BÁCSKAI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIREND 2013.

BÁCSKAI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIREND 2013. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 1.1. A házirend célja 1.2. A házirend feladata 1.3. A házirend jogi és egyéb forrásai 1.4. A házirend hatálya 1.5. A házirend felülvizsgálati szabályai 1.6. A házirend nyilvánosságra hozatala 2. AZ INÉTZMÉNY ÉS TAGINTÉZMÉNYEINEK ELÉRHETŐSÉGE 3. A BÁCSKAI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJÉNEK TARTALMA 3.1. Bevezető rendelkezések 3.2. Általános rendelkezések 3.3. A jogok gyakorlásával kapcsolatos általános szabályok 3.3.1. Tanulói jog 3.3.2. Különleges gondozáshoz való jog 3.3.3. Szülői jog 3.3.4. Pedagógusi alkalmazotti jogok 4. A KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 4.1. Alapvető tanulói kötelességek 4.2. A szülői kötelességek 4.3. Pedagógusi-alkalmazotti kötelezettségek 5. AZ ISKOLAI ÉLET ÉS MUNKAREND TOVÁBBI KIEMELT SZABÁLYAI 5.1. A tanulók felvétele 5.1.1. A beiratkozással kapcsolatos előírások 5.1.2. A magasabb évfolyamra történő felvétellel kapcsolatos előírások 5.1.3. A tanulói jogviszony megszűnése 5.2. Mulasztások igazolása, távolmaradási -, távozási engedélyek 5.2.1. Iskolából történő igazolatlan távozásra vonatkozó előírások 5.2.2. Késés 5.3. Munkarend, munkaidő 5.3.1. Az iskola nyitva tartása 5.3.2. A tanév rendje 2

5.3.3. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje 5.3.4. Az iskolai tanulói munkarend 5.4. Az iskolai számonkérések követelményei, formái 5.4.1. A tanuló magatartásértékelésének szempontjai, követelményei és formái 5.4.2. A tanuló szorgalomértékelésének szempontjai, követelményei és formái 5.4.3. A tanuló tantárgyi teljesítményének értékelési rendszere, minősítési formái 5.4.4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 5.4.5. Az osztályozóvizsgára jelentkezés módja 5.5. Jutalmazás 5.5.1. Az egyéni elismerés, jutalmazás formái, fokozatai 5.5.1.1. Kiemelkedő tanulmányi munkáért, szorgalomért, magatartásért, közösségi valamint kulturális tevékenységért 5.5.1.2. Kiemelkedő tanulmányi, művészeti, sport versenyeredményért 5.5.2. Csoportos jutalmazási formák 5.6. Fegyelmező intézkedések elvei, formái 5.6.1. Fegyelmi eljárás 5.6.2. Az anyagi felelősség vállalásának rendje 6. EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET, INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÓVÓ RENDSZABÁLYOK, BALESETMEGELŐZÉS ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS 6.1. Egészségügyi felügyelet 6.2. Intézményi védő óvó rendszabályok, baleset megelőzés 6.3. Egészséges életmódra vonatkozó szabályok 7. KEDVEZMÉNYEK, SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK 7.1. Étkezési díjbefizetés szabályai 7.2. A szociális támogatások megállapításának és felosztásának rendje 8. LEGITIMÁCIÓ 9. MELLÉKLETEK 3

1. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A Bácskai Általános Iskola házirendje tartalmazza az intézményhasználattal kapcsolatos jogokat és kötelességeket, az intézményi élettel és munkarenddel kapcsolatos szabályokat. A házirendet az iskola igazgatója a 2011. évi CXC. törvény alapján, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján készítette el. A házirend az alkalmazotti közösség, a diákönkormányzat és a szülői közösség egyetértésével, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása, az intézménnyel jogviszonyban álló valamennyi gyermekre, szülőre, közalkalmazottra, látogatóra nézve kötelező. 1.1. A házirend célja Intézményünk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amelyek az intézmény törvényes működését, a harmonikus nevelőmunka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. 1.2. A házirend feladata A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény: törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával, közösségi életének szervezését, a tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának formáit, kereteit, a Bácskai Általános Iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok megvalósítását, a nevelő munkájának maradéktalan ellátását, szabályozzák a gyermekek, tanulók, pedagógusok, technikai segítők egymással való kapcsolatát, a törvényi, fenntartói és intézményi magatartásfegyelem normáinak betartását, kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok érvényesítését. 1.3. A házirend jogi és egyéb forrásai A hatályos jogszabályi háttér. Az intézmény korábbi házirendje. Az intézmény Pedagógiai Programja. Az intézményi nevelési hagyományok és célkitűzések. 4

1.4. A házirend hatálya A házirend az intézménnyel jogviszonyban álló valamennyi személyre vonatkozik, a házirend betartása kötelező a Bácskai Általános Iskola épületeiben és a hozzá tartozó közvetlen területeken, továbbá az intézmény által szervezett intézményi és intézményen kívüli rendezvényeken, programokon, a házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor az intézmény ellátja az intézményegységekbe járó gyermekek, tanulók nevelését és felügyeletét. 1.5. A házirend felülvizsgálati szabályai Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha jogszabályi változások következnek be. A házirend módosítását az érintettek közül bármely fél kezdeményezheti, ha az a közösség 20 % - ának támogatását élvezi. A módosítási javaslatot írásban meg kell indokolni. A vitatott kérdést és annak módosítását a legitimációban érintetteknek 30 napon belül tárgyalnia kell. Vitás esetben, ha nem születik megoldás, akkor 3 fős bizottságot kell létrehozni a kérdések végleges rendezésére. A bizottság tagjait az igazgató jelöli ki. A házirend érvényesülését folyamatosan ellenőrzi az igazgató, a tagintézmények nevelőtestületei és a diákönkormányzat. 1.6. A házirend nyilvánosságra hozatala A házirendet az alábbi helyeken kell jól láthatóan kifüggeszteni vagy elérhetővé tenni: a nevelői szobákban, az iskola irattárában, a tagintézmények iskolatitkári irodájában, az intézmény igazgatójánál. A házirendet minden tanév elején, illetve módosítást követően ismertetni kell. 2. AZ INÉTZMÉNY ÉS TAGINTÉZMÉNYEINEK ELÉRHETŐSÉGE Tagintézmény neve Címe Telefonszáma Bácskai Általános Iskola 6453 Bácsbokod, Hősök tere 3. 79/451-184 Moholy Nagy László Tagintézmény 6454 Bácsborsód, Szabadság tér 10 79/451-521 Bácsborsód 12. Katymári Tagintézmény 6455 Katymár, Szt. István király u. 33. 79/468-217 Tataházi Tagintézmény 6451 Tataháza, Rákóczi Ferenc u. 33. 79/344-016 5

