VÉGELSZÁMOLÁS, ADÓVÁLTOZÁSOK, KOCKÁZATI KÉRDŐÍV, PDF-BEN VALÓ SZÁMLÁZÁS ÉS TÉTELES ÁFA 2012. június Konzultáns: Ruszin Zsolt könyvvizsgáló, adószakértő AZ ELŐADÁSOK TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓJA Végelszámolás A végelszámolások számvitelében az adójogi és a cégjogi változások érvényesülnek. A változások értelmében kényszertörlésnek hívjuk a kényszer végelszámolást, ezzel összevonták a kényszer végelszámolást és a felszámolási eljárást, amit kényszerből rendeltek el. Nem tartoznak a végelszámolások körébe a csőd, illetve a felszámolások esetei. A március elején folyamatban lévő kényszer végelszámolások esetében és a 2006. július elsejétől folyamatban lévő végelszámolásoknál 2013. február végéig kell majd az intézkedéseket megtenni. Aki ezt elmulasztja, azt kényszertörlés alá fogják vonni. Közel 42.000 cég van jelenleg végelszámolás alatt. A kényszertörlési eljárást a cégbíróság hivatalból indítja meg. A végelszámolást végző személynek értesítéseket kell megtennie, amelyről általában a végelszámolást végző ügyvéd szokott gondoskodni, de gyakran ezt a 7 megkeresést mégis a könyvelő szokta megtenni. 1. Értesíteni kell az ingatlanügyi nyilvántartást, 2. más vagyontárgy bejegyzését végző szervezeteket, 3. az Állami Munkaerő-piaci Szervezetet (ez jelenleg a Nemzeti Munkaügyi Hatóság), 4. a Környezetvédelmi Felügyelőséget, 5. pénzintézeteket, 6. különböző cég által tulajdonolt vállalkozásokat, 7. a folyamatban lévő ügyek kapcsán a különböző hatóságokat, bíróságokat. A végelszámoló a cég korábbi tisztségviselője által készített tevékenységet lezáró számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitómérleget készít. A végelszámoló nyitómérleget 45 napon belül kell elkészíteni. Ez arra szolgál, hogy a ha vannak hitelezők, a cégnél megtekinthetik, hogyan állnak a követeléseik. Ez alapján terjeszti elő a végelszámoló a tulajdonosoknak a korrigált összegeket tartalmazó végelszámolási nyitómérleget. A tevékenységet lezáró beszámoló szokványos számviteli beszámoló. Először is le kell zárni az üzleti évet azzal a nappal, amelyre vonatkozóan a végelszámolást elrendelték. A döntés esetében, ha például ez március 27., ezt a beszámolót március 26-ával kell 1
elkészíteni. A számviteli törvény miután ez egy nagyon speciális eset nem foglalkozik azzal, hogy hogyan alakul a mérlegkészítés időpontja, az elkészítés határideje, de miután nem alapesetről van szó, így a speciális esetekre vonatkozó 90 nap az irányadó. Ezt a beszámolót közzé is kell tenni, de üzleti jelentést nem kell hozzá készíteni. Van olyan végelszámolás, amely kényszer végelszámolássá fordul át, mert a normál végelszámolási tevékenységet lezáró mérleget a könyvelő nem tudta közzétenni. Ha a tevékenységet le kell zárni, akkor készül egy NYENYI, amely azért fontos, mert soron kívüli lesz. Az ügyfélkapun keresztül be lehet nyújtani, amennyiben megvan a hozzáférés. Aki bejelentette a hozzáférését évekkel ezelőtt, annak akkor is megvan a hozzáférése, ha már nem könyvel annak a cégnek, mert az ONYF minden évben megszavazza a bizalmat annak a könyvelőnek, aki a céggel kapcsolatban áll. Az viszont, aki most könyveli a céget, de nincs hozzáférése, nem jelentkezett be és csak egy soron kívüli NYENYI-t kellene benyújtania, annak a regisztrációt újra kell kezdenie. Így célszerű megkeresni az előző könyvelőt. A feldolgozott adatokról a cégbíróság valamilyen papíralapú igazolást vár. Abban az esetben, ha nincs foglalkoztatott, akkor egy nemleges adatszolgáltatást is igénybe lehet venni. A https://e-ugyintezes.onyf.hu weboldalon lehet ezt megtenni, nem kell