Toolkit 2012 HU Email Egyszerű, ugye? TOBTAXY (Making Tobacco Tax Trendy) A dohánytermékek adózása és az illegális kereskedelem A jelen kiadvány a TobTaxy A dohánytermékek adózásának népszerűsítése elnevezésű projekten belül készült, amelyet az Egészségügyi Program keretében az Európai Unió finanszíroz. (20091221. számú támogatási szerződés)
49-51 Rue de Treves, Brüsszel, Belgium Tel: +32 (0) 22 38 53 60 Fax: / 61 smokefree.partnership@ersnet.org Összeállította Stefan Callan Smoke Free Partnership 49-51 Rue de Treves Brüsszel 1040 Belgium Tel: +32 (0) 22 38 53 65 Fax: +32 (0) 22 38 53 61 Email: stefan.callan@ersnet.org Szerkesztőség Joy Townsend (elnök) Egyesült Királyság Anne-Marie Perucic Svájc Angel Lopez Nicolas Spanyolország Antoine Deutsch Franciaország Florence Berteletti Kemp Európa Hana Ross Cseh Köztársaság Luk Joossens Belgium Laura Radu-Loghin Romania Michal Stoklosa Lengyelország Illusztrációk Amélie Clément www.lilichkaia.com lilichkaia@gmail.com A Smoke Free Partnership stratégiai, független és rugalmas együttműködés az Európai Tüdőgyógyász Társaság (European Respiratory Society, ERS: www.ersnet.org), a Brit Rákkutató Intézet (Cancer Research UK CR-UK, brit rákkutatási intézet: www.cancerresearchuk.org), és az Európai Szívhálózat (European Heart Network EHN: www.ehnheart.org). között. Célja a dohányzás-ellenőrzés támogatás elősegítése, valamint politika kutatás támogatása európai uniós és nemzeti szinen az egyéb európai uniós egészségügyi szervezetekkel és az EU dohányzás-ellenőrzési hálózatokkal
Tartalomjegyzék Background 4 Az eszközkészletről 5 Adózás: közegészségügyi eszköz? 7 Az eszközkészlet fontos kifejezései és fogalmai A-Z In Practice 18 A dohányipar válasza az adózásra 19 Az adó hatásának kiszámítása 25 A dohánytermékek adójának emeléséből származó előnyök a kormány számára 26 Cigarettaadó és szegénység regresszív az adó? 27 Adóbevétel elkülönítése Education 9 A dohánytermékek adózásának alapjai 13 Az adóstruktúra hatásai 15 Az infláció hatásai 16 A jövedelem növekedésének hatása Megfizethetőség Policy + Advocacy 27 Nemzetközi/globális perspektíva 29 Európai perspektíva: a hatályos dohányadóról szóló EU irányelv 32 Az adózás elkerülése és az adócsalás 33 Csempészet és illegális kereskedelem 39 Téves elképzelések és ellenérvek a dohányadóval kapcsolatban 42 Egészséges életévek mutató 43 A legjobb egészségügyi gyakorlat összefoglalása a dohányadó-rendszer esetében
Az eszközkészletről A jelen dokumentumot az Európai Unió által finanszírozott TobTaxy Making Tobacco Tax Trendy 1 elnevezésű, 2010 és 2012 között megvalósított kapacitásépítő projektjének szerves részeként és annak fő eredményeként készítették el. A Projekt megszervezésének célja a közegészségügyi és a dohányzás-ellenőrzési szakemberek oktatása a dohánytermékek adózásával és illegális kereskedelmével kapcsolatban, nemzeti és európai szinten. Kezdetben, azaz 2010 szeptembere és 2012 júniusa között, a TobTaxy projekt fő működési fázisában, az eszközkészlet vázlatos formában került kifejlesztésre. Oktatóanyagként használták az öt kapacitásépítő workshop alatt Párizsban, Iasiban, Vilniusban, Dublinban és Prágában, valamint kapacitásépítő tevékenységeket egészített ki, amelynek eredményeképp több mint 90 közegészségügyi szakembert, közgazdászt és minisztériumi munkatársat részesítettek oktatásban. Az eszközkészlet világszerte elismert egészségügyi közgazdászok, dohányzás-ellenőrzéssel foglalkozó szakemberek és a TobTaxy workshopok résztvevői optimalizálták, hogy hivatkozási eszközkészletként szolgáljon a dohánytermékek adózásával és illegális kereskedelmével kapcsolatos kérdésekben. Az eszközkészlet célja Az eszközkészlet célja szilárdan illeszkedik a TobTaxy projekt általános céljaihoz: a közegészségügyi szakemberek felkészítése a szükséges képességek és tudás megszerzésére, amellyel támogatják a dohánytermékek adózásának nemzeti szintű emelését Európában. Ebben