek és a szülők részvételével elérik a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását. A gyermekek testi lelki szociális egészségének megőrzése, védelmének biztosítása, az egészséges életvitelre való igényük kialakítása, az egészséges életmódra nevelés, a gyermek testi-lelki, mozgás fejlődésének elősegítése. 15

Az egészségfejlesztési, egészségnevelési program: A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgásfejlesztés) gondozás, személyi higiéné lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása) mozgásfejlesztés egészségmegőrzés, védelem, edzés, egészségmegőrző, védő szokások alakítása. egészségvédő képesség fejlesztése egészséges életmód baleset-megelőzés viselkedési függőségek megelőzése bántalmazás megelőzése a szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása, egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer) egészségügyi szolgálattal való együttműködés Az egészséges életmódra nevelés hangsúlyozott feladatai: Kiemelt figyelmet fordítunk a mindennapokban az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, olyan komplex egészségfejlesztési szemlélettel végezzük feladatainkat, amely a gyermekeknél kedvező változásokat idéz elő. A testi egészség: gondozás-, ápolás-, edzés-, mozgás fejlesztése. A lelki egészség megteremtése /értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása /. Szociális kapcsolatok harmóniájának megteremtése /közösségi élet segítése, különbözőség, elfogadása /. A gyermekek egészség megőrző, egészségvédő, betegségmegelőző képességének, szokásainak kialakítása. Az óvoda minden dolgozója tevékenységével szolgálja a gyermekek szükségleteinek kielégítését, egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését. A gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.) A szülők otthoni egészségnevelő szokásainak megismerése, alakítása, segítése.(intervencióbeavatkozás, közvetítés) Az óvoda egészségügyi szolgálattal, gyermekvédelmi felelősökkel, óvoda pszichológussal való együttműködés megteremtése. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében jó kapcsolatot ápolunk a gyermekjóléti központtal, családsegítővel, illetve a családdal Egészséges, biztonságos környezet, külső és belső higiénia biztosítása, testi épség védelme. A gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó gondozás, komfortérzetük kielégítése. Az egészséges életmód jó szokásainak megalapozása, gyermekeink edzettségének biztosítása: A mozgás megszerettetése, a testi képességek fejlesztése (csoportszobában és az udvaron). 16

A helyes táplálkozási szokások kialakítása. Törekszünk a mindennapos gyümölcs-és zöldségfogyasztásra. Időjárásnak, tevékenységnek megfelelő öltözködési szokások kialakítása. A rendszeres tevékenységek biztosításával a testi és szellemi fejlődés feltételeinek megteremtése. A feladatok megvalósítását segíti az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak mintaértékű viselkedése. Módszereink: A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet biztosítjuk (pl.: bútorok, eszközök, játékok balesetmentes elhelyezése). A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat kialakítjuk példamutató viselkedésünkkel, ezzel is alapozzuk a környezettudatos magatartást. Modellt nyújtunk a családoknak a korszerű táplálkozás kialakításához, a mozgás megszerettetéséhez. Optimális feltételeket biztosítunk a nyugodt pihenéshez (szellőztetést, csendet, nyugalmat, mesét, folyamatos ébredést). Helyes táplálkozási szokásokat alakítunk ki. Törekszünk a mindennapos gyümölcs-és zöldségfogyasztásra, ezeket együtt készítjük el a délelőtt során a párhuzamos tevékenységek sorén, esztétikusan helyezik el a tányéron a megtisztított gyümölcsöket, zöldségeket. Elfogyasztásához esztétikusan terítünk a gyermekek bevonásával (kistál, szalvéta stb. használata). A feladatok megvalósítását segíti az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak mintaértékű viselkedése. A fejlesztés tartalma az egészségfejlesztés, egészségnevelés területén: I. szint: A gyermekek helyes életritmusának kialakítását a rendszeresség, a megszokott időben való tevékenység végzés jellemzi, amely a családi nevelésre épül. A gyermekek játszva ismerkednek a testápolás során a szappan, fésű, WC papír, zsebkendő használatával. A táplálkozás során - amely háromszori étkezésből áll- megismerik az ételeket, az ízüket, az illatukat, a formájukat. Kis segítséggel terítenek maguknak, a kanalat törekednek helyesen megfogni, használni. A délelőtti gyümölcsfogyasztáshoz a gyümölcsöt sok segítséggel készítik el felnőtt segítségével. A gyermekek közel azonos időben étkeznek. Öltözködést kis segítséggel végzik, az időjárásnak megfelelően veszik fel a ruhájukat. A szülők bevonásával hoznak megfelelő váltó ruházatot, jellel ellátják azokat, majd a szekrényükön tartják. Mozgásos tevékenységeket, változatos mozgásformákat egyénileg is tudják gyakorolni a csoportszobában és az udvaron egyaránt, változatos eszközökkel. A séták, kirándulások nagy élményt jelentenek számukra, a mozgáson és jó levegőn túl egyéb megfigyeléseket is tesznek. A pihenés-, alvásigényük még elég sok ebben a korban, elalvás előtt mese, majd halk éneklés következik, otthonról hozott alvókával alszanak. 17

II. szint: A már elsajátított testápolást nyugodt körülmények között végzik, akinek szükséges, további segítséget kap. Ruhájukat automatikusan fel-, letűrik, önállóan és alaposan mosnak kezet, majd a fogmosás után a fogkeféjüket is kimossák. Öltözködést önállóan végzik, egyre többen tudják a zipzárjukat felhúzni, a cipőkötéssel is megpróbálkoznak. A gombolást is egyre többen végzik önállóan. Étkezések során törekednek a tiszta, kulturált evésre, a kanál és villa helyes tartására, használatára. A naposok a megfelelő sorrendben terítenek maguknak és társaiknak. A szalvétát helyesen használják, belső igénnyé válik. A délelőtti gyümölcsfogyasztáshoz a gyümölcsöt kis segítséggel szinte önállóan készítik el felnőtt ellenőrzése, figyelme mellett. A környezetüket rendben tartják, belső igénnyé kezd válni a szekrényükön kialakított rend megtartása, a ruhájuk kifordítása és annak összehajtása, esztétikus polcra helyezése. A pihenés-, alvás igényük még van ebben a korban, elalvás előtt mese következik, továbbra is az otthonról hozott alvókával alszanak. III. szint: Testápolás során teljesen önállóak, figyelmeztetés nélkül végzik a tevékenységeket, a köröm tisztántartásánál a körömkefét is használják A fogak tisztántartása mellett a rágógumi használata nem ildomos. Öltözködési sorrendet betartják, észreveszik és igényükké válik az esztétikus kinézetük, a ruha viselete. Hőszabályozáskor már maguk veszik fel vagy le az egyes ruhadarabjukat. Cipőfűzőjüket ki és befűzik, bekötik, sáljukat, sapkájukat masnira kötik. A havas csizmájukat maguk tisztítják le. Étkezések során tisztán, kultúráltan étkeznek, igényük van a kanál, villa, kés helyes tartására, használatára. Önállóan merik maguknak a levest, eldöntve annak mennyiségét, mit képesek elfogyasztani A naposok esztétikusan terítenek maguknak és társaiknak. A délelőtti gyümölcsfogyasztáshoz a gyümölcsöt teljesen önállóan készítik el felnőtt kontroll mellett. A gyermekek ügyelnek a saját és környezetük rendjére, tisztaságára, észreveszik a rendetlenséget, önállóan korrigálják azt. Kisebb megbízatásokat örömmel végeznek el. A pihenés, alvás igényük változó ebben a korban, elalvás előtt mese következik, egyre kevesebben alszanak az otthonról hozott alvókával. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése: A feladat teljesítéséhez gondoskodunk az esztétikus tárgyi környezetről, az ízléses berendezésről, eszközökről, az elégséges világításról, hőmérsékletről, szellőztetésről. Az ízléses és otthonos folyósok, helységek, csoportszobák kialakításával biztosítjuk a szülők és gyermekek jó közérzetét. A bútorzat a gyermekek méretéhez igazodik. A tagóvodák udvarán sokféle mozgásos tevékenység áll a gyermekek rendelkezésére. A felszerelések, udvari játék eszközök balesetmentességét folyamatosan ellenőrizzük, a meghibásodást a fenntartónak azonnal jelezzük. 18

