NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 2746 Jászkarajenő Fő u. 30. Tel. Fax: 53/366-023 OM azonosító: 032800 Pedagógiai Program Készítette: Az óvoda nevelőtestülete Jászkarajenő, 2014.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Törvényi háttér... 3 A nevelés lényege /idézet/... 4 1. Bevezető... 5 2. Az óvoda adatai... 6 3. Helyzetkép az óvodáról... 7 3.1. Az óvoda személyi feltételei... 8 3.2. Az óvoda tárgyi, dologi feltételei... 10 4. Óvodánk célja és feladatai... 11 4.1. Az óvoda nevelési célja... 11 4.2. Nevelési elveink... 12 4.3. Nevelési feladataink... 12 4.4. Óvodánkra jellemző nevelési módszerek... 13 5. Az óvodai nevelés alapvető keretei... 14 5.1. Az egészséges életmód alakítása... 14 5.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 21 5.3. Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés... 22 6. Az óvodai élet tevékenységformái... 24 6.1. A külső világ tevékeny megismerése... 24 6.1.1. Természeti környezet... 25 6.1.2. Társadalmi környezet... 25 6.2. A játék... 26 6.3. Mozgás... 28 6.4. Verselés, mesélés... 31 6.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 32 6.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka... 34 6.7. Munka jellegű tevékenységek... 36 6.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 39 7. Az óvodai élet megszervezése... 41 7.1. Óvodánk hetirendje... 41 7.2. Az óvodai nevelés tervezése... 42 7.3. A gyermekek fejlődésének nyomon követése... 43 8. Az óvodai élet programjai, ünnepei... 46 9. Intézményünk kapcsolatrendszere... 48 9.1. Óvoda-család... 48 9.2. Óvoda-iskola... 49 9.3. Óvodánk egyéb kapcsolatai... 50 10. Sajátos feladatunk: a gyermekvédelem... 51 11. Az óvoda speciális szolgáltatásai... 52 12. A pedagógiai program értékelése... 54 1
13. Érvényességi nyilatkozat... 55 14. Legitimációs záradék... 56 15. Felhasznált irodalom... 57 16. A program alkalmazásánál az óvónők számára javasolt szakirodalom... 58 17. Mellékletek... 60 2
Törvényi Háttér 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról, és annak módosításai 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013. (VIII.30). Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. melléklete a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Alapító okirat 16/2014. (III.31.) sz. önk. határozat szerint 3
A nevelés lényege... a helyes vezetés, mely a gyermek lelkét játszva vezeti el annak szeretetéhez, amiben a jövendő embernek tökéletesnek, az illető foglalkozás kiváló mesterének kell lennie. /Platón/ 4
1. Bevezető Nevelési programunk az Óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemében készült, elkészítésével a helyi sajátosságokat figyelembe véve az alábbi programokat használtuk fel: Az óvodai nevelés programja 1971. Az óvodai nevelés programja 1989. Az óvoda helyi programja Csempeszkopács 1997. Négyszínvirág, a Vésztői Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja 1998. Óvodánkban osztatlan és homogén csoport (a gyerekek létszámát és korát tekintve) egyaránt előfordul, ezt a programírásnál is figyelembe vettük, hogy egyaránt alkalmazható legyen bármilyen összetételű csoportban. Célunk: a nyugodt, családias légkör kialakítása, a gyermekközpontúság, a játékosság biztosítása. Nevelési filozófiánkat a gyermek alapvető tevékenységére, a játékra, a mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére alapozzuk. A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése érdekében nagy jelentőséget tulajdonítunk a családdal való szoros együttműködésre. Pedagógiai Programunk elkészítése során figyelembe vettük a törvényi szabályozásokat, a szakmai helyzetelemzést, a partneri elvárásokat, és a pedagógiai hagyományainkat. Az eredeti program 1999-ben készült. A törvényi előírásoknak megfelelően 2004-ben lett módosítva. A 2010. évi módosítás oka: Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelettel történt módosítása. A 2013. évi módosítás oka: A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Jelen módosítás alapja: intézményi- és jogszabályváltozások. 5
2. Az óvoda adatai Az óvoda neve: Napközi Otthonos Óvoda Címe: 2746 Jászkarajenő, Fő u. 30. Telefonszáma: 06-53-366-023 Az óvoda fenntartója: Jászkarajenő Község Önkormányzata Címe: 2746 Jászkarajenő, Rákóczi u. 16. Telefonszáma: 06-53-366-001, 366-004 Óvodai csoportok száma: 4 Férőhelyek száma: 100 Alapító okirat kelte: 2014. március 31. A helyi nevelési program alkotója: az intézmény nevelőtestülete 6
3. Helyzetkép az óvodáról Jászkarajenő a Közép-Magyarországi Régióban, Pest megye déli részén a Ceglédi Kistérségben helyezkedik el. Lakosainak száma közel 3000 fő. A község területileg nagy kiterjedésű, állattartásra és szántóföldi növénytermesztésre egyaránt alkalmas területtel, szép természetvédelmi környezetben található. Az infrastruktúrára jellemző, hogy az utcák szilárd burkolatúak, villany-, víz-, telefon-, és gázvezeték kiépített, az internet elérhetőség biztosított. Jászkarajenőn magas a munkanélküliek és az alacsony keresetűek száma. Ennek oka, hogy a lakosság egyrésze alulképzett, valamint helyben kevés a munkahely. A lakosság egy része a közeli Szolnokra és Ceglédre jár dolgozni, helyben a mezőgazdasági részvénytársaság, néhány vállalkozás és az intézmények adnak munkalehetőséget. Az egészségügyi ellátást két háziorvosi rendelő, egy fogorvosi rendelő, egészségház biztosítja. A község minden irányból jól megközelíthető, kereskedelmi ellátottsága jó. Településünkön egy általános iskola, egy óvoda, és egy művelődési ház biztosítja a faluközösség kulturális tevékenységének alapjait. Az első óvoda működése Jászkarajenőn körülbelül az 1920-as évek elejére tehető. Az elkövetkező évtizedekben több helyütt, többféle szervezeti formában voltak elhelyezve az apróságok. A mai óvodépület 1983-ban épült, 100 férőhelyes, négy csoportos, amelyet tágas, parkos udvar zár közre. A folyamatos fejlesztéseknek és felújításoknak köszönhetően az épület megfelelő komforttal rendelkezik. A pályázati támogatásoknak köszönhetően 2003-ban ki lettek kicserélve a nyílászárók, 2005-ben pedig magas tető került az épületre. Ezzel egyidőben felújításra került a homlokzat, körszerűsödött a fűtésrendszer, valamint kialakításra került egy udvarra nyíló mosdó helyiség is, a gyermekek udvari életének kényelmesebbé és biztonságosabbá tételére. Sok gyermek érkezik hátrányos szociális környezetből, jelentős a roma nemzetiséghez tartozók száma. Az óvodába járó gyermekek egyharmada halmozottan hátrányos helyzetű. A törvényi és pályázati lehetőségeket kihasználva a 2008-2009-es nevelési évtől alkalmazzuk intézményünkben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét biztosító óvodai integrációs fejlesztő programot. 7
Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, a nyugodt, családias, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet. A játékra alapozva szervezzük a változatos, egymásra épülő tevékenységeket, támaszkodva a gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, személyére, érzelmeire és megismerési vágyára. A programunk megvalósításához szükséges alapvető tárgyi és személyi feltételek adottak. Tárgyi eszközeinket és felszereléseinket folyamatosan bővítjük és korszerűsítjük. 3.1. Az óvoda személyi feltételei Óvodánkban 15 fő dolgozik Az óvoda dolgozói Létszám Kor szerinti megoszlás 20-30 éves 30-40 éves 40-50 éves 50 év feletti Felsőfokú végzettségű 9 fő 1 fő 2 fő 3 fő 3 fő főállású óvónő Pedagógiai asszisztens 1 fő 1 fő Főállású szakképzett 4 fő 1 fő 1 fő 2 fő dajka Egyéb fizikai munkakörben foglalkoztatott főállásúak 1 fő 1 fő Pedagógiai munkánkat segíti heti egy alkalommal 1 fő logopédus a délutáni órákban. Óvónőink közül 3 fő pedagógus szakvizsgával (fejlesztőpedagógus, tanügyigazgatási szakértő), egy fő pedig tanítói diplomával is rendelkezik. Pedagógiai megújulásra törekvő nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Az óvónők kétharmada több mint húsz éve dolgozik az intézményben, nagy szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek a gyermekek nevelését illetően. Figyelembe veszik a gyermekek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális háttérét, segítve a tehetség kibontakoztatását, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, a szükségletek és jogok tiszteletben tartása mellett. Az eredményesebb munkavégzés érdekében rendszeresen veszünk részt továbbképzéseken. A továbbképzések és a kötelező órán kívüli feladatok megosztásánál az óvónők érdeklődését, egyéni adottságait vesszük figyelembe, 8
ezzel kívánjuk elérni, hogy egy-egy területen legyenek jártasabbak, minél nagyobb sikerélményhez jussanak, szívesen osszák meg egymás között a tanultakat. Kiemelt szerepet tulajdonítunk a tehetséggondozást előtérbe helyező (pl. kézműves technikák elsajátítása), másrészt az integrált nevelést segítő továbbképzéseknek. A számítógépkezelői és internet felhasználói alapismereteket minden óvónő elsajátította. Az óvónők csoportbeosztásánál elsősorban a gyerekcsoport érdekeit vesszük figyelembe, a lehetőséghez mérten igyekszünk egymás munkáját jól kiegészítő párokat alakítani. A felmenőrendszer biztosításával elősegítjük a csoport óvónőihez való kötődést. A helyi adottságainkból adódóan óvodánkban már több éve vegyes életkorú csoportokat szervezünk. Ezt a korcsoportok és a nemek egyenlőtlen megoszlása, a különleges gondozást igénylő gyermekek nagy száma teszi indokolttá. Ebben a szervezési formában eredményesebb a szocializálódás, a gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a különbözőségeket. A testvérek, barátok, ismerősök növelik a beszoktatás eredményességét. Lényeges kiemelni, hogy a program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógus felkészültsége, szakmai elhivatottsága. Csoportjaink: Margaréta, Méhecske, Mókus és Katica csoport. Az óvónői párok kéthetenkénti váltásban dolgoznak. Biztosított a kettes norma, az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvónő foglalkozik a gyerekekkel, ezt lépcsőzetes munkakezdéssel oldjuk meg, biztosítva a törvényben előírt átfedési időt. Óvodai nevelési programunk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt szerepe van, ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond, miként viselkedik, hogyan öltözködik. Nevelési programunk szerint a jó óvodapedagógus mintaadó személyiség, beszédkultúrája kiemelkedő, viselkedésével mintát ad a gyermekeknek és a családoknak egyaránt, személye méltón képviseli az intézményt. Magatartása határozott, következetes, barátságos és őszinte. Rendelkezik a megfelelő pedagógiai képességekkel empátia, tolerancia. Legyen önálló, rugalmas, dönteni tudó és jó helyzetfelismerő. Érzelem gazdag attitűd jellemezze. A négy dajka közül kettő szakmunkásképző iskolát végzett, kettő pedig szakközépiskolai érettségivel rendelkezik. Valamennyien tevékenyen részt vesznek a csoport életében. 9
Nevelőtevékenységünk során a dajka és az óvodapedagógus munkája összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, szükség van arra, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Fontos feladat, hogy a nevelésben résztvevők együttműködésének alapja a megismerés legyen. Általánossá váljon a pozitív, elfogadó, segítő nevelői attitűd. 3.2. Az óvoda tárgyi, dologi feltételei Óvodánk épülete, udvara jól szolgálja a gyerekek biztonságos óvodai életét. Az udvaron füves, fás, betonozott rész egyaránt található. Az épületben 4 csoportszoba helyezkedik el, minden csoportszobához külön öltöző és mosdó tartozik. Az épületben található még tornaszoba, fejlesztőszoba, szertár, logopédiai foglalkoztató, valamint a kiszolgáló helyiségek (tálaló, mosókonyha, mosogató, szertár, felnőtt öltözők). Az ételt a napközis konyháról kapjuk. Csoportszobáink 25 gyermekre méretezettek, több funkciót töltenek be, a játék, a foglalkozások, étkezések és a pihenés színterei egyaránt. A 2008-ban megnyert, eszközbeszerzést támogató 18 millió forintos uniós támogatásnak, és a plusz 2 millió forint fenntartói önrésznek köszönhetően csoportszobáink és a játszóudvar felszereltsége megfelel a mai kor kihívásainak. Csoportszobáinkban natúr színű, bükkfából készült, jól variálható, könnyen tisztán tartható, és a gyermekek életkorának megfelelő méretű bútorok, valamint galériák találhatók. A foglalkoztatók és a folyosó falait az évszakoknak megfelelő, visszafogott színekben készült esztétikus óvónői munkák díszítik. Az öltözőkben biztosítunk helyet a gyermekmunkák kiállítására. Nevelési progamunk megvalósítását szolgálják a csoportszobákban elhelyezett műholdas antennával ellátott televíziók, CD lejátszók, mini hifik, valamint az internet kapcsolattal ellátott számítógépes munkaállomások. Ezenkívül sok mesekönyv, fejlesztőjáték és egyéb fejlesztőeszköz áll a gyermekek rendelkezésére. Modern, könnyen tisztántartható, kényelmes műanyag ágyak 10
