24. FEJEZET A projektek számviteli elszámolása Ebben a fejezetben az érdeklıdı megismerkedhet a Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszeréhez kapcsolódó támogatások könyvviteli elszámolásával. A bemutatott számviteli megoldások átfogják a támogatások felhasználásának teljes számviteli rendszerét, amelyben az önkormányzatok végsı felhasználóként jelennek meg. Tekintettel arra, hogy a számviteli nyilvántartásokkal szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény, hogy a gazdasági eseményeket, tranzakciókat teljeskörően rögzítsék, a számviteli rendszer tükrében is elénk tárulhat a strukturális alapok mőködési mechanizmusa. Az elszámolási rendszert azzal az igénnyel mutatjuk be, hogy alkalmas legyen a konkrét helyzetekre és feladatokra történı adaptálásra, illetve a változások, aktualitások befogadására. Mindezek jegyében bízunk abban, hogy olvasóink a számviteli feladatok, gyakorlati problémák megoldására is választ kapnak, illetve a fejezetben tett utalásokra is támaszkodva újabb információkhoz jutnak a támogatási rendszer, a gazdasági folyamatok és a számvitel összefüggéseirıl. A fejezet feldolgozása során a következı kérdésekre fog választ kapni: Milyen fı követelményeknek kell megfelelnie az európai uniós támogatások elszámolásának az államháztartás szervezeteinél? Melyek az államháztartás szervezetei a támogatások elszámolására is lehetıséget adó könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségének fı vonásai? Hogyan épül fel az államháztartás szervezeteinek számviteli rendszere? Milyen sajátosságok nevesíthetık az államháztartás számvitelében? Hogyan épül fel a számvitel belsı szabályozottsága? Mire terjed ki a beszámolási kötelezettség az államháztartás szervezeteinél? Hogyan épül fel a beszámolási rendszer? Hogyan jelentek meg a strukturális alapokból nyújtott hazai és közösségi támogatások pénzeszközei a finanszírozásban részt vevı államháztartási szervezet számvitelében? 621
Hogyan kell elszámolni a finanszírozónál a strukturális alapokból megvalósuló támogatási program elılegének folyósítását? Hogyan kell elszámolni a végsı kedvezményezettnél a támogatási elıleg folyósítását? Hogyan érvényesül a közgazdasági és funkcionális osztályozás a strukturális alapok támogatásának elszámolásában? Mely számlákat kell alkalmazni a strukturális alapokból nyújtott támogatások elszámolására az államháztartás szervezetei számviteli rendszerében? Van-e kapcsolat a követelések és az EU-s támogatások elszámolása között? Kapnak-e szerepet az idegen pénzeszközök az EU-s támogatások nyilvántartásában? Milyen az elszámolás vertikális folyamatának rendje? Hogyan valósítható meg a kötelezettségvállalás nyilvántartása? Hol van jelen az EU-s támogatások elszámolása az éves költségvetési beszámolóban? Milyen információkat tartalmaz az Európai Uniós támogatási programokról a kiegészítı melléklet? Milyen könyvviteli feladatok, könyvelési tételek kapcsolódnak a strukturális alapokból érkezı támogatásokhoz, ha a projekttámogatási program elıleg nélkül valósul meg? Miben tér el a támogatás könyvviteli nyilvántartása, ha a támogatási program elıleggel valósul meg? Milyen könyvviteli feladatok, könyvelési tételek kapcsolódnak a strukturális alapokból származó támogatással megvalósuló projektek szabálytalan kifizetéseihez, ha a pénzügyi rendezés a tárgyévben megtörténik? Miben térnek el a könyvviteli feladatok, könyvelési tételek a strukturális alapokból származó támogatással megvalósuló projektek szabálytalan kifizetései tekintetében, ha a pénzügyi rendezés a tárgyévet követı költségvetési évben történik meg? Hogyan finanszírozzák a Kohéziós Alapból elnyert pályázatokat? 622
Milyen könyvviteli feladatok, könyvelési tételek kapcsolódnak a Kohéziós Alapból származó támogatásból megvalósuló projektek pénzügyi lebonyolításához? Milyen fı követelményeknek kell megfelelnie az európai uniós támogatások elszámolásának az államháztartás szervezeteinél? Az államháztartás szervezeteire vonatkozó számviteli szabályoknak ezt szolgálják a 2006-2007. évi módosítások is tartalmazniuk kell azokat, amelyek alapján az érintett szervezetek teljesíteni tudják a különbözı EU-s támogatásokkal kapcsolatos könyvvezetési és beszámolási kötelezettségeiket. Ezt tükrözik a támogatási szerzıdések szerint támogatást nyújtó államháztartási szervezetre, illetve a kedvezményezett szervezet(ek)re