Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által képviselt tagvállalatok szerepe a magyar gazdaságban

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által képviselt tagvállalatok szerepe a magyar gazdaságban 211. szeptember

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Bevezetés... 5 Adatforrások... 6 Hozzájárulás a magyar gazdaság teljesítményéhez, a foglalkoztatáshoz és a költségvetéshez 8 Az IGYE tagvállalatai által előállított bruttó hozzáadott érték alakulása... 9 Közvetett és indukált nemzetgazdasági hatások... 11 A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepe... 14 A tagvállalatok költségvetési hozzájárulásai... 18 A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai a gazdaság egyes területeinek teljesítményéhez... 2 Az árnyék-hozzájárulások összesített értéke... 2 Az árkedvezmények alakulása... 21 Az egészségügyi intézmények működésének közvetlen támogatása... 23 Az orvosok továbbképzésére költött tagvállalati források... 24 A tagvállalatok kutatás-fejlesztési kiadásai... 25 A Konvergencia Program gyógyszerkasszát érintő intézkedéseinek várható hatásai a vezetői kérdőívek alapján... 28 A tagvállalatokhoz kapcsolódó hozzáadott érték várható alakulása... 3 A cégek foglalkoztatásának várható alakulása... 32 A tagvállalatok költségvetési befizetéseinek várható alakulása... 33 Az intézkedések nettó államháztartási hatása... 34 Mellékletek... 37 Adózási kérdések Ágazati különadók vs. anyavállalati nyereségrátával számított társasági adó... 37 A további adóemelések lehetséges hatásai egy kockázati pálya eredményei... 38 2

Vezetői összefoglaló Tanulmányunkban az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) által összefogott tagvállalatok nemzetgazdasági szerepének felmérésére és értékelésére törekedtünk, illetve célul tűztük ki a szektort érintő kormányzati lépések hatásvizsgálatát. Eredményeink azt mutatják, hogy a tagvállalatokhoz közvetlenül és a tovagyűrűző hatások révén közvetetten a magyar gazdaságban előállított hozzáadott érték körülbelül 1 százaléka, mintegy 235 milliárd forint kapcsolódott 21-ben. A tagvállalkozásokhoz közvetlenül kapcsolódó hozzáadott érték nagyjából megfelel a komoly fejlesztési támogatásokban részesülő szállodaipar által megtermelt összegnek. A tagvállalatok kereskedelmi profiljuk mellett szorosan integrálódtak a magyar gazdaságba, partneri kapcsolataik révén erős tovagyűrűző hatásokkal bírnak a gazdaság más szereplőire. A vállalkozások fejlődése vagy esetleges hanyatlása ennek megfelelően a cégek közvetlen szerepénél erőteljesebb hatással jár a gazdaság egészére. A tagvállalatok által előállított 1 forintnyi hozzáadott érték a nemzetgazdaság más területein további 14 forintnyi hozzáadott érték létrejöttét támogatja. A foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatásuk is jelentős, a tagvállalatoknál létesülő 1 munkahely 8 további állás létrejöttéhez/megtartásához járul hozzá a magyar gazdaságban. A cégek magyarországi jelenlétük révén összesen körülbelül 73 milliárd forinttal gyarapították 21-ben a költségvetés bevételeit. Ez az összeg tartalmazza az ágazati különadókat, a munkabéreket terhelő társadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó befizetéseket, a cégek nettó áfabefizetését, valamint a társasági és az iparűzési adót, és nagyságrendjét tekintve megfelel az állami vagyon értékesítéséből, hasznosításából befolyt költségvetési bevételeknek (21-ben 71 milliárd forint). A statisztikai mutatókkal jól mérhető gazdasági hatások (hozzáadott érték, foglalkoztatás, adóbevételek) mellett a tagvállalatok árbevételük mintegy 1 százalékának megfelelő árnyék-hozzájárulással segítették a magyar gazdaság és az egészségügyi ellátórendszer működését, fejlődését. Az árnyék-hozzájárulások elnevezést az indokolja, hogy az e néven kimutatott kiadások jelentős hányada ugyan tartalmilag a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulást jelent, ám a hivatalos statisztikák ezeket egyáltalán nem vagy csupán részben képesek megragadni. A 21-ben összesen 36 milliárd forintot kitevő árnyékhozzájárulások jelentős része, több mint 1 milliárd forint árkedvezmények, gyógyszer-, eszköz- és pénzadományok formájában közvetlenül az egészségügyi intézmények működését segítette. Orvostovábbképzésekre mintegy 4,6 milliárd forintot fordítottak a cégek, valamint körülbelül 16,7 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre, meghatározóan klinikai vizsgálatokra. A kutatás-fejlesztési kiadások tekintetében a cégek a nemzetgazdaság 3

