Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A terv címe: Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalán keresztül. A tervet készítő jelölt neve: Hrabovszki Tamás Pénzügy és Számvitel szak Pénzügyi szakirány KG6ZCM Belső konzulens: Süveges Gábor Külső konzulens: dr. Oroszné Major Tünde Beadás dátuma: 2011. május 2.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. A magyar államháztartás rendszere... 2 1.1. Az államháztartás fogalma... 2 1.2. Az államháztartás funkciói... 3 1.3. Az államháztartás alrendszerei... 6 1.3.1. A központi alrendszer... 7 1.3.2. Az önkormányzati alrendszer... 11 2. A költségvetési szervek... 17 2.1. A költségvetési szervek alapítása... 17 2.2. A költségvetési szervek típusai... 19 2.3. A költségvetési szervek feladatai... 21 2.4. A költségvetési szervek gazdálkodása... 22 2.5. A költségvetési szervek megszüntetése... 23 3. Főpolgármesteri Hivatal bemutatása... 25 3.1. A Hivatal vezetése, irányítása... 25 3.2. A Hivatal feladatköre... 27 3.3. A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti felépítése... 28 4. Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése... 29 4.1. Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő előirányzatok megtervezése... 29 4.1.1. Az előirányzatok tervezésének, egyeztetésének folyamata... 29 4.1.2. A 2011. évi bevételi és kiadási előirányzatok kialakítása... 31 4.2. A Hivatal elemi költségvetésének összeállítása... 48 4.3. A Hivatal beszámolási kötelezettségének teljesítése... 49 Összegzés... 50 Summary... 52 Irodalomjegyzék... 53 Mellékletek... 55 i
Ábrajegyzék Ábrajegyzék 1. ábra: Az államháztartás alrendszerei... 7 2. ábra: Társadalombiztosítási alapok... 10 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Települések száma 2009. július 1-jén. Forrás: KSH... 12 2. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett bevételei (ezer Ft)... 31 3. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott működési bevétele (ezer Ft)... 31 4. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott felhalmozási bevétele (ezer Ft)... 37 5. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele bevétele (ezer Ft)... 39 6. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott előirányzat-maradványának, pénzmaradványának és vállalkozási maradványának igénybevétele (ezer Ft)... 40 7. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett kiadásai (ezer Ft)... 41 8. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett működési kiadásai (ezer Ft)... 42 9. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett felhalmozási kiadásai (ezer Ft)... 46 10. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett pénzforgalom nélküli kiadásai (ezer Ft)... 47 ii
Bevezetés Bevezetés Szakdolgozatom témája a költségvetési szervek pénzügyi tervezésének bemutatása egy konkrét költségvetési szerven keresztül. Az általam választott költségvetési szerv a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal. Témaválasztásomat alapvetően két szempont határozta meg: Egyfelől 2007 óta dolgozom a Főpolgármesteri Hivatalban és szakmai munkám során többször kerültem kapcsolatba a költségvetés egyes területeinek személyi juttatások előirányzatának tervezésével és annak teljesítésével. Ezen túlmenően a mindennapi élet során is szembesülök a Főpolgármesteri Hivatal gazdálkodásával a főváros területén végzett felújítások és beruházások tekintetében. Másfelől a költségvetési szerv a közfeladat-ellátás domináns szervezeti formája. Az államháztartás körébe tartozó állami és helyi önkormányzati feladatokat az állam illetőleg a helyi önkormányzatok részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látják el. Eme állítást jól illusztrálja, hogy az államháztartási kiadások mintegy egyharmadát a költségvetési szervek kiadásai teszik ki. Dolgozatom két fő részre tagolódik: Az első részben egy elméleti összefoglaló keretében áttekintem a magyar államháztartás rendszerét, alrendszereit, különös tekintettel a helyi önkormányzatok alrendszerére. Ezt követően a költségvetési szervek jogállását valamint alapításuk, megszüntetésük és gazdálkodásuk fontosabb szabályait ismertetem. A második részben a Főpolgármesteri Hivatal bemutatása után az ott folyó pénzügyi tervezési folyamatot ismertetem. Ebben a részben az Olvasó megismerheti azt a tervező munkát, amely alapján kialakulnak a Fővárosi Önkormányzat 2011. évi költségvetési rendeletében szereplő Főpolgármesteri Hivatali előirányzatok. Végezetül az elfogadott előirányzatok alapján a Főpolgármesteri Hivatal elemi költségvetése elkészítésének és a Magyar Államkincstár felé történő továbbításának folyamatát ismertetem. 1
A magyar államháztartás rendszere 1. A magyar államháztartás rendszere 1.1. Az államháztartás fogalma Az államháztartás a tágan értelmezett kormányzat gazdálkodásának rendszerét, másképpen fogalmazva az állampénzügyek összességét jelenti. Feladata a társadalom közös szükségleteinek ellátása. A szükséges forrásokat pedig jellemzően közpénz, az adófizetők pénze biztosítja. Az államháztartás feladatait intézményeken keresztül látja el, melyek közös jellemzője, hogy működésüket alapvetően nem nyereségorientált formában végzik. Általában egy adott ország államháztartási rendszerét kétféle megközelítésmód segítségével tudjuk definiálni. Ennek alapján az államháztartást meghatározhatjuk szervezeti megközelítésben, valamint feladat-megközelítésben. Szervezeti megközelítésben az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell. Az államháztartás gazdálkodási szabályainak többsége csupán azokra a szervezetekre terjed ki, amelyek jogi értelemben az államháztartás részének tekintendők (az államháztartás szervezetei, többségükben költségvetési szervek). E szervezeti kör felöleli a közhatalmi és közigazgatási szerveket (Országgyűlés, önkormányzatok, polgármesteri hivatalok, stb.), illetőleg az e szervekhez tulajdonjogilag és irányítás szempontjából egyaránt kapcsolódó közintézményeket (iskolák, kórházak, szociális otthonok, stb.). Feladat-megközelítésben az államháztartás egésze a társadalmi-gazdasági életben való állami szerepkörvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala. Az államháztartási gazdálkodás részét képezi minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak. Az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön törvények 2
