ISMERTETÉSEK. i. Tábori kórházak, háborúban és békében. A Deutsche Bauzeitung" után. (X. és XI. tábla). A háború, mely a rendes épitészeti tevékenységben mindig fennakadást szül, egy más irányban, és pedig nem épen csak katonai, hanem tisztán emberszereteti czélokra fejlődését idézi elő e tevékenységnek. Az újabbkori háborúk: hatalmas seregtömegek közt gyorsan egymást követő véres ütközeteikkel, rövid idő alatt a sebesülteknek óriási számát eredményezik, mindkét részen, kiket ápolni, gondozni, csaknem kizárólag a győző nemes kötelessége. Ezekhez járúl a nélkülözések és rendkívüli erőfeszítés által előidézett nem kisebb száma a megbetegülteknek, kiket a meglévő kórházak befogadni már képtelenek, a mint ez az 1866-ik évi hadjáratban is kitűnt. A most lefolyt porosz-franczia háború kitörésekor tehát a figyelem azonnal elegendő kórházi helyiségek előállítására irányúit. Poroszország honpolgárainak lelkesült áldozat-készsége vetélkedett, az állam gondoskodásával s a hírlapok minden oldalról sebesültek és betegek befogadására alkalmas helyiségek berendezéséről és szükségben segítő ideiglenes kórházak fölállításáról hoztak jelentéseket. Hogy a porosz főváros e részben nem maradott hátra, önként értetik s ily módon a királyi hatóságoknak, a városi tanács és ügybuzgó magánosokkal való közreműködése által: láttunk létrejönni Berlin kapui előtt egy óriás kiterjedésű kórház-telepet, mely a betegek és sebesültek első szállítmányának fölvételére rövid idő alatt készen állt. A porosz hadügyminiszter a főváros kerületének déli szélén fekvő nagy katonai gyakorlótéren, a Schönbergbe vezető úton, a Tempelhof és anhalti vaspályához vezető országutak között, körülbelül 65 holdnyi területet engedett át és jelölt ki tábori kórházak építésére, hol azonnal fáradliatlan tevékenység jött létre, hogy kór-
190 házi-bódékból álló egész várost lehessen ott, lehető legrövidebb idő alatt, elővarázsolni, mely vajha mielőbb ép oly hamar eltűnnék, mint a mily gyorsan fölépült! I. Az 1-ső [a z á m ú ábra (X. tábla) térrajzi-vázlata az egész kórház-telep berendezését mutatja, mely egy széles út két oldalán terül el s mely útnak középvonalán vasúti sinpár van lerakva, hogy annak segélyével e kis város a közvasúttal s ez utóbbinak közvetítése által minden Berlinbe vezető vaspályával összeköttetésbe hozassék. Három elkülönített részből áll s ezek beosztása által szabályos ötszög alakját nyeri. Az egész területet magas korlát veszi körül s tűzveszély, valamint a közönség rendetlen odatódulása ellen őrök védik, kiknek számára, a megfelelő őrházak az átmetsző útvonal két végpontján vannak fölállítva. A három osztály mindenike külön, önálló telepet képez, saját gazdasági c's igazgatósági épületekkel. Csak egy őr-, mütő- és halottas-ház, valamint a szalmazsákok őrzésére szolgáló szin közösek. Az egyes osztályok közül a hadügyminisztériumé és a sebesült s beteg harczosok ápolására alakúit berlini segély - egyleté 15 15, Berlin városáé 20 különálló fabódét foglal magában s ezek mindenikében 30 ágy van berendezve (az ápolókéin kívül), úgy hogy az egész kórház-telepben összesen 1500 beteg és sebesült fér el. Mindenik kórházi bódécsoport, alaprajzában, egyenszárú háromszöget képez, melynek az út felől eső alapvonalán az igazgatósági épület fekszik, mögötte a szükséges konyhával. A háromszög két egyenlő oldalán a kórházi bódék vannak beosztva, mind