Nemzetközi fejlesztési együttmködés 2005/06. szi félév Partner (fogadó) országok: Latin-Amerika 2005. november 21. Latin-Amerika, mint a nemzetközi fejlesztési együttmködés célterülete A gyarmatosítás öröksége és fejlettséget, fejlesztési stratégiákat befolyásoló egyéb sajátosságok Donorok és stratégiák Szövetség a haladásért (USA) magánhitelek (1970-es), majd adósságválság 1982 1990-as: washingtoni konszenzus irányelvei IaDB EC Latin-amerikai sajátosságok A gyarmatosítás öröksége és fejlettséget, fejlesztési stratégiákat befolyásoló egyéb sajátosságok társadalmi-gazdasági szakadék; elitek szerepe egyház pozíciói mezgazdaság vs iparfejlesztés környezeti aggodalmak (eserdk) Drogkereskedelem 1980-as évek: adósságválság Súlya: relatíve alacsony (1990-es évek: ODA 10%-a) 1
Jövedelmi egyenltlenségek 2
Fejlesztés a második világháborút követen Az Amerika-Közi Fejlesztési Bank (IaDB) 1959; kp: Washington legrégebbi és legnagyobb regionális fejlesztési bank Jelenleg: 47 tag (Kedvezményes) hitelek, adományok Technikai együttmködés (els: 61,5 ezer USD, 1960, Bolívia, bányászati szektor) Szövetség a Haladásért (1961) Truman, Point IV. Program (1949) 1950: Act for International Development US külpolitika célja sokáig L-Amerikában: status quo fenntartása (és kevésbé: tényleges gazdasági fejlesztés) Alianza para el Progreso (Punta del Este,1961) célok: Demokratikus intézményrendszer fejlesztése, megersítése Gazdasági növekedés és társadalmi fejldés felgyorsítása Városi és vidéki lakásproblémák megoldása Agrárreform Adórendszerek reformja A program kudarcának okai Gyakorlati magyarázatok gazdasági-politikai elitek ellenállása egyház megosztottsága Dom Helder Camara, brazil püspök: When I feed the poor, I am called a saint. When I ask why the poor are hungry I am called a communist. Gyarmati örökség hatalom koncentrációja politikai stabilitás hiánya; hadsereg befolyása korrupció Hatékonytalanság; túlfoglalkoztatottság és alacsony bérek a közszférában htlen kezelés nagyban... Elméleti iskolák (...) 3
1970-es évektl USA: USAid mellett: Inter-American Foundation (www.iaf.gov) 1970-es éve: magánkölcsönök, különösen a rövid lejáratú hitelek arányának ugrásszer növekedése (1978-81) 1982. augusztus, Mexikó: az adósságválság kezdete átütemezési programok, magán- és hivatalos multilaterális tárgyalások 1990-es évek: washingtoni konszenzus útmutatásai ( pl. Argentína) 2004-2005: javuló makromutatók A f donorok: partnerek és érdekek 4
5
Az EU-LA(C) együttmködés - EU (közös és tagállami viszonylatban): legkevésbé jelents; (karibi térség: ACP térség; EDF) - 1992 ET-rendelet (443/92): az együttmködés pénzügyi-gazdasági-technikai részletei, kapcsolat 1995-tl ersödik közösségi szinten - EU és LA közötti együttmködés irányait a közös csúcstalálkozókon határozzák meg (Rio, 1999; Madrid, 2002); - EU részérl inkább alrégiókkal (Mercosur, Közép-Amerika (legjelentsebb), Andok Közösség; Mexikó-Chile) való fejlesztési együttmködés jellemz; f célok: - Intézményfejlesztés, modernizáció, demokrácia ersítése, pl: - Decentralizáció és helyi közigazgatás ersítése (Guetamala, Peru) - igazságszolgáltatás gyakorlatának, bírói függetlenségnek a fejlesztése (pl Panama, Brazília) - Adószedés hatékonyságának növelése (pl. Uruguay) - PRODAL: Program for the Democratic Development in LA(2004-tl) - Emberi jogok ösztönzése (pl. Kolumbia) - Társadalom fejlesztése (PRRAC: Regionális Program Közép-Amerika Újjáépítéséért) - Kereskedelem és fejlesztés összekapcsolása - Regionális programok* Az EU-LA(C) együttmködés II. *Regionális programok: Alßan Program: európai felsoktatási intézményekben elvégezhet (átlagosan két év hosszúságú) tanulmányok; 2000-2010 között; Aαfa projekt: oktatási-akadémiai együttmködés, kb 850 európai és LA intézmény bevonásával, különböz tréning projektek URB-AL: városfejlesztési projektek, 2006-ig; @LIS: az információs társadalom ersítését szolgálja a legkülönbözbb területeken (közigazgatás, oktatás, közegészségügy, kulturális különbségek elfogadása, oktatási-kutatóhelyek összekapcsolása, etc) AL-INVEST: mértékében a legjelentsebb (42 m ), 2003. Decembere óta; cél: a magánszektor, a LA és európai vállalatok közötti együttmködés ösztönzése Kína Kína számára Afrikához hasonlóan felértékeld régió (természeti kincsek, pl. olaj miatt; illetve a kínai termékek köztük fegyverek számára jelents piac) 1980-as évek elejéig: sport, tudományos, katonai téren együttmködés Ersebb gazdasági kapcsolatok: 1990 óta 2001. Április: Csiang Cö-min akkori elnök két hetes látogatása LAC térségben (Argentina, Uruguay, Brazília, Kuba, Venezuela) 2004. nov.: Hu Csin-tao látogatása: Argentína, Brazília, Chile, Kuba - 39 bilaterális megállapodás aláírása - 100 mrd USD befektetés ígérete a következ 10 évre (vö: ODA mértéke!) - Kínai beruházások az együttmködés szerint magukban foglalják az egyes államokbeli infrastukturális, stb fejlesztések elvégzését is. 6
Világbank 7
8
Ajánlott irodalom; források Corbidge, Stuart: Debt and Development. Blackwell, 1993 Prengaman, Peter: Donors avoid Latin-America in Giving Aid. Guardian, 2005. október 31. http://www.guardian.co.uk/uslatest/story/0,1282,-5382265,00.html Ranis, G. Orrock, L: Latin American and East Asian NICs: Development Startegises Compared In Duran, Esperanza: Lartin-America and the World Recession. RIIA and Cambridge, 1985 Torres, J. F.: New Directions for Development in Third World Countries. Avebury, UK, 1993. Japan s Policy on ODA to Latin-America http://www.mofa.go.jp/region/latin/latin_e/oda.html EU-LAC EU-LA kapcsolatok: http://europa.eu.int/comm/external_relations/la/ Latin America Regional Strategy Document 2002-2006 http://europa.eu.int/comm/external_relations/la/rsp/02_06_en.pdf ENSZ, ECLAC www.eclac.org USA, USAID: http://www.usaid.gov/locations/latin_america_caribbean/ Amerika-közi Fejlesztési Bank www.iadb.org Trends in European Development Assistance to Latin-America and Carribean, 2002 http://www.iadb.org/int/itd/english/periodic_notes/may02/chapter5.pdf 9