Autópályák és egyéb gyorsforgalmi utak hatása az élővilágra, különös tekintettel a nagyvadakra és a konfliktuscsökkentés lehetőségei Készítette: Formanek Péter Környezettan Bsc. Témavezető: Dr. Farkas János
Utak fejlődéstörténete Ösvények és vadcsapások használata I. e. 8000: mesterséges utak megjelenése Első épített utak i. e. 4000 körül jelentek meg Mezopotámiában Fém szerszámok feltalálása után lehetőség nyílt kőutak építésére Az ókori világ nagy útépítői a rómaiak voltak. Kb. 100 éve jutott el a mérnöktudomány a természeti korlátok teljes legyőzéséig.
Nyomvonalas létesítmények hatásai az élővilágra
2. Gáthatás: Mortalitás, fizikai akadály, ellenállás és a zavarás kombinációja Nem csak az útfelület, hanem az árkok, csatornák, vezetékek és kerítések is fizikai gátként hatnak. 3. Zavarás és szennyezés: Akár 100 méterre is elterjedhet a forrástól Zajszennyezés már az építkezés során megjelenik Zavarások újabb fajtája a fényszennyezés
4. Viselkedésváltozás: Az aszfalt melege és a környező élelem odacsábítja az állatokat Könnyen megszokják az út és az emberek jelenlétét 5. Állat elütések: Ez a legfeltűnőbb hatás Az USA-ban évente csak szarvasból több mint egy millió példányt gázolnak el Az elütések mennyisége gyorsabban nő mint a vadállomány 6. Folyosószerep: Élőhelyet biztosít és segíti egyes fajok migrációját Invazív fajok és kórokozók is könnyebben elterjednek
Hatáscsökkentő intézkedések Kizárás Átjutás Védőkerítés Vadriasztók Felső vezetésű átjárók Alsó vezetésű átjárók
Kizárás 1. Védőkerítés: Távol tartja az állatokat az úttól és egy átjáróhoz tereli őket. Nincs 100%-os hatékonyság Az adott területen élő fajoktól függően kell kiépíteni Hot-spotoknál érdemes elektromos kerítés alkalmazni Rendszeres karbantartást igényel
2. Kiugró rámpák: Kijutási lehetőséget biztosít azoknak a vadaknak amik átjutottak a kerítésen
3. Texasi kapu: Kerítésvégződéseknél, fel- és lehajtóknál érdemes alkalmazni Meggátolja az állatok feljutását az úttestre Járulékos pozitív hatása, hogy a gépjárművezetőket lassításra készteti Ugyanezt a funkciót tölti be az elektromos szőnyeg is
4. Vadriasztók: A kereskedelmi forgalomban levő optikai és kémiai vadriasztók nem bizonyultak hatásosnak Akusztikus riasztókat lakott területen kívül kerítésvégekre kihelyezve érdemes használni Mozgásérzékelővel és alkonykapcsolóval is el lehet őket látni Az ELTE Útökológiai Munkacsoport INKE nevű sorozata a leghatékonyabb
Átjutás 1. Vadátjáró Fenntartja a környező csapadékviszonyokat, fényt és hőmérsékletet A szélesség és a hossz arányának kisebbnek kell lennie mint 2,4 Minimum 40 cm vastagságú talaj borítja, leginkább csak szárazságtűrő növények élnek meg rajta 2. Biológiai átjáró: A vadátjáró továbbfejlesztett változata Legalább 30 m szélesek, évente kétszer kaszálást igényelnek
3. Ökológiai átjáró: A legtökéletesebben kialakított átjáró és a legdrágább is Biztosítja az élőhely folyamatosságát
4. Híd: Állatok szemszögéből egy alsó vezetésű átjáró Minimum 4 m magas és 30 m széles Ha valamilyen vízfolyás is átmegy rajta, akkor már kétéltűeknek is megfelelő Szabadtér indexnek 1,5- nél kisebbnek kell lennie
5. Csatornák: Elsősorban hüllők és kétéltűek számára Migráció idejében egy csatorna az adott populáció fennmaradását teheti lehetővé Enyhe lejtésű betoncsőből érdemes kialakítani amit homokkal kell lefedni Lehet egy- vagy kétirányú Víz jelenléte nélkülözhetetlen
Következtetések és javaslatok Környezetünk tisztelete és hétköznapi tevékenységein hatásának a köztudatba építése Autók kibocsátásának csökkentése Ideiglenes útlezárások Nem mindig kell újat építeni, néha elég a meglévőt átalakítani Gondos kivitelezés és rendszeres karbantartás A meglévő, bevált vadriasztók és egyéb műtárgyak széleskörű alkalmazása
Köszönöm a figyelmet!