keletről nyugotra irányuló helyzetben lépcsőzetes egymásutánban úgy, hogy közöttük körülbelől 38 lábnyi széles tér marad és egyiknek hátulsó, függélyes fedélbütüje az utánkövetkezőnek előbütüjével egy vonalban fekszik. Az ily módon való elhelyezés dr. Wirchow tanár javaslatára létesíttetett azon czélból, hogy az uralgó nyugati szelek az egész kórháztelepen akadálytalanúl átvonúlhassanak a nélkül mégis, hogy az épület szerfölött nagy kiterjedést nyerjen, mi által a kiállítási költség növekedett, az igazgatási kiadások tetemesen szaporodtak volna. Egy ilyen kórházi telepítmény legnélkülözhetlenebb elemeiről, üde légről, annak szabad fekvése által s jó ivó-vízről a városi vízvezetek csőhálózatának megnyújtása által legjobban lön gondoskodva. Hasonlóképen a világító-anyagot a városi gázvezető-csövek, a nélkülözhetlen jeget pedig a tivoli serfőzőcle terjedelmes pinczéi szolgáltatták. Az egyes bódék épitésmódja természetesen az ideiglenesség és legnagyobb sietség bélyegét viseli magán, a mint ez az események rohamos fejlődése mellett másként nem is képzelhető. Fő törekvés volt: gyorsan építeni s mivel a német fegyverek első gyors és fényes sikerei után legfölebb az enyhébb őszi időszak végéig számítottak e kórházi telep nélkülözhetlenségére, minden épületrész, a konyhai tűzhelyek és alapfalak kivételével, fából volt
191 összeállítva, mint egyszerű szinek, küloldalukon függélyesen álló gyalulatlan deszkával burkolva, s vízhatlan papir-lemezzel födve. Az igazgatósági lakások közül e közlemény írásakor (1870. augusztus) még egyik sem volt fölépítve. Ezekben majdan a betegápolással és felügyelettel megbízandott testület és személyzet czéljaihoz képest, egyes eltérések eszközöltettek. Egészen összhangzó berendezéssel épültek azonban a konyhák, melyeknél a kiemelkedő kökémények a 29 láb területü főző osztály középpontját foglalják el négy tüzelővel. A 2. 3. és 4-dik számú ábra mindezt teljesen érthetővé teszi. Az egyes kórházi-bódék lényegileg ugyanazon berendezéssel bírnak, a mint ez a hadügyminisztérium által felállítottaknál, az 5., 6. és 7-dik számú ábrákon látható. Négy sor kő-oszlopon, melyek a talaj felszínéhez képest különböző magasságúak és melyek a város által épített osztályban faczölöpzet által pótoltattak, áll az egész épület úgy, hogy a padló alatt a légnek szabad járása van, mivel az üde légnek a kórházi helyiségekhez való akadálytalan hozzáférhetése képezi a kedvező sikernek legfőbb biztosítékát. Ugyané czélra szolgálnak az egymással átellenben, sűrűn alkalmazott ajtók és ablakok, melyek azonban napsugár és túlságos léghuzam ellen függönyök által védhetők. A tulajdonképeni általános szellőztetés a fedélgerincz fölött egész hosszában elnyúló födött nyilás által eszközöltetik, melynek oldalain csappanó- ablakok vannak alkalmazva, melyeket alulról tetszés szerint lehet csiga-zsinór segélyével fölnyitni és bezárni. A belső felszerelés egyéb részleteire nézve megjegyzendő, hogy az ágyak fejőkkel az oldal-fal felé vannak fordítva úgy, hogy végeik közt egy széles járda marad; továbbá a külön kis termek és szobák a fürdő-kamrák, theafőző helyiségek, valamint az orvos és ápolók lakrészeit foglalják magukban. Az árnyékszékek szagtalan ürszékek módjára vannak készítve. A miítőház és halottas-kamra az idő szerint még nem voltak készen. n. Miután a fönnebbiekben egy nagymérvű példában megmutattuk: miként lehet elegendő kórházi helyiségek hirtelen beállható hiányán a legegyszerűbb eszközökkel, lehető legrövidebb idő alatt ideiglenesen segíteni; nem kisebb érdekű lesz azon javításokkal megismerkednünk, melyek által a szükségben segítő kórházi bódék annyira tökélyesülnek, hogy nemcsak minden évszakban egyaránt használhatókká lesznek, hanem általán véve a legegészségesebb kórházakká alakúinak át. Habár ezen tökélyesített kórházi-bódék rövid tartama rohamosan lefolyó háborúkban nem nyerhetnek is közvetlen alkalmazást, mindamellett némi hasznos újjmutatással szolgálhatnak oly esetekben, midőn a kórházi helyiségeket fíítenünk kell. Miután a közelebbi nagy háborúkban sátor- és de3zka-bódékból alkotott tábori-kórházak körül tett tapasztalatok csalhatlan bizonyítványt nyújtottak arra nézve, hogy az orvosi tudomány elérhető sikerei, lényegesen függnek azon
192 körülménytől, hogy mily mértékben vagyunk képesek a betegeknek üde és egészséges levegőt nyújtani, önként merült fel azon óhaj, hogy az ideiglenes kórházi-bódék előnyeit állandó kórházi-helyiségek számára is biztosítsuk. Hogy ezen czél elérethetett Esse tudor porosz k. kormánytanácsos s a berlini c h a r i t é-kórház tapasztalatokban gazdag igazgatójának köszönhető, kinek részletes utasításai nyomán épült 1866. késő őszén s a rákövetkezett télen a kir. c h a r i t é-ápolda telkén az első ilynemű kórház. Ez utóbbi télen át is czélszerünek mutatkozván, több ehhez hasonló jött létre akiel-greifsw a 1 d- és T ü b i n g-ában létező egyetemek kórodai osztályainál, valamint egész sereg ilyen Lipcsében, melyek ez idő szerint mind használat alatt állanak. Közvetlenül az elölne vezottnek mintájára épittettek, ugyancsak Esse utasításai szerint, Blankenstein por. királyi épitészeti felügyelő által 1869-ik évben az A ugusz t a-áp ol d a kórházi helyiségei. Ha ezen állandósított kórházi-bódék s jelesen azoknak télen át nem épen kielégítő fűtése iránt néhol panaszok merültek is fel, annak oka az egyes részletek hiányos foganatosításában vagy a fűtőkészülék tökélytelenségében keresendő, mely utóbbinak helye- és berendezésére mindenesetre a legnagyobb gond fordítandó. Mellékelt ábra a berlini charité-ápolda egyik kórházi épületének alaprajzát mutatja, melynek belsejében 20 22 ágy kényelmesen elfér, míg az egészet körülövező tornácz hátulsó végében nyári időszakban még 6 ágy olyformán helyezhető el, mint ez a tábori kórházi-sátrakban szokásos. A tornácz előrésze a lábbadozóknak szabad levegőn való tartózkodására szolgál, szükség esetében azonban ez is ágyhelyekül használható. Az épület hosszirányban, északról délre, nyúlik el, mivel ezen állásban a nyári hőség túlságos behatásának legkevésbbé van kitéve, s a tulajdonképeni kórodai részen kívül ettől vékony deszkafallal elválasztva még a felügyelők lakosztályát, egy fürdőkamrát, öltöző- és mosdó-készülékkel és két szagtalan árnyékszéket foglal magában. Ott hol egy kórházi-bódé, más épületrészszel közlekedő folyosó által, melyen nyárban nagyobbszámú ágyak rendeztethetnek be, függ össze, czélszerű leend az egyik árnyékszéket kívülről hozzáférhetővé tenni sa mennyiben lehet, mindkettőt az épület külső oldalán helyezni el. A fürdőkamrában kis gőztiízhely van alkalmazva, borongatások s más effélék gyors fölmelegítésére. Tulajdonképeni theafőző helyiség egy ily kórházi bódéban nincs, mivel ez a közelben fekvő főkórházban