az eszközkészletben a következőkről lesz szó: Miből tevődik össze a dohánytermékek ára, és milyen módszerekkel becslik meg az ár részét képező adót Hogyan befolyásolja az áremelkedés a dohánytermékek használatát Hogyan növelhetők az árak az adózás segítségével Hogyan manipulálja az árakat a dohányipar A dohánytermékekre kivetett különböző adók struktúrája és azok dohánytermékekből származó árbevételre gyakorolt hatásai és azzal fennálló kapcsolata Az illegális dohánykereskedelem típusai, okai és hatásai, valamint hogyan lehet ez ellen fellépni Hogyan befolyásolja a dohánytermékek adójában/áraiban bekövetkezett változás a dohánytermékek használatának és fogyasztásának gyakoriságát, a dohányzás miatti halálozásokat és megbetegedéseket, valamint az egyéb nemzeti költségeket A Healthy Life Years Indicator (egészséges életévek mutató) jobb megértése Az eszközkészletban szereplő adatok Fontos megjegyeznünk, hogy a jelen eszközkészletban szereplő adatok a 2011 végéig terjedő időszakot ölelik fel, illetve egyes esetekben 2012 áprilisával aktualizáltak. Az eszközkészlet tartalma a dohánytermékek adózásának alapjaira és az országtételes adatokra / az európai országok kihívásaira terjed ki. A jelen dokumentumot az európai nyelvek többségére lefordították, és a TobTaxy projektben szereplő összes célországra vonatkozik. A Smoke Free Partnership weboldalán (www. smokefreepartnership.eu) 2012 nyarától megtalálható az összes eszközkészlet. 1 >> A TobTaxy-ról szóló további tájékoztatás itt található www.smokefreepartnership.eu 4
Adózás: közegészségügyi eszköz? Az adóztatás egyedülállóan a leghatásosabb és legköltséghatékonyabb beavatkozás a dohánytermékek fogyasztásának csökkentése érdekében, különösen a fiatalabb generációk és az alacsony jövedelmű csoportok körében. Ezt a politikát hosszú ideje követi az Egészségügyi Világszervezet 2 és a Világbank. 3 A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény 4 is hangsúlyozza, hogy az adózás a dohánytermékek fogyasztásának csökkentésével kapcsolatos átfogó politikák fő részét képezi. Megfelelő alkalmazás esetén az adóztatás hatékonyságának lényege abban áll, hogy képes-e növelni a dohánytermékek árát ami közvetlenül csökkenti a dohánytermékek megfizethetőségét a lakosság, különösen az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező csoportok számára. Ha a dohánytermékeket kevésbé megfizethetővé tesszük az alacsonyabb jövedelműek és a fiatalabb generációk számára akik hajlamosabbak dohányozni vagy arra rászokni, csökkenthetjük ezen termékek hozzáférhetőségét és vonzerejét. A dohánytermékek iránti kereslet csökkenésére rávilágított a jelenlegi dohányosok 5 magasabb leszokási aránya és a potenciális fogyasztók alacsonyabb rászokási aránya. Így tekint a pénzügyminisztérium az adózásra? A fiatalok különösen érzékenyek az áremelkedésekre, és az idősebbekhez képest két-háromszor nagyobb arányban is mérsékelhetik a dohányzást. 2002-ben például, Bloomberg polgármester által bevezetett New York City dohányzás-ellenőrzési programban szerepelt a dohánytermékek adóztatásának növelése. A program megvalósítása előtti tíz évben nem csökkent a dohányzási arány. Az ellenőrzési program bevezetése után a tinédzserek dohányzása a 2001-es évi 17,6%-ról 2007-re 8,5%-ra csökkent ez a szint majdnem kétharmaddal kevesebb, mint az Egyesült Államok nemzeti átlaga a tizenévesek körében 2007-ben. 6 2 Egészségügyi Világszervezet Dohánymentességi Kezdeményezése. A dohányzás-ellenőrzés blokkjainak kiépítése: kézikönyv. Genf, Egészségügyi Világszervezet, 2004. www.who.int/tobacco/resources/ publications/tobaccocontrol_handbook/en/ 3 Jha P Chaloupka F. A járvány megfékezése: a kormányok és a dohányzás-el. http://siteresources.worldbank.org/intph/ Resources/376086-1238076532997/TobaccoControl2010Nov15.pdf 4 http://www.who.int/fctc/text_download/en/index.html 5 Hu T-W, Sung H-Y, Keeler TE. A cigarettafogyasztás csökkentése Kaliforniában: dohányadók és a dohányzásellenes sajtókampány. Am J Public Health 1995b;85(9):1218-22 6 Cigarettafogyasztás a középiskolás diákok körében --- Egyesült Államok, 1991-2009. Heti jelentés a megbetegedésekről és az elhalálozásokról, 2010/59., július 9. (26): 797-801 5
