Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila Szerzők: Nagyné Varga Katalin Makó Ágnes Bárdits Anna Nyírő Zsanna Hajdu Miklós Tóth István János Borítóterv: Hajdu Attila Nyomdai munkálatok: Perjési Grafikai Stúdió Kft. www.reklam.perjesi.hu Készült a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének 2013. évi kerete terhére a Nemzetgazdasági Minisztérium által biztosított támogatásból az NFA-KA-NGM-11/2013 sz. támogatási szerződés keretében ISBN 978-963-9992-05-4

T A R T A L O M Az MFKB 2014. évi tevékenységének bemutatása... 7 1. Az MFKB kiemelt feladatai 2014-ben...8 2. A 2015/2016-os tanév szakképzési irányaira és beiskolázási arányaira vonatkozó javaslat...10 3. A szakiskolai ösztöndíjjal támogatott szakképesítések köre...19 4. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére meghirdetett decentralizált pályázattal kapcsolatos megállapítások...23 5. A megyei szakképzés-fejlesztési koncepciók kidolgozása, elfogadása, aktualizálása...28 6. Megyei koordinátorok szakmai felkészültségének biztosítása...32 7. Összegzés...33 A Szakiskola 2014 kutatás főbb eredményei... 35 1. A vállalati felvétel háttere... 36 Az adatfelvétel fontosabb jellemzői... 36 A minta... 36 2. A vállalati felvétel főbb tapasztalatai... 38 3. A tanulói adatfelvétel... 64 Az adatfelvételről...64 A minta jellemzői... 64 4. Pályakezdő szakképzettek a munkaerőpiacon a tanulói adatfelvétel tapasztalatai... 65 5. A munkaerő-piaci helyzet változása 2013 tavasza és 2014 eleje között...93 6. A továbbfejlesztés lehetőségei...98 5

6

Az MFKB 2014. évi tevékenységének bemutatása Nagyné Varga Katalin-elnök, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A Megyei Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (továbbiakban: MFKB) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által hároméves időtartamra felkért tagokból álló, az adott megye illetékességi területén működő testületek, amelyek a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény 49. bekezdésének 81., 82. és 83. -ban foglaltak figyelembevételével végzik tevékenységüket. A bizottság működésének részletes szabályait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg annak érdekében, hogy az egyes megyei bizottságok döntés-előkészítő és javaslattevő funkciója egységesen valósuljon meg. Az MFKB-k a szakképzés fejlesztése szempontjából 2012. október 01-től konzultációs, javaslattevő, véleményező és tanácsadó fővárosi és megyei testületként működnek. Az MFKB-k hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. A beiskolázás arányaira és irányaira vonatkozóan javaslattételi jogkörrel rendelkezik, de ez a jogköre vonatkozik az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre egyaránt. Ez a jogköre azonban nem terjed ki a szakképzésért és felnőtt képzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. 1 Ezt a javaslatot a bizottságoknak mindig a javaslattal érintett tanévet megelőző évben március utolsó munkanapjáig kell megtenniük. 2014-ben először a bizottsági javaslat nemcsak az iskolarendszerű, hanem az iskolarendszeren kívüli szakképzésre is kiterjed, hiszen a felnőttképzésben az állami vagy európai uniós forrásokkal támogatott, állam által elismert szakképesítésekre is vonatkozik. Az MFKB-k kötelesek megtárgyalni minden olyan ügyet, amelyet a vonatkozó jogszabályok véleményezésre, állásfoglalásra, javaslattételre, valamint döntésre a hatáskörébe utalnak. Az MFKB-k javaslatai alapján kerülnek kormányrendeletben meghatározásra a fenntartók számára a szakképzési irányok és a kapcsolódó beiskolázási arányok, melyek a jövő évtől kezdődően már az iskolarendszeren kívüli képzésre is kiterjednek. Fontos és meghatározó feladat a decentralizált fejlesztési forrásokkal kapcsolatos bizottsági javaslatok megtétele, hiszen ezzel jelentősen erősíthető a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszközfejlesztés és ily módon a duális szakképzési rendszer megerősödése. 1 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 7

1. Az MFKB kiemelt feladatai 2014-ben Az MFKB feladatai 2014-ben az alábbiak szerint alakultak: javaslat a 2015/2016-os tanév iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzési irányaira és beiskolázási arányaira vonatkozóan (2014. március 31-ig); javaslat a 2015/2016-os tanévben ösztöndíjjal támogatott szakképesítések körére (2014. március 31-ig); Az MFKB-k üléseinek részletes napirendi pontjai: Az MFKB 2014. évi ügyrendjének áttekintése és elfogadása; Az MFKB 2014. évi munkatervének áttekintése és elfogadása; A 2013. évi decentralizált keret terhére kiírt pályázati felhívás ismertetése; A 2013. évi decentralizált keret terhére kiírt pályázattal kapcsolatos aktuális kérdések áttekintése; A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész 2013. évi decentralizált keretének terhére benyújtott pályázatok támogatására vonatkozó javaslat összeállítása és elfogadása; A 2013. évi decentralizált pályázaton nyertes vállalkozások számára elkészült online elszámoló program bemutatása, tanácsadás; A 2015/2016-os tanév iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzési irányaira és arányaira vonatkozó bizottsági javaslat elfogadása; A 2015/2016-os tanévben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítésekre vonatkozó bizottsági javaslat elfogadása; Az adott megye aktualizált szakképzés-fejlesztési koncepciójának kidolgozása és elfogadása; 562/2013. (XII.31.) kormányrendelet és az adott MFKB javaslata közötti eltérések ismertetése, és azok következményei a megyei szakképzési intézmények képzési kínálatára; Az Oktatási Hivatal tájékoztatása a 562/2013. (XII.31.) Kormányrendeletből fakadó problémák kezelésének lépéseiről és azok hatásáról; A pályakövetés helyzete, a kamara, a munkaügyi központ, a KLIK, OH és az egyes intézmények által végzett tevékenységek bemutatása; A kamara szakképzési tevékenységének bemutatása; Tájékoztató a 2014. évi kamarai munkaerő-piaci felmérés eredményeiről; A KLIK működésének, tevékenységének bemutatása; Tanácskozási jogú delegáltak személyében bekövetkező változások ismertetése. Az MFKB-k ügyrendjük áttekintésekor megfogalmazták annak célját, ami nem más, minthogy meghatározza a vonatkozó jogszabályok alapján és a jogszabályokban rögzített feladatok ellátására létrehozott megyei testület jogállását, összetételét, hatáskörét, működési rendjét, működésének ügyvezetését és mindazokat a szabályokat, amelyek a jogszabályok keretei között a törvényes működés feltételeit biztosítják. 8