feltalálható, valamint az összes ellátás és vezetés is magából az intézetből történik. Egyáltalában ily könnyebbszerü kórházi bódékat mindig csak meglevő, vagy épen e czélra szánt főépületek közelében kell építeni, mivel az igazgatósági- és gazdasági-épületeknek, főleg konyhák és mosó-házaknak azokkal való kombinációja tulajdonképeni rendeltetésük lényegére zavarólag hatna. Azonban ha ezen kórházi-bódék a főépülettől igen távol feküsznek, vagy nagy terjedelműek, akkor a theafőző-konyhákat sem nélkülözhetjük azokban s ez esetben a fürdőkamrák és ürszékek számát is szaporítanunk kell. Az épület szerfeletti hosszúsága esetében czél-
m szerű leend mindezen említett helyiségeket a központon helyezni el, mint ezt az ide vonatkozó ábra mutatja. Meleg- és hideg-vízzel való ellátása az épületnek mindig valamely központi helyről eszközöltetik, hogy ne kelljen a fűtési készüléket például a bódé alatt helyezni el. A chnrité ápoldánál e részben természetesen nem forgott fönn semmi nehézség, ha azonban egy önálló táborivagy ideiglenes-kórháznak, valamely távolabb fekvő szabad téren kell fölállíttatnia, akkor mindenekelőtt elegendő mennyiségű víz nyerésének lehetőségére kell föfigyelmet fordítani. Egy tökélyesített, állandóbb kórházi bódénak alkotását a Xl-ik számú tábla megfelelő ábrái érthetően állítják elénk. Ez valamivel csekélyebb szélességén és magasságán kívül, még ablakainak beosztása által is különbözik a charité-ápoldabelitől. Mig ennél a kötszerkezet-párok közét két ablak foglalja el, úgy hogy minden egyes ágy egy-egy oszlop előtt van fölállítva, addig amannál mint a keresztmetszet mutatja minden kötszerkezeti közben csak egy nagyobb ablak van s az ágyak párosával állanak a nyilás nélküli falköz előtt úgy, hogy az oszlopok irányában eső szabad tér az ágyak között valamivel csekélyebb, mint az ablakokkal szemben. A hossz- és keresztszelvényekből látható, miként a fa-vázas épület egyes-oszlopokon szabadon nyugszik a talajszin fölött. Az alatta szabadon maradó tér, tisztaság kedveért, kikövezendő s kisebb állatok ellen a külső oszlopsorok közé vont rácsozattal elrekesztendő, mely esetben azután eszközök és anyagszerek raktárául, vagy mint a berlini Auguszta-ápoldánál, ruhaszárító-helyiségül használható, sőt utolsó szükség esetében természetesen csak nyári időszakban kórágyak befogadására is, csekély fáradsággal, átalakítható. Az épületek ezen minden oldalról szabad fekvésében, mely a lég megrekkenését s kóranyagok felhalmozódását nem engedi, találjuk fel e kórházibódék kitűnő eredményének alapját, főleg sebészeti- és hagymázos betegségeknél. Azonban épen ezen szerkezet a kihűlés ellenében is kétszerezett gondoskodást kiván s oly fűtési készüléket, mely, alapos szellőztetés mellett, minden körülmények között teljes és kielégítő melegítést biztosítani képes legyen. E czélra az épület kőfalai egymásba rótt deszkákkal burkolandók, kívülről a deszkák érintkezésénél födléczekkel borítandók és a két lemez közti üreg kőtörmelékkel,mészkeverék nélkül, kitöltendő; vagy pedig a falüreg egy harmadik deszkasorral két légrétegre osztandó. Szecska- és turfahulladék, vagy más hasonló, rosz melegvezető anyagokkal való kitömése az üregnek nem ajánlható, mivel azok lassanként összeülepedve, az üreget nem töltik ki teljesen ; de másfelől azért sem, mert e nagyon likacsos testekben kóranyagok halmozódnak fel. Padló és menyezet mindenesetre három deszkasorral, két légrétegre osztva készítondő s ezenkívül a padlózat legalsó felülete, melynek melegen tartásától igen sok függ, rendes nádolással bevonatván, vakolandó. Különös figyelmet igényel a fekmentes deszkarétegeknek a függélyesekkel (névszerint a padlónak a kürfalakkal) való szoros összeillesztése, nehogy a hideg A magy. mérő. és épit.-egyl. közi. V. köt. 14