szolgálják a gyermekek nyugodt pihenését. Beépített szekrények biztosítják a gyermek fektetők, ágyneműk, textíliák, óvónői eszközök megfelelő tárolását. Intézményi szinten rendelkezünk még nyomtatókkal, fénymásolókkal, digitális fényképezőgéppel, laptoppal, és projektorral is. Játszóudvarunkon megtalálhatók a mozgásfejlesztést jól szolgáló, esztétikus, az uniós szabványnak megfelelő fa játszóeszközök, homokozók, valamint a színes műanyag házikók és rugós játékok is. Könyvállományunkat folyamatosan gyarapítjuk, fejlesztőeszközöket, játékokat évente vásárolunk pályázati forrásokból. 4. Óvodánk célja és feladatai 4.1. Az óvoda nevelési célja A 3-7 éves gyermekek egyéni fejlődési ütemét és fő tevékenységi formáját, a játékot alapul véve, a harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, a családi nevelés kiegészítése. A szabad, önálló, elfogadásra és alkalmazkodásra, segítésre kész/képes, harmonikus, különböző irányokba érdeklődő és választani képes, kezdeményező, kitartó, felelősséget vállaló, szeretetteljes ember jellemének megalapozása. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi-szociális-értelmi érettség kialakítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek különbözőségének elfogadása, integrált nevelése, esélyegyenlőségük növelése, az egyenlő bánásmód elvének betartása. A nemzetiséghez tartozó gyermekek multikulturális nevelésen alapuló integrációjának biztosítása. A roma nemzetiséghez tartozó gyermekek korai fejlesztésével a hátrányok kompenzálása, az életesélyek növelése. Migráns gyermekek nevelése esetén az önazonosság megőrzésének, ápolásának, erősítésének biztosítása. 11
Tehetséggondozás a napi tevékenységekbe ágyazva, illetve fejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások keretében. 4.2. Nevelési alapelveink A gyermekek nevelését a családi házzal együttműködve, azt kiegészítve végezzük. Nyugodt érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésén keresztül az erkölcsi, esztétikai és intellektuális érzelmek alakítása. A gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, ismerjék meg saját értékeiket, legyenek önnállóak. A fejlesztés színtere a játék, amelyben a gyermek jól érzi magát, az ismereteket ezen belül sajátítja el. Az önálló tapasztalatszerzésre, cselekvésre, gondolkodásra, alkotási vágyra ösztönzés, (felfedező tanulás). A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. Egyénenkénti bánásmód, differenciált személyiség és képességfejlesztés, tehetséggondozás. Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében. 4.3. Nevelési feladataink Életszerű körülmények, környezeti feltételek egyéni és közösségi kereteinek megszervezése, kialakítása. Különböző tevékenységek feltételeinek (hely, idő, eszközök) biztosítása. A felnőttek és a gyermekek, valamint a gyermektársak közötti kapcsolatok létrejöttének segítése, a beszéd, a kommunikáció támogatása, fejlesztése. Az érzelmi megnyilvánulások, reakciók humánus légkörének kialakítása és fenntartása. Az emberközpontú, humanista értékrend, életvezetés megalapozása, a gyermekek tevékeny közreműködésével. Egymás kölcsönös megértésén, tiszteletén alapuló segítő magatartás kialakítása. Képességek fejlesztése, kibontakoztatása, a játékban integrálódó műveltségi tartalmak feldolgozásával. 12
A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve változatos tevékenységrendszer biztosítása, amelynek során eljuttatjuk őket egyéni képességeik optimális határához. Az Én-kép, önismeret, önértékelés fejlesztése, melynek révén a gyermekek képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, hatékonynak érzik magukat. Így önérvényesülésük, szociálisan elfogadható módon, teljesítményen keresztül történik. A belső igénynívó alakítása a jól elvégzett feladat utáni megelégedettség, mint jutalom értékének alakítása. Érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti kontrol (életkorban elvárható) erősítése. Jó és a rossz felismerése, az őszinteség az igazmondás, igazságosság, a gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzetbe való megtapasztalása. Önellátási képességek fejlesztése: étkezés, öltözködés, testápolás. Testi nevelés terén a komfortérzet biztosítása, természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. Rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása. A természettel kapcsolatos helyes viszonyulások, pozitív érzelmi beállítódások elősegítése, a környezettudatos magatartás kialakítása. A település helyi hagyományainak őrzése. 4.4. Óvodánkra jellemző nevelési módszerek A családdal, a szülőkkel közös programok, rendezvények által közös élményszerzés, közvetlen kapcsolatok kialakítása. Az egyén és a közösség differenciált és integrált összhangjának megteremtése. Az egyén és a közösség autonómiájának érvényre juttatása. A szervezeti keretek-formák fokozatos bevezetése, folyamatos alakítása. A tevékenységek, foglalkozások komplexitása. A közvetett irányítás előtérbe helyezésének nevelési eljárásai. A különleges gondozást igénylő nagycsoportos korú gyermekek délutáni óvodai fejlesztő foglalkozásai. Tehetséggondozó délutáni foglalkozásaink: számítógépes, kézműves, zenés torna, néptánc. A gyermeknél előforduló beszédhibák, kiejtési zavarok javítására, kiküszöbölésére logopédus foglalkoztatása. A gyermekek szülői igénynek megfelelő lelki gondozása, katolikus és református hitoktatás által. 13
