JELENTÉSTERVEZET. Politikai, Biztonsági és Emberi Jogi Bizottság EU LATIN-AMERIKA PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS március 13.

Átírás

1 Euro-Latin American Parliamentary Assembly Assemblée Parlementaire Euro-Latino Américaine Asamblea Parlamentaria Euro-Latin American Assembleia Parlamentar Euro-Latino-Americana EU LATIN-AMERIKA PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS Politikai, Biztonsági és Emberi Jogi Bizottság március 13. IDEIGLENES JELENTÉSTERVEZET Az Európai Unió és Latin-Amerika energiapolitikája európai parlamenti társelőadó: latin-amerikai társelőadó: Godelieve Quisthoudt-Rowohl Camilo Brenes (Parlacen) PR\ doc APP v03-00

2 Az Európai Unió és Latin-Amerika energiapolitikája Az EU Latin-Amerika Parlamenti Közgyűlés, tekintettel a latin-amerikai, karibi és európai uniós állam- és kormányfők Rio de Janeiróban (1999. június ), Madridban (2002. május ), Guadalajarában (2004. május ) és Bécsben (2006. május ) tartott eddigi négy csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatokra, tekintettel a Riói Csoport és az EU április 20-án Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) tartott 13. miniszteri találkozóján elfogadott közös kommünikére, tekintettel az EU-trojka és a közép-amerikai országok miniszterei közötti San José-i párbeszéd április 19-én Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) tartott miniszteri találkozóján elfogadott közös kommünikére, tekintettel a közgyűlés által a november 8 9-én Brüsszelben tartott alakuló ülésen elfogadott november 9-i nyilatkozatra, tekintettel a közgyűlés december 20-i állásfoglalására, amely az EU és Latin- Amerika közötti kapcsolatokról szól figyelemmel az ötödik limai csúcstalálkozóra, illetve különöse tekintettel a demokratikus kormányzásra, tekintettel az EU állam- és kormányfői által a március 8 9-én Brüsszelben tartott csúcstalálkozójukon elfogadott következtetésekre; tekintettel eljárási szabályzata 16. cikkére, tekintettel a Politikai, Biztonsági és Emberi Jogi Bizottság jelentésére, A. mivel mind az Európai Unió, mind Latin-Amerika problémákkal és kihívásokkal szembesül az energiaszektorban a globalizáció és az éghajlatváltozás miatt, B. mivel a 2004-es guadalajarai és a 2006-os bécsi csúcstalálkozón az EU és a LAC (Latin- Amerika és a karibi térség) állam- és kormányfői elismerték, hogy szorosabb regionális és nemzetközi együttműködésre van szükség az energiaszektorban, C. mivel az EU és a LAC a május én Limában tartandó ötödik EU LAC csúcstalálkozón kiemelt figyelmet kíván szentelni az olyan területeken folytatott együttműködésnek, mint az energia, az éghajlatváltozás és egyéb környezeti vonatkozású kérdések, D. mivel az EU Latin-Amerika Parlamenti Közgyűlés javasolta, hogy az energia legyen az Európa Latin-Amerika Szövetség vitái, illetve a partnereivel folytatott párbeszéd egyik központi témája, E. mivel az energiaszektorban az Európai Unió és Latin-Amerika között hasonlóságok és különbségek is léteznek, tekintettel arra, hogy: Az Európai Unió nettó energiaimportőr. Energiafogyasztásának több mint 50%-a importból származik. Ez a helyzet az energiaszállítóktól való függéssel jár együtt. Az EU-nak az Oroszországgal kialakított előnyös partnerség megerősítését ki kell egyensúlyoznia a kaszpi-tengeri/fekete-tengeri, a közel-keleti/észak-afrikai és latinamerikai térséggel folytatott energiaügyi együttműködés megerősítésével, Latin-Amerika gazdag energiaforrásokban, ezért kevésbé függ a külső energiadiplomáciától. Venezuela, Mexikó, Kolumbia, Ecuador, valamint Trinidad és Tobago olajexportőrök, míg Argentína és Bolívia elegendő olajat termelnek saját PR\ doc 1/5 APP v03-00