A bizottság jogállásában felsorolta mindazokat a jogszabályokat, amelyek a bizottság működését meghatározzák, azzal közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba hozhatóak: 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről; 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről; 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról; 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról; 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről; 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról; 2011. évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról; 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről; 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról; 2003. évi törvény az adózás rendjéről; 2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről; 2007. évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról; 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságáról; 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és felszámolási eljárásról; 323/2011. (XII.28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről; 280/2011. (XII.20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásnál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról; 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról; 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról; 1/2007. (II.6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról; 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről; 24/2012. (VIII.5.) NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól; 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről; 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folyatatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központok tanácsadó testületéről. Az ügyrendben kitértek az MFKB illetékességére, feladat- és hatáskörére. Az MFKB illetékessége az adott megyére terjed ki, a szakképzés fejlesztése szempontjából 2012. október 01-től javaslattevő és véleményező testületként működik. Hatásköre kiterjed 9

minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. Az MFKB köteles megtárgyalni minden olyan ügyet, amelyet a vonatkozó jogszabályok véleményezésre, állásfoglalásra, javaslattételre, valamint döntésre a hatáskörébe utalnak. Az MFKB működésével kapcsolatban az ügyrendben meghatározták a bizottság öszszetételét, ezen belül a tagok számát a delegáló szervezet megnevezésével. Kitértek a tanácskozási jogú delegáltak megnevezésére a delegáló szervezet megjelölésével együtt. Meghatározták a munkabizottságok létrehozásának célját, módját és működésének szabályait. Nevesítették az MFKB funkcionális munkabizottságait és meghatározták azok feladatait. 2014 januárjában a Vidékfejlesztési Minisztérium megküldte a megyei fejlesztési és képzési bizottságokba delegált tanácskozási jogú tagjainak névsorát, akik a továbbiakban állandó meghívottjai lettek a bizottsági üléseknek. Az MFKB-knak munkájuk megkezdésekor célszerű volt áttekinteni a korábbi évek feladatainak teljesülését, az elért szakmai eredményeket, a kitűzött célok teljesítését, a működtetésre vonatkozó általános információkat, valamint az adott megyére vonatkozó a szakképzés irányainak és a beiskolázás arányainak rövid-és középtávú tervét tartalmazó szakképzés fejlesztési koncepciójára vonatkozó munkaanyagokat. A folyamatosság biztosítása érdekében célszerű volt értékelni a decentralizált fejlesztési és képzési alaprésszel kapcsolatos pályáztatás rendszerét, az ehhez kapcsolódó tapasztalatokat és a támogatások felhasználását. 2. A 2015/2016-os tanév szakképzési irányaira és beiskolázási arányaira vonatkozó javaslat A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság útmutatása alapján a megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatot dolgoztak ki 2014. március 31-i határidővel a 2015/2016-ös tanév iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzési irányaira és beiskolázási arányaira vonatkozóan a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény rendelkezései értelmében. A hatékony és megalapozott döntéshozatalt segítette elő ebben az évben is az MKIK által koordinált projekt, melynek során a lekérdezés módszertanának kialakítása, a rendelkezésre álló adatbázisok széleskörű bevonása az elemzésbe mára már egy jól kialakult gyakorlattá vált. Az elemző munkát segítette az MKIK által koordinált kérdőíves kutatás célcsoportjainak folyamatos bővítése, ami azt jelenti, hogy a vállalkozásokon kívül lekérdezéseket végeztek a közszféra és a pályakezdő fiatalok körében is. Az interjúk száma 2014-ben is hatezer volt, ami 2500 gazdálkodó szervezet és 3500 pályakezdő megkeresését jelentette. 2014-ben az elmúlt évek gyakorlatát követve kizárólag a kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végezték a kérdőíves felmérést. A kérdőívezés során több célcsoport volt, akit fel kellett a kérdezőknek keresni az MKIK iránymutatásai alapján. 10

Vállalati kérdőívek A lekérdezés országos megoszlásának vizsgálatánál az előző évi adatokhoz viszonyítottan a vállalati kérdőívek számában mutatkozó csökkenés 2014-ben is folytatódott. A 2010 évi induló minta elemszám jelentős változása a pénzügyi források szűkülése miatt következett be, s így a lehetőségekhez mérten lényegesen kevesebb vállalkozás lekérdezésére nyílt lehetőség. 2014. évben az előző évihez viszonyítva a 20-49 fő közötti létszám kategóriában növekedés, míg az 50-249 közöttiben csökkenés mutatkozik, a többi kategória hozzávetőleg az előző évi szinten alakult (1. ábra). A vállalati kérdőívek darabszámának folyamatos csökkenésében az is közrejátszik, hogy 2013-tól kezdődően a 20 fő alatti vállalkozások kikerültek a felmérés célcsoportjából, mivel a korábbi évek tapasztalatai alapján nem tudtak releváns információkkal szolgálni munkaerő-piaci igényeikről. 1. ábra: A vállalati kérdőívek darabszámának megoszlása országosan létszám kategóriák szerint (darab) Forrás: MKIK-GVI: A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása-2008,2009,2010,2011,2012,2013, 2014 A képzési irányok és beiskolázási arányok meghatározásához elengedhetetlen a munkaerőpiac szükségleteinek ismerete, hiszen a gazdaság tulajdonképpen a szakképzés megrendelőjeként is funkcionál. A kamara koordinációjával zajló adatfelvételek megfelelőek az igények felmérésére. A felmérés évenkénti lebonyolításával idősoros adatok is nyerhetőek, melyek segítségével felvázolhatóak azok a trendek, melyek a munkaerőpiac szükségleteit jelzik. Ezek felhasználásával több nyugat-európai országhoz hasonlóan közép- és hosszútávú előrejelzések elkészítésére nyílik lehetőség, melyek a képzési irányok és beiskolázási arányok meghatározásában is fontos szerepet játszhatnak. 11