5. Az óvodai nevelés alapvető keretei Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, - az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 5.1. Az egészséges életmód alakítása Célunk: Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása, az egészséges életmód iránti igény megalapozása, az alapkészségek elsajátítása, melyek az egészséget védik, fejlesztik, korrigálják. Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető, mely hatással van az óvodai éveket követő időszakra is. Feladataink: A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus, balesetmentes környezet biztosítása. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a helyes életritmus kialakítása, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A gyermek testi képessége fejlődésének, és harmonikus, összerendezett mozgásának elősegítése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel együttműködve prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészséges, esztétikus, balesetmentes környezet A gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése, olyan feltételrendszer mellett, ahol a gyermekek jól érzik magukat, vidáman játszhatnak. Olyan környezet kialakítása, amely tevékenységre ösztönző, élményeket biztosító, egészséges, esztétikus és balesetmentes. 14
Udvarunk nagy része füves terület, de van homokos és betonozott része is. A fák és bokrok napsütéses időben árnyékot biztosítanak. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét különböző játszóhelyek kialakításával, homokozó, mászókák, csúszdák, sportszerek (kerékpárok, rollerek, labdák) használatával biztosítjuk. A csoportszobák világosak, sötétítő függönnyel ellátottak, esős, hideg időben az egész napos tevékenység színterei. Bent igyekszünk optimális hőmérségletet tartani, a csoportszobák szellőztetése a korszerű nyilászárókkal, és a szúnyoghálós lefedettséggel biztosítottak. A berendezés a gyermekek testméretéhez igazított, könnyen tisztántartható. A csoportokban minőségi játékszerek és eszközök vanna, melyek a gyermekek számára könnyen elérhetőek. A szobák kis galériával, és a galériára felvezető lépcsővel rendelkeznek, melyek a gyermekek testméretéhez igazított korlátokkal vannak felszerelve. Minden csoportnak külön öltöző és mosdó áll a rendelkezésére. A gyermekek tiszta környezete fenntartásának legfontosabb feltétele a mindennapos alapos takarítás, melyben időnként a gyermekek is részt vesznek. Nyári záráskor, illetve fertőző betegségekkel terhelt időszakban fontos az alapos fertőtlenítés. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a helyes életritmus kialakítása, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. TESTÁPOLÁS Az önálló testápolás szervezettségét az óvodában lépéstől biztosítjuk, és mindaddig végezzük a gyerekekkel együtt az egyéni fejlődéstől függően a teendőket, amíg nem biztosak a napi élethez szükséges higiénés szokásokban és azok sorrendjében. A gyermekek a WC-t a nap bármely időszakában igényük szerint használhatják. Udvari játék során, az udvarra nyíló mosdót használják. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a WC-papír használatára, az alapos, szappannal történő, víztakarékos, igény szerinti kézmosásra és kéztörlésre is. A gyermekek törölközője a mosdóban felállított állványon, külön-külön óvodai jelekkel ellátott fogasokra van felakasztva. Hetente kétszer, hétfőn és szerdán reggel cseréljük a törölközőket. 15
Orrtörlésre papír zsebkendőt használunk, melyet a gyermekek által elérhető helyen tartunk. A tisztasági igény kialakításánál körültekintően vesszük figyelembe a nagyfokú eltéréseket. Óvatos közeledéssel építünk a szülők közreműködésére. A gyermekek otthoni szokásaihoz igyekszünk alkalmazkodni, és ha szükséges, igyekszünk azokat pozitív irányba befolyásolni. ÉTKEZÉS A gyermekek az óvodában napi háromszori étkezésben részesülnek (tízórai, ebéd, uszonna). Tapintattal szoktatjuk őket a kívánt táplálkozási követelményekhez, ismeretlen ízekhez. Étkezések alatt megfelelő mennyiségű folyadékot biztosítunk a gyermekek részére. Egyébként a nap folyamán bármikor, önállóan ihatnak a saját jellel ellátott műanyag poharukból, illetve az udvaron az ivóvízellátásról ivókút üzemeltetésével gondoskodunk. Az étkezés feltételeinek biztosításában a gyermekek is részt vesznek, különös figyelmet fordítunk az esztétikus terítékre, a gyermekméretű eszközökre. A korszerű étkezési szokások és a korszerű táplálkozási szemlélet kialakításánál bátran építünk az étkezésen kívüli tevékenységekre (kirándulások, élményszerző séták, szerepjáték). Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében a napi programba beépítve játékos alkalmat teremtünk arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek az egyszerűbb ételek elkészítésének, megismerkedhessenek a higiénikus ételkészítés szabályaival (pl. saláta készítés). A szülők bevonásával hetente gyümölcsnapot tartunk a csoportokban. ÖLTÖZKÖDÉS A Gyermekek öltözködési szokásainak megalapozását, elmélyítését fontos nevelői feladatnak tekintjük. A ráfordított idő mögött értékes pedagógiai tevékenység húzódik. Az öltözködési szokások alakításánál bátran építünk a gyermekek más, egyéb tevékenységére is (játék, séta, kirándulás, vásárlás). Fontosnak tartjuk az időjárásnak megfelelő réteges öltözködést. A szülőktől váltóruhát és váltócipőt kérünk, melyek az öltözőben elhelyezett, a gyermek jelével ellátott polcon, fogason, és rácson kerülnek elhelyezésre. 16
A gyermekek a helyes öltözködési sorrendet, a ki- és begombolást, a cipzár használatát, a cipőfűzést, a ruhájuk összehajtási módját naponta több alkalommal is gyakorolják. A HELYES ÉLETRITMUS KIALAKÍTÁSA A napot nagy intervallumokra bontjuk, csak azon tevékenységek kezdetét illetve befejezését kötöttük időponthoz, melyek minden alkalommal ugyanazon időszakban valósulnak meg. Időtartam Tevékenységek 7 00-7 30 óráig Gyülekező az ügyeletes csoportban, szabadon választott tevékenység, játék. 7 30-10 30 óráig Játék, testápolás, naposi munka, tízórai, kezdeményezések, különböző szabadon választott tevékenységek, kezdeményezett vagy kötelező testnevelés foglalkozás. 10 30-11 45 óráig Levegőzés, játék a csoportszobában vagy az udvaron, élményszerző séta. 11 45-12 45 óráig Testápolás, naposi munka, ebéd, teremrendezés. 12 45-14 45 óráig Délutáni pihenés. 14 45-15 30 óráig Teremrendezés, testápolás, naposi munka, uzsonna. 15 30-17 00 óráig Szabadon választott tevékenység, játék az összevont csoportban, vagy az udvaron. PIHENÉS A délutáni pihenéshez nyugodt körülményeket biztosítunk. Pihenés előtt mesélünk, vagy halk altatódalt énekelünk. Minden csoport televízióval és DVD lejátszóval rendelkezik, ezért lehetőség van a pihenés előtti mesefilm nézésére is. Természetesen a mesefilmek megválasztásakor az óvónők megszűrik az adódó lehetőségeket, és csak a gyermeki szemnek, fülnek, és léleknek való, népi, klasszikus és kortárs mesék kerülnek levetítésre. Alvási szokásaikat tiszteletben tartjuk, a különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, az alvást nem erőltetjük. A gyermekek otthonról hozott saját pizsamájukban, saját jellel ellátott párnájukon alszanak, az ágynemű az óvoda tulajdona. Pizsamát és ágyneműt 17