A gyermekek testi nevelésére vonatkozó feladataink: A gyermekek edzésének, mozgásigényeinek kielégítése Ez a feladat a nap legnagyobb részében mozgásos játék keretében valósul meg. A nevelési év során az időjárástól függően, rendszeresen a szabad levegőn tartózkodunk. Nyáron a gyermekeknek az óvodák lehetőségeitől függően zuhanyozási, pancsolási lehetőséget biztosítunk. Sétáink célja az ismeretek gyarapítása mellett a levegőzés, mozgásfejlesztés, a helyes, biztonságos közlekedés szabályainak elsajátítása. Az egészséges életmód iránti igény megalapozása érdekében, naponta szervezett mozgást biztosítunk. A gyermekek szervezetének edzése során a rendszeresség és fokozatosság elvét érvényesítjük. Az egyéni szükségletekhez igazodó gondozás, komfortérzet kielégítése Az alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatás. A felnőtt bensőséges kapcsolata a gyermekkel a gondozási feladatok alapvető feltétele. Arra törekszünk, hogy összehangoljuk a családi és az óvodai szokásokat. A rendszeres gyakorlás és a jelzés módszere segíti a gyermekek én képét, a szokások alakítását, önállóbbá válását. A dajkák az óvodapedagógusok segítőtársai a gondozási folyamatban. A gyermekek öltözködésének az időjáráshoz való igazítása A nap folyamán figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni szükségleteit az öltözködésben. Gondoskodunk a gyermekek ruháinak megfelelő tárolásáról. Az öltözködés helyes sorrendjének elsajátításához a jelzés módszerét alkalmazzuk. Kialakítjuk a rend iránti igényét az öltözködéssel kapcsolatban. A pihenés feltételeinek megteremtése Megfelelő méretű ágyak, ágynemű, mesehallgatás, altatózene biztosítják a pihenés körülményeit. A nem alvó gyermekek előbb kelhetnek fel, nézegethetnek könyvet, rajzolhatnak. Kérésünk, hogy alvó társaikra legyenek tekintettel. Az egészséges táplálkozásról való gondoskodás Elsősorban a táplálékot biztosító konyha feladata, amelyet a szülők segítségével naponta kiegészítünk gyümölcsök, zöldségek fogyasztásával. A heti étlap közzététele lehetővé teszi, hogy a családi étrend kiegészítője lehessen az óvodai étkezésnek. Folyadék egész nap a gyermekek szükséglete szerint rendelkezésre áll. Ügyelünk arra, hogy az ételek fogyasztása mindig jó hangulatban történjen. 19

A kulturált étkezési szokások alakítása az óvodába lépés kezdetétől történik, ennek alapja a terítés és a tálalás esztétikája a csoportban. Az étvágytalan vagy falánk természetű gyermekekre külön figyelmet fordítunk. Új ízek, ételek megismertetését különösen fontosnak tekintjük. A korszerű táplálkozás népszerűsítésére recepteket ajánlunk otthoni elkészítésre. A konyha vezetőjével folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, a fenntartó az ételek minőségét rendszeresen ellenőrizteti. Betegségek, balesetek megelőzése A feladat megvalósításában arra törekszünk, hogy a szülők csak egészségesen hozzák gyermekeiket óvodába. Az óvodában történő megbetegedés esetén, telefonon értesítjük a szülőket. Nagy figyelmet fordítunk az óvodában előforduló balesetek megelőzésére. Ennek érdekében játékos módon egészségvédő ismereteket és balesetmegelőző magatartási szabályokat közvetítünk gyermekeink részére. A közlekedés szabályait játékos módon és a közlekedések alkalmával gyakoroltatjuk. A fertőző betegségek megelőzése A megelőzés érdekében a személyi higiénia szabályainak betartására neveljük a gyermekeket. Folyamatosan biztosítjuk a környezet tisztaságát, a játékszerek, fertőtlenítését, a légtisztító eszközök alkalmazását. Nyáron, ha fürdési lehetőség van, a vizet fertőtlenítjük. A kisebb egészségi rendellenességek