Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1
Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története... 6 1.2. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz... 6 1.3. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben... 10 1.3.1. A város által a lakóinak biztosított szolgáltatások, funkciók... 11 1.3.2. Szikszó vonzáskörzete... 12 1.3.2.1. Demográfia... 12 1.3.2.2. Gazdaság, idegenforgalom... 14 1.3.2.3. Közlekedés, infrastruktúra... 16 1.4. A város dinamikai típusa... 17 1.5. A város funkciói és városhierarchiában betöltött szerepe... 17 1.5.1. Oktatás... 18 1.5.2. Kultúra, vallás... 18 1.5.3. Sport... 18 1.5.4. Közigazgatás, közfunkciók... 18 1.5.5. Szociális és egészségügyi funkciók... 18 1.5.6. Idegenforgalmi funkciók... 18 1.6. A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján... 19 2. Szikszó város gazdasági, társadalmi, környezeti és közszolgáltatási helyzetértékelése... 20 2.1. Gazdasági helyzetértékelés... 20 2.2. Az önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete... 21 2.3. Társadalmi helyzetértékelés... 22 2.3.1. Demográfiai folyamatok... 22 2.3.2. Munkaerőpiaci helyzetkép... 26 2.4. Egészségügy... 28 2.5. Környezet... 28 2.5.1. Természeti környezet... 28 2.5.2. Környezeti állapot... 30 2
2.5.3. Épített környezet... 31 2.6. Turizmus... 32 2.7. Közszolgáltatások... 32 2.7.1. Oktatás... 32 2.7.2. Egészségügy, szociális szolgáltatások... 36 3. Szikszó város helyzetelemzése... 39 3.1. Területi megközelítésű helyzetelemzés... 39 3.1.1. Szikszó Város Önkormányzatának döntései alapján megvalósult beruházások (2000-2008.)... 40 3.2. SWOT analízis... 41 4. Antiszegregációs terv... 43 4.1. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében... 43 4.1.1. A város helyzetelemzése... 44 4.1.1.1. Népesség... 44 4.1.1.2. Szociális ellátás, segélyezési adatok... 45 4.1.1.3. Lakásállomány... 46 4.1.1.4. Infrastrukturális ellátottság... 47 4.1.2. A program célterülete... 47 4.2. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése... 51 4.2.1. 1. szegregátum... 51 4.2.2. 2. szegregátum... 55 4.2.3. Szegregátumok összefoglaló jellemzése... 58 4.2.4. Veszélyeztetett területek... 60 4.3. Antiszegregációs program... 64 4.3.1. A 2007-13 között tervezett beavatkozások... 64 4.3.2. A programok eszközrendszere... 64 4.3.2.1. Lakhatási és mobilizációs integrációs program... 64 4.3.2.2. Oktatási integráció... 66 4.3.2.3. Munkaerőpiaci integráció... 72 4.3.2.4. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása... 77 4.4. Intézkedési terv... 82 3
5. Szikszó város fejlesztési stratégiája... 87 5.1. A város hosszú távú jövőképe... 87 5.1.1. Környezeti fejlesztések... 87 5.1.1.1. Általános környezeti célrendszer... 87 5.1.1.2. Légszennyezéssel kapcsolatos fejlesztések... 88 5.1.1.3. Vízvédelem... 89 5.1.1.4. Földvédelem.... 91 5.1.1.5. A települési környezet védelme... 92 5.1.2. Humán infrastruktúra fejlesztése... 94 5.1.3. Településfejlesztés, települések arculatának javítása... 94 5.1.4. Helyi gazdaság fejlesztése turizmus fejlesztés... 94 5.1.5. Közlekedés fejlesztések... 95 5.1.6. A kistérség egészére tervezett fejlesztési célokhoz Szikszó a következő pontokban tud illetve szükséges, hogy kapcsolódjon... 96 5.2. A jövőbeni fejlesztési irányok, elérendő célok meghatározása... 97 5.2.1. A Város céljai, feladatai... 97 5.2.1.1. Helyi vállalkozások megerősítése és bővítése, munkahelyek megőrzése, új munkahelyek teremtése... 98 5.2.1.2. A város földrajzi-, természeti-, és piaci adottságainak jobb kihasználásával előnyök elérése... 98 5.2.1.3. A humán erőforrások és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése... 99 5.2.1.4. A tájadottságokhoz igazodó, épített lakókörnyezet fejlesztése, a hagyományok és helyi értékek megőrzése... 100 5.2.2. A város céljainak hierarchiája... 100 5.2.2.1. A város hosszú távú átfogó céljai (15-20 év)... 101 5.2.2.2. A város középtávú céljai (7-9 év)... 102 5.2.2.3. A városrészek céljai... 103 5.3. Szikszó fejlesztési stratégiájának koherenciája, konzisztenciája... 103 5.3.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel... 103 5.3.2. Célok koherenciája... 104 5.3.3. Környezeti állapotot érintő változások kompenzálása... 105 6. 2008-2013 során fejleszteni kívánt akcióterület kijelölése... 105 4
7. A stratégia megvalósíthatósága... 107 7.1. Ingatlangazdálkodási terv... 107 7.1.1. Önkormányzati vagyon... 107 7.1.2. Fejlesztések 2008. évben... 108 7.1.3. Tervezett fejlesztések 2009-13... 109 7.1.4. Szikszói Ipari Park II. ütem fejlesztési koncepció (2008-2013)... 110 7.2. A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek bemutatása... 111 7.3. Partnerség - integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások... 112 7.3.1. A tervezés során a társadalmi felelősség erősítése, intézményesített együttműködés a lakosság, a magánszféra és a közszféra között.... 112 7.4. A városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzat szervezetrendszerében114 7.5. Településközi koordináció mechanizmusai... 114 7.6. A stratégia megvalósulásának monitoringja... 115 5
1.... S zikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 1.1. A város elhelyezkedése, rövid története Szikszó az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található városi rangú település. A város a Hernád-folyó völgye és a Cserehát kistáj találkozásánál alakult ki. Szikszó a Cserehát délkeleti sarkában, a Hernád folyó lapályán terül el ott, ahol a dombvidék egyik legjelentősebb állandó vízfolyása, a Vadász patak eléri a Hernád völgyét. A város hivatalos tengerszint feletti magassága 120 méter, míg a közigazgatási területének legmagasabb pontja 274 méter (Frank-hegy). Szikszó néven a település 1280 óta létezik, évszázadokig fontos mezővárosa volt a térségnek, a Monarchia idején jelentős kereskedelmi funkciót betöltő településként említik. 1920-1938 között Abaúj-Torna vármegye székhelye volt, jelentős intézményhálózat épült ki ebbe az időben a településen. A II. világháborút követő közigazgatási átszervezések után az újonnan megszervezett Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik járási székhelye lett, azonban a Szikszói Járást 1962-ben megszüntették, ezután a város jelentős hanyatlásnak indult, funkcióit elveszítette, majd 1980-ban városi rangját is, amit csak 1989-ben kapott vissza. Ekkor a frissen megszervezett 150 statisztikai kistérség egyik központja lett. 1.2. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Az Országos Településfejlesztési Koncepcióban szereplő Magyarország európai integrációját mutató ábra alapján Szikszó a Budapest-Kijev fejlesztési tengely közelében található. Szikszói Kistérség 6