vonatkozó pénzügyi lebonyolítási rendszerhez igazodó számviteli elıírások. Az EU-s támogatási programokban részt vevı, finanszírozó államháztartási szervezetnek az az uniós és a hazai államháztartási információs rendszer felé egyaránt van beszámolási, illetve ezt alátámasztó könyvvezetési kötelezettsége. Sajátos helyzetet teremt, hogy az EU-nak eredményszemlélető könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget (speciális elszámolási árfolyamokkal), míg a hazai államháztartási információs rendszer számára módosított teljesítés szemlélető könyvvezetést és beszámolást kell teljesíteni. Meg kell jegyezni, hogy különbözı EU-s pénzügyi alapok, támogatási rendszerek mőködési mechanizmusa kisebb-nagyobb mértékben eltér egymástól amit a számviteli szabályozásnak is követni kell. A számviteli követelmények jogi szabályozásából számvitelrıl szóló 2000. évi C. tv. (Szt.) az elıbbiek miatt ki kell emelni az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Vhr.), valamint az Európai Unió strukturális alapjai és Kohéziós Alap támogatásának fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenırzési lebonyolítási rendjérıl szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendeletet 2004. év végéig. A támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és 623
ellenırzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2005. január 1-tıl hatályos, rendelkezéseit ezen idıponttól kell alkalmazni. Az EU-támogatásokkal kapcsolatos számviteli szabályokat érintı további fontosabb jogszabályokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Melyek az államháztartás szervezetei a támogatások elszámolására is lehetıséget adó könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségének fı vonásai? Az Szt. könyvvezetésére vonatkozó elıírásai az államháztartás szervezeteire, a sajátos tevékenység miatt nem alkalmazhatóak teljes körően. Az Szt. szerinti teljesítés szemlélet a költségvetés pénzforgalmi szemlélete miatt csak korlátozottan érvényesülhet. Ezért a Vhr. 8. -ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az államháztartás szervezetei módosított teljesítés szemlélető kettıs könyvvitelt vezetnek, ami biztosítja az éves költségvetési beszámoló alátámasztottságát is. Ennek jegyében a könyvviteli nyilvántartásban a pénzforgalmi gazdasági mőveleteket, illetve ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását folyamatosan, zárt rendszerben, míg az egyéb gazdasági mőveletek hatását legalább negyedévenként folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartás adataiból készített összeállítások (feladások) alapján kell rögzíteni. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló hatályos kormányrendelet a számviteli törvény rendelkezéseit három csoportba sorolja aszerint, hogy azokat: az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítéséhez, könyvvezetéséhez is alkalmazni kell, az államháztartás szervezeteinél a kormányrendeletben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni, az államháztartás szervezetei gazdálkodásuk sajátosságaira való tekintettel nem alkalmazzák. Az elıbbi csoportosításhoz tartozó szabályok kiegészülnek a csak az államháztartás szervezeteire jellemzı (érvényes) elıírásokkal. 624
Hogyan épül fel az államháztartás szervezeteinek számviteli rendszere? Az államháztartás viteléhez és az államháztartás mérlegének összeállításához szükséges információkat tartalmazó költségvetési beszámolók tartalmi azonosságát a költségvetési szervek számlakerete biztosítja. A számlakeret rendeltetését, célját általánosan az Szt. határozza meg, az államháztartás tekintetében a sajátos vonások figyelembevételével a Vhr. A számlakeret-tükörben szereplı fıkönyvi számlák négy fıcsoportba sorolhatók a következık szerint: állományi számlák, forgalmi számlák, elıirányzati számlák és technikai számlák. A fıkönyvi számlák csoportosítása meghatározó mind a költségvetési beszámoló, mind a könyvvezetés szempontjából. A költségvetési szervek könyveiben rögzített adatok két csoportba sorolhatók. Úgymint: pénzforgalmi gazdasági mőveletek adatai, illetve egyéb gazdasági események adatai. Az állományi számlák általában mérlegszámlák, aggregálás (összesítés és csoportosítás) után ezen számlák adataiból állítható össze a könyvviteli mérleg. Az elıirányzati és a forgalmi számlák tükrözik a gazdálkodáshoz kapcsolódó pénzügyi lehetıségeket (elıirányzatok) és azok pénzforgalmi teljesítését. Mint az elıirányzati, mind a teljesítési adatok szerepelnek a pénzforgalmi jelentésben. A (számviteli) könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni, mégpedig úgy, hogy a könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági mőveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt 625