3. A BÁCSKAI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJÉNEK TARTALMA 3.1. Bevezető rendelkezések A házirend az iskola egyik alapdokumentuma. Azzal a szándékkal fogalmaztuk meg, hogy az egyértelmű szabályok megteremtsék mindenki számára a nyugodt nevelő oktató munka, az eredményes tanulás, a jó iskolai légkör feltételeit. Hatálya kiterjed iskolánk tanulóira, a szülőkre, pedagógusokra, technikai dolgozókra és minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre. Betartása kötelező a Bácskai Általános Iskola iskolai használatban lévő épületrészeiben, udvarán, sportpályáján, továbbá az intézmény épületén kívül tartott, az iskolához kötődő, tanulócsoportot érintő rendezvényen, programon, beleértve az iskolai programok különböző helyszínei közötti közlekedést is, pl.: osztálykirándulás, sportnap, diákönkormányzati nap, bálok, osztályközösség által szervezett rendezvények, stb 3.2. Általános rendelkezések A házirend elfogadásakor az érintett Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. Az iskolai diákjogok érvényesítéséhez a tanulók nagyobb közösségének tekintendő a tanulói létszám 1/3 át meghaladó érintett közösség. A szülői szervezet érdekképviseleti jogának gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb csoportja alatt az érintett közösség felénél nagyobb létszám értendő. Jogszabályi változást követően vagy helyi kezdeményezésre a házirend a tanulók nagyobb közössége, a Szülői Munkaközösség többségi véleménye, valamint a nevelőtestület többségi támogatására, írásbeli kérelemre, felülvizsgálatra kerül. A házirend helyi szabályainak betartását, szerepét az iskolai élet szabályozásában tanévzáró értekezleten, évente a nevelőtestület elemzi. A házirendet minden érintettel ismertetni kell, amelynek időpontja az első tanítási nap, illetve módosítás esetén a hatálybalépést követő munkanap. A házirend az intézmény folyosóján kifüggesztésre kerül. 3.3. A jogok gyakorlásával kapcsolatos általános szabályok 3.3.1. Tanulói jog, hogy: 1. Hozzájusson a jogainak gyakorlásához nélkülözhetetlen információkhoz, tájékoztatást kapjon a jogainak gyakorlásához szükséges eljárásokról. 2. A személyes tulajdonhoz való jogát, családi életének bizalmas információit, leveleinek titkosságához való jogát mindenki tiszteletben tartsa. 6

3. A pedagógusok és az iskola dolgozói a tanulóról szerzett, rájuk bízott információkat, személyes adatait, ha annak taralma biztonságát nem veszélyezteti, bizalmasan kezeljék, hivatalos intézményi adatszolgáltatásnál, tájékoztatásnál és a jogszabályban előírt adatoknál többet az intézmény senkivel se közöljön. 4. Joga van öltözetének, hajviseletének szabad megválasztására mindaddig, míg az mások jó ízlését nem sérti, valamint a balesetvédelmi előírásoknak megfelel. Kivétel ez alól az iskolai ünnepélyeken való megjelenés, amikor kötelező a sötét alj, nadrág, illetve fehér ing, blúz viselete. 5. Az iskola, az intézmény valamennyi dolgozója, illetve valamennyi diáktárs tartsa tiszteletben a tanuló lelkiismereti, vallási meggyőződését. 6. Életkornak megfelelően napközi otthoni ellátásban részesüljön. 7. A tanuló jogosult az óraközi szünet teljes időtartamát pihenésre, étkezésre, játékra, a következő tanórára való felkészülésre fordítani. 8. Családjának anyagi helyzetétől függően szüleinek vagy osztályfőnökének kezdeményezésére kérelmezhessen szociális támogatást. 9. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. 10. Részt vegyen a diákönkormányzat tevékenységében, a diákközgyűléseken és ott a diákönkormányzat működésével, valamint a tanulói jogok érvényesülésével, az érvényben lévő házirenddel kapcsolatban véleményt nyilváníthasson, javaslatot tehessen. A tanulók nagyobb közössége támogatásával kezdeményezhesse a rendkívüli diákközgyűlés összehívását. 11. Választó és választható legyen a diákönkormányzat vezetőségébe, véleménye meghallgatásra kerüljön a diákönkormányzat működési rendjének, éves programjának kialakításakor. A jelölés, a választás szabályainak betartásával döntsön a diákönkormányzatot patronáló felnőtt személyéről. 12. Javaslattal éljen a diákönkormányzati nap programjára. 13. Diákönkormányzati képviselője útján véleményt mondjon, javaslatokat tegyen az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben. Jogainak érvényesítése érdekében a diákönkormányzat elnöke, a diákönkormányzatot patronáló felnőtt jogosult eljárni. 14. A diákönkormányzat működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása az iskolavezető feladata. 15. Problémás ügyeivel tanítóit, szaktanárait, osztályfőnökét, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőst, az iskola, illetve a szülői munkaközösség vezetőjét megkeresse. 16. Írásos panasz, bejelentés, észrevétel esetén a címzett a bejelentés tényszerűségét 5 tanítási napon belül kivizsgálja, szükség esetén vizsgálatot, eljárást indít, illetve írásos választ ad. 17. Az érintett emberi méltóságának tiszteletben tartásával véleményt nyilváníthasson a pedagógusok munkájáról, az iskola működéséről. 7