1. ábra: Magyarország és környezetének fejlesztési tengelyei, centrumai A regionális fejlesztési tengelyek és pólusok közül Szikszó a miskolci fejlesztési pólus közvetlen körzetébe tartozik, és a Kassa felé irányuló regionális fejlesztési tengely mellett fekszik. Miskolc, mint kiemelt fejlesztési pólus közelsége a jövőben nagy előnyt kell, hogy jelentsen a település számára. A fejlesztési pólushoz és tengelyhez való közelség hosszútávon is biztosítja Szikszónak, hogy az ország településhálózatába szervesen illeszkedjen, és ezt a város és kistérségi vonzáskörzete pozitívan ki tudja használni. Szikszói Kistérség 2. ábra: Magyarország regionális fejlesztési tengelyei és pólusai Az OTK-ban részletezett Külső, és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása fejezett példaként hozza fel a tartósan elmaradott térségek között a Cserehátat. Az ilyen térségekkel kapcsolatban az OTK a helyi tulajdonságokhoz igazodó saját, egyedi stratégiák kidolgozásán keresztüli lemaradás mérséklést, gazdasági fellendítést kíván meg. Az OTK alapkövetelménye ezen térségekkel szemben, hogy környezetükkel harmóniában megtartsák erőforrásaikat, lakosaikat, és ehhez kapcsoltan új erőforrásokon keresztül fejlesszenek. 7
Szikszói Kistérség 3. ábra: Magyarország elmaradott térségei és perifériái A Szikszói Kistérség egyrészt a társadalmi, másrészt a gazdasági mutatók alapján is a legrosszabb helyzetű kistérségek utolsó harmadába tartozik. Ráadásul a kistérség egy jelentős része 50 km-nél távolabb fekszik a megyeszékhelytől, illetve a gyorsforgalmi utaktól, ami tovább növeli a hátrányos helyzetét. A szomszédos kistérségek közül 4 hasonlóan hátrányos helyzetűnek tekinthető. Ezen kistérségeknek és településeiknek az OTK-ban meghatározott részcélok elérése a közép és hosszú távú fejlesztési cél. Szikszóra, mint kistérségi központra több sajátos részcél elérése is hárul. Így az alapvető települési fejlesztéseken túl, értve ezalatt az infrastruktúra fejlesztését, a foglalkoztatás bővítését, és a közszolgáltatások megfelelő szintre hozását, olyan speciális központi települést érintő fejlesztéseket is meg kell valósítania, mint a környező települések lakói által igénybevett szolgáltatások bővítése, a térségi központ elérhetőségének a javítása, a helyi és térségi közösségek megteremtésének a segítése. Az OTK-ban bemutatott Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek közé a Szikszói Kistérség, így Szikszó közvetlenül nem tartozik, de a Tisza-térség fejlesztési területhez nagyon közel helyezkedik el. 8
Szikszói Kistérség 4. ábra: A Balaton-térség, a Tisza-térség és a Duna-mente országos jelentőségű fejlesztési területek OTK-ban meghatározott speciális fejlesztések is vonatkoznak. Így különösen fontos cél az igen sérülékeny települési társadalmak megóvása, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok mérséklése, a szegregáció megakadályozása, valamint a munkahelyteremtés. Mindezt a legtöbb aprófalvas településekből álló kistérségben, így a szikszóiban is hátráltatja, hogy beruházások és fejlesztések a kis és elöregedő népesség miatt nem fenntarthatók. A település és vonzáskörzetének fejlesztésében az OTK-ban szereplő aprófalvas területek fejlesztésére vonatkozó részcélok és beavatkozási területek az irányadók. Szikszói Kistérség 9
5. ábra: Aprófalvas térségek Mivel a kistérségben a roma népesség meghaladja az országos átlag kétszeresét, a kistérség több településén pedig az országos átlag háromszorosát is. Ez azért fontos, mert a cigányság térségi koncentrálódása a szegregáció erősödésével jár. A társadalmi integrációt pedig nagyban gátolja, ha térben elkülönül a cigány népesség. A térségi szegregáció megjelenésével a térbeli elkülönülés már nem csak településen belül, hanem települések között is jelentkezik, ami nagyobb probléma. Ezekben a térségekben a településközi kapcsolatok erősítése elengedhetetlen. Szikszói Kistérség 6. ábra: Magyarország magas arányú cigány népességgel rendelkező térségei 1.3. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Szikszó kistérség központi mivoltából fakadóan több, a vonzáskörzetére kiható feladatot lát el, viszont megyei és régiós feladatai nincsenek. Szikszón kívül a kistérséget további 22 település alkotja, városi rangja csak Szikszónak van. A Szikszói Kistérség települései kistájak alapján: Keleti-Cserehát: Kázsmárk, Léh, Rásonysápberencs, Nyugati-Cserehát: Alsóvadász, Homrogd, Monaj, Kupa, Selyeb, Felsővadász, Nyésta, Abaújszolnok, Gadna, Abajújlak, Gagyvendégi, Gagybátor Hernád-völgy: Aszaló, Szentistvánbaksa, Halmaj, Csobád, Kiskinizs, Felsődobsza 10
Szerencsköz: Nagykinizs, Hernádkércs Sajó-Hernád-sík: Szikszó 7. ábra: A Szikszói kistérség (forrás: VÁTI) 1.3.1. A város által a lakóinak biztosított szolgáltatások, funkciók - alapvető közszolgáltatások, pl. bölcsőde, óvoda, általános iskola, középfokú oktatás, nappali szociális ellátás, egészségügyi alapellátás, kulturális, közművelődést, szabadidősportot szolgáló létesítmények, - közigazgatási ügyintézés, - közbiztonság fenntartása, - foglalkoztatás biztosítása, - és mind azon funkciók, amit a tágabb környezetének nyújt is a város. Tágabb környezetnek is nyújtott funkciók, szolgáltatások: néhány alapvető és néhány magasabb szintű közszolgáltatás az oktatás a kulturális élet terén, (könyvtár, művelődési központ), magasabb szintű egészségügyi és fekvőbeteg ellátás, nagyobb területre kiterjedő szervezetek (bíróság, hegyközség), 11
sport és rekreációs szolgáltatások, speciális kereskedelmi szolgáltatások (pl. gyógyszertár), civil szervezetek, foglakoztatás, munkahelyek. 1.3.2. Szikszó vonzáskörzete Szikszó vonzáskörzete alapjában véve a Szikszói Kistérséget jelenti. Így a város vonzáskörzetének bemutatása a kistérség településeinek és magának a kistérség statisztikai adatainak felvázolásával történhet. 1.3.2.1. Demográfia A térség lakónépessége 2004-ben 19.586 fő volt, állandó népessége pedig 19.768 volt, ami a megye lakosságának 2,6 %-át tette ki. A kistérség legnépesebb települése 6.058 lakossal Szikszó, amelyet Aszaló követ mindössze 2.051 fővel. A többi település közül 8 db haladja meg az 500 főt (Halmaj, Alsóvadász, Kázsmárk, Homrogd, Felsődobsza, Rásonysápberencs, Felsővadász, Selyeb). A 200 főnél kisebb népességű települések Gagyvendégi (192), Kupa (178 fő), Abaújszolnok (168 fő), Abaújlak (106 fő), és Nyésta (68 fő). A terület népsűrűsége 66 fő/km2 volt, mely jóval a megyei, régiós és országos átlag alatt van. Két olyan település van a kistérségben, melyek népsűrűsége 120 fő/km 2 fölött van, ezért urbánus jellegű településnek tekinthetők (Szikszó, Halmaj). 8. ábra: A lakónépesség változása 10 év alatt A Szikszói kistérségben a népesség körében a nemi arányok általában megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi 52% nő). Néhány településen pár százalékos 12