3 belső piacuk számára. Peru, Brazília, Chile, Paraguay, Uruguay és az összes középamerikai és karibi ország nettó nyersolajimportőrök, Az EU-ban az energetikai piac már viszonylag jól kialakult; bár a hazai erőforrások kimerülése következtében az importált energia iránti kereslet várhatóan növekedni fog, az EU energia iránti összkereslete valószínűleg viszonylag állandó marad a jövőben, Latin-Amerikában a belföldi energiakereslet (olaj, gáz és villamos energia) várhatóan növekedni fog; e kereslet kielégítéséhez és a fennálló kötelezettségvállalások teljesítéséhez jelentős beruházásokra lesz szükség, F. mivel az EU és a LAC közötti partnerségek az energetikai technológiák kifejlesztésének egyik fontos elemét alkothatják, G. mivel az EU politikai programjában kiemelt helyen szerepel az energiaügy, és az EU elkötelezett az iránt, hogy integrált megközelítést kövessen a globális felmelegedés leküzdése, az energiabiztonság garantálása, valamint az üzleti versenyképesség előmozdítása érdekében, H. mivel az EU ambiciózus tervekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy bioüzemanyagok használata révén csökkentse az olajfüggőséget és a CO 2 -kibocsátásokat, I. mivel az éghajlati változékonyság és szélsőséges jelenségek keményen sújtották a latinamerikai térséget az elmúlt években, és a jövőben valószínűleg egyre gyakoribbak lesznek az időjárási és éghajlati szélsőséges jelenségek, J. mivel számos latin-amerikai országban a tendencia az energiaforrások növekvő állami ellenőrzése irányába mutat, ami korlátozhatja a globális olaj- és gázkészletek növekedését a meglévő beruházások értékének aláásása révén, hátráltatva a jövőbeli beruházásokat vagy akár teljes egészében megakadályozva a külföldi beruházásokat, K. mivel az éghajlatváltozás közvetlen veszélyt jelent a fenntartható fejlődésre és a hetedik millenniumi fejlesztési célkitűzésre, azaz a fenntarthatóbb környezet kialakítására nézve, L. mivel alapvető fontosságú az energiaszektorban a technológiai változás felgyorsítását, valamint a magánberuházások előmozdítását szolgáló megfelelő eszközök megteremtése, 1. üdvözli az EU által az Európai Tanács március 8 9-i ülésén tett kötelezettségvállalást, mely szerint legalább a következőket kell megvalósítani: az üvegházhatású gázkibocsátásnak az 1990-es mennyiséghez képest 20%-os csökkentése 2020-ra, a megújuló energiák 20%-os részaránya az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ra, a bioüzemanyagok 10%-os részaránya az EU teljes közlekedési benzin- és gázolajfogyasztásában az összes tagállamban 2020-ra; 2. úgy véli, hogy a különösen az energiahatékonyság és a megújuló és tiszta energiák területén megvalósított beruházások bővítésének köszönhetően az EU kevésbé fog függeni az energiaimporttól, munkahelyek fognak létrejönni, továbbá fellendül az innováció és a tudásalapú gazdaság az EU-ban; 3. rámutat arra, hogy elengedhetetlen szükség van az energiafogyasztás racionalizációjára irányuló, a kutatást, a nagyobb energiahatékonyságot és a fenntartható fejlődést a középpontba helyező tervre az üvegházhatású gázkibocsátások növekedésének különösen a közlekedés, az építőipar és az ipar területén történő megakadályozása érdekében; APP v /5 PR\ doc