A magyar államháztartás rendszere írják elő. Az államháztartás egyes alrendszerei az állami feladatok ellátásához a költségvetésükben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá. Magyarországon jelenleg az államháztartás gazdálkodását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) szabályozza. A törvény 2010. január 1-jéig alapvetően szervezeti megközelítésben tartalmazta az államháztartás jogi definícióját, azonban az Áht.-nek ezen rendelkezését a takarékos gazdálkodásról szóló 2008. évi CXXV. törvény hatályon kívül helyezte. A törvény indokolása szerint, olyan rendszerben, ahol a közfeladatok meghatározásának és szabályozásának felhatalmazásai alkotmányosan adottak, pénzügyi szempontú jogi fogalom nem szükséges. A hatályos Áht. rendelkezéseinek vizsgálatával megállapítható, hogy a szabályozás továbbra is szervezeti megközelítésű, de a korábbi előírásokhoz képest jelentősen elmozdult a feladat-megközelítés irányába. 1.2. Az államháztartás funkciói Az államháztartás által ellátott feladatok köre az idők folyamán a más országokhoz hasonlóan hazánkban is jelentősen változott. Ugyan az országok között nagy eltérések mutatkoznak az állami szerepvállalás mértéke terén, de nemzetközi trend, hogy míg kezdetben az állam főként a tradicionális feladatok (honvédelem, közigazgatás, igazságszolgáltatás) ellátására szorítkozott, a XX. század elejétől nagy hangsúlyt kaptak a gazdaságpolitikai és a jóléti funkciók is. Ennek megfelelően az államháztartás három alapvető funkcióval (funkciócsoporttal) rendelkezik: tradicionális funkció, szociális funkció, valamint gazdaságpolitikai funkció. 3
A magyar államháztartás rendszere A tradicionális (hagyományos) funkció keretében gondoskodik az állam az államháztartás forrásaiból mindazon feladatokról, melyeket (különböző államhatalmi, államigazgatási, igazságszolgáltatási, fegyveres és rendvédelmi szervei útján, továbbá helyi és köztestületi típusú önkormányzatok közbejöttével) a társadalom állami típusú megszervezésének kezdeteitől ellát. E funkció tehát egyidős az első államok kialakulásával, az állami lét szükségszerű velejárója. Ide tartoznak mindenekelőtt: a jogalkotás feladatai (a társadalmi élet jogi kereteinek biztosítása, parlamenti jogalkotás, kormányszintű jogalkotás, helyi jogalkotás), a jogalkalmazás feladatai (a bíróságok, illetőleg a közigazgatási szervek által végzett jogalkalmazás), az állami szuverenitás biztosítása (honvédelem, államhatár védelme, határőrizeti rendszer működtetése stb.), valamint a belső rend védelme és a közbiztonság fenntartása (nemzetbiztonsági feladatok ellátása, bűnözés elleni tevékenység, rendészeti tevékenységek stb.). Az állam szociális (jóléti) funkciója történetileg jóval később, az államilag szervezett társadalmak érettebb korba lépésével, az állami gondoskodó szerep megjelenésével párhuzamosan alakult ki. A szociális (vagy jóléti) funkció működése ugyanis nagymértékben egybeforrott a jóléti állam eszmekörével, következésképpen a modern polgári demokráciákban az állam e funkciója különösen erős. A szociális funkció esetében a redisztribúció (újraelosztás) egyszerre célként és eszközként is megjelenik. Itt a redisztribúció (a tényleges lakossági jövedelmeknek az eredeti jövedelem-elosztástól való eltérítésével) a kiugró jövedelemkülönbségek kialakulását, vagy legalábbis a szegényebb társadalmi rétegek leszakadásának, ellehetetlenülésének megakadályozását célozza. 4
A magyar államháztartás rendszere A szociális funkció egyes fontosabb részterületei: az állami-önkormányzati szociális ellátó rendszer működtetése (szociális otthonok, pénzbeli segélyezési formák, természetbeni juttatások, hajléktalanokról való gondoskodás stb.) az állami-önkormányzati egészségügyi ellátó rendszer működtetése (egészségügyi alapellátás, járó-, illetve fekvőbeteg szakellátás, speciális egészségügyi szolgáltatások, stb.) az állami nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer fenntartása (közös kockázatvállaláson és a szolidaritás elvén nyugvó kötelező társadalombiztosítás működtetésével) az állami-önkormányzati oktatási rendszer működtetése (óvodai ellátás, alapfokú és középfokú közoktatás, felsőoktatás stb.) az állami gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerének fenntartása (nevelési segélyek, gyámhatósági eszközök, ifjúságpolitika stb.), illetőleg a munkanélküliség kezelése (segélyezés, passzív és aktív foglalkoztatáspolitika stb.) A szociális funkció fontos jellemzője, hogy egyes feladatcsoportokban az állami szerepvállalással párhuzamosan jelen van a magánszféra is, szép számmal működnek például magántulajdonban levő oktatási intézmények, egészségügyi intézmények. A magánszféra szociális szerepvállalása jellemzően piaci alapon történik, bár vannak példák karitatív jellegű, nonprofit működtetésre is (pl. egyházi fenntartású szociális intézmények). Az állami-államháztartási funkciók mondhatni legfiatalabbika a gazdaságigazdaságpolitikai funkció, melynek lényege, hogy mivel az állam a legnagyobb jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészének befolyásolására. E funkció a gazdasági növekedés támogatásához, de legalábbis a gazdasági visszaesések hatásainak csökkentéséhez, fékezéséhez kötődik. Alárendelt célként tartalmazza a gazdasági növekedés ingadozásainak kisimítását, az erőforrások egy 5