eltérés mutatható ki a férfi lakosság javára, azonban ennek számottevő demográfiai hatása nem mutatható ki. Kifejezetten pozitív mutató, hogy az állandó népesség 56%-a (több mint 11.000 fő) aktív korú, tehát 18-59 éves korú közé esik. Néhány településen az aktív korú népesség aránya az 56%-ot is meghaladja, máshol viszont 50% alatt van, Szikszón más városokhoz hasonlóan az arány kedvezőbb, 59,3%. Az időskorúak (60 évesnél idősebbek) aránya a kistérségben az állandó népesség 18,6%-a, ami kedvezőbb, mint a megyei 19,8%-os arány. Azonban több településen figyelhető meg az elöregedő népesség kialakulása. Ezeken a településeken a 25%- ot is meghaladja az idős korúak aránya. A fiatalkorúak aránya magasabb az időskorúakétól, illetve a megyei átlagtól is. A kistérségben, 2004-ben 28 fővel több elhalálozás történt, mint élveszületés, így az 1000 főre számított természetes szaporodás -1,4 volt. Ez a megyei -3,9- nél jóval kedvezőbb adat. Azonban a kistérség nem minden településén negatív a természetes szaporodás. A kistérség települései között tíz rendelkezik pozitív természetes szaporodással, a többiben ez az érték negatív, némelyikben kimagaslóan az (Szikszó -20). A Szikszói kistérségben a vándorlási különbözet 1000 főre vetítve -1,2 volt 2004-ben, a megyei értéknél ez lényegesen kedvezőbb. A kistérségben 6 település pozitív vándorlási különbözettel rendelkezik (Abaújszolnok, Alsóvadász, Felsővadász, Rásonysápberencs, Selyeb és Szikszó). Viszont több településről kifejezetten sokan vándorolnak el a helyi lakossághoz viszonyítva (Gagyvendégi, Hernádkércs, Gadna, Kupa). A Szikszói kistérségben a közel 11 ezer fő aktív korú népességből 4.801 főnek volt munkaviszonya 2004-ben. Ez 43%-ot jelent, ami rosszabb a megyei 51%-os átlagnál. A teljes állandó népesség 24%-ának van munkaviszonya, míg a megyében 30%-nak. Az adófizetők aránya a legmagasabb Nagykinizsen és Abaújlakon, ahol meghaladja az aktív korúak 75%-át. A mutató 40% alatti Selyeben, Gagybátoron, Felsővadászon, Abaújszolnokon és Gadnán. Az aktív korúak több mint 50%-ának van munkaviszonya Nagykinizsen és Szikszón, viszont kevesebb, mint 30%-nak van munkaviszonya Gagybátoron, Felsővadászon, Abaújszolnokon és Gadnán. 13
9. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása (1999-2004) 2004-ben a belföldi jövedelem a megyében megtermelt jövedelmek 1,8%-át tette ki (6,003 MrDFt). Az egy főre jutó jövedelem éves szinten 302 ezer forint volt, ami sokkal rosszabb, mint a megyei átlag (423 eft/fő/év). A megyei átlagot meghaladó jövedelem nem volt a kistérségben. A kistérségi átlagot meghaladó a jövedelem csak Szikszón, Halmajon, Abaújlakon és Nagykinizsen volt. 10. ábra: Egy főre jutó jövedelem 2004. évben 1.3.2.2. Gazdaság, idegenforgalom A Szikszói kistérségben a működő gazdasági szervezetek száma 2004-ben 877 db volt, ebből 693 db a működő vállalkozás, és ebből 432 db az egyéni vállalkozás. A fenti gazdasági szervezetek közül 346 működik Szikszón, és közel 69 db Halmajon. Gyakorlatilag alig van gazdasági aktivitás Nyéstán, ahol a gazdasági szervezetek száma 5 alatt van. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 44,8, ami alacsonyabb, mint a megyei 65,8-as átlag. Az átlagot jóval meghaladó gazdasági aktivitás csak 4 településen figyelhető meg. Abaújszolnokon (11,9) és Kázsmárkon (19,8) nagyon alacsony az 1000 főre jutó vállalkozások száma. A kistérségben, 2004-ben a fizető vendéglátást nem számítva 117 kereskedelmi szálláshely volt, ebből 17 Szikszón és 100 pedig Abaújlakon. Ezen szálláshelyek a megyei 17.954 db szálláshely 0,6%-át teszik ki, ami nagyon rossz arány. Az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma a kistérségben 176, ami a megyei értéktől (946) jóval elmarad. A vendégek átlagos tartózkodási ideje a kistérségben 2,6 nap, ami meghaladja ugyan a megyei átlagot (2,3), de a szomszédos kistérségek mutatója ennél magasabb. 14
Nagyon alacsony az egy főre jutó befektetett külföldi tőke, 2003-ban az 1999 évihez képes mindössze jelentéktelen emelkedés volt csak tapasztalható. A régióba érkező külföldi tőkét eddig nem sikerült a Szikszói kistérségbe csalogatni, az Észak-magyarországi régió egy főre jutó külföldi tőke adataihoz viszonyítva a Szikszói kistérség rendkívül elmaradott képet mutat. 11. ábra: Egy főre jutó befektetett külföldi tőke (eft) A térség feldolgozó iparát a szikszói telephelyű SZATEV Rt. (állati fehérje-feldolgozó vállalat), két kisebb létszámú varroda és a FUTURA Rt. (malomipar) szikszói telepe jelenti. A SZATEV alapanyag-ellátási gondokkal küzd, s piaci lehetőségei is korlátozottak. A térség mezőgazdasági termelői számára elsősorban a kedvező szállítási távolságok miatt nagy jelentőségű, a tarcali székhelyű FUTURA Rt. szikszói üzemegysége. Az építőipart néhány kisebb létszámú vállalkozás képviseli. Foglalkoztatási szempontból azonban ezek a vállalkozások a térség munkaerő piaca számára jelentősek, mert, - bár csak szezonális jelleggel de éves viszonylatban a legtöbb munkaerőigénnyel jelentkeznek. (Elsősorban segédmunkás, kisebb létszámban kőműves munkakörök betöltésére.) 15
12. ábra: Vállalkozások ágazati megoszlása a Szikszói kistérségben 2004. évben 1.3.2.3. Közlekedés, infrastruktúra A Hernád völgyében fut a 3-as főút és a leendő M30-as autópálya nyomvonala, a Miskolc- Kassa vasútvonallal párhuzamosan. A tagolt domborzatú Szikszói kistérség területén a hagyományos közlekedési útvonalak a dombvonulatok között húzódnak, és kistérségi szinten biztosítják a települések közötti összeköttetést. Kedvezőtlen adat viszont, hogy a kistérség személygépkocsival való ellátottsága elmarad az országos átlagtól, egyes településeken az egy főre jutó személygépkocsik száma alig fele az országos átlagnak. A kistérségen belüli közösségi közlekedésben a vasút szerepe nem meghatározó, a helyközi és távolsági autóbusz közlekedés azonban annál inkább meghatározó szereppel rendelkezik a térségi összeköttetésben. A vasútnál lényegesen jobb a helyközi autóbuszjáratokkal való ellátottság. A közüzemi ivóvízhálózat hossza a kistérségben 169 km, aminek nagyobb részét Szikszó (65 km), Halmaj (17 km) és Aszaló (15 km) vezetékei teszik ki. A szennyvíz-csatorna hálózat hossza 111 km, amiből 48 km Szikszón található. Kistérségi szinten 1 km vízvezetékre 657 m csatorna jut, ami jóval meghaladja a megyei (569 m) átlagot. Az ivóvízzel ellátott lakások aránya a kistérségben 73%, ami jóval alacsonyabb, mint a megyei 86%-os arány. A csatornázott lakások aránya a kistérségben 51%. A gázzal ellátott lakások aránya a kistérségben 55%, ami alatta marad a megyei 69%-nak. Ezt a megyei átlagot egyedül Szikszó éri el. Több településen egyáltalán nincs gázellátás. A kistérség 6.138 lakásából gyűjtik a szemetet, ami 91%-os aránynak felel meg. 16
