Időjárási ismeretek 9. osztály

Hasonló dokumentumok
Időjárási ismeretek 9. osztály


Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárás lexikon. gyerekeknek

Légköri áramlások, meteorológiai alapok

Beszámoló év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Földrajzi laborgyakorlatok a 7. osztályosoknak TANÁRI SEGÉDLET. Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.3

FÖLDRAJZ PÓTÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.

Meteorológiai alapismeretek 2

Magyarország éghajlatának alakulása január-július időszakban

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ

Hasznos tanácsok, mi a teendő földrengés előtt, a rengés alatt és utána

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)

A hétvégi vihar ismertetése


Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR

A látható fény további tartományokra osztható: ibolya (legrövidebb), kék, zöld, sárga, narancs, vörös.

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

Radarmeteorológia. Makra László

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Makra László. Környezeti klimatológia II.

Periglaciális területek geomorfológiája

Fizika vetélkedő 7.o 2013

A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc

7. évfolyam India földrajza

Gyújtógyertya szeptember 13. csütörtök, 20:58 - Módosítás: február 21. vasárnap, 11:12

Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda

Dr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső

TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK

A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A nagy földi légkörzés éghajlatot befolyásoló szerepének bemutatása

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

KISZÁRADT VÁROSOK ÉS SZÉLSŐSÉGESSÉGEK AZ IDŐJÁRÁSBAN

A év agrometeorológiai sajátosságai

A monszun szél és éghajlat

A 2013-AS ÉV VESZÉLYES IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEI

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához

ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek

A PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE

B E S Z Á M O L Ó évi tevékenységéről és gazdálkodásának alakulásáról

I. rész Mi az energia?

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

Az elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok

Földrajz a gimnáziumok évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Elektromágneses sugárözönben élünk

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Földrajzverseny Geografie fizică generală - Természetföldrajz 2013 május 11. Feladatlap

Dr. Varga Imre Kertész László

Természeti viszonyok

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

2010. november 10. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják!

L A K O S S Á G I T Á J É K O Z T A T Ó

HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ÉVFOLYAM

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

FÖLDRAJZ évfolyam

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

LAKOSS ÁGI T ÁJ ÉKOZTATÓ

Használati és karbantartási leírás

Csapatnév:.. Iskola:. FIZIKA Oldjátok meg a következő feladatokat! Írjátok le a számolás menetét is!

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

FÖLDRAJZ évfolyam

Azonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek

Az üzemeltető számára. Rendszerleírás és kezelési utasítás. aurostep plus. Rendszer napenergiával történő használati melegvíz készítéshez

Elmélet. Lindabról. Comfort és design. A termékek áttekintése / jelmagyarázat. elmélet. Mennyezeti anemosztátok - látható szerelési mód

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

FÖLDRAJZ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

A SZÉL ENERGETIKAI CÉLÚ JELLEMZÉSE, A VÁRHATÓ ENERGIATERMELÉS

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra)

Unokáinknak ültetjük

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

FELADATLAPOK FÖLDRAJZ

1 Nyíregyháza: Tel.: 42/ , Fax.: 42/ Budapest: Tel./Fax: 1/

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) Bresser

A földrajztanítási- tanulási folyamat

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Szélcsatorna alkalmazási lehetőségei és a laboratóriumi szélcsatorna-bemutató tanulságai

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Merő András. A tűz oltása. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Átírás:

Időjárási ismeretek 9. osztály

6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK

A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése után most a monszun szélrendszerrel ismerkedünk meg. Monszunnak az évszakonként ellentétes irányból fújó szeleket nevezzük ( az irányváltás legalább 120 fokos). Monszun szél a trópusokon és a mérsékelt övezetben is előfordul, de kialakulásuk oka különböző. Először a trópusi monszunnal foglalkozunk, amely Dél-és Délkelet Ázsiában az éltető csapadékot hozza a térség országai számára. északkeleti passzátszelek öve A trópusi monszun A trópusi monszun kialakulása szoros kapcsolatban van a nagy földi légkörzés egyenlítői cirkulációjával, az un. Hadley cellával. Hadley cella Elevenítsük fel a tanultakat! délkeleti passzátszelek öve