A magyar államháztartás rendszere részének növekedést serkentő elosztását. Gazdaságpolitikai funkcióját az állam számos eszköz segítségével gyakorolhatja, így például központi kínálat vagy kereslet támasztásával, antiinflációs intézkedésekkel, adók, alapok, célprogramok, támogatások meghatározásával, amelyekkel a gazdasági stabilizációt, a növekedést, a foglalkoztatás-ösztönzést vagy az országon belüli területi gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését segíti elő. A feladatok ellátásában és finanszírozásában az államháztartás alrendszerei között munkamegosztás működik. Ennek megfelelően az egyes alrendszerekben más és más feladatok, intézményrendszerek, finanszírozási források és technikák jelennek meg. 1.3. Az államháztartás alrendszerei Az Áht. alapján a magyar államháztartás rendszere összhangban a közigazgatás duális rendszerével 1 két alrendszerből épül fel: a központi alrendszerből, valamint az önkormányzati alrendszerből. Egy másfajta felosztása szerint az államháztartásnak központi, illetve helyi szintje létezik. Ennek megfelelően a központi kormányzat költségvetése, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok alkotják az államháztartás központi szintjét, míg az önkormányzati (helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok) költségvetése az államháztartás helyi szintjét. 1 A magyar közigazgatás az államigazgatásból, valamint a szubszidiaritás elvének érvényesülése miatt önkormányzati igazgatásból épül fel. 6
A magyar államháztartás rendszere 1. ábra: Az államháztartás alrendszerei 1.3.1. A központi alrendszer 1.3.1.1. Központi költségvetés A központi költségvetést mind az államháztartás egészének, mind az államháztartás központi szintjének legfontosabb, a másik alrendszert is alapvetően meghatározó elemeként, mintegy főköltségvetésként definiálhatjuk. Meghatározó kapcsolata van az államháztartás további részeivel, hiszen azok állami finanszírozását végzi, úgynevezett transzfer kiadásokat bonyolít le az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok, az önkormányzatok irányába. Itt jelennek meg az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások, valamint az Európai Unióba történő befizetések is. A központi költségvetés a kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatok finanszírozására szolgáló előirányzatok naptári évre szóló bevételi és kiadási terve. Az államháztartás bármely alrendszerében megjelenő bevételeket közbevételeknek nevezzük. Ezek jelentős része az állam közhatalmi funkcióira alapozva keletkezik, és elsősorban adó, illeték, vám, járulék, bírság, díj formájában jelenik meg. Ezek költségvetésen belüli aránya 70-75 % körüli. Az állam magánjogi bevételekkel is rendelkezhet (lehet tulajdonos, kölcsönvevő, megajándékozott, örökös). A közbevételek fő csoportjai: adók és adójellegű bevételek (jövedelemadók, vámok, illetékek stb.) nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak) 7
A magyar államháztartás rendszere felhalmozási és tőkejellegű (privatizációból, koncesszióból, vagyonértékesítésből származó) bevételek adományok, segélyek, átvett (nemzetközi kapcsolatokból, államháztartáson belülről és kívülről származó) pénzeszközök központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál keletkező bevételek (működésből, vállalkozási tevékenységből, értékesítésből, előírt befizetésekből) az államháztartás alrendszereinek befizetései az Európai Unióból származó visszatérítés, beruházási támogatás Adó és adójellegű fizetési kötelezettséget csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet írhat elő. A díjfizetést, illetve a bírságok fizetését (ez esetben törvény felhatalmazása alapján) alacsonyabb szintű jogszabály is szabályozhatja. A közkiadások fő csoportjai: az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló kiadások (pl.: egyedi és normatív támogatások államháztartáson kívüli szervezeteknek, központi beruházások, más államháztartási alrendszerek támogatása, tartalékok) adósságszolgálati kamatkiadások befizetés az Európai Unióba A központi költségvetés mérlege a közbevételek és közkiadások (meghatározott módon csoportosított) kétoldalú kimutatása. Ennek a mérlegnek az egyenlege lehet: egyensúlyban (ha a bevételek és kiadások összege megegyezik), szufficites (ha a bevételek meghaladják a kiadások összegét), deficites (ha a kiadások haladják meg a bevételek összegét). 8
A magyar államháztartás rendszere A költségvetési törvényjavaslatot a Kormány terjeszti az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalja, és az állami költségvetésről törvényt alkot. A költségvetési törvény végrehajtásáért (az előírt bevételek beszedéséért és a kiadások teljesítéséért) a Kormány a felelős. 1.3.1.2. Az elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Elkülönített állami pénzalapot kizárólag csak törvény hozhat létre, amelyben meg kell határozni: az alap rendeltetését, az alap bevételi forrásait, az alap terhére teljesíthető kiadások körét, valamint az alap tekintetében rendelkezésre feljogosított, az alap pénzeszközeinek felhasználásáért felelős minisztert. Az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben az alapok költségvetését alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként, illetve (amennyiben az alap működéséről szóló törvény a jogcímek megválasztását az alappal rendelkező hatáskörébe utalja) összevont jogcímenként állapítja meg. Jelenleg hat elkülönített állami pénzalap létezik, melyek a következők: a Munkaerő-piaci Alap a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a Nemzeti Kulturális Alap a Bethlen Gábor Alap 2 2 2011. január 1-jétől a korábbi Szülőföld Alap helyébe lépő alap. 9