korrekciója Elsősorban a testtartási rendellenességek megelőzésére vonatkozik, amelyekre lehetőség a mindennapos testneveléseken adódik. Lelki rendellenességek vagy viselkedésformák, gyermekbántalmazás vagy deviáns viselkedés okait feltárjuk. Esetmegbeszéléseken a gyermek nevelésében közreműködő szakemberekkel közösen a megoldás keresésével kiemelten foglakozunk. Lelki egészségfejlesztésre, nevelésre vonatkozó feladataink Az óvoda pszichés klímájának megteremtése, amelynek feltétele a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő napirend összeállítása. Az anyás beszoktatás lehetősége is segítségünkre van az óvodai élet első napjaiban a gyermekek biztonságérzetének kialakításához. A pszichés sérülések megelőzése, kivédése, amelynek feltétele minden óvodai dolgozó pozitív attitűdje a gyermekkel szemben. Nevelőmunkánk folyamatában nagy figyelmet fordítunk a félelem szorongás feloldására, az agresszió kivédésére. A gyermekek érzelmi, akarati életének alakítása érdekében játékos módon segítjük az egészséges viselkedés képességeinek fejlesztését, társkapcsolataik alakulását. Személyiségük szabad kibontakoztatásához biztosítjuk a feltételeket. 20

A gyermekek fizikai, lelkiállapotát figyelemmel kísérjük, és ha kedvezőtlenül változik, megkeressük a legmegfelelőbb eljárást annak javítására, Éreztetjük velük elfogadásukat, szeretetünket, bizalmunkat és, hogy mindig mindenben segítségijük. Játékos módok alkalmazásával az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzésére nevelünk. (drog, alkohol, dohányzás) Szociohigiénés nevelésre vonatkozó feladataink A gyermeki személyiség önkibontakozásának biztosítása, konfliktushelyzetek megoldására szolgáló technikák megismertetése, bizonyos feszültségek elviselésére való nevelés sokféle dramatikus játék szervezése által biztosítjuk a feladat megvalósítását. Segítőkészségre, együttérzésre, a másság elfogadására nevelünk. Az egészségügyi szolgálatokkal való folyamatos kapcsolattartás A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító Egészségügyi Szolgálattal folyamatos kapcsolatot tartunk. A védőnő látja el a gondozó munkát, ő a legközvetlenebb munkatársunk a gyermekek egészségvédelmének biztosításában. Az iskolába készülő gyermekek általános belgyógyászati, szemészeti és hallásvizsgálatát végzik. Óvodapedagógusi feladataink az egészséges életmódra nevelés területén: Megismerjük a gyermekek igényeit, a családból vagy a bölcsődéből hozott szokásait, amelyek nevelésünk alapját képezik, s számukra követendő mintát nyújtunk. A feltételekhez alakított napi- és heti rend, a biztonságot és rendszert nyújtó életritmus kereteinek alakításával szolgáljuk a gyermekek egészséges fejlődését. Megismertetjük és gyakoroltatjuk az egészségvédő szokásokat, különös tekintettel a személyi higiénés szokásokra, ennek eredményeként képessé válnak szükségleteik önálló kielégítésére. Az önállóságot a fokozatosság és az egyéni bánásmód elvének megfelelően a bemutatás, gyakoroltatás, segítségnyújtás, ellenőrzés és értékelés módszereivel alakítjuk. Az időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a kényelmes ruházat, a csoportszobában váltócipő a gyermekek egészségét védi, ehhez a szülők együttműködését igényeljük. Az ételek elfogyasztását nem kényszerítjük, de tapintatosan ösztönözzük a gyermekeket az ételek megkóstolására. A gyermekek étvágyra pozitív hatása van a kellemes hangulatnak, az esztétikus környezetnek. Megismertetjük és gyakoroltatjuk a kulturált étkezés szokásait: a tiszta étkezést, a kívánt mennyiség önálló megítélését, az evőeszközök helyes használatát, az udvarias viselkedést. Figyelünk arra, hogy a gyermekek a nap folyamán megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszanak. Gondoskodunk az életkorra jellemző nagyfokú mozgásigényhez a megfelelő feltételekről, fejlesztjük szép mozgásukat, testi képességeiket. A mozgás fejlesztését segíti elő a mindennapos testnevelés is. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséről kedvezőtlen időjárás esetében is gondoskodunk. A tartásjavító gyakorlatokat beépítjük a testnevelésbe. 21