Miért nem használják fel a bizonyítékokat a politika megváltoztatására? A modern kormányzati mechanizmusok valósága az ideálisnál alacsonyabb adózási szintet eredményez a dohányzás megfékezésében. Hogy miért? A számos fontos ok egyike az, hogy amíg a nemzeti egészségügyi minisztériumok tisztában vannak az adóztatás pozitív hatásaival, magukat az adózási szinteket rendszerint a pénzügyminisztériumok ellenőrzik. Az egészségügyi és a pénzügyminisztériumok közötti kommunikáció sajnálatos módon hiányzik vagy gyenge, ezért a pénzügyminisztériumok kevésbé vannak tisztában az adóztatás egészségre vagy az állami bevételekre gyakorolt hatásával. Ezenkívül a pénzügyminisztériumok rendszerint bevételnövelő forrásként vagy rendes fogyasztási cikként tekintenek a dohánytermékekre anélkül, hogy megfelelően értékelnék vagy megértenék a dohányzás teljes társadalmi és gazdasági költségeit, illetve azt, hogy milyen fontos lehet az adóztatás a dohányzási arány csökkentésében. A pénzügyminisztériumok gyakran szoros kapcsolatban is állnak a dohányipari cégekkel, amelyek erősen lobbiznak náluk a dohánytermékek adójának emelése ellen. Hogyan segíthet a közegészségügyi közösség? A közegészségügynek a következők szerint kell résztvennie: 1 / A dohánytermékek megadóztatásával kapcsolatos politikai folyamatok megismerése (ki a döntéshozó, mi a döntés tárgya, ideje és módja) 2 / A nyilvánosság alaposabban megismerje a dohánytermékek megadóztatásának értékét, szerepét, struktúráját és hatását 3 / Lobbizás a dohányadók hatékony növeléséért a közegészségügy és az állami bevételek érdekében 4 / Lobbizás azért, hogy minden dohánytermék után azonos szintű adót fizessenek 5 / Összekötő szerep vállalása az egészségügyi és pénzügyminisztériumok között 6 / A pénzügyminisztériumok közvetlen bevonása 7 / Olyan parlamenti képviselők megtalálása, akik érdeklődnek a dohánytermékek adóztatása iránt 8 / Gondoskodás arról, hogy a parlamenti képviselők kapcsolatban legyenek a pénzügyinisztériumokkal és a dohánytermékek megadóztatásával kapcsolatos kérdéseiket feltehessék nekik A közegészségügyi szakemberek gyakran sajnos nem képesek hatékony tájékoztatást adni és lobbizni a kormánynál, mivel nekik is hiányoznak az adóztatással kapcsolatos ismereteik. Az adózás összetett szakterület, amelyről úgy vélik, hogy nehéz beletanulni. Ezen okoknál fogva a közegészségügyi szakemberek nehézségekkel szembesülnek a következő területeken: A pozitív hatású adózási politikák melletti érvelés Átfogó stratégiák kialakítása az adók növelésére Azon érvek hatékony cáfolata, amelyek az adózás csökkentésére összpontosítanak, vagy az adókat inflációkövető módon kívánják fenntartani Ezen kihívásokra válaszolva nagyon fontos, hogy a közegészségügyi szektor pozitívan reagáljon annak érdekében, hogy érvényesüljön a dohányiparral szemben, amely jelentős összegeket fektetett be a pénzügyi és az adóhivatali szakemberekkel való kapcsolatok kiépítésébe. A dohányipar 7 tévesen, ám meggyőzően érvel amellett, hogy az adózás nem megfelelő vagy hatékony módja a dohányzás mérséklésének, és a növekvő adók a dohánytermékek illegális kereskedelmének fokozódásához vezetnek. 8 7 A dohányipar alatt minden olyan szervezet értendő, amelyet a dohányipar finanszíroz és/vagy amely a dohányipar érdekeit képviseli. 8 FVilágosan érthető példához lásd az Egyesült Királyság 2012-es költségvetésére adott reakciót a Guardian újságban >> See More 6