leginnovatívabb vállalatai közé tartoznak. Ezt támasztja alá, hogy bruttó kibocsátásuk arányában mérve a nemzetgazdasági átlag közel nyolcszorosát költöttek K+F tevékenységre 29-ben. Emellett felmérésünk eredményei szerint alkalmazottaik 1 százaléka foglalkozik közvetlenül kutatás-fejlesztéssel, ami az átlagos nemzetgazdasági arány tízszerese. A klinikai vizsgálatok további pozitív hatása, hogy általuk 28 21 között 32 ezer beteg részesült korszerű, az Egészségbiztosítási Alap forrásait nem igénylő terápiában. A Konvergencia Programban felvázolt és részben már életbe léptetett, a gyógyszerkasszát érintő intézkedések komoly változásokat hozhatnak a tagvállalatok gazdasági szerepében, amiket a vezetői kérdőívek segítségével értékeltünk. Eredményeink azt mutatják, hogy nemzetgazdasági szinten a tagvállalatokhoz kapcsolódó hozzáadott érték 56 milliárd forinttal csökkenhet 21 és 212 között, ami a nominális GDP növekedését 211-ben és 212-ben évente nagyjából,1 százalékkal mérsékelheti. Emellett jelentős számban szűnhetnek meg magasan képzett munkavállalókat igénylő álláshelyek, illetve az egészségügyi intézmények számára is komoly terhet jelentene az árkedvezmények, adományok visszaesése, valamint a klinikai vizsgálatok elmaradása miatt kieső bevételek. Mindezen áldozatok árán számításaink szerint az államháztartás egyenlege legfeljebb 6 milliárd forint körüli mértékben javulna 212-től kezdődően. Bár a tanulmány során részletes adatok hiányában nem állt módunkban a gyógyszeripar IGYE-tagvállalatokon kívüli szereplőire vonatkozóan részletes hatásvizsgálatokat végezni, úgy látjuk, hogy a nettó államháztartásiegyenleg-javulás a Konvergencia Programban kitűzött megtakarítási célszámok töredékét érheti csak el. Ennek oka, hogy az adóemelésekre, egyéb árbevételcsökkentő lépésekre a tagvállalatok elbocsátásokkal és tevékenységük átszervezésével reagáltak már az év eddigi részében is. Az alkalmazkodási folyamat az év hátralevő hónapjaiban és 212-ben várhatóan tovább erősödik. Ez a bemutatott tovagyűrűző hatások miatt káros a nemzetgazdaság egésze számára, és e folyamatok miatt az adóemelések az adómérték növelésénél jóval kisebb arányú tényleges bevételnövekedést eredményezhetnek. Kiemelhető emellett, hogy a cégekre nehezedő adóterhek további emelése az erősödő tovagyűrűző hatások miatt (drasztikus elbocsátások és a cégek működésének radikális átszervezése) várhatóan már a fokozott gazdasági áldozatok árán sem képes javítani az államháztartás helyzetén. 4

Bevezetés Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) 23 nemzetközi hátterű, innovatív készítményeket fejlesztő és előállító gyógyszergyártó cég hazai leányvállalatait fogja össze. Ezek a vállalatok jelenlétükkel, tevékenységeikkel részt vesznek a magyar nemzetgazdaságban keletkező jövedelmek és hozzáadott érték előállításában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy munkahelyeket biztosítanak, árukat és szolgáltatásokat vásárolnak a hazai gazdaság más szereplőitől, így közvetve további munkahelyek létrejöttét, megtartását támogatják. A hozzáadott érték gazdasági értelemben nem más, mint a cég által az adott időszakban értékesített termékek, valamint a készletváltozások pénzbeli értékének összege csökkentve az anyagjellegű ráfordításokkal. Egyszerűbben fogalmazva a bruttó hozzáadott érték az adott időszakban megtermelt/értékesített áruk és szolgáltatások közvetlen anyagjellegű költségein felüli többlet. Ez a többlet nyújt fedezetet a munkavállalók jövedelmeinek kifizetésére, a működés fenntartásához szükséges eszközök pótlására, valamint a cégek tulajdonosainak profitja is e forrásból származik. A hozzáadott érték terhére kifizetett, a munkavállalókat és a tőketulajdonosokat illető jövedelmek egy részét vonja el az állam különböző adók, járulékok és egyéb befizetési kötelezettségek formájában. Látható tehát, hogy a hozzáadott érték alakulása kulcsfontosságú mind a munkavállalók, mind a tőketulajdonosok, mind az állam számára, hiszen jövedelmeik tartósan nem szakadhatnak el a közvetlen termelési költségeken felüli többlet értékétől. Ha a gazdasági szereplők (munkavállalók, tőketulajdonosok, állam) mégis huzamosabb időn keresztül a megtermelt hozzáadott értéket megközelítő vagy annál nagyobb összeget vonnak ki a cégből, akkor megkezdődik a vagyonvesztés, a termeléshez használt eszközök fokozatos felélése. Ennek következtében a vállalatok működésük fenntartása érdekében idővel pótlólagos tőkebevonásra kényszerülhetnek vagy ennek hiányában megszűnhetnek. A fenti érvelés fonalát követve építjük fel kutatásunk eredményeinek összegzését. Az első fejezetben a 23 IGYE-tagvállalat auditált éves beszámolóiból származó adatok felhasználásával becslést készítünk a cégek közreműködésével a magyar gazdaságban létrejövő hozzáadott érték összegéről. Emellett figyelmet fordítunk az IGYE-tagvállalatokhoz köthető foglalkoztatásra, valamint összegezzük a cégek által különböző jogcímeken teljesített költségvetési befizetéseket. A vállalatok működésének teljes nemzetgazdasági hatásáról is szolgálunk becsléssel, amihez az angolszász országokban elterjedt hatásvizsgálati módszertant alkalmazzuk. Az elemzés e szakaszában a 28 21 közötti időszak tényadatait vizsgáljuk, amiket a fentiekben leírt becslésekkel egészítünk ki. 5

