SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007.
Bevezetés Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. márciusában elérkezettnek látta az időt arra, hogy a város ifjú korosztálya körében átfogó helyzetelemzést végezzen. A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági változásai új feladatokat jelentenek a gyermek-és ifjúsági korosztállyal foglalkozók számára. A társadalom alrendszereinek így az ifjúságpolitika mint alrendszer átalakulásából törvényszerűen következett, hogy gyökeresen megváltozott a fiatalok helyzete is. Ez a speciális társadalmi csoport sajátos körülményei, társadalmi helyzete, függősége, kultúrája, érdeklődése, problémái, önkifejezésének és életstílusának mássága, kommunikációjának eltérése miatt a legérintettebb és legérzékenyebb rétege szakmai kutatások szerint vesztese az átalakulásoknak. A mai világ teljesítmény-centrikusságával, magas követelményrendszerével szemben sokszor bizonytalan a természetes és mesterséges támaszok köre, azaz nem elég erős hátteret biztosít a család, az iskola, a település, a baráti közösség, az intézmények és a munkahely. A családok felkészületlenek szerepükre, hiszen olyan tudást, kultúrát kellene átadniuk gyermekeiknek, amiket ők sem kaptak meg szüleiktől. A lakáshoz jutásban, a családalapítás és életkezdés feltételeinek megteremtésében is legtöbbször a szülői családoknak kell segíteniük gyermekeiket. Az iskola elvégzése sem jelent egyértelmű garanciát az állás megszerzésére. A munka világában ugyanakkor kemény, profitorientált, teljesítmény és haszonelvű megközelítések érvényesülnek. A könnyen előálló krízishelyzetben a gyermekek és