KÖNYVELŐI KLUB - 2013. NOVEMBER 13. - BUDAPEST Konzultáns: Varga Hajnalka okl. adószakértő ADÓZÁSSAL ÉS ZÁRÁSSAL KAPCSOLATOS SPECIALITÁSOK A feltöltési kötelezettség teljesítése Azt mondja a társasági adó törvény mellett az adózás rendje, hogy azon gazdálkodó szervezetek, amelyek kettős könyvvitelt vezetnek, belföldi illetékességű adózónak minősülnek, sőt a külföldi gazdálkodó szervezet is, ha belföldön kifejtett tevékenysége után adóalanyiságot élvez. 100 millió feletti árbevétel esetén köteles feltöltési kötelezettségének eleget tenni az Art. alapján. Ennek a dátuma minden évben, tárgyév december 20.-ával egyenértékű. A feltöltési kötelezettségről azt kell tudni, hogy a társasági adóban, ellentétben a helyi adóval, bevallásra is kötelezettek vagyunk, amelynek a 1301-es bevallásban kell eleget tenni. Viszont a specialitása a társasági adóelőleg kiegészítésének, hogy ha az adóalany egyéb éves adóbevallásra kötelezett azon költségvetéssel, államháztartással szembeni kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, amit neki a 1301-es bevallásban kell teljesítenie, akkor a feltöltést külön kell a 01-esen beadnia, és az összes többi kötelezettséget az éves adatszolgáltatásra előírt határidőig, tárgyévet követő év február 25.-ig kell teljesítenie. A kiegészítés és a külön másik bevallási kötelezettség nem minősül dupla bevallásnak, és nem kapunk duplikált hibát visszaértesítéskor. Ha az adózó feltöltésre kötelezett, azonban előleg vonatkozásában már adóévben teljesítette azon kötelezettségét, hogy a következő bevallásban, vagyis a május 31.-én majd bevallandó 100%-os társasági adójának értékösszegét elérte, akkor is be kell adnia a 01-es bevallást, csak nulla értéken kell a feltöltés értékösszegét szerepeltetni. De az adóhivatal ugyanúgy vizsgálja a bevallási kötelezettség elmulasztását, és szankcionálhatja az adózót abban az esetben, ha ezen teljesítést elmulasztotta a megfelelő határidőig. Az egyéni cég érdekesen alakul az áttérés évében, hiszen a társasági adóalanyiság lezárásán túl neki a következőt is vizsgálni kell, egy esetkörben: 2010 óta a jogalkotó lehetőséget biztosít az egyéni vállalkozóknak arra, hogy átalakuljanak egyéni céggé. Azon egyéni vállalkozóknak érdemes ezt az átalakulási folyamatot választani, akiknek például jelentős eszközállománya van, hiszen ilyenkor nem valósítja meg átalakulás során a vállalkozásból kivont eszközök SZJA kötelezettség teljesítését. 1
Ha van egy olyan egyéni cég, aki egyéni vállalkozóból átalakult, és nem nulláról indítja az egyéni céget, egyrészt nem beszélünk jogutódlással történő átalakulásról, viszont az átalakulás során a SZJA törvény is megfogalmaz olyan kedvezményeket, amelyeket a társasági adó beenged. Ezért a könyvviteli szolgáltatóknak háttér analitikában mindaddig ezen kedvezményeket nyilvántartásban kell hagyni és figyelni kell, amíg azok az időszakok el nem telnek, amelyeket a SZJA követelt meg kedvezmény érvényesítése jogcímén. Ha most egy ilyen egyéni cég társasági adóalanyisként megy át KIVA-ba, akkor fennáll a kötelezettség könyvviteli oldalról a következők miatt: egyrészt nézni kell, hogy van-e a háttér analitikában olyan tétel, amit átalakulás során egyéni vállalkozóból hozott egyéni cégbe, és a SZJA megkövetelt, és vannak-e ugyanúgy olyan tételek, amelyeket társasági adóként élvezett, mint kedvezményi oldal, és beenged a KIVA törvény. Mindkettő vizsgálatánál ezt kell továbbhozni, és figyelni kell, hogy áttéréskor beengedi-e, nyilvántartható-e, biztosítani lehet-e a feltételrendszereket, mert akkor ugyanúgy megilleti ezen kedvezmény joga, mint minden összes másfajta társas vállalkozást, aki társasági adóalanyként megy át. Ha vannak olyan tételek, amelyek sajnos nem mehetnek át a kedvezményes kulcsba, egyéni cégként is köteles a záróbevallás során ezt figyelembe venni. Kis- és középvállalkozások adókedvezményéhez, szintén joghatást fűz a törvényalkotó. De minimis támogatásnak minősül és azt mondja a törvény szövegezése, hogy ha az adóalany beruházási hitelt vett fel, akkor a tárgyévi hitelkamat kedvezményét adókedvezményként érvényesíteni lehet, 40%-át, maximum 6 millió forintot. Ha jogutód nélküli megszűnés esetkörét vizsgáljuk, akkor beáll annak a kérdésköre, hogy 4 éven belül vissza kell tekinteni, hogy erre a hitelre vonatkozó kedvezményen belül a hitelből beszerezte-e azt a gépet, berendezést, beruházást aktiválta-e, amelyre a kedvezményt érvényesítette. Fő szabály szerint, ha nem, akkor a korábban igénybe vett adókedvezményt, mint meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt vissza kell fizetni. A KIVA törvény viszont azt mondja, hogy beengedi ezen adókedvezményi kategóriát is, feltételrendszere, hogy azt a négy éves aktiválási és üzembe helyezési időpontot vizsgálni kell, és ki kell mutatni, hogy a beruházás négy éven belül aktiválásra került. A KIVA-s esetében azt mondja a jogalkotó, hogy kétféle esetkörben szűnik meg a KIVA alanyisága. Az egyik a saját elhatározás, a másik, hogy a KIVA törvényben nevesített valamilyen ok teljesülése esetén megszűnik az adóalanyiság. Ezek az okok jellemzően a következők: vagy a belépéshez jogosító árbevétel túllépését jelenti, vagy ha az átlagos statisztikai állományi létszám 50 fő fölé duzzad, vagy az adószám felfüggesztés, törlése, vagy a bemenetelkor megkövetelt maximált egymillió forintos köztartozás túllépése, ha negyedév utolsó napján ezt ki lehet mutatni. De, ha átalakul, kényszertörlés hatálya alá kerül, végelszámolják, vagy felszámolják a céget, a felszámolási eljárás napjától megszűnik a KIVA alanyiság. 2
A kikerülést követő naptól kezdve szintén önálló üzleti évet kell nyitni, mert visszatér a társasági adó alanyiság időszakára, és TAO alany lesz. Ilyenkor soron kívüli adóbevallási kötelezettséget ír elő az adózás rendje, és azt mondja ki, hogy az adóalanynak a megszűnést követő 5. hónap utolsó napjával teljesítenie kell ezt a kötelezettségét. Le kell zárni a kisvállalati adó alanyiságot, majd be kell adni egy záróbevallást, és onnantól kezdve törtidőszakban meg kell nyitni a hátralévő időszak önálló üzleti évét, mint társasági adózó. Az adóalany az adóalanyiság megszűnését követő 24 hónapig nem térheti vissza a kedvezményes adókulcsba, és ez független attól, hogy saját döntésből került ki, vagy valamilyen jogkövetkezmény teljesülése miatt került ki az adóalanyiságból. KIVA esetében, választási lehetőséget biztosított a jogalkotó az előlegalap megállapításánál. Lehet arról nyilatkozni, hogy csak az előlegalapot a pénzforgalmi eredmény alapján állapítja meg, ami azt jelenti, hogy attól függően, hogy havi vagy negyedéves előleg kötelezett, csak a záró pénzforgalmi egyenleget kell nézni. Ha negyedéves, akkor negyedév utolsó napjának bank, pénztár egyenlege, mínusz a nyitó bank, pénztár egyenlege, és ezt mind a négy negyedévben lehet vizsgálni. Ez a