Az MFKB-k javaslatainak kialakítását segítik a Munkaügyi Központok prognózisai, melyek alapján a foglalkozások körét az alábbiak szerint kategorizálják: romló pozíciója, túltelített foglalkozások, szakmák, keresett foglalkozások, szakmák, változó pozíciójú szakmák, foglalkozások. Amennyiben a fenti kategóriákat tovább bontja a prognózis a szakképzetlen fizikai, a szakképzett fizikai és a szellemi munkakörökre, és ezen belül még különbséget tesz a vállalkozások méretei szerint is, úgy az még több információt biztosít a bizottság számára. 2. ábra: A vállalati kérdőívek darabszámának megoszlása országosan tevékenységi körök szerint (darab) Forrás: MKIK-GVI: A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása-2008,2009,2010,2011,2012,2013, 2014 Az előző évi tapasztalatok alapján legfőbb irányelvként az alábbiakat fogalmaztuk meg az elemző munkával kapcsolatban: a mennyiség mellett a minőségi elvárások feltérképezése, a nagyvállalatok igényeinek teljeskörű felmérése, a 20 fő alatti vállalkozások kihagyása a felmérésből, mivel közép- és hosszú távú igényeiket nem képesek meghatározni, a végzettek munkaerő-piaci érvényesülésének mérése, munkaerő-piaci szereplők széleskörű lekérdezése (ún. mélyinterjúk). 12

3. ábra: Pályakezdő szakmunkások kérdőív (darab) Forrás: MKIK-GVI: A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2009,2010,2011,2012,2013, 2014 A bizottságok számára a Munkaügyi Központok rendelkezésre álló adatai viszonylag pontos képet adnak arról, hogy milyen szakmai végzettséggel hányan vannak munka nélkül, ám a nyilvántartásban szereplők száma nem jelenti egyértelműen, hogy az adott szakmában túl- vagy alulképzés jelentkezik. Egyes munkavállalók sohasem dolgoztak a végzettségüknek megfelelő munkakörben, mások pedig mobilitási vagy egészségügyi okokból nem tudják betölteni a szakmai végzettségüknek megfelelő munkahelyeket. Emiatt történhet meg az is, hogy bizonyos szakmák a hiányszakmák között szerepelnek (betöltetlen álláshelyekkel), miközben jelentős az adott szakmákban a munkanélküliek száma is. A nyilvántartott munkanélküliek esetében tekintetbe kell venni a szakma megszerzésének időpontját és a szakmában szerzett munkatapasztalatot is, mert számtalan esetben előfordul, hogy az adott szakmában nyilvántartott munkanélküliek tudása már elavult és nem felel meg a munkaerő-piaci igényeknek. Ezért fordulhat elő az, hogy bár az adott szakmában jelentős az álláskeresők száma, mégis hiányszakmaként kerül feltüntetésre. Ezért szükséges az, hogy minél több adatbázis összevetésével végezzék a bizottságok tevékenységüket és körültekintően járjanak el a javaslataik megtétele során. Az elemző munkát nehezíti azoknak az információknak a hiánya, amelyek a megyehatár és az országhatár könnyű átléphetőségével nem foglalkoznak, hiszen köztudott, hogy egyes szakmákban kifejezett igény mutatkozik már jelenleg is arra, hogy a tanulók később külföldön lépjenek munkába. A gazdálkodó szervezetek lekérdezése során nagyon fontos a személyes kapcsolat, hiszen a kérdőíves felméréseket valamennyien fenntartással fogadják, ez a negatív tapasztalat ellensúlyozható, ha ismeretségi körön belül történnek a megkérdezések. Ezzel az átszervezéssel kiküszöbölhetőek azok az elzárkózások, amelyek a vállalkozók 13

részéről némely esetben érzékelhetőek és túlterheltségükre hivatkozva megtagadják a válaszadást. Pályakezdő körében végzett adatfelvétel A pályakezdők lekérdezésénél alapvető elvárás volt, hogy a 2012. évben szakmát szerzett tanulószerződéses tanulók megkeresése valósuljon meg. A pályakezdő mun kavállalók kérdőíves felmérésében igen komoly szerepe van a kamarai tanácsadói hálózatnak, akik kapcsolat rendszerükkel segítik és segíthetik ennek a feladatrésznek a gyors kivitelezését, hiszen mind a vállalkozásokkal, mind pedig a szakképző iskolákkal kialakított napi kommunikációnak köszönhetően kellő információ áll rendelkezésükre. A pályakezdő interjúk darabszámát és régiónkénti megoszlását az elmúlt hat évre vonatkozóan a 3. ábra szemlélteti. A szakmaszerkezeti javaslat kialakításánál az MFKB munkáját is segíthetik azok a szakképzési fórumok, konferenciák, melyek folyamatosan kerülnek megszervezésre. A fórumok jó lehetőséget biztosítanak a szakképzés különböző szereplőinek a vélemények cseréjére, információk szerzésére, tapasztalatcserére, a szervezők számára pedig a vélemények beépítésére az MFKB felé terjesztendő javaslatokba. Az elhangzott előadásokat követően mindig megfogalmazódtak, és kimondásra kerültek a vélemények, tapasztalatok és a résztvevők ütköztették álláspontjaikat. Rendkívül konstruktív viták alakultak ki, ezzel sikerült elérni azt a kitűzött célt, melyet a projekt is megfogalmazott, hogy ezek a szakképzési fórumok segítsenek finomra hangolni a közösen meghozott eredményeket, döntéseket. A fórumokon egységes véleményként hangzott el, hogy a résztvevők fontosnak ítélik meg a kamarák szerepét a keresletvezérelt szakképzés kialakításában és támogatják az eddigi erőfeszítéseket, egyet értenek a projekt célkitűzéseivel. A szakmaszerkezeti javaslat kialakításánál az MFKB-k az alábbi szempontokat vették figyelembe: A javaslattétel az iskolai rendszerű képzéseket is érintette, de az oktatás munkarendjétől függetlenül (nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti) minden képzésre vonatkozott. A javaslattétel kiterjedt az iskolai rendszerben oktatható szakképesítésekre, szakképesítés-ráépülésekre és a 9. évfolyamos beiskolázás tekintetében a szakközépiskolai ágazatokra. A javaslattétel nem terjedt ki a rész-szakképesítésekre. A javaslattétel 2014-ben először az iskolarendszeren kívüli képzésekre is kiterjedt Az MFKB-k a törvény által előírt javaslataikat a megyékre és a fővárosra nézve tették meg az új Országos Képzési Jegyzék [150/2012. (VII. 8.) Korm. rendelet] alapján összeállított és a segédprogramban megjelenő szakképesítésekre, valamint ágazatokra vonatkozóan. A Bizottságok javaslataikat a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait figyelembe véve tették meg. 14