18. Vétség elkövetése esetén alátámasztott érvekkel védekezzen, továbbá hogy védelmével a diákönkormányzat vezetőjét, képviselőjét, tanulótársát, illetve felnőttet bízzon meg. 19. Vitás ügy elrendezése céljából békéltető fórum összehívását kezdeményezheti. 20. A kötelező és választható tantárgyakon kívül szakkörökbe, sportkörökbe, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokra, időszakos korrepetálásra járjon, és ezek működését kezdeményezze. 21. Az iskola nyitva tartásán túli időszakban felnőtt felügyelet mellett részt vegyen az intézmény által szervezett rendezvényeken. 22. Dolgozatai, témazárói megírása előtt annak időpontjáról egy héttel korábban értesüljön (dolgozatnak minősül minden olyan számonkérés, amely három, vagy annál több óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi), azt kijavítva az elért eredményekről tizenkettő tanítási napon belül tudomást szerezzen. Késedelmes kiosztás esetén az osztályfőnök közreműködését kérve a tanuló választhat, hogy elfogadja e az így kapott érdemjegyet. Az így meghiúsult dolgozatot a tanuló nem köteles pótolni. 23. Egy tanítási napon 2 dolgozatnál, témazárónál többet ne írjon. 24. Hétvégén, évközi szünetekben házi feladatot csak abban az esetben készítsen, ha az adott tantárgy pénteket követően hétfőre esik. 25. Osztálynaplóba bekerülő érdemjegyekről, bejegyzésekről azonnal értesüljön. 26. A bizonyítvány átvételét követően tizenöt napon belül szüleinek aláírásával kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tegye. 27. A szülő aláírásával benyújtott kérelem alapján a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig tudásáról független vizsgabizottság előtt adjon számot. 28. A település könyvtárát nyitva tartási időben, térítésmentesen, kölcsönzés, helyben olvasás, internetes ismeretszerzés céljára igénybe vegye. 29. Az iskolai sportfoglalkozások, házi versenyek indításával kapcsolatos javaslatait figyelembe vegye. 30. Az iskola sportfelszereléseit tanítási idő alatt a nevelők engedélyével és felügyeletével igénybe vehesse. 31. Osztályszintű rendezvényekre nevelői felügyelettel az intézmény létesítményeit előzetes intézményvezetői engedéllyel használhassa. 32. Válasszon a Pedagógiai Program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. 3.3.2. Különleges gondozáshoz való jog 1. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős minden indokolt esetben tájékoztatást nyújt, szükség esetén kezdeményezi az intézményen belüli, illetve azon kívüli különleges 8

gondozás igénybevételét. Ez lehet a közoktatási, a gyermekvédelmi törvény, a fenntartó által biztosított különleges ellátás, az IPR működéséből adódó feladatok, szolgáltatás (logopédia, gyógytestnevelés, fejlesztő felkészítés, gyermekjóléti, illetve családsegítő szolgálat, stb.). 2. Tanulási, magatartási problémák esetén az osztályfőnök szülői hozzájárulással, nevelési tanácsadói, szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálatot kezdeményezhet, pedagógiai szakszolgálati segítséget igényelhet. 3.3.3. Szülői jog 1. Megismerje az intézmény nevelési programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét és az abban foglaltakról tájékoztatást kapjon. A házirend egy példányát beiratkozáskor a szülőnek betekintés céljából át kell adni. 2. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat és segítséget kapjon. 3. Az intézmény vezetője és a tanító pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a tanítási órákon. 4. Kezdeményezheti szülői szervezet létrehozását, s abban tevékenyen közreműködhet. 5. Figyelemmel kísérje a pedagógiai munka eredményességét és a gyermek jogainak érvényesülését. 6. Tanácskozási joggal részt vegyen a nevelőtestületi értekezleteken, mint a szülői szervezet képviselője. 3.3.4. Pedagógusi alkalmazotti jogok 1. Joga, hogy a napi munkavégzéshez a közneveléssel, a szaktantárgyával és a tanulókkal kapcsolatos információkhoz hozzáférjen. 2. A munkavégzéséhez szükséges körülmények és feltételek biztosítva legyenek. 3. Az eredményes munkavégzéshez észrevételei és javaslatai meghallgatásra találjanak. 4. Személyiségi jogait, szakmai autonómiáját, és kompetenciáit az iskolaközösség és a szülői közösség elfogadja, azt tiszteletben tartsa. 5. Joga tanítványai teljesítményét folyamatosan értékelni és meghatározott módon arról tájékoztatást adni. 6. Nevelési-oktatási problémáinak tisztázása, megoldása érdekében tanulóval, szülővel, kollégával konzultációt, egyeztetést kezdeményezni, megtartani. 9