A trópusi monszun kialakulása Ez a jól ismert cirkulációs cella azonban csak akkor működne ilyen szabályosan, és egész évben változatlan módon, ha a napsugárzás mindig az Egyenlítőt érné merőlegesen. De a Föld tengelye ferde, valamint a Föld a Nap körül kering, ezért tudjuk, hogy nyáron az északi, télen a déli félgömböt érik nagyobb szögben a napsugarak. Így valójában nem a csillagászati Egyenlítő az a legmelegebb, ezért legalacsonyabb nyomású térség, amely felé az északkeleti és délkeleti passzátszél fúj. A valójában legmelegebb és legalacsonyabb nyomású térség nyáron az északi félteke, télen a déli félteke felé vándorol. Ezt, a Föld mindenkori legmelegebb pontjait összekötő vonalat hőmérsékleti (termikus) egyenlítőnek hívjuk. A térképeken az angol neve (Intertropical Convergence Zone) alapján ITCZ-vel jelölik. A hőmérsékleti egyenlítő futása a tenger és a szárazföld eltérő felmelegedése miatt nem párhuzamos az Egyenlítővel. ITCZ július ITCZ január

A trópusi monszun kialakulása A monszun jelenség a legerőteljesebben az Indiai-félszigeten zajlik. Ismerjük meg ezen keresztül a működésének mechanizmusát. 1. Nyári félév: az északi félgömbön délnyugati monszun A nyári félévben a termikus egyenlítő az északi félgömbön húzódik. termikus egyenlítő A A A déli félgömbről induló délkeleti passzátszél a hőmérsékleti egyenlítő felé tartva átlépi a csillagászati Egyenlítőt. Az északi félgömbre átlépve a szél iránya a Coriolis erő hatására megváltozik, jobb irányba térül el - > délnyugati irányú lesz. Egyenlítő M Ez a délnyugati szél az Indiai óceán fölött áthaladva megtelik nedvességgel. A szárazföldi fennsík felemelkedésre készteti, melyben a nagy nedvességtartalom miatt erős felhő- és csapadékképződés indul meg animáció forrása: http://www.youtube.com/watch?v=d4wknsw2h_8

A szél folytatja útját a termikus egyenlítő felé. termikus egyenlítő Egyenlítő A M A. Cherrapunji A szubkontinens belsejében, a Himalája környékén a levegő felemelkedése a magas hegységek miatt különösen intenzívvé válik. Ez a csapadék mennyiségében is megmutatkozik, egyes régebbi források e területre (Cherrapunji, India) teszik a Földön észlelhető legnagyobb évi átlagos csapadékösszeget (10 800 mm.) A nagy felhőzet és csapadék természetesen hatással van a hőmérséklet alakulására is: nyár elején (május június) megtörik a hőmérséklet emelkedése. Ennek egyrészt az az oka, hogy a megnövekedett felhőzet a napsugárzás nagyobb hányadát veri vissza. Másrészt a több csapadék nagyobb párolgással jár, ami több hőt von el a környezetétől. A déli félgömbön ilyenkor a szokásos délkeleti passzátszél fúj.

2. Téli félév: az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön északnyugati monszun Télen a hőmérsékleti egyenlítő a déli félgömbre tolódik. Ezért az északkeleti passzát veszi vissza az uralmat. India esetében ez a szél száraz, kontinentális területek felől érkezik, ezért vízgőzben szegény. Csapadékot nem hoz, így Indiában télen szárazság van. Kivételt képez ez alól India keleti partvidéke, valamint Sri Lanka északi része, mivel a száraz levegő a Bengál-öböl fölött áthaladva újra nedvességet vesz fel, amely ezeket a területeket elérve csapadék formájában kihull. Északkeleti passzát északnyugati monszun Az északkeleti passzátszél az Egyenlítőn áthaladva a déli félgömbön balra térül el, így északnyugati irányúvá válik. Ez a szél Észak-Ausztrália térségében hoz bőséges csapadékot. December/január Animáció forrása: http://www.youtube.com/watch?v=wxugysm2d8k