A magyar államháztartás rendszere 1.3.1.3. A társadalombiztosítási alapok A társadalombiztosítás az államháztartás második legnagyobb rendszere, melynek bevételei és kiadásai a főösszeg egynegyedét jelentik. A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszere. A kötelező társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül. 2. ábra: Társadalombiztosítási alapok A társadalombiztosítás két biztosítási ága, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási rendszerét. A két alap legfontosabb bevételi forrását a munkaadók és a munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások jelentik. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak legnagyobb részét az egészségüggyel kapcsolatos kiadások teszik ki (kórházak, egyéb intézmények fenntartása, gyógyszertámogatás, stb.), míg a Nyugdíjbiztosítási Alapból fedezik a nyugdíjak döntő részét. A társadalombiztosítási jogviszony mint járulékos jogviszony az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal (pl. munkajogviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, stb.) egyidejűleg és a törvény erejénél fogva jön létre. 10
A magyar államháztartás rendszere A társadalombiztosítási jogviszony kiterjed: a biztosítottak részvételi kötelezettségére és jogosultságára a foglalkoztatók fizetési kötelezettségére (járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettség) a biztosítottak fizetési kötelezettségére (járulékfizetési kötelezettség) a biztosítottak társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultságára A társadalombiztosítással összefüggésben az állami szerepvállalásnak két kiemelendő aspektusa van. Egyfelől a társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése (nyilvánvalóan a nemzetgazdasági lehetőségek korlátain belül), valamint az állam a társadalombiztosítási ellátások pénzügyi fedezete tekintetében mögöttes felelősséggel tartozik. Azaz amennyiben a társadalombiztosítási rendszer bevételei elmaradnak a kiadások mögött, az állam (a központi költségvetés útján) a bevétellel nem fedezett ellátások pénzügyi fedezetét biztosítja. 1.3.2. Az önkormányzati alrendszer Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik. Az önkormányzatok a központi költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, és saját bevételekkel is rendelkeznek. Működésüket önállóan alakítják ki és pénzeszközeikkel is önállóan rendelkeznek, természetesen a jogszabályok szabta keretek között. Ezt a fajta autonómiát, önállóságot az önkormányzatok számára főként a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) 3 és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) garantálja. 3 Számozását tekintve, ugyan jelenleg is a 1949. évi XX. törvény az ország alaptörvénye, azonban tartalmi szempontból az 1989. évi XXXI. törvény az alkotmány módosításáról szinte teljesen kicserélte. Jószerével az alaptörvényből csak a számozás maradt meg. 11
A magyar államháztartás rendszere 1.3.2.1. Az önkormányzatok típusai Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre, a főváros pedig kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók. Ez utóbbi lehetőséget az Ötv. a megyei jogú városokra korlátozza, azonban meg kell jegyezni, hogy jelenleg egyetlen megyei jogú város sem alakított ki kerületeket. A fent felsorolt területi tagozódásnak megfelelően jöttek létre az önkormányzatok típusai, melyek közül az alaptípust a városi és községi települési önkormányzatok jelentik. Az önkormányzatok másik típusát a területi szinten kiépült megyei önkormányzatok (jelenleg 19 db) jelentik. Sajátos önkormányzati típust képviselnek a kisebbségi önkormányzatok, valamint a településrészi önkormányzatok. Települések száma 2009. július 1-jén Főváros 1 Megyei jogú város 4 23 Többi város 304 Község 2824 Összesen 3152 1. táblázat: Települések száma 2009. július 1-jén. Forrás: KSH A Központi Statisztikai Hivatal adataiból megállapítható, hogy 2009. július 1-jén Magyarországon összesen 3152 településen éltek emberek, amely mindegyike rendelkezett önkormányzattal. Ezen túlmenően Budapest valamennyi kerületében (összesen 23) működött önkormányzat. 4 Az országgyűlés a képviselő-testület kérelmére az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely a lakosság számától függetlenül megyei jogú városnak minősül. 12
A magyar államháztartás rendszere A fentiek alapján tehát települési szinten 3175, míg területi szinten 19, összesen 3194 helyi önkormányzat működött Magyarországon 2009. július 1-jén. 1.3.2.2. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei A magyar önkormányzati rendszer a települési önkormányzatokat tekinti az önkormányzati feladatok elsődleges címzettjeinek. A feladatok megosztása a települési és a megyei önkormányzatok között a szubszidiaritás 5 elvén nyugszik. A települési és megyei szinten működő önkormányzatok között (szemben az államigazgatási szervezetrendszerbe tartozó szervekkel), nem alá-fölérendeltségi viszony áll fenn, hanem funkcionális munkamegosztás és partneri együttműködés. A megyei önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat akkor köteles biztosítani, ha azokat a települési önkormányzat nem vállalja önként. Kölcsönösen lehetőség van feladat/intézmény átadására/átvételére, amely egyes törvényben meghatározott esetekben kötelező. Külön kell vizsgálni a feladatok tekintetében a megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzatának kapcsolatrendszerét is. A megyei jogú város a hatályos alkotmányos szabályozás alapján szigetet képez a megye területén. A megyei jogú város választópolgárai nem vesznek részt a megyei közgyűlés tagjainak választásában, így nem is képviseltetik magukat a megyei közgyűlésben. A megyei jogú város települési önkormányzat, ugyanakkor területén (megfelelő eltérésekkel) saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei önkormányzat feladat-ellátási kötelezettsége tehát nem terjed ki a megyei jogú város területére. 5 A szubszidiaritás jelentése: minden feladatot azon a szinten kell ellátni, amely a szolgáltatást igénybevevőhöz a legközelebb helyezkedik el, ugyanakkor a feladat megfelelő színvonalon látható el. 13