hozzáférést generálni, nincs szükség külön meghatalmazásra, ezt bárki benyújthatja, aki a céggel összefüggésben áll. A másik lehetőség az, hogy egy nullás NYENYI-t készít a könyvelő. A cégbíróság nem fogadja el az ügyfélkapu által adott igazolást, azt külön le kell pecsételni. Adóbevallások tekintetében be kell nyújtani a 71-es bevallást, ez lesz a végelszámolásnak a fő bevallása. Ezt kell használni a társasági adó, illetve a különböző hitelintézeti és egyéb járadékok megállapítására. A többi adónem a 08, 01, 65 bevallásnak az adott időszakra vonatkozó formáján lesz bevallható. Tehát ki kell választani a bevalláson, hogy végelszámolás alatt, majd az időpontot. A hivatalnak látnia kell az időpontokat, ez nagyon fontos. Ha az ügyvéd csak megígérte, hogy majd benyújtja a tevékenységet lezáró változásbejegyzési kérelmet, tehát elindítja a végelszámolást, az szintén problémát okozhat. Meg kell várni, hogy benyújtsa, és azt is meg kell várni, hogy bejegyezzék. Be kell vallani az iparűzési adót, ahol még van, ott a kommunális adót is. Az iparűzési adó lezárására vonatkozóan ugyanazok a szabályok élnek, mint a normál időszakra, csak itt nem december 31. lesz a vége. Ugyanúgy meg kell osztani, és ugyanúgy a megfelelő megosztási módszert kell választani. Az iparűzési adónál a székhely 0%, telephely 100% eset nem fordulhat elő, mert a székhelyre valamennyit osztani kell. Amikor a székhelyre jut a 100%, és a telephelyre 0%, akkor valószínű, hogy nulla lesz a vége. Telekadó, építményadó esetén értesíteni kell az önkormányzati adóhatóságot, hogy tört időszakra vonatkozóan állapítsa meg az adót, illetve ha vannak speciális bevallások, például a katasztrófavédelmi hozzájárulás. Az egyszerűsített végelszámolás ugyanúgy néz ki, mint a normál végelszámolás, csak az első döntés nem egy döntés, hanem közlemény. Amikor ez a közlemény megjelenik, ugyanaz a hatása, tehát elindul vele a végelszámolási időszak, csak jobban rejtve marad, 2
ezért jelezni kell az adóhatóságnak, hogy van egy tevékenységet lezáró dátum (T201 lap). A végelszámolás kezdetekor készül egy nyitómérleg. Az eredeti számviteli szabályok szerint készült tevékenységet lezáró mérlegben a következő módosításokat végezi el a végelszámoló: 8. hozzáigazítja a hitelezők igénybejelentéseihez, 9. vagyoni helyzet szerint korrigál, 10. felveszi a nem szereplő követeléseket és kötelezettségeket, 11. törli az értékhelyesbítést és az értékelési tartalékot, 12. kivezeti az időbeli elhatárolásokat, értékmentéseket, és 13. elszámolja a céltartalékot a bevétel javára. A végelszámolás számviteléről a törvény azt mondja, meg kell felelni a korrigált végelszámolási nyitómérleg szabályainak, a számviteli törvény 11. (12) bekezdésének, a számviteli adatokra épülő adóbevallásnak és a piaci értéken történő értékelésnek, valamint a vagyonfelosztási javaslat rendelkezéseinek. A végelszámolási időszak alatt benyújtandó beszámolók közzététele kötelező. Amikor eltelik legalább egy üzleti év, vagy akár egymás után több is, problémát jelenthet a könyvelői programban, hiszen a fordulónap az eredeti tevékenység lezárásának indulónapja lesz. Példa: elindul a végelszámolás május 10-én, akkor mindig május 9-én lesz a fordulónap. Itt lényegében eltérő üzleti évet kell vezetni a cégeknek. A végelszámolás visszamenőleges hatállyal lesz lezárva. A végelszámolás időszaka alatt különböző hitelezői igények merülhetnek fel, erre fedezetet lehet képezni. El lehet különíteni rá lekötött tartalékot. Vitatott hitelezői igények esetében a lekötött tartalékot fel kell oldani. A különböző pénzeszközöket, amelyek nem minket