94 küllég az épület belsejébe és épen a betegek ágyai közelébe hatolhasson. Hogy mimódon lehessen ezt legczélszerübben eszközölni, azt az 5-dik számú ábrán a szobapadló átmetszetéből, nehézség nélkül, megérthetjük. A szobapadló melegen tartására és a megromlott légnek elvezetésére további módot nyújt a fütési-készülék, mely a 3. és 4 dik számú ábrákon részletesen van feltüntetve. A padló alatti felső légréteg ugyanis a belső falburkolat és a talpfákra erősített lyukacsos falpárkányon át a kórházi teremmel és a két középső talpfa között az egész bódé alatt végigfutó csatornával van összeköttetésben. Ez utóbbit a kemencze alatt egy szűkebb, részint a falba vágott, részint deszkákból alkotott csatornának koll kiegészítőm, mely ott a fütőszekrényböl kiemelkedő két légkéménynyel közlekedik. Ez felső részén köralakú s körülbelül 1Q' területű metszettel bír, míg alsó része öntött vasból 14 négyszöghüvelyk méretű és a fűtő-szekrényből indul ki. E részen vonul át a fütőcsőnek első kanyarulata, mi által a lég benne fölmelegedvén, az a födél felett a szabadba illan. Mivel azonban a légkémény a padló alatti légréteg közvetítése által a kórházi terem belsejével összefüggésben áll, ez úton a lég, és pedig leghamarább a botegek ágyai körül elterülő réteg, beszívódván, eltávolíttatik, miközben egyszersmind a padló is kellőleg átmeleg szik. Míg a légkéményeknél 1 láb átmetszési felület elegendő, a falpárkányokban alkalmazott lyukacskák összes nyilás-felületét legalább is két akkorára kell emelnünk, azon súrlódás miatt, mely kiterjedt oldalfelületök mellett igen jelentékeny lehet, s e nyilások a kemenczétől távolabb eső pontokon még szaporítandók is, mivel a lég hosszabb útján nehezebben is haladhat. A gyűjtő-csatorna légmentesen s kihűlés ellen lehetőleg védve készítendő, jelesen annak a kemencze alatt szabadon fekvő részét belülről horganylemezzel kell kibéllelnünk s külső felületén mészbe rakott födélcseréppel burkolni, nehogy a fűtési készülék, netáni hiányossága esetében, a rostélyon áthullható izzó széntől meggyuladjon. Az ily kórházi-bódék fűtése általában a' közönséges légfűtési módszer szerint történik, azon különbséggel, hogy a fűtőkamra magában a fütendő helyiség belsejében fekszik s az itt ismertetett esetben mázos kályhákból alkotott köpenyt, burkolatot képez, közönséges kemencze alakjában, mely felül nyitva van. Ennek belsejében három kőoszlopon áll, egészen szabadon a cseréplemezekkel béllelt fütöszekrény, kanyargó fütőcsövével, a kemenczetető felett még egy átlyuggatott bádogcsőtöl övezve, a mindig kormos cső elfedésére a nélkül, hogy a meleg kisugárzását gátolná. A kemencze alkotása a közlött átmetszetekből kellőleg megérthető s még csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy megfelő távolságokban elválasztó lemezek vannak benne alkalmazva, melyek az épület alatti szabad űrből a légnek a fűtő és azt övedző köpeny közti igen gyors fölemelkedését gátolják s ez által arra kényszerítik, hogy a füstkéményektől minél több meleget vonjon el. Arra a czélra, hogy a túlhevülés által igen kiszáradt lég kellő mennyiségű nyiroktartalmat nyerhes-