A gazdasági viszonyok szem előtt tartása szükségszerűen a folyamatosság elvének alkalmazását is jelentette, amely kizárta egy képzés vagy ágazat rövid időn belül történő szélsőséges átsorolását. A javaslatok kidolgozása során a munkaerő-piaci, gazdasági szempontoknak és trendeknek kellett érvényesülni, ezért abba nem építhették be mérlegelés nélkül az intézmények fenntartóinak, ill. az iskoláknak a kívánságait, igényeit. Mivel a Bizottság független szakmai szervezetként jár el, amelynek feladata elsősorban a szakképzési rendszernek a gazdaság igényeinek megfelelő alakítása, nemcsak az előbbiek kérését kellett átgondoltan kezelnie, hanem a tanulók körében jelentkező, divat-szakmák kapcsán jelentkező igényeket is. Ugyanakkor nem volt figyelmen kívül hagyható a tanulóknak az a jogos igénye, hogy képességeik és érdeklődésük függvényében olyan szakmákat tanulhassanak, mellyel jó eséllyel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Erre és a változó gazdasági környezetre való tekintettel óvatos és megfontolt javaslattételre volt szükség, hogy azon szakképesítések és ágazatok, melyekkel kapcsolatban nem rajzolható fel egyértelmű gazdasági prognózis, ne kerüljenek leépítésre. A javaslat megtételénél az utánpótlás képzésére is tekintettel kellett lenni, főleg a társadalom tagjai számára alapellátást biztosító képzések tekintetében, azaz azon szakmák esetében, amelyekre megbízhatóan állandó igény prognosztizálható, függetlenül az aktuális munkaerő-piaci igényektől és gazdasági helyzettől (pl. minden megyében szükség van bizonyos számban fodrászokra vagy villanyszerelőkre, ezért az utánpótlás biztosítása érdekében egy bizonyos képzési kapacitás állandóan fenntartandó). Emellett figyelembe vették a bizottságok a megyében meglévő szakképzési kapacitásokat és a már kiépített infrastruktúrát, melyek kellő indok nélküli kihasználatlanná válása vagy leépítése nem lenne szerencsés, különösen a gyakorlatigényes szakképesítések esetén. A feldolgozás könnyítése céljából egy online elérhető program állt a Bizottságok rendelkezésére 2014. március közepétől, ebben tudták rögzíteni javaslataikat. A szakmaszerkezeti döntés meghatározásához ki kellett tölteni a döntéstábla azon oszlopait, amelyekre vonatkozóan voltak rendelkezésre álló információk és a javaslat kialakítását segítették, mely javaslatot az MFKB tagjai közösen alakítottak ki és együttesen határozták meg a képzési irányt. Itt három kategória feltüntetésére volt lehetőség: A korlátozás nélkül beiskolázhat, költségvetési hozzájárulásra korlátozás nélkül jogosult (támogatott) B költségvetési hozzájárulásra nem jogosult (nem támogatott) C költségvetési hozzájárulásra korlátozott keretszámok alapján jogosult (korlátozottan támogatott) Ez utóbbi kategória esetén szükséges volt meghatározni megyénként és fenntartónként keretszámot a középfokú szakképzés tekintetében, amint azt a Szakképzési törvény 84. (5) bekezdésének c) pontja előírja. A korlátozás nélküli támogatás minden fenntartóra vonatkozik, így az e kategóriába sorolás a véges tanulói létszámra való tekintettel az állami fenntartású intézmények 15

hátrányára válhat a tanulói jelentkezések nagyobb mértékű szórásával a fenntartók és iskolák között. Figyelembe véve, hogy az állam feladat ellátási kötelezettségét elsősorban az állami fenntartású intézményrendszeren keresztül kívánja ellátni, tanácsos volt a korlátozás nélküli támogatás helyett viszonylag magas keretszámok alkalmazása. Ugyanakkor azon szakképesítéseket, melyek a Bizottság által hiány-szakképesítésként lettek megjelölve, a korlátozás nélkül támogatott szakképesítések közé kellett sorolni. Azon szakképesítésekre és szakközépiskolai ágazatokra tett javaslatnál, melyek a korlátozottan támogatott kategóriába tartoznak, szükséges volt a megyei, fővárosi keretszámot meghatározni. A keretszám nem lehetett kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott osztálylétszám maximuma (szakközépiskolai képzés esetén 34 fő, szakiskolai képzés esetén 28 fő). Különösen indokolt esetben eltérhettek a bizottságok ettől a létszámtól lefelé, ebben az esetben mérlegelniük kellett a hatékonysági szempontokat, és a javaslat indokait rögzíteni volt szükséges. De ezen esetben sem lehetett a javasolt keretlétszám kevesebb, mint a köznevelési törvényben rögzített gyakorlati képzési csoportlétszám maximuma (12 fő). A megyei, fővárosi keretszámok meghatározásánál mérlegelték azt is, hogy a keretszámok nem kizárólag a nappali rendszerű képzésekre vonatkoznak, hanem munkarendtől függetlenek, azaz a felnőttoktatásban e képzések akkor folytathatók, ha a nappali képzések feltöltése után marad. A nem támogatott képzések esetén kívánatos volt egy átfogó egyeztetés a Bizottságok között a tekintetben, hogy a nem támogatott kategóriába sorolni kívánt képzés vagy ágazat országos, regionális szinten marad-e valamilyen formában támogatott. Mivel csak valóban megalapozott gazdasági előrejelzés indokolhatta a nem támogatott kategóriába sorolását egy szakképesítésnek vagy ágazatnak, ezért minden esetben szükséges volt a döntés okainak rövid feltüntetése. A nem támogatott kategóriába sorolt szakképesítés egyáltalán nem részesül az egész megye egyetlen iskolájában sem állami támogatásban. A szakképesítésenkénti döntéstáblát alapul véve 2014. évben a szakközépiskolai ágazatokra vonatkozóan is javaslatot kellett tenni. Az ágazatokat tartalmazó felület esetében szintén soronként kellett rögzíteni, hogy az adott ágazatot milyen kategóriába kívánják sorolni az MFKB-k. Azaz: korlátozás nélkül támogatott, nem támogatott, korlátozottan támogatott. Korlátozottan támogatott kategória kiválasztása esetén további feladatként itt is meg kellett határozni a javasolt keretszámot az adott megye tekintetében. Ez nem lehetett kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott osztálylétszám maximuma (szakközépiskolai képzés esetén 34 fő). E létszámtól lefelé való eltérés esetén az eltérés indokát szövegesen rögzíteni kellett a szoftverben. Ekkor sem lehetett a javasolt keretlétszám kevesebb, mint a gyakorlati képzési csoportlétszám maximuma (12 fő). Esetleges nem támogatott ágazat kiválasztása esetén a döntés indokait szintén jelölni kellet a szoftverben, ahol négy választási lehetőség volt: 16