illetnek, át kell adni. Ha a végelszámoló tőkehozzájárulás teljesítésére köteles, akkor az általa teljesített tőke-hozzájárulást a saját tőkébe kell helyezni. A szakképzési hozzájárulási előleg bevallásáról is az eltérő üzleti évnek megfelelő szabályokat kell alkalmazni. Amikor a végelszámolás a végéhez ér, választani kell valamilyen dátumot, ami alapján be kell nyújtani a végelszámolást lezáró mérleget, vagyonfelosztási javaslatot és a végelszámolás lezárásáról szóló döntést. Ha ezeket az anyagokat például augusztus közepére sikerül elkészíteni, akkor választható a július 31-ei dátum. A jogszabály szerint ezeknek az elkészítésére van idő. Ha a végelszámolást lezáró mérlegben kötelezettségek szerepelnek, akkor a cégbíró az egészet visszaküldi hiánypótlásra, mert ez a cég így nem végelszámolhat, így nem engedik töröltetni sem. Fennmaradó kötelezettségek esetében a cégek leggyakrabban a tagi kölcsönt szokták alkalmazni, ami lényegében átminősül ajándéknak abban az esetben, ha a tulajdonos a vállalkozás felé ezt, mint követelés elengedi. Így az ajándékozás fogalma szerint illetéket kell ezután fizetni, mivel a cég és a magánszemély között rokoni kapcsolat nem áll fenn, tehát 30%-ot kell megfizetni. Ajánlott a következő két módszert alkalmazni. 3
1. Pótbefizetés - nem kell külön döntést hozni róla, - a GT szerint a Bt. vagy Kkt. tagja adhat pótbefizetést, - Kft. esetében kicsit bonyolultabb, mert vannak kógens szabályok. A társasági szerződésnek meg kell engednie a pótbefizetést. Ha nem engedi meg, akkor ez az intézmény nem létezik. Nem lehet taggyűléssel elrendezni, mert a módosítást a társasági szerződéssel összhangba kell hozni, azt okiratba kell foglalni, és azt a cégbíróságnak akkor is be kell adni, ha egyébként a cégjegyzék nem módosulna. Ezt a Ctv. 2006-tól szabályozza így. A pótbefizetésnél a tulajdonos az adott összeget rendelkezésére bocsátja a társaságnak. Például tartoznak a pénzeszközök, pénztár követel. Az pénztárban így keletkező összeget pedig a tagi kölcsön törlesztésére fordítja egészen addig és annyiszor, amíg a tagi kölcsön nem nullázódik. 2. Átvállalás Ha a pótbefizetés nem lehetséges, célszerű az átvállalást alkalmazni abban a formában, hogy másik beszámolót készítünk, mondván, hogy a cégnek nincs kötelezettsége, mert azt tőle átvállalták. Az átvállalás legyen ellenértékes, a cég fizet érte, hogy a magánszemély vállalja át, adjon érte meghatározott összeget, így ez nem minősülhet ajándéknak. Az átvállalás következményeként a kötelezettség átkerül egy magánszemélyhez, így a cég nem tartozik. A végelszámolás lezárására a kormányrendelet szerint 60 napnyi idő áll rendelkezésre. A Ctv. szerint a bejegyzésre, a benyújtásra elmulasztott változásbejegyzési kérelmeket is el kell bíráltatni. Vagyonfelosztási javaslat Három fő tartalmi része van: - fel kell sorolni az összes speciális eszközt, - a számviteli beszámoló mérlegében kimutatott kötelezettségeket, - az eszközök és kötelezettségek alapján meg kell állapítani a tulajdonosok részére kiadandó eszközöket. Meg kell határozni a javaslatban, hogy - kiről van szó (főtulajdonos, tulajdonos), - a felosztható vagyont, - terheli-e valamilyen kötelezettség a vagyont, - az iratmegőrzésre vonatkozó szabályokat. A végelszámolás lezárását követően a hibás adóbevallás nem javítható és nem pótolható. Az átmeneti áfakövetelés visszaigénylésének elmulasztása nem automatikusan kerül hibaágra, tehát ha átvihető követelésen marad, az adóhivatal nem 4