kéthetenként váltunk. Kedvenc otthonról hozott játékukat a délutáni pihenésnél magukhoz vehetik. BETEGSÉGMEGELŐZÉS ÉS EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS Szeretnénk elérni, hogy a gyermekeknél az egyre önállósuló testápolás a fertőzés elleni védekezés első lépcsőfokaként - belső igénnyé váljon. Óvodába csak egészséges gyermek járhat, a napközben megbetegedett gyermekek szüleit értesítjük, fertőző betegség gyanúja esetén elkülönítjük. A fertőző betegségek megelőzése érdekében biztosítjuk a megfelelő feltételeket (külön jellel ellátott ágyneműk, fogasok, otthonról hozott műanyag fésűk, hetente kétszer cserélt törölközők). Egészségnevelő, egészségmegőrző munkánk részeként óvodánk együttműködik a helyi egészségügyi szakszolgálatokkal, a község háziorvosaival és védőnőivel. Óvodánkban a gyermekek évente egészségügyi szűrővizsgálatokon vesznek részt. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A gyermek testi képessége fejlődésének, és harmonikus, összerendezett mozgásának elősegítése. ÓVODÁNKBAN A MOZGÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI Az udvaron és a csoportszobákban egyaránt a szabad játékban, a gyermekek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgása közben. Minden időszakban, ha az időjárás engedi, sokat tartózkodunk a szabadban, a friss levegőn, ahol a gyermekek szabadon mozoghatnak, futkározhatnak az inger gazdag környezetben. Nyári időszakban az udvaron fürdőruhában tartózkodhatnak, pancsolási lehetőség biztosított. Téli időszakban szánkózhatnak, és hóember építésére is van lehetőség. A csoportszobákban számos, a gyermekek mozgásigényét kielégítő fejlesztő játék van (egyensúlyozó korongok, kis lépegető gólyalábak, ugrálólabdák). A testnevelés tevékenységen belül. Heti egy alkalommal (hétfőtől-csütörtökig más-más csoportban), ahol a gyermekek irányított, tudatosan kiválasztott mozgásos tevékenységet végeznek az adott csoport óvónőjének vezetésével és egy dajka segítségével. A testnevelés tevékenységén belül tudatosan megválasztott mozgásokkal fejlesztjük: a nagymozgásokat, a finommotorikát, az egyensúlyérzéket, a tér 18
megismerésére irányuló mozgásokat, a kondicionális (erő, gyorsaság, állóképesség) és koordinációs képességeket. Mindennapi tevékenységen belül: a napi tevékenység részeként a 10-20 perces frissítő mozgás biztosítása (lehetőség szerint a szabadban). Atestedzés hatékonyabb megvalósítása érdekében hosszabb-rövidebb sétákat szervezünk lakóhelyünk környezetében. Évente kistérségi ovi-olimpián veszünk részt. A minden évben megrendezésre kerülő zöld napon szintén lehetőség van a mozgásra, akadálypályák, ügyességi feladatok megoldásával, és néptánc lehetőséggel. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Óvodánkban szelektív hulladékgyűjtés folyik. Külön hulladékgyűjtők állnak rendelkezésre a papír, a PET palack, a fém hulladék, valamint a fáradt elem gyűjtésére. A csoportokban a környezettudatos magatartás megalapozása érdekében, külön szemetes kosárba gyűjtjük a tiszta papírt, illetve a szennyezett papírokat (papír zsebkendő, szalvéta, ragasztós, festékes papírok). Felhívjuk a gyermekek figyelmét a víztakarékos igény szerinti kézmosásra, rajzolásnál a papír mindkét oldalának felhasználására, valamint a papír zsebkendőnél a lehetőség szerinti többszöri orrfújásra. Sokat babrikálunk természetes anyagokkal, anyagokból, és az újrahasznosított termékeket is felhasználjuk. Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel együttműködve, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A szülőknek számos betekintési lehetősége van a gyermekcsoportok életébe: - zöld nap alkalmával, - a karácsonyi játék délelőttünkön, - nyílt napokon, - farsangi bolondozáskor, - a gyümölcsnapok lebonyolításában, - anyák napi és évzáró ünnepségen, - gyermeknap alkalmával, - ballagáskor a nagycsoportosok búcsúztatásán. 19
Az óvodába járó gyermekeknél igyekszünk elősegíteni a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogatjuk a gyermek környezetéhez történő alkalmazkodását, és igyekszünk pozitív hatást gyakorolni a gyermek személyiségének a fejlődésére. A gyermek testi-lelki egészségének a fejlesztése és megóvása érdekében minden lehetséges erőfeszítést megteszünk: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyforrások, vészhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő-, és szükség esetén más szakemberek bevonásával. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Igényesek lesznek a tisztaság iránt, önállóak a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában, és azok használatában. A higiéniai szokások beépülnek a gyermek személyiségébe, pozitívan formálva azt. Helyesen használják a zsebkendőt. Saját magukat kiszolgálják, mindennapi szükségleteiket önállóan felismerik, kielégítik. Tisztán étkeznek, közben kulturáltan viselkednek. Megfelelően használják az evőeszközöket. Csukott szájjal rágnak, igénylik az asztal esztétikai rendjét. Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, ruházatukra vigyáznak, cipőjüket megkötik. Képesek az adott hőmérsékletnek megfelelő ruházat kiválasztására. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az eszközökkel, berendezésekkel óvatosan bánnak, a rendetlenséget megszüntetik. Képesek alkalmazkodni a körülményekhez, megtanulnak megfelelően mozogni, tájékozódni, erejükkel gazdálkodni, ez magabiztossá, öntudatossá teszi őket. Igénylik a szabadban való tartózkodást, szívesen vesznek részt mozgásos játékokban, mindez beépül a szokásrendszerükbe. A szabadban végzett számtalan tevékenység által a gyermekek kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg, lelkileg, szellemileg teherbíróvá válnak. Felkészültek lesznek az iskolai életre. 20