a szakmában egyértelműen túlképzés van, sok a munkanélküli, a szakképesítésre egyáltalán nincs/nem várható munkaerő-piaci igény, a szakképesítésre van igény, de piaci alapon megoldható a szakember utánpótlás, egyéb indok. Amennyiben az indoklás oszlopban az egyéb indok került feltüntetésre, akkor azt az egyéb indok oszlopban szövegesen nevesíteni kellett. Idén először a bizottságnak az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában is volt javaslattételi kötelezettsége. Ez azokat az OKJ-ban található szakképesítéseket érinti, melyek az OKJ alapján iskolarendszeren kívüli képzésben, távoktatásos vagy tanfolyami képzés keretében oktathatóak, valamint kiterjedt azokra a képzésekre is, amelyek nem tartoznak az Szt. 81. -ának (3) bekezdése értelmében a munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítések közé. Ennek a javaslatnak az elkészítésekor a szakképesítéseket két kategóriába kellett besorolnia a bizottságnak: korlátozás nélkül támogatott, nem támogatott. Korlátozottan támogatott szakképesítésekre nem kellett javaslatot tenni, azaz keretszámok meghatározására ebben az esetben nem volt szükség. A javaslat kialakításánál számos szempontot vettek figyelembe a bizottságok. Vizsgálták a pályaelhagyás alakulását, a térségben várható beruházások munkaerő igényét, az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó javaslatok kölcsönhatását, az adott megye humán-erőforrás tartalékait. Az iskolarendszeren kívüli szakképzést érintő javaslat a 2014. június 01. és 2015. május 31. közötti, egy éves időtartamban érvényes és nem vonatkozik azokra a támogatott képzési programokra, melyeknél a pályázat már kiírásra került, a képzés már megkezdődött, vagy amely programoknál született támogatói döntés, vagy támogatási szerződés került megkötésre. Az iskolarendszeren kívüli képzések esetében is mutatkoznak eltérések a megyei javaslatok között. A nem támogatott kategóriába javasolt szakképesítések legnagyobb arányban Veszprém (79%), Győr-Moson-Sopron (71,6%), Fejér (66,3%) és Zala (66%) megyében találhatóak, míg a nem támogatottnak javasolt szakképesítések aránya Csongrád (2,1%), Somogy (3,9%), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,6%) és Jász-Nagykun- Szolnok (7,6%) megyében a legalacsonyabbak. Az így kialakított döntéstáblák segítették az MFKB-k javaslatainak kialakítását, melyet 2014. április 01-ig kellett postai úton, hivatalos formában megküldeni a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek címezve és ezzel egyidejűleg továbbítani a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályára valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatóságának Képzési Főosztályára. Az adatszolgáltatás elektronikus része automatikusan eljutott az NMH SZFI Képzési Főosztálya számára a lezárás pillanatában, azaz március 31-én éjfélkor. Az 1. táblázatban foglaltuk össze a régiós és megyei bizottságok számszerűsített javaslatait, melynek segítségével az egyes megyék közötti besorolási eltérések jól láthatóak. 17

1. táblázat: Költségvetési hozzájárulásra nem jogosult iskolai rendszerű szakképesítésekre vonatkozó RFKB és MFKB javaslatok megyénkénti bontásban Megye Szakképesítés 2013/2014-es tanév (db) Szakképesítés 2014/2015-ös tanév (db) Szakképesítés 2015/2016-os tanév (db) Budapest 2 31 38 Pest 10 90 83 Fejér 98 104 124 Komárom-Esztergom 134 125 106 Veszprém 66 84 99 Győr-Moson-Sopron 82 135 134 Vas 64 116 105 Zala 111 159 172 Baranya 36 127 116 Somogy 42 48 78 Tolna 40 44 57 Borsod-Abaúj-Zemplén 52 85 72 Heves 73 165 138 Nógrád 84 60 69 Hajdú-Bihar 27 25 27 Jász-Nagykun-Szolnok 31 86 79 Szabolcs-Szatmár-Bereg 41 92 88 Bács-Kiskun 56 125 117 Békés 56 67 71 Csongrád 57 89 73 Az 1. táblázatból látható, hogy a nem támogatott szakképesítések legnagyobb arányban Zala megyében voltak jelen, míg a legkevesebb ilyen szakképesítés Hajdú-Bihar megye javaslatában szerepelt. A javaslatok alapján elmondható, hogy a szakközépiskolai ágazatok tekintetében a legtöbb nem támogatott ágazat (12) Győr-Moson-Sopron és Zala megye javaslatában szerepelt, de számuk jelentős még Bács-Kiskun megyében (11) és Heves megyében (10) is. Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom megyében a javaslatban nem szerepelt nem támogatott ágazat, a többi megye vonatkozásában számuk 3 és 9 között alakult. A bizottságok a jogszabályban előírtaknak megfelelően nem hoztak javaslatot a kulturális, művészeti, kézműves, hagyományőrző, rendészeti és honvédelmi szakképesítések vonatkozásában. 18

3. A szakiskolai ösztöndíjjal támogatott szakképesítések köre Az MFKB-k a 2015/2016-os tanév beiskolázására vonatkozóan a szakiskolai ösztöndíj tárgyában az Szt. 82. b) pontjában rögzített feladataikat az irány-arány döntéssel együtt, 2014. március 31-ig tették meg és küldték el az NMH SZFI részére. A hiány-szakképesítésekről hozott döntéshez a 2. fejezetben felsorolt szempontok szintén támpontul szolgálnak azzal, hogy itt is érvényesülnie kell az indokoltságnak és a folyamatosság elvének. Megyénként és a fővárosra vonatkozóan a korábbi évekhez hasonlóan a 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdése értelmében az MFKB-k tíz hiány-szakképesítésre tettek javaslatot. 2. táblázat: Az MFKB-k javaslatai a 2015/2016-os tanévben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítésekre Hajdú-Bihar megye Észak-alföldi régió Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye CNC gépkezelő Női szabó Ács Épület- és szerkezetlakatos Épület- és szerkezetlakatos Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gyártósori gépbeállító Hegesztő Hegesztő Húsipari termékgyártó Húsipari termékgyártó Gazda Ipari gépész Ipari gépész Ipari gépész Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépész Kertész Pék Pék Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Szerszámkészítő Villanyszerelő Villanyszerelő Szociális gondozó és ápoló Észak-magyarországi régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Ács CNC gépkezelő Asztalos Gazda Gépi forgácsoló Szociális gondozó és ápoló Gépi forgácsoló Hegesztő Hegesztő Szerszámkészítő Ipari gépész Gépi forgácsoló Gyártósori gépbeállító Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Ipari gépész 19