Az elemzés második fejezetében a tagvállalatok körében végzett adatgyűjtésre alapozva ismertetjük a gyártók szerepét az egészségügyi rendszer fenntartásában, a gyógyszerellátási láncban, valamint a hazánkban megvalósuló gyógyszeripari kutatás-fejlesztés területén. A felsorolt csatornákat összességében a tagvállalatok nemzetgazdasági árnyékhozzájárulásainak nevezzük. Az elnevezést az indokolja, hogy a kimutatott kiadások jelentős hányada ugyan tartalmilag a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulást jelent, ám a hivatalos statisztikák ezeket egyáltalán nem vagy csupán részben képesek megragadni. A kutatás eredményeinek ismertetését a tagvállalatok vezetői által kitöltött kérdőívek értékelésével zárjuk. A kérdőívek segítségével két elemzési feladatot végzünk el. Egyrészt pillanatképet alkotunk arról, hogy a vállalatvezetők miként értékelik cégük jelenlegi helyzetét. Másrészt a várakozásokra vonatkozó kérdések segítségével felmérhetők a 211 áprilisában nyilvánosságra hozott Konvergencia Program gyógyszerkasszát érintő lépéseinek várható hatásai. A kormányzati intézkedések valószínűsíthető következményeit az első szakaszban vizsgált gazdasági mutatókra nézve számszerűsítjük (hozzáadott érték, foglalkoztatás, költségvetési bevételek), valamint megbecsüljük a kormányzati bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépések tényleges nettó hatását az államháztartás egyenlegére. Adatforrások A tanulmány elkészítése során hivatalos, nyilvánosan is elérhető statisztikai adatokra, valamint az IGYE tagvállalatainak körében általunk lebonyolított adatgyűjtés eredményeire támaszkodtunk. A 23 tagvállalat közül 21 szolgáltatott részletes adatokat hazai tevékenységéről, valamint ugyanilyen számban juttatták vissza a cégvezetők az általuk irányított vállalat jövőjére vonatkozó kérdőívünket. A 21 válaszadó cég az IGYE-tagvállalatok támogatott patikai gyógyszerforgalmának 88 százalékát bonyolította le 21-ben. Mivel gyakorlatilag a teljes tagvállalati kör eleget tett adatszolgáltatási felhívásunknak, ezért a hiányzó két vállalat adatait a mintából becsült értékekkel helyettesítettük azokon a területeken, ahol erre szükség és lehetőség volt. A főbb felhasznált adatforrások: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat Elektronikus beszámoló weboldal (http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/), a vállalatok 28 21. évi beszámolói; a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázisában közzétett gazdaságstatisztikák (http://statinfo.ksh.hu/statinfo/themeselector.jsp?&lang=hu); 6

az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerforgalmi adatai (http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=35,34923&_dad=portal&_schema=po RTAL); vezetői kérdőívvel kiegészített adatgyűjtés az IGYE tagvállalatainak körében. Ezen adatforrásokon kívül következtetéseink megalapozásához, megerősítéséhez további nyilvánosan elérhető adatokat is igénybe vettünk, melyekre felhasználásuk helyén lábjegyzetben hivatkozunk. 7

Hozzájárulás a magyar gazdaság teljesítményéhez, a foglalkoztatáshoz és a költségvetéshez E szakaszban a vállalati adatszolgáltatásokra, valamint a tagvállalatok nyilvános éves beszámolóiból származó adatokra támaszkodva értékeljük a cégek hozzájárulását a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Az elemzés során elsődlegesen a magyar gazdaságban keletkező bruttó hozzáadott érték (Gross Value Added GVA) számszerűsítésére koncentráltunk, mivel ez a mutató a gazdasági teljesítmény nemzetközileg leginkább elfogadott mércéje, és ez képezi a bruttó hazai össztermék (Gross Domestic Product GDP) számításának alapját is. Gazdaságstatisztikai fogalmakkal leírva a bruttó hozzáadott érték nem más, mint a termelést végző egységek bruttó kibocsátásának és folyó termelőfelhasználásának különbözete. Mind a bruttó kibocsátás, mind a folyó termelőfelhasználás megfeleltethető a vállalatok szokásos eredménykimutatásából bizonyos soroknak, e megfeleltetéseket a számítás lépéseit leíró táblázatban kapcsos zárójelek jelölik. + Értékesítés nettó árbevétele + Bruttó kibocsátás + Aktivált saját teljesítmények Folyó termelőfelhasználás Anyagjellegű ráfordítások = Bruttó hozzáadott érték (GVA) + Termékadók/-támogatások egyenlege (fogyasztási adók) = Bruttó hazai termék (GDP) A bruttó hozzáadott értéket megnövelve az adott vállalat által a költségvetésbe befizetett fogyasztási jellegű adók (általános forgalmi adó, jövedéki adó, egyéb fogyasztást terhelő adók) összegével becslést nyerhetünk a céghez kapcsolható bruttó hazai össztermékre. Hangsúlyozandó, hogy bár számításaink során a hivatalos statisztikai szolgálat által alkalmazott módszertant 1 követtük, a vállalati szintű adatokból számított hozzáadott értéket mégis nyers becslésként szükséges kezelni. Ennek oka, hogy megfelelő információk hiányában nem állt módunkban azokat a korrekciókat elvégezni, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai alkalmaznak a GVA és a GDP számítása során. Összességében ennek ellenére úgy véljük, hogy hivatalos statisztikák hiányában az IGYE tagvállalatainak igen heterogén csoportjára vonatkozóan az általunk alkalmazott eljárás a lehető legjobb becslést biztosítja. 1 Központi Statisztikai Hivatal *29+: GNI Inventory 2.1 Magyar nyelvű változat. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/modsz/gni_inventory_ver2.1hun.pdf (letöltve: 211. május 18.). 8

milliárd forint Az IGYE tagvállalatai által előállított bruttó hozzáadott érték alakulása A 23 tagvállalat és kapcsolódó cégeik a vizsgált időszakban jelentős értékkel járultak hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez. A cégek által közvetlenül előállított hozzáadott érték 28-ról 29-re számottevően, mintegy 17 százalékkal (15 milliárd forinttal) bővült, azonban a növekedést 21-ben enyhe visszaesés váltotta. A hozzáadott érték kismértékű csökkenését a költségekkel azonosítható folyó termelőfelhasználásnak az árbevételnél gyorsabb ütemű növekedése okozta. 1. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK KÖZVET LE N HOZZÁ JÁRU LÁSA A NEM ZETGAZDA SÁG BAN ELŐÁ LLÍTOT T BRUT TÓ HOZZÁADOT T É RTÉKHEZ (28 21) 4 35 3 25 35 329 218 227 351 252 2 15 1 87 12 99 5 28 29 21 Bruttó kibocsátás Folyó termelőfelhasználás Bruttó hozzáadott érték (GVA) Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján Az IGYE-tagvállalatok a 21-ben mért közel 1 milliárd forintos közvetlen hozzájárulásukkal a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték,4 százalékát állították elő (2. ábra). Ez a hozzáadottérték-tömeg nagyságrendileg megfelel a szállodaipar, valamint a nem életbiztosítási ágazat által megtermelt többletnek. A vállalatoknál keletkező bruttó hozzáadott érték elsődlegesen a munkavállalók és a tőketulajdonosok között oszlik meg, az elemzés e szintjén eltekintünk az állami újraelosztás hatásaitól. Ennek megfelelően a 2. ábrán a munkavállalói és tőkejövedelmek az adók, járulékok és egyéb elvonások előtti bruttó értékeket jelölik. A bruttó munkavállalói jövedelem összege az elmúlt három üzleti évben gyakorlatilag nem változott, a hozzáadott érték 28-hoz viszonyított növekedése a tőkejövedelem emelkedésében csapódott le. E hipotetikus kép alapján úgy tűnhet, hogy a vállalatok nyereségessége a hozzáadott érték növekedésével párhuzamosan javult. Ám ez valójában téves következtetés, mivel a 2. ábrán bemutatott bruttó értékek nem tükrözik az állam által végrehajtott elvonásokat. 9