5.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Célunk: Barátságos, derűs csoportlégkör alakítása. Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése. Feladataink: Az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése. Kapcsolatok elősegítése, tiszteletben tartása, értékek, normák közvetítése. Értékelés és jutalmazás Az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése Törekedni kell a barátságos, derűs légkör kialakítására, mert így alapozódik meg az érzelmi kötődés óvónőjükhöz, az óvoda felnőtt dolgozóihoz. Az óvoda dolgozói magatartásukkal, a gyermekekkel való banásmódjukkal segítsék elő, hogy minden óvodába járó gyermek jól érezze magát, szívesen járjon óvodába. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakítását. Kapcsolatok elősegítése, tiszteletben tartása, értékek normák közvetítése Az érzelmekre épülő szeretetteljes kapcsolat az alapja az új megértésének, az élményfeldolgozásnak, a szociális viselkedésminták átvételének, a normák, szabályok elfogadásának. Az óvónő és a dajka személyiségének modell értékével, elfogadó, segítő, támogató attitűdjével hat a csoportszerveződés folyamatára. A gyermekek érzékenyen reagálnak az óvónő érzelmeire, egy-egy gyerekhez való viszonya szándéka ellenére is hat a csoporton belüli kapcsolatokra. Igyekszünk minden gyermekhez szeretettel, megértéssel fordulni. Ahhoz, hogy minden gyermek a csoport tagjának érezze magát tapasztalnia kell, hogy őt számon tartjuk, a csoportnak szüksége van rá. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyerek számára érthetővé tesszük egyéni sajátosságaik figyelembevételével. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, őszinteség, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, feladattudatukat. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei, távlatot jelentenek a gyerekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy maguk is részt vegyenek a szervezésben. 21
Értékelés és jutalmazás Az értékelés fontos személyiség és közösségalakító tényező. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősítjük leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítjuk ki a pozitív motivációkat. A gyermekek mérésen és megfigyelésen alapuló értékelését évente legalább két alkalommal végezzük, az értékelés eredményét a fejlődési naplójukban rögzítjük. A jutalmazás bátorító hatású, megerősíti a helyes cselekvést. Óvodánkban tárgyai jutalmazást nem alkalmazunk. A jutalmazás formái: a szóbeli dícséret, a gyermek megölelése, simogatása, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású kell hogy legyen. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt saját és más csoportbeli társaikkal. A közös tevékenységekben érdeklődéssel és aktívan vesznek részt. Igénylik a csoportban kialakult szokásrendszer alkalmazását. Igényükké válik a helyes viselkedés betartása. A csoportba érkező vendégeket szeretettel, udvariasan fogadják. Az udvariassági formák betartásával kommunikálnak. Figyelemmel, türelemmel hallgatják a felnőttek és társaik közlését. Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek. Érzelmileg elfogadják egymást, segítenek egymásnak, örülnek a közösen elért sikereknek. Számontartják társaik hiányzásainak okát. Kialakulnak az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások. 5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés célja: a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, továbbá a természetes beszéd- és kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban áll egymással. Az óvodai nevelés egészét átszövi, komplex 22
folyamat. Az óvoda fejlesztési feladatainak a család és a környezet megismeréséből kell kiindulnia. A gyermeket élményeihez kapcsolódva, tapasztalatszerzéssel fejleszthetjük. Az anyanyelvi nevelés minden feladatot, tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását, elősegíti iskolai tanulmányainak zökkenőmentes megkezdését. Feladataink: Beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkör biztosítása, amelyben bátrán megnyilatkoznak, elmondják élményeiket. Választékos, tiszta, normál hangerejű óvónői megnyilatkozásokkal az utánzásos, minta- és modellkövető kommunikáció elősegítése. A gyermekek szókincsének, beszédmegértésének, beszédtechnikájának, helyes kiejtésének folyamatos fejlesztése. A beszédhibák megfelelő módszerrel történő javítása, szükség esetén szakemberhez való irányítás. Az értelmi nevelés célja, hogy a gyermekek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítsanak el a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben, hogy az életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően tudjanak eligazodni a világban. Feladataink: Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, kreativitás) fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása. A gyermeki tevékenység feltételeinek biztosításával szolgáljuk a gyermekek szabad, kötetlen játékéletét. Élménnyújtás, a tapasztalat szerzés biztosítása. A feladatok megoldása szerves egységben valósul meg. A gyermek zavartalan értelmi fejlődése érdekében nagyon sok érzelem indította játékos-mozgásos tevékenységet és sokoldalú tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk. Minél több lehetőséget, változatos tevékenységet biztosítunk, annál több mindent fedeznek fel, ismernek meg. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Rendelkeznek problémafelismerő és megoldó képességekkel. Figyelmüket tudják rövid ideig összpontosítani. 23