A monszun intenzitása évről-évre számottevően változhat, néha oly mértékben, hogy a monszun-csapadék katasztrofális következményekkel jár. A túlzott csapadékmennyiség néha hatalmas árvizeket okoz. Video forrása: http://www.youtube.com/watch?v=wwaza6dq220 Máskor éppen ellenkezőleg, az elmaradó csapadék miatt súlyos aszály pusztít, mint pl. 2013-ban. video forrása: http://www.youtube.com/watch?v=eneclowpir0

A mérsékelt övezeti monszun Évszakosan változó irányú monszunszél kialakul a mérsékelt övezetben is. A mérsékelt övezeti monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok évszakosan eltérő hőmérséklete határozza meg. Nyáron a szárazföld jobban felmelegszik, mint a tenger vize, ezért szárazföld fölött felszálló, a tenger fölött leszálló légmozgás alakul ki. A szél így az óceán felöl fúj, csapadékot szállítva a szárazföld fölé. Télen fordított a helyzet, a tengervíz a melegebb, így a szárazföldek belseje felől száraz levegő áramlik a tenger. Ez a jelenség a szárazföldek keleti peremén alakulhat ki, e területekre ugyanis a kontinensen átkelő nyugati szél már száraz légtömegként érkezik meg, illetve nyáron a kontinens belső területein az erős felmelegedés miatt kialakult alacsony nyomás vonzza az óceáni légtömegeket. A legszabályosabban Ázsia keleti partvidékén alakul ki, de megfigyelhető Észak-Amerikában is. meleg A meleg levegő felemelkedik, helyére páradús levegő áramlik a tenger felől. A szárazföld felől záraz levegő áramlik a tenger felé

Helyi szelek Az általános légkörzésben megismert, nagy területekre kiterjedő állandó légmozgások mellett a Föld számos pontján alakulnak ki időszakosan fújó helyi szelek, amelyek jelentősen módosítják az uralkodó szélviszonyokat. A helyi szeleket mindig helyi földrajzi viszonyok pl. domborzat, nagyobb vízfelület stb. alakítják ki. A három leggyakoribb helyi szél: - a parti szél, -a hegy-völgyi szél és -a bukószél. Most ezekkel a helyi szelekkel fogunk megismerkedni.

Parti szél A parti szél a tó- és tengerpartokon tapasztalható, napszakosan váltakozó irányú szél. Kialakulását ugyanúgy a vízfelszín és a szárazföld eltérő felmelegedése okozza, mint a mérsékelt övi monszunszelek esetében, de a lépték sokkal kisebb, és nem a téli és nyári félév közötti hőmérséklet különbség, hanem a nappal és az éjszaka közötti hőmérséklet különbség a kiváltó ok. Napsütéses időben nappal a szárazföld gyorsan és intenzíven melegszik, így melegebb lesz, mint a tó vagy a tenger felszíne. Emiatt a levegő a felszín közelében a hidegebb, magasabb nyomású vízfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A magasban aztán záródik a kör, és a szárazföld felől áramlik a levegő a víz felé. Éjjel a helyzet fordított. A tenger, vagy tó nehezebben hűl le, ezért derült éjszakákon a vízfelszín lesz a melegebb, és a levegő a hidegebb szárazföld felől áramlik a melegebb tenger felé, és a magasban záródik a kör. Parti széllel találkozhatunk a Balatonnál is.

Hegy-völgyi szél A napszakosan változó irányú légmozgás oka a hegytető és a völgy eltérő felmelegedése. A napnyugtát követően erősödő kisugárzás hatására a hegyoldalakon, a felszínhez közel gyorsan csökken a levegő hőmérséklete. Emiatt egy adott magasságban a felszínhez közeli levegő hőmérséklete lesz a legalacsonyabb. A környezetéhez képest hidegebb és ezért sűrűbb levegő lefelé süllyed. Így éjjel a szél a völgy irányába fúj. A napfelkeltét követően a nagyobb beesési szög miatt a besugárzás hatására gyorsabban növekszik a lejtők közelében elhelyezkedő levegő hőmérséklete, mint ugyanabban a magasságban, a felszíntől távolabb. A környezeténél melegebb levegő a lejtő mentén felfelé emelkedik. Nappal a szél tehát a hegytető felé fúj. A lejtő fölé emelkedő levegőben gomolyfelhők alakulnak ki.