engedi kijavítani. Az adószámla tartalmára vonatkozóan 17-es benyújtásához az adóhivatal különleges felhatalmazásokat kér. Csak azt a bevallást lehet benyújtani, amelyet az adóhivatal már fel tud dolgozni, tehát a megfelelő dátumnak rendelkezésre kell állnia. A hibernált adóbevallásokat az adóhivatal nem szokta felébreszteni. Az adóhivatal 2009. február elsejétől elektronikus úton közli a cégbírósággal, hogy le lehet zárni a végelszámolást, amelyet általában adóellenőrzés előz meg. 2012-ben ezt az ellenőrzést már nem kötelező lefolytatni a hivatalnak. A 2009. február 1-je előtt megkezdett végelszámolások esetében úgynevezett nyilatkozat nevű nyomtatványt kell benyújtani. 2012. január 1-jétől az adóhivatal közigazgatási eljárás keretében az ügyvezető terhére állapítja meg a számviteli törvény megsértése miatti mulasztási bírságot. Jogszabály szerint ennek 500.000 Ft a felső határa, amely a cégre is kiállítható, mivel alanya a bűncselekménynek. 5
2012. évi adóváltozások A tb-rendszer három részre lett osztva: - a levont járulékok rendszere maradt (8,5% és 10%), - baleseti adó, - tb-járulék (27%), szociális hozzájárulási adó. Az szja-ból, társasági adóból kivezetik a kedvezményrendszereket. A szociális hozzájárulási adó rendszere nem teljesen fedi és egyezik meg a régi tbrendszer szabályaival. Már nem minősülnek a saját jogú nyugdíjasok nyugdíjasnak, ha egyébként korhatár előttiek, rokkantsági, rehabilitációs ellátásban részesülnek. A szociális hozzájárulási adó egyéni vállalkozókra, mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó adó. Az adónak viszont nem alanya a kistermelő. A Nemzeti Munkaügyi Hatóság fogja a bérkompenzációra vonatkozó szabályok betartását a közbeszerzési eljárásokban részt vevők esetében ellenőrizni. Akkor fog a szankció életbe lépni, ha azt 90% alatt teljesítették, és az eltérés nem több, mint a létszám 300 forinttal kalkulált összege. A bérkompenzációt még jelenleg is meg lehet adni. Mivel nincs rá külön formanyomtatvány, így visszamenőleg, önrevízióval lehetséges. A Karrier Híd Program keretében 13,5%-os kedvezményt vehetnek igénybe azok a dolgozók, akiknek előzőleg az állam volt a munkáltatója, de valamilyen ok miatt elbocsátották őket. A START Bónusz 2012-ben egy évre adható ki, és a kedvezmény 139.500 forintig biztosít szociális hozzájárulási adó mentességet a gyermekét nevelő anya esetében. A nem szakképzettek kedvezményét 2013-tól fogják bevezetni. Társas vállalkozások esetében mindenki biztosítottnak számít, a szociális hozzájárulási adó mértéke 112,5% lett. A tag ügyvezető biztosítási jogviszonya személyes közreműködési kötelezettséget eredményező jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony is. A kettőt szét kell választani. Felmentést adhat a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó jogviszony. Bt., Kkt. esetében a törvény azt mondja, hogy lehet hallgatólagos a megállapodás, amely társasági szerződés vagy a többi taggal kötött megállapodás. Kft. esetében kógensek a szabályok. Ha van közreműködés a társasági szerződésben, akkor igen, ha nincs benne, akkor nem lehet élni ezzel a lehetőséggel. A garantált bérminimum alkalmazása kétféle lehet. Ha közreműködés alapú a biztosítási jogviszony, akkor számít, hogy kell-e hozzá szakképesítés. A közösségi rendelet szerint egyszerre valaki csak egy helyen lehet biztosított, ezt A1- es igazolással lehet bizonyítani. Például, ha egy banki alkalmazottnak Franciaországban van egy magyarországi Kft.-je, és a Kft. vett egy belvárosi ingatlant és üzemelteti is, akkor a kérdés ilyenkor, hogy ő tag és ügyvezető, így létrejön-e a biztosítási jogviszony? Nem jön létre. Ezt neki A1-es igazolással kellene bizonyítani. Ha az ügyvezető külföldön végzi a tevékenységét, akkor magyarországi munkavégzés hiányában Magyarországon nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. 6