4. A KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 4.1. Alapvető tanulói kötelességek Tanuló kötelessége, hogy: 1. Részt vegyen a kötelező és választható tanórákon, foglalkozásokon, és eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelemmel, magatartással, képességeinek megfelelően a tanórai, tanulószobai és otthoni tanulmányi kötelezettségének. 2. Számot adjon a helyi tantervi követelmények teljesítéséről, évente két alkalommal részt vegyen a fizikai képességeinek mérésében. 3. Ellenőrző könyvét, tájékoztató füzetét a tanítási idő alatt magánál tartsa. Nevelői felszólításra a kapott érdemjegyeket haladéktalanul bejegyezze. A magatartására, tanulmányi eredményeire vonatkozó ellenőrző könyvbeli bejegyzéseket a szülővel aláírassa, a következő tanórán a bejegyzést tevő pedagógus felszólítására bemutassa. 4. Betartsa a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, valamint az iskola helyiségeinek és az iskolához tartozó területeinek használati rendjét. 5. Betartsa az étkezésre vonatkozó szabályokat. 6. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, megtanulja és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá azonnal jelentse a közelben tartózkodó felnőttnek, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet észlel. 7. Tiszteletben tartsa az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát, jogait. 8. Egymás közötti kommunikáció során mellőzze a trágár, sértő kifejezéseket. 9. A hatályos jogszabályoknak megfelelően megtérítsen minden olyan kárt, amelyet az iskolahasználat során az intézménynek, iskolának, annak felnőtt dolgozóinak, tanulótársainak szándékosan vagy vétlenül okoz. 10. Hetesi megbízatása esetén gondoskodjon az órakezdést megelőzően a tábla letörléséről, a kréta biztosításáról, a szaktanár megérkezéséig a rend fenntartásáról, a hiányzó tanulók számbavételéről. 11. Az óraközi szünetekben az udvaron, rossz idő esetén, a folyosón tartózkodjanak. Becsöngetés után a tantermek elé vonuljanak. 12. Ügyeljen arra, hogy a tantermek és az iskola egyéb részei tiszták, a taneszközök és az iskola létesítményei, berendezési tárgyai épek maradjanak. Az észlelt kárt, rendetlenséget azonnal jelentse az ügyeletes nevelőnek, szaktanárnak vagy az osztályfőnökének. A padokban ne hagyjon sem taneszközt, sem szemetet. Ettől eltérni taneszköz esetében csak saját felelősségre, osztályfőnöki engedéllyel, saját tanterem esetén lehet. A székeket a tanteremben utoljára tartózkodó csoport tagjai kötelesek felrakni az asztalokra. 10

13. Az iskolába csak a tanórákhoz, illetve tanórán kívüli foglalkozásokhoz szükséges felszereléseket, taneszközöket hozza magával. 14. Tanítási órán, tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken mobiltelefont csak kikapcsolt állapotban, táskában tartson magánál. 15. Mobiltelefon vagy egyéb hang, illetve képrögzítésre alkalmas eszköz egyszeri tiltott használatát követően, az érintett esetében az eszköz a tiltott tárgyak sorába kerül, és az intézmény területére az nem hozható be. 16. A tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon a rá bízott taneszközöket megóvja, azt a nevelői utasításnak megfelelő módon használja. 17. A házirend utasításait maradéktalanul betartsa, annak megszegése esetén vállalja a felelősségre vonást, az anyagi kártérítést, esetleges fegyelmi eljárás következményeit. Megismeri és azt be is tartja. 18. A balesetvédelmi előírásokat az első napon megismeri és azokat be is tartja. 4.2. A szülő kötelessége, hogy: 1. Gondoskodjon gyermeke testi, lelki, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. 2. Biztosítsa a gyermek zavartalan, rendszeres iskolába járását. Amennyiben a szülő gyermekét másik intézménybe kívánja elvinni, akkor az új intézmény igazolását meg kell kérni. A visszajelzés hiányában értesíteni kell a jegyzőt. 3. Kísérje figyelemmel a gyermek fejlődését, segítse fejlődésének folyamatát (a tőle elvárható módon), a közösségbe való beilleszkedését, a szabályok betartását. 4. Rendszeresen tartson kapcsolatot gyermeke pedagógusával, részére a szükséges tájékoztatást adja meg. 5. Tartsa tiszteletben az intézmény dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus és az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelői oktatói, illetve a gyerekkel összefüggő tevékenysége során a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak. 4.3 Pedagógusi-alkalmazotti kötelezettségek 1. Feladatát a hatályos jogszabályok, az intézményi alapdokumentumok, a munkaköri leírása valamint a tanévi munka és rendezvényterv alapján végzi. 2. Köteles az intézményi alapdokumentumokban megfogalmazott tájékoztatási, kapcsolattartási rend szerint eljárni. 3. Kötelessége a gyermekek, szülők, munkatársak jogaira vonatkozó szabályok betartása. 4. Alapvető kötelessége, a hivatásából adódó életvitelre, viselkedésre, megjelenésre vonatkozó írt és íratlanerkölcsi, etikai normák betartása. 5. Munkaköri kötelessége a tantárgyfelosztás szerinti tanórákon, egyéb foglalkozásokon, osztályszintű rendezvényeken túl az intézményi rendezvénytervben szereplő programokon való közreműködő részvétel. 11

5. AZ ISKOLAI ÉLET ÉS MUNKAREND TOVÁBBI KIEMELT SZABÁLYAI 5.1. A tanulók felvétele, a tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése Az iskolába történő felvételről és átvételről, a tankötelezettség és a tanulói jogviszony keletkezésének törvényi szabályozása szerint kell eljárni. A tanulók felvételéről, valamint a tanulók osztályba és csoportba sorolásáról a szülői kérések figyelembevétele alapján az iskola igazgatója dönt. Az iskolai intézményvezető minden elsős tanuló beiratkozása előtt tájékoztatja az érdeklődő szülőket a helyi tantervekről, melyek tartalmazzák a tantárgyakat és azok óraszámait. A német nemzetiségi nyelv választása esetén a tanterv (a magas nyelvi órák száma miatt) a többlet tanórákon való kötelező részvétellel teljesíthető. E döntés csak az előző tanév május 31 ig beadott írásbeli kérelem alapján módosítható. A tantárgyi részleges vagy teljes felmentés az iskola igazgatójának benyújtott írásbeli kérvény alapján az illetékes szakértői bizottság szakvéleményének figyelembe vételével történhet. Az osztályozó, javító, valamint különbözeti vizsgák eljárási szabályait, időpontjait a törvényi szabályozás alapján az éves munkaterv tartalmazza. A tanuló érdeklődésének, képességeinek megfelelően, májusi igényfelmérés alapján, szeptemberi meghirdetést követően, írásbeli jelentkezéssel, tanórán kívüli foglalkozásokon vehet részt. 5.1.1. A beiratkozással kapcsolatos előírások Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a gyermek lakcímkártyáját, a szülő személyi igazolványát, a szülő lakcímkártyáját, a gyermek felvételét támogató óvodai szakvéleményt, a gyermek egészségügyi kiskönyvét, szükség esetén a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság véleményét. 5.1.2. A magasabb évfolyamra történő felvétellel kapcsolatos előírások A második nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, a gyermek lakcímkártyáját, a szülő személyi igazolványát, a szülő lakcímkártyáját, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, 12