hatását a valóságnak megfelelıen, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetıen mutassa be. Az egyéb gazdasági mőveleteknek, eseményeknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban legalább negyedévenként a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítı bizonylat (feladás) alapján kell rögzíteni. Milyen sajátosságok nevesíthetık az államháztartás számvitelében? Az államháztartás, így az önkormányzatok és intézményeik számvitelének fontosabb sajátosságai a következık: Minden egyes gazdasági eseményhez kapcsolódik a fıkönyvi könyvelésben az elıirányzat, illetve az elıirányzat-teljesítés rögzítése. A Vhr. kötelezıen elıírja a használandó számlatükröt, amelynek felépítése a következı: 1. számlaosztály: Befektetett eszközök 2. számlaosztály: Készletek, követelések, értékpapírok 3. számlaosztály: Pénzügyi elszámolások 4. számlaosztály: Források (passzívák) 5. számlaosztály: Kiadások elıirányzata és elıirányzat teljesítése (közgazdasági osztályozás szerint: személyi juttatások, munkaadókat terhelı járulékok, dologi kiadások készletbeszerzések, szolgáltatások, különféle dologi kiadások, egyéb folyó kiadások, szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítási pénzbeli ellátások, különféle elszámolások.) 6. számlaosztály: Közvetett (általános) kiadások: karbantartó részlegek kiadásai, egyéb kisegítı részlegek kiadásai, szakmai egészségügyi, oktatási, kulturális, múzeumi egységek, kutatási tevékenység kiadásai, szakágazatok közvetett kiadásai, épületek fenntartásának kiadásai, nemzetközi támogatási programok kiadásai, vállalkozói részlegek közvetett kiadásai, központi irányítás kiadásai. 7. számlaosztály: Tevékenységek kiadási elıirányzata és elıirányzat teljesítése (funkcionális osztályozás szerint: alaptevékenységek, finanszírozási mőveletek, vállalkozási tevékenység kiadási elıirányzata és elıirányzat teljesítése.) 626
8. számlaosztály: Nemzetgazdasági elszámolások (foglalt) 9. számlaosztály: Bevételek elıirányzata és elıirányzat teljesítése (közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint: intézményi mőködési bevételek, önkormányzatok sajátos mőködési bevételei, felhalmozási és tıkejellegő bevételek, központi költségvetésbıl kapott költségvetési támogatás, társadalombiztosítási alapok, az elkülönített állami pénzalapok sajátos folyó bevételei, pénzforgalom nélküli bevételek; alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység szakfeladatainak bevételi elıirányzata és teljesítése, alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevételek elszámolásának, valamint a finanszírozási mőveletek bevételi elıirányzata és teljesítése) 0. számlaosztály: Nyilvántartási számlák: befektetett eszközök, készletek, követelések, pénzügyi elszámolások, kötelezettségek, kiadások, kötelezettségvállalások nyilvántartási számlája, illetve ellenszámlája. Hogyan épül fel a számvitel belsı szabályozottsága? A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni azt, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából az államháztartás szervezete mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentıs összegnek, nem jelentıs összegnek. Így többek között rögzítendı, mi tekintendı figyelembe veendı szempontnak: a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében; a kisértékő tárgyi eszközök, vagyoni értékő jogok és szellemi termékek minısítésénél; az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,, az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelı elızetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál; az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál; a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál; a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében; 627