A magyar államháztartás rendszere Az önkormányzatok által ellátott feladatokat négy típusba sorolhatjuk. Az ellátási kötelezettség alapján megkülönböztetünk: kötelező, választható, önként vállalt és átvállalt feladatokat. Kötelező feladatok: Az Ötv. annak érdekében, hogy a minimális szintű közszolgáltatások valamennyi település lakói számára hozzáférhetőek legyenek, előír bizonyos feladatokat, amelyeket minden azonos szinten elhelyezkedő önkormányzatnak el kell látnia. Az Ötv. alapján kötelezően ellátandó feladatok: egészséges ivóvízellátás óvodai nevelés általános iskolai oktatás és nevelés egészségügyi és szociális alapellátás közvilágítás, helyi közutak, köztemető fenntartása nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása A fentiek jelentik tehát az önkormányzati feladatok minimumát. Emellett az Ötv. felhatalmazást ad arra, hogy a települési önkormányzatot törvény kötelezze egyes közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására. Ezen felhatalmazás alapján számos törvény állapított meg kötelező feladatot az önkormányzatok számára. (pl. könyvtár fenntartása, köztisztaság biztosítása.) Az önkormányzat ezeket a feladatokat köteles biztosítani, a feladat ellátásának módját azonban önállóan határozhatja meg. Fontos megemlíteni, hogy ha törvény állami feladat ellátására kötelezi az önkormányzatot, az Országgyűlés ezzel egyidejűleg 14
A magyar államháztartás rendszere köteles a feladat ellátásával arányos forrásokat is az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. Választható feladatok: A választható feladatok elsődlegesen az önkormányzatok által ellátandó feladatok, azonban az önkormányzat közgyűlése figyelembe véve a lakosság igényeit és az önkormányzat anyagi lehetőségeit határozhatja meg a feladatok ellátásának módját és mértékét. Ide tartozik az Ötv. alapján: településfejlesztés, településrendezés épített és természeti környezet védelme lakásgazdálkodás vízrendezés csapadékvíz elvezetése csatornázás helyi tömegközlekedés biztosítása köztisztaság, településtisztaság biztosítása gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól közreműködés az energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában közösségi tér biztosítása közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése Önként vállalt feladatok: Az önkormányzat az előbbiekben fel nem sorolt feladatok ellátásáról is gondoskodhat. Önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt feladatok megoldása azonban nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt 15
A magyar államháztartás rendszere önkormányzati feladatok ellátását. E feladatcsoportban további korlátozás, hogy a megyei önkormányzat olyan feladatokat láthat el (az előbb említett feltételek mellett), amelyek gyakorlása nem sérti a megyében lévő községek és városok érdekeit. Átvállalt feladatok: A feladatokat a törvényalkotó differenciáltan is megállapíthatja a különböző típusú, illetve méretű önkormányzatok számára. A szubszidiaritás elve jelentkezik abban, hogy a kisebb lakosságszámú település önkormányzata amennyiben erről saját maga vagy társulásával közösen gondoskodni tud működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. 16
A költségvetési szervek 2. A költségvetési szervek A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, az Áht. 87. -a szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez. Az Áht. a fenti meghatározáson túl magában foglalja a költségvetési szerv alapítására, nyilvántartására, megszüntetésére, valamint az irányítására (felügyeletére), irányító (felügyeleti) szervére vonatkozó szabályokat. 2.1. A költségvetési szervek alapítása Költségvetési szervet az Áht. értelmében az Országgyűlés, a Kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat a köztestület alapíthat. 17
A költségvetési szervek A költségvetési szerv alapítása történhet jogszabályban, határozatban vagy alapító okiratban. Az államhatalmi és közigazgatási költségvetési szerveket, egyéb központi államigazgatási szerveket vagy dekoncentrált közigazgatási szerveket mindig jogszabály hozza létre. A jellemzően nem hatósági tevékenységet gyakorló, hanem inkább a közszolgáltatások nyújtásában szerepet vállaló költségvetési szervek az alapító szerv által elkészített alapító okirattal jönnek létre. Az alapító okiratban foglaltakat a jogosult által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni. Az SZMSZ-nek tartalmaznia kell az állami feladatként ellátott alaptevékenységet (az ezt meghatározó jogszabály megjelölésével egyetemben), a vállalkozási tevékenység részletes felsorolását és mindezek forrásait, továbbá a feladatmutatók megnevezését, körét és mértékét. Az alapító okirat kötelező tartalmát az Áht. és egyéb jogszabályok (törvények) határozzák meg. Az Áht. 90. (1) és (2) bekezdése szerint az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv nevét, székhelyét, a létrehozásáról rendelkező jogszabályra való hivatkozást, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, jogszabályban meghatározott közfeladatát, alaptevékenységét, illetékességét, működési körét, irányító szervének nevét, székhelyét, kormányrendeletben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolását, vezetőjének kinevezési, megbízási rendjét, és a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését, közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét, vállalkozási tevékenysége arányának felső határát a szerv kiadásaiban, 18