kedvezményes lehetőség nagyon jó a gyakorlati életben, mert könnyű az előlegbevallást kitölteni, de adózói oldaláról nézve van egy rendszerbeli hibája, mégpedig az, hogy már előlegek vonatkozásában az adóalany adóév végére túlfizetésbe csúszhat. Az előleg bevallási nyomtatványnak van egy másik nyilatkozási lehetősége, ahol azt jelöljük, hogy gondolván arra, hogy ne keletkezzen túlfizetés, ezért lehet úgy is nyilatkozni, hogy az előleg alapok megállapítása során kívánja a törvényalkotó által biztosított összes korrekciós tétel figyelembe vételét. Ilyenkor megnyílik a kötelezettség, hogy minden egyes előlegalapot korrekciózó, növelő és csökkentő tételt figyelembe lehessen venni. Ez viszont a gyakorlati munkában azt jelenti, hogy minden egyes előleg időszakában, bevallási időszakban egy mini zárást kell végrehajtani ahhoz, hogy minden egyes korrekciós tételt végig lehessen modellezni megfelelően. Ha egyszer egy előleg alap megállapításánál ezt alkalmazta, onnantól kezdve adóévben előleg megállapításánál nem lehet ettől eltérni. A kisvállalati adó időszakában elszámolt költséget, ráfordítást teljesen elszámoltnak kell tekinteni társasági adósként, illetőleg a kisvállalati adós időszakban beszerzett tárgyi eszközöket és immateriális javakat társasági adó szempontjából nulla értéken kell nyilvántartani. Tehát a háttér analitikát úgy kell vezetni, hogy a nyilvántartás szerinti értéke ezen eszközöknek nullának kell lennie, ha lehetőség van, mert nem 100%-ban csökkentette a KIVA-s adóalapot, akkor időarányosan kell figyelembe venni. Kisvállalati időszaknál, amit társasági adóalanyként bevitt a KIVA-ba (eszközöket), beengedi a törvényalkotó, és az értékcsökkenést el lehet számolni velük szemben, viszont mikor visszatér KIVA-ból társasági adóba, ezt a hármas vagy kettes halmazt a háttér analitikában úgy kell vizsgálni és nyilvántartani, hogy a KIVA-s időszakban elszámolt értékcsökkenés megy a KIVA-ba, a fennmaradó időszakot érintő értékcsökkenés, pedig jön a társasági adóba. 3
Azon adókedvezményeket, amelyeket még mindig hoz az érintett, mert csak pár hónapos KIVA-s volt, amelyek továbbra is évek számában ott függnek adóalap csökkentésben, vagy az egy darab adókedvezmény vonatkozásában a beruházási kedvezmény oldaláról, ami évek számához kötődik, a KIVA-s időszakot teljes egészében bele lehet számítani az évek múlásának időszakában. Tehát ott nem kell megosztottan semmit sem külön kezelni, vagy megosztottan figyelembe venni. Ha kikerül a KIVA-ból, akkor nemcsak a KIVA záró bevallást kell elkészíteni, hanem 60 napon belül köteles az adóalanyiságot a megszűnés hónap első napjától a következő év júniusáig társasági adóelőleget számolni és bevallani. Ugyanis innentől kezdve, mivel visszajön társasági adóba, visszaáll a fő szabály, hogy előlegkötelezettség nyereséges működés esetén marad. A KIVA megszűnésének évében elszámolt bevétel egy százaléka lesz a negyedéves előlegkötelezettség, abban az esetben, ha teljes adóévben KIVA-s volt. Ha törtidőszaki volt a működés, akkor az adott hónapra számított összeg egy százaléka lesz az a negyedéves társasági adóelőleg fizetési kötelezettség, amit onnantól kezdve TAO előlegként köteles fizetni. A KATA esetében azt mondja a jogalkotó, hogy bármikor bejelentkezhet a hatálya alá, elektronikusan kell eleget tenni a bejelentkezésnek, különböző nyomtatványokon, a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók besorolásától függően vagy 201, vagy a 101, vagy a 101E jelű nyomtatványon kell eleget tenni a bejelentkezésnek. A bejelentkezést követő hónap első napjától él a kedvezményes adózás. Amikor bemegyünk, a KATA-ban is egy mérlegelési jogosultság van, hogy megéri-e ebbe a kedvezményes adózásba átmenni. Átlépéskor nem szabad elfelejteni azt, hogy a tételes adó megfizetésével vizsgálja a törvényalkotó, hogy mellék- vagy főfoglalkozású KATA-sról van szó. A mellékfoglalkozású KATA-snak nem ad semmiféle biztosítotti jogviszonyt, a főfoglalkozású KATA-snak viszont igen, és ezért oda kell arra figyelni, hogy mivel lényegesen alacsonyabb a tételes adó, mint a főfoglalkozású társas vállalkozó közteher fizetési kötelezettsége, ezért a biztosítotti jogviszonyban nem ad minimálbérre teljes biztosítást, csak 81.300 forint értékösszegben. Ezért bemenetelkor ennek kell lennie az első fő szempontnak, amit vizsgálunk. Aki nyugdíjazás előtt van, annak mérlegelnie kell azt, hogy tekintettel arra, hogy minimálbér alatti a biztosítotti jogviszony, nem ad 365 napos szolgálati időt az adóév, ha egész adóévben kitölti a KATA-t, akkor sem. A KATA-snak arra is oda kell figyelnie, hogy a működése során kíván-e hitelt felvenni. A vállalkozóknak megnyílt újra a kedvezményes 2,5%-os hitelfelvételi lehetősége, ami optimálisan rengeteg vállalkozás fejlesztése célból érvényesíthetik, egy nagyon jó konstrukció. De például megtörtént eset alapján, egy KATA-s esetében egy adott 4
hitelintézetnél az eljáró kolléga azt mondta, hogy nem nagyon szeretnének, sőt nincs is benne a nevesített hitelezési adóalanyok körében a KATA, nem foglalkoznak a KATA-sokkal, mivel a KATA-s bevételi nyilvántartást vezet, hiányzik az adós minősítésnek az a pontozása, ami a vállalkozóknál bekért főkönyv, beszámoló és egyéb adatok alapján megvan. Ugyanez történt az EVA-soknál, annak idején, amikor elindult az EVA. Mivel csak 81.300 forint erejéig ad biztosítotti jogviszonyt a KATA, aki anyasági ellátásokat tervez, annak is ugyanígy mérlegelnie kell, hogy belép-e, vagy sem, hiszen az anyasági ellátások minősítésénél a 81.300 forint lesz a kiindulási alap. Áttéréskor viszont különbséget kell tenni az SZJA és a TAO vonatkozásában, hiszen a jogalkotás a két kedvezményes adókulcsot úgy nyitotta meg, hogy egyéni vállalkozó, mint SZJA, és egyéni cég, magánszemély tulajdonosként rendelkező kkt és bt, mint társasági adós áttérőnél. Az SZJA törvény a következőt mondja az áttérés szabályaira: bejelentkezés előtti nappal zárni kell az egyéni vállalkozást, és az addig felmerült bevételt, és keletkeztetett kiadást egyéni vállalkozóként kell elszámolnia. Ha valamilyen átmeneti időszakban már a KATA-s adóalanyiság áll fenn, de az egyéni vállalkozáshoz kötődő bevétel, vagy kiadás kerül szóba, akkor arra is jogosultságot kap, hogy egyéni vállalkozóként vegye figyelembe, és a záró bevallásban elszámolja. Az egyéni vállalkozást jogutód nélküli megszűnés esetkörére kell lezárni, és ugyanúgy, mint a társasági adótörvény, bizonyos tételeket átenged majd a jogalkotó. De egyéni vállalkozónál jogutód nélküli megszűnés eseténél a készleteket speciálisan kell kezelni, ugyanis a készletei háttér analitikában, bevételi nyilvántartásban kell szerepeltetnie, és bevételként kell elszámolni, de nem keletkeztet neki majd a KATA időszaka alatt ez a tétel bevételt. A készleteinek az értékét az SZJA bevallásában külön fel kell tüntetnie. Ha az egyéni vállalkozó valamilyen eszközbeszerzésre vonatkozó adóalapot csökkentő tételt érvényesített korábban, vagy valamilyen létszámhoz kötődő létszámkedvezményt érvényesített, illetve, ha van fejlesztési tartaléka, adókedvezménye, ugyanazon lehetőséget élvezi, mint a társasági adózó, záró bevalláskor nem emel adóalapot, hanem behozhatja, és a feltételek teljesülése mellett vizsgálnia kell, hogy a KATA-s időszakban a feltételrendszereket és évek számát biztosítani tudja-e. EVA-ból KATA-ba való átlépéskor az áttérési szabályoknál az EVA-snak a záró bevallásának a benyújtása során előre az összes számlázott kintlévőségét figyelembe kell venni azon bevételeket is, amelyek még nem folytak be a megszűnés napjára, mert azokat az EVA szabályai alapján kell leadóznia. A TAO-nál kitétel, hogy tekintettel arra, hogy a jogalkotó úgy fogalmazta meg, hogy a KATA-s adóalany kikerül a számviteli törvény hatálya alól, neki még vagylagos választási lehetősége 5