Járulékalap része a szabadságmegváltás, jutalom, végkielégítés, újrakezdési támogatás, amelyek eddig kivételek voltak, mert megállapíthatatlanná tette a táppénzalapot. Őstermelők a szociális hozzájárulási adót a minimálbér alapján fizetik meg, kivéve a kistermelőket. Szja. tekintetében levonható a másik településen fizetett bérleti díj. Például, ha valaki Debrecenben lakik, de Békéscsabán dolgozik, és a debreceni lakását kiadja ötvenezer forintért, közben Békéscsabán szintén ötvenezer forintért bérel lakást, akkor a kettő összevonható. A számlákon fel kell tüntetni az EV-számokat (egyéni vállalkozói nyilvántartási szám) A hibás kedvezmény nyilatkozatok esetében továbbra is 12% automata bírság él. Ha a munkáltató nem okoz vele diszkriminációt, egy általa megjelölt csoportra vonatkozóan adhat cafetériát. Megszüntették az úgynevezett internet utalványt, amellyel a munkáltató internetezési lehetőséget biztosított a munkavállalójának. Van viszont egy olyan lehetőség, hogy a munkáltató ugyanúgy előfizethet mobil internetet vagy akár a munkavállaló otthoni címére is internetet, ha az üzleti célokat szolgál. Például egyszerűbb és olcsóbb a kommunikáció. Ezt a fajta szolgáltatást akkor sem lehet megadóztatni, ha a munkavállaló magáncélra használja, mert a törvény úgy rendelkezik, hogy azt a dolgot, amit magáncélra is lehet használni, de üzleti célokat szolgál, nem lehet megadóztatni. Az áfáját levonásba lehet helyezni. A reprezentáció szja-alapú. Minden hónap 12-éig be kell vallani, így az összes reprezentációs bizonylatot fel kell dolgozni ezen időpontig. Zrt.-k esetében 50% feletti tulajdonosokat kell csak bejelenteni. A bizonytalan adójogi helyzet fogalmát kivezették a jogszabályból. Az innovációs járulék esetében fontos, hogy a számítási szabályok változtak. A partnert és a kapcsolódó vállalkozást most már figyelembe kell venni, de csak a szomszédos piacon belül, illetve a magánszemélyi kapcsolatokat is. Termőföldre épített lakóparkokat kétszeres adóalappal adóztatja a jogszabály. Az adóigazolást korlátlan számban lehet kikérni. 2012. évre könyvvizsgálati szempontból már nem vonatkozik a 100 milliós határ. A készpénztartás után 2012-től 10%-ot kell fizetni. Az osztalékelőleget a 6 hónapos beszámoló alapján is meg lehet állapítani, így nem kell közbeeső mérlegeket készíteni az osztalékfizetéshez. 2012-től a törvény lehetővé tette, hogy elektronikus úton a kontírozást kiváltsák, lényegében a szoftver naplója lesz az, ami ezt a kontírozási kötelezettséget teljesíti. 7
A kockázati kérdőív Ha a kockázati elemzést a hivatal lefolytatja, és annak eredményeként a céget kockázatosnak tartja, akkor fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja. Akkor indulhat kockázati elemzési eljárás, ha a vezető tisztségviselő és képviseletre jogosult tagjának, vagy az ötven százalékot meghaladó tulajdonosnak a minősített többségi befolyással rendelkező tagja vagy részvényese személyében változás történik. Másik eset lehet az adószám igénylése. A hivatal egy kockázatelemzési kérdőívet küld, ennek megküldését végzésben közli, amelyben 10 napos határidőt ír elő. Jogszabály szerint az adóhivatalnak be kell mutatni a részletes tevékenységet, a foglalkoztatottak számát, alkalmazás jellegét, az eszközöket, a tevékenység végzéséhez szükséges ingatlanokat és a pénzügyi finanszírozási forrásokat. A kérdőív 38 kérdést tartalmaz, amelyek a következők: 1. Adóköteles tevékenységét az adózó ténylegesen megkezdte-e? 2. Az adóköteles tevékenységet nem kezdte meg, akkor nyilatkozni kell, hogy mikor fogja megkezdeni. Ezt a rovatot nem kell kitölteni, ha az 1. kérdésre igennel válaszolt. 