milliárd Ft 2. ÁBRA: A MEGTERME LT BRUT TÓ HOZZÁADOT T ÉRT ÉK ELSŐDL EGES E LOSZTÁ SA 16 14 12 1 8 6,4% Σ 87 Mrd Ft 43,5%,4% Σ 12 Mrd Ft Σ 99 Mrd Ft 56 54,5%,4%,3%,2% 4 2 44 45 46,1% 28 29 21,% Bruttó munkavállalói jövedelem Bruttó tőkejövedelem Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely) Forrás: KSH, Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján Az állami újraelosztás az elsődleges jövedelemelosztás fent leírt képét jelentősen módosítja. Ha a bruttó hozzáadott értékhez hozzáadjuk az államot illető termékadókat (jelen esetben a tagvállalatok nettó áfabefizetéseit), akkor megkapjuk a cégek által előállított bruttó hazai termék (GDP) értékét. A termékadók mellett állami bevételt jelentenek a munkavállalói és a tőkejövedelmeket érintő elvonások is. Ezt a két tételt figyelembe véve látható, hogy az állam a tagvállalatok által a hazai gazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott érték jelentős részét, 21-ben közel 7 százalékát központosította (3. ábra). 3. ÁBRA: A MÁSOD LAG OS JÖVEDE LEM E LOSZTÁ S LEVE ZETÉSE (21) 53,6 Mrd Ft 54% 45,8 Mrd Ft 46% + 6 Mrd Ft áfa 73,1 Mrd Ft 69% 21,3 Mrd Ft 2% 11,1 Mrd Ft 11% Nettó munkavállalói jövedelem Bruttó munkavállalói jövedelem Nettó tőkejövedelem Bruttó tőkejövedelem Állami bevételek Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján Néhány évvel korábbra visszatekintve megfigyelhető, hogy az állami elvonás aránya a vállalatokhoz közvetlenül kapcsolódó bruttó hazai termékből fokozatosan emelkedik, ennek 1

milliárd Ft következtében a nettó tőkejövedelem és a nettó munkavállalói jövedelem gyakorlatilag stagnált a vizsgált időszakban (4. ábra). Az ágazat hozzáadott értékének hasonló arányú központosítása csak azon szektorokra jellemző hazánkban, melyeket káros externális hatásaik miatt jövedéki adó terhel (olajipar, dohányipar, alkoholtartalmú italok gyártása) vagy szintén ágazati különadó sújt (kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, energetika). 4. ÁBRA: A TERMÉKADÓK ÉS TÁMOGATÁ SOK EGYE N LEGÉVEL MEGNÖVE LT BRUT TÓ HOZZÁ ADOT T É RTÉK (VAGYIS A GDP) MÁSOD LAG OS E LOSZTÁ SA 14 12 1 Σ 93 Mrd Ft Σ 18 Mrd Ft Σ 16 Mrd Ft 8 6 4 2 6 Mrd Ft 64,6% 7 Mrd Ft 65,2% 73 Mrd Ft 69,3% 12 17 11 21 2 21 28 29 21 Nettó munkavállalói jövedelem Nettó tőkejövedelem Állami bevételek Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján Közvetett és indukált nemzetgazdasági hatások Az eddigiekben a tagvállalatok éves beszámolóiból származó adatok segítségével értékeltük a cégek hozzájárulását a nemzetgazdaság teljesítményéhez, ezt a csatornát közvetlen hatásként értelmezve. Ám a közvetlen hatás nem ragadja meg teljes mértékben a vizsgált cégek tényleges nemzetgazdasági szerepét. Ennek oka, hogy a vállalatok a magyar gazdaság szerves részét képezik azáltal, hogy működésükhöz hazai vállalkozásoktól vásárolnak árukat és szolgáltatásokat, illetve munkavállalóik belföldön költik el jövedelmük jelentős részét. A teljes kép biztosításához ezért figyelembe kell vennünk a vállalatok között fennálló gazdasági kapcsolatok útján jelentkező közvetett, valamint a jövedelmek belföldi elköltésével realizálódó indukált hatásokat is. Alkalmazott módszertanunk az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában kormányzati döntés-előkészítésre használt makrogazdasági hatásvizsgálatok eljárásait követi. 2 Ezek alapját a statisztikai hivatalok által egységes 2 A leghasznosabb példa: The Scottish Government *211+: Input-Output Methodology Guide Version 1 May 211. The Scottish Government Input-Output team, Edinburgh. http://www.scotland.gov.uk/resource/doc/919/116738.pdf (letöltve: 211. május 18.). A multiplikátorok értelmezése: http://www.scotland.gov.uk/topics/statistics/browse/economy/input-output/mulitipliers (letöltve: 211. május 18.). 11