A szabad levegőn való tartózkodásra minden évszakban biztosítunk elegendő időt. A sokféle udvari eszköz és az óvónők által kezdeményezett szervezett mozgásos játékok motiválnak az aktív mozgásra. Az úszás lehetősége minden óvoda számára biztosított a kerületi uszodában. A napirendben az ebéd utáni pihenő nem jelent feltétlen alvást. A kiszellőztetett csoportszobában a gyermekeknek altatómesét mesélünk, vagy éneket dúdolunk. Ha igénylik, személyes tárgyaikkal pihennek le. Általában egy órai nyugodt pihenés után a nem alvó gyermekek csendes tevékenységet folytathatnak, lehetőség szerint felkelhetnek. A cseppfertőzés megelőzése érdekében gyakran szellőztetünk, és odafigyelünk a személyi és környezeti higiéniára. A betegségből visszatérő gyermeket különleges védelemmel óvjuk a visszaeséstől. Ügyelünk arra, hogy a gyermekek lehetőleg friss levegőn, kedvezőtlen időjárás esetén zárt térben folyamatos levegőcsere biztosításával végezzék a mozgásos tevékenységeket. Fűtési idényben a száraz levegő enyhítésére párologtatót használunk. Nyáron a gyermekek fejét védjük az erős napsugárzás káros ártalmaitól. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezetet folyamatosan karbantartjuk és ellenőrizzük. Az egészségfejlesztéshez elegendő helyet, időt és megfelelő eszközt biztosítsunk. Magatartásunkkal helyes és követésre méltó modellt nyújtunk a gyermekeknek. Képességfejlesztési lehetőségek az egészséges életmódra nevelés területén megismerik az egészségvédő szokásokat, az edzési lehetőségeket fejlődik feladattudatuk, feladatértésük a tevékenységek végzése közben fejlődik verbalitásuk eszközök, ételek megnevezése, zöldségek, gyümölcsök neve, megismernek fogalmakat a testükkel, cselekvésekkel kapcsolatban fejlődik önbizalmuk, önfegyelmük, önállóságuk, elsajátítanak udvariassági szabályokat fejlődik erőnlétük, állóképességük, kitartásuk, fejlődik természeti- társadalmi környezethez való pozitív viszonyuk, emlékezetük, képzeletük, ítélőképességük alakul, akarati tulajdonságaik, szokásokhoz, szabályokhoz alkalmazkodnak, alakul szabálytudatuk, együttműködő képességük, egymáshoz való pozitív viszonyuk. figyelmük, pontos észlelésük, finommotoros koordinációjuk, fejlődik téri tájékozódásuk, térészlelésük, testsémájuk, felismernek téri irányokat, testük koordinálódik, alakul a személyi zóna észlelése; megismerik a testrészeket, azok funkcióját, működését, fejlődik vizuális memóriájuk, alakul a tisztaság, rend iránti igényük, a kulturált étkezés, öltözködés iránti igényük, A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Az óvodáskor végére megtörténik az első alakváltozás és megkezdődik a fogváltás. A gyermekek mozgása összerendeződik. Fejlődnek a kondicionális és koordinációs képességeik. 22

Önállóan végzik személyes tisztálkodásukat. Testi szükségleteik kielégítését szükség esetén késleltetni tudják. Megfelelő sorrendben önállóan öltöznek, vetkőznek, koruknak megfelelő tempóban. Saját ruhájukat elteszik a helyére. Mozgásuk adottságuknak megfelelően harmonikus, összerendezett, igénylik a rendszeres testmozgást. Ismerik és betartják a balesetvédelmi magatartásformákat. Életkoruknak megfelelően edzettek. Kialakul az egészséges életmód iránti igényük, szabályrendszerük. A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, tisztán a helyére teszik. Zsebkendőjüket használják. A kulturált étkezés szokásait gyakorolják. Esztétikusan terítenek, elkészítik tízóraijukat, uzsonnájukat, higiénikusan étkeznek, elfogadják az egészséges ételeket. Egyéni igényüknek megfelelően kiszolgálják magukat. A gyermekek szervezetük működéséről, az egészséges ételekről, szokásokról elemi ismeretekkel rendelkeznek. Kialakul a kisgyermek