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Vájár Kőműves és hidegburkoló Kőműves- és hidegburkoló Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépész Női szabó Épület- és szerkezet lakatos Kertész Gazda Hegesztő Szociális gondozó és ápoló Mezőgazdasági gépész Villanyszerelő Villanyszerelő Villanyszerelő Dél-alföldi régió Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Finommechanikai műszerész Ács Ács Ács Épület-és szerkezetlakatos Húsipari termékgyártó Épület-és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Hegesztő Épület- és szerkezetlakatos Hegesztő Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Villanyszerelő Kőműves és hidegburkoló Gazda Mezőgazdasági gépész Gazda Női szabó Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Női szabó Szociális gondozó és ápoló Női szabó Szerszámkészítő Villanyszerelő Kőműves és hidegburkoló Szociális gondozó és ápoló Víz-,csatorna- és közmű rendszerszerelő Dél-dunántúli régió Mechatronikus karbantartó Baranya megye Somogy megye Tolna megye Ács Épület- és szerkezetlakatos Asztalos Húsipari termékgyártó Ács Szociális gondozó és ápoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Hegesztő Elektronikai műszerész Hegesztő Ipari gépész Ipari gépész Épület- és szerkezetlakatos Kőműves és hidegburkoló Hegesztő Kőműves és hidegburkoló Műanyagfeldolgozó Mezőgazdasági gépész Gazda 20

Baranya megye Somogy megye Tolna megye Gazda Szerszámkészítő Női szabó Vájár Kertész Ács Villanyszerelő Villanyszerelő Villanyszerelő Nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Ács Ács CNC gépkezelő Épület-és szerkezetlakatos Mezőgazdasági gépész Épület-és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Hegesztő Hegesztő Hegesztő Ipari gépész Kőműves és hidegburkoló Húsipari termékgyártó Kőműves és hidegburkoló Szociális gondozó és ápoló Női szabó Szakács Női szabó Asztalos Szerszámkészítő Szerszámkészítő Szerszámkészítő Járműipari fémalkatrészgyártó Ipari gépész Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő Villanyszerelő Ipari gépész Közép-dunántúli régió Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Abroncsgyártó CNC gépkezelő Épület-és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Műanyagfeldolgozó Gépi forgácsoló Hegesztő Gépi forgácsoló Hegesztő Dísznövénykertész Hegesztő Húsipari termékgyártó Asztalos Ipari gépész Ipari gépész Ipari gépész Szakács Központifűtés-és gázhálózat rendszerszerelő Kőműves-és hidegburkoló Mezőgazdasági gépész CNC gépkezelő Szerszámkészítő Szerszámkészítő Vájár Szociális gondozó-és ápoló Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő Villanyszerelő Villanyszerelő 21

Közép-magyarországi régió Pest megye Budapest Asztalos Asztalos Húsipari termékgyártó Húsipari termékgyártó Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Ipari gépész Ipari gépész Pék Kőműves és hidegburkoló Kőműves és hidegburkoló Pék Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő Villanyszerelő Víz-, csatorna- és közmű rendszerszerelő Forrás: MFKB-k adatai alapján saját szerkesztés Víz-, csatorna- és közmű rendszerszerelő Minden megyében ösztöndíjjal támogatott szakképesítésnek javasolták a bizottságok a gépi forgácsoló szakképesítést, csak három megyében nem javasolták ösztöndíjra a villanyszerelő szakképesítést (Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye). Emellett 16 megyében került be a hiány-szakképesítések közé a hegesztő, míg az ipari gépész és a szociális gondozó és ápoló szakmát 15 megye sorolta a tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakmák közé. Heves és Győr-Moson-Sopron megye idei javaslata megegyezik az előző évivel, a többi megye esetében legalább egy szakképesítés megváltoztatására sor került. Legtöbb helyen a Somogy megyei javaslat változott az előző évihez viszonyítva, ahol öt szakképesítés cserélődött ki, míg Tolna, Baranya és Csongrád megye négy helyen változtatott. A 2015/2016-os javaslatokban új szakképesítések is megjelentek a hiány-szakképesítések között, hiszen a műanyagfeldolgozó (Baranya, Komárom-Esztergom), a vájár (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém) és az abroncsgyártó (Fejér megye) szakképesítések korábban nem szerepeltek a bizottsági javaslatokban. Szakmacsoportonkénti bontásban megvizsgálva a hiány-szakképesítéseket, jól látható, hogy továbbra is a Gépészet szakmacsoport emelkedik ki jelentősen 12 szakképesítéssel, míg a többi szakmacsoport 1-4 szakképesítéssel rendelkezik. Az előző évi javaslatokhoz képest emelkedett a Gépészet szakmacsoport mutatója 11-ről 12-re, valamint két szakképesítéssel megjelent a Vegyipar szakmacsoport (abroncsgyártó, műanyagfeldolgozó). A többi szakmacsoport mutatója vagy megegyezik az előző évivel, vagy csökkent, legnagyobb mértékben a Mezőgazdaság szakmacsoport esett vissza. 22

4. ábra: Hiány-szakképesítések szakmacsoportonként az MFKB-k javaslatai alapján (db) 14 12 10 8 6 4 2 0 2014/2015-ös tanévre vonatkozó javaslat 2015/2016-os tanévre vonatkozó javaslat 5. ábra: Szakmák szerinti hiány szakképesítések az MFKB-k javaslata alapján (db) 4. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére meghirdetett decentralizált pályázattal kapcsolatos megállapítások Az Szt. 82. e) pontja értelmében az MFKB részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára. 23