módszertani alapelvek felhasználásával elkészített input-output táblázatok (magyar elnevezéssel ágazati kapcsolatok mérlege) képezik, melyekből a közgazdasági Nobel-díjjal elismert Vaszilij Leontyev eljárásával számíthatók az egyes gazdasági ágazatokra jellemző multiplikátorok. A multiplikátorok az input-output táblázatok pontos tartalmától függően nagyon rugalmasan alkalmazhatók különböző gazdasági hatások értékelésére. Elemzésünk során a lehetséges hatásokat két csatornán keresztül vettük figyelembe. A közvetett (indirekt) hatások a vállalkozások közötti beszállítói, partneri kapcsolatokon keresztül realizálódnak. Az IGYEtagvállalatok költségei más hazai vállalkozások számára bevételt biztosítanak, amelyeknél ezen összeg anyagjellegű ráfordításokon felüli része szintén hozzáadott értékként jelentkezik. A megtermelt hozzáadott értékből ezek a cégek is bért fizetnek alkalmazottaiknak, beruháznak, adóznak és profitot termelnek a tőketulajdonosok számára. Emellett a magyar gazdaságra gyakorolt teljes hatás számítása során figyelembe vettük azon indukált hatásokat is, melyek azáltal jönnek létre, hogy az IGYE-tagvállalatok munkavállalói jövedelmük jelentős részét belföldön költik el. A munkavállalók fogyasztási kiadásai jórészt belföldi cégek bevételét és hozzáadott értékét gyarapítják, ami munkahelyek létesülését/megtartását, valamint az állami adóbevételek növekedését teszi lehetővé. A közvetlen, közvetett és indukált hatások a multiplikátorok adatforrását képező táblázatok részletezettségének megfelelően minden nemzetgazdasági ágazatra kiszámíthatók és összegezhetők. A multiplikátor értéke e három hatás összege, így megmutatja, hogy az adott ágazatban megtermelt egységnyi hozzáadott érték átlagosan milyen tovagyűrűző hatásokkal jár, melyek következében a nemzetgazdasági szintű hozzáadott érték végül egységnyinél többel emelkedik meg. Más szavakkal, a multiplikátor értéke azt fejezi ki, hogy az egy adott ágazatban előállított egységnyi hozzáadott értékhez milyen mértékben kapcsolódnak a nemzetgazdaság más ágazatai és ezekben mekkora hozzáadott érték létrejöttét támogatja a vizsgált szektor. Az IGYE-tagvállalatok változatos működési jellemzői és statisztikai besorolásai miatt nehéz pontosan meghatározni, hogy mely ágazat értékei a leginkább jellemzőek e cégcsoportra. A cégek hazai tevékenységét, gazdasági funkcióit és statisztikai célú besorolásait megismerve úgy véljük, hogy a vállalkozások profilja rengeteg pozitív externális hatásuk (kutatás-fejlesztés, egészségi állapot javításán keresztül elért jóléti hatások) mellett tartalmilag leginkább a nagykereskedelmi tevékenységhez áll közel. A hozzáadott értékre gyakorolt közvetett és indukált hatások számszerűsítéséhez ezért a nagykereskedelmi ágazat multiplikátorait használtuk fel. A multiplikátorok kiszámítása során alapadatként a Központi Statisztikai Hivatal által publikált legfrissebb, 25-ös input-output táblázatokra támaszkodtunk. A táblázatokból számított értékek az adatok vonatkozási ideje ellenére is reális becslést biztosítanak, mivel a korábbi hivatalos publikációkkal való 12

GVA multiplikátor értéke összevetés tapasztalatai szerint az ágazati kapcsolatok szerkezete 5-6 éves időtávon csupán kismértékben változik. Szemléltetés és az ágazatok összehasonlítása céljából bemutatjuk a számított multiplikátorokat a versenyszféra által dominált, 3 tíz legnagyobb foglalkoztatónak minősülő ágazat példáján (5. ábra). 5. ÁBRA: A NEM ZETGAZDA SÁG TÍZ LEGNAGYOBB FOG LALKOZ TATÓNA K SZÁMÍTÓ, VERSE NYSZFÉRA ÁLTA L D OMINÁLT ÁG AZATÁNAK GVA MULTIP LI KÁTORA (25) 5 4 4, 3 2 1,4 1,9 2, 2, 2,1 2,2 2,3 2,4 2,6 1 Közvetlen hatás Közvetett hatás Indukált hatás Forrás: KSH, Századvég-számítás A hozzáadott érték multiplikátor 2,4-es értékét tehát úgy értelmezhetjük, hogy az IGYEtagvállalatok 1 milliárd forintnyi hozzáadott értéke összesen 2,4 milliárd forintnyi hozzáadott érték létrejöttét segíti elő nemzetgazdasági szinten. Vagyis az e cégeknél megjelenő 1 milliárd forint hozzáadott érték átlagosan további 1,4 milliárd forint hozzáadott érték keletkezéséhez járul hozzá a magyar gazdaság más ágazataiban. Az IGYE-tagvállalatokra jellemző multiplikátor az 5. ábrán bemutatott, jelentős foglalkoztatónak számító versenyszféra-ágazatok közül is az egyik legmagasabb, ami jelzi, hogy a vizsgált vállalkozások alapvetően kereskedelmi profiljuk ellenére igen szorosan integrálódtak a magyar gazdaságba. Az IGYE-tagvállalatok nem személyi jellegű kiadásainak meghatározó része az ingatlanok és egyéb eszközök bérlése formájában, valamint rezsiköltségként, illetve kutatásfejlesztési, szakértői és marketingszolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan merül fel. 3 A KSH intézményi munkaügyi statisztikái szerint (4 fő feletti létszámú vállalkozások adatait tartalmazza) a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató nemzetgazdasági ágazatok a közszféra által dominált három szektor közül kerültek ki (közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; oktatás; egészségügyi, szociális ellátás). Ezeket az ágazatokat a multiplikátorok bemutatása során az ábrákon nem tüntettük fel, mivel az IGYEtagvállalatok nemzetgazdasági hatásait a versenyszféra ágazatainak jellemzőivel érdemes összevetni. 13