1.4. A város dinamikai típusa A Szikszói Kistérség társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, vidékfejlesztési térségek közé tartozik. Besorolás szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott településeinek száma 20, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések száma 23, tehát a kistérség összes települése, így Szikszó is. Többek között emiatt is az összes település területfejlesztési szempontból kedvezményezett. Szikszói Kistérség állandó népessége 2001-ben kevesebb volt, mint a 1980-ban, viszont 1990- hez képest nőtt az állandó népesség. Szikszó város esetében azonban 1990-hez képest 2001- ben kevesebb volt az állandó lakosság. A lakónépesség az állandó népességhez hasonló mértékben csökkent 1990 és 2001 között. A város népessége tehát csökkenő, az országos népességcsökkenés üteménél (0.989) kicsivel nagyobb mértékben csökken a város népessége (0,984). A munkaképes korú népességnek 11,3%-a volt álláskereső 2001-ben, az aktív korúak több mint 50%-ának volt munkaviszonya. A kistérség adatai ennél lényegesen kedvezőtlenebbek. A Szikszói kistérségben a közel 11 ezer fő aktív korú népességből 4.801 főnek volt munkaviszonya 2004-ben. Ez 43%-ot jelent, ami rosszabb a megyei 51%-os átlagnál. A regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben 2002 és 2004 között 2166-ról 2276-ra növekedett, majd 2005-re 2264-re csökkent. A munkanélküliségi ráta (a regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korú népességben) 20,5% volt 2004-ben, ami megyei átlagnál (11,9%) jóval magasabb értéket mutat. A városban a vállalkozások száma kevés, összesen 476 db, melyből 152 db társas vállalkozás, 321 db pedig egyéni vállalkozás. A vállalkozásokon belül az ipari és a szolgáltató szektor majdnem azonos arányban van jelen, a szolgáltató szektorban kicsivel több vállalkozás működik. Szikszó főleg szolgáltató típusú város. 1.5. A város funkciói és városhierarchiában betöltött szerepe Szikszó lakosságán túl a kistérség, illetve a közeli települések lakóit látja el különböző szolgáltatásokkal. Funkciógazdag városnak nem nevezhető, de funkciószegénynek sem, mivel minden olyan alapszolgáltatás megvan a településen, ami egy kisvárosban jelen kell, hogy legyen. Természetesen a funkciók és a lakosok életének javítását szolgáló fejlesztések bővítése fontos feladata a városnak. Kistérségi szempontból Igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport és foglalkoztatási szerepköre egyaránt fontos. Korábban megyeszékhelyi és járási székhelyi státusa miatt több funkcióval is rendelkezett. Ezek a funkciók azonban a város későbbi szerepének átalakulásával megszűntek. A 17
funkcióbővítés a városi rang visszanyerése, a statisztikai kistérségi központi cím, majd a Szikszói Kistérség megalakulása után indult meg újra. A város jelenleg az alábbi intézményekkel, illetve funkciókkal rendelkezik: 1.5.1. Oktatás - Bethánia Óvoda - Városi Óvoda - Petőfi Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Művészeti iskola (2007. júliusában eredeti funkciójában működése megszűnt, helyére Inkubátor házat terveznek) - Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola - Karolai Oktatóközpont (kihelyezett telephelyen a kistérség északi felén) 1.5.2. Kultúra, vallás 1.5.3. Sport - Petőfi Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Művészeti iskola - Bölcs Bagoly Városi Könyvtár - Református templom - Római katolikus templom és plébánia - Városi Sportcsarnok - Városi Uszoda 1.5.4. Közigazgatás, közfunkciók - Polgármesteri Hivatal - Szikszói Hegyközség - Városi Bíróság - Okmányiroda 1.5.5. Szociális és egészségügyi funkciók - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - Gondozási Központ és Szállást Biztosító Idősek Klubja - Önkormányzati konyha - II. Rákóczi Ferenc Kórház - Gyógyszertár 1.5.6. Idegenforgalmi funkciók - Magyar-hegyi Borok Háza - Épített örökség (szikszói református templom, emlékművek, köztéri szobrok) - Éttermek, vendéglátóhelyek - Rendezvények, turisztikai események 18
1.6. A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján A város földrajzi és éghajlati környezete a múltban egy virágzó mezőgazdaság kibontakozását tette lehetővé. A korábbi mezővárosi funkció mellet a térséghez viszonyítva jelentős kereskedő város is volt. A város gazdasága azonban az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, bár a mezőgazdaság továbbra is fontos szerepet játszik a térség lakosainak életében. Jelen van a nagyüzemi mezőgazdaság, valamint a kis és közepes magángazdaság. Jelenleg a mezőgazdasági üzemek száma viszonylag jelentős, de foglalkoztatóként munkahelybővítést nem eredményeznek. A foglalkoztatás idényszerű és a gépi fejlesztések eredményeként inkább létszám csökkenő tendenciát figyelhetünk meg. Szikszón az 1000 főre jutó vállalkozások száma 67, ami megfelel a megyei átlagnak. A legnagyobb arányban a szolgáltatási vállalkozások vannak jelen, ezeket az ipari, építőipari vállalkozások követik. A térségben szikszón működik egy kisebb ipari park. A szocialista ipartelepítés a térséget elkerülte, így jelentősebb, régi ipari foglalkoztató sincs. 1000 főre Szikszón 17 kiskereskedelmi üzlet jut. A vendéglátóipari egységek száma 2004-ben 35 volt. A város foglakoztatási szerepében a kereskedelemnek és vendéglátásnak közepes a jelentősége. Szikszó város polgármesteri hivatala, és a város fenntartásában működő szociális ellátó rendszer (oktatási és kulturális intézmények, egészségügyi ellátást, stb.) jelentős foglalkoztatók. A munkanélküliek nagy száma lehetővé tenne jelentősebb foglalkoztatás bővítést, azonban a munkanélküliek végzettséges és munkakultúrája erősen behatárolja az új munkahelyek létesítésének a körét. A foglalkoztatás bővítésében kiugrási pont lehet a jelenleg nagyon szerény idegenforgalom, jövőbeli jelentősebb kihasználása. 19