4 4. hangsúlyozza a szükséges energetikai infrastruktúrák fejlesztésének és az azokba történő beruházásoknak a fontosságát a környezetileg fenntartható és a társadalmi jólétet elősegítő, megbízható és megfizethető energetikai rendszerek rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének biztosítása szempontjából; 5. hangsúlyozza a bioüzemanyagok okozta potenciális kockázatok elismerésének fontosságát az erdőirtás, a túlművelés, a növekvő műtrágya- és peszticidhasználat, illetve egyes földterületek monokultúrás művelésre való használata tekintetében; javasolja, hogy készüljön átfogó költség-haszon elemzés a bioüzemanyag-termelésnek, valamint a bioüzemanyagok életciklusának a környezetre gyakorolt hatásáról, illetve az élelmiszerellátás biztonságát érintő lehetséges kockázatokról; 6. hangsúlyozza, hogy az energetikai integráció kulcsfontosságú lépést jelenthet a latinamerikai regionális integráció irányába; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az egymással ellentétes menetrendek és a regionális politikai befolyásért folytatott verseny továbbra is akadályozza a valódi szorosabb együttműködés kilátásait Latin-Amerikában; 7. felhívja a latin-amerikai kormányokat, hogy folytassák a regionális energetikai integráció folyamatát közös jövőkép és közös szabályozási elvek, többek között a következők alapján: a) a verseny előmozdítása, b) a magántőke odavonzása, c) a monopol jellegű tevékenységek szabályozása, d) nyílt hozzáférés a közlekedési szolgáltatásokhoz, e) gazdasági kritériumok az ármegállapításra vonatkozóan, f) független szabályozási hatóságok, g) sok nemzetközi szereplő részvételének ösztönzése; 8. ismételten kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, mely szerint az energiaszektorban a beruházáshiány problémájának megoldása érdekében a latin-amerikai országoknak Brazília, Kolumbia és Peru sikeres példáját kellene követniük, amelyek független szabályozókat hoztak létre, illetve arra kötelezték nemzeti energiavállalataikat, hogy külső vállalatokkal versenyezzenek a feltárási jogokért; 9. elutasítja az energiaellátás politikai okokból történő korlátozását; 10. kéri, hogy az EU és a latin-amerikai országok közötti politikai napirend vegye tekintetbe a nemzetközi aggodalmakat, továbbá biztosítson prioritást az energetika, az éghajlatváltozás, illetve a globális felmelegedés megelőzését szolgáló politikák területén folytatott együttműködésnek; 11. szorgalmazza a stabil és átlátható politikák támogatását az energiakereskedelem, valamint az energiatermelés és -megtakarítás javítása érdekében, ami fontos feltétele mindkét fél energiabiztonságának; 12. elsőrendű fontosságúnak tartja, hogy konkrét, kézzel fogható eredményeket hozzanak a következők: az energetikai kérdésekről folytatott biregionális ágazati párbeszéd, az energiaügyi miniszterek részvételével zajló csúcstalálkozókat megelőző, valamint a nemzetközi fórumokon folytatott konzultációk, illetve az energetikai, környezetvédelmi, éghajlat-változási és biodiverzitási vonatkozású nemzetközi egyezmények végrehajtása; 13. javasolja, hogy az EU és Latin-Amerika más régiói (Közép-Amerika, Andok Közösség és Mercosur) közötti jövőbeli megállapodások tartalmazzanak egy fejezetet az energetika terén folytatott együttműködésről annak érdekében, hogy javuljon az olyan tiszta energiaforrások hasznosítása, mint a napenergia, a szélenergia, a hidraulikus energia és más megújuló energiaforrások, amelyek középtávon több lehetőséget biztosítanak a fenntartható fejlődés számára, és megakadályozzák az energiaárak növekedésének negatív hatását; 14. hangsúlyozza, hogy a LAC-régió javát szolgálhatná a technológiatranszfer és a technikai együttműködés; javasolja az energetika terén folytatott tudományos és technikai PR\ doc 3/5 APP v03-00

5 együttműködéssel, a technológiatranszferrel és a tudósoknak, mérnököknek és diákoknak az Atlanti-óceán két partja közötti cseréjével kapcsolatos programok támogatását; 15. úgy véli, hogy Latin-Amerika meríthet a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos európai tapasztalatokból, valamint a közös energiapiac kialakítására vonatkozó irányelvekből; 16. hangsúlyozza, hogy az EU- és a LAC-országok illetékes hatóságainak tájékoztatási kampányt kellene indítania az energiahatékonyságról és a megújuló energiák mindennapi életben való felhasználásának lehetőségeiről; * * * 17. utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezt az állásfoglalást az ötödik EU LAC csúcstalálkozó elnökségének, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, valamennyi uniós tagállam parlamentjének, illetve az összes latin-amerikai és karibi országnak, a Latin-amerikai Parlamentnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, az Andok Parlamentnek és a Mercosur Parlamentnek. APP v /5 PR\ doc