A költségvetési szervek megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, és a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat. A költségvetési szerv a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. Ha a költségvetési szervet jogszabály hozza létre, akkor a létrehozásáról rendelkező jogszabály későbbi időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként. 2.2. A költségvetési szervek típusai A költségvetési szervek többféleképpen is csoportosíthatók. Egyfelől megkülönböztethetjük a költségvetési szerveket gazdálkodási jogkörük szerinti, másfelől aszerint, hogy az államháztartás rendszerében milyen szinten és milyen hatáskörben működő szervezet alapított. Az alapító szervezet szerint a költségvetési szerv lehet: központi költségvetési szerv; társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, a fejezetet irányító szerv az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével alapíthat helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat 19
A költségvetési szervek Gazdálkodási jogkör szerinti a költségvetési szerv lehet: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv önállóan működő költségvetési szerv Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek az a költségvetési szerv tekinthető, amelynél: az ellátandó feladat, szakmai tevékenységi kör összetett, és az ehhez szükséges működési és felhalmozási előirányzatokkal saját költségvetésében rendelkezik, jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el, a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel, a feladatellátásban országos, regionális, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai (technikai) tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezhet jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján gazdasági szervezettel, valamint az elemi költségvetésében szereplő valamennyi előirányzata felett. Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv tekinthető, amely: kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt fizikai (ellátó) tevékenységeket is, és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók. 20
A költségvetési szervek Az önállóan működő költségvetési szerv gazdasági szervezettel nem rendelkezik, egyes pénzügyi-gazdasági, illetve üzemeltetési feladatait az irányító szerv által kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el, a két költségvetési szerv közötti megállapodásban meghatározottak alapján. Az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik. 2.3. A költségvetési szervek feladatai A költségvetési szerv a társadalmi közös szükségletek kielégítésére szolgáló állami feladatot alaptevékenységként nem haszonszerzés céljából végzi. Az alaptevékenységként ellátandó állami feladatok igen sokrétűek lehetnek, így többek között: egészségügyi, szociális, oktatási, sport és kulturális szolgáltatások közigazgatási, hatósági, ellenőrzési, információszolgáltatási feladatok védelmi, közbiztonsági, tűz és katasztrófa elhárítási feladatok tudományos kutatási tevékenység igazságszolgáltatási tevékenység, valamint közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása A feladatok meghatározása jogszabályban, határozatban, illetve alapító okiratban történik. Az alapító okiratban alaptevékenységként meghatározott feladatok ellátása kötelező, ezen feladatokat a költségvetési szerv saját hatáskörben nem módosíthatja. A költségvetési szerv az alaptevékenységén túl eszközeinek, szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében, az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti alaptevékenységének ellátását és ebből eredő kötelezettségeinek teljesítését. 21
A költségvetési szervek A feladatellátás elsődleges célja a rendelkezésre álló költségvetési keretek között a különböző szolgáltatások nyújtása, működés biztosítása. A feladatellátás szakmai és gazdasági szempontból az alapító okiratban meghatározott szerv felügyeli. 2.4. A költségvetési szervek gazdálkodása A költségvetési szerv jóváhagyott költségvetés alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével működik és gazdálkodik. A központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az irányító szerv kormányrendeletben foglaltak szerint kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. Az önkormányzati költségvetési szerv költségvetése az önkormányzat költségvetési rendeletében kerül megállapításra. A költségvetési szerv megállapított költségvetéséről az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést készít, amely gazdálkodásának alapdokumentuma. Az elemi költségvetés magában foglalja: a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit Az elemi költségvetés elkészítésével kapcsolatos kiegészítő információkat az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé. Az elemi költségvetéshez kapcsolódóan el kell készíteni az abban foglaltakat alátámasztó számításokat és azok indokolását, amelyek alapján ellenőrizhető annak megalapozottsága, végrehajthatósága, és az irányító szerv dönt az elemi költségvetés jóváhagyásáról. 22
A költségvetési szervek A 2010. évi Áht. módosítás szerint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti (a bevételek elmaradása miatt csökkentett módosított) bevételi előirányzatát meghaladó többletbevételük csak engedélyt követően használható fel. A többletbevétel az engedély megadásáig nem használható fel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bevételi előirányzat nem módosítható, kötelezettségvállaláshoz fedezetként nem köthető le, kifizetés annak terhére nem teljesíthető. Ha a többletbevétel felhasználását az arra jogosult nem engedélyezi, azt a központi költségvetésnek (önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szervnek) be kell fizetni. 2.5. A költségvetési szervek megszüntetése A megszüntetésről - az alapításnak megfelelően - jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. A megszüntetésről rendelkező jogszabálynak, okiratnak tartalmaznia kell: a költségvetési szerv nevét, székhelyét felügyeleti szervét a megszüntető szerv nevét az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket a költségvetési szerv megszüntetésének indokolását A megszüntető okiratban rendelkezni kell továbbá: a megszüntetett szerv alapfeladatainak jövőbeni ellátásáról, az ellátásra nem kerülő feladatok meghatározásával egyidejűleg arról a naptári napról, azon körről és mértékről, amelyre kiterjedően a költségvetési szer utoljára kötelezettséget vállalhat a költségvetési szerv jogutódlásáról a vagyon feletti rendelkezési jogosultságról a hatályos szabályok figyelembevételével a foglalkoztatottakról 23