Az eszközkészlet fontos kifejezései és fogalmai A-E A kereslet árrugalmassága Ez egy közgazdaságtani fogalom, amely azt méri, hogyan módosul egy adott termék iránti kereslet, amikor a termék ára 1%-kal változik. Az árrugalmasság termékenként változik. A szükségleti cikkek (vagy függőséget okozó termékek, mint a dohány, illetve a helyettesítő termék nélküli termékek) kevésbé érzékenyek az árváltozásra, mivel a fogyasztók az áremelések ellenére továbbra is megvásárolják ezen termékeket. A rugalmasság becslése történhet gazdasági elemzésekkel, és értéke rendszerint negatív, ami jelzi, hogy a növekvő ár csökkenti a keresletet. Például a -0,4 értékű árrugalmasság azt jelenti, hogy 1%-os áremelkedés 0,4%-os fogyasztáscsökkenéshez vezet. Az áringadozások hatására változhat a terméket használók száma és a megvásárolt termékek mennyisége. Adóteher Az adóteher egy adott termékre vagy jövedelemre kivetett adó összege. Az adóteher több tényezőtől függ, többek között a jövedelemszinttől, a jogrendszertől és a jelenlegi adókulcsoktól. Adóterhelés Az adóterhelés annak elemzése, hogy egy adóteher milyen hatást gyakorol a gazdasági jólét elosztására. Az adóterhelés arra a csoportra jut, amelyikre végül az adót kivetik. Ad valorem Ezen adók a dohánytermékek értékén alapulnak (azaz a gyártói vagy kiskereskedelmi ár meghatározott százaléka) Csempészet A csempészet az illegálisan importált termékekkel való kereskedelem. Csempészett dohány A csempészett dohány alatt olyan dohánytermékek értendők, amelyeket az adott tagállamban vagy az EU-ban alkalmazandó adó-, vám- vagy egyéb pénzügyi jogszabályok megszegésével importáltak, forgalmaznak vagy értékesítenek az adott tagállam területén. Csomagolási méretek - Egy doboz általában 20 cigarettát tartalmaz - Egy karton általában 10 dobozt vagy 200 cigarettát tartalmaz - Egy gyűjtőkarton általában 50 kartont vagy 10 000 cigarettát tartalmaz - Egy konténer 1000 cigarettásládából vagy 10 millió cigarettából áll Externális költségek Gazdasági értelemben az externális költségek negatív gazdasági/társadalmi hatások, amelyek olyan személyeket (külső feleket) befolyásolnak, akik nem részei a szóban forgó gazdasági döntésnek. A dohányzás (és az azzal kapcsolatos következmények) esetében az externális költségek közé sorolhatók a következő, a dohányzók által nem fedezett költségek: termelékenység kiesése és betegszabadság, az egészségügyi és jóléti szolgáltatások költsége, a passzív dohányzás költségei, valamint a dohánytermékek által okozott tüzek költsége. 7
Az eszközkészlet fontos kifejezései és fogalmai F-T Félig externális költségek Azon költségek, amelyeket egy dohányzó személyt magában foglaló háztartás nemdohányzó tagja viselnek. Finomra vágott dohány A finomra vágott dohány félkész termék, amelyet súly alapján értékesítenek a fogyasztóknak. A finomra vágott dohányt fogyasztóknak ezért külön meg kell vásárolniuk a finomra vágott dohányt és a cigarettapapírt vagy a pipát és az elkészítéshez szükséges eszközöket, mielőtt használatra előkészítenék a sodort dohánycikket (RYO). Fogyasztói árindex A fogyasztói árindex egy átlagos háztartás által megvásárolt áruk és szolgáltatások átlagköltségének mértéke. A nemzeti statisztikai hivatalok által kiszámított árindexek egyike. A fogyasztói árindex százalékos változása az infláció mértéke. Hamisított dohány A hamisított dohány gyártása az illegális gyártás egyik formája, amely esetében a gyártott termékekre védjegyet helyeznek anélkül, hogy abba a védjegy tulajdonosa beleegyezett volna. Illegális gyártás Az illegális gyártás az illegálisan gyártott termékekre vonatkozik (dohánytermékek gyártása jogszabállyal ellentétes módon). Az adott jogszabályok lehetnek adójogszabályok vagy más jogszabályok (például licensszel vagy monopóliummal kapcsolatos jogok), amelyek korlátozzák a dohánytermékek gyártását. Kismértékű csempészet A kisméretű csempészet az, amikor magánszemélyek vagy kisebb csoportok dohánytermékeket vásárolnak az alacsony adózást alkalmazó országokban, hogy azokat eladhassák a magasabb adókkal rendelkező országokban. Magánjellegű költségek (vagy belső költségek; az externális költségek ellentéte) Az