sincs, mint az EVA-ban, hanem mindegyik KATA-s bevételi nyilvántartást vezet, ezért kötelez a társasági adó arra, hogy mérlegelje, és számolja az osztalékadó kiváltó adót. Ugyanaz a fő szabály, mint EVA-ban, osztalékadó kiváltó adót három év alatt három egyenlő részletben kell megfizetni, és EHO fizetési kötelezettség az osztalékadót nem terheli. Innentől kezdve nemcsak a társasági adó, hanem a számviteli törvény hatályából is kikerült. Ha a betéti társaságnak több tagja van, és csak egy tagot vitt be a KATA-ba, akit kineveztek főfoglalkozású KATA-snak és megfizetik utána az ötvenezer forintot. A KATA-s magánszemély egészséges, egyetlen hónapban sincs kieső ideje, minden hónapban, tehát 12 hónapon keresztül megfizeti a KATA-t. Helyi adóban a rá vonatkozó kedvezményes adótételt, a tételes adót választotta, tehát ötvenezer forintot megfizet az önkormányzatnak is, tehát évi 650.000 forint közterhet fizet meg. A bt optimális bevételi határérték elérésére törekszik, és december 31.-ével pontosan 6 milliót realizál. Év végén, ha visszavesszük a KATA-t, és egyéb közterheket, helyi adót, akkor 5.350.000 forintnál tart. Az a kérdés merül fel ilyenkor, hogy kié az 5.350.000 forint? Ugyanis eljött az év vége, és ez kimaradt a tájékoztató adatokból. A KATA nem írja és nem is írhatja felül a Gt.-t, ezáltal hiába, hogy nem készítünk beszámolót, muszáj arra odafigyelni a KATA-s életében, hogy év végén taggyűlési határozatot kell készíteni. Az 5.350.000 forint az a cég pénze, és rendelkeznie kell a tulajdonosoknak arról, hogy ki milyen arányban részesül, és tulajdoni hányad arányában felosztjuk a pénzt, de ha erről rendelkezünk taggyűlési határozatban, akkor felmerül az a kérdés, hogy ki hogyan adózik utána. Ugyanis a KATA-s esetében a törvény azt mondja, hogy a KATA kiváltja az osztalékadót magánszemély ágon, és az osztalékot terhelő EHO-t. De az a tag, a bt többi tagja, aki nem ment be KATA-ba, annak a tagnak a kifizetett összeg nem nevezhető osztaléknak, mert a számviteli törvény hatálya alatt nem áll, nem lehet adózott eredményt levezetni, nem lehet osztalékalapokat sem megállapítani. Azon tag, aki nem KATA-s a részére kifizetett jövedelem csak egyéb jövedelemként adózhat. Az egyéb jövedelem a legrosszabban adózó magánszemély jövedelmi forma, mert a 16% SZJA mellett a magánszemély kapja meg a 27%-os EHO kötelezettséget, és nem osztalékként állítható be az 53-as bevallásában. KATA megszűnése esetén egyéni vállalkozónál az első feladat, hogy köteles vagyonleltárt készíteni a vállalkozási tevékenységéről a KATA-s időszakában eltelt évek, hónapok vonatkozásában, minden olyan eszközt fel kell vennie, és ki kell mutatnia, amit KATA-t követően egyéni vállalkozásában kíván használni. Adóalanyiság alatt megszerzett tárgyi eszközök után az értékcsökkenési elszámolást figyelembe kell venni. Ha nyilatkozik az önkormányzatnak, hogy ő kimondottan a tételes adósoknak életre hívott adóalap után fizeti az adót, ennek értelmében székhely és telephely vonatkozásában 2,5, 2,5 millió forint adóalap után fizeti meg a két százalékot, tehát ötvenezer forint tételes adót fizet minden helyre. Ha él ezen választási lehetőségével, akkor nincs bevallási kötelezettsége, csak a közteher befizetést kell teljesítenie az önkormányzat felé. 6
Ha a KATA-s viszont nem él ezzel a lehetőséggel, vagy elmulasztotta a határidőt, akkor a helyi adó törvény azt mondja, hogy innentől kezdve az általános szabályok vagy egyszerűsített adóalap megállapítás módjával vallja be a helyi adóját. Ilyenkor viszont nem mentesül a bevallási kötelezettség alól, hiába KATA-s. A kisvállalati adóalanyiság (KATA, KIVA) időszakára vonatkozóan ötödik hónap utolsó napjáig záró bevallást kell készíteni, és azt követően a tört adóidőszaki részre lehet választani, hogy általános szabályok szerint, vagy a 80%-os egyszerűsített adóalap módja szerint választja a helyi adó bevallását. Év végi zárás 2013-as év nem változik meg abból a szempontból, hogy záráskor társasági adóbevallást kell készíteni, a nyomtatvány most a 1329-es nyomtatvány lesz. 2012-től bővül az adattartalma, és ez nem is fog idén változni. Az innovációs járulékkötelezettség, valamint az előleg és járulékkötelezettség közötti különbözetet valljuk, illetőleg a nonprofitokra vonatkozó szakképzési hozzájárulási különbözetet teljesítjük. Marad a nyomtatványok között a 1329EUD, amelyet az előtársaságok, illetve a naptári évtől eltérően adózó vállalkozói kör alkalmaznak, valamint azok az adóalanyok, amelyek forintról devizára, vagy devizáról devizanemre történő áttérés esetén kötelezettek ennek kitöltésére. Tavaly módosult a jogalkotásban az a kívánalom, hogy határozott naptári naphoz kötjük a bevallási kötelezettség teljesítését, tárgyévet követő május 31.-e lett. Az Art. viszont külön kimondja azt, hogy ha év közbeni megszűnőről van szó, akkor a megszűnést követő ötödik hónap utolsó napján teljesíteni kell a bevallást. A végelszámolás alatt álló adózók minden esetben a végelszámolás időpontjától kezdődően 12 havonta kötelesek ezt a bevallást teljesíteni. Megmarad a rendszerben továbbra is az, hogy meghatározott esetkörökben bevallást helyettesítő nyilatkozatot lehet tenni, amelyet a 1301-es bevalláson nyilatkozhatja az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestületek, és azok az egyéb szervezetek, amelyek azon nyilatkozatukat teszik itt meg, hogy nincs olyan adóbevételük, illetve adóalapjuk a bevételek között, amely társasági adókötelezettség alá tartozik. Idén nem állt fel az egyablakos rendszer az Országos Bírói Hivatallal, és a PK-141 és PK-142 nyomtatványokat postai úton kellett eljuttatni. 2014 a várományosa annak, hogy ez az 7