A költségvetési szervek A költségvetési szerv a kincstári nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Általános feltétel azonban helyi önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésekor a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata, valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról az alapító szerv más módon képes legyen gondoskodni. 24
Főpolgármesteri Hivatal bemutatása 3. Főpolgármesteri Hivatal bemutatása A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt működtet Főpolgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel. A Hivatal jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv, gazdálkodását tekintve pedig saját költségvetési előirányzata körében önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ez a gazdálkodási jog azt jelenti, hogy a Fővárosi Önkormányzat éves költségvetésében megtervezett bevételi előirányzata teljesüléséről köteles gondoskodni és ennek érdekében intézkedéseket hozhat. A kiadásait pedig a betervezett kiadási előirányzata mértékéig teljesítheti. 3.1. A Hivatal vezetése, irányítása A Hivatalt a Közgyűlés által választott főjegyző vezeti. A főjegyzőt a Közgyűlés határozatlan időre, pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően nevezi ki. A főjegyző főbb jogkörei: vezeti a Hivatalt döntésre előkészíti a főpolgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket és előterjesztéseket ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört dönt a hatáskörébe utalt ügyekben ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét 25
Főpolgármesteri Hivatal bemutatása köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel A főjegyző munkáját a főpolgármester irányítja és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat, valamint a főpolgármester a Közgyűlés döntései alapján és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt is. A főpolgármester munkáját főállásban látja el és felette a munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja. A főpolgármester (a Hivatallal összefüggő) főbb jogkörei: a főjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, irányítja a Főpolgármesteri Hivatal munkáját dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes önálló (jogszabályban megállapított) hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja a főjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a főpolgármester-helyettesek, a főjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel a bizottság elnökét, a Közgyűlés tagját, illetve a Hivatal dolgozóját meghatározza a Hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges 26
Főpolgármesteri Hivatal bemutatása 3.2. A Hivatal feladatköre A Hivatal feladatkörébe a Fővárosi Önkormányzat működésével, többek között az éves költségvetésének előkészítésével valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása tartozik. Az önkormányzati ügyekben 6 a döntési jog a Közgyűlést illeti meg, de megalapozott döntést csak akkor képes hozni a Közgyűlés, ha az ügyek megfelelően, szakszerűen elő vannak készítve. Ez elsődlegesen a főjegyző és a Hivatal feladata. A Hivatal az adott kérdés szakmai szempontjainak feltárására hivatott, mely kapcsán elemzéseket, számításokat végez, feltárja a feladat megoldásához szükséges összefüggéseket, körülményeket, majd ezen adatok alapján döntési alternatívákat készít. A Hivatal a szakmai előkészítő munkáját majd a döntést követően a feladatok végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését belső szervezeti egységei útján, az önkormányzat intézményeivel, valamint a társadalmi szervezetekkel és a gazdasági társaságokkal együttműködve látja el. A tartalmi előkészítés (amely magába foglalja a jogszabályokkal való összhang biztosítását is) mellett a Hivatal feladata a technikai, adminisztratív előkészítés is. Ezek közül a legfontosabb a képviselő-testület, valamint a bizottságok üléseinek előkészítése (meghívók kiküldése, ülésterem előkészítése stb.). Az önkormányzati ügyeken túl az Ötv. 67. -a alapján a főváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes államigazgatási hatósági ügyekben a főjegyzőt elsőfokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra (pl.: szociális segélyek utalása) vagy a 6 A főváros kétszintű közigazgatási rendszeréből adódóan a Fővárosi Önkormányzat egyrészt azokat a feladatokat látja el, amelyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, másrészt ellátja azokat a feladatokat, amelyek a fővárosnak az ország életében betöltött különleges szerepéhez kapcsolódnak. 27
Főpolgármesteri Hivatal bemutatása főváros egészére (pl.: adóhatóság) kiterjedő illetékességgel. A jogszabályok által a főjegyzőre ruházott államigazgatási ügyek előkészítését illetve végrehajtásuk szervezését a Hivatal végzi. Más aspektusból megközelítve a Hivatal tevékenységét, megállapítható, hogy alapfeladatai kötődnek a Közgyűléshez, az önkormányzati tisztségviselőkhöz és természetesen a lakossághoz. A hivatalnak a képviselőkkel kapcsolatos teendőit az Ötv. 19. (2) bekezdésének e) pontja határozza meg. Alapvető fontosságú a képviselő munkájához szükséges tájékoztatás megadása, jogi és szakkérdésekben való segítségnyújtás. A fővárosról, a helyi társadalom működésének egyes területeiről a Hivatal által készített összefoglalók, elemzések rendelkezésre bocsátása elősegíti a színvonalas képviselői munkát. 