igénye a személyi és környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges táplálkozásra és kulturált étkezésre, az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére, egy adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás választására, a másokon való segítésre. Mindez az egészség megvédésére történő beállítódást (attitűdöt), az egészség megvédésére vonatkozó érdeklődést, szándékot, "érzékenységet" jelent. Az egészséges életmód alakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében: Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az életkori sajátosságokon kívül döntőszerepe van a sérülés típusának, mértékének és annak, hogy ezt az állapotot a gyermek és környezete hogyan dolgozza fel. Korábbi kudarcélményük, nehézségeik, a túlzott elvárások, vagy túlzott segítségnyújtások miatt a sérült gyermekek egy része inaktív, passzív, állandó bíztatást igényel olyan feladatokban, amit egyébként el tudna végezni. Az elvárásokat mindig a gyermek fejlődési üteméhez igazítjuk, kiemelten törekszünk a család és az óvoda gondozási szokásainak összehangolására. Egyénileg meghatározott prevenciós és korrekciós módszerek alkalmazunk. Óvodánkban a gondozáshoz szükséges feltételek megteremtése speciális elemekkel is bővül. Szükség esetén biztosítjuk a gondozáshoz szükséges speciális feltételeket, tárgyi eszközöket (kapaszkodók, feljárók, csúszásgátlók ). A szakszerű segítségnyújtás lépéseit közösen dolgozzuk ki, az óvodapedagógus, dajka, gyógypedagógus team azonos elvárásokat támaszt a gyermekekkel szemben. Előfordulnak olyan esetek, amikor a még el nem sajátított tevékenységeket el kell végeznünk a gyermekek helyett, miközben új sémákat tanítunk egy-egy önkiszolgálási lépéshez. A gyógypedagógusok 23

segítségével határozzuk meg, hogy mit tesz lehetővé a gyermek mozgás-, érzékszervi- és értelmi állapota, mi legyen a következő lépés, illetve mi az, amit egyáltalán nem lehet elvárni tőle az adott fejlettségi szinten. Az óvodai nevelés a SNI gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. Ezért fontos, hogy mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, ami az önálló cselekvéshez szükséges. Az óvoda - a teljes nevelőközösség - feladata a gyermekek képességeihez igazodó elvárások tükrözése. A gyermekeknek elegendő időt hagynunk, és következetesen megköveteljük tőlük azokat a feladatokat, tevékenységeket, melyeket már el tudnak végezni. Mindemellett folyamatosan új tevékenységeket tanítunk nekik, betartva a fokozatosság elvét. Biztosítjuk a feltételeket ahhoz, hogy minden gyermeknek az életkorának megfelelő szinten önálló életet élhessen. 3.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés A gyermek fejlődésére nézve legkisebb korától fogva döntő fontosságú, hogy érezze, nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen. Hermann Alice Nevelésfilozófiánk: Ebben az életkorban a gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelem vezéreltsége, érzelmei határozzák meg viselkedését, cselekvéseit. Az érzelmek labilisak, gyorsan keletkeznek, elmúlnak, ellentétes végletbe mehetnek át, ezért is tartjuk fontosnak, hogy az óvodában állandó értékrendben nevelődjenek a gyerekek. A gyermekek közösségi magatartásának megalapozása az óvodai nevelés egészét átszövő feladat. Az óvodai élet a gyermek szocializációjának második színtere, támaszkodik a családi nevelésre és szoros együttműködésre törekszik. Célunk: az érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör megteremtésével szívesen kommunikáló, érzelmekben gazdag, segítőkész gyermekek nevelése, akik képesek a konfliktusok kezelésére, a különbözőségek elfogadására, a családi nevelés kiegészítéseként (megismerve a gyermek korai, óvodáskort megelőző testilelki fejlődését) a gyermekek szocializációjának elősegítése, az alapvető erkölcsi normák és tulajdonságok kialakítása, amelyek az együttéléshez szükségesek. 24