2. Szikszó város gazdasági, társadalmi, környezeti és közszolgáltatási helyzetértékelése 2.1. Gazdasági helyzetértékelés A város gazdasági szerkezete az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott. A volt mezőváros lakói ma elsősorban a szolgáltató szektorban, illetve kereskedelemből és iparból élnek. Szikszó legnagyobb ipari vállalkozása a Szatev Zrt., mely fehérje feldolgozással, takarmány készítéssel foglalkozik, kb. 100 embert foglalkoztat. Működő vállalkozások száma 2008-ban szikszói székhellyel, illetve telephellyel: 369 db Vállalkozási forma szerinti felosztás Kft. 68 db Bt. 89 db Rt. 12 db Kkt. 1 db Kht. 2 db Szövetkezet 4 db Egyéni vállalkozás 195 db A vállalkozások száma éves összehasonlításban viszonylag stabil, kb ugyanannyi alakul, mint ahány éven belül megszűnik. A vállalkozások helyzetére az elmúlt évek tapasztalata alapján az árbevételek csökkenése a jellemző. A vállalkozások megoszlása ágazatok szerint Kereskedelmi tevékenység: 107 db Mezőgazdaság: 18 db Ipar: 27 db Építőipar: 13db Szolgáltatás: 211 db Egészségügy: 37 db Vendéglátás: 13 db Pénzintézet: 2 db 20
Kereskedelmi tevékenységet csak kiskereskedelmi formában folytatnak. A kiskereskedelmi üzletek száma 140 db, 3 db humán gyógyszertár működik, egyéni vállalkozók által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 81 db. Vendéglátóhelyek száma: 25 db, kereskedelmi szálláshelyek száma: 1 db (Garbóczi panzió) 2.2. Az önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A rövid, illetve hosszú távú gazdasági program készítésének egyik feltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzatok gazdálkodása elválaszthatatlan az államháztartástól, annak egyik alrendszerét jelenti. Az államigazgatás korszerűsítése során az ágazati jogszabályok változása, az adórendszer átalakítása az önkormányzatok pénzügyi szabályozását is befolyásolják. Szikszó Város Önkormányzatának fő célkitűzése a pénzügyi gazdálkodás terén a működőképesség biztosítása, és a költségvetési hiány kezelése. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az állami forrásból származó bevételek egyre csökkennek. A következő években sem számolhatunk az állami normatív támogatásból és az átengedett bevételekből származó költségvetési bevétel növekedésével, kedvező esetben ez a jelenlegi szinten stabilizálódik, és nem csökken tovább. A központi szabályozásban olyan irányú elmozdulás várható, amely a központi források lehívhatóságát hatékonysági feltételekhez kötik, vonatkozik ez a működési és fejlesztési forrásokra egyaránt. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor törekednünk kell arra, hogy a hatékonysági elvárásoknak maximálisan meg tudjunk felelni. A központi költségvetési források csökkenéséből következik, hogy az önkormányzat saját bevételei, elsősorban a helyi adókból származó bevétel felértékelődnek. A 2006-2007-os időszakban is folytatódott a saját bevételeken belül a helyi adóbevételek jelentős mértékű növekedése, elsősorban az iparűzési adóbevételek esetében. A 2008. évben a Képviselőtestület hatályon kívül helyezte a telekadó rendeletét. Számszerűsítve a helyi adóbevétel növekedése a 2006-2007. évben meghaladta a 8 millió Ft-ot, az összes költségvetési bevételen belüli részaránya 4,1 %-ról 6,8 %-ra növekedett az említett időszakban. Az Önkormányzat saját bevételeinek számottevő részét jelentik az átvett pénzeszközök, amelyek elsősorban pályázati források megszerzését jelentik. A 2006. évben megvalósult a Főtér beruházás, amely jelentősen megnövelte a költségvetési bevételeket és kiadásokat. Az egyre szűkülő költségvetési források, valamint a növekvő társadalmi szükségletek miatt jelentkező beruházási, felhalmozási feladatok egyre nagyobb mértékben igénylik az önkormányzatoktól a hitel, mint külső forrás igénybevételét. 2006. december 31-én az Önkormányzat hitelállománya (rulírozó hitel) 39.900 eft volt, a költségvetési főösszeg 1,9 %- a. 2007. december 31-én a hitelállomány (folyószámla hitel) 55.027 eft volt, a költségvetési főösszeg 4 %-a, azonban nagy összegű kiadás áthúzódott a 2008. évre. A tervezett bevételek és kiadások egyensúlyát 2007. évben is csak hitel felvételével tudjuk biztosítani. A 2008. évben 160 millió Ft-os hiánnyal tervezett a Képviselő-testület, amelyet kötvénykibocsátással tervezi fedezni az önkormányzat. 21
A pályázati források megszerzéséhez szükséges önerőt szintén a kötvénykibocsátásból származó bevételből szeretnénk finanszírozni. A működési források bővítése érdekében további együttműködési lehetőségeket kell feltárni a kistérségi társulásokkal, az egyházakkal, civil szervezetekkel, helyi vállalkozásokkal. A költségvetési egyensúly biztosításához nem elégséges a bevételek növelése, szükséges a kiadási oldal csökkentése is. A költségvetés legjelentősebb kiadási tétele az önkormányzati intézményrendszer fenntartása. Meg kell vizsgálni a Turul Provincia Kht. további működtetésének lehetőségeit, valamint az önálló intézmények gazdálkodásának hatékonyságát. Míg a felhalmozási, felújítási kiadások a rendelkezésre álló forrásokhoz igazítva ütemezhetők, addig a működési kiadások évről-évre, fokozatosan növekvő mértékben jelentkeznek. A bevételi és a kiadási oldal közötti különbség csökkentése érdekében elengedhetetlenül szükséges az intézményrendszer működtetésének hatékonyabbá tétele, vagyis a közszolgáltatások megőrzése mellett a működtetési költségek csökkentése. Ennek érdekében felül kell vizsgálni az Önkormányzat intézményeinek gazdasági önállóságát, az önálló és részben önálló intézmények gazdasági területen foglalkoztatottak létszámát. 2.3. Társadalmi helyzetértékelés 2.3.1. Demográfiai folyamatok Szikszó város területe 36 km 2, ezzel Borsod-Abaúj-Zemplén megye 23 városa közül a 16. helyen áll. A település lakónépessége 2005-ben 5894 fő volt, mely 2007-re 6058-ra emelkedett, ez a megye 0,8 %-a. Szikszó népsűrűsége 163 fő/km2, mely magasabb, mint az országos átlag (108 fő/km 2 ), mivel Szikszó népsűrűsége a 120 fő/km 2 -t is átlépi, ezért az urbánus jellegű települések közé tartozik. Demográfiai adatok (2007) VIZSGÁLT TERÜLET ADATOK Állandó népesség száma 6058 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 123 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 184 Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 2000-2007 (- / +) 647 366 +50 22