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (továbbiakban: Szht.) alapján a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) döntött a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprész Szht. szerinti kiadási keretösszegek mértékéről, melynek alapján a 2013. évi decentralizált keretösszeg összesen 5.367 millió Ft. Az Szht. szerint, a decentralizált keret megyénkénti felosztásáról és a decentralizált keret terhére kiírandó pályázati célok prioritásairól a miniszter döntött. A 2013. évi decentralizált keretből nyújtott támogatások odaítéléséről 2014-ben született döntés, melynek értelmében az előzetesen meghatározott országos keretösszeg több mint 40,2%-kal növekedett. A hét régió esetében is emelkedett a keretösszeg, azonban ennek alakulása régiónként eltérő volt, átlagosan 40,7%-os növekedés volt tapasztalható. Mivel a keretösszegek megemelése 2014-ben történt, de az még a 2013. évi pályázathoz kapcsolódik, az 2013. évi megemelt keretösszegként jellemezhető. 2013-ban a bizottságoknak javaslatot kellett megfogalmazni február 25-ig a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprész decentralizált keretösszegének megyénkénti felosztási elveire, melyet olyan megbízható statisztikai adatokon alapuló és számszerűsíthető szempontok alapján dolgoztak ki, ami matematikai képlettel egzaktul kiszámítható, valamint a kapott eredmény a kiválasztott szempontokkal adekvát és igazságos eredményt mutat. A bizottságok erre vonatkozóan a megyei tanulószerződések számát, a megyében a szakiskolai tanulólétszám meghatározott százalékát valamint a megyében számított egy főre jutó GDP reciprokának meghatározott arányát javasolta figyelembe venni. A szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások pályázat 2008., 2010. 2012. és 2013. évben került kiírásra. A 3. táblázat adatai szemléltetik az egyes régiók számára rendelkezésre álló keretösszegeket, valamint a 2013. évi előzetes és megemelt keret arányát a 2008. és 2012., illetve 2013. évi kerethez viszonyítva. A táblázatból jól látható, hogy a pályázati kiírásban meghatározott 2013-ban országos szinten rendelkezésre álló keret lényegesen csökkent a 2008. évihez viszonyítva, annak mindössze 75,4 %-a, de magasabb a 2010. évi rendelkezésre álló forrásnál (50,9 %-kal). Amennyiben a 2013. évi megemelt keretet vesszük alapul, látható, hogy az összességében a korábban legmagasabbnak számító 2008-as keretösszeget is meghaladja és az eredeti 2013-as keretösszegnél is jóval magasabb. A régiók vizsgálatánál elmondhatjuk, hogy míg a pályázati kiírásban szereplő keretösszegek esetén a legjelentősebb csökkenés az észak-magyarországi, észak-alföldi és a dél-alföldi régiókban következett be, addig a megemelt keretösszegnek köszönhetően minden régióban növekedés következett be. A 2013. évi előzetes és megemelt keret számait elemezve látható, hogy a legjelentősebb mértékben az észak-alföldi régióban következett be növekedés, hiszen itt az előzetes keretnek több mint a kétszeresére emelkedett a felhasználható keretösszeg. Közép-Magyarországot és Közép-Dunántúlt leszámítva a többi régióban is jelentősen magasabb lett a keretösszeg, a változás 30-60% között mozgott. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési támogatások szabályairól szóló 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendelet 18. alapján a decentralizált keretből nyújtható támogatások esetében a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) gondoskodott a pályázat kiírásáról. 24

3. táblázat: Régiókon belüli keretösszegek az elmúlt 5 évben (2011. évben nem volt kiírás) Régió megnevezése 2008.évi keretösszeg (eft) 2010. évi keretösszeg (eft) 2012.évi keretösszeg (eft) 2013. évi keretösszeg (eft) 2013. évi megemelt keretösszeg (eft) 2013/ 2008 % 2013/ 2012 % 2013 megemelt/ 2008 % 2013 megemelt/ 2013 % Nyugat- Dunántúl Közép- Magyarország 791 281 405 496 683 383 731 332 955 227 92,4 107 120,7 130,6 1 140 442 603 221 933 576 920 476 996 022 80,7 98,6 87,3 108,2 Közép-Dunántúl 736 846 423 799 677 898 727 417 798 930 95,2 107,3 104,6 109,8 Észak- Magyarország 1 115 831 544 000 721 134 758 763 1 071 005 68 105,2 96 141,1 Észak-Alföld 1 251 089 588 976 747 678 780 500 1 580 698 62,4 104,4 126,3 202,5 Dél-Dunántúl 914 785 422 199 670 974 702 001 979 356 76,7 105,6 107 139,5 Dél-Alföld 1 138 677 567 969 762 943 746 622 1 143 634 65,6 97,9 100,4 153,1 Mindösszesen 7 114 525 3 555 660 5 197 586 5 367 111 7 524 872 75,4 103,3 105,7 140,2 Forrás: Pályázati kiírás 2008, 2010, 2012,2013 25

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a decentralizált pályázati kiírást 2013. augusztus 05- én tette közzé. 2013-ban a pályázati kiírásban megjelent pályázható támogatás összege 5.367.111,- Ft volt, míg a megemelt támogatási összeg 7.524.872,- Ft volt, melyeknek régiók és megyék közötti megoszlása az alábbiak szerint alakult: 4. táblázat: Régiókon belül a megyénkénti keretösszegek 2012 és 2013 évben Megye/ Budapest Decentralizált keret 2012 (ezer Ft) Decentralizált keret 2013 (ezer Ft) Megemelt decentralizált keret 2013 (ezer Ft) 2013/ 2012 % Megemelt decentralizált keret 2013/2013 keret % Budapest 676 560 634 941 720 522 93,8 113,5 Pest 257 016 285 535 275 500 111,1 96,5 Középmagyarországi 933 576 920 476 996 022 98,6 108,2 régió Fejér 251 297 253 641 253 636 100,9 99,9 Komárom- Esztergom 189 491 218 071 217 994 115,1 99,9 Veszprém 237 110 255 705 327 300 107,8 128 Középdunántúli 677 898 727 417 798 930 107,3 109,8 régió Győr-Moson- Sopron 283 693 291 433 413 807 102,7 142 Vas 185 976 216 998 258 033 116,7 118,9 Zala 213 714 222 901 283 387 104,3 127,1 Nyugatdunántúli 683 383 731 332 955 227 107 130,6 régió Baranya 246 882 239 305 405 947 96,9 169,5 Somogy 207 152 225 422 302 365 108,8 134,1 Tolna 216 940 237 274 271 044 109,4 114,2 Dél-dunántúli régió 670 974 702 001 979 356 104,6 139,5 Borsod-Abaúj- Zemplén 317 467 328 448 590 694 103,5 179,8 Heves 191 442 208 664 318 295 109 152,5 Nógrád 212 225 221 651 162 016 104,4 73,1 26

Megye/ Budapest Decentralizált keret 2012 (ezer Ft) Decentralizált keret 2013 (ezer Ft) Megemelt decentralizált keret 2013 (ezer Ft) 2013/ 2012 % Megemelt decentralizált keret 2013/2013 keret % Északmagyarországi 721 134 758 763 1 071 005 105,2 141,1 régió Hajdú-Bihar 277 917 280 402 532 663 100,9 190 Jász-Nagykun- Szolnok 197 144 217 315 371 281 110,2 170,8 Szabolcs- Szatmár-Bereg 272 617 282 783 676 754 103,7 239,3 Észak-alföldi régió 747 678 780 500 1 580 698 104,4 202,5 Bács-Kiskun 287 844 284 687 536 843 98,9 188,6 Békés 205 608 213 084 263 521 103,6 123,7 Csongrád 269 491 248 851 343 270 92,3 137,9 Dél-alföldi régió 762 943 746 622 1 143 634 97,9 153,1 Forrás: Pályázati kiírás 2012 (NGM/9505/13/2012), Pályázati kiírás 2013 (NGM/9057-14/2013) Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász- Nagykun-Szolnok és Baranya megyék esetében jelentős mértékben nőtt az odaítélhető támogatási összeg, míg Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye keretöszszege csökkent a pályázati kiírásban foglaltakhoz képest. Ennek oka valószínűsíthetően az alacsonyabb támogatási igény lehet. Prioritások: a) Gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra kötelezettek gyakorlati képzőhelyein a tárgyi feltételek fejlesztése. Erre fordítható a megyei keretösszeg 80%-a, melynek megoszlása a KKV-k és a nem KKV-k között 80-20 %, b) Képző intézmények gyakorlati képzőhelyein a tárgyi feltételek fejlesztése. Erre pályázhatnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő szakképző iskolák, speciális szakiskolák, a speciális szakiskolák és készségfejlesztő speciális szakiskolák (ez a megyei keretösszeg 16%-a), c) A felsőoktatási intézmények által a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében, az államilag támogatott létszám tekintetében folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztése (4%). A pályázatok beadási határideje, a rögzítő felület működési hibái miatt, többször módosításra került, végül 2013. október 16-a lett. Bár a területi kamaráknak a pályázatok 27