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, szükség esetén a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság véleményét. Az iskolaváltás következtében intézményünkbe kerülő tanuló esetében az iskola igazgatója dönt annak intézménybe és osztályba történő felvételéről. Ha az iskola a felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni a lehetőségeinek figyelembevételével. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A döntés ellen a Tankerület igazgatójánál fellebbezés nyújtható be. 5.1.3. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnéséről a Nemzeti Köznevelési Törvény rendelkezik. 5.2. Mulasztások igazolása, távolmaradási -, távozási engedélyek A kötelező tanítási óráról, foglalkozásról, az iskola által szervezett rendezvényekről távolmaradást előzetesen, illetve utólag szülő vagy orvos igazolhat. Előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról az iskola igazgatója az alábbi szempontok alapján dönt: tanulmányi előmenetel, magatartás, az addigi mulasztások száma, oka. A mulasztás utólagos igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható betegség, hatósági intézkedés, egyéb hivatalos vagy családi ok miatt. Az igazolás minden esetben a szülő vagy orvos által, írásban történhet. A szülő tanévenként három tanítási napról való távolmaradást igazolhat. Az igazolást a távolmaradást követő első tanítási napon, legkésőbb az azt követő osztályfőnöki órán kell leadni. Ennek elmulasztása esetén az osztályfőnök az igazolatlan hiányzás mértékével arányosan, a jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni. Ennek megfelelően: Első alkalommal az igazolatlan mulasztásról a szülőt értesíteni kell. (Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.) Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyerekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 13

10 29 igazolatlan óra esetén az iskola tanköteles tanuló esetén értesíti a kormányhivatalt és a gyerekjóléti szolgálatot. 30 49 igazolatlan óra esetén az iskola tájékoztatja a mulasztásról az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyerekjóléti szolgálatot. 50 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. Nem számít hiányzásnak, az iskolai ügy (verseny, vetélkedő, kirándulások, stb.) miatti távollét. 5.2.1. Iskolából történő igazolatlan távozásra vonatkozó előírások 2013. január 1 jétől az igazgatóhoz kísérheti a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról. A rendelet szerint, ha a 14 évnél fiatalabb diák nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező iskolai foglakozásról, és nincs vele nagykorú, akkor a rendőr az iskolával való előzetes egyeztetés után az igazgatóhoz kísérheti. Hitelt érdemlő igazolást az iskola, az orvos vagy a szülő állíthat ki. Tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt az iskola épülete csak írásbeli osztályfőnöki vagy ügyeletes nevelői engedéllyel hagyható el! Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos igazgatói hatáskörbe tartozó fegyelmi vétség! A tanítási idő befejezése előtti eltávozást szülői kérésre az osztályfőnök vagy az iskolavezetés engedélyezhet. Tanuló tanítási idő alatt vagy az iskola által szervezett bármely időpontban lévő iskolán kívüli programon csak engedéllyel, felnőtt kísérettel, felügyelettel vehet részt. 5.2.2. Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti, melynek okát a tanuló igazolni nem tudja, illetve annak tényét a tanóra vagy a foglalkozásvezetője a naplóba bejegyzi. A tanuló késik, ha a becsengetést követően 15 percen belül jelenik meg a tanítási órán, ennél hosszabb idejű távolmaradás igazolatlan órai mulasztásnak minősül. Az indokolatlan késés fegyelmi vétség. A késésről a szülőt minden esetben tájékoztatni kell. A késések ideje 15 perccel számolva összeadódik, és büntetése az előző pontban szabályozottak szerint történik. A vállalt szakköri foglalkozásokról, a fejlesztő felkészítésről, a napköziből való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Késést igazolni csak az iskolai kötelességteljesítés, egészségügyi ok miatt, vagy bejáró tanuló esetében közlekedési probléma miatt lehet. 14

Az elkésett tanuló a tanóra vagy foglalkozás zavarása nélkül részt vehet annak további menetében. 5.3. Munkarend, munkaidő 5.3.1. Az iskola nyitva tartása A Bácskai Általános Iskola a tanév szorgalmi időszakában hétköznapokon 6 30 tól 17 00 óráig tart nyitva. A tanulók részére foglalkozást és ügyeletet 7 45 től 17 00 óráig biztosít. Szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon az épület helyiségeinek használatát az iskola igazgatója engedélyezheti. Tanévközi tanítási szünetekben, tanítás nélküli munkanapokon előzetes jelentkezés alapján napközi otthoni ügyeletet biztosítunk. 5.3.2. A tanév rendje Az iskola éves munkatervét az oktatási miniszter tanév rendjére vonatkozó rendelete alapján a nevelőtestület fogadja el. A tanítás nélküli munkanapok időpontjai e dokumentumban a szülői szervezet, valamint a DÖK véleményének figyelembevételével kerülnek meghatározásra. A nevelés oktatás az intézmény Pedagógiai Programjában lefektetett hely tanterv alapján az éves munkatervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend szerint kijelölt tantermekben történik. 5.3.3. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tagintézmények a következő csengetési rendek közül választhatnak a helyi igényeket figyelembe véve. Csengetési rend 1. Csengetési rend 2. 1. 8. 00-8. 45 0. 7. 00-7. 45 2. 9. 00-9. 45 1. 8. 00-8. 45 3. 10. 00-10. 45 2. 9. 00-9. 45 4. 10. 50-11. 35 3. 10. 00-10. 45 5. 11. 40-12. 25 4. 10. 55-11. 40 6. 12. 30-13. 15 5. 12. 10-12. 55 7. 13. 20-14. 05 6. 13. 25-14. 10 8. 14. 15-15. 00 7. 14. 20-15. 05 9. 15. 15-16. 00 8. 15. 15-16. 00 Az ebédeltetés az egyes tanulócsoportok órarendjének figyelembevételével történik. 15