Ismereteiket a gyakorlatban is tudják alkalmazni. Képesek emlékképek kombinálására, újraalkotására. Különbséget tudnak tenni a valóság és a képzelet világa között. Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezik ki magukat. Udvariassági kifejezéseket használnak. Beszédük tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Olyan szókinccsel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra gondolataik érthető kifejezését. Minden magán- és mássalhangzót tisztán ejtenek. 6. Az óvodai élet tevékenységformái 6.1. A külső világ tevékeny megismerése Célunk: Olyan környezettudatos, környezetre figyelő viselkedésformák, szokások, szokásrendszerek kialakítása, melyek meghatározzák az ember és a természet harmonikus együttélését. A szűkebb és tágabb környezet megismerése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulásának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. Természetszerető, és védő gyermekek nevelése. Feladataink: A természeti és társadalmi környezet megfigyeltetése, a szervezett és spontán szerzett tapasztalatok, információk feldolgozása, környezeti fogalmak tisztázása. A gyermekek szűnni nem akaró kíváncsiságára alapozva élmény alapú, átéléses tapasztalatszerzések biztosítása: séták, vizsgálódások, kötetlen szemlélődések, kötött megfigyelések. Az élő- és élettelen óvására, gondozására, valamint az élet tiszteletére nevelés. A szülőföld, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeinek megismertetése. A nemzeti identitástudat kialakítása. A környezet megismerése során matematikai ismeretek felfedeztetése, tapasztalatszerzések, alkalmazási, gyakorlási lehetőségek biztosítása. 24
6.1.1. Természeti környezet: A természet változásai: évszakok, hónapok, napok, időjárás, növények, állatok vándorlása. Természetvédelmi feladatok, emberek tevékenységei évszakok szerint. A természethez kapcsolódó hagyományok, népszokások. Környezetvédelem, környezettudatosságra nevelés: komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, a gyermekek életkorához és kpességeihez alkalmazkodó, évszaknak megfelelő udvari és kerti munkák. Az élő természet elemei, növények, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük. Az elő és élettelen természet anyagai: fa, fém, papír, műanyag, agyag, porcelán, fonal, szövet. Az ember testrészei, érzékszervei. Tárgyak, személyek összehasonlítása - Tárgyak válogatása szabadon, vagy adott szempontok szerint. - Tárgyak méreteinek összehasonlítása, összemérése, ezek megfogalmazása (hosszabb, rövidebb, nehezebb, könnyebb stb.) - Sorba rendezések mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámok, sorszámok). - Halmazok elemeinek megszámlálása, összehasonlítása (több, ugyanannyi, hozzátevés, elvevés, ugyanannyivá tétel tízes számkörben, állítások megfogalmazása, igaz-hamis eldöntése). 6.1.2. Társadalmi környezet: A gyermek saját személyével kapcsolatos ismeretek, énkép, önismeret, testséma. A család, a család élete, családtagok, életmód, foglalkozások a családban. Az óvoda környezete, a felnőttek munkája, a gyermekek tevékenysége, közintézmények a környezetünkben, foglalkozások, eszközök. Igényszint alakítás a környezet esztétikájával kapcsolatban. Takarékossági szokások: víz, energia, papír stb. Tulajdonságok, formák, színek, geometriai alakzatok vizsgálata, megnevezése. Irányok, arányok megfigyelése, a helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása. A rész és egész viszonyának megfigyelése. A közlekedés eszközei, dolgozói, elemi közlekedési szabályok, helyi sajátosságok. Évszakok ünnepei, nemzeti ünnepek. 25
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Megkülönböztetik, megnevezik az évszakokat, napszakokat. Tudják saját és szüleik nevét, foglalkozását, lakásuk címét. Kialakulnak alapvető személyiségjegyeik: a környezet felfedezése, rácsodálkozás, a természet szeretete, megóvása és gondozása. Ismeretekkel rendelkeznek a ház körül, és a vadon élő állatokról. A környezetükből szerzett ismereteket játékukban felhasználják, átélik és egyéb tevékenységeikben is alkalmazzák. Részt vesznek a növénygondozásban, természetvédelemben. Ismerik óvodájuk környékét. A matematikai tartalmú tapasztalatokat, ismereteket tevékenységeikben alkalmazzák. Észrevesznek összefüggéseket, jelenségeket. Szívesen vizsgálódnak, kísérleteznek. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Alakul ítélőképességük, tér-, sík- és mennyiségszemléletük. Tudnak 10-ig számlálni, tudnak összehasonlítani, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra, balra irányokat, értik a névutókat (alá, fölé, mellé, stb.) 6.2. A játék Célunk: A játéktevékenységeken keresztül a gyermekek sokoldalú, harmónikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése; a környező világ elemeinek megismertetése; érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása; a szociális kreativitás fejlesztése. (Kreatív együttműködés, magatartásmódok, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktus megoldások.) A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvónő által kezdeményezett játék. Szabad játék: amikor az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, a szabadságot a játéktevékenység kiválasztásában; a játékeszközök, a társak és a játszóhely megválasztásában. Kezdeményezett játék: amikor az óvónő pedagógiai szándékkal teremt olyan helyzetet, amelyben a gyermek egyéni érdeklődési körének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánl fel játéktevékenységeket. Az egyes játékfajták személyiségformáló hatása: 26
Gyakorló játék: fejlődik a gyermekek nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége. Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai. Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, képzelete, kreativitása. Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készsége. Feladataink: A játék feltételeinek biztosítása: - Nyugodt érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése. - Ingergazdag, a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus környezet kialakítása. - A játékok a gyermekek által jól látható és elérhető helyen történő elhelyezése. - A játéktér átrendezhetőségének biztosítása a gyermekek játékigényének megfelelően. - A csoportszobában is használható mozgásfejlesztő játékok biztosítása. - Megfelelő idő biztosítása a játék befejezésére, lehetőség nyújtása a játék későbbi folytatására. A játékfajták tartalmának gazdagítása megfelelő élmények nyújtásával, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. A játéktevékenységhez szükséges eszközök, ill. azok alkalmazásának megismertetése, kölönös tekintettel halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Szabálytudat formálása, alakítása. Játék közben a gyermekek beszédkészségének fejlesztése. Az erkölcsi tudat, viselkedés pozitív irányú alakítása, erősítése. A játékhoz szükséges eszközök készítésével a kreativitás, képzelet fejlesztése, gazdagítása. A multikulturális szokások, szabályok megismertetése, elfogadása, játékba való beintegrálása. Az óvónő szükség szerinti irányítása (indirekt irányítás). 27