egyéneknél felmerült költségek, amelyek megfelelnek saját piaci választásaiknak, amelyekkel maximálisra kívánják növelni a hasznot/élvezetet. Nagymértékű szervezett csempészet A dohánytermékek nagymértékű szervezett csempészetéhez sorolható a nagy cigarettaszállítmányok illegális szállítása, elosztása és értékesítése az adózást rendszerint kikerülő szervezett bűnözői hálózatok által. Súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár kiszámítása úgy történik, hogy elosztják a fogyasztásra rendelkezésre bocsátott cigaretták összértékét (alapja a kiskereskedelmi ár, beleértve az összes adót) a fogyasztásra rendelkezésre bocsátott cigaretták összmennyiségével. Minden évben legkésőbb március 1-én számítják ki az előző naptári év adatai alapján. Tételes adók: Ezek 1000 darab cigarettára (vagy 20 cigarettát tartalmazó dobozra, illetve szálra) kivetett fix összegek. Az ártól függetlenül azonos adót alkalmaznak, ezért nem növeli az olcsóbb és a drágább márkák közötti árkülönbséget. 8
A dohánytermékek adózásának alapjai A dohánytermékek megadóztatásának három fő célja van: Bevételnövelés Az egészséges életmódra való ösztönzés a fogyasztástól való eltereléssel (azaz luxusadó) Az externáliák ellensúlyozása A gazdasági szakirodalom szerint egyes magánjellegű (vagy belső) költségek megléte is indokolja a kormányzati beavatkozást a dohányzási szokásokkal kapcsolatos személyes döntésekbe. A magyarázat az, hogy nem minden egyén számol megfelelően a dohányzási szokások ezen kedvezőtlen hatásaival saját jövőbeli egészségére és/vagy a nikotinfüggőség költségeire nézve, mivel tipikusan fiatalon kezdenek el dohányozni anélkül, hogy teljes mértékben felismernék a nikotin által okozott függőséget, illetve tudatában lennének annak. Ebben az esetben a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó szerepe a dohánytermékek megfizethetőségének csökkentése, ami elveszi a kedvet a jelenlegi és a jövőbeli dohányzástól. 9 A dohány a legtöbb fogyasztási cikktől eltér, mivel nem szükségcikk, valamint fogyasztása esetén súlyos és jelentős társadalmi költségeket (úgynevezett externáliákat) von maga után. Ezen költségek közé tartoznak az egészségügyi ellátás költségei, amelyek a dohányzással összefüggő betegségekhez kapcsolódnak, amelyeket nem közvetlenül a dohányzók viselnek, továbbá ide tartoznak a passzív dohányzás áldozataihoz kapcsolódó költségek és a termelékenység kiesése, amelyet szintén nem a dohányzók állnak. Ezen költségek indokolják a kormány dohányfogyasztás szabályozásába való beavatkozását, és gazdasági magyarázatot nyújtanak a dohánytermékekre kivetett adókra. Az adóbevétel egy része felhasználható a dohányzással kapcsolatos externális költségek fedezésére. Mi minősül optimális adókulcsnak a dohánytermékek esetében? Eltérő szempontok vannak arra vonatkozóan, mi minősül optimális adókulcsnak: Közegészségügyi szempontból amíg minden dohányzó leszokik A kormány szempontjából a bevételek maximalizálása, egyben az egészségi állapot javítása és az egészségügyi ellátás kiadásai és a dohányzással összefüggő egyéb költségek csökkentése Gazdasági szempontból hatékony adóbevétel, valamint a dohánytermékek fogyasztásával összefüggő externáliák és az internáliák korrekciójához Ezen szempontok megértése fontos az adóemelés melletti érveléshez. 9 A rész az Európai Bizottság The Aspect Consortium című, 2004 októberében kelt kiadványának 76. oldaláról származik 9
A dohánytermékekre kivetett adó struktúrája A gyártott dohánytermékek az EU-ban három típusú adó alá eshetnek ezek közül kettő jövedéki adó, a harmadik pedig az általános forgalmi adó (ÁFA). A tételes (vagy rögzített) jövedéki adók egy adott termék egy egységére kivetett rögzített adók. Az alapártól független azonos összegű adó van érvényben ezért nem nő az olcsóbb és a prémium márkák közötti árkülönbség. Én vagyok a legjobb adó Nem, én vagyok! Az ad valorem (értékfüggő) jövedéki adók a dohánytermékek kiskereskedelmi árának arányos részét képezik (azaz a gyártói vagy a kiskereskedelmi ár meghatározott százaléka). A tételes jövedéki adóval ellentétben az értékfüggő adó növeli az árkülönbséget az olcsóbb és a prémium márkák között, amikor infláció van, és/vagy a gyártók emelik az árakat. A beszedett adó összege védett az inflációval szemben, és minden áremelkedéskor nő. Adók ki nyer? 10