195 víz- sen, a fütökamrában egy kívülről kényelmesen megtöltliető és kiüríthető medencze van alkalmazva. Ezen kemenczék, az itt leirt alakban, Blankenstein por. kir. épitészeti felügyelő tervezete szerint, a berliüi kir. öntődében készültek, legelőször a cliarité-ápolda kórházi bódéi számára s miután ott általános sikert arattak, hogy újabb mintázatok költségei megtakaríttassanak, ismételten lőnek alkalmazva több helyen. Azonban az ilynemű kemenczék, további esetleges alkalmazása osetében, czélszerü lenne azokon némi módosítást tenni. Ezen kemenczék fűtési felülete a fíitőszekrény alsó-, elő- és hát-lapjának, valamint a fütőcső felső részének leszámításával 29'/ 4 négyszöglábat tesz. A charité-ápoldai kórházi bódéban két ily kemencze van fölállítva, melyek 29,120 köblábnyi ürt fülvén, 1 lábnyi kemenczefelületre körülbelől 500 köbláb fütendő ür esik. Azonban a fűtést, ily helyiségekben hosszabb időre félbeszakítani nem lévén lehetséges, ezen arány, pl. a tavali kemény télben, csak a legerősebb tüzelés mellett mutatkozott kielégitőnek. A tüzelő anyag teljes kihasználása azonban ily erőltetett tüzelés mellett mindig igen hiányosan történik, tehát a fűtési felületnek növelése mindenesetre kívánatos, leginkább két egymás mellé helyezett, G" átmérőjű füst csőnek (melyek felső részöknél újra egyesülnek) alkalmazása és a fűtöszekrény oldalfalaira öntendő függélyes bordák által. Azonban ez utóbbiakat a fűtő-csövek kanyarulataira is alkalmazni czélszerütlen lenne, azokra ugyanis és azok közé, nehezen eltávolítható, porréteg ülepedvén le, mely fölmelegülése által a lég megromlását eszközölné. Nyárban a kórházi bódék szellőztetése az egymás átollenében fekvő ablakok és ajtók, valamint a födélgerincz fölött elnyúló emelt gerincz segélyével történik, melynek oldalnyilásai azonban nem közönséges csappanó ablakok, hanem mozgatható üvegredőnyökkel vannak ellátva. Az ablakok egyszerűek, és kifelé nyílnak, mivel különben a fölnyitott ablakszárnyak az ágyfejek mögötti szabad járást gátolnák. A hideg szelek és túlságos hőség ellen kívül- belőlről redőnyök által védetnek. A külső redőnyük alúl meg vannak erősítve s egészen merőn hu/atnak fel, hogy a szél az ablakokhoz no csapdoshassa azokat. A bódékat övedzü szabad tornáczot hasonlókép el lehet zárni, a párkánytól a padlóig lenyúló redőnyökkel, mi által a mögötte levő tér viharok és zord idő ellen igen jól védve lesz. Végül megemlíthetjük, hogy az összes redőnyök bezárása esetében a födélgerincz fölötti nyilás csak némileg derült időben is, a kórházi helyiség belsejét kellőleg megvilágítani még mindig képes leend. Közli: Horváth Samu. 14*
la. A m agy: mérnök és építész egylet közlönye Konyha, Zöldség kamra Húskamra. Jílfjsagato ^^^Síggj Agugot. a cibetegkamrák. bh.igaig. épület,cc. Hongluik. d.jtütshdz, e.mosoházf. Szalmazsák raktár, g fíalottashimra. hh. Orok. i.az anhalf jiálga, k.-mellékpálgcv. 7. á b r a J BétegkamraК Fürdő L Thea konglut konyha. E Nők szobája. F Fakammy. Ci iszerijmmra. ДЕЛrnyekszékek
V.kötet X I t á b l a. A m a g y a r mérnök és építész-egylet közlönye. Keresztmetszet. Hosszmetszet, nfr kórház téli használatra 1. á b r a A ábra A kályha hosszmetszet: A \kafyha keresztmetszete Jipomt. Rokn Я.Pesten /tvf.