úgynevezett egyablakos rendszer felálljon, és az egyéb szervezetek beszámolóit elektronikusan tölthessük fel a bírói hivatal részére. Az adóalap korrekciós tételek nem változnak meg. Azt mondja a társasági törvény alkotója, hogy az eredményre gyakorolt gazdasági események hatását év végén mérlegelni kell, és ezért a 7., 8. -ban találhatóak azok az adóalapot csökkentő, illetve növelő tételeket, amelyekre egyesével figyelemmel kell lenni. Emellett ezt korrekcióztatja még a 16., 18., 28., valamint a teljes 7. fejezet, továbbá a 3. sz. melléklet az el nem ismert költségtételek vonzatában. Az adóalapot sajátos módon meghatározó szervezetek a tavalyi évtől a civil szervezetek megnevezésre hallgatnak, az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és az egyéb szervezetek. Az adóalap megállapítási kötelezettség 2012.-től, és idén 2013-ra is változatlanul vizsgálni kell, hogy elsődlegesen gazdasági, vállalkozási tevékenységet nem folytatnak nagymértékben, ugyanis, ha a gazdasági, vállalkozási tevékenységből származó bevételei alapján átsorolja őket a törvényi rendelkezés a kivételekből az általános szabályok szerint, akkor már a teljes bevételükre társasági adófizetési kötelezettség terheli őket. 2013. jelentős változás a nonprofitoknál, hogy 2014-ben meg kell majd vizsgálni, hogy maradhat-e a közhasznúsági besorolása. A PK-141 vagy PK-142-es nyomtatványnak van egy melléklete, amely automatikusan a feltöltött adatok alapján már a pontozásos szempontrendszer a tavalyi évben le kellett adni, hogy minek tettek eleget a civil törvény alapján, és minek nem. Ez 2014-ben számottevő lesz, hogy így megmarad-e a közhasznúsági fokozat, vagy sem. Nem változott meg az adóhivatal ellenőrzési joggyakorlata a 29-es bevallásokban, ugyanis aki az adományokra vonatkozó adóalap korrekciós tétellel él, mert támogatásnál ez megszűnt, de adománynál él, annak egyrészt nézik, hogy december 31.-ei fordulónappal meglegyen az igazolása. Aki volt már társasági adó ellenőrzésen, mint egyes adókötelezettség vizsgálatánál az elismert költségek között rögtön megnézi a 8-asban, hogy volt-e támogatás, és ilyenkor kapcsolódóba kiveszi a támogatottak, és a következőt nézik a gyakorlatban: a támogatásoknál megmarad a kettős bizonylati kötelezettség. Azt mondja a társasági adótörvény, hogy akkor válik a támogatás teljesen elismert költséggé - az adományon kívül -, ha rendelkezik a támogatás folyósításának időpontjára, a támogatott azon nyilatkozatával, hogy nem negatív az eredménye, és a támogatott beszámolójának elkészítését követően rendelkezik a másik nyilatkozattal, amelyben a beszámolójának, adatainak alátámasztásával igazolja, hogy valóban nem lett negatív az eredménye. Ilyenkor a NAV azt a dátumot nézi, hogy a támogatotthoz képest mikor zárt. Ha később zárt, és előbb lett feltöltve a 29-es bevallás, akkor nincs meg a második bizonylat, és a támogatás értéke elvileg el nem ismert költség a könyvekben, és benne kell lennie a 29- esben adóalapot növelő tételként. Május 31.-ét követően június elsejétől megnyílik az önellenőrzés, és az egészet le kell ellenőrizni, ha addigra megjött a második igazolás, mert akkor már elismert költség, és nincs adóalapot növelő hatása. 8
Adóalapot csökkentő tételek A veszteségelhatárolás továbbra is benne maradt a rendszerben, hogy a számított társasági adóalap 50%-áig vihető el. A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózóknál van az a kedvezményes lehetőség, hogy vagylagosan választ, tehát vagy azt mondja, hogy a társasági adóalap 50%-ában veszi figyelembe, vagy visszamenőlegesen két éves korrekcióztatással veszi igénybe a veszteséget, és ilyenkor önellenőrzés nélkül visszamenőleg számítja a veszteség elhatárolását. Az átalakulók és cégvásárlók esetében továbbra is megmarad az a törvényi kitétel, hogy veszteségelhatárolásról fő szabály szerint náluk csak akkor beszélünk, ha a TAO törvényben megfogalmazott minden követelményrendszernek eleget tett. Az egyik legfontosabb követelmény, hogy jogutódlás esetén a korábbi vállalkozási tevékenységet legalább két adóéven keresztül folytatja. A korrekciós tételeknél az egyik legfontosabb a gép, berendezés, korábban üzembe nem helyezett és tárgyévben aktivált értéke. Négy évig az eszközök között kell kimutatni. Egy kormányrendeletben külön nevesítve van egy másik kitétele, hogy csak magánszemély tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások alkalmazhatják ezt a kedvezményi kategóriát. Ahol cég a cégnek a tulajdonosa, ott ez kiesik. Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágnál akkor érvényesíthető az adóalap korrekciós tétel, ha két kitétel együttesen teljesül. 60 napon belül szerzést követően be lett jelentve az adóhivatalhoz, és legalább egy évig az eszközök között lett kimutatva. Ugyanaz vonatkozik rá, mint a bejelentett részesedésekre. A visszaírt céltartalék értékösszege, ha bevételként számoljuk el, és korábbi adóévben adóalap növelése figyelembe lett véve, akkor csökkenti a tárgyévi adóalapot. Ugyanígy viselkedik a terven felüli értékcsökkenések visszaírt értéke, továbbá csökkenti az adóalapot az adózás előtti eredményt a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés. Árfolyam különbözetekre az ellentételezett hatást saját döntés szerint be lehet állítani. A bejelentett immateriális jószág elidegenítésénél a bekerülési érték és az értékesített között érték árfolyam különbözete vonható le az adózás előtti eredménnyel szemben. A kapott osztalék adóalapot csökkentő tétel, csak az ellenőrzött külföldi gazdálkodó szervezet az, ami nem módosít. Az iskolarendszerű képzésben résztvevő szakképző iskolai hallgató gyakornoki foglalkoztatása idejére érvényesíthet kedvezményt, valamint sikeres szakmai vizsgát követően az utána maximum 12 hónapig megfizetett szochot le lehet vonni. A jogviszony folytonosságának meg kell maradnia. 9
Bírság elengedésénél csak akkor csökkent a szankció, mint elengedett szankció, ha arról adóhatósági, OEP, vagy egyéb adó-, közteher alá eső határozattal rendelkezik az érintett. A korábbi években növelő tételt idén csökkentő tételként lehet figyelembe venni. K+F-et a tavalyi évben szigorított a jogalkotás, és azt mondja, hogy kizárólagosan a saját tevékenységi körrel összefüggésbe hozható kutatás, fejlesztés az, amit az adóalap csökkentés esetén érvényesíthet az adózó. Támogatásból megvalósított K+F semmi esetre sem lehet. A műemlék felújítási költsége hosszú idő óta benne van a jogalkotási szándékban, ebben az esetben az érvényesítheti ezt a kedvezményi kategóriát, akinek a tulajdonában ez a műemlék megtalálható, és igazolni kell a tulajdonosi jogosultságokat. A Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása olyan adományjellegű támogatások köre, ahol tekintettel a támogatás céljára, nem kell vizsgálni az igazolásokat, hanem az 50%-os adóalapot csökkentő korrekciós tételeket érvényesíteni lehet. Ha az átlagos statisztikai állományi létszámot, mint mikrovállalkozó, növeli valaki, akkor érvényesítheti ezt a kedvezményt. A tárgyévben üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett eszközökre vonatkoztatva lehet figyelembe venni. Adóalapot növelő tételek Minden tárgyévben képzett céltartalék, értékvesztés, számviteli törvény szerinti tervszerinti értékcsökkenés, és számviteli törvény szerinti terven felüli értékcsökkenés halmaza automatikusan növeli az adóalapot. Növelő hatása van azoknak a költségeknek és ráfordításoknak, amelyek nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek. A társasági adó és a számviteli törvény együttesen azt mondja ki, hogy követelést el lehet engedni. Nem csak behajthatatlannak minősüli követelést lehet kivezetni a követelések közül, hanem saját döntés alapján bármilyen követelést. A számviteli törvény azt mondja ki, hogy követelés elengedése bizonylat alapján történik. Ezeknek a bizonylatoknak vagy egy tulajdonosi határozatnak, vagy egy ügyvezetői határozatnak kell lenniük. De oda kell figyelni a jogcímre, hogy mi alapján lesz kivezetve. Két dolgot kell itt vizsgálni. Először is 8. -t, és a 3. sz. mellékletet. A 8. -ban egyetlenegy növelő tétel található, ami úgy hangzik, hogy behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése adóalapot növel, kivéve, ha az magánszeméllyel szemben történik, vagy nem kapcsolt vállalkozással szemben. De a határozat megírásakor meg kell nézni a 3. sz. mellékletet, mert abban az szerepel, hogy nem 10
a vállalkozás érdekében elismert költség, ergo ezáltal adóalapot növelő tétel azon követelés elengedése, amelynek jogcíme bíróság előtt nem érvényesíthetőség, vagy az elévülés. Az alultőkésítés szabálya nem változik meg. Továbbra is vizsgálni kell, hogy itt jön be a kötelezettség, hogy nem lehet osztalékot, bujtatott módon kifizetni tulajdonosok részére folyósított mindenféle hitel, kölcsön tranzakcióztatásával. Az elmúlt évben a kapcsoltakat még jobban megszigorította a törvényalkotó, mert a kapcsoltaknál a kamatfizetési kötelezettség nélküli tranzakciókat is bele kell venni az alultőkésítés szabályaiba. Termőföldből átminősített ingatlan esetében azt mondja a törvényalkotó, hogy az ingatlan vagyon átminősítésének szokásos hozamát kell nézni adóalapot növelő tételben, ha azt értékesíti. Nem változik meg a 8. az a megítélése, amely az adó és adójellegű közteherre is vonatkozik, hogy jogerős határozatban kiszabott szankciók minden esetben növelnek, kivéve az önellenőrzési pótlékot. Jövedelemminimum számításának szabályai 2007 óta a törvényalkotó azt mondja, hogy a veszteségesen működő vállalkozásoknak is, meghatározott kivételektől eltekintve veszteséges gazdálkodás esetén is egy elvárt, minimum adófizetési kötelezettsége fennáll. Ezért hívták életre a jövedelemminimum számításának szabályait, így költségvetési bevételt képeznek az elvárt adók is ebben az esetben. 2013-tól jövedelemminimum számításának szabályainál megmarad a számítási metodika, amit figyelni kell, de kibővíti a jogalkotó egy jövedelemminimum alapot növelő tétellel, és azt mondja ki, hogy a vállalkozások, akik tagi kölcsönt tartanak nyilván a könyveikben, és 2013- ban a tagi kölcsön aránya növekszik, a növekmény napi átlagos arányának 50%-a jövedelemminimum alapot növel. Maradt a sávosan progresszív adótábla, nem változtatta meg a jogalkotó, tehát 10 és 19%- os mértékben él. Az általános adókulcs nem a 10, hanem a 19%. Azért fontos ez, mert az általános adókulccsal kell minden olyan kedvezményi kategóriát számolni, amely de minimis támogatásnak minősül, és amit külön a de minimis nyilvántartásokban a 200 ezer eurós, három éves gördülő módszer vizsgálatánál nyilván kell tartani. 11
Adókedvezmények A fejlesztési adókedvezmény az egyetlen, ami a 80%-os adókedvezményi kategóriába tartozik, az összes többi 70%-os. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmények csak maximált értékben vonhatók le, a társasági adó nyolcvan, illetve hetven százalékában. Az átmeneti rendelkezés viszont azt biztosítja, hogy az adókedvezményeket, amit nem lehetett érvényesíteni, az adózó saját döntése alapján további három évben érvényesíteni lehet. Szoftverfejlesztő bérköltségének adókedvezménye a tavalyi év óta fő szabály szerint nem érvényesíthető, csak az tudja átmeneti időszakban érvényesíteni, aki 2011. december 31.-éig ezen kedvezményi kategóriát megkezdte. A fejlesztési adókedvezmény gyökeresen megváltozott. A jogalkotás idéntől nem hátrányos helyzetű kistérségről, hanem szabad vállalkozási zónáról beszél, és a 27/2013. kormányrendelet szabályozza azon szabad vállalkozási zónákat, ahol, hogyha beruházást foganatosít a gazdálkodó szervezet, ebben az esetkörben érvényesítheti a fejlesztési adókedvezményt. Továbbra is azt mondja, hogy egy meghatározott értékösszegű beruházás esetén érvényesíthető, idéntől nem euró jelenértékben, hanem 100 millió forint jelenértékű, illetve 100 millió forint energiahatékonysági beruházás esetén. A beruházás befejezését követő 90 nap múlva az aktiválás időpontját köteles lejelenteni az adópolitikáért felelős minisztériumnak az érintett. Ha ez elmarad, az adókedvezmény érvényesítésének sincs jogosultsága. Az adókedvezmény érvényesítésében a minisztériumnak is lett kötöttsége, éves adatszolgáltatása van a NAV-hoz, hogy kik és milyen adatokat jelentettek le hozzá. Aki a 1329-es bevallásában fejlesztési adókedvezményt érvényesít, annak egy szűrőprogrammal az adóhivatal rögtön össze tudja hasonlítani, hogy minden adatszolgáltatásának a Nemzetgazdasági Minisztérium felé eleget tett-e vagy sem. A látvány csapatsportok támogatásánál a 2013-2014-es támogatási időszakra vonatkoztatva, megváltozik május 19.-én a társasági adótörvény szerkezete. A jogalkotó behoz egy kötelezettséget, és azt mondja, hogy a támogató a támogatás értékére számított társasági adókulcsnak legalább a 75%-át köteles elutalni a sportszervezet, annak a sportágnak, az országos sportági szövetségéhez, mint kiegészítő sportfejlesztési támogatás. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás elutalását elszámolja, mert ő csak 10%-os adókulccsal kalkulál, de év végén kiderül, hogy 500 millió forint adóalap felett is lesz adóalapja, akkor adóévet követően 90 napon belül a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pótbefizetésére válik kötelezetté. Az eredeti támogatás összegének további hét százalékát el kell utalnia. Sem a kiegészítő sportfejlesztési támogatás, sem annak pótbefizetése el nem ismert költség a vállalkozás könyveiben, tehát adóalapot növelő hatásúvá válik. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy mind az alaptámogatást, mind a kiegészítő sportfejlesztési támogatást nem kell egyszerre elutalni, de elutalást követően 12