milliárd forint Gazdasági kapcsolataik révén a tagvállalatok tehát elsősorban az e területeken működő vállalkozások értékteremtését támogatják. A tagvállalatok teljes nemzetgazdasági hatásának értékelését a bemutatott multiplikátor segítségével végeztük el a hozzáadott érték tekintetében. Eredményeink szerint 21-ben a közvetett és indukált hatásokat figyelembe véve a vizsgált 23 céghez kapcsolható a teljes magyar gazdaságban előállított hozzáadott érték körülbelül 1 százaléka (6. ábra). Látható, hogy a tagvállalatok gazdasági szerepe az ágazatközi kapcsolatok és az elköltött munkavállalói jövedelmek miatt lényegesen jelentősebb annál, mint ami a közvetlenül általuk előállított hozzáadott érték alapján becsülhető. 6. ÁBRA: AZ IGYE TAG VÁ LLALATAINA K MULTIPLI KÁTOR SEG ÍTSÉGÉVE L SZÁMÍTOT T TEL JES HOZZÁ JÁRU LÁ SA A NEM Z ETGAZDA SÁG BA N E LŐÁLLÍTOT T HOZZÁAD OT T ÉRT É KHEZ 35 3 25 2 15 1,9% Σ 25 Mrd Ft 43 75 1,1% 1,% Σ 24 Mrd Ft Σ 235 Mrd Ft 51 5 88 86 1,2% 1,%,8%,6%,4% 5 87 12 99,2% 28 29 21,% Közvetlen hozzájárulás Közvetett hozzájárulás Indukált hozzájárulás Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely) Forrás: KSH, Századvég-számítás tagvállalati beszámolók alapján Ennek következményeképp minden, a cégeket érintő pozitív és negatív gazdasági változás, gazdaságpolitikai döntés számottevő tovagyűrűző hatással járhat más vállalkozásokra, azok foglalkoztatási képességére és a tőlük származó adóbevételekre is. A szektor fejlődését ösztönző és gátló lépések reális megítéléséhez tehát elengedhetetlenül szükséges a közvetlen hatásokon túlmenően a tovagyűrűző hatások figyelembevétele is. A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepe Mint korábban bemutattuk, a vállalkozásokban létrejövő bruttó hozzáadott érték képezi a tőkejövedelmek, a bérfizetés és ezeken keresztül az állami adóbevételek alapját. Láthattuk, hogy ebből a hozzáadott értékből a tagvállalatok munkavállalóinak közvetlenül több mint 2 milliárd forint nettó jövedelme származik, melynek túlnyomó részét a magyar gazdaságban költik el. A következőkben a multiplikátorok már bemutatott módszertanát alkalmazzuk a 14

foglalkoztatási multiplikátor értéke foglalkoztatási hatások felmérése érdekében. A becslés keretében összegezzük a tagvállalatok közvetlen foglalkoztatását, a számukra árukat szállító és szolgáltatásokat nyújtó partnercégeknél támogatott álláshelyeket, valamint az alkalmazottak jövedelmének elköltése által támogatott munkahelyeket. A tagvállalatokhoz kapcsolódó tovagyűrűző foglalkoztatási hatásokat a hozzáadott értéknél bemutatott indoklásnak megfelelően e szakaszban is a nagykereskedelmi ágazat multiplikátorával számszerűsítjük. A 7. ábra szemlélteti a foglalkoztatási multiplikátorok értékét a versenyszféra által dominált, tíz legnagyobb foglalkoztatónak minősülő ágazat példáján 7. ÁBRA: A NEM ZETGAZDA SÁG TÍZ LEGNAGYOBB FOG LAL KOZTATÓNA K SZÁMÍTÓ, VERSE NYSZFÉRA ÁLTA L D OMINÁLT ÁG AZATÁNAK FOG LALKOZTATÁSI MULTIP LIKÁTORA (25) 3 2 1,4 1,5 1,6 1,6 1,7 1,8 2, 2, 2,1 2,6 1 Közvetlen hatás Közvetett hatás Indukált hatás Forrás: KSH, Századvég-számítás A tagvállalatok munkahelyteremtő és -támogató szerepét számszerűsítő 1,8-es foglalkoztatási multiplikátor úgy értelmezhető, hogy a vizsgált cégeknél létesülő minden állás nemzetgazdasági szinten 1,8 munkahely létrejöttét/fennmaradását támogatja. Vagyis a tagvállalatoknál létrehozott állások a beszállítói/partneri kapcsolatok révén, valamint a munkavállalói jövedelmek elköltésének hatására nagyságrendileg egy (pontosan,8) újabb munkahely létesítését/megtartását támogatják. A multiplikátor ismeretében a tagvállalatok auditált beszámolóiban szereplő statisztikai létszámadatok, valamint az egyedi vállalati adatszolgáltatásokból származó információk segítségével értékelhetjük a nemzetgazdasági szinten jelentkező foglalkoztatási hatást. Eredményeink szerint az IGYE-tagvállalatok munkavállalói állományába összesen körülbelül 24 fő tartozott 21-ben. Nemzetgazdasági szinten a cégekhez kapcsolódó foglalkoztatás 15