3.3. A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti felépítése A Hivatal belső szervezete 7 törzskari irodákra, főosztályokra, és önálló osztályként működő Belső Ellenőrzési Osztályra tagozódik. A törzskari irodákon és a főosztályokon belül további osztályok hozhatók létre, osztály vagy iroda elnevezéssel. A hatályos szervezeti felépítést az 1. számú melléklet tartalmazza. A törzskari iroda élén az irodavezető, a főosztály élén a főosztályvezető, az önálló osztályként működő Belső Ellenőrzési Osztályon és a főosztályon belüli osztály élén az osztályvezető áll. A belső szervezeti egységek vezetői egymással mellérendeltségi viszonyban állnak és kötelesek együttműködni a feladatok ellátásában. Egyes belső szervezeti egység vezetők, illetve más személyek, több belső szervezeti egységre is kiterjedően összefogó, koordináló feladattal bízhatók meg. 7 A 2011. január 15-én hatályba lépett Budapest Főváros Főpolgármesterének és Főjegyzőjének 505/2011. számú együttes intézkedése (Szervezeti és Működési Szabályzat - SzMSz) alapján. 28
Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése 4. Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése A Hivatal, mint költségvetési szerv, naptári évre készült költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetés a Hivatal pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat állítja egymással szembe. A pénzügyi tervben szereplő bevételek és kiadások meghatározásának folyamata a pénzügyi tervezés. A tervezési folyamat során az előirányzatok tervezési módszerek segítségével kimunkálásra, meghatározásra kerülnek. Ennek a tervezési munkának az eredményeként áll össze a Hivatal pénzügyi terve, amely az adott rendszerbe foglalt előirányzatok összessége. A Hivatal pénzügyi tervezési folyamata 3 szakaszra osztható: a Fővárosi Önkormányzat költségvetés rendeletében szereplő előirányzatok megtervezése a saját (elemi) költségvetés összeállítása saját költségvetésről készített információs kötelezettség teljesítése A Hivatal pénzügyi tervének összeállítása során az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: Ámr.), az adótörvény adott évre vonatkozó szabályait, valamint a Pénzügyi Információs Rendszer számlatükrét kell alkalmazni. 4.1. Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő előirányzatok megtervezése 4.1.1. Az előirányzatok tervezésének, egyeztetésének folyamata Az előirányzatok megtervezésének folyamata a költségvetési előirányzatokkal gazdálkodó főosztályok részére a Hivatal Pénzügyi Főosztálya által kiadott tervezési körirat alapján kezdődik. A körirat az adott évre vonatkozó speciális 29
Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése tervezési szabályokat és a tervezet elkészítésének határideje mellett tartalmazza az adott évre javasolt előirányzatokat. Az előirányzatok a Pénzügyi Főosztály által vezetett számítógépes nyilvántartásból kerülnek kiadásra. A nyilvántartás ágazati/főosztály szinten tartalmazza a Hivatal előirányzatait valamint a különböző hatáskörű évközi döntésekből, szerkezeti változásokból, illetve az azokból adódó következő évet terhelő áthúzódó hatások (szintre hozások), valamint egyéb feladatváltozások miatti előirányzat módosításokat. A főosztályok a rendelkezésükre álló információk alapján felmérik a saját hatáskörükbe tartozó feladatokkal összefüggő bevételek várható alakulását valamint a feladatok teljesítéséhez kapcsolódó kiadási szükségleteik összegét. A saját bevételeket a 2. sz. melléklet alapján kell megtervezniük. Ezt követően a körirathoz csatolt nyomtatványok szerinti formában, Excel táblázatok segítségével elkészítik költségvetési javaslatukat, amit aláírva, határidőre megküldenek a Pénzügyi Főosztály részére. A megküldött javaslatokat a Pénzügyi Főosztály felülvizsgálja abból a szempontból, hogy a javaslatok összeállítása a tervezési köriratban meghatározott általános és speciális előírásoknak megfelelően történtek-e. A Pénzügyi Főosztály szükség esetén egyeztet az érintett gazdálkodóval, gazdálkodókkal. A megküldött javaslatokról a Pénzügyi Főosztály összefoglaló anyagot készít hivatali szakmai vezetői egyeztető megbeszélésre. A megbeszéléseken részt vesz a hivatalvezetés mellett a Pénzügyi Főosztály vezetője, valamint a szakmai keretekkel gazdálkodó főosztályok vezetői. Az egyeztető tárgyalás során a pénzügyi lehetőségek függvényében kerülnek a feladatok rangsorolásra és véglegeződik a Hivatal költségvetési javaslata. A Pénzügyi Főosztály a Közgyűlés határozatát követően értesíti az érintett főosztályokat a költségvetési rendeletben szereplő előirányzatokról. A Hivatalban folyó tervező munkát a Pénzügyi Főosztály koordinálja. 30
Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése 4.1.2. A 2011. évi bevételi és kiadási előirányzatok kialakítása 4.1.2.1. Bevételi előirányzat kialakítása A bevételi előirányzatok (3. sz. melléklet) tervezése bázis alapon, a 2010. évre jóváhagyott eredeti előirányzatok alapján történik, melyet a gazdálkodók saját hatáskörben növelhetnek, illetve csökkenthetnek. 2011. évre Címrend javasolt előirányzat I. Működési bevételek 189 675 855 II. Felhalmozási bevételek 117 314 309 III. Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele 645 446 IV. Előző évek előirányzat-maradványának, pénzmaradványának és vállalkozási 26 756 791 maradványának igénybevétele V. Hitelek felvétele és kötvénykibocsátás bevételei 55 406 614 VI. Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás miatti korrekció -72 789 758 Bevételek és hitelek mindösszesen 317 009 257 2. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett bevételei (ezer Ft) I. Működési bevételek 2011. évre Címrend javasolt előirányzat I. Működési bevételek 189 675 855 1. Intézményi működési bevételek 7 418 378 2. Önkormányzatok sajátos működési bevételei 109 585 066 3. Működési támogatások 39 416 494 4. Egyéb működési bevételek 33 255 917 3. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott működési bevétele (ezer Ft) 31