mindkettőt nyolc napon belül le kell jelenteni a NAV-hoz, és van most már erre nyomtatvány, a 13SPORTBEJ. Változik az előadóművészeti szervezetek támogatása. Az előadóművészeti szervezet az jegyértékesítésének 80%-áig fogadhat be támogatást, viszont az értékösszeg vizsgálatát annyiban módosítja a jogalkotó, hogy az előző évi össz EGT térségben kimutatott jegyértékesítés 80%-áig fogadhat be támogatásokat. Az előadóművészeti szervezet a támogatás fejében semmilyen ellenszolgáltatást nem adhat. Például ide tartoznak a szponzori felületek. Ha támogatás fejében biztosítja ezeket, akkor ezen megállapodások semmisek, és az adókedvezményt sem lehet érvényesíteni. A kis- és középvállalkozások adókedvezménye nem változik, a beruházási hitel tárgyévi kamatának negyven százaléka, maximum 6 millió forint. De minimis támogatásnak minősül. A közösségen belüli ÁFA ügyletek Azt mondja az ÁFA törvény, hogy ahhoz, hogy a közösségen belüli ügyletek kedvezményét érvényesíteni lehessen az első szempont a közösségi adószám megléte. Közösségi adószám birtokában válik valaki jogosulttá arra, hogy a kedvezményeket - közösségen belüli tranzakciók esetén területi hatályon kívüli mentességnél is -, érvényesíteni lehessen. Ha nincs az alanynak közösségi adószáma, akkor mind termékértékesítési, mind beszerzési oldalról életbe lép az a fő szabály, hogy egyenes ÁFA-s ügyletekről beszélünk. Egyenes ÁFA-s ügyleteknél a közösségen belül is a hazai adókulccsal történik a számlázás, attól függően, hogy a termék milyen besorolású, 5, 18 vagy 27, viszont, ha közösségen belül szerez be terméket úgy, hogy nincs közösségi adószáma, akkor a partner adóalany a saját tagországbeli egyenes ÁFA-jával fogja küldeni a terméket. Azt érdemes vizsgálni ezeknél az esetköröknél, hogy életbe léptethető-e a belföldön le nem telepedett adózókra vonatkozó különös ÁFA visszatérítési igény. Amikor a hazai adóalany a külföldi tagországból visszaigényelheti az ő hazai kulcsukat, csak fordított irányban. Ha van közösségi adószám, akkor a közösségen belüli termékbeszerzésekre vonatkozóan azt mondja a jogszabály, hogy minden egyes beszerzés a partnertől mentesen érkezik, ők is területi hatályon kívüli mentes tevékenységként fogják kiszámlázni, és ilyenkor egy speciális kötelezettség áll be az ÁFA bevallásokban, két helyen kell szerepeltetni a közösségen belüli beszerzéseket. Egyrészt a fizetendő oldalon biztos, hogy be kell állítani, viszont a levonhatóságát a tevékenységi kör minősítése alapján kell megnézni. Hármas egységet kell figyelembe venni a levonhatóságnál, ki tudja-e mutatni, hogy az adott termék beszerzése adómentes, vagy 13
adóköteles ügylethez kapcsolódik, mert, ha adómentes ügylethez kerül a termék beszerzése, akkor hiába, hogy közösségen belül jön, akkor csak a fizetendő oldalt lehet figyelembe venni, levonási jogosultság nincs. Ha ki lehet mutatni, hogy kizárólagosan az adott termékbeszerzés adóköteles tevékenységhez kapcsolódik, akkor a 65-ös bevallásba be kell állítani a fizetendő és a levonható oldalon. Ha viszont tevékenységi kör specialitása miatt egyszerre végez közérdekű jellegű tevékenységet és egyenes ÁFA-s tevékenységet, és nem tudja egyértelműen hozzárendelni a tevékenységhez a beszerzést, akkor a levonhatósági oldalnál köteles az arányosításba figyelembe venni, a termékbeszerzések előzetesen felszámított ÁFA-jat. Vannak közösségen belül olyan adómentes beszerzések a jogszabály alapján, amikor az adómentesség azért történik, mert nem területi hatályon kívüli, hanem eleve a kinti szolgáltató valamilyen alanyi mentességet végez, vagy eleve valamilyen mentes tevékenységhez kapcsolódik. 2012-ben megváltozott a törvényalkotás ÁFA megítélés szempontjából és azt mondja, hogy közösségen belüli ügyletek esetén előlegekhez nem kapcsolódik ÁFA, tehát ezek az előleg nem ÁFA-sak, nem kerülnek bele az ÁFA hatályába, hanem nettó módon kerül kiszámlázásra az előleg értéke. A közösségen belüli ügyletek vonatkozásában van az érintettnek közösségi adószáma, akkor azt mondja az ÁFA törvény, hogy a termékértékesítést területi hatályon kívüli mentes tevékenységként lehet számlázni, de eleget kell tenni minden olyan kitételnek, ami a területi hatályon kívüli mentességet alátámasztja. Igazolni kell tudni, hogy az áru az országot elhagyta. Ha belföldön valósul meg a termékértékesítés, akkor a beszerzések ÁFA tartalmát levonásba lehet helyezni. Azok a vállalkozások, akik fő szabályként ÁFA-s tevékenységet folytatnak és közösségen belüli, vagy harmadik országba történő értékesítési tevékenységi körben mozognak, őket lehet nagy általánosságban úgy nevesíteni, hogy folyamatos visszaigénylési pozícióba kerülnek, hiszen csak a levonási oldalon van az ÁFA, görgeti, és, ha a kiutalás feltételeinek eleget tesz, akkor részére megnyílik a kiutalhatóság, mint jogintézmény. A 37. azt mondja ki, hogy nemcsak a közösségi, hanem a harmadik országban megvalósuló ügyletek esetében is vizsgálni kell a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét. Fő szabály szerint azt mondja, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybevevő székhelye, telephelye, lakóhelye vagy állandó gazdasági célú letelepedettsége megtalálható. A szolgáltatásnyújtásoknak számtalan speciális, különös szabályai vannak. 14
Például, nem a fő szabályba tartozik a személyszállítás, mert ezeknek a szolgáltatásoknak az életében az ÁFA ott jelenik meg, ahol a személyszállítással megtett útvonalszakasz érintett. Ha az útvonalszakasz osztott és egy bécsi hangversenyre fuvarozza valaki a megrendelőket, és nem adóalany a megrendelő, akkor szét kell bontani a szolgáltatás tartalmát. A határig történő számlázott tétel magyar ÁFA kulcs szerint, határon túli számlázott tétel nem magyar ÁFA kulcsos, tehát mindig az útvonal lesz az irányadó. Közlekedési eszközök rövid távú bérbeadásánál eltér a fő szabály szerint a törvényalkotó, és azt mondja, hogy a bérbevétel helyszínéhez igazodik a teljesítés helye, de vannak kivételek. A hosszú távú bérbeadást kiveszi a különös megítélésből a törvényalkotó, és azt mondja, hogy közlekedési eszközök hosszú távú - 90 nap és 30 napon túli bérbeadásnál -, nem adóalanyoknak történő bérbeadás esetében visszakerül minden a 37. fő szabályába, és így a nem adóalany lakóhelyéhez, letelepedettségéhez fog igazodni a teljesítési hely. Kivétel ez alól a kedvtelési célú hajók megítélése, itt a bérbeadás helyszíne lesz a teljesítési hely, feltéve, hogy a bérbeadó székhelye a bérbeadás helyszínével azonos. Éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatások esetén a szolgáltatás megvalósulásának a helye a teljesítés helye, tehát ahol az éttermi fogyasztás történik, ott kell vizsgálni. Ha nem adóalany maga, a szolgáltatást igénybevevő, akkor például az ügynöki szolgáltatásnál ott van a teljesítési hely, ahol az ügynöki szolgáltatás maga megvalósul. Termékfuvarozásnál az útvonalhoz kötődik a megítélés. Közösségen belüli fuvarozásnál osztott, ugyanis határig belföldi, határon túl közösségi ügylet megítélése szerint. A szakértői értékelésnek a tevékenység végzés helyén kell a teljesítés helyét megállapítani. A kulturális szolgáltatások, kimondottan