MU Befogadó és Színház - Magyar Underground Befogadó A MU mint Befogadó Színház immár 20 éve működik a főváros XI. kerületében. A repertoár kialakításában a minőségi szelektálás elvét követjük, színházi-és táncprogramjainkban is a hazai kortárs előadóművészeti szervezeteknek, társulatoknak, alkotóknak adunk lehetőséget. Próbálunk lehetőségeinkhez mérten vidéki és külföldi előadókat is bemutatni, illetve fesztiválok befogadásában részt venni. E programok mellett helyet adunk izgalmas színházi, táncos kísérleteknek, műhely-és kutatómunkáknak is. Színes repertoárral rendelkezünk, de a sokszínűség alapelve nálunk nem a befogadott társulatokra érvényes elsősorban, hanem a közönségre: előadásaink, programjaink célközönsége a 18-, a 18+ és a 60+ kategóriákba sorolhatóak. Tehát mindenkit célközönségnek tekintünk, próbálunk mindenkihez szólni, a civil aktívitást fokozni. De mindezt igényes, szakmai megalapozott programokkal igyekszünk megvalósítani. Célunk egyre több értő, mélyebb összefüggésekre kiváncsi, társadalmi kérdésekre nyitott, és társadalmi problémákra reflektáló nézővel találkozni a MU Színházban. Színház Szellemiségünk, színházi profilunk fő irányelve az innováció, ezzel társadalmi szerepvállalásunkat igyekszük mélyíteni. Reflektálni akarunk a világra, a jelenre - kortárs tartalommal és kortárs formával. Hatásra törekszünk, lila köd nélküli alternatívitásra, hogy közvetlenül szólítsuk meg nézőinket. Az aktivításnak egy befogadó intézmény szakmai programjában is jelen kell lennie: miért ne hozhatna létre egy befogadó színház olyan saját előadást, mely egy adott, számára fontos társadalmi problémára reflektál? Ki akadályozza meg ebben, és miért ne tehetné meg, mint színház? A MU 2011-ben két saját tantermi előadást hozott létre. Ezek közül az egyik könnyen alkalmazható alternatív tanóraként, vagyis szervesen beilleszthető az oktatási programba, tantervbe. A másik egy fontos társadalmi kérdéssel, az iskolai erőszakkal foglalkozik, mely oktatási, prevenciós programként már számos iskolában, bűnmegelőzési fórumon került bemutatásra Budapesten és vidéken is. Sőt olyan helyekre is sikerült eljuttatni az előadást, ahol semmilyen kulturálódási lehetősége sincs a diákoknak. Vagyis a MU, átlépve saját befogadói határait, mobilizálva működését befogadó hely mellett színházként próbál funkciónálni Színházunkban a 2009-es művészeti vezető váltás óta kiemelt fontossággal bír a színházi nevelés, MuLab (Mu Labor) névvel indítottuk el ezt a projektünket. A színházi nevelés kifejezést úgy értelmezzük, mint nevelni a színház eszközeivel vagyis programunkban a színház (még az általunk létrehozott előadások esetében is) nem cél, hanem eszköz. 1
MuLab A Mulab programja 3 fő pilléren áll; 1. Beavató színházi foglalkozások Előkészítő és/vagy feldolgozó foglalkozások színházpedagógus, vagy az alkotók vezetésével egyegy befogadott előadáshoz kapcsolódóan. *hamlet.ws Krétakör, rendező: Schilling Árpád *Kockavető Szputnyik Hajózási Társaság, rendező: Bodó Viktor * Korijolánusz HOPPart, rendező: Polgár Csaba 2. Egész tanéven át tartó komplex program általános iskola alsó tagozatosoknak A komplex tantervi program egyik legfontosabb célkitűzése nem az, hogy minél több helyre eljusson a program, hanem éppen az, hogy egy közösséggel, egy osztállyal minél hosszabb ideig tudjon foglalkozni. Ennek eredményeképpen egy kerületi iskola két osztályával ( zenei tagozatos és tanulásban akadályozott / sajátos nevelési igényű gyermekek) már harmadik éve folyamatos, rendszeres, az osztályok tantervébe beilleszthető drámapedagógiai, színházi nevelési munka folyik a színház és az iskola között. 