5.3.4. Az iskolai tanulói munkarend Beérkezés az iskolába legkésőbb az első tanórát, foglalkozás kezdetét megelőzően 10 perccel. A tantermek nyitását és zárását a teremben tanító pedagógus illetve a szaktanár végzi. A tanulók folyamatos felügyeletét, az iskola nyitva tartási idejében nevelői ügyelet biztosítja. A tanítás megkezdése előtt, a tanórák közötti szünetekben, valamint a tanítás befejező időszakában, tanteremben, szaktanteremben, tornacsarnokban a hetes tanuló kivételével nevelői felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. 5.4. Az iskolai számonkérések követelményei, formái Pedagógiai értékelés: A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás. Viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítéséhez, a társakhoz. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott aktuális állapot között. Az értékelés formái: metakommunikációs jelzésekkel szóbeli vagy írásbeli véleménnyel pontozással, százalékértékekkel szimbólumokkal osztályzattal a felsoroltak kombinációival. Az értékelés funkciói: Információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez. Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos az egyén és a csoport tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. Összegző funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy egy tanítási tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. Az értékeléssel, minősítéssel szemben támasztott követelmények: az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet 16

nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről minősítésközpontúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze vegye figyelembe az életkori sajátosságokat legyen összhang a NAT, a Pedagógiai Program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés személyre szóló és ösztönző jellegű legyen a tanítási tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni Az első negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Az ötödik nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A dolgozatírásról a tanulókat minimum egy héttel korábban tájékoztatni kell. 5.4.1. A tanulói magatartásértékelés szempontjai, követelményei és formái Az értékelés szempontjai: együttműködés a társakkal és tanárokkal konfliktuskezelés a szabályok betartása a közösségben, osztályban elfoglalt hely felelősségtudat kezdeményezőkészség önbizalom az érdekérvényesítés képessége, stb. A magatartás minősítése: Példás : a házirendet megtartja, példája pozitívan hat megnyilvánulásaiban kulturált hangnemet használ, társaival és a felnőttekkel való kapcsolatában tisztelettudó 17

képességeit alkotó módon, pozitívan használja fel, vállalt feladatait, megbízásait felelősségtudattal látja el a közösségi munkában aktív, segíti társait az iskolai élet különböző területein az értékelt időszakban nem volt igazolatlan mulasztása Jó : a házirendet betartja tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget tanulmányi és közösségi munkában megbízható az értékelt időszakban legfeljebb két esetben merült fel kifogás magatartásával kapcsolatban Vátozó : a házirend ellen vét társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható az őt körülvevő környezet esztétikumának, rendjének megtartására fel kell hívni a figyelmét megbízásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi az iskolába és/vagy órára késve érkezik Rossz : a házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyosan vét társaival, nevelőivel szemben erősen kifogásolható a viselkedése képességeit bomlasztó tevékenységre használja fel felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal a közösségi munkából kivonja magát igazolatlanul mulaszt 18

A magatartás értékelési rendszere 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévig: Az értékelés gyakorisága Tanév közben Félévkor Tanév végén Értékelés módja, formái Havonta: példás, jó, változó, rossz minősítéssel Magatartás összegző minősítés: (példás, jó, változó, rossz) szöveges írásbeli értékelés Magatartás összegző minősítés: (példás, jó, változó, rossz) szöveges írásbeli értékelés Az értékelés rögzítése tájékoztató füzet, osztálynapló osztálynapló, szöveges értékelő lap osztálynapló, bizonyítvány, törzslap, szöveges értékelő lap Az értékelést végzi osztályfőnök, tanítók, szaktanárok osztályfőnök osztályfőnök A magatartás értékelési rendszere a 2. évfolyamon félévtől és a felsőbb évfolyamokon: Az értékelés gyakorisága Tanév közben Félévkor Tanév végén Értékelés módja, formái Havonta: érdemjegyekkel (5, 4, 3, 2) osztályzattal (5, 4, 3, 2) Osztályzatnak megfelelő minősítéssel (példás, jó, változó, rossz) Az értékelés rögzítése tájékoztató füzet, osztálynapló osztálynapló, szöveges értékelő lap osztálynapló, bizonyítvány, törzslap Az értékelést végzi osztályfőnök osztályfőnök, nevelőtestület osztályfőnök, nevelőtestület 5.4.2. A tanulói szorgalomértékelés szempontjai, követelményei és formái Az értékelés szempontjai: a munkavégzés rendezettsége, munkafegyelem a felszerelés, a házi feladat megléte az odafigyelés és összpontosítás az önállóság a segítségkérés és adás az együttműködés az érdeklődés az aktivitás a munkatempó a hatékonyság, stb. 19

A szorgalom minősítése: Példás : tanórákra való felkészülését rendszeresség, kötelességtudat és pontosság jellemzi óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye rendszeres tehetségéhez mérten vesz részt a csoportmunkában és az önálló munkában önművelése rendszeres és többirányú szorgalmával példát mutat Jó : tanórákra való felkészülésben rendszeres, de nem alapos óra alatt figyel, spontán aktivitással vesz részt a tananyag iránt érdeklődik csupán a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten vesz részt írásbeli munkájának külalakja megfelelő Változó : óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat tanórákra való felkészülése rendszertelen feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi el érdeklődése szűk körű, ritkán tapasztalható aktív irányulás írásbeli munkáinak külalakja változó képet mutat önművelése rendszertelen, információit csak esetenként használja fel Hanyag : a szorgalom teljes hiánya jellemzi feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi az órai munkában passzív, a tanultakat nem akarja alkalmazni 20