a színházra és az előadóművészetre kell itt gondolni, ha adóalany a szolgáltatást igénybevevője, akkor a kulturális szolgáltatásoknál visszasorolja a 37. fő szabályába, tehát a szolgáltatást igénybevevő székhelye, telephelye és letelepedettsége az irányadó. Ha nem adóalany a szolgáltatás igénybevevője, akkor a tényleges szolgáltatás helye. Raktározási szolgáltatásnál a szerződés az irányadó a teljesítési helynél, ugyanis, ha például egy holland cég raktározási tevékenységgel, szolgáltatással bízza meg a magyar adóalanyt, de nincs a szerződésben kizárólagosan lefektetve, hogy a holland nem is mehet be a raktárba, mert nem csak a raktárt, hanem a tevékenységet is a magyar látja el, akkor az ingatlan fő szabály szerint, átveszi a raktár szolgáltatás helyét. Ha a raktározási szolgáltatás le van fektetve, és bele van írva a szerződésbe, hogy ő a raktár ajtajáig szállíthatja a terméket, ahol a raktározó átveszi, és ő mozgatja, tárolja az eszközöket, ez raktározási szolgáltatás, és ezt kell minősíteni közösségen belül. 15
Ha az szerepel a szerződésben, hogy a holland cég a raktárépületbe bemehet, és mozgathatja a saját áruját, akkor az ingatlan felülírja a raktározási tevékenységet, és az ingatlan fekvése szerinti hely szerint adózik. Összesítő nyilatkozat és bevallás Az adóalanyoknál, ha közösségi tranzakció van, életbe lép az ÁFA törvény azon rendelkezése, hogy a közösségi adószámmal rendelkező adóalany nem lehet éves bevalló, az összesítő nyilatkozat miatt, az A60-as nyilatkozat miatt. Ha éves bevallóként kezdte a tevékenységét, és megkapta a közösségi adószámot, neki emiatt automatikusan át kell váltania negyedéves bevallási kötelezettségre. A közösségen belüli ügyleteknél közösségi adószámmal rendelkező ÁFA alanynak összesítő nyilatkozattételi kötelezettsége van, a 13A60 nyomtatványon minden időszakban. Itt kell nyilatkozni a közösségben belüli termékértékesítésekről, a háromszögügylet közben szereplőjének teljesített termékbeszerzésről, termékértékesítésről, és a 37. -ba tartozó fő szabály szerinti szolgáltatásnyújtásról, -igénybevételéről. Minden esetben figyelni kell arra, hogy a közösségi partner adószámának feltüntetése nélkül nem lehet az A60 nyomtatványt elkészíteni. Az ÁFA törvény azt mondja ki, hogy a kétmillió forintot elérő, vagy meghaladó ÁFA összegeknél kell a belföldi összesítő nyilatkozatot kitölteni. Június 27.-étől felállt a www.magyarorszag.hu weboldalon az a rendszer egy külön fülön, hogy le lehet kérdezni adóazonosító, adószám birtokában a partnert, rá lehet szűrni, hogy az összesítő nyilatkozat tételi kötelezettségét teljesítette-e, vagy sem, illetve, hogy tartalmában össze lehet egyeztetni a másik fél által leadott összesítővel. Mikrogazdálkodói beszámoló 2013 egy új lehetőséget hoz a beszámolási kötelezettségekben, azt mondja a törvényalkotó, hogy a sajátos egyszerűsített beszámolási formát felváltja a mikrogazdálkodói beszámoló. Feltételrendszere, hogy a beszámolási kötelezettséget a választott mikrogazdálkodói beszámoló alapján kell teljesíteni. A választási lehetőség, hogy fordulónapkor három tétel közül kettő nem haladhatja meg a következő értékeket: a mérleg főösszege 100 millió forint, vagy az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, vagy az üzleti évben átlagosan foglakoztatottak száma a tíz főt. Nem mutatható ki a mikrogazdálkodói beszámolóban az alapítás, átszervezés aktivált értéke, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, üzleti cégérték vagy a negatív üzleti érték sem. Csak a várható kötelezettségekre képezhet céltartalékot. 16
A kiegészítő információk között a mérlegben ki kell mutatni azokat a tételeket és eseményeket, amelyeknél a számviteli törvény külön nem rendelkezik, és például az adott cégnél szempontrendszert képviselnek a piaci érték meghatározása során. Ha nincs ilyen, akkor ezeknek hiányát egy mondattal át lehet hidalni, tehát, hogy a vállalkozás nem rendelkezik különös, speciális bemutatási kötelezettséggel. A kapcsolt vállalkozásokkal, illetve az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat nem kell szerepeltetni a kiegészítő mellékletben. A mikrogazdálkodói beszámoló elkészítése során a kormányrendelet külön nevesíti azokat a specialitásokat, amelyeket figyelembe kell venni. Az egyik az időbeli elhatárolások alakulása, ugyanis az olyan gazdasági események hatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, azokat el kell számolni arra az üzleti évre, amelyeket a gazdasági események, bizonylatok alapján érint, és elszámolható. Az olyan gazdasági események hatását viszont, amelyek kettőnél több üzleti évet érintenek, nem lehet szerepeltetni az időbeli elhatárolások között, hanem arra az időszakra kell elszámoltnak tekinteni, amely időszakhoz kapcsolódnak a bizonylataik alapján. Tehát az aktív és passzív elhatárolások köre sokkal szűkebb kört érint a mikrogazdálkodói beszámolók esetében. A mikrogazdálkodói beszámoló esetében az eszközök bekerülési értékeként tilos szerepeltetni a könyvekben a beszerzéshez kapcsolódók hitel és ezek járulékos költségeit, a beruházáshoz kapcsolódó biztosítási díjat, a deviza kötelezettségeknél az árfolyam különbözeteket, a beruházások megtervezéséhez és betanításához kötődő egyéb szakértői díjakat és egyéb járulékos költségeket. Ezeket a tételeket vagy külön költségként, vagy külön bevételként kell elszámolni, és nem reaktiválni az adott eszközök értékére. A saját termelésű készletek vonatkozásában sajátosság, hogy a várható költségek, ráfordítások értékével kalkulálva, a haszonnal csökkentett eladási áron kell állományba venni A mikrogazdálkodói beszámoló esetében az értékcsökkenés speciálisan alakul, még pedig azt mondja a számviteli törvény, hogy tervszerinti értékcsökkenést elszámolhat speciálisan, és a 100 ezer forint egyedi beszerzés alatti eszközöknél megengedi az egyösszegű teljes elhatárolást, és nem ragaszkodik csak a 100 ezer forint tétel összeg vizsgálatához. Terven felüli értékcsökkenés vonatkozásában, és az értékvesztés során viszont 30%-os szabályt követel meg a jogalkotó, ami azt jelenti, hogy a piaci érték tartósan és legalább 30%- osan eltér a könyv szerinti értéktől, akkor kell alkalmazni a terven felüli értékcsökkenést, ezen esetkörök vonatkozásában. Nem alkalmazható az értékhelyesbítés elszámolása és a valós értéken történő értékelés mikrogazdálkodói beszámolónál. Behajthatatlan követelésként lehet kezelni a mikrogazdálkodói beszámolóban a 100 ezer forint egyedi tételt meghaladó 180 napon túli kintlévőségek értékét is. Választott árfolyamnál a törvényalkotó kiköti, az MNB alkalmazható, választási lehetőségi nincs. Készletértékelés előírásánál a készletnyilvántartás függvényében kell a készletek értékelési eljárását végrehajtani. Ha évközben vezet nyilvántartást, akkor köteles azok besorolási 17