3. A ténylegesen megkezdett első hat legnagyobb árbevételt keletkeztető adóköteles tevékenység felsorolása. TEÁOR + megnevezés, illetve a tárgynapi árbevételt is figyelembe kell venni. 4. Miért nem kezdte meg a tényleges tevékenységet? 5. Meg kell jelölni a dátumát annak, hogy mikor fogja a vállalkozás a tényleges adóköteles tevékenységét megkezdeni. 6. Meg kell jelölni legalább három, egy éven belül tervezett adóköteles tevékenységet. 7. Az adóköteles tevékenység tényleges végzésének helyét és a tevékenységi köröket kell párosítani egymással. Meg kell adni a székhely-, telephelyadatokat, majd fel kell sorolni a helyszínen végzett tevékenységeket TEÁOR számokkal. 8. Vevői kör megjelölése. A kitöltési útmutató szerint nettó árbevétel adatokat kell súlyozva megadni, a 10% alatti vevőkör nem jelölhető meg, és az időpontokat fel kell tüntetni. 9. A földrajzi eloszlás és a vevők viszonyát kell meghatározni. Belföld, Közösség vagy harmadik ország. A Közösségen belül export értékesítés esetében fel kell sorolni öt célországot. A kitöltési útmutató szerint a kérdőív kitöltésének napjáig realizált árbevétel alapján kell számolni. 8
10. A tárgyévben, megelőző évben a forgalom értéke szerint a 3 legnagyobb vevő megnevezése, az adott vevőnek történő teljesítési, értékesítési adatai. A vevő nevét, adószámát (ha külföldi) és a forgalmi értéket is meg kell nevezni. 11. A bevétel rögzítésének módja. A kitöltési útmutató pontosítja a kérdést az árbevételre. Választási lehetőségek: pénztárgép, nyomdai úton előállított számla, számítógépes számlázó program, EDI-alapú számlázás. 12. Tárgyévben a forgalom értéke szerint a 3 legnagyobb szállító megnevezése és az adott szállító részéről teljesített forgalom összesítése. Hasonló a vevők összesítéséhez. 13. Könyvvezetés saját alkalmazottal vagy könyvviteli szolgáltatást nyújtó személy által való ellátása. Ha könyvviteli szolgáltató végzi, akkor meg kell nevezni. 14. Vezető tisztségviselők jogviszonyának felsorolása és minősítése. A kitöltési útmutatóban van egy felsorolás arra vonatkozóan, hogy a vezető tisztségviselők tevékenységük végzésének milyen a gyakorisága. 15. A kérdőív kitöltésének időpontjában az adózónál foglalkoztatott személyek száma, ebből a munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatott személyek számának a megjelölésével. A társas vállalkozó és az ügyvezető nem számít bele, nem tüntethető fel, így a létszám lehet, hogy nulla lesz. 16. A szakirányú képesítésű foglalkoztatottak száma. Ugyanaz a helyzet, mint az előző kérdésnél. Ha a társas vállalkozó vagy az ügyvezető szakképesített, akkor sem számít bele a létszámba. 17. Amennyiben van szakképesítésű dolgozó, akkor a cég annyit foglalkoztat-e, amennyire szükség van? 18. Foglalkoztatottak FEOR-szám szerinti leosztása. 19. Foglalkoztatottak száma, munkavégzés helye szerint. A vállalkozás tulajdonosát mint ügyvezetőt szintén nem kell feltüntetni. 20. A munkaerő részére a munkavégzéshez szükséges munkaruhát adnak-e? 21. Jelenléti ív vezetésének módja. 22. Ki felel a munkavállalók bejelentéséért? Az egyéb felelős csak magánszemély lehet. Képviselő, tulajdonos, személyügyi vezető, könyvviteli szolgáltatást végző egyéb felelős. 23. Az adózó tulajdonában lévő eszközök bekerülési értéke ezer forintban megadva a számviteli törvény alapján. Ez az utolsó számviteli beszámoló tárgyi eszköz tükre. 24. Az adózó használatában lévő más tulajdonban lévő szerződés szerinti havi díja. Immateriális javak, ingatlanok, műszaki berendezések, egyéb berendezések tartoznak ide, és havi lebontásban kell megadni. 25. Az adózó tulajdonában lévő 10 legnagyobb méretű belföldi ingatlan. 9