befektetett eszközök piaci értéken történı értékelése esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentıs összegének meghatározásánál. Amennyiben az államháztartás szervezete az értékcsökkenés elszámolása során él a kormányrendeletben biztosított lehetıséggel, akkor a számviteli politikájában meg kell határoznia azon eszközök körét, amelyek esetében az értékcsökkenést a várható használati idı alapján számolja el, valamint a várható használati idı megállapítására vonatkozó szabályokat. A számviteli politika részeként az államháztartás szervezetének szabályoznia kell a beszerzett, illetve elıállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályait. A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés idıpontját, vagyis a költségvetési évet követı idıszakban azt az idıpontot figyelembe véve a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetık. A számviteli politika keretében el kell készíteni: az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát, az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszközöknél, illetve forrásoknál, ahol az Szt. és a rendelet választási lehetıséget ad, továbbá ahol az államháztartás szervezetének sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják, a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsı szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás mőködési rendjérıl szóló kormányrendelet vonatkozó elıírásait is, valamint a pénzkezelési szabályzatot. Mire terjed ki a beszámolási kötelezettség az államháztartás szervezeteinél? A beszámolási kötelezettség kiterjed s költségvetési elıirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, 628
a vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzetnek, a költségvetési feladatmutatók és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására. A beszámolás és a gazdálkodás egyes elemei összhangjának megismerését segíti elı a 2., 7. és a 8. fejezet elolvasása. Hogyan épül fel a beszámolási rendszer? Az elemi beszámoló fı részei: a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány- és eredménykimutatás, illetve a kiegészítı melléklet. A költségvetési beszámoló részei könyvviteli mérleg Éves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentés pénzmaradványkimutatás, eredménykimutatás pénzforgalmi jelentés pénzforgalmi egyeztetés Féléves költségvetési beszámoló kiegészítı melléklet (A fejezet gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolója különkülön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves és féléves költségvetési beszámolóját, 629
valamint a szakmai, illetve az EU integráció fejezeti kezeléső elıirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves költségvetési beszámolót. Az utóbbi külön a szakmai, külön az EU integráció fejezeti kezeléső elıirányzatok tekintetében az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévı valamennyi fejezeti kezeléső elıirányzat adatait tartalmazza.) Hogyan jelentek meg a strukturális alapokból nyújtott hazai és közösségi támogatások pénzeszközei a finanszírozásban részt vevı államháztartási szervezet számvitelében? A finanszírozásban részt vevı központi költségvetési szerveket, fejezetek számviteli rendszerében a strukturális alapból érkezı támogatások pénzeszközei a támogatási program fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámláján jelennek meg. A projektek finanszírozása részletesebben a 15. fejezetben található. A forrásgazda az Európai Unióból érkezı közösségi támogatásokhoz és a hozzájuk járuló hazai forrásokhoz (központi költségvetési támogatásokból) kapcsolódó pénzforgalmi gazdasági események hatását a költségvetési törvény elfogadott fejezeti kezeléső elıirányzatonkénti tagolásban köteles elkülönítetten elszámolni és nyilvántartani a fıkönyvi és az analitikus nyilvántartásaiban. A strukturális alapok támogatásához kapcsolódó pénzforgalmi gazdasági események elszámolásához a fıkönyvi könyveléshez a fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámlát operatív programonként, prioritásonként meg kell bontani. Az elkülönített elszámolási kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a Magyar Államkincstárba valamely operatív programhoz tartozó intézkedések lebonyolítását csak egy kijelölt szervezet (irányító hatóság vagy közremőködı szervezet) végzi. A fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámla és a hozzá kapcsolódó lebonyolítási számlák lehetıvé teszik, hogy az elıirányzatokért felelıs forrásgazda, továbbá a pénzügyi lebonyolítást végzı irányító hatóságok és közremőködı szervezetek egyaránt zárt, követhetı rendszerben, teljes körően rögzíthessék az adott prioritás, illetve intézkedés pénzforgalmát (nemzeti és közösségi támogatás szerint). Az elıirányzat-felhasználási keretszámla alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a következıkre: 630