Bukószél Bukószélnek a hegységek széliránnyal ellentétes oldalán leáramló szelet nevezzük. A főnszél egy száraz meleg bukószél. A főnjelenség közismertebb magyarázata a hegyek szél felőli (luv-oldal) oldalán történő csapadékképződés, amiről tudjuk, hogy látens hőfelszabadulással jár. Ez a hőtöbblet jelenik meg a széliránnyal ellentétes lee-oldalon. A hegyeknek ütköző nedves levegő felemelkedésre kényszerül, lehűl, megindul a felhő- és a csapadékképződés. A felhőben a hőmérséklet 100 m-ként kb. 0,5 C-al csökken a magassággal. A csapadékhullással a légtömeg elveszíti nedvességtartalmának egy részét. A hegygerincen átbukó légtömeg süllyedésbe kezd és a kevesebb víztömeggel rendelkező felhőzet gyorsan elpárolog. Ezt követően 100 méterenként közel 1 C-al emelkedik lefelé a hőmérséklet így a hegy lábánál a luv-oldalhoz képest magasabb hőmérsékletet tapasztalunk.

Néhány ismert helyi szél Bóra: a Dalmát tengerpart hideg ÉK-i szele ősszel és télen. Viharos erejű. Chinook: a főn neve a Sziklás-hg. K-i oldalán. DNy-ról fúj, hideg időszak után. A hőm. 15 perc alatt 10-20 C-ot emelkedhet. Nemere: Erdélyben a K-i, ÉK-i Kárpátok zord bukószele. Heves por- és hóviharok kísérhetik. Sirokkó: a Szaharából érkező forró, száraz, D-i, DK-i szél.

Zivaratok A helyi szelek után foglalkozzunk egy másik fontos időjárási jelenséggel, amelyek szintén helyi léptékben fordulnak elő. Ezek a zivatarok. A zivatar fogalmával már a csapadék képződés folyamatának tanulásakor megismerkedtünk. Tudjuk, hogy a zivatar valójában légköri elektromos jelenség (villámlás, amit dörgés kísér), de kapcsolata a felhőzettel, a csapadékkal és a széllel nagyon szoros. Ugyanis a zivatart gyakran hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék, jégeső és viharos szél kíséri. A zivatarfelhők gyakran hatalmas méretűvé nőnek, bizonyos tényezők hatására un. szupercellák alakulhatnak ki, amelyekből pusztító erejű forgószelek, tornádók keletkezhetnek. A továbbiakban a zivatar kialakulásának folyamatával, a szupercellákkal és a tornádókkal ismerkedünk meg.

A zivatarfelhő keletkezését kiváltó tényezők A felhő- és csapadékképződés folyamatának megismerésekor már tanultuk, hogy mik a felhő keletkezését kiváltó tényezők. Ezek természetesen ugyanúgy érvényesek a zivatarfelhő esetében is, de a leghevesebb zivatarok esetében ezekhez még további tényezők is hozzájárulnak. Nézzük sorra ezeket: 1. A hőlégballon hatás Ennek eredménye a konvekció, vagyis a felmelegedett levegő felfelé áramlása. Ennek mechanizmusáról már tanultunk. Tudjuk azt is, hogy a vízgőz kicsapódásakor felszabaduló látens hő ezt a folyamatot tovább gerjeszti, úgy működik, mint a hőlégballon esetében a levegőt melegítő gázégő.