3. Osztálytantermi előadások A 2010/2011-es évadban Dražen Šivak horvát színész rendezésében két osztályterem színházi előadást mutattunk be, melyek a Horvátországban már sikeresen bejáratott thearto-módszerrel készültek; Születés, és Erőszak címmel. A thearto 3, mint módszer valahol a drámapedagógiában használatos tanítási dráma és a külföldön ismertebb, Magyarországon a Kolibri Színház által bevezetett osztályterem színház között foglal helyet. Az elsőhöz képest több benne a színház, a másodikhoz képest több benne az oktatás. Míg a tanítási dráma módszerét alkalmazva a gyerekek a tanárral közösen kialakított fiktív világ (történet) drámai kontextusán belül szerzett tapasztalatokon keresztül foglalkoznak különböző tanulási területekkel, ahol adott esetben a tanár szerepbe lép, hogy ezáltal közelebb hozza az adott szituációt a diákokhoz, addig az osztályterem színházi előadásokon előre megírt darabokat játszanak el a színészek, melyek témája és helyszíne jellemzően iskolai, osztálytermi, sokszor a néző gyerekeket résztvevőnek tekinti, így testközelbe hozza számukra a színház élményét és eközben számukra fontos problémákról beszél. A thearto módszer során a színész szaktanárokkal és pszichológusokkal konzultálva kiválaszt egy, az oktatási anyaghoz szorosan vagy akár preventív módon kapcsolódó témát. Az adott témáról minden információt és ténytudást összegyűjtve monodrámát ír, amit színészként ad elő, díszlet és jelmez nélkül. Ezáltal a diákok konkrét tudáshoz is jutnak, de egyszersmind színházi élményük is lesz, ám ez esetben nem egy történetet elmesélése által. A színész nem szerepben, hanem civilben-színészként van jelen. Játszik és tanít. E módszernek a konkrét oktatáson túl a szociális funkciója, szerepe is igen nagy, hiszen bizonyos életkorban, bizonyos problémák esetén ez lehet a megértés, feldolgozás legmegfelelőbb módja. 2
A SozialMarie 2012 felhívásra ezzel az osztálytermi színházi projekttel szeretnénk pályázni. A projekt már megvalósult darabjai a Születés és az Erőszak c. előadások. Az új darab Előítélet címmel kerülne bemutatásra, illetve utaztatásra. SZÜLETÉS A Születés színházi eszközökkel megtartott alternatív tanóra, mely nem egy történetet mesél el, hanem élő, színházi katalógusként foglalkozik egy adott témával, tananyaggal, jelen esetben a születéssel, pontosabban a fogantatást követő kilenc hónappal. Az előadás Dražen Šivak horvát színész-rendező thearto elnevezésű színházi nevelési módszerével készült 9-11 éves diákok számára. Az előadások után minden esetben feldolgozó foglalkozást tartunk; a színész részvételével közösen beszélgetünk, és játszunk a gyerekekkel. Bemutató: 2011. március 19, Lágymányosi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium írta: Zijah A. Sokolovic játssza: Jaskó Bálint rendező: Drazen Sivak Az előadást eddig 13 alkalommal játszottuk, köztük 6 vidéki intézményben. ERŐSZAK A másik előadásnak nincs horvát előzménye, a főként iskolai erőszakról és fiatalkori agresszióról szóló Erőszak itt és most született. A próbafolyamat első része tulajdonképpen kutatómunka és anyaggyűjtés volt, melynek során a színészek és a dramaturgok a témába vágó szakkönyveket olvastak és szakemberekkel (pszichológus, szociológus, pedagógus, kriminológiai szakértő) konzultáltak. Ezután kezdődött csak a színházi munka: a dramaturgia és a szerkezet kitalálása, a szövegírás, a jelenetek megrendezése és eljátszása. Az előadás után minden esetben feldolgozó foglalkozást tartunk. Eleinte egy pszichológus, egy színházpedagógus és a két színész vett részt a foglalkozásban, a későbbiekben már a két játszó színész: a foglalkozás során játékos formában az előadásban elhangzottakat próbáljuk tudatosítani és elmélyíteni a gyerekekben, illetve az asszertív (erőszakmentes) kommunikácós technikákat használva helyes megoldásokat keresünk mindennapos agresszióval átitatott helyzetekre. Az Erőszakot a 2011/2012-es tanévben komplex csomagként kínáltuk az iskoláknak. Az előadáson és a gyerekek számára tartott feldolgozó foglalkozáson kívül a Tabula Rosa Egyesület vezetésével fél vagy egy napos tanárképzési programot is kínáltunk, mely a tanárokat a resztorációs (kárhelyreállító)technikával ismerteti meg. Terveink szerint a csomag részeként tanári kézikönyvet is készítünk, mely szakirodalmat, játékokat tartalmaz majd. 3