a multiplikatív hatások miatt ennél jóval jelentősebb, az elemzésbe bevont társaságok összesen körülbelül 42 munkahely létesülésében/megtartásában játszanak szerepet. Miközben a nemzetgazdaságban átlagosan 6,4 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma 28-ról 21-re, addig a tagvállalatok körében ennél jóval kisebb, 2,4 százalékos mértékű leépítés valósult meg. Negatív fejlemény azonban, hogy a 21-ben nemzetgazdasági szinten már meginduló szolid foglalkoztatásbővülés ellenére a tagvállalatok kedvezőtlen gazdasági kilátásaik miatt nem voltak képesek újabb munkahelyeket teremteni. 8. ÁBRA: AZ IGYE TAG VÁ LLALATAINA K MULTIPLI KÁTOR SEG ÍTSÉGÉVE L SZÁMÍTOT T TEL JES FOG LALKOZTATÁSI HATÁ SA 5 4 5 4 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 Σ 4 329 állás Σ 4 3 állás Σ 4 224 állás 71 76 693 1 171 1 164 1 143 2 447 2 431 2 388 28 29 21 Közvetlen foglalkoztatás Közvetett foglalkoztatás Indukált foglalkoztatás Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján A foglalkoztatási hatások megítélése szempontjából fontos kiegészítő információ, hogy a vállalati adatgyűjtés eredményei szerint a 21 válaszadó cég munkavállalóinak több mint 9 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett (9. ábra). Nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak körülbelül negyede bír felsőfokú végzettséggel, a tagvállalatok körében mért 9 százalék feletti arány ehhez képest rendkívül magas. Látható, hogy a gyógyszeripar általános sajátosságainak megfelelően a cégek elsősorban magasan képzett, speciális tudású munkavállalókat alkalmaznak. Emellett dolgozóik közel 1 százaléka kutatás-fejlesztési területen tevékenykedett, elsősorban az új gyógyszerek fejlesztését szolgáló klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódóan. A KSH 21-es előzetes adatai szerint a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkavállalók létszáma a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 1 százalékát sem érte el. Ez a tény felhívja a figyelmet arra, hogy a tagvállalatok kereskedelmi tevékenységükön túl a nemzetgazdasági átlagnál jóval intenzívebb kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek, hiszen arányaiban a nemzetgazdasági átlagnál közel tízszer több munkavállalójuk dolgozik ezen a területen. 16

9. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK MUNKAVÁLLA LÓINAK VÉGZET TSÉ G ÉS MUNKA KÖR SZERIN TI MEGOSZLÁ SA (21) 2% 6,8% 4% 49% 93,1% Alapfokú Értékesítés Kutatás-fejlesztés Középfokú Admin. feladatok, egyéb Felsőfokú Termelés, szállítmányozás Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján Szintén a tagvállalatok foglalkoztatásra gyakorolt hatásához tartozik, hogy az innovatív gyártók hazai leánycégei által forgalmazott termékekhez kapcsolódik a betegek gyógyszerellátását biztosító nagykereskedők és patikák árréstömegének jelentős része (21-ben a két csoportnál összesen 29 milliárd forint). Mivel a nagykereskedők és patikák hozzáadott értékét az árréstömeg jelenti, ezért ennek változása hatással lehet foglalkoztatásuk és nyereségességük szintjére, ezen keresztül pedig adófizetésükre is. A gyógyszerek legfőbb értékesítési csatornája hazánkban a patikai hálózat (a gyógyszerforgalom körülbelül 8 százaléka patikákon keresztül bonyolódik le, a fennmaradó nagyjából 2 százalék az egészségügyi intézmények felhasználása), és ezen belül is meghatározó a támogatott készítmények részesedése. A támogatott készítményeken realizált nagy- és kiskereskedelmi árrésről pontos adatokkal szolgálnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár patikai gyógyszerforgalomra vonatkozó statisztikái, melyek feldolgozásával becslést készítettünk az IGYE-tagvállalatok termékein realizált nagykereskedői és patikai árréstömegre (1. ábra). Látható, hogy a degresszív árrésrendszer ellenére a támogatott patikai árréstömeg közel 4 százaléka kötődik az IGYE-tagvállalatok készítményeihez. Feltételezhető, hogy a patikák foglalkoztatása szorosan összefügg az elért árréssel, ezért ha az IGYE-tagvállalatok által forgalmazott gyógyszereken realizált kiskereskedelmi árréstömeggel arányosítjuk a patikai alkalmazottak számát, akkor reális képet nyerhetünk a tagvállalatok ez irányú foglalkoztatási hatásáról. A patikai alkalmazottak létszáma a KSH adatai szerint 21-ben összesen 1 361 főt tett ki, ennek 37 százaléka nagyjából 38 munkahelyet jelent, melyek fenntartásában szerepet játszottak az IGYEtagvállalatok által forgalomba hozott termékek. Ha az IGYE-tagokhoz köthető 9% 17

gyógyszerforgalom a generikus helyettesítés, valamint az árcsökkentések hatására visszaesne, akkor e 38 állás egy része bizonytalanná válhat. 1. ÁBRA: A 21. ÉVI TÁM OGATOT T GYÓGY SZERFORGALOM NYOM ON KÖVETÉSE A GYÓGYSZERE LLÁTÁ SI LÁ NC MENTÉ N, A Z EGYES SZINTEKEN J E LENTKE ZŐ ÁRBEVÉTEL/ÁRRÉS MEGB ONTÁ SA A FORG ALMAZÓK CSOP ORTJA I SZERINT (MAG ISZTRÁ LI S KÉSZÍ TM ÉNYEK NÉ LKÜL) Gyógyszergyártók (belföldön előállított készítmények) Gyógyszergyártók hazai képviseletei/leányvállalatai IGYE-tagvállalatok Egyéb innovatív gyógyszergyártók Generikus gyártók Termelői áron 379 Mrd Ft forgalom. 34% 13% 53% Gyógyszer-nagykereskedők IGYE-tagvállalatok Egyéb innovatív gyógyszergyártók Generikus gyártók Nagykereskedelmi árrés összesen 21,8 Mrd Ft. 39% 12% 49% Gyógyszer-kiskereskedők IGYE-tagvállalatok Egyéb innovatív gyógyszergyártók Generikus gyártók Kiskereskedelmi árrés összesen 5,5 Mrd Ft. 52% 37% 11% Gyógyszerfogyasztók Forrás: OEP, Századvég-számítás A készítményeket terhelő áfa összesen 22,6 Mrd Ft. A tagvállalatok költségvetési hozzájárulásai A magyar gazdaságban előállított bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulás bemutatása során ismertettük, hogy a tagvállalatok hozzáadott értékhez viszonyított adóterhelése hazai viszonylatban kifejezetten magas, csak a különadókkal és jövedéki adóval terhelt egyéb szektorokhoz mérhető. A tagvállalatok államháztartási befizetéseit részletezi a 11. ábra, melyen mind a tőkét, mind a munkát terhelő adókat összegeztük. Az adózási jellemzők kapcsán kiemelhető, hogy a gyógyszeripart érintő különadó-befizetések (támogatásarányos 18