ha az irányító hatóság az operatív programokhoz tartozó pénzügyi lebonyolítási feladatokra több közremőködı szervezetet is kijelöl, a kincstárban legalább közremőködı szervenként fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámlát kell nyitni, az irányító hatóság, illetve a pénzügyi lebonyolítást végzı közremőködı szervezet által a lebonyolítási számláról a kifizetı hatóság engedélyezését követıen a végsı kedvezményezett részére átutalt támogatásrész a post-rata rendszerő finanszírozás miatt csak a fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámlára kerülhet (mivel a támogatásrészt csak a felhasználás idıpontjában lehet költségvetési kiadásként és bevételként elszámolni). A kifizetı hatóság által a végsı kedvezményezettek részére engedélyezett uniós támogatásrész folyósítását így a forrásgazda könyveiben el kell számolni, a fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámlán keresztül kell vezetni a jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználáshoz kapcsolódó pénzforgalmat, valamint az árfolyam-különbözetbıl év végén adódó nyereséget, illetve veszteséget, a forráslehívás alapján az irányító hatóság lebonyolítási számlájára átutalt összeget a fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámlán egészen addig átfutó kiadásként kell elszámolni, míg az irányító hatóság lebonyolítási számlájáról a végsı kedvezményezettnek át nem utalták a támogatást, s ezáltal a könyvekben a végleges kiadási jogcím is rögzíthetıvé válik. A forrásgazda-fejezet nyilvántartási, beszámolási kötelezettségét az e számlák felett más szervezetnek biztosított rendelkezési jog nem befolyásolja. Hogyan kell elszámolni a finanszírozónál a strukturális alapokból megvalósuló támogatási program elılegének folyósítását? Az elılegek elszámolásánál a folyósítás következı lehetıségeire, szabályaira kell figyelemmel lenni: A finanszírozó szervezetek a strukturális alapokból megvalósuló egyes operatív programok meghatározott intézkedéseinél a végsı kedvezményezettnek támogatási program-elıleget folyósíthatnak. 631
A pénzügyi lebonyolítást végzı közremőködı szervezet az elıleget csak az érintett intézkedés költségvetési törvénybe szereplı nemzeti forrás terhére utalhatja át a végsı kedvezményezettnek (EU-s támogatás ugyanis még átmenetileg sem finanszírozhatja a költségvetés hiányát). A kifizetı hatóságtól az EU-s támogatási rész lehívása csak akkor kezdeményezhetı, ha a végsı kedvezményezett a pénzügyi lebonyolítást végzı szervezetnek benyújtotta a kifizetett szállítói számlákat, s azok alapján a támogatási szerzıdés szerinti felhasználás igazolható. Amikor az irányító hatóság vagy közremőködı szervezet részérıl támogatási elıleg kiutalására kerül sor, azt a tárgyidıszakban végleges költségvetési kiadásként kell elszámolni. A támogatási program elılegére történt pénzeszközátadás-elıirányzat folyósításának kimutatására mivel még nincsenek mögöttük tényleges támogatási program szerinti kiadások elkülönített alszámlát kell alkalmazni. A finanszírozó szervezetnél ugyanakkor az ilyen elıleget mint támogatási program elılege miatti követelését az egyéb követelések között kell kimutatni, a tıkeváltozásokkal szemben. A végsı kedvezményezett támogatási elıleggel történı elszámolását (vagy részben elszámolását) a megfelelı pénzeszközátadás-elıirányzat teljesítési számlák közötti átrendezéssel végleges, elszámolt kiadásként kell kimutatni. Ezzel egyidejőleg a támogatási program elılege miatt az egyéb követelések között kimutatott növekedéseket csökkenteni kell a tıkeváltozással szemben. Ha a támogatási program elılegével a végsı kedvezményezett csak a tárgyévet követı évben számol el és a megfelelı támogatási program elılegére történt pénzeszközátadáselıirányzat teljesítése számláról a megfelelı pénzeszközátadás-elıirányzat teljesítés számlára már nem történhet pénzforgalom nélküli átvezetés, akkor csak a követelések között kimutatott támogatási program elılegszámla egyenlegét kell csökkenteni a tıkeváltozással szemben. Amennyiben a végsı kedvezményezett a támogatási program elılegével nem számol el, s visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a támogatási program elılegének el nem számolt összegét a támogatási program elılegének visszatérüléseként pénzeszközátvételelıirányzat teljesítéseként (ugyanis költségvetési bevételként) kell nyilvántartásba venni. 632