Az előadás létrejöttét segítette és a komplex csomag kidolgozásában együttműködik velünk dr. Tóth Olga (MTA Szociológiai Kutatóintézet), dr. Gyurkó Szilvia (Kriminológiai Intézet), Gargya Marietta és Szilágyi Gábor (Tabula Rosa Egyesület), Sövényházy Edit (Belügyminisztérium) és E.Tóbiás Sára pszichológus. Az előadást eddig 20 alkalommal játszottuk, köztük 10 vidéki intézményben. Bemutató: 2011. március 20., MU Színház Játsszák: Szabó Márta, Fábián Gábor / Tóth Simon Ferenc Dramaturg: Kristóf Borcsi e.h., Róbert Júlia Mozgás: Elek Ányos Író-rendező: Dražen Šivak Produkciós vezető: Erős Balázs ELŐÍTÉLET A harmadik thearto módszerrel készülő tantermi előadásunk az előítéletek, a rasszizmus témáját veszi alapul. A Kádár-korszak széles középrétege elvesztette a második gazdaság és az állami jóléti programok ingatag alapzatára épülő létbiztonságát, és e csoporton belül éles polarizáció kezdődött. A rendszerváltás kezdeti szakaszában Magyarországon a társadalmi költségek jelentős része a középrétegre hárult, míg a felső középréteg egy szűk sávjából kerültek ki az átalakulás nyertesei, a jelentős tulajdonra, menedzseri és/vagy politikai hatalomra szert tevők elit csoportjai. A magyarországi alsó középréteg egyik maghatározó társadalmi jegye napjainkban az, hogy e csoport a szegénység határmezsgyéjén él, jórészt ők alkotják ugyanis az átmenetileg szegények viszonylag széles rétegét. A magyar középrétegek státusvesztése, úgy tűnik, a többi posztkommunista társadalomhoz képest is nagyobb fokú, ha a jelenséget a szubjektív-lélektani vetületei felől közelítjük meg. A csehekhez, lengyelekhez és a kelet-németekhez hasonlítva a magyar középrétegekhez tartozók nagyobb arányban érezték úgy, hogy jövedelmi helyzetük nagymértékben romlott az elmúlt évek folyamán. A magyarországi középrétegek átalakulási válsága nem indokolja önmagában annak feltételezését, hogy bal- avagy jobboldali diktatúrák komolyan veszélyeztetnék az újonnan kialakult demokratikus intézményrendszert, hiszen a gazdasági növekedés melynek jelei már mutatkoznak közvetlen haszonélvezői a középrétegek (is) lesznek. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a középrétegek biztonságvesztése politikai apátiát szülhet, és végső soron legitimációs válságot idézhet elő, avagy megnövelheti az autoriter szükségletekre apelláló, vezér- és tekintélyelvű ideológiákat képviselő politikai erők hatalomra kerülési esélyét, ilyen fejleménynek azonban egyelőre kevés jele látszik. Ez a tanulmány 1996-ban íródott. 2012-ben egy komoly gazdasági válság kellős közepén vagyunk. Tehát a 96-os optimizmussal, mely gazdasági növekedést vizionált, mostanra le kellett számolnunk. Mára a Magyarországon tradicionálisnak számító előítéletek (cigányellenesség, antiszemitizmus) korántsem elhanyagolható bázissal rendelkeznek. 4
Ezért is gondoljuk, hogy e jelenségre a magunk eszközével reagálunk, és próbálunk tenni a szélsőségek, az antiszemitizmus, és a rasszizmus előretörése ellen. Ami új programunkban, projektünkben fontos: célunk, hogy olyan térségekbe jussunk el előadásunkkal, ahol ezek a szélsőséges ideológiák az elmúlt években mérhetően nagyobb teret kaptak, és ahol a kulturális elmaradottság jelentős. Vagyis olyan településekre, iskolákba, közösségi házakba is szeretnénk eljutni, ahol színházzal nem találkozhattak még a diákok, vagy a fiatalok. Az Előítélet esetében a 17-20 éves korosztályt tűztük ki célcsoportnak. Ez a rendhagyó tanóra tehát az előítéletek kialakulási