milliárd forint befizetés, támogatásvolumen-szerződések, orvoslátogatói díjak, nagykereskedők befizetési kötelezettségei) körülbelül 7 százalékát az IGYE tagvállalatai teljesítik. A tagvállalatokhoz kapcsolódó hozzájárulások értékét két példával szemléltetjük. A 21. évi, összesen 73 milliárd forintra becsült éves befizetés az államháztartás kiadási oldalát tekintve nagyságrendileg megfelel a rendvédelmi szervek és a honvédség egykori dolgozói részére fizetett szolgálati nyugdíjak teljes összegének (78 milliárd forint 21-ben). Ennek bevételi oldali analógiája, hogy a tagvállalatok összes befizetéséhez hasonló volument képviselnek az állami vagyonból származó bevételek, ami a legalább részben állami tulajdonú cégek adott évi osztalékait és egyes állami ingatlanok, frekvenciahasználati jogok értékesítését és hasznosítását takarja (71 milliárd forint 21-ben). 11. ÁBRA: A TAG VÁLLA LATOK ÁLLAMH ÁZTARTÁ SI BE FIZETÉSE I RÉSZLETES BONTÁ SBA N 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Σ 6 Mrd Ft 6 25 Σ 7 Mrd Ft Σ 73 Mrd Ft 6 6 33 36 13 14 13 1 11 11 7 7 6 28 29 21 Egyéb befizetések (társasági adó, iparűzési adó stb.) Ágazati különadók Társadalombiztosítási járulékok Személyi jövedelemadó Nettó áfabefizetés Forrás: Századvég-számítás tagvállalati beszámolók és további vállalati adatszolgáltatások alapján Kiemelendő, hogy a megkérdezett vállalatvezetők a szektor adóterhelését rendkívül magasnak tartják. 21-ből 19 válaszadó (9 százalék) jelölte meg vállalkozása további fejlődésének legfőbb akadályaként az állami szabályozás kiszámíthatatlan változásait, ebbe beleértve az adóemeléseket és az elvonások magas szintjét. Ezzel párhuzamosan a hazai leányvállalatok pozícióját az anyavállalati forrásokért, beruházásokért folyó versenyben általában igen gyengének értékelik. 62 százalékuk már cége jelenlegi helyzetét is jóval kedvezőtlenebbnek látja az anyacég környező országokban működő leányvállalataihoz képest, és a vállalatvezetők kétharmada a magyar leánycég pozícióinak további romlására számít. Ennek megfelelően a vezetők 62 százaléka nem zárja ki, hogy a közeljövőben az általa vezetett vállalkozás radikális átalakítását kell végrehajtania, aminek negatív következményei mind a foglalkoztatásban, mind az adóbefizetésekben jelentkezhetnek. 19

A tagvállalatok árnyék-hozzájárulásai a gazdaság egyes területeinek teljesítményéhez A vállalati adatgyűjtések egyik fontos célja volt, hogy a cégek által szolgáltatott adatok alapján reális képet alkothassunk a szektor gyakran hangsúlyozott, a hivatalos statisztikai adatgyűjtések által fel nem mért vagy csupán részben kimutatott nemzetgazdasági hozzájárulásairól. A vizsgált cégekhez köthető ilyen teljesítményeket a tanulmányban összefoglaló néven árnyék-hozzájárulásoknak nevezzük, tekintettel arra, hogy felmérésükre eddig nem történt egységes módszertannal átfogó kísérlet. Habár a külső szemlélők számára nem mindig nyilvánvaló, a tagvállalatok több csatornán keresztül is hozzájárulnak a gyógyszerellátási lánc és az egészségügyi intézményrendszer működtetéséhez, fejlesztéséhez, valamint az orvosok szakmai továbbképzéséhez és a kutatás-fejlesztés előmozdításához. Felmérésünkben alapvetően négy területről gyűjtöttünk információkat, ezek képezik összefoglaló nevükön a tagvállalatok árnyék-hozzájárulásait: árkedvezmények az egészségügyi intézmények, patikák és nagykereskedők részére; az egészségügyi intézmények támogatása gyógyszer-, eszköz- és pénzadományokkal; az orvosok továbbképzésére költött források; a kutatás-fejlesztési célú kiadások, különös tekintettel a klinikai vizsgálatokra. Korábban is készültek ugyan becslések az egyes csatornákon keresztül érkező hozzájárulások értékéről, 4 ám Magyarországra vonatkozó, egységes szerkezetű, vállalati adatokra alapozó értékelésről nincs tudomásunk. Az árnyék-hozzájárulások volumenét a 21 tagvállalat által teljesített adatszolgáltatás aggregált eredményeinek segítségével becsültük. Az árnyék-hozzájárulások összesített értéke A tagvállalatok különböző csatornákon teljesített árnyék-hozzájárulásainak összesített értéke 21-ben elérte a 36 milliárd forintot, ami jelentős növekedés a korábbi évekhez viszonyítva (12. ábra). Ez az összeg a vizsgálatba bevont cégek összesített árbevételének 1,3 százalékát tette ki 21-ben, az arány enyhe növekedés mellett az elmúlt években is hasonló szinten alakult. Az árnyék-hozzájárulások értékének növekedése alapvetően két tételnek, a kutatás- 4 Például Dr. Antal et al. *21+: A nemzetközi klinikai vizsgálatok helyzete és hozadéka Magyarországon. IME, IX. évfolyam 1. szám 21. február, illetve Állami Számvevőszék *27+: Jelentés az állami és önkormányzati kórházak gyógyszergazdálkodásának ellenőrzéséről. Állami Számvevőszék, Budapest. http://www.asz.hu/jelentes/77/jelentes-az-allami-es-onkormanyzati-korhazak-gyogyszergazdalkodasanakellenorzeserol/77j.pdf (letöltve: 211. július 13.). 2