Szikszón az állandó népesség 1980-ig folyamatosan emelkedett, majd 1990-től csökkenés következett be. Ugyanez mondható el a lakónépesség változásról is, tehát a lakónépesség lassú ütemben folyamatosan csökken. 13. ábra: Az állandó népesség alakulása Szikszón, 1970-2001 (forrás: KSH) 14. ábra: A lakónépesség változása Szikszón, 1970-2001 (forrás: KSH) A megyei értékek az elmúlt évtizedekben hasonló módon alakultak, így Szikszó népességcsökkenése megfelel a megyei viszonyoknak. 23
15. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének alakulása 1970-2001 (forrás: KSH) A lakosság korcsoportonkénti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult. A 0-14 éves korcsoportba tartozó lakosok száma 1 215 fő, a 15 és 59 éves kor közöttiek száma 3 647 fő volt. A lakosságból a 60 éves kor felettiek száma 1145 fő. Viszonylag kedvező adat, hogy a fiatalok, tehát 15 év alattiak aránya nagyobb a lakó népességen belül, azonban a negatív szaporodás miatt ez az arány várhatóan a közeljövőben megfordul. A fiatalkorúak aránya a lakosságon belül 20,2%, a 15-59 év közöttiek aránya 60,7%, az idős korú lakosságé pedig 19,1%. Mindebből következően Szikszó vitalitási index, azaz 100 fő 60-X lakosra jutó 0-14 éves, 1,06. 16. ábra: A népesség korcsoportonkénti megoszlása 2001-ben (forrás: KSH) Az elöregedési folyamat folytatódásával gondok jelentkezhetnek a munkaerő utánpótlás területén ill. az idősellátás/szociális ellátás feladata kapacitás- és pénzigénye - növekedni fog. Ezzel a városnak számolnia kell, és fel kell készülnie az egyre nagyobb mértékben jelentkező idős-gondozási igények kielégítésére. 24
Szikszó város nemek szerinti megoszlása között nőtöbblet mutatkozik. A nők aránya Szikszó népességén belül 51,8% (3 110 fő), a férfiak aránya 48,2% (2 897 fő). Népesség-nyilvántartó adatai a Szikszón született, szikszói gyermekek számáról év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 fő 46 53 49 51 45 46 A fenti táblázatok a demográfia helyzetéről adnak áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy 2001 óta az állandó lakosság, valamint a születések száma kiegyenlített, alig-alig változik. Szikszó népességvándorlása 1 = Egyáltalán nem jellemző 5 Nagyon nagy mértékben jellemző Bevándorlás 0 = Nem megítélhető Közeli településekről 3 Közeli városból 3 Távolabbi településekről 2 Távolabbi városokból 2 Megyeszékhelyről 2 Budapestről 1 Külföldről 2 25
Elvándorlás Közeli településekre 2 Közeli városba 3 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 3 Megyeszékhelyre 3 Budapestre 3 Külföldre 2 A belföldi vándorlási különbözet Szikszón 2005-ben -52 volt. 2.3.2. Munkaerőpiaci helyzetkép Térségünk legsúlyosabb problémája a munkanélküliség. A városkban fontosnak tartják a munka világából kikerült felnőtteket, családokat visszaintegrálni a társadalomba. Hiányzó munkakultúrájuk, semmitevésük gyermekeikkel együtt közönyössé, motiválatlanná, egyre nagyobb hányadukat felelőtlenné teszi. A munkanélküliség lerontja az erkölcsi értékeket, tönkreteszi a családokat, súlyosan hátráltatja és veszélyezteti a közoktatási intézmények minőségi munkáját, lerontja teljesítményeiket. A regisztrált munkanélküliek száma 2007 augusztusában 463 fő, ebből a nők száma 204, a férfiaké 259 fő. A településen - a rendelkezésre álló adatok alapján - a munkanélküliség alapvetően az alacsony iskolai végzettségű, 26-45 év közötti lakosságot veszélyezteti. Szikszón a foglalkoztatottak száma 1 800 fő, az inaktív keresők száma 1 979 fő, az eltartottak száma 1 801 fő. A városban a munkanélküliség a férfiak körében nagyobb (287 fő), a nők közül 140 fő volt munka nélkül 2001-ben. A foglalkoztatottak körében is a férfiak voltak nagyobb arányban foglalkoztatva, 953-an, a nők közül 847 főnek volt munkahelye 2001-ben. A munkalehetőségek csekély volta az egyetemet, főiskolát végzett szikszói fiatalok, szülővárosban történő letelepedésének komoly akadálya, akik mégis itt maradnak, többnyire Miskolcra járnak be dolgozni. A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzetségének megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: a 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők száma mindössze 12 fő volt, az általános iskolát elvégzettek száma 287 fő, a középiskolát érettségi nélkül elvégzettek száma 568 fő volt, az érettségivel végzettek száma pedig 655 fő. A 26
legmagasabb, azaz egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők száma a foglalkoztatottak körében 278 fő. A foglalkoztatott aktív korúak (15-59 évesek) száma összesen 1 786 fő, a 15-59 évesek közötti inaktívak száma 1861 fő. Szikszón a foglalkoztatottak legtöbbje a szolgáltatási ágban dolgozik (2 954 fő), ezt az ipar követi (1 179 fő), a mezőgazdaság aránya kicsivel magasabb, mint az országos átlag, főben kifejezve 448. 17. ábra: Szikszó foglakoztatottjainak nemzetgazdasági ágonkénti megoszlása A Szikszói kistérség települései közül a legalacsonyabb munkanélküliségi mutatóval Szikszó rendelkezett, ezt az magyarázza, hogy a kistérségben Szikszó a legjelentősebb foglalkoztató, itt koncentrálódnak a kistérség legjelentősebb munkaerő alkalmazói. 18. ábra: Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korú népességben, a Szikszói kistérségben, 2005. 27
2.4. Egészségügy Részletes adatok a város lakosságának környezet - egészségügyi helyzetéről nem állnak rendelkezésre. A városban előforduló főbb halálozási és megbetegedési okokra a Nemzeti Környezet-Egészségügyi akcióprogram adataiból lehet vizsonylag pontos következtetni. Ezek alapján Szikszó egészségügyi helyzete nem tér el jelentősen az országos, illetve az országosnál rosszabb megyei képtől. A két fő halálozási ok a szív és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések. Ez utóbbiak az aránya a 80-as évek eleje óta nő. A megyei átlag meghaladja az országosat, és ez talán környezeti hatásokra vezethető vissza. A fiatalabb korosztályoknál mindkét nem esetében az országos átlag felettiek a betegség előfordulási adatok. A virágpor útján légúti megbetegedéseket előidéző parlagfű a város határában levő kiterjedt parlag területeken még mindig nem jelent meg. Elhanyagoltabb szántóföldi kultúrúkban viszont, elsősorban napraforgó illetve kukorica ültetvényeken néhol tömegesen megjelent, ez negatív fejleménynek számít, bár az országos tendencia is hasonló. Mindenesetre a légúti allergiás megbetegedések száma főleg a gyermekek körében folyamatosan nő. Szikszón is igaz az az országos illetve világméretű tendencia, hogy a lakosság egészségi állapotának alakulása az életmóddal, táplálkozási szokásokkal (élelmiszer adalék anyagok, stb.) jelentősen összefügg. A civilizációs betegségeknek is számító daganatos, szív érrendszeri illetve az allergiás betegségek egy része is ezekkel lehet összefüggésben. Az 1931-ben épült II. Rákóczi Ferenc Kórház rekonstrukciója 2004 nyarán fejeződött be, melynek köszönhetően 330 férőhellyel és modern technikai berendezésekkel fogadják az ideérkező betegeket. A szikszói kórház utóbbi években lezajlott átalakítása és egyes osztályainak bezárása nem javítja a város általános egészségügyi helyzetét. 