Irányítószám, település név, helyrajzi szám, művelési ág, terület és tulajdoni hányad, ezeket az információkat kell feltüntetni, ehhez pedig szükség van a tulajdoni lapra. 26. Tevékenységhez szükséges eszközök rendelkezésre állása. 27. Székhely céljára igénybe vett ingatlan használati jogcíme. Saját tulajdon, bérelt, székhely szolgáltatás, egyéb jogcím. 28. A székhely céljára igénybe vett ingatlan adatai. 29. Az adózó székhelyén rendelkezésre álló terület. Iroda, raktár, üzemi terület, üzem, lakás, családi ház, egyéb lehetőségek közül lehet választani. 30. Az adózó telephelye vagy fióktelep létezése. A 7. kérdésben egyszer már válaszolni kellett erre. 31. Telephelyek, fióktelepek, területi, használati adatai árbevételi sorrendben. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához szintén szükség van a tulajdoni lapra. 32. Telephely hiányának oka? A választható meghatározások közül a legegyszerűbb az, hogy nincs rá szükség. 33. Székhely, telephely, fióktelep távolsága. Ha 60 km-től távolabb van egymástól a székhely és a fióktelep, akkor a 34. pontban meg kell fogalmazni, hogy miért. 35. A kérdőív kitöltésének napján fennálló pénzeszközök és követelések. Nem az egyszerűsített éves beszámoló, hanem a nagy mérleg adataira van szükség. Mérleg szerinti osztásban meg kell adni a forgóeszközük adatait, 1.000 Ft-ra kerekítve. 36. A kérdőív kitöltésének napján fennálló kötelezettségek, mindenre kiterjedően. 37. Adózó jegyzett tőkéjének az összege, amelyben az apportot is meg kell jelölni. 38. Adózó jelenleg rendelkezésre álló és a tárgyévben tervezett finanszírozási forrásai. A kitöltési útmutató szerint a TERV oszlopban a tárgyévet követő adatokat fel kell tüntetni, amelyekbe a meglévő forrásokat is bele kell számítani. Törzstőke, tagi kölcsön, hitelek, előlegek, vissza nem térítendő támogatások. 10
PDF-BEN VALÓ SZÁMLÁZÁS ÉS TÉTELES ÁFA BEVALLÁS 2012-től az uniós irányelvek szerint az ügyfélnek el kell fogadni az elektronikus számlázás tényét. Ha befogadta a számlát, akkor ráutalásos magatartással elfogadta azt. A jogszabály változásának értelmében már nincs példányszámozás. Az adóhivatal már nem tiltja a PDF alapú számlák elektronikus úton való továbbítását, mivel már nem kell példányszámozni, így mindegy, hogy melyik példány érkezik meg az ügyfélhez. Jogszabály szerint már nem lehet adóhiányt megállapítani PDF-ben kiállított számla alapján. A termék import áfája jelenleg is tételes áfa. A tételes áfa elsősorban a kockázatok kiszűrésére jönne létre. Ismert áfa kockázat, hogy - nem adóalany számláz, - nem gazdasági eseményt számláz, - van gazdasági esemény, de a két partnernek semmi köze hozzá, nem vették igénybe, vagy nem nyújtották. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete a tételes áfa bevezetésének lehetősége kapcsán kidolgozott egy javaslatcsomagot, amelyben a legfontosabb tételek a következők: - az adószám, név, cím alapú azonosítás elvetése, - napi vagy tételes nyugta bevallás elvetése, - a nyugtás magánvásárlások tételes bevallásának kizárása, - bizonylatszámokra épülő azonosítási rendszer (CDV-kóddal támogatva), - szükségtelenül elterjedt számlák helyett a számviteli bizonylatok szélesebb körű alkalmazása a költségelszámolásban, - a vevői kezesség alkalmazhatóságának bevezetése, - a feldolgozáshoz szükséges jó minőségű szoftver beszerzésének, frissítésének támogatása, - a bevallási határidő kitolása. 11