Miből tevődik össze a cigaretta ára? Az alábbi ábra bemutatja a cigaretta árának különböző összetevőit: Retail price = 0.30 (Pack price = 6.00) Wholesale price = 0.07 Retail margin = 0.01 Total tax = 0.22 Specific excise tax = 0.09 Total exice tax Ad-valorem excise tax:% of wholesale of retail price; e.g 0.09 if rate is 30% of retail price VAT / sale tax % of (wholesale price + excise tax); e.g. 0.01 if VAT -15 %) Hana Ross 11
Az EU hatályos dohányadó jogszabálya (2014. 01. 01. előtt) értelmében: A teljes adó 5% 76,5%-át képező tételes adó: (tételes jövedéki adó + arányos jövedéki adó és általános forgalmi adó) A súlyozott kiskereskedelmi átlagár legalább 57%-át képező jövedéki adó: (kivéve azon országokban, ahol az adó 1000 cigarettánként legalább 101 euró) 1000 egységre min. 64 összegű jövedéki adó, függetlenül a súlyozott kiskereskedelmi átlagártól A 2010. február 16-i 2010/12/EU tanácsi irányelv előírja, hogy 2014. 01. 01. után a következők érvényesek: 7,5% és 76,5% közötti tételes adó (tételes jövedéki adó + arányos jövedéki adó és általános forgalmi adó) A kiskereskedelmi ár legalább 60%-át képező jövedéki adó, kivéve azon országokban, ahol az adó 1000 cigarettánként legalább 115 euró Bulgária, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Románia számára kivételes átmeneti időszakot engedélyeztek 2017. 12. 31-ig. 1000 cigarettánként min. 90, függetlenül az átlagos kiskereskedelmi ártól (előző pontban felsorolt országok kivételt képeznek 2017. 12. 31-ig) 12
Az adóstruktúra hatásai A jövedéki adók megfelelő alkalmazás esetén növelhetik a dohánytermékek végső árát. Azonban megjegyzendő, hogy a jövedéki adó két típusa a tételes és az ad valorem adó (többféle kombinációban alkalmazva) eltérő hatást gyakorol a dohánytermékek teljes végső árára. Tételes adó A tételes adók könnyen alkalmazhatók, és egyenlően érintenek minden márkát egy dohánytermék osztályon belül. A tételes adók azonban nincsenek indexelve az inflációhoz, ezért rendszeresen kiigazításra szorulnak az azonos gazdasági hatás elérése érdekében. Nem teszi lehetővé a dohánytermékek gyártóinak az ár adókötelezettség csökkentése céljából történő manipulálását. Csökkenti az árversenyt, és a prémium cigaretták gyártói részesítik előnyben. Az ipar adókötelezettsége nem változik a gyártó (gyáron kívüli) árával. Előnyök A kormány jobban ellenőrzése alatt tarthatja az adóbevételeket Szűken tartja az árréseket, csökkenti az árnövekedést követő márkahelyettesítést Olcsóbb alkalmazás Kedvezőbb a közegészségügynek, feltéve, hogy az adóztatás lépést tart a növekvő inflációval Ad valorem adó Előnyök Az inflációhoz igazítja az adót Az adókötelezettség a magasabb árakkal együtt nő. Hátrányok Az ipar nagyobb ellenőrzést gyakorolhat a fogyasztói árak manipulálásával befizetett adó összegére Nagyobb árkülönbségekhez vezet, így a dohányzók elkerülhetik az adónövelést azáltal, hogy áttérnek más dohánytermékekre (azaz a prémium cigarettáról a finomra vágott dohányra) Drágább az alkalmazása, mert nyomon kell követni a többféle értékesített márka értékét és volumenét is Az ad valorem adó ösztönzi az árversenyt, ami alacsonyabb árakat eredményez Hátrányok Rendszeresen emelni kell ahhoz, hogy lépést tartsanak az inflációval és a jövedelmi szintekkel Arra ösztönzi az ipart, hogy a haszon növelése érdekében emelje az árakat 13