folyamatáról, felismeréséről, megértéséről, elutasításáról, és a megoldás kereséséről szól. Az előadás végigveszi a különböző megjelenési formáit, lehetőségeit az előítéleteknek: vizsgálja külön a családon, a különböző csoportokban (pl. iskolai osztályok), közösségekben, és akár országon belül, a poltikában is megjelenő jelenségeket. Felmutatja ezek hatásait az egyénre, és próbál lehetőségeket felmutatni az elutasításra, a nevelésre. A projektben együttműködünk a Tabula Rosa Egyesülettel, és folyamatosan keressük a további partnereket is. Terveink szerint nyárra, szeptemberre készülne el teljes mértékben az előadás, amelyet a 2012/2013-as évadban folyamatosan kívánjuk utaztani vidékre, és próbáljuk játszani Budapesten is. Az előadás hossza ebben az esetben is egy tanórányi lenne és utána még 45 percben feldolgozó foglalkozást tartanánk. Természetesen nagyon fontosnak gondoljuk, hogy ne csak egy előadás erejéig foglalkozzunk egy adott közösséggel. Éppen ezért folyamatos kapcsolatartásra törekszünk majd az adott osztály tanárával, előre egyeztetve a tematikát, a további foglalkozási lehetőségeket, oktatási menetet. Keressük a kapcsolatot olyan szervezetekkel, szociológusokkal, kik felméréseket, visszajelzéseket tudnak készíteni, csatolni a programunkhoz. Terveink szerint egyeztetnénk az ELTE szociológiai tanszékével e felmérés elkészítésének koordinálásában, és lebonyolításában. Az előadás szereplői, alkotói, a Szputnyik Hajózási Társaság két színésze, Fábián Gábor és Háy Anna. Ötlet: Fábián Gábor Alkotók, szereplők: Fábián Gábor, Háy Anna Az előadás finanszírozási terveiről jelen állapotban nehéz konkrétumokkal szolgálni. Terveink szerint a MU Színház saját bevételéből, lehetséges, de még ki nem írt pályázatokból (színházi nevelési, oktatási) fedeznénk az előadás létrehozásának költségeit. A két alkotó mellett dramaturgiai és írói segítséget használnánk fel. Az előállítás mellett van egy költségterv az előadások játszásra is (az előadást ingyen szeretnénk játszani az iskoláknak), erre a fedezetet keressük. És van a költségvetésnek egy harmadik része is, amely az együttműködők (szociológusok, pedagógusok) kiadásainak költségét jelenti. Erről pontos számítás, tervezés jelen állás szerint nem áll rendelkezésünkre. 5
Költségvetés (előállítás): Előítélet ktsgv 12/02/07 kiadás HUF (net) Áfa Bruttó EUR (net + TVA) I. személyi kifizetések 950,000 256,500 1,206,500 4,022 honoráriumok 950,000 256,500 1,206,500 4,022 Fábián Gábor 300,000 81,000 381,000 1,270 Háy Anna 300,000 81,000 381,000 1,270 Dramaturg 150,000 40,500 190,500 635 Író 200,000 54,000 254,000 847 II. dologi kiadások 50,000 13,500 63,500 212 A szcenográfia 0 0 0 0 díszlet 0 0 0 0 kellék, bútor 0 0 0 0 fény, hang 0 0 0 0 jelmez, smink, paróka 0 0 0 0 B promóció 50,000 13,500 63,500 212 reklám 0 0 0 0 műsorfüzet 0 0 0 0 honlap 0 0 0 0 dokumentáció (fotó, videó) 50,000 13,500 63,500 212 III. egyéb 0 0 0 0 A. bérlet 0 0 0 0 B. utazás 0 0 0 0 repülőutak 0 0 0 0 szállás 0 0 0 0 napidíj 0 0 0 0 C. jogdíj 0 0 0 0 IV. tartalék 0 0 0 0 TOTAL 1,000,000 270,000 1,270,000 4,234 6
Költségvetés (továbbjátszás) Előítélet ktsgv 12/02/07 kiadás HUF (net) Áfa Bruttó EUR (net + TVA) I. személyi kifizetések 40,000 10,800 50,800 169 honoráriumok 40,000 10,800 50,800 169 Fábián Gábor 20,000 5,400 25,400 85 Háy Anna 20,000 5,400 25,400 85 Szociológus 0 0 0 0 Író 0 0 0 0 II. dologi kiadások 0 0 0 0 A szcenográfia 0 0 0 0 díszlet 0 0 0 0 kellék, bútor 0 0 0 0 fény, hang 0 0 0 0 jelmez, smink, paróka 0 0 0 0 B promóció 0 0 0 0 reklám 0 0 0 0 műsorfüzet 0 0 0 0 honlap 0 0 0 0 dokumentáció (fotó, videó) 0 0 0 0 III. egyéb 30,000 7,500 37,500 125 A. bérlet 0 0 0 0 B. utazás 30,000 7,500 37,500 125 repülőutak 0 0 0 0 szállás 0 0 0 0 napidíj 0 0 0 0 C. jogdíj 0 0 0 0 IV. tartalék 0 0 0 0 TOTAL 70,000 18,300 88,300 294 7
Reflexió 8
9