2. A torlasztó hatás Ez a hatás alakul ki a hidegfront esetében, vagy olyan területeken, ahol a levegő összeáramlik (konvergencia), vagy valamilyen domborzati tényező (pl. hegyoldal) miatt felemelkedésre kényszerül. Mindegyik esetben az eredmény a levegő feláramlása. 3. A szélnyírás A harmadik hatás a szél magassággal való változása, a szélnyírás. Ennek szerepe akkor jelentkezik, amikor már kialakult a zivatar, amely sok szempontból egy hatalmas kéményhez hasonlít. A magasban fújó erős szél a Bernoulli-hatás (kéményhatás) miatt hozzájárul a feláramlás erősödéséhez, amitől a zivatar még erősebb lesz. Ugyancsak ez a szélnyírás játszik szerepet a forgó zivatarfelhők, a szupercellák kialakulásában.

A zivatarfelhők szerkezete és a levegő áramlása zivatarokban, illetve közvetlen környezetükben A zivatarfelhők fejlődésének három szakasza van. 1. A fejlődő állapotban a felhő nagy részében a levegő felfelé áramlik, kialakulnak a felhő- és csapadékelemek. 2. A kifejlett állapotban a felhő eléri a legnagyobb magasságát, megkezdődik a csapadék kihullása, s egyúttal a felhő egy részében a levegő lefelé kezd áramolni. 3. A leépülő állapotban a csapadékhullás intenzitása gyengül, a felhő nagy részében a levegő lefelé áramlik és kialakul a felhő üllője.

A zivatarfelhő kifutó szele Zivatarok idejében gyakran tapasztaljuk, hogy a szél megerősödik, viharossá válik. Ennek oka a zivatarfelhő kifutószele. A zivatarfelhő szerkezetének megismerésekor láttuk, hogy mind a kifejlett, mind a leépülő szakaszban a zivatarfelhőben leáramló légmozgások vannak. A leáramló levegő a földfelszínt elérve a szélrózsa minden irányába szétterül. Ez a kifutó szél. A kifutószél jelentősen módosítja az eredeti szél sebességét. Az eredeti széliránnyal megegyező irányú kifutószél sebessége hozzáadódik az eredeti szélsebességhez, ez okozza a hirtelen, nagymértékű szélsebesség növekedést. Az ábrán látható, hogyan módosítja a zivatarfelhő kifutó szelének hatása a szélviszonyokat.

A zivatarok fajtái 1. Egycellás zivatarok A zivatarok legegyszerűbb fajtái a helyi, un. egycellás zivatarok. Ezeknek a zivataroknak a kialakulását a hőlégballon hatás okozza, hőzivataroknak is nevezik őket. Élettartalmuk 30 perc alatti, ritkán okoznak nagy károkat. 2. Multicellás zivatarok A muticellás (sokcellás) zivatarok esetében több zivatarcella alakul ki egymást követően. A kialakulásuk oka az, hogy az első zivatarcellából a földfelszín közelében kiáramló hideg levegő (kifutó szél) úgy viselkedik, mint egy hidegfront. Felemelkedésre kényszeríti a zivatarcella előtt lévő meleg, nedves levegőt. Kialakul egy új cella, ennél is megismétlődik a folyamat. A multicellás zivatarok élettartama 30 perc fölötti, gyakran a 2-4 órát is eléri.

Zivatar vonalak A zivatarok gyakran vonalba rendeződnek. Ez különösen a hidegfrontok esetében, vagy a front előtti instabilitási vonalak (álhidegfrontok) mellett gyakori. Orkán erejű széllel, jégesővel, heves villámlással járhatnak. 2006. augusztus 20-án is egy hidegfronthoz kapcsolódó zivatar vonal vonult át az országon. Pécs-Veszprém vonalában kialakult zivatarvonal

Szupercellák Az utóbbi időkben sokszor hallunk szupercellák pusztításáról a nyári zivataros időszakban. Ez a szó úgy vonult be a köztudatba, hogy csak kevesen ismerik a jelentését. A szupercellát legegyszerűbben olyan zivatarfelhőként definiálhatjuk, mely forgó feláramlást tartalmaz, és valójában ez is a leglényegesebb különbség a szupercella és a többi zivatarfelhő típus között. Létrejöttéhez nemcsak a hőlégballon hatás és a kémény effektus kell, hanem az is, hogy a szélnyírásból eredő vízszintes tengelyű örvényességet a megkezdődő függőleges légmozgások függőleges tengelyűvé változtatják, kiváltva ezzel a Cb forgását. Az ábrán a szupercella szerkezetét láthatjuk.