***Legjobb gyakorlat a tételes és az ad valorem kombinációja*** 250 Az EU országok olyan adóstruktúrát alkalmaznak, amely ötvözi az ad valorem és a tételes adókat. Ezenkívül az országokra érvényes az adóküszöb, egy minimális teljes adó, amelyet cigarettánként azért szednek be, hogy fenntartsák a közegészségügyi és a kormány bevétellel kapcsolatos célokat. Fontos, hogy ez a küszöb és az országspecifikus adószint legalább az inflációval lépést tartson annak érdekében, hogy fenntartsák a jövedéki adó elrettentő hatását. Az adóstruktúrákban és az adómértékekben fennálló különbségek miatt jelentős különbségek mutatkoztak az 1000 cigarettára eső adó/ jövedéki adó mértékében Európában, 2008: Hana Ross 227 200 170 150 141 100 50 4 5 41 43 37 66 60 60 44 43 49 0 Russia Ukraine Bulgaria Romania Lithuania Latvia Estonia Czech Republic Hungary Poland Slovenia Germany France Ireland 14
Az infláció hatásai Ha az adót nem emelik az inflációval együtt, az valójában adócsökkenést jelent. Ennek eredményeként a dohányzás mértéke nő, a dohányból származó bevétel pedig csökken. A tételes adót erodálhatják az infláció és a növekvő jövedelmek, ezért indexelni kell ahhoz, hogy lépést tartsanak az adókkal és a jövedelemszintekkel Az ad valorem adót automatikusan kiigazítják az inflációval, de csak akkor, ha a gyártói árak az inflációval azonos mértékben emelkednek. Az ad valorem adót nem igazítják hozzá a jövedelem növekedéséhez. Ennek értelmében fontos, hogy az automatikus infláció és jövedelemnövekedés alapú kiigazítás mellett érveljünk a tételes adók esetében, amennyiben az politikailag elfogadható. Inflációkövető korrekció Ha nincs indexelve, az infláció erodálhatja a dohánytermékek fogyasztására kivetett tételes adó hatását. Fontos, hogy ügyeljenek a dohánytermékek tényleges árára: tényleges ár = jelenlegi (vagy nominális) ár az összes áru és szolgáltatás ára (a kiskereskedelmi árindexben vagy a fogyasztói árindexben kifejezve) 15
A jövedelem növekedésének hatása Megfizethetőség A növekvő jövedelemszintekkel rendelkező országoknak figyelembe kell venniük a dohánytermékek megfizethetőségét az ár és a jövedelem együttes hatását. Ez a hatás az ár és a jövedelem rugalmasságától is függ. A fogyasztás csökkentése a dohány megfizethetőségének csökkentésén alapszik. Több tényező határozza meg azt, hogy a lakosság hogyan képes megfizetni a dohánytermékeket: Nem engedhetem meg 1 / A dohánytermékekre érvényes jelenlegi adómértékek 2 / A dohány jelenlegi kiskereskedelmi ára 3 / Átlagjövedelem 4 / A jövedelem növekedése 5 / Inflációs ráták 6 / Az olcsó dohányhoz való hozzáférés (kedvezményes árú cigaretták, sodort dohánytermékek, adómentes, csempészett dohánytermékek) Ezek figyelembe vételével megbecsülhető az adók emelésének dohányfogyasztásra gyakorolt hatása. A megfizethetőség a következőkben mérhető: A jövedelem-ár arány: a GDP egy főre eső %-a, amely 100 doboz megvásárlásához szükséges; illetve 1 doboz megvásárlásáért ledolgozandó percek száma egy átlagos dolgozónak mennyit kell dolgoznia ahhoz, hogy 1 doboz cigarettát megvásárolhasson How much?!?! 16
Változás a megfizethetőségben Európában, 1990 2008 10 Average annual percentage change in the Relative Income Price 8% 4% 0% -4% -8% -12% Romania (a) Greece Denmark Iceland (b) Czech Rep. Norway Finland Ireland Turkey Croatia (c) Russia Luxembourg Austria Spain Sweden United Kingdom Poland Portugal Germany Hungary Italy Netherlands Belgium Australia Switzerland France 10 Forrás: Evan Blecher, The Economics of Tobacco Control in Low- and Middle-income Countries, amely tézist a Doctor of Philosophy, School Of Economics elnevezésű diplomáért készítettek el a Fokvárosi Egyetemen, 2011 áprilisában a / Románia: 1994-2008 b / Izland: 1999-2008 c / Horvátország: 1998-2002 17