Biztonságos nyugodt légkört teremtünk, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy a választott játékot kivel, milyen helyen, mennyi ideig és milyen eszközzel játsszák. A játékszerek balesetmentesek és fejlesztő hatásúak, megfelelnek az életkori sajátosságoknak. Az élményszerzés lehetőségét közvetlen tapasztalatszerzés során biztosítjuk. Kihasználjuk, hogy a gyermek a környezete felé kimeríthetetlen kíváncsisággal fordul. A játékot a legfőbb fejlesztő tevékenységnek tartjuk, fontosnak tartjuk a közös játszást, a gyermekek játékába való beleélést, az együttérzést és a türelmet. Az óvónő által kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és oda térnek vissza. A játékban kialakult társas kapcsolatok fejlesztik a gyermek beszédét. A különböző nyelvi játékok, melyeket általában játékos mozgás is kísér, közvetlen beszédfejlesztési lehetőséget kínálnak. Az udvaron is biztosítjuk a balesetmentes, változatos játékeszközöket, játéktevékenységeket. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek örömmel, önfeledten játszanak. Játékukban elmélyültek, kitartóak. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, melyek élményeiket reprodukálják, a szerepek, eszközök kiválasztását önállóan végzik. Igényükké válik a társakkal való együttműködés. Egészséges versenyszellemben tevékenykednek. Saját elképzeléseik alapján próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat játékukban alkalmazzák. Alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a játékszabályokat. 6.3. Mozgás Célunk: A mozgás megszerettetése, a rendszeres mozgásigény, mozgás iránti vágy kialakítása. Az óvodáskorú gyermekek szervezetének, testi képességeinek sokoldalú, arányos fejlesztése, játékos gyakorlatokkal, mely tudatos módon elősegíti az értelmi, testi képességek alakulását, fejlődését. Ezáltal magabiztosabbakká, vállalkozóbbakká válnak a nehezebb gyakorlatokkal szemben is. 28
Feladatunk: A gyermekek mozgásigényének kielégítése, ezzel együtt harmonikus, összerendezett mozgásfejlesztés, az egészséges életmódra nevelés. Megfelelő, ingergazdag mozgásos környezet biztosítása, mely fokozza a természetes mozgás örömét. A motoros képességek, testséma, ügyesség, alkalmazkodó képesség állóképesség, gyorsaság fejlesztése. A nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommozgás fejlesztése. A mozgáson keresztüli percepció fejlesztés. Az alapmozgások pontos rögzítése, hangsúlyozottabban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Differenciálással a tehetséges gyermekek fejlesztése, és a lemaradással küzdő gyermekek felzárkóztatása. A személyiség akarati tényezőinek alakítása, a mozgással kapcsolatos szókincs fejlesztése. A mozgásfejlesztés lehetőségei: Játékidőben történő mozgásfejlesztés Szervezett, tervezett tevékenységek során történő mozgásfejlesztés Mindennapos szervezett és szabad mozgás Testnevelés foglalkozás A mozgás az értelmi, testi, lelki fejlődés összekötő eleme legyen, illetve nagymértékben járuljon hozzá a részképességek fejlesztéséhez, valamint azok zavarainak megelőzéséhez, korrekciójához. A mozgás az óvodai nevelés folyamatában a gyermek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Törekednünk kell a kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgásos feladatok, játékok tervezésénél figyelembe vesszük a csoportok összetételét, életkori sajátosságait, és a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket olyan mozgásingerek érjék, amelyek az optimális fejlődésüket eredményezi. A mozgásos tevékenységeket hassa át a játékosság, tudatosság, a céltudatos eszközhasználat. 29
Játékidőben történő mozgásfejlesztés A gyermekeknek a csoportszobában és az udvaron egyaránt lehetőséget biztosítunk a mozgásos tevékenységekre. Mivel a gyermekek mozgásigénye különböző, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást kedvelők, és a nyugodtabbak, megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymás igényeit. A szervezett mozgásfejlesztésnél használt eszközöket az udvarra is kivisszük (labdák, karikák, kötelek, stb.), hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelőt. Szervezett, tervezett tevékenységek során történő mozgásfejlesztés A gyermek úgy vesz részt a tevékenységeken, hogy mozgásokat végez, közben ismereteket sajátít el. Fejlődik gondolkodása, kognitív képességei kibontakoznak, valamint megtapasztalja saját testét a térben. A mozgás beépül az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is (ének, mese, vers, dramatikus játékok), miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). Mindennapos szervezett és szabad mozgás A néhány perces mozgás anyagát, melyek elsősorban mozgásos játékok egy-egy gimnasztikai gyakorlattal, mozgásos, utánzásos mondókával, énekkel kiegészítve, úgy állítjuk össze, hogy felfrissülést, edzést, örömet jelentsen a gyermekek számára. Udvaron és a csoportszobában az óvónő egyéni megítélése alapján egyaránt szervezhető. Testnevelés foglalkozás A testnevelés foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, és játék jellegű gyakorlatokból tevődik össze. A tervezésnél mindig figyelembe vesszük a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. Különböző nehézségű, differenciált feladatokkal segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatot. A mozgás játékossával, többszöri ismétlésével komplex fejlesztő hatást érhetünk el. A nagycsoportos gyermekeknél előtérbe helyezzük a szem-kéz, szem-láb koordinációt és a finommotorikus képességeket fejlesztő gyakorlatokat, előkészítve az írástanítást. 30