befogadásával kapcsolatosan nem voltak feladatai, mégis a hozzájuk érkező számtalan vállalkozói megkeresést, kérdést igyekeztek megválaszolni és csak a legszükségesebb esetekben továbbítani az NMH felé, ezzel is elősegítve a gördülékenyebb munkavégzést. A pályázatok formai bírálatát a Nemzeti Munkaügyi Hivatal végezte. A formailag megfelelt pályázatok tartalmi bírálatát az MFKB-k által megbízott szakértők végezték és az értékelés alapján támogatásra javasolt szervezeteket tartalmazó javaslatot már az MFKB hagyta jóvá. Az MFKB-k támogatási javaslatukat a miniszteri döntés előkészítéséhez megküldték az NMH SZFI részére. 5. A megyei szakképzés-fejlesztési koncepciók kidolgozása, elfogadása, aktualizálása Az Szt. 82. a) pontjában foglalt feladatkörükben eljárva az RFKB-k megkezdték az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepció (szakképzés-fejlesztési koncepció) kidolgozására vonatkozó tervezést, amelyet az átadás-átvételt követően az MFKB-k készítettek és fogadtak el. A koncepciók a szakképzés fejlesztési elképzeléseket tartalmazzák egységes szerkezetben a prioritásokkal, azok indoklásával és a hozzájuk tartozó források meghatározásával, az alábbi alapvető szempontok érvényesülése mellett: a koncepció szerepe és célja a kapcsolódó szakmai dokumentumok, gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai események áttekintése, a szakképzés általános helyzetének értékelése, ezen belül az MFKB-k tevékenységének áttekintése és egy általános jövőkép felvázolása, SWOT analízis, cél és okfa, kockázat és érintett elemzések bemutatása, rendelkezésre álló adatbázisok értékelése, rangsorolása, a demográfiai, a gazdasági (foglalkoztatási) helyzet, valamint a szakképzés intézményrendszere és annak szakmai jellemzőinek bemutatása, jogi környezet változásának értékelése, várható változások és hatások bemutatása a rendelkezésre álló adatbázisok alapján, azoknak a lépéseknek a meghatározása, melyeket a jelenlegi eszközrendszer alkalmazásával kell végrehajtani, az eredmények eléréséhez szükséges programok ismertetése, és azok legfontosabb elemei, valamint azon strukturális változások bemutatása, melyeket a változó körülmények tesznek elengedhetetlenül szükségessé, a változással érintett területek bemutatása, a várható negatív és pozitív eredmények bemutatása, a koncepció sikerességének ismérvei, a felhasználható erőforrások körének és a felhasználás intenzitásának meghatározása. 28

Az elfogadott koncepciók elsősorban a nemzetgazdasági szektorok és ágak, foglalkoztatási teljesítményének változására fókuszáltak, a megyék általánosan jellemző és a jövőben várható foglalkoztatási helyzetéből indultak ki. Főként a megyei problémákat, kihívásokat és adottságokat vették figyelembe. A koncepciók célja, hogy hangsúlyos, határozott és egyértelmű útmutatást adjanak a jövőben követendő irányokról. A rendelkezésre álló intézményrendszer elemzésével azokat a lehetséges erőforrás tartalékokat térképezték fel az MFKB-k, melyekkel a koncepcióban meghatározott új célok megvalósíthatóak. A koncepció elkészítéséhez nélkülözhetetlen volt a résztvevő intézmények helyzetének elemzése, a partnerek igényeinek, elvárásainak megismerése, érdekeik és ellenérdekeik feltárása, erőforrásaik feltérképezése. A koncepciókban számolni kellett a rendelkezésre álló források esetleges változásaival, valamint új források megnyílásának lehetőségével. A koncepciónak tartalmaznia kellett az összes rendelkezésre álló információ öszszefoglalását, az ezekből levont következtetéseket és azok hatását a koncepcióra, majd röviden szükséges volt bemutatni a döntés meghozatalát befolyásoló alapvető tényezőket. Kialakítása során szem előtt kellett tartani bizonyos alapelveket, alapértékeket, amelyek meghatározzák a célok kijelölését és különösen pedig a konkrét beavatkozások megfogalmazását. Az MFKB-k az elkészült szakképzés-fejlesztési koncepciók kimunkálásakor és elfogadásakor nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a ténynek, hogy azok akkor biztosítják a tőlük várt eredményt, ha képesek több különböző forrásból származó információt kezelni, meg tudják határozni ezek egymáshoz viszonyított súlyát és a koncepció készítésében elfoglalt szerepét. A koncepciókban az alábbi fejezetek elemzésére került sor: az érintett megye társadalmi-gazdasági helyzetének értékelése a megyei szakképzési adatok elemzése a megyei szakképzést érintő problémák meghatározása a koncepció által elérendő célok megfogalmazása A koncepció összeállításánál az Európai Uniós alapelvek érvényesítése is megtörtént, amely jelenti a partnerséget, az esélyegyenlőséget,a prosperáló gazdaságot és vidéket,a tudásalapú vidékfejlesztést, a minőségi termékeket és innovációt. A feladatok, a várható eredmények és a feladatokhoz rendelt eszközök meghatározásánál az alábbi szempontok kidolgozására helyeztek hangsúlyt az MFKB-k: A szakképzés eredményességének növelése A munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakképzési-rendszer és képzési kínálat kialakítása Munkaerő-piacról érkező igények figyelembevétele a szakmai, a gyakorlati képzés tartalmának a kidolgozásánál Hatékony pályaorientációs és pályaválasztási rendszer kialakítása Tanulószerződések általánossá tétele A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása 29