A dohányipar válasza az adózásra A dohányipari vállalatok érdeke, hogy minél alacsonyabban tartsák az adószinteket, hogy a dohány relatíve olcsó legyen, ezáltal több terméket értékesíthetnek és nagyobb haszonra tesznek szert. A dohányipar minden eszközt bevetve hatalmas nyomást gyakorol az összes kormányra azért, hogy csökkentsék vagy ne növeljék az adókat. Sikereket könyvelhettek el az országok dohánytermékekkel kapcsolatos adórendszereinek szisztematikus manipulálásában azáltal, hogy téves információkat szolgáltattak, amelyek szerint a 1 / kormányok nagyobb bevételhez jutnak az adók csökkentésével, és/vagy 2 / a bevételek az adóemelést követően csökkennek Az adóemelés láthatóan nem hat a dohányzási szokásokra És még én gondoltam, hogy megbízhatunk bennük? Ezenkívül a nemzetközi dohányipari vállalatok bűnrészesek a csempészetben a piacuk kiterjesztése érdekében, hogy olyan piacokra jussanak, ahol dohánymonopólium van vagy annak érdekében, hogy elkerüljék az adófizetést. Ahol ad valorem adó van, ott a vállalatok törekszenek az alapárak csökkentésére, hogy csökkenthessék a fizetendő adót. Tételes adó esetén növelhetik a cigaretta méretét az egy egység dohányra jutó adó csökkentése érdekében, valamint emelhetik saját árukat. A sok hazugság egyike 18
Az adó hatásának kiszámítása A korábbi adatok felhasználhatók annak becslésére, hogyan befolyásolja a dohánytermékek ára a dohányfogyasztást. Ezt a hatást a dohánytermékek iránti kereslet árrugalmasságával mérik. A dohánytermékek iránti kereslet árrugalmasságának becslése felhasználható annak előrejelzésére, hogy milyen hatással jár az árak vagy adók jelenlegi vagy javasolt módosításaira, a jövőbeli dohányfelhasználásra, adóbevételre és a dohányzással összefüggő jövőbeli halálesetek számára nézve. 11 Elméletileg lehetséges, hogy a kereslet árrugalmassága egy áru vagy szolgáltatás esetében pozitív azonban ez azt jelentené, hogy a fogyasztók növelik az áru vagy szolgáltatás fogyasztását, amikor nő az ár, ami a gyakorlatban szokatlan. Az ár/adó emelését követően a dohánytermékek általános fogyasztásában bekövetkező csökkenés elemezhető a kereslet árrugalmasságával. Ez rendszerint negatív szám 11, amely megfelel a fogyasztásban bekövetkező százalékos csökkenésnek, amely a dohány árának 1%-os emelkedésének hatására következik be. Például a -0,4 értékű rugalmasság azt jelenti, hogy az ár 1%-os növekedése 0,4%-os csökkenést eredményez a fogyasztásban. Rendszerint a hatás fele a dohányzás elterjedtségével, másik fele pedig a le nem szokók által elfogyasztott dohány mennyiségével kapcsolatos. A kereslet árrugalmassága országonként változhat, és a dohányzás elterjedtsége csökkenésével kapcsolatos állításoknál figyelembe kell venni az adott országra érvényes adatokat. Az ár 10%-os emelése az egyik országban nem biztos, hogy azonos hatást gyakorol a fogyasztásra egy másikban, bár a kereslet árrugalmassága nagyon hasonló lehet a fejlett országokban, például az EU-ban. 19
A dohányfogyasztás és az árak közötti negatív összefüggés A dohányipar néhány ellentétes állítása ellenére több ország többéves kutatásai világosan kimutatták, hogy a dohánytermékek iránti kereslet érzékeny az áremelkedésre, azonban nem annyira, mint a legtöbb nem feltétlenül szükséges árucikk esetében. Erre a helyzetre világít rá az adószinttel, illetve a fogyasztással kapcsolatos három grafikon: Olaszország 1970-2005 12 Egyesült Királyság 1971-1997 Lettország 2003-2010 (Per Capita Consumption and Real Cigarette Prices) Total consumption of tobacco (x 1.000 tons) 110.000,0 100.000,0 90.000,0 80.000,0 70.000,0 60.000,0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2,40 2,20 2,00 1,60 1,40 1,00 Price of one pack of cigarettes ( ) Cigarette consumption ( million, 1995 prices) 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1989 1991 1993 1995 1997 Cigarette prices in LVL 60 50 40 30 20 10 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2500 2000 1500 1000 500 0 Annual per capita cigarette consumption Real (inflation adjusted) price in LVL per 1000 sticks Consumption Price Per capita cigarette consumption 12 Gallus S, Townsend J et al, Price and consumption of tobacco in Italy over the last three decades. European Journal of Cancer prevention, 2003; 12. kötet, 4. kiadvány 20