Hogyan kell elszámolni a végsı kedvezményezettnél a támogatási elıleg folyósítását? Mivel a támogatási program elılege kizárólag nemzeti forrás terhére utalható, indokolt a fokozott megfigyelés és elszámolás biztosítása érdekében elkülönített célelszámolási számlán kezelni. A támogatási szerzıdésben vállalt kötelezettségek megvalósítása során felmerült a támogatási céllal összefüggı kiadásokat a végsı kedvezményezett közvetlenül az elkülönített célelszámolási számláról fizeti ki. Ezzel egyidejőleg az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell nyilvántartásba venni az eredményszemlélető elszámolással való egyeztetés érdekében a támogatási program elılege miatti kötelezettséget. A támogatási program elılegeként nyilvántartott kötelezettséget akkor lehet kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból, ha a végsı kedvezményezett által elszámolásra benyújtott kifizetett szállítói számlák elfogadását az irányító hatóság, közremőködı szervezet írásban visszaigazolja. Amennyiben az elszámolásra benyújtott számlák teljes összege nem volt elfogadható szerzıdés szerinti teljesítésnek, úgy az el nem fogadott összeg tovább nem minısülhet a támogatott program elılegének. Az értesítés alapján a be nem fogadott számlák értékének megfelelı összeget a végsı kedvezményezett köteles visszafizetni saját forrásból az elkülönített célelszámolási számlára. Lényeges nyilvántartási szempont, hogy az elkülönített elszámolási számla egyenlege mindig a támogatott program, a támogatási szerzıdésben vállalt feladat megvalósítására átutalt, fel nem használt támogatás összegét mutassa a végsı kedvezményezettnél. Hogyan érvényesül a közgazdasági és funkcionális osztályozás a strukturális alapok támogatásának elszámolásában? A finanszírozásban részt vevı szervezetek és a végsı kedvezményezett a strukturális alapokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos kiadásokat: közgazdasági osztályozás, azaz kiadási jogcímek szerint, illetve funkcionális (szakfeladatok szerinti) osztályozásban egyaránt elszámolják. 633
Az EU-s, így a strukturális alapokból nyújtott támogatásokkal finanszírozott kiadásokat funkcionálisan elıször a közvetett (általános) kiadások között (a 6. számlaosztályban) kell elszámolni, s csak ezt követıen vezethetık át az államháztartás szervezete megfelelı szakfeladatára (a 7. számlaosztály). A 6. számlaosztályban a 66. Nemzetközi támogatási programok számlacsoportban kell kimutatni támogatási programonként a teljesített nemzeti és EU-s kiadásokat. E kiadásokat a Strukturális alapok támogatásainál legalább intézkedésenként, a Kohéziós Alap támogatásainál projektenként kötelezı részletezni, mégpedig úgy, hogy abból kitőnjön a fejlesztési, illetve a mőködési célú felhasználás is. A számlák további részletezésével vagy az analitikus nyilvántartási rendszerben biztosítani kell a támogatások EU-s és nemzeti részbontását, illetve a saját forrás terhére történı felhasználások megállapítását is. Mely számlákat kell alkalmazni a strukturális alapokból nyújtott támogatások elszámolására az államháztartás szervezetei számviteli rendszerében? Az Ámr. tartalmazza az EU-s támogatások fogadásához kapcsolódó sajátos gazdálkodási szabályokat. Az EU támogatások finanszírozásában résztvevı államháztartási szervezetekre vonatkozóan rögzítették, hogy mind az EU-s támogatásokat, mind a hozzákapcsolódó hazai költségvetési forrásokat a végsı kedvezményezettek részére pénzeszköz átadásként kell elszámolni. A finanszírozás lebonyolításához pedig bevezették a finanszírozáshoz szükséges új kincstári elszámolási számlákat (az EU támogatással kapcsolatos lebonyolítási számlákat, illetve a pénzforgalmi megelılegezési számlák). Az államháztartás szervezetei könyvvezetési kötelezettségérıl szóló kormányrendelet általános követelményként tartalmazza a következıket: - A nemzetközi támogatási programok elszámolásai számlacsoportban kell kimutatni a finanszírozásban részt vevı központi költségvetési szerveknek, fejezet(ek)nek a költségvetésükben lévı fejezeti kezeléső elıirányzatok közül az Európai Unióból érkezı támogatásokhoz és a hozzájuk kapcsolódó hazai forrásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi gazdasági események hatását fejezeti kezeléső elıirányzatonkénti tagolás szerint, valamint a nemzetközi támogatási programok megelılegezési számláit. A számlacsoport számlái között elkülönítetten kell megjeleníteni az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-1), a II. 634
Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-2) kapcsolódó fejezeti kezeléső elıirányzatfelhasználási keretszámlákat. (A fejezet nyilvántartási, beszámolási kötelezettségét nem érinti, ha ezen számlák felett más szervezet számára rendelkezési jogot biztosít. Ebben az esetben a fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámláról annak lebonyolítási számlájára átutalt összeget mindaddig átfutó kiadásként kell elszámolni, amíg a lebonyolítási számláról a végsı kedvezményezett felé átutalásra nem kerül a végleges támogatás és így végleges költségvetési kiadási jogcímen is elszámolhatóvá válik.) E számlacsoportban kerül elkülönítetten elszámolásra azon pénzeszközök változásához kapcsolódó gazdasági események hatása is, melyekhez a mindenkori költségvetési törvény szerint a nemzetközi támogatási programokra megelılegezési hitel igénybe vehetı. - A strukturális alapok támogatásához kapcsolódó pénzforgalmi gazdasági események elszámolását a fıkönyvi könyvelésben legalább a fejezeti kezeléső elıirányzat-felhasználási keretszámla operatív programonként, prioritásonkénti megbontásával kell biztosítani. A strukturális alapokból nyújtott támogatások elszámolása során a programba tartozó fejezeti kezeléső elıirányzat számla lebonyolítási számláit kötelezı továbbrészletezni az NFT-1 esetében operatív programonként, prioritásonként, intézkedésenként, az NFT-2 esetében operatív programonként, prioritásonként. A lebonyolítási számláknak kivéve a kedvezményezett által beutalt saját erı összegét -, mivel csak a technikai lebonyolítást szolgálják, év végén nem maradhat egyenlegük. (Egyenlegüket a zárlati mőveletek elvégzése elıtt át kell vezetni a megfelelı elıirányzat-felhasználási keretszámlákra.) A Nemzetközi támogatási programok számlacsoportban kell kimutatni támogatási programonként köztük a strukturális alapok felhasználását a teljesített nemzeti és EU-s kiadásokat. A kiadásokat a strukturális alapok támogatásainál legalább intézkedésenként kötelezı részletezni. A kiadásokat úgy kell részletezni, hogy abból kitőnjön a fejlesztési, illetve mőködési célú 635
felhasználás is. A számlák további részletezésével vagy analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy a támogatások és a saját forrás terhére történt felhasználások is megállapíthatók legyenek. Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló kormányrendelet szerint az EU-s támogatások elıirányzatainak felhasználását minden esetben pénzeszközátadásként kell rendezni. Ezt alkalmazni kell azokra az esetekre is, amikor mindkét fél (az átadó és az átvevı egyaránt) államháztartási szervezet. Az EU-s támogatásokkal kapcsolatos bevételek és kiadások az elıbbiek miatt halmozódást eredményeznek az államháztartás információs rendszerében, ami azonban az év zárása során korrigálandó. A strukturális alapokból nyújtott támogatások felhasználásával kapcsolatos gazdasági események elszámolására az adott tranzakció jellegéhez, tartalmához igazodóan kell alkalmazni a számviteli kormányrendelet mellékletében felsorolt fıkönyvi számlákat. Ezek közül a strukturális alapok nevesítetten a következı számlakörben jelennek meg: - a Nemzetközi támogatási programok elszámolásai (34.) számlacsoportban 342. NFT-1-hez tartozó támogatási programok elszámolási számlái Az elıirányzat-felhasználási keretszámlán, illetve az ehhez kapcsolódó részletezı számlákon kell elszámolni a strukturális alapokból (és a Kohéziós Alapból) érkezı fejezeti kezeléső elıirányzatként megtervezett hazai és közösségi támogatások realizálódását. Abban az esetben, ha a program lebonyolításában több közremőködı szervezet vesz részt, a Magyar Államkincstárban legalább közremőködı szervezetenként elıirányzat-felhasználási keretszámlát kell nyitni. A forrásgazda (a Miniszterelnöki Hivatal) a közösségi forrásokat és a kapcsolódó nemzeti forrásokat fejezeti kezeléső elıirányzatonkénti tagolásban tartja nyilván a fıkönyvi és az analitikus nyilvántartásban. A strukturális alapokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket, azok könyvviteli elszámolását/nyilvántartását tovább kell részletezni: 636