A szorgalom értékelési rendszere 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévig: Az értékelés gyakorisága Tanév közben Félévkor Tanév végén Értékelés módja, formái Havonta: példás, jó, változó, hanyag minősítéssel Szorgalom összegző minősítés: (példás, jó, változó, hanyag) szöveges írásbeli értékelés Szorgalom összegző minősítés: (példás, jó, változó, hanyag) szöveges írásbeli értékelés Az értékelés rögzítése tájékoztató füzet, osztálynapló osztálynapló, szöveges értékelő lap osztálynapló, bizonyítvány, törzslap, szöveges értékelő lap Az értékelést végzi osztályfőnök osztályfőnök, nevelőtestület osztályfőnök, nevelőtestület A szorgalom értékelési rendszere 2. évfolyamon félévtől és felsőbb évfolyamokon: Az értékelés gyakorisága Tanév közben Félévkor Tanév végén Értékelés módja, formái Havonta: érdemjegyekkel (5, 4, 3, 2) osztályzattal (5, 4, 3, 2) Osztályzatnak megfelelő minősítéssel (példás, jó, változó, hanyag) Az értékelés rögzítése tájékoztató füzet, osztálynapló tájékoztató füzet, osztálynapló osztálynapló, bizonyítvány, törzslap Az értékelést végzi osztályfőnök osztályfőnök, nevelőtestület osztályfőnök, nevelőtestület 5.4.3. A tanuló tantárgyi teljesítményének értékelési rendszere, minősítési formái Az 1. évfolyamon - félévkor és év végén -, továbbá a 2. évfolyamon félévkor, a tantervi követelmények figyelembevételével, az alábbi összegző tantárgyi minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. 21

kiválóan teljesített : ha a helyi tantervnek a továbbfejlesztés alapjaiban megfogalmazott tevékenységeket, ismereteket elsajátította. Életkori sajátosságainak megfelelő mértékben önálló feladatmegoldásra, munkavégzésre képes. Számonkéréskor folyamatos tanulásról, felkészülésről ad számot. Órai aktivitása jó. Önálló gondolkodásra képes, az összefüggéseket megérti. jól teljesített : ha a helyi tantervnek a továbbfejlesztés alapjaiban megfogalmazott tevékenységeknek, ismereteknek túlnyomó részét elsajátította. Önálló feladatmegoldásra kevés nevelői segítséggel képes. Kitartó, folyamatos felkészülésről tesz tanúbizonyságot. Az elsajátított ismereteket képes összefüggéseiben megérteni, gyakorlatban alkalmazni. megfelelően teljesített : ha a helyi tantervnek a továbbfejlesztés alapjaiban megfogalmazott tevékenységeket, ismereteket hiányosan sajátította el (csak részegységeket), vagy csak a minimumot teljesítette. Önálló feladatvégzése hiányos, sok nevelői segítséggel történik, vagy kizárólag csak azzal képes dolgozni. A tanultak számonkérésekor csak nevelői segítséggel, kérdésekre tud válaszolni. A tananyag összefüggéseit nem látja át, gondolkodása, az ismeretek alkalmazása önállótlan. felzárkóztatásra szorul : a helyi tantervnek a továbbfejlesztés alapjaiban megfogalmazott tevékenységeket, ismereteket nem tudja elsajátítani. Az elsajátított ismeretekről számonkéréskor még hathatós segítséggel sem tud számot adni. A 2. évfolyam végén és a felsőbb évfolyamokon a tanulók teljesítményét évközben érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzatokkal értékeljük. 5.4.4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ismeri, tudja a tantárgyi alapfogalmakat, kulcsfogalmakat. A tanuló az 1. évfolyamon szülői kérésre, illetve csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A 2 8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. Kivétel ez alól az idegen nyelv tantárgy tanulásának első tanéve. A 2 8. évfolyamon a továbbhaladáshoz minden tantárgyból a minimum követelményszintet teljesítve az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak. 22

Ha a tanuló a 2 8. évfolyamon, tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen minősítést szerez, a következő tanévet megelőző hónapban javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga követelménye megegyezik a tantárgyi követelményekkel, melyről az év végi bizonyítvánnyal együtt részletes információt kap. 5.4.5. Az osztályozóvizsgára jelentkezés módja A 2 8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak a törvényi szabályozás szerint, a meghatározott tantárgyakból osztályozó vizsgát kell tenni, ha: o az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; o az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; o egy tanítási évben 250 óránál vagy egy tantárgy éves óraszáma 30 % - ánál többet mulasztott; o magántanuló volt. Osztályozó vizsgát a továbbhaladáshoz szükséges alábbi elméleti tantárgyakból kell tenni melynek követelményét az érintett az osztályozó vizsgát engedélyező határozattal együtt megkapja: 1 4. évfolyam magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5 6. évfolyam 7 8. évfolyam magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv, informatika magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv, informatika A tanuló részére az 1 8. tanítási időszak alatt 1 alkalommal engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. Az osztályozó, javító, valamint különbözeti vizsgák eljárási szabályait, időpontjait a törvényi szabályozás alapján az éves munkaterv tartalmazza. Az osztályozó, javító, valamint különbözeti vizsga időpontjára vonatkozó adatokat az érintett tanuló legalább egy héttel a vizsga előtt postai úton megkapja. 5.5. Jutalmazás Azt a tanulót, aki: kiemelkedő tanulmányi munkát, 23

kitartó szorgalmat, példamutató közösségi magatartást, eredményes kulturális tevékenységet, kimagasló tanulmányi, művészeti vagy sporteredményt nyújt, minden esetben jutalmazzuk. Továbbá tanulói közösségcsoportos dicséretben és jutalmazásban részesülhet, ha kiemelkedő eredménnyel együttes munkát végeznek, példamutatóan egységes helytállást tanúsítanak. 5.5.1. Az egyéni elismerés, jutalmazás formái, fokozatai 5.5.1.1. Kiemelkedő tanulmányi munkáért, szorgalomért, magatartásért, közösségi valamint kulturális tevékenységért dicséret típusa szóbeli írásbeli jutalmazó tanító, szaktanár, napközis nevelő, tanórán kívüli foglalkozás vezetője osztályfőnök írásbeli iskolai intézményvezető 5.5.1.2. Kiemelkedő tanulmányi, művészeti, sport versenyeredményért dicséret típusa tanulmányi verseny típusai sport szaktanári osztályfőnöki igazgatói nevelőtestületi - házi versenyeken 1-3. hely - tagintézmények közötti versenyeken 1-3. hely - megyei versenyeken 4-8. hely - október 6-ai, október 23-ai, március 15-ei műsoron szereplés - 3 szaktanári dicséret - 3 osztályfőnöki dicséret - járási versenyen 1-3. hely - megyei versenyen 4-8. hely - országos verseny 4-8. hely - 3 igazgatói dicséret - megyei verseny 1-3. hely - országos versenyen 1-3. hely - versenyeken való részvétel - rendezvényeken való részvétel - járási verseny 1 3. hely - 3 szaktanári dicséret - megyei versenyen 1 3. hely - országos versenyen 4 8. hely - országos versenyen 1 3. hely A kiváló eredményeket, dicséreteket iskolagyűlésen hirdetjük ki, a jutalmakat az év végi, kiváló eredményt elért tanulóknak a tanévzáró ünnepélyen adjuk át. Az egész tanévben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványban rögzítjük. Ezek a tanulók a tanév végén jutalomban részesülnek. A jutalmak 24

odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után az osztályfőnök dönt. Az iskolai szintű kitüntetések odaítéléséről a nevelőtestület dönt. 5.5.2. Csoportos jutalmazási formák Jutalmazó: iskolai igazgató Formája: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház vagy kiállítás látogatásához), olyan jellegű ajándék, mely a tanulók között szétosztható (játék, édesség, gyümölcs). A jutalmazás az iskolai alapítvány anyagi támogatásával történik. 5.6. Fegyelmező intézkedések elvei, formái A kötelességek teljesítésének elmulasztói, megszegői az alábbi fegyelmező intézkedésben részesülnek: szaktanári figyelmeztetés (pl.: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt), szaktanári intő, osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki rovó, igazgatói szóbeli figyelmeztetés, igazgatói írásbeli figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói rovó, az iskola rendezvényeiről, az iskola által szervezett iskolán kívüli programokról való eltiltás. A fegyelmező intézkedéseket az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba dátummal és aláírással ellátva az osztályfőnök rögzíti. Rendkívül súlyos cselekménynek számít a vallási, nemzetiségi, etnikai megkülönböztetés minden sértő megnyilvánulása. A tettlegesség, a lopás, a tanulótársakkal, az intézmény dolgozóival szemben azok emberi méltóságát súlyosan sértő mindennemű megnyilvánulás. A fenti pontokban szereplő vétségekre nem vonatkozik a büntetéseknél alapelvként megfogalmazott fokozatosság elve, ezek a cselekedetek igazgatói szintű büntetést vonnak maguk után. 25

A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elvét kell tartani, kivétellel arra az esetre, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követ el, vagy a cselekmény fegyelmi eljárás, illetve büntetés kiszabását teszi szükségessé. 5.6.1. Fegyelmi eljárás Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül. Az eljárás rendjét, a kiszabható büntetés mértékét, valamint a tanuló kártérítési felelősségét a Köznevelési Törvény szabályozza. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, melynek részletes szabályai az SZMSZ ben meghatározottak! 5.6.2. Az anyagi felelősség vállalásának rendje Az iskola a tanulói jogviszonnyal összefüggő tevékenységhez szükséges eszközökben keletkezett kárt köteles megtéríteni. Nem tartozik kártérítési felelősséggel az alábbiak esetében: készpénz, kerékpár, mobiltelefon, ékszer, játékszer, sportszer, hangszer. A tanuló, amennyiben engedéllyel a fenti szabályozástól eltér, köteles az osztályfőnökének bejelenteni, szükség esetén azt az osztályfőnök által meghatározott helyen letétbe helyezni. 6. EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET, INTÉZÉNYI VÉDŐ ÓVÓ RENDSZABÁLYOK, BALESETMEGELŐZÉS ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS 6.1. Egészségügyi felügyelet Az intézmény a fenntartó és a házi gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői szolgálat közötti megállapodás alapján biztosítja a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, ellátását. Szükség esetén kezdeményezi a szakorvosi vizsgálatot. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendszerét, gyakorlatát az intézmény a teljes gyermeki közösségre vonatkozóan biztosítja. Az iskolaorvos és a védőnő heti rendelési idejét. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az iskola egészségügyre vonatkozó törvényi szabályozása szerint. A kötelező védőoltások meglétének ellenőrzését, melyek szükségesek az iskolai felvételhez. Az intézmény a szűrővizsgálatok helyszínéül helyiséget, idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 26

Dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4. (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. Az iskolai nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági, munkavédelmi szabályzatai tartalmazzák. 6.2. Intézményi védő óvó rendszabályok, baleset megelőzés Az iskolai nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági, munkavédelmi szabályzatai tartalmazzák. A tantárgyakhoz tartozó baleset és tűzvédelmi szabályokat minden szaktanár az első tanítási óra keretében ismerteti a tanulókkal. A tanulók megismerik és elfogadják ezeket a szabályokat és annak betartását vállalják. A számítástechnika, könyvtár, fizika, kémia, technika és testnevelés tantárgyak esetében évente egy alkalommal, az első tanítási óra alkalmával munkavédelmi oktatás megtartása kötelező. A gyermekek testi épségének védelme érdekében (kiemelten az ügyeleti feladatot ellátó nevelőkre) az alábbi tevékenységek tilalmát valamennyi felnőtt dolgozó köteles betartani. Tilos: az épületben balesetveszélyes játékokat játszani (pl.: gördeszkázni, stb.), az iskola udvarán kerékpározni, az udvaron, az aulában lévő pingpongasztalra, fákra, kerítésre, focikapura felmászni, a konvektorra, ablakba ülni, az ablakból kihajolni és onnan bármit az udvarra kidobni, az udvaron elhelyezett játékokat felügyelet nélkül, nem rendeltetésszerűen használni, mások testi épségét veszélyeztetni, járványveszélyes vagy fertőzést okozó tárgyat vagy állatot, valamint másban testi sérülés okozására alkalmas eszközt az intézmény területére behozni, ebédlőből engedély nélkül ételt kihozni, 27