A szupercellák egyik fontos ismertetőjele a hosszú élettartam, jelentős részük 3-7 órán át is életben maradhat megfelelő feltételek esetén. A szupercellák heves viharokat okoznak, orkán erejű széllel, jégesővel, felhőszakadással járnak együtt. Sőt, a pusztító tornádók legnagyobb része is szupercellában alakul ki. A videón a 2012.07.29-én a Balatonon pusztító szupercellát láthatjuk. Jól megfigyelhető a felhő forgó mozgása.

Tornádó A tornádó pusztító erejű forgó légoszlop, amely a zivatarfelhőből nyúlik le és kapcsolatban van a földfelszínnel. Ha a lenyúló légoszlop nem éri el a talajt, akkor tubáról beszélünk. A tornádók átlagos élettartama 2-3 perc, átmérőjük pár métertől pár kilométerig terjed. A földfelszínen hagyott nyomuk pár métertől akár több száz kilométerig is húzódhat. Általában szárazföld fölött alakulnak ki, a térképen a színezett területek mutatják a leggyakoribb kialakulási helyeket. Az ábra forrása: NOAA, http://www.ncdc.noaa.gov/oa/climate/severeweather/tornadoes.html

A tornádók kialakulása A tornádók leggyakrabban a szupercella falfelhőjéből nyúlnak le. Ezek a legpusztítóbb és leghosszabb élettartamú tornádók. a tornádó szerkezete falfelhő (Forrás: Kids Encyclopedia (http://kids.britannica.com/thunderstorms_tornadoes/ocliwea122a4.html tornádó Vannak nem szupercellás tornádók is. Ezek a kifutószél front felhőjéből alakulnak ki. Rövidebb élettartalmúak és kisebb károkat okoznak. A tornádók intenzitásának megadására 2007 óta a korrigált Fujita-skála, használatos. A legpusztítóbb F5-ös tornádókban 322 km/ó fölötti szél is előfordul. Ennek pusztítása rettenetes: az erősebb szerkezetű házak is megsemmisülnek, autóméretű törmelékek repülnek lövedékként akár 100 métert is, a toronyházakban is jelentős szerkezeti károsodás keletkezik.

Észak-Amerikában különösen sok pusztító tornádó alakul ki. Egy ilyen eseményről készült ez a film. A Földön eddig a legerősebb széllökést, kb. 484 km/órát Oklahoma City (USA) közelében mérték egy tornádó tölcsérjében 1999. május 3-án. video forrása: http://natgeotv.com/hu/joplin/videok/viharzona A Missouriban található Joplin városka az idő túlnyomó részében a nyugalom szigete, 2011. május 22-én azonban elszabadult itt a pokol: egy 5-ös erősségű tornádó csapott le a településre, 300-350 km/órás széllökéseivel templomokat, irodaházakat lerombolva, egész lakónegyedeket felismerhetetlenné téve. A katasztrófában több mint 150-en meghaltak.

Kisebb tornádók nálunk is kialakulhatnak, szerencsére nem annyira pusztítóak, mint pl. Észak Amerikában Ezt a videót Mezőkövesden készítették 2010. augusztus 16-án. A video forrása: https://www.youtube.com/watch?v=pi23xad0qr8

A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB TUDNIVALÓK, ÉRDEKESSÉGEK, FELADATOK