2.5. Környezet 2.5.1. Természeti környezet A Cserehát hegyvonulatainak és a Hernád völgyének találkozásánál, Abaúj kapujában helyezkedik el Szikszó városa, nyugatról és észak-nyugatról a Magyar-hegy, keletről pedig a Hernád határolja 3,620 hektáros területét. Déli határát az Újfalusi part képezi, de itt húzódott az egykori Borsod és Abaúj vármegyék mezsgyéje is. Nevét általában a Szikaszó formára szokták visszavezetni, amelyet szikes talajáról kaphatott, ily módon a Szikszó név jelentése: szikes völgy. A talaj minősége a térségében gyenge, átlagos aranykorona értéke 12 körüli. Szikszó város termőterületeinek egy része a Csereháti-dombság, míg másik része a Hernád-völgyben terül el. Mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas, átlagosan 22 aranykoronás földek találhatók 28
itt. Szikszó határában nagy hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek. A szőlőskertek jelentős területeit foglalják el a környező lejtőknek. A Hernád menti táj felszíne kevésbé változatos, csak a folyó bal partján tagolják lankás lejtők. A Hernád teraszain a talajok jobb minőségűek, átlagos aranykorona értékük 17-18 körüli. Az erdőterületek kevésbé jellemzőek. A csereháti kisebb erdőfoltokban elsősorban a tölgy és az akác jelenik meg. A Hernádvölgyben az erdősültség igen alacsony (2-3 %). Az erdők az ártéri részeken találhatók, jellemző fáik a nemes nyár és a fűz. Az ártéri ligeterdők, nedves rétek számtalan botanikai és zoológiai értéket rejtenek, ezért védettségük helyenként indokolt lehet. Jellemző ásványkincs az Aszaló és Alsóvadász térségében megjelenő jó minőségű, az építkezésekhez és esetleg üveggyártáshoz is használható homok, valamint a Csobád térségében található sóder. Alsóvadász és Szikszó térségében melegvíz található, melynek feltárása 2000-ben kezdődött el. A város északi részét érinti a Vadász - korábbi nevén: Mánta - patak, amelyik szeszélyes vízjárásával számtalan nehézséget okozott már a lakóknak: 1787, 1845, 1913 azok az évek többek között, amikor a patak kilépett a medréből és elmosott több száz házat. Legutóbb 1963 tavaszán öntött ki, ekkor mélyítették, és kövezték ki a meder városi szakaszát. Legmagasabb pontjai a várostól nyugatra fekvő Szikszói (246 m), valamint Frank hegy (276 m), illetve a már említett Magyar hegy (204 m). Kellemes, mérsékelt égövi éghajlatának köszönhetően, a terület már az őskortól kezdve lakott, és a földrajzi kettőssége, a vidéket a kezdetektől mostanáig meghatározó, mezőgazdasági kultúrára is rányomta bélyegét. Míg a Hernád-völgy öntéses, mezőségi talaján elsősorban gabonaféléket termesztenek, addig a Cserehát kedvező, déli fekvésű dombjain nagy múltja van a szőlő- és gyümölcstermelésnek, valamint a borászatnak. Noha az évi átlaghőmérséklet - 9-10 C - kellemesnek mondható, nem ritkák a szélsőségek sem, július-augusztusban előfordulhat a 30 C fok fölötti kánikula, januárban pedig nem egyszer süllyedt már -15 C alá a hőmérő higanyszála. Az évi, átlagos 525 mm csapadék nem nevezhető túl soknak, de mivel nagyon egyenetlenül oszlik el, ezért előfordulnak kora- és későtavaszi áradások, valamint gyakori a nyár közepi aszály. Szikszó városa termálvíz forrással is rendelkezik. A víz mintegy 600 méteres mélységből származik, hőmérséklete 42 celsius fok. A vízadó kutat 2000-ben fúrták. Szikszó város és határa régészeti lelőhelyekben gazdag. A Magyar hegy déli nyúlványa valószínű legalább a brozkor óta lakott. Az ezzel kapcsolatos első leletek a 19. század végéről valók. A csiszolt kőkor (neolit) időszakából való cserép és kőszerszám maradványok tömegesen fordulnak elő a SZATEV teleptől Alsóvadász közigazgatási határáig terjedő a Vadász patakot kisérő domblábakon. Ugyancsak neolit kori települések maradványai vannak, helyenként pattintott kőkori (paleolit) leletekkel keveredve a Bársonyos folyó egykori ágai, és kisebb mértékben a Hernád mentén, Szikszó város teljes közigazgatási területén, legalább 20-25 ponton. A leggazdagabbnak tűnő őskori lelőhely a közigazgatási határ déli részén, a Szigetkút dűlőben van. Az 1650 táján pusztává vált középkori Sziget falu maradványai a Szigetpáston, a volt TSZ tanya közelében vannak. Az ugyanabban a korban elnéptelenedett Szikszó-Újfalu maradványai viszont a város déli közigazgatási határán túl találhatóak. 29
2.5.2. Környezeti állapot A megyei felmérések alapján Szikszó város nem tartozik a szennyezett települések közé. Ennek oka az, hogy a város levegőjét a fontosabb ipari eredetű szennyező anyagok nem szennyezik. Helyben keletkező, jelentős méretű ipari eredetű emisszió nem éri a települést. Számítani kell ugyanakkor a távolabbi ipar területek ilyen hatásával, bár az ezek által számba jövő terhelés, melyet elsősorban a szél szállíthat, normál körülmények között messze alatta marad a megengedett határértékeknek. Ilyen eredetű rendkívüli szennyezés Szikszót eddig nem érte. Speciális levegő szennyezést jelent a városban a SZATEV bűzhatása. Az utóbbi évek jelentős környezetvédelmi beruházásai óta a helyzet sokat javult, de lakossági panaszok ennek ellenére előfordulnak. Közlekedés eredetű füstgázok, és a por okoz problémát a 3. számú út városi átvezető szakaszán. Mérési adatok nem állnak rendelkezésre, de a szennyezés kibocsátás minden bizonnyal megközelítheti, vagy túl is haladhatja a megengedett határértékeket. A téli időszakban a fűtésből eredő füstgázok rontják a levegő minőségét. A gázellátás terjedése az utóbbi években jelentősen csökkenti ezt a hatást. Aszályos időszakokban, szeles időben a külterületeken és a belterületeken felkavart por jelenthet problémát. Főleg a kora tavaszi, kisebb mértékben az őszi időszakban igen intenzív száraz fű és avar égetések jellemzik a város térségét. A levegő füstgáz terhelése ilyenkor minden bizonnyal a határérték feletti lehet. A száraz fű tüzek több esetben illegálisan lerakott szemét égéséhez is vezettek. Sajátos gondot jelentett korábban Szikszón a szeméttelep gyújtogatás miatti égése. Ez a probléma a szeméttelep 2007 novemberi bezárásával megszűnt. Szikszó helyi vízkészletei elsősorban felszín közeli talajvizek, és a rétegvizek (artézi vizek). E két vízkészlet mennyiségi szempontból elegendő a város vízellátásának biztosítására. A nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló talajvizek azonban nitráttal szennyezettek, és keménységük is jóval a határérték felett van. A szennyeződés az elmúlt 25-30 év során lépett fel. Az artézi vizek nitrátban szegények, de a keménységük még mindig kissé a határérték felett van. (Gyakran magas ammónia tartalmúak.) Szikszó nitrát szegény vízellátása a helyi rétegvíz kutakra, és kisebb mértékben a Hernádmenti Vízmű (Gesztely) vizének beszerzésével lehetséges, meglévő távvezetékek révén. A vezetékes víz hálózat a város teljes területén kiépült. (kivéve a pincés terület egy részét.) A város vízfogyasztása az ár emelkedése miatt csökken, és az évszakoktól függően napi néhány száz köbméter. Hagyományosan speciális lakossági igényeket elégítenek ki Szikszón az artézi kutak. A város területén jelenleg két ilyen kút működik. A Balogh Antal téri kút megújult, és a főtér rendedzésével az itt működő artézi kút is megfeellő környezetben van. Ugyanakkor ez a kút, kis vízhozama miatt nem képes ellátni elegendő vízzel a dísztér apró disztavát. A településen a csatorna hálózat teljes mértékben kiépült. 30
2.5.3. Épített környezet Szikszó épített környezete kisvárosi, vagy még inkább mezővárosi környezet. A belváros kis területű városias magjában, a középkori eredetű műemlék református templom, és néhány kevéssé idős ugyancsak műemlék polgárház dominál. Felújításra került a református iskola, és a volt algimnázium épületének sorsa még rendezetlen. A városközpont másik meghatározó épülete az új készülő római katolikus templom. A régi templom tornyának sorsa viszont még nem dőlt el, s jelen állapotában rontja a megújúlt főtér látványát. Jórészt befejeződött a református templom és az azt körülvevő erődfal felújítása, újjáépítése. 2007 során a főtér új, színvonalas emlékfával gyarapodott. A belváros képét a szocreál stílusú ABC áruház épülete rontja a leginkább. A főtér felújítása során régészeti feltárásokra is sor került. A városközpontot nagy kertvárosi negyedek veszik körül. Ez utóbbiakban szinte kizárólag kertes családi házak épültek, az elmúlt évtizedekben, de több parasztház is megmaradt még, a hagyományos magyar vidéki építkezések stílusát idézve. A 70-es évek építészeti stílusát idézi a volt Vásár tér néhány tömbháza, és középülete, iskolák, rendőrség, sportcsarnok. Kivétel ez alól az uszoda épülete. A görög katolikus egyház a közeljövőben tervezi bizánci stílusú új templomának építését a Vásár téren. Az építkezés elkezdődött. A 30-as évek városrészeit idézi a kórház régi épülete, és a bíróság. A kórház bővítményei, főleg annak első üteme igazi szocreál stílust idéző városi épületek. Speciális színfoltja Szikszó épített környezetének a pincés terület vagy pincefalu. A hagyományos borkultúra emlékeként közel a 200 borház épület egy része műemlék. A föld alatti borospincék teljes kiterjedése még ismeretlen. A borkultúra hanyatlásával, főleg az utóbbi évtizedekben a pincés terület elhanyagolt slum jelleget öltött. A szűk utcák közművesítése, és szilárd burkolattal való ellátása jelenleg is folyik. A szikszói cigánysor slum jellege az elmúlt években szinte teljesen megszúnt.. Az utcák szilárd burkolatot kaptak. A terület közművesítése a víz a csatorna és a gáz vezetékek kiépítése már megoldódott. Ipari övezet Szikszón a múltban nem épült ki. A Szikszói Ipari Park 2000-ben nyerte el ezt a státuszt. Az első betelepülő üzem építése sajnos félbe maradt. A város déli részén, a 3. számú út és az ongai elágazás között a tervek szerint új ipari park jön létre. A város első rendezési terve 1976-ban született. Ennek aktualizálása az elmúlt néhány évben kezdődött el. Elkészült a belváros és a pincés terület, illetve az Ipari Park építési és szabályozási terve. Ennek keretében több arra érdemes épület helyi védelmet kapott, és elképzelések születtek egyes rosszabb állapotban levő városrészek felújítására, rehabilitálására. A pincés területen befejeződött a Magyarhegyi Borok Házának építése. Tervek készültek az Ipari Park továbbfejlesztésére is. 31
2.6. Turizmus Szikszón jelenleg nincs számottevő turizmus, de a városfejlesztési tervekben ilyen elgondolások is szerepelnek. Közvetlen elképzelések vannak a bor, és a termálvízre épülő turizmus kiépítésére, valamint ezzel kapcsolatban a műemlék református templom bemutatására. A város környékén potenciális idegenforgalmi látványosság a Hernád part ártéri ligeterdei, a vízi turizmus, és lehetséges a lovas turizmus fejlesztése is. A Hernád parti turizmus, a kultúrált kirándulási lehetőségek megteremtésére kifejezett lakossági igény jelentkezik, bár a Hernád part, mint kirándulóhely az utóbbi években háttérbe szorult. Ennek oka a gépkocsival való nehéz megközelítés lehet. A város kerékpár túra utak ideális kiindulási helye lehet. A város előreláthatólag része lesz a Máriazell Csíksomlyó közötti Mária zarándokútnak. 2.7. Közszolgáltatások 2.7.1. Oktatás A település népessége a közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A közoktatási valamint a szakszolgálati feladatok ellátására önkormányzati fenntartású intézmény áll rendelkezésre. Szikszón az óvodai férőhelyek száma 230 volt 2005-ben, ennek kihasználtsága 94%-os, 215 fő volt az óvodás gyermekek száma 2005-ben, a város 2 óvodájában összesen 16 pedagógus dolgozott. Az általános iskolások száma 2005-ben 567 fő volt, az iskolában tanító pedagógusok száma 51 fő, 1 pedagógusra 11,2 tanuló jutott. Az általános iskolai osztálytermek száma 33 darab volt, 1 teremre összesen 17,2 tanuló jut, ami kedvezőnek mondható. A városban azonban csak 1 általános iskolai feladatellátási hely van. A térség tanulóinak alapfokú művészeti oktatását kihelyezett tagozatok formájában a Szikszói Petőfi Sándor Művelődési Központ és Művészeti Iskola látja el. Ennek keretében alapfokú zenei-, képző-, és táncművészeti oktatást nyújtanak. A középiskolások száma nappali tagozaton 306 fő, ebből más településről bejáró 151 fő. A középiskolákban 22 pedagógus tanított, 1 pedagógusra 14 diák jutott. Szikszón nincs felsőoktatási intézmény, így felsőoktatásban tanulóról sem beszélhetünk. 32