értékét figyelembe venni év végén, ha nem vezet ilyen nyilvántartást, akkor leltározással lehet ezen értékeket alátámasztani. A betéti társaságokra, egyéni cégekre és közkereseti társaságokra, mint kis cégekre kedvezőbb megítélést hoz a mikrogazdálkodói beszámolóban a törvényalkotó, mert azt mondja, hogy a piaci érték változásából fakadó terven felüli értékcsökkenés elszámolását, az értékvesztés elszámolását, és a céltartalék képzés szabályait részükre nem kötelező alkalmazni. KÉRDÉSEK 1. Ha tavaly december 20.-án elmaradt a feltöltés, akkor azt utólag lehet pótolni? - 2012. december 20.-áig, ha nem töltötte fel, és májusban beadta a bevallását, akkor azt már nem lehet utólag pótolni, még pedig azért nem, mert májusban teljesítette a tényleges adókötelezettséget, innentől kezdve életbe lép az a fő szabály, hogy 6 évig figyelni kell, ha ellenőrzést kap, akkor szankcionálhat az adóhivatal, hogy a feltöltési kötelezettségének nem tett eleget. Ugyanaz a közteher mulasztása vonatkozik rá, mint a többi bevallásra, és ezt nem lehet utólag pótolni. Ha most bead egy 01-est, akkor az visszajön hibaüzenetben, hogy milyen időszakra, és miért most adja be. 2. Ha a február 25.-ei teljesítésre beadtam egy NY-est, az a december 20.-át is kiváltja? - December 20.-ai feltöltésre nem adható be NY-es. Oda a kötelezettséget teljesíteni kell. 3. Ha január elsejétől még TAO törvény hatálya alá tartozott egy cég, majd márciusban úgy dönt, hogy átmegy KIVA-ba, és júniusban meglépi az egymillió forintos tartozási határt, tehát kényszerítik, hogy visszatérjen a TAO alá. Tehát július elsejétől december 31.-éig lesz még egy társasági időszak. Ilyenkor hogyan alakulnak a bevallási kötelezettségek? - Három lesz, egy adóéven belül. Egyszer zárni kell márciusban, tehát, ha márciusban lép át, akkor február 28.-án vagy 29.-én a társasági adót le kell zárni, aztán átlép KIVA-ba, amikor onnan kikerül, mert egymillió forint feletti köztartozást halmoz fel, ott le kell zárni a KIVA-s időszakot, és tenni kell egy KIVA-s záróbevallást. Utána onnantól kezdve a tört időszaktól kezdődően december 31.-éig társasági adóbevalló lesz. Még azt is meg kell vizsgálni, mivel visszatért TAO-sként, hogy december 20.-án a feltöltés érinti-e. 18
4. Hogyan alakul az előző kérdéshez csatlakozva ilyenkor a HIPA bevallás? - Amikor megszűnik a kisvállalati adóalanyiság, akkor ötödik hónap utolsó napjával megszűnést követően egy záró bevallást kell tenni KIVA-ra, és belép onnantól kezdve a fő szabály, mert visszamegy társasági adóba, hogy saját választás szerint a törtidőszakot általános szabályok alapján, vagy az egyszerűsített adóalap megállapítási módban, 8 millió forint árbevételig, de választani lehet az árbevétel 80%-ában, mint adóalap megállapítás. Az önkormányzat felé is le kell zárni a társasági időszakot, amikor átlép KIVA-ba. A törvényalkotó ilyenkor egy hármas választási lehetőséget ajánl fel: általános szabályok szerint, egyszerűsített adóalapot megállapítási mód szerint, vagy a KIVA-soknak életre hívott kedvezményes adóalapban, amely azt jelenti, hogy a KIVA alap 20%-kal növelt része lesz az adóalap. Ha beáll az a jogeset, hogy köztartozás miatt kikerül a KIVA-ból, kikerüléskor ott is kell tenni egy záró bevallást, majd év végén, mint társasági adóalany, ismételt bevallásra kötelezett, mint helyi adó alanya. Tehát helyi adóban háromszor kell vallani az előző kérdésben felmerült jogesetnél maradva. Az előző évre vonatkoztatva ugyanúgy helyi adóban is nézni kell, hogy feltöltésre kötelezett lett-e, vagy sem. 5. A NAV egy KATA-s esetében kiadja a jövedelemigazolást minimálbérre? - Úgy adja ki a NAV a jövedelemigazolást, hogy azt mondja, hogy a bevételének 60%-áig, de legalább a minimálbér erejéig, illetve, ha társas vállalkozó megy be, akkor a társas vállalkozónak tulajdoni hányaduk erejéig igazolja le a bevételből. 6. Egy vállalkozó januárban eldöntötte, hogy egyéni vállalkozó lesz, majd júniusban szüneteltetést kér, amely után két hónap múlva úgy gondolta, hogy a visszatéréssel egy időben KATA-s szeretne lenni, közben az okmányiroda megváltoztatta a nyomtatványt, és nem tudta feldolgozni azt, hogy visszaveszi a szüneteltetést, ám közben a NAV-hoz be lett jelentve a KATA iránti igény. A kérdésem az, hogy van-e erre valamilyen egyszerűbb lehetőség, mert rengeteg időt és energiát kell fordítani az átjelentésekre. - Nincs, sajnos ez a helyes eljárás, senki sem mondta, hogy ezt egyszerű lesz megoldani. Az a baj, hogy amióta az egyéni vállalkozóknál életre hívtuk az adóalany nyilvántartás mellett párhuzamban, hogy csak az egyéni vállalkozó regisztrációs kódjával és okmányirodán keresztül lehet szüneteltetni, azóta a NAV és az önkormányzati adócsoport osztályok vonatkozásában nem kommunikálnak egymással ebből a szempontból. Tehát az önkormányzati adóalany nyilvántartás és a NAV nyilvántartása nem mindig egyezik emiatt. 19
7. Osztalékfizetés esetében év végén, ha egy bt-ről van szó, amelynek az egy tagja KATA-s csak, akkor az helyes megállapítás-e, ha a taggyűlési határozat azt mondja, hogy a KATA-s kapja a 99%-ot és az 1%-ot kapja az, aki nem, ha a társasági szerződés ezt engedi. - Ott kezdődik a történet, hogy ne felejtsük el, hogy a Gt. lehetővé teszi a tulajdonosoknak az osztalékról való lemondást, másik tulajdonosi társ javára. Ezt a gyakorlati életben sok helyen alkalmazzák olyan osztalék kifizetéseknél, ahol a 450.000 forintos korlát vizsgálandó az EHO kérdése miatt. Tehát vagy a taggyűlési határozatban lemond az osztalékról a KATA-s javára, vagy bevállalja a magánszemély az, hogy magasabb közteherrel, mint egyéb jövedelem, adózik utána. Azért nagyon fontos rendelkezni róla, mert onnantól kezdve, a következő években életbe lép annak vizsgálata, hogy ha nincsen taggyűlési határozat, akkor ergo, amikor már visszafelé jön KATA-ból társasági adóalanyiságba, vagy bármely adóhatósági ellenőrzés időszakába, ennek pénzeszközként kell megjelennie. 8. Ezt akkor is meg lehet tenni, ha a társasági szerződésben benne van a tulajdoni hányad? - Igen, én úgy tudom, hogy a Gt. nem tiltja. 9. Van-e olyan lehetőség, hogy amint belép valaki a KATA-ba, tartanak egy taggyűlést, amin eldöntik, hogy KATA-sok lesznek, és ott azonnal lemond az osztalékról, vagy a tulajdoni hányadot megváltoztatják? - Igen, van rá lehetőség. A KATA-s belépés pillanatában módosítható a társasági szerződés, és a tulajdoni hányadok arányát meg lehet változtatni. Ahol jó a tulajdonosi kör, ott ez nagyon jól működhet. Ha rendelkezik a taggyűlési határozatban a kifizetett jövedelemről, mivel egyéb jövedelemként adózik, erről igazolást kell kiállítani. 10., Mi történik akkor, ha az előző esethez kapcsolódva, könyveli a költségeit a KATA-s? - Az nem használható, mert kikerül a számviteli törvény hatálya alól. Nincs választási lehetősége, csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, hiába van a könyvelés. 20