Mérsékelt övezeti ciklonok, tájfunok, hurrikánok, tornádók: mindegyik forgó mozgást végző légköri képződmény, amelyekben a szél és a csapadék súlyos pusztításokat okozhat. Gyakran hallunk felőlük, sokan mégis összekeverik ezeket. Ismételjük át a legfontosabb tulajdonságaikat. 1. A mérsékelt övezeti ciklonok erősen eltérő tulajdonságú (hideg-meleg) légtömegeket határoló felület, a front hullámzásából alakulnak ki. Átmérőjük a legnagyobb a három képződmény közül: 1000-5000 km. Frontok vannak bennük. 2. A trópusi ciklonok mindig a meleg tengerek felett keletkeznek. Nincsenek bennük frontok. Átmérőjük 400-500 km. A Csendes-óceánon hurrikánnak, az Indiai óceánon tájfunnak nevezik őket. 3. A tornádók helyi jelenségek, a zivatarfelhő forgó mozgása következtében a felhőből a talajig lenyúló képződmény. Élettartamuk rövid, néhány perc. Átmérőjük pár métertől pár kilométerig terjed. Általában szárazföld fölött alakulnak ki.

Egy japán származású amerikai kutató, Theodore Fujita 6 kategóriába sorolta a tornádókat. Az osztályozás alapja az okozott kár nagysága. Az alábbiakban a 2007-ben korrigált Fujita skála látható: EF0 (gyenge), szélsebesség: 105 137 km/h a tetők sérülhetnek, eresz csatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek. (Azok a tornádók amiknek nincs bejelentett pusztítása, mindig EF0-sak) EF1 (mérsékelt), szélsebesség: 138 178 km/h a háztetők felszakadnak, ajtók leszakadnak, ablakok betörnek, a mobil házak felborulnak. EF2 (nagy), szélsebesség: 179 218 km/h a tetőszerkezetek leszakadnak, a mobil otthonok teljesen elpusztulnak, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek EF3 (erős), szélsebesség: 219 266 km/h teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés nagyobb épületekben (például bevásárlóközpontok), a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, nehezebb gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben. EF4 (pusztító), szélsebesség: 267 322 km/h az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben. EF5 (katasztrofális) szélsebesség: >322 km/h a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.

Magyarország jellegzetes helyi szele a bakonyi szél, a Bakonyból a Balatonra lezúduló északnyugati szél. Az alábbi videó ezt a jelenséget örökítette meg.

Ellenőrző kérdések 1. Ismertesd a trópusi monszun szélrendszer kialakulásának okát és folyamatát 2. Melyik állítás igaz? A:Nyáron az Indiai-félsziget területére az északkeleti passzátszél hoz bőséges csapadékot B:Nyáron az Indiai-félsziget területére a délnyugati monszunszél hoz bőséges csapadékot. C:Télen az Indiai-félsziget területére az északkeleti passzátszél hoz bőséges csapadékot D:Télen az Indiai-félsziget területére a délnyugati monszunszél hoz bőséges csapadékot. 3. Miért fontos a monszun a Dél- és Délkelet-Ázsia országai számára? 4. Melyik állítás igaz? A: A mérsékelt övi monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok évszakosan eltérő hőmérséklete határozza meg. B: A mérsékelt övi munszunok kialakulásának oka a termikus egyenlítő vándorlása. C: A mérsékelt övi monszun kialakulásának oka a tenger és a szárazföld napszakosan eltérő felmelegedése. 5. Melyek a leggyakoribb helyi szél fajták?

Ellenőrző kérdések 6. Melyik irányba fúj nappal a parti szél? Indokold meg, hogy miért! A: a szárazföld felé B: a vízfelszín felé 7. Melyik irányba fúj éjszaka a hegy-völgyi szél? Indokold meg, hogy miért! A: a völgy felé B: a hegycsúcs felé 8. Melyek a zivatarfelhő keletkezését kiváltó tényezők? A: B: C: 9. Mi különbözteti meg a szupercellát az átlagos zivatarfelhőtől? 10. Melyik légköri képződményre igazak az alábbi állítások? a.) tornádó, b.) trópusi ciklon, c.) mindkettőre A: Általában szárazföldek fölött alakul ki: B: Átmérője 400-500 km:.. C: Nincsenek bennük frontok:. D: A meleg tengerek fölött alakul ki:. E: A zivatarfelhőből a talajig nyúlnak le: