A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása

A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása Téma: Munkaszakasz: Tevékenység: WP felelős partner A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciálja tanulmány 3 Helyzet és legjobb gyakorlat elemzés 3.1 A FIDIBE partner régiók innovációs potenciálját bemutató tanulmányok Centre for Research and Technology Hellas (CERTH) Verzió: Végleges Dátum: 2009.10. Típus: Felelős partner: Szerző: Tanulmány Közép-Pannon Zrt. Dr. Szépvölgyi Ákos, külső szakértő Székesfehérvár, 2009. október 1

TARTALOM ABSZTRAKT... 3 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 II. A RÉGIÓ HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE... 8 II.1. BEVEZETÉS... 8 II.2. A RÉGIÓ FEJLETTSÉGÉNEK TÉNYEZŐI... 9 II.2.1. Geopolitikai adottságok, elhelyezkedés az európai térben, belső térszerkezeti sajátosságok... 9 II.2.2. A Régió társadalmi jellemzői... 11 II.2.3. Gazdasági adottságok... 14 A Gazdasági teljesítmény... 14 B Külföldi tőke... 17 II.2.4. A kutatás-fejlesztés helyzete... 19 A Felsőoktatás... 19 B Kutatás-fejlesztés... 23 II.3. A RÉGIÓ SWOT ELEMZÉSE... 25 I. AZ INNOVÁCIÓ KÖRNYEZET LEGFONTOSABB JELLEMZŐI... 28 III.1. AZ ÜZLETI KÖRNYEZET ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 28 III.1.1. A vállalkozások alapadottságai... 28 III.1.2. Az innovatív vállalkozások jellemzői... 31 III.1.3. Vállalkozói tapasztalatok és vélemények... 37 III.2. AZ INNOVÁCIÓS ADOTTSÁGOK FEJLESZTÉSÉNEK SZEREPLŐI... 48 III.2.1. Ipari parkok... 48 III.2.2. Inkubátorházak,klaszterek... 50 III.2.3. Speciális együttműködési formák... 53 III.3. VÁLLALKOZÁSTÁMOGATÁSI POLITIKA... 56 II.3.1. Regionális Innovációs Stratégia... 56 II.3.2. Start-up/fiatal innovatív vállalkozások helyzete... 58 II.3.3. Támogatási programok... 60 II.3.4. A kapcsolódó hazai és EU eszközök felhasználásának tapasztalatai... 64 II.3.5. Jelenlegi finanszírozási eszközök... 69 II.3.6. Jelenlegi és korábbi EU finanszírozású projektek... 77 III.4. A GAZDASÁGI SZFÉRA SWOT ELEMZÉSE... 80 IV.FEJLESZTÉSI JAVASLATOK... 82 V. ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK... 85 FELHASZNÁLT IRODALOM... 86 2

ABSZTRAKT A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása című tanulmány a FIDIBE projekt 3.1. tevékenységéhez kapcsolódóan tekinti át a Közép-dunántúli Régió jelenlegi innovációs adottságait. Összegzi a fejlődést meghatározó gazdasági és társadalmi feltételrendszert, az üzleti környezet általános jellemzőit, az innovációs adottságok fejlesztésnek fő szereplőit, illetve a vállalkozástámogatási politika legfontosabb elemeit. A jelenlegi helyzet áttekintése alapján a tanulmány azonosítja a további fejlesztések szempontjából lényeges problématerületeket, illetve javaslatokat fogalmaz meg az innovációs rendszer további fejlesztésére. A tanulmány a fenti elemekkel megalapozza a FIDIBE projekt további tevékenységeit, illetve a többi partner régióhoz hasonlóan alkalmazott egységes módszertannak köszönhetően lehetőséget ad az összehasonlításra is. 3

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása című tanulmány a FIDIBE projekt 3.1. tevékenységéhez kapcsolódóan tekinti át a Közép-dunántúli Régió jelenlegi innovációs adottságait. Összegzi a fejlődést meghatározó gazdasági és társadalmi feltételrendszert, az üzleti környezet általános jellemzőit, az innovációs adottságok fejlesztésnek fő szereplőit, illetve a vállalkozástámogatási politika legfontosabb elemeit. A jelenlegi helyzet áttekintése alapján a tanulmány azonosítja a további fejlesztések szempontjából lényeges problématerületeket, illetve javaslatokat fogalmaz meg az innovációs rendszer további fejlesztésére. A tanulmány a fenti elemekkel megalapozza a FIDIBE projekt további tevékenységeit, illetve a többi partner régióhoz hasonlóan alkalmazott egységes módszertannak köszönhetően lehetőséget ad az összehasonlításra is. A tanulmány legfontosabb megállapításait összegzi ez a vezetői összefoglaló. A Régió adottságai A Közép-Dunántúl a rendszerváltást követően alapvető strukturális változásokon ment keresztül. Ennek legfontosabb eleme, hogy a korábban meghatározó agrár-ipari jelleg átalakult, az 1990-es évek végére az ipari, ezen belül is elsősorban a feldolgozóipari jelleg vált meghatározóvá. További lényeges változás, hogy az 1990-es években jellemző mennyiségi változásokat (vállalkozások számának gyors növekedése, az alacsony képzettségű foglalkoztatottak számának gyors növekedése, stb.) a 21. század elejétől a minőségi változások követték. Ennek keretében olyan iparágak, illetve olyan termelési és termelést kiegészítő tevékenységek jelentek meg a régióban, amelyek lehetővé tették a gazdasági tevékenységek modernizációját, illetve a régió gazdaságának innováció vezérelt fejlődési pályára állítását. Az ipar szerkezetének átalakulása a 90-es évek végétől egyértelmű gépipari dominanciát eredményezett. A régióban a gépipari ágazatokban tevékenykedő vállalkozások száma megközelíti a 900-at. Ezek közül is a legjelentősebbek a járműipari nagyvállalkozások. Lényeges, hogy az 1980-as évek végén a Közép-dunántúli Régiónak az ország más térségeihez hasonló gyors és átfogó gazdasági és társadalmi változásokkal kellett szembenéznie. A térség gazdaságának hagyományos - elsősorban szocialista relációjú - piaci, értékesítési kapcsolatai szétestek, a gazdaság teljesítménye, az ipari termelés visszaesett. Ma elmondható, hogy a változásokat azonban a régió túlélte, hanem Nyugat-Dunántúllal és a főváros térségével együtt az ország egyik legdinamikusabban fejlődő régiójává tudta magát felküzdeni, a régió gazdasági szerepe már a 90-es évek elejétől lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. Az átalakulás sikerét jelzi, hogy a gazdasági fejlettség mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája a 90- es évek kezdete óta tartósan magasabb az országos átlagnál, amihez kedvező foglalkoztatási mutatók párosulnak. Az egy lakosra jutó GDP-adatokat tekintve a Régió az ország 2. legfejlettebb térsége, az országban megtermelt GDP 10%-át adva. A bruttó hozzáadott érték előállításában a Közép-Dunántúlon meghatározó az ipari termelés. A szolgáltatást nyújtó ágak aránya az országosnál alacsonyabb, és csekély szerep jut a mezőgazdaságnak. K+F kapacitások 4

A Régió innovációt megalapozó kutatás-fejlesztési és felsőoktatási helyzete ellentmondásos. A regionális felsőoktatási képzési struktúrát a társadalomtudományi és az üzleti, műszaki képzések uralják, azaz ezekben az oktatási programokban vett részt a legtöbb hallgató a 2007/2008-as tanévben. Legnagyobb érdeklődésre a közgazdasági (üzleti), illetve a mérnökképzés tarthat számot, ezeken a szakokon tanultak a legtöbben, a régió hallgatóinak 47,7 százaléka. Legmérsékeltebb arányban az egészségügyi, mezőgazdasági szakokon, valamint a fizikatudományok terén folytatták tanulmányaikat az említett tanévben. A K+F szempontjából meghatározó, hogy Magyarországon az 1997-2007 közötti időszakban dinamikusan bővült a kutatóhelyek száma, amely minden egyes régióban eltérő mértékű előrelépést jelentett. Jelen évtized elejére a régió az azt alkotó megyék egységesen dinamikus növekedésével felzárkózott a többi területi egységhez, sőt, a kutatóhelyek számát tekintve meg is haladta a Nyugat-dunántúli, valamint az Északmagyarországi Régió értékeit. Az elmúlt néhány évben azonban a Közép-dunántúli Régió egyértelmű dinamizmusa megtörni látszik; a kutatóhelyek száma regionálisan növekedést mutat egészen 2004-ig, ám 2005- ben alapvetően a Veszprém megyei kutatóhelyek számának drasztikus csökkenésével visszaesést tapasztalunk, melyet ezt követően egy újabb bővülési hullám követ, melynek mozgatója elsősorban a Fejér megyei kutatóhelyek számának emelkedése. Az üzleti környezet általános jellemzői Magyarországon jellemző, hogy korábban az állami tulajdon túlnyomó része nagyvállalatokban összpontosult, melyek a privatizációval, valamint a piaci változások hatására felbomlottak, illetve megszűntek. Helyüket részben multinacionális, részben újonnan alakult vállalatok vették át. A hazai új vállalkozás-alapítások viszont zömében kisvállalkozásokat hoztak létre. Mindezek a folyamatok a kis- és középvállalkozások súlyának növekedését eredményezték. 2007. év végén a szervezetek túlnyomó része 250 főnél kevesebb dolgozóval végezte tevékenységét, az ennél nagyobbak száma mindössze 900 volt. Lényeges az is, hogy az egyes régiókban 2006-ban a vállalkozások eltérő mértékben járultak hozzá a bruttó hazai termékhez. Megállapítható, hogy a fejlettebb térségekben nagyobb volt a jelentőségük a GDP előállításában, mint a hátrányosabb helyzetűekben. Közép-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon a nyereségérdekeltségű szervezetek a gazdasági teljesítmény kétharmadát produkálták. Ezek a térségek vonzották a legtöbb befektetőt és nemzetközi tőkét. Az innovációs tevékenység szempontjából a Közép-Dunántúlon bejegyzett vállalkozások tekinthetőek a legsikeresebbeknek. Az eredményes fejlesztési tervet végrehajtó vállalkozások aránya ebben a régióban volt a legmagasabb. Ráadásul ebben a régióban minden második szervezet nemcsak új árut és szolgáltatást fejlesztett ki, hanem ezzel párhuzamosan korábban még nem alkalmazott eljárást is bevezetett. Gazdasági ág szerint vizsgálva az innovatív vállalkozásokat a Közép-dunántúli Régió esetében az országos átlaghoz hasonlóan elsősorban a termelési célú vállalkozások hajtottak végre innovációt. Az innováció meghatározó szereplői Magyarországon jelenleg 204 ipari park működik, melyek megoszlása viszonylag kiegyensúlyozott, s nem tükrözi az egyébként meglévő regionális egyenlőtlenségeket. 5

Az országban lévő 204 ipari park területén 2016 cég és vállalkozás telepedett meg. A Közép-dunántúli régió ipari parkjaiban működik a legtöbb (400) vállalkozás, ezzel megelőzi a gazdaságilag legfejlettebb két régiót, Közép-Magyarországot és Nyugat-Dunántúlt is. Az ipari parkokra jellemző, hogy nem törekednek arra, hogy innovációs és technológiai transzfer szolgáltatásokat nyújtsanak a vállalkozások számára. A régióban az innovációs és technológiai transzferközpontok és az inkubátorházak feladatköreinek összemosódása jellemző, így az alapvetően ilyen jellegű szolgáltatások ellátására is az inkubátorházak vállalkoztak. A régióban négy inkubátorház működik, ezek a Székesfehérvári Vállalkozói Központ és a Technológiai Inkubátorház, a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum, a Komáromi Vállalkozók Háza valamint az Innopark Dunaújvárosi Technológiai Inkubátorház. A klaszteresedés, amely az innovációs rendszer működése szempontjából elengedhetetlenül fontos szervezeti formává vált, az utóbbi években felgyorsult a Közép-Dunántúlon, bár továbbra sem vált meghatározóvá. Vállalkozás támogatás a Közép-Dunántúlon A Közép-Dunántúli Régió regionális- és innovációs politikájának szereplői elsősorban a Regionális Innovációs Tanács (KDRIT) és Ügynökség (KDRIÜ) valamint a Regionális Fejlesztési Tanács (KDRFT) és Ügynökség (KDRFÜ) 2009. februárban készítették el a Régió aktualizált innovációs stratégiáját (RIS). A dokumentum - összhangban A növekedést és munkahelyeket támogató kohéziós politika: Közösségi iránymutatások c. Bizottsági Kommunikációval a megújult Lisszaboni Stratégia elvei mentén a regionális gazdasági hálózatok és üzleti környezet területeire szűkítetten az innováció-orientált növekedés és foglalkoztatás erősítésére, és a versenyképesség növelésére irányul. Ebből adódóan támogatja a magas növekedési potenciállal bíró területek beruházásait, és a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló befektetéseket. A vállalkozás támogatás kiemelt, új eleme a 2009-ben induló Technológiai Inkubátor Program (TIP). A TIP magában hordozza alapvetően technológiai inkubációra szoruló, induló, nagy növekedési kilátással rendelkező, innovatív, K+F tevékenységet végző vállalkozások inkubációját vállalja fel, oly módon, hogy aktívan bevonja a magántőke befektetőket és a szereplők számára elfogadható kompromisszumokat, garanciákat, előnyöket ajánl a programban történő részvételért cserébe. A program egyik fő célja, hogy alapvetően a technológiai inkubációra szoruló vállalkozásokat támogassa, mivel ez utóbbi szegmensben látunk kiemelkedő lehetőséget és a legnagyobb induló kockázatokat. 6

A régió helyzetének összefoglalása A fenti adottságok alapján a Régió jelenlegi fejlettségét tekintve számos pozitív és negatív tendencia is kiemelhető. Az ezeket összegző probléma mátrix jól mutatja a jelenlegi helyzet és a fejlesztési irányok összefüggését: Lehetséges hatás Erős Közepes Gyenge Előfordulás valószínűsége Magas Közepes Klaszterizációs folyamat elindult Ipari parkok koncentrációja Innovációs együttműködések Külső-belső perifériák K+F+I tevékenység gazdasági súlynál gyengébb Javuló K+F mutatók Kiszámíthatatlan finanszírozás Globális gazdasági integráció Nemzeti innovációs politika formálódása KKV tőkeellátottság rossz Innovációs szolgáltatók fejlesztésre szorulnak Európai innovációs politika adaptációja Hiányos technológiai inkubáció Hazai K+F+I finanszírozás alacsony szintje Ágazati sokféleség Kedvező foglalkoztatási mutatók Tudásiparok felértékelődése Régió nemzetközi megítélése Ipari tevékenység alacsony hozzáadott értéke Alacsony Nagyvárosi tetraéder együttműködései Decentralizáció Felsőoktatási kereslet-kínálat összhangja Magasabb hozzáadott értékű FDI A fentiek alapján a régió innovatív vállalkozásai számára a legfontosabb jelenlegi és potenciális problémát a következő tényezők jelentik: Az innovációs tevékenységek Magyarországon egyoldalúan feldolgozó ipari orientációjúak A termelési profilú tevékenységek túlsúlya jellemző az innovációk bevezetése során. A felsőokatás nem integrálódik megfelelően az innovációs láncba. A külső tudás adaptálása a KKV-k innovációs tevékenységébe alacsony szintű. Az üzleti környezet a saját forrásból megvalósított fejlesztéseket és beruházásokat preferálja. Tartósan magas vállalkozói adóterhek Magyarországon nincsenek korai életszakaszban működő magánbefektetők. Banki finanszírozási formákhoz való hozzáférés nehézkes. A vállalkozások maguk fejlesztenek, az együttműködési hajlandóság alacsony Szabadalmi bejelntések száma alacsony és csökkenő tendenciát mutat Inkubátorházak jelentős fejlesztése zajlott az elmúlt években, de infrastruktúra fókusszal, a valós célcsoportot kis mértékben sikerült elérni. Nem szabad tehát figyelmen kívül hagynunk azokat a hiányosságokat, illetve problémákat, amelyekkel a régió innovatív vállalkozásai jelenleg is szembesülnek. A korábbiakban ismertetett ágazati heterogenitás, a szakpolitika hiányosságai, a start-up és spin-off vállalkozások számára elérhető befektetések korlátozottsága, a hiányos K+F kapacitások, az együttműködési hajlandóság alacsony szintje, illetve a régió belső kapacitásainak problémái mind szükségessé teszik a régió belső koherenciájának további erősítését. A korábbiakban megfogalmazott javaslatok kivétel nélkül e tevékenységek hatékonyságának növelését hivatottak segíteni, illetve megalapozzák a FIDIBE projekt további tevékenységeit is. 7

II. A RÉGIÓ HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE II.1. Bevezetés A Közép-Dunántúl a rendszerváltást követően alapvető strukturális változásokon ment keresztül. Ennek legfontosabb eleme, hogy a korábban meghatározó agrár-ipari jelleg átalakult, az 1990-es évek végére az ipari, ezen belül is elsősorban a feldolgozóipari jelleg vált meghatározóvá. További lényeges változás, hogy az 1990-es években jellemző mennyiségi változásokat (vállalkozások számának gyors növekedése, az alacsony képzettségű foglalkoztatottak számának gyors növekedése, stb.) a 21. század elejétől a minőségi változások követték. Ennek keretében olyan iparágak, illetve olyan termelési és termelést kiegészítő tevékenységek jelentek meg a régióban, amelyek lehetővé tették a gazdasági tevékenységek modernizációját, illetve a régió gazdaságának innováció vezérelt fejlődési pályára állítását. Az átalakulási folyamatot olyan tényezők vezérelték, mint a gazdasági szervezeti struktúra átalakulása, a külföldi tőkebefektetések növekedése, a vállalkozások tevékenységének ágazati átrendeződése, vagy a hazai gazdasági fejlődési tengelyek katalizátor hatásának erősödése. A szervezeti struktúra átalakulását jelzi egyrészt a tőkeerős közép- és nagyvállalatok számának növekedése, valamint a hazai kis- és középvállalkozói szektor megerősödése. A mennyiségi növekedés azonban nem minden esetben járt az elvárt minőségi változással. Erre utal, hogy a nagyvállalatok helyi kapcsolatrendszerei még ma is gyengék, lokális beszállítói hálózataikat csak részben építették ki. Emiatt pedig a helyi kis- és középvállalkozások sem tudtak megfelelően integrálódni a helyi termelési láncba. A gazdasági tevékenységek ágazati átrendeződése egyértelműen a tercier szektor szerepének növekedésével járt. Az innovációs környezet egyértelmű javulását eredményezte, hogy ezen belül a termelést kiszolgáló informatikai, tervezési, jogi, pénzügyi, marketing, munkaerő szervezési tevékenységek aránya növekedett. A strukturális átalakulás fontos motorjai voltak a döntően gépipari külföldi vállalkozások. Tevékenységük letelepítése az ipar termelékenységének gyors növekedésével járt, azonban a legtöbb esetben csak termelési modulok és részegységek gyártását végzik, önálló termékek előállítására csak kevés esetben kerül sor, ezért alacsony a termelésbe bevont alvállalkozók és beszállítók száma, illetve a helyi alapanyagok aránya is. Ez szintén beágyazottságuk alacsony fokára utal. 8

Az ipar szerkezetének átalakulása a 90-es évek végétől egyértelmű gépipari dominanciát eredményezett. A régióban a gépipari ágazatokban tevékenykedő vállalkozások száma megközelíti a 900-at. Ezek közül is a legjelentősebbek a járműipari nagyvállalkozások. További struktúra átalakító tényezőként említhetjük a Bécs-Budapest tengely kedvező hatását. Ez közvetlen hatását a régió északi részére, döntően Komárom-Esztergom megyére fejti ki, de közvetett módon a régió többi részének (elsősorban Székesfehérvár és Veszprém térsége) gazdasági folyamatait is kedvezően befolyásolja. II.2. A régió fejlettségének tényezői II.2.1. Geopolitikai adottságok, elhelyezkedés az európai térben, belső térszerkezeti sajátosságok A Közép-Dunántúli Régió földrajzi elhelyezkedése, geopolitikai adottsága rendkívül kedvező. A régió két közép-európai fejlődési zóna metszéspontjában helyezkedik el, ezek egyike a délbajor innovációs tengelyre felfűződő, Prága környékén és Bécs-Pozsony-Győr környékén formálódó, majd egyesülve innovációs tengelyként egészen Budapestig folytatódik, a másik a mediterrán sunbelt övezethez kapcsolódó fejlődési irány, mely Velence-Trieszt-Ljubljana vonaltól halad Budapest felé. A Régiót mindkettő közvetlenül érinti, aminek köszönhetően az európai fejlődési zónák és trendek kedvezően képesek befolyásolni a régió fejlődését. 1. ábra A Közép-Dunántúli Régió az Európai Térben Forrás: Decisions of the Pan-European Conferences of Ministers responsible for Transport; 9

A régió földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitottságából eredően, valamint az új gazdasági kapcsolatai révén egyértelműen az Európai Unióhoz kötődik, az európai gazdasági tér része. Ugyanakkor a régió városai közül egy sem tekinthető európai léptékben központi szerepkörrel rendelkező városnak. A gazdasági fejlettség szintjét tekintve a régió a kibővült Európai Unió átlaga alatti. A régió fejlettségét döntően az európai gazdasági centrumtérségtől való kedvező távolság határozza meg, de ugyanilyen fontos a szomszédsági viszony is. A Közép-Dunántúl szlovák szomszédaival nagyságrendileg hasonló fejlettségű, uniós csatlakozásunkat követően jelentősen megnőtt a határon átnyúló gazdasági, intézményi kapcsolatok intenzitása. Mindezek hatására a régió északi, határ menti területe dinamizálódott. Az innováció-orientált gazdaság fenntartható növekedésének meghatározó tényezője a régió növekedési centrumainak, decentrumainak hatékony (együtt-)működése. A régió egészének versenyképességét erősítő növekedési társközpontok (Székesfehérvár, Veszprém) és decentrumok (Tatabánya, Dunaújváros) ún. nagyvárosi tetraéderként a régió policentrikus városhálózatának központi elemei. 2. ábra A Közép-Dunántúli Régiót érintő kommunikációs folyosók Forrás: saját szerkesztés 10

E hálózat funkciója, hogy a fejlődés erőforrásait (innovációt, tőkét) közvetítsék tágabb térségük számára, bekapcsolva az európai globális gazdasági, innovációs rendszerekbe, elősegítve a regionális és országos versenyképesség növekedését, illetve a gazdaságitársadalmi kohéziót. A növekedési társközpontok szerepe meghatározó a foglalkoztatásban, felsőoktatási, a kutatási tevékenységek, valamint a különösen nagy hozzáadott értéket előállító gazdaság koncentrációja jellemzi együttesüket, a decentrumok ennek erősítéseként, komplementer funkcióval felruházottak. A nagyvárosok mellett organikus fejlődésű és karakterisztikus fejlődési potenciállal bíró középvárosok és térségeik találhatók, melyek közül több országosan vagy regionálisan kiemelkedő tematikus gazdasági funkciót hordoz: Pápa (élelmiszeripari és elektronikai vállalkozások, középfokú oktatás központ), Gárdony és Balatonalmádi (idegenforgalom természeti értékek), Balatonfüred és Tata (idegenforgalom - épített és természeti környezeti értékek), Bicske (logisztika), Esztergom (idegenforgalom, országos egyházi központ, járműgyártás), Komárom (dunai átkelő, fejlődő elektronikai ipar), Mór (borvidéki központ, élénk KKV tevékenység). Vannak olyan térségek is, melyeket a háború utáni Dunántúli-középhegységre, mint energia tengelyre települő iparosítás során épített kis- és középvárosok dominálnak (pl. Ajka, Várpalota, Dorog, Zirc, Oroszlány). Az elmúlt másfél évtizedben struktúraváltásuk megindult, de a települések vagy térségük gazdaságában sok esetben még meghatározók a nehézipari, energetikai elemek (pl. Várpalota-Veszprém közötti vegyipari térség, szénerőművek). A többi kis- és középvárosi központtal rendelkező térség közül még kiemelhetők a döntően agrárjellegű térségek (Aba, Adony, Ercsi kistérsége, valamint a régió legrosszabb gazdaságitársadalmi mutatóival rendelkező külső-belső perifériák: Enyingi, Sárbogárdi, Sümegi, Tapolcai, Kisbéri kistérség). II.2.2. A Régió társadalmi jellemzői A Közép-dunántúli Régióban a lakónépesség jelenleg 1,1 millió fő. Ez a szám 1997 és 2007 között az országos átlaghoz hasonlóan csökkent, igaz ugyan, hogy a népességszám csökkenéssel jellemezhető régiókkal összehasonlítva a legkisebb mértékben. A magyarországi tervezési-statisztikai régiók közül mindössze Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl esetében jellemző népességszám emelkedés, amely vándorlási nyereségükből fakad. 11

3. ábra: A magyarországi régiók lakónépesség számának változása 1997-2007 (%) Forrás: TEIR REMEK adatbázis A Közép-dunántúli Régió esetében a csökkenő népességszám a vándorlási nyereséget meghaladó mértékű természetes fogyásnak köszönhető. 4. ábra: A magyarországi régiók vándorlási egyenlege 2002-2007 (1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége) Forrás: TEIR REMEK adatbázis A lakosság összetételét korcsoport szerint elemezve látható, hogy a Közép-dunántúli Régió esetében az aktív korúak aránya a vizsgált időszakban mindvégig az országos átlaggal megegyező (abszolút értékben és a változás mértékét tekintve egyaránt). A 18-59 éves korosztály 60 % körüli arányát a 18 évnél fiatalabb és 60 évesnél idősebb korosztály számának ellentétes irányú változása ellensúlyozza. 12

5. ábra: A lakosság korcsoport szerinti megoszlása 1995 2005 (%) Forrás: KSH TSTAR A munkanélküliségi adatokat tekintve látható, hogy a Közép-dunántúli Régió munkanélküliségi rátája a vizsgált időszak egészében lényegesen kedvezőbb az országos átlagnál. A magyarországi régiók közül kedvezőbb értékekkel csupán a Nyugat-dunántúli és a Közép-magyarországi Régiók rendelkeznek. 6. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 2002-2007 (%) Forrás: TEIR REMEK adatbázis 13

2008-tól kezdődően a gazdasági válság hatása nagymértékben érezhető. Az elbocsátások és a csoportos létszámleépítések aránya a Közép-dunántúli Régióban a legmagasabb. A térségben magas a Nyugat-Európával és a világpiaccal üzleti kapcsolatban álló, a válság által leginkább sújtott ágazatokban működő vállalkozások koncentrációja. A legnagyobb mértékű elbocsátás eddig Komárom-Esztergom megyében, a legkevesebb pedig Veszprém megyében volt. A legtöbb - az összes leépített munkahely nyolcvanöt százaléka - autóipari és híradástechnikai beszállító cégeknél, valamint építőipari vállalkozásoknál szűnt meg. 7. Ábra: Regisztrált munkanélküliek változása térségenként 2008. 10. 2009. 04. II.2.3. Gazdasági adottságok A Gazdasági teljesítmény Forrás: ÁFSZ Az 1980-as évek végén a Közép-dunántúli Régiónak az ország más térségeihez hasonló gyors és átfogó gazdasági és társadalmi változásokkal kellett szembenéznie. A térség gazdaságának hagyományos - elsősorban szocialista relációjú - piaci, értékesítési kapcsolatai szétestek, a gazdaság teljesítménye, az ipari termelés visszaesett. Ma elmondható, hogy a változásokat azonban a régió túlélte, hanem Nyugat-Dunántúllal és a főváros térségével együtt az ország 14

egyik legdinamikusabban fejlődő régiójává tudta magát felküzdeni, a régió gazdasági szerepe már a 90-es évek elejétől lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. Az átalakulás sikerét jelzi, hogy a gazdasági fejlettség mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája a 90-es évek kezdete óta tartósan magasabb az országos átlagnál, amihez kedvező foglalkoztatási mutatók párosulnak. Az egy lakosra jutó GDP-adatokat tekintve a Régió az ország 2. legfejlettebb térsége, az országban megtermelt GDP 10%-át adva. 8. ábra Hozzájárulás a GDP-hez, egy főre jutó GDP, 2006 Forrás: KSH A bruttó hozzáadott érték előállításában a Közép-Dunántúlon meghatározó az ipari termelés. A szolgáltatást nyújtó ágak aránya az országosnál alacsonyabb, és csekély szerep jut a mezőgazdaságnak. Az ipari dominanciát mutatja az ipari termelés értéke is. Lényeges, hogy az ország ipari termelésének 2007. évi 8%-os növekedésében a Közép-Dunántúl szerepe a legjelentősebb, mintegy 15%-os bővülést ért el, egyetemben az egy lakosra jutó ipari termelési értékkel, amely a Közép-Dunántúlon kimagasló, az átlagos 2,6-szerese. Ágazati megoszlásban országos szinten is kiemelkedik a gépipar, valamint a fémfeldolgozás (alumínium) szerepe. 15

1. táblázat Az ipari termelés megoszlása, egy lakosra jutó értéke, 2007 Forrás: KSH 9. ábra Ipari termelési érték ágazati szerkezete (md forint) Forrás: KSH Köszönhetően a multinacionális, kedvezőbb tőke-ellátottságú, magasabb technikai színvonalú és kisebb fajlagos élőmunka igényű gépipari vállalatoknak a régió kimagasló teljesítményt mutat az egy alkalmazottra jutó ipari termelés tekintetében. 16

10. ábra Egy lakosra jutó ipari termelés, 2007 Forrás: KSH Az elsősorban ipari - beruházások volumene tekintetében kiemelkedik a régió, folyamatos növekedési tendenciája 2006-2007 viszonylatában több mint másfélszeres növekedést mutat. 11. ábra A gazdasági szervezetek egy lakosra jutó beruházási teljesítményértéke folyó B Külföldi tőke áron Forrás: KSH Magyarországon a külföldi tőkeállomány 2007-ben meghaladta a 16 billió Ft-ot. Közel 28000 külföldi érdekeltségű vállalkozást tartanak nyilván, mintegy 10 ezer Mrd Ft saját tőkével, 87%-os külföldi részesedéssel. Tevékenységük jelzi a globális gazdaság jelentőségét: a külföldi érdekeltségű vállalkozások a teljes vállalati kör nettó árbevétele 45, bruttó hozzáadott értéke 43%-át állítják elő. Arányuk a beruházásokból mintegy négytizedes, az alkalmazásban 17

állók ¼-ét foglalkoztatják. Számuk Közép-Magyarországon kiemelkedő, elsősorban Budapest központi szerepéből adódóan. A külföldi tőke aránya a Nyugat- és Közép-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön kimagasló, meghaladja a 90%-ot. A 10 ezer lakosra jutó külföldi érdekeltségű vállalkozások száma átlagosan 27, ezen belül Közép-Magyarországon kiemelkedő (58), melyet Nyugat-Dunántúl követ átlag közeli értékkel. Az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon ez 16-17, míg az ország többi régiójában ennél jóval alacsonyabb a külföldi tőke jelenléte. A korábbi évek nagymértékű közvetlen működőtőke beáramlását követően megfigyelhető a Közép-Dunántúlon is az a tendencia, hogy a külföldi vállalatok a megtermelt jövedelmük jelentős hányadát újra befektetik, és újabb külföldi működőtőke-beruházásokat is gerjesztenek azáltal, hogy a megtelepedett vállalatok egyes beszállítói is üzemeket hoznak létre. Mindez amellett, hogy jótékony hatással van a beruházások alakulására, a hazai beszállítói kör kiszélesítése révén a külföldi tulajdonú vállalatok integrációját is segíti a régióban. Az egy vállalkozásra jutó külföldi befektetés nagysága a Közép-Dunántúlon az országos átlag másfélszerese. Lényeges, hogy az országba érkezett külföldi tőkebefektetések területileg nagyon koncentráltan jelennek meg. A közép-magyarországi régió koncentrálja ezek közel háromnegyedét, az ezt kiegészítő (Nyugat- és Közép-Dunántúlt magában foglaló) gazdasági tengely pedig az összes befektetés 93%-át. 12. ábra Külföldi tőkebefektetés országos részesedése (%), 2007 Forrás: APEH 18

2005 és 2010 között vizsgálva a legnagyobb külföldi beruházásokat a régiók rangsorában a beruházások volumenét tekintve továbbra is Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl vezet, Nyugat-Dunántúl azonban már csak az ötödik helyen áll a vizsgált időszakban megvalósuló külföldi beruházások tekintetében. Az új munkahelyek számát tekintve hasonló tendencia figyelhető meg. beruházás (db) beruházás volumene új munkahely (mrd ft) (db) Közép-Magyarország 12 6936,47 5698 Közép-Dunántúl 15 415,1 9925 Észak-Alföld 8 177,827 4587 Észak-Magyarország 7 175,18 8225 Nyugat-Dunántúl 6 46,7 3625 Dél-Dunántúl 2 15,74 1328 Dél-Alföld 1 2,75 530 2. táblázat: A legnagyobb (részben tervezett) külföldi beruházások területi eloszlása régiók szerint (2005-2010) Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium II.2.4. A kutatás-fejlesztés helyzete A Felsőoktatás A Közép-dunántúli Régióban jelenleg tizenöt felsőoktatási intézmény működik vagy székhely-jelleggel, vagy kihelyezett tagozatként, amely jelenleg Nyugat-Dunántúllal és Észak-Alfölddel megosztott első helyet eredményez a vidéki régiók sorában. A tizenöt intézményben 2003-2007 között amelyek száma az országos tendenciának megfelelően e térségben is csökkent a 2003-as (17 db) állapothoz képest az oktatók száma nőtt, miközben a hallgatók száma csökkent. A felsőoktatási intézmények száma Veszprém és Komárom- Esztergom megyében mérséklődött eggyel, amely azonban csak a régió északi megyéjében járt a hallgatói és oktatói létszám csökkenésével, Veszprémben növekedést tapasztalunk mindkét kategóriában. A nappali tagozatos hallgatók száma Fejér és Komárom-Esztergom megyében egyaránt mérséklődött a 2003-2007 közötti időszakban, Veszprém megyében azonban bővült az e képzési formában tanulók száma. A regionális székhelyű felsőoktatási intézmények száma kilenc, ezek közül egy egyetem (Pannon Egyetem, Veszprém), hét főiskola, egy pedig egy egyébként egyetemi státussal bíró 19

felsőoktatási intézmény főiskolai kara. Az intézmények között három egyházi, négy állami fenntartású, a fennmaradó kettő pedig magánforrásokból jött létre. Régió Intézmények száma, db* (2007) Oktatók száma, fő** Hallgatók száma, fő** Ebből nappali tagozatos Közép-Magyarország 52 10401 175631 106393 Közép-Dunántúl 15 1196 20912 12871 Fejér megye 7 621 8824 4830 Komárom-Esztergom megye 4 165 2790 1453 Veszprém megye 4 410 9298 6588 Nyugat-Dunántúl 15 1701 32050 17689 Dél-Dunántúl 11 2223 35758 19753 Észak-Magyarország 10 1505 40224 15148 Észak-Alföld 15 2487 49476 29794 Dél-Alföld 11 2829 42212 24994 Magyarország 129 22342 396263 226642 3. táblázat: A felsőoktatási intézmények fontosabb mutatói régiónként, 2007 Forrás: KSH adatok 2007. * kihelyezett tagozatokkal együtt **székhely szerint A Pannon korábban Veszprémi Egyetemen jelenleg öt kar működik, ezek közül az egyik (Georgikon Kar) Keszthelyen, kihelyezett tagozatként. Az egyetem bizonyos képzései általában az alapképzések, illetve a felsőfokú szakképzések egyéb vidéki városokban is elérhetőek, így például kihelyezett képzési helyeket működtetnek Nagykanizsán, Székesfehérváron és Pápán is. A Pannon Egyetem képzési kínálata az elmúlt időszakban bővült, s várhatóan ez a folyamat jellemzi majd a későbbiekben is, jelenleg az öt kar a gazdaságtudományok, az agrártudományok, a mérnöki tudományok, a bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint a műszaki-informatikai tudományok területét öleli fel. A régió legjelentősebb intézményében 38 alapszak, 24 mesterszak, 16 felsőfokú szakképzés, illetve 8 doktori iskola működik, amely kiegészül a Felnőttképzési Intézet szakirányú és pedagógusi továbbképzési kínálatával, valamint tanfolyamaival. A Pannon Egyetem a fentiek mellett két spin-off vállalkozásban érdekelt környezet-informatikai és biotechnológiai területen, valamint a Veszprémi Tudásház Projekten keresztül jelentős innovációs parki 20

kapacitások fejlesztését végzi. A Dunaújvárosi Főiskola 2000-ben vált a Miskolci Egyetemtől független, önálló felsőoktatási intézménnyé, melynek célja a kezdetektől fogva az volt, hogy képzési struktúrájuk átalakításával, megújításával Dunaújváros és a régió innovációs központjává váljon. A korábban tradicionálisa kohó-és gépészmérnöki szakokra épülő főiskola képzési kínálata a rendszerváltást követően a műszaki, gazdasági és informatikai szakok beindításával valamelyest átalakult, az önállósodás óta eltelt majd egy évtizedben pedig a társadalomtudományok felé is nyitottak, így a bolognai folyamathoz alkalmazkodva 2006-tól öt (műszaki, informatikai, gazdasági, társadalomtudományi és pedagógiai) képzési területen oktatnak. A főiskola a képzési kínálat bővítésével egyidejűleg infrastrukturális fejlesztéseket is végrehajtott, melyeknek köszönhetően a hallgatók száma is jelentősen megnövekedett. Jelenleg az intézményben ötezer diák tanul, akik a főiskolán nyolc alapszak, tizenegy felsőfokú szakképzési program, s a 2007-től működő mérnöktanár mesterszak kínálatából válogathatnak. A Főiskola jelentős laboratóriumi kapacitásokkal rendelkezik, amelyek a térség vállalkozásai számára is hozzáférhetőek. Ezek közül a legfontosabbak: Duratt Gleeble laboratórium, CNC labor, illetve fejlesztés alatt áll többek között a jármű mechatronikai, nanotechnológiai, automatizálási és energetikai laboratórium. Székesfehérváron működik a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara, amelyen belül három oktatási egységet, a Geomatikai Intézetet, a Földügyi és Térinformatikai Tudásközpontot, illetve a Területfejlesztési Intézetet alakítottak ki. Az alapvetően földmérő és földrendező képzéseseket nyújtó intézményben az utóbbi években igazgatásszervezéssel, ügyintézéssel kapcsolatos alapszakokat, illetve felsőfokú szakképzéseket is indítottak annak érdekében, hogy a földügyi szakigazgatásban kompetens szakembereket képezzenek. A karon jelenleg öt alapszak, egy mesterszak, egy doktori iskola, négy felsőfokú továbbképzés működik, s a felnőttképzés keretében szakirányú továbbképzések, tanfolyamok is indulnak. A főiskola kutatás-fejlesztési tevékenységének fő profilja a geodézia, fotogrammetria, térinformatika és területrendezés. Szintén Székesfehérvárra helyezte a Budapesti Műszaki Főiskola a Regionális Oktatási és Innovációs Központját (Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar), amely hagyományosan közvetlen és intenzív kapcsolatot tart fenn az ország vezető számítástechnikai és elektronikai vállalataival, amelynek hatására képzési kínálatukat a munkaerő-piaci igényeknek 21

megfelelően tudják alakítani. Ennek következtében a villamosmérnöki képzésen túl műszaki és informatikai szakokkal bővítették képzéseiket, jelenleg három villamosmérnök, műszaki menedzser, mérnöki informatikus alapszak, egy felsőfokú szakképzés (műszakiinformatikai mérnökasszisztens), valamint egy posztgraduális képzés (számítógépes hálózati szakmérnök) működik a karon. A ROIK kutatási tevékenysége az alkalmazott informatikára koncentrál. A székesfehérvári székhelyű Kodolányi János Főiskola küldetése az, hogy hozzájáruljon az európai felsőoktatás versenyképességéhez, a magyar felsőoktatás nemzetközi integrációjához. Céljuk elérése érdekében az oktatáson kívül tudományos, K+F feladatokat is ellátnak, ismeretterjesztő és szakmai rendezvényeket szerveznek. A főiskola a székesfehérvári székhelyen kívül Budapesten, Siófokon, Orosházán, valamint az ausztriai Fürstenfeldben is működtet kihelyezett oktatóközpontokat. Az alapszakokon és mesterszakokon kívül a Kodolányi János főiskola saját intézményén belül, illetve tizenkét város középiskolai partnereivel együtt is részt vesz a felsőfokú szakképzésben, valamint jelentős szerepet tölt be szakirányú és felnőttképzéseivel, tanfolyamaival, nyelviskolai programjaival. A régió másik magánforrásokból létrehozott felsőoktatási intézménye a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, amelynek képzési kínálata jelenleg gazdasági és műszaki alapképzésekből és felsőfokú szakképzésekből, szakirányú továbbképzésekből (kulturális menedzser, euromenedzser, marketingvezető, marketingkommunikáció, online marketing) áll, de 2009-ben egy marketing mesterszak elindítását is tervezik. Emellett az intézmény vállalati képzéseket és tréningeket is szervez. A régióban három egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Esztergomi Hittudományi Főiskola és a Pápai Református Teológiai Akadémia működik. A hagyományos hittudományi képzések mellett ezen intézményekben is megjelentek olyan innovatív oktatási programok, amelyek megfelelnek a munkaerőpiac, illetve a szociális szféra igényeinek a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán például 2009-ben indul az akkreditált szociális munkás és társadalmi tanulmányok alapszak. A felsőoktatási kutatás ezen intézményeken belül is bár természetesen igen speciális kutatási témákkal létezik (pl. Kálvin, valamint Simeon kutatóintézet a Pápai Református Teológiai Akadémián belül). 22

A regionális felsőoktatási képzési struktúrát az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a társadalomtudományi és az üzleti, műszaki képzések uralják, azaz ezekben az oktatási programokban vett részt a legtöbb hallgató a 2007/2008-as tanévben. Legnagyobb érdeklődésre a közgazdasági (üzleti), illetve a mérnökképzés tarthat számot, ezeken a szakokon tanultak a legtöbben, a régió hallgatóinak 47,7 százaléka. Legmérsékeltebb arányban az egészségügyi, mezőgazdasági szakokon, valamint a fizikatudományok terén folytatták tanulmányaikat az említett tanévben. A képzéseken részt vevők száma összességében, regionális szinten, de a megyék és tudományterületek majdnem mindegyikében is csökkent az azt megelőző, 2006/2007-es tanév statisztikai adatait vizsgálva. Arányaiban leginkább a tanárképzésben részt vevők száma csökkent (a régió egészében), s hasonló mértékben mérséklődött az egészségügyi és mezőgazdasági szakokon hallgatók száma is. Számszerűleg a legnagyobb mérséklődés az üzleti tanulmányokat folytatók körében láthatjuk: 623-al kevesebben tanultak e szakon 2007/2008-ban, mint egy évvel korábban, ám ez a csökkenés csak Fejér és Komárom-Esztergom megyében jelentkezett, a veszprémi felsőoktatási intézményekben szerényen ugyan, de emelkedett a diákok száma. Hasonló mértékű hallgatói létszámmérséklődésnek csak a társadalom- és humántudományok területén lehetünk tanúi, ahol az alterületeken belüli 100-200 fős csökkenés idéz elő összességében majdnem 700 fővel kevesebb létszámállapotot. A diákok számának növekedését tapasztaljuk ugyanakkor a mérnökképzésben, s a művészeti oktatás terén. Ez utóbbi korábban csak a Veszprém megyei felsőoktatási intézmények képzési kínálatában volt jelen, mára azonban mind Komárom-Esztergom, mind Fejér megyében indítottak művészeti szakokat. B Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztésnek teret adó intézményrendszert alapvetően az adott régióban, megyében működő kutatóhelyek alkotják, ezért fontos, hogy ezek számát, illetve az elmúlt időszak trendjeit közelebbről is megvizsgáljuk. Magyarországon az 1997-2007 közötti időszakban dinamikusan bővült a kutatóhelyek száma, amely minden egyes régióban eltérő mértékű előrelépést jelentett. A két szélsőév közötti időszakban a legnagyobb ütemű kutatóhelybővülést a Közép-dunántúli Régió esetében tapasztaljuk (2007/1997=2,33), azonban mint arra korábbi elemzések is rámutattak ennek okai között az is fellelhető, hogy a térség nagy hátrányból indult, s a kilencvenes évek közepén még a legutolsó helyen szerepelt a K+F mutatók jelentős részében. Jelen évtized elejére a régió az azt alkotó megyék egységesen 23

dinamikus növekedésével felzárkózott a többi területi egységhez, sőt, a kutatóhelyek számát tekintve meg is haladta a Nyugat-dunántúli, valamint az Észak-magyarországi Régió értékeit. Az elmúlt néhány évben azonban a Közép-dunántúli Régió egyértelmű dinamizmusa megtörni látszik; a kutatóhelyek száma regionálisan növekedést mutat egészen 2004-ig, ám 2005-ben alapvetően a Veszprém megyei kutatóhelyek számának drasztikus csökkenésével visszaesést tapasztalunk, melyet ezt követően egy újabb bővülési hullám követ, melynek mozgatója elsősorban a Fejér megyei kutatóhelyek számának emelkedése. A KSH adatbázisai a kutatóhelyeken belül a felsőoktatási, a jogi személyiségű vállalkozások, valamint a K+F intézeteket és egyéb költségvetési kutatóhelyeket különítik el. A 2007-es arányokat tekintve azt tapasztaljuk, hogy a Közép-dunántúli Régióban a vállalkozásokon belüli kutatóhelyek dominálnak, ezek aránya meghaladja az ötven százalékot, a felsőoktatási kutatóhelyek aránya alapján pedig az utolsó a régiók sorában. A kutatási témák és feladatok számát tekintve is jelentős hátrányból indult a Közép-dunántúli Régió: 1997-ben e tekintetben az utolsó helyet foglalta el, amelyen az ezredfordulóra a kutatóhelyek számának bővülésével egy időben jelentősen javítani tudott, s megelőzte az Észak-magyarországi, a Nyugat-dunántúli, sőt, 2001-re a hagyományos tudásközpontnak számító Dél-dunántúli Régiót is. A 2003-2004 közötti mérséklődést követően a kutatási témák és feladatok száma ismét növekedésnek indult, melynek dinamikája azonban elmarad a többi régió értékeitől, s így Közép-Dunántúl ismét az utolsó helyet foglalja el a régiók között az összes magyarországi kutatási téma és feladat 3,72 százalékos arányával. 24

II.3. A Régió SWOT elemzése Erősségek a Régió kiváló geopolitikai helyzetű, európai fejlődési zónák, közlekedési folyosók érintik, azok kiaknázható metszéspontjában található elérhetőségét tekintve a Közép-Dunántúl az egyik legkedvezőbb helyzetben lévő régió, sűrűbb főúthálózattal rendelkezik és az úthálózat kiépítettsége is jobb az átlagosnál, az M7-es, és a 2010- re Pécset elérő M6-os autópálya a régió középső és déli részeinek a gyors elérhetőségét biztosítja, míg az M1-es az északi területekét A Régió vasúti közlekedése a fővonalak tekintetében jól szervezett A Régió Nagyvárosi tetraédere (növekedési társközpontok és decentrumok) és dinamikus középvárosai a regionális gazdaság hálózaton alapuló megújulásának alapját jelenti A Régió gazdasági szerkezet-váltással kapcsolatos hajlandósága, adaptációs készsége és képessége magas szintű A Régió gazdasági fejlettség mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája tartósan magasabb az országos átlagnál, köszönhetően a régióban tradicionálisan jelen lévő külföldi működő tőkét vonzó nagyvállalati struktúrának A Régiót országos összehasonlításban kedvező, a fizikai tőkére jellemző mennyiségi mutatók jellemzik A Régiót nemzetközi összehasonlításban is kedvező általános foglalkoztatási mutatók jellemzik Erős ipari vállalati kultúra, termelés és export. A régió húzóágazatai a mechatronika, az autóipar, a műanyagipar, a környezetipar, az informatika és az élelmiszeripar A régió fő erőssége az uniós viszonyokhoz képest jóval olcsóbb, fejlettebb technológiájú munkavégzés elsajátítására alkalmas, adaptív munkaerő A külföldi befektetők regionális jelenléte meghatározó. A külföldi befektetők jellemzően kialakították regionális beszállítói részhálózatukat Az ipari parkok számát, általuk birtokolt területeket, működő vállalkozásaik számát tekintve a Régió országosan kiemelkedő pozíciót mondhat magáénak. A régióban több iparágban megindult a klaszterizációs folyamat, több területen ezt klaszter kezdeményezés is segíti Az elmúlt években növekszik a régióban a kutatóhelyek száma, a K+F területen foglalkoztatottak létszáma és a kutatási témák száma A régióban található szervezetek és intézmények többsége elkötelezett a regionális innovációs rendszer létrehozása és működtetése irányába innovatív vállalkozások szerint a régió tőkeellátottsága és a fizetőképes kereslet átlag feletti innovatív vállalkozások vállalkozás-demográfiai szempontból jól azonosíthatók innovatív vállalkozások fejlesztési céljai meghatározottak Lehetőségek A Régió versenyképességének és gazdasági megújulását segítő vonzerejének nemzetközi megítélése pozitív A helyi vállalkozói inkubátorok fejlesztése iránti igény jelentős Nemzetközi tendencia a vállalati humántőke és emberi erőforrás felértékelődése és az élethosszig tartó tanulás igényének egyre jobban megfigyelhető erősödése A modern gazdaságfejlesztési stratégiákban felértékelődött a hálózati együttműködésen, innováción, és tudáson alapuló fejlesztés; s a különböző szintű politikák (nemzeti, EU) és a támogatási rendszerek is kiemelten preferálják ezeket A vállalati stratégiákban világszerte tapasztalható a stratégiai szövetségek, a tartós együttműködések és kooperációk felértékelődése A multinacionális vállalatok jelenléte nemzetközi tendenciákat tekintve tovább erősíti a helyi gazdaság integrálódását a globális gazdaságba, a fejlett technológiák meghonosítását, a korszerű menedzsment és vezetési módszerek elterjedését Az európai innovációs szakpolitika térhódítása Jellemző Európai folyamatok: a dezindusztrializáció (az ipar lassú térvesztése), a tercierizáció (a szolgáltatóipar gyors túlsúlyba kerülése a gyáriparral szemben), a technológiai váltás (tudásiparok, képzettség, új technológiák alkalmazása), a decentralizáció (helyi döntések szerepe, verseny az erőforrásokért) Gyengeségek A Régió egykori Ipari tengelye struktúraváltásra szoruló, az Veszélyek a kedvező és relatíve olcsó bérterületre és bérmunkára alapozott, 25

iparosítás során épített, nehézipari, energetikai örökséggel bíró kis- és középvárosokat takar A Régió kritikus helyzetben lévő külső-belső perifériákkal jellemezhető A Régiót nemzetközi összehasonlításban átlag alatti gazdasági mutatók jellemzik, különös tekintettel a fizikai tőke minőségi mutatóira A mikro- kis és közepes vállalkozások tőkeellátottsága, a tőkéhez jutás lehetőségei fejlesztésre szorulnak A Régión belüli gazdasági potenciál eloszlása területileg egyenetlen Nem kellőképpen szolgáltatás-orientált gazdasági szerkezet A régió fejlettsége döntően ipari fejlettséget jelent, más ágazatokban korántsem jelenik meg ilyen markánsan, a tömegtermelésnek köszönhető gyors fejlődés további lehetőségei kimerültek A régióban is érvényesül a hazai mikro- és kis vállalkozások sajátos jellemvonása, az önfoglalkoztatás, az alkalmazottak nélkül működő vállalkozások magas aránya A nagyvállalatok aránya nem éri el a két-tized százalékot, ugyanakkor a foglalkoztatottak kétharmadát ezek a vállalatok adják Az FDI területi jelenlétét vizsgálva területi kiegyensúlyozatlanság figyelhető meg A működőtőke-befektetések ösztönzésének intézményrendszere fejlesztésre szorul Az ipari parkok szolgáltatásaikat, hálózati együttműködésüket, tematikus szegmentációjukat tekintve fejlesztésre szorulnak Az ipari parkokba települt, magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma arányaiban alacsony A helyi vállalkozói inkubátorok száma kevés, alapvetően hiányzanak a kistérségi szintű központok Az inkubáció tevékenységei szerint az általános inkubátorok a jellemzőek, a technológiai inkubáció jelenléte kevéssé domináns a régió innovációs, K+F tevékenysége lényegesen kisebb gazdasági súlyánál A régióban a tudományos kutatói szféra és a gazdaság közötti kapcsolat hiányos, a régióban található gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások tevékenysége kevésbé innováció és K+F orientált A régióban gyenge a kapcsolat az innovatív nagyvállalatok és a helyi kis- és középvállalkozói szféra között A régióban működő főiskolák és egyetemek intézményesült kapcsolatai fejlesztésre szorulóak, a régió felsőoktatási kapacitása igen széttagolt, képzési kínálata továbbra is hiányos, kutatóintézeti háttere gyenge A felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek valamint a vállalkozások között rosszul, vagy nem működik a technológiai és tudástranszfer A régióban működő innovációs kínálati oldalhoz kapcsolódó szervezetek finanszírozási háttere kiszámíthatatlan és bizonytalan A régió gazdasági fejlettsége csak hazai összehasonlításban kiemelkedő, uniós viszonylatban azonban átlag alatti A vállalati K+F tevékenység a rendszerváltás után erősen leépült, döntően néhány vállaltra koncentrálódik, a vállalkozások jelentős része egyáltalán nem végez K+F tevékenységet; alap- és alkalmazott kutatás csak elvétve található meg a régió vállalkozásai körében A kis- és középvállalkozások fejlesztésre fordítható szabad tőkéje szűkös A helyi mikro-, kis- és közepes vállalkozások technológiai színvonala általában alacsony, korszerűtlen eszközállománnyal rendelkeznek Régión belüli fejlettségi különbségek, innovációs hatótényezők közötti belső eltérések nagyok tömegtermelésre épülő gazdasági fejlődés lehetőségei a Régió számára fokozatosan kimerülnek A logisztika terén felértékelődik a központi raktározás szerepe, mely élesedő versenyt, várható területi szegmentációt jelent a térség tagállamai között A bérmunka jellegű kevésbé innovatív tevékenységek háttérbe szorulását nem követi új, magasabb hozzáadott értéket képviselő külföldi működő tőke beáramlás A társadalmi-gazdasági-vállalkozói kultúrán alapulóan jelenlévő duális gazdaságszerkezet hosszú távon való fennmaradása Finanszírozási problémák, a támogatás-politika költségvetésfüggő kiszámíthatatlansága A termelési költségek emelkedése miatt a befektetők kivonulnak a térségből Régióban megtermelt jövedelem külföldre áramoltatása 26

Probléma mátrix Lehetséges hatás Erős Közepes Gyenge Előfordulás valószínűsége Magas Közepes Klaszterizációs folyamat elindult Ipari parkok koncentrációja Innovációs együttműködések Külső-belső perifériák K+F+I tevékenység gazdasági súlynál gyengébb Javuló K+F mutatók Kiszámíthatatlan finanszírozás Globális gazdasági integráció Nemzeti innovációs politika formálódása KKV tőkeellátottság rossz Innovációs szolgáltatók fejlesztésre szorulnak Európai innovációs politika adaptációja Hiányos technológiai inkubáció Hazai K+F+I finanszírozás alacsony szintje Ágazati sokféleség Kedvező foglalkoztatási mutatók Tudásiparok felértékelődése Régió nemzetközi megítélése Ipari tevékenység alacsony hozzáadott értéke Alacsony Nagyvárosi tetraéder együttműködései Decentralizáció Felsőoktatási keresletkínálat összhangja Magasabb hozzáadott értékű FDI 27