A magyar szállodaipar helyzete a makroszámok és egy felmérés alapján - A szállodaipari ÁFA kivételes jellemzői, szerepe a nemzetközi

A magyar szállodaipar helyzete a makroszámok és egy felmérés alapján - A szállodaipari ÁFA kivételes jellemzői, szerepe a nemzetközi versenyképességben, exportképességben, a fenntartható fejlődésben

Tartalom I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái II. ÁFA szerepe a szállodaiparban III. Nemzetközi megoldások IV. Egy hipotetikus áfacsökkentés nemzetgazdasági hatásai gazdaságpolitikai javaslat

I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái a) Az ágazat főbb mutatóinak alakulása 2000-től a) Makroszemszögből b) Mikroszemszögből b) Jövedelmezőség alakulása 2000-től (Századvég felmérés segítségével) c) Okok és következmények

szobák száma július 31-én ***** **** *** ** * összesen 2000 2 538-8 174-19 402-9 287-2 961-42 362-2001 2 750 108,4% 9 094 111,3% 20 358 104,9% 8 883 95,6% 2 653 89,6% 43 738 103,2% 2002 2 840 103,3% 9 562 105,1% 21 696 106,6% 8 513 95,8% 2 901 109,3% 45 512 104,1% 2003 3 275 115,3% 10 653 111,4% 21 449 98,9% 8 127 95,5% 2 748 94,7% 46 252 101,6% 2004 3 709 113,3% 12 112 113,7% 21 977 102,5% 7 179 88,3% 2 634 95,9% 47 611 102,9% 2005 3 672 99,0% 13 474 111,2% 22 361 101,7% 6 709 93,5% 2 478 94,1% 48 694 102,3% 2006 3 897 106,1% 14 351 106,5% 22 717 101,6% 6 944 103,5% 2 322 93,7% 50 231 103,2% 2007 4 034 103,5% 15 446 107,6% 23 103 101,7% 4 983 71,8% 2 540 109,4% 50 106 99,8% 2008 4 491 111,3% 16 130 104,4% 23 171 100,3% 4 843 97,2% 2 034 80,1% 50 669 101,1% 2009 4 681 104,2% 18 342 113,7% 22 967 99,1% 4 649 96,0% 1 509 74,2% 52 148 102,9% 2010 4 641 99,1% 20 933 114,1% 22 786 99,2% 4 291 92,3% 1 518 100,6% 54 169 103,9% 2011 4 423 95,3% 21 234 101,4% 18 881 82,9% 2 524 58,8% 298 19,6% 47 360 87,4% 2012 4 322 97,7% 23 942 112,8% 18 376 97,3% 2 112 83,7% 511 171,5% 51 906 109,6% 2012/2000 170,3% 292,9% 94,7% 22,7% 17,3% 122,5% 2013 2 224 51,5% 17 372 72,6% 8 649 47,1% 52 014 100,2% 2013/2000 87,6% 212,5% 44,6% 122,8% Forrás: KSH

Forrás: KSH átlagos színvonal 2000 2,95 2001 3,01 2002 3,02 2003 3,08 2004 3,15 2005 3,19 2006 3,21 2007 3,27 2008 3,32 2009 3,38 2010 3,42 2011 3,57 2012 3,41 2013 3,77

BRUTTÓ SZÁLLÁSDÍJBEVÉTEL - SZÁLLODÁK belföldi (millió Ft) külföldi (millió Ft) összesen (millió Ft) belföldi aránya (%) külföldi aránya (%) 2000 12 990-59 322-72 311-18,0% 82,0% 2001 13 743 105,8% 58 610 98,8% 72 353 100,1% 19,0% 81,0% 2002 15 437 112,3% 57 824 98,7% 73 261 101,3% 21,1% 78,9% 2003 17 227 111,6% 56 511 97,7% 73 738 100,7% 23,4% 76,6% 2004 25 857 150,1% 66 240 117,2% 92 097 124,9% 28,1% 71,9% 2005 34 344 132,8% 72 597 109,6% 106 942 116,1% 32,1% 67,9% 2006 39 671 115,5% 84 730 116,7% 124 401 116,3% 31,9% 68,1% 2007 45 030 113,5% 87 317 103,1% 132 347 106,4% 34,0% 66,0% 2008 40 997 91,0% 87 179 99,8% 128 176 96,8% 32,0% 68,0% 2009 39 897 97,3% 77 413 88,8% 117 310 91,5% 34,0% 66,0% 2010 38 655 96,9% 79 751 103,0% 118 406 100,9% 32,6% 67,4% 2011 39 695 102,7% 86 465 108,4% 126 160 106,5% 31,5% 68,5% 2012 44 527 112,2% 91 250 105,5% 135 777 107,6% 32,8% 67,2% 2012/2000 342,8% 153,8% 187,8% 2013 49 544 111,3% 99 395 108,9% 148 939 109,7% 33,3% 66,7% 2013/2000 381,4% 167,6% 206,0% Forrás: KSH

A külföldi vendégektől származó bruttó szállásdíj-bevételek aránya Kivételes exportágazat: a bevételek 64-77%-a külföldiektől származik. Forrás: KSH

SZÁLLODÁK BRUTTÓ ÁRBEVÉTEL MEGOSZLÁSA Szállás (millió Ft) Egyéb (millió Ft) összesen (millió Ft) Szállás aránya (%) Egyéb aránya (%) 2000 72 311 52 752 125 064 57,8% 42,2% 2013 148 939 119 152 268 091 55,6% 44,4% 2013/2000 206,0% 225,9% 214,4% Forrás: KSH

SZÁLLÁSDÍJBEVÉTEL - SZÁLLODÁK (millió Ft) 5 csillag 4 csillag 3 csillag Összes szálloda 2000 21 631 29,9% 26 891 37,2% 21 513 29,8% 72 311 2012 33 787 24,9% 69 804 51,4% 26 876 19,8% 135 777 2012/2000 156,2% 259,6% 124,9% 187,8% 2013 16 568 11,1% 56 769 38,1% 16 230 10,9% 148 939 2013/2000 76,6% 211,1% 75,4% 206,0% Forrás: KSH

BRUTTÓ REVPAR ***** **** *** ** * Ft % Ft % Ft % Ft % Ft % 2000 23 287-8 988-3 030-1 822-1 293-2001 20 753 89,1% 8 023 89,3% 3 063 101,1% 1 909 104,8% 1 267 98,0% 2002 19 198 92,5% 7 909 98,6% 2 992 97,7% 1 843 96,5% 1 324 104,4% 2003 16 166 84,2% 7 190 90,9% 3 062 102,3% 1 883 102,2% 1 515 114,5% 2004 17 911 110,8% 7 640 106,3% 3 267 106,7% 1 920 102,0% 1 461 96,4% 2005 21 328 119,1% 8 177 107,0% 3 579 109,6% 1 956 101,9% 1 597 109,3% 2006 23 854 111,8% 9 027 110,4% 4 151 116,0% 1 989 101,7% 1 662 104,0% 2007 24 217 101,5% 8 940 99,0% 4 389 105,7% 2 395 120,4% 1 707 102,7% 2008 20 884 86,2% 8 556 95,7% 4 416 100,6% 2 590 108,1% 1 745 102,2% 2009 16 666 79,8% 7 462 87,2% 3 989 90,3% 2 466 95,2% 1 799 103,1% 2010 17 669 106,0% 7 227 96,9% 3 676 92,2% 2 207 89,5% 1 479 82,2% 2011 19 662 111,3% 7 644 105,8% 3 799 103,3% 2 440 110,6% 1 512 102,2% 2012 21 359 108,6% 7 966 104,2% 3 996 105,2% 1 985 81,4% 1 491 98,6% 2012/2000 91,7% 88,6% 131,9% 108,9% 115,4% 2013 20 410 95,6% 8 953 112,4% 5 141 128,7% 2013/2000 87,6% 99,6% 169,7% Forrás: KSH

I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái a) Az ágazat főbb mutatóinak alakulása 2000-től a) Makroszemszögből b) Mikroszemszögből b) Jövedelem alakulása 2000-től (Századvég felmérés segítségével) c) Okok és következmények

Az egy főre eső szállásdíj bevétel alakulása reál értéken (2001-es árbázison) és az átlagos csillagszám alakulása Csökkenő egy főre eső szállásdíj-bevétel és növekvő átlagos csillagszám. Kisebb szállásdíj bevétel nagyobb egységnyi tőkebefektetés mellett realizálódott. Forrás: KSH, Századvég-számítás

Szálláshelyek kapacitáskihasználtsága (százalék, szezonálisan kiigazítva) 2013 végére a kapacitás kihasználtság lényegében elérte a válság kitörését megelőző szintet, de ezt egy jóval alacsonyabb árszínvonal mellett. Forrás: KSH

Szálláshelyek kapacitáskihasználtsága egyes európai országokban 29 országból a magyar szállodák kihasználtsága a 21. a rangsorban. Az átlagtól (49,7%) való elmaradásunk 6,3 százalékpont. Forrás: Eurostat

ÁTLAGOS ENERGIAKÖLTSÉGEK A NETTÓ ÁRBEVÉTEL SZÁZALÉKÁBAN A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ VÁLLALKOZÁSOK ESETÉBEN Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás

1. Személyi Ábra: Személyi költségek költségek alakulása alakulása a nettó a nettó árbevétel árbevétel arányában arányában 2000-2013 2000-2013 (%) (%) 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás A kérdőíves felmérésben részt vett szálláshely-szolgáltatók esetében 2-3 százalékpontnyi csökkenést figyelhetünk meg a személyi költségek nettó árbevételhez viszonyított arányában.

ÁTLAGOS ÁLLOMÁNYI LÉTSZÁM ALAKULÁSA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ SZÁLLODÁK ESETÉBEN Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás

Marketingköltségek a nettó árbevétel százalékában A marketingköltségek közel azonos szinten ingadoztak 2000 és 2013 között. Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás

Jutalékköltségek a nettó árbevétel százalékában A jutalékköltségek azonban több mint megduplázódtak. Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás

MT ZRT. FORRÁSAI EGYRE SZŰKÜLNEK! Mind európai, mind pedig keletközép-európai összehasonlításban rendkívül alacsony!

AZ ÁTLAGOS ÜZEMI EREDMÉNY VAGY GOP SZINT ALAKULÁSA A NETTÓ ÁRBEVÉTEL SZÁZALÉKÁBAN 2000-ben 32% körül alakult, 2013-ra már csupán 14% körül mozgott. A pótló és bővítő beruházások megvalósulásához hosszú évek átlagában minimum 25-40%-os GOP szintre lenne szükség. Forrás: Kérdőíves felmérés alapján Századvég-számítás

I. A magyarországi szálláshely-szolgáltatás ágazat jelenlegi helyzete, problémái a) Az ágazat főbb mutatóinak alakulása 2000-től a) Makroszemszögből b) Mikroszemszögből b) Jövedelem alakulása 2000-től (Századvég felmérés segítségével) c) Okok és következmények

NEM FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS Okok és következmények Erős túlkínálat, túlságosan pozitív várakozások kialakulása a szállodapiacon a 2000-es évektől kezdődően a devizahitelezés felfutása, a szállodaipar túlpörgése, többszöri ÁFA-emelés (12%- ról) és központi marketing budget csökkenés Válság kitörése, csökkenő kereslet Mai napig tartó negatív árspirál kialakulása Romló jövedelmezőség Korlátozott rekonstrukciós és beruházási lehetőségek Nem megfelelő munkahelymegtartó- és teremtő képesség Romló szolgáltatás-színvonal és nemzetközi versenyképesség

SPECIÁLIS! Csak ebben az ágazatban külső versenyképességi, azaz exportot befolyásoló tényező! MIÉRT? 3 tényező egyszerre csak ebben az ágazatban áll fent: Szállásdíj bevétel legalább 2/3-a külföldről származik Az ÁFA része a külföldi felé kiadott számlának is! Európában az egy vendégre eső átlagos ÁFA kulcs: 9,6% SPECIÁLIS EXPORT! 100 Ft szállásdíj mellé (pluszban!) 370 Ft-ot minimum elkölt egy külföldi turista! (KSH és MNB felmérés alapján) Szállítói oldalról is az átlagot messze meghaladó a szállodaipar multiplikátor hatása! (A KSH nem számol külön szállásdíj multiplikátort, csak turizmus multiplikátort, aminek 84%-a vendéglátás.

Gyakori ellenérvek az ÁFA-csökkentéshez 1. Így is alacsonyak az árak. A szállodák és a Tour Operátorok centeken vitáznak A versenyképesség összetevői: ár és minőség Jelenleg a házakat és a humán erőforrásokat feléljük, így a minőség nem fenntartható, nem növelhető Elsősorban minőségben kívánunk versenyképesek lenni és csak másodsorban árban, egyébként abban most is azok vagyunk több szegmensben! Nem mindegyikben! Felmérések és nemzetközi példák mutatják, hogy az ÁFA csökkentés hatására nő a beszerzés növekednek a beruházások és karbantartások Növekszik a munkaerő létszáma és bérszínvonala EZEK MIND GDP növelő tényezők!!!

2. Kormányzati axióma: Jövedelemadókat alacsonyan, fogyasztási adókat magasan tartani! A szállásdíj ÁFA ezen axióma alól kivétel! Ez az ÁFA alapvetően -nem a belföldi adóztatás eszköze, a külföldieket adóztatja, -nem a belföldi újraelosztás része, hanem kiviteli vám, rontja a versenyképességet, veszélyezteti a fenntarthatóságot,

Nemzetközi példák A szálláshely-szolgáltatás ágazat rossz helyzete számos más európai országra is jellemző Az utóbbi években egyre több európai ország csökkentette a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsát Cél: az ágazat anyagi terheinek mérséklése, a beruházások és a foglalkoztatottság növelése az ágazat nagyobb teljesítményének elérése

Németország 2010. január 1-től 19%-ról 7%-ra csökkent a szálláshely szolgáltatások áfakulcsa Eredmények: 2009 és 2013 között 11,7%-kal növekedett a vendégéjszakák száma A nemzetgazdasági átlagnál (6,9%) gyorsabban növekedett az ágazatban foglalkoztatottak száma (10,2%) Kérdőíves felmérések alapján jelentősen nőtt az ágazat beruházási aktivitása Pl. Baden Würtemberg tartományban a 2010-2012-es évek beruházási értéke a normál évek (csökkentett áfakulcs nélküli) beruházási értékeinek körülbelül a duplája.

Írország 2011 júliusában 13,5%-ról 9%-ra csökkentették az áfakulcsot az alábbi turisztikai szolgáltatások esetében: Szálláshely-szolgáltatások Vendéglátó ipari szolgáltatások Különböző múzeumok, kiállítótermek, színházak, mozik és sportlétesítmények által kínált szolgáltatások Az intézkedés elérte a kívánt pozitív hatásokat a foglalkoztatottság és fogyasztói árakba való begyűrűzés tekintetében, méghozzá a vártnál alacsonyabb költségen

Svájc 1996 óta van érvényben 3,8%-os csökkentett áfakulcs a szálláshely-szolgáltatás ágazatban Csak ideiglenesen tervezték bevezetni 2013-ban azonban már negyedik alkalommal, 2017 végéig hosszabbították meg érvényességét

Egyesült királyság 2011 óta intenzív kampányt folytatnak a szállsáhely szolgáltatások és turisztikai látványosságok áfájának 20%-ról 5%-ra történő csökkentése érdekében Egyes számítások szerint az intézkedésnek nagyjából semleges bevételi hatásai lennének és évente 4 milliárd fonttal járulna hozzá a brit gazdaság teljesítményéhez

IV. Egy hipotetikus áfacsökkentés nemzetgazdasági hatásai gazdaságpolitikai javaslat Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás a 18%-os csökkentett áfakulcsba tartozik. Az EU 28 tagállamában ugyanakkor a súlyozott átlagos áfakulcs 9,6%

A szálláshely-szolgáltatások áfakulcsa az EU-ban (2013) Az EU 28 tagállamából 23-ban alacsonyabb áfakulcs van érvényben, mint Magyarországon. Forrás: Európai Bizottság

Az uniós jogszabályok értelmében a szálláshelyszolgáltatás áfakulcsának 5%-ra csökkentése lehetséges Egy ilyen intézkedés a költségvetésnek 12,8 milliárd forintos kiesést jelentene. Az áfacsökkentéssel párhuzamosan a Századvég javaslatot tesz egy 6 százalékos szállodaipari ágazati különadó kivetésére: Közel 11 milliárd forintnak felelne meg

A javaslat értelmében a különadó mértékével megnövelnénk Magyarország nemzetközi turizmusmarketing kiadásait Számítások szerint: a nemzetközi turizmusmarketing kiadások 100 forintnyi növelésével a szállodaipar szállásdíj bevételei 70 forinttal növekednek egy külföldi turista 100 forintnyi szállásdíj kiadás mellett további 370 forintot költ el az országban Azaz 100 Ft marketing kiadás 329 Ft egyéb turisztikai költést indukál Az intézkedés hatására így: Nemzetgazdasági szinten 36 milliárd Ft-tal növekednek a devizabevételek 7 milliárd Ft többlete keletkezik a költségvetésnek Beruházási, foglalkoztatási és bérnövelési hatás (GDP-t növel)

Az intézkedés összességében egy háromszoros nyerő helyzetet teremt: a költségvetés, a szállodaipar és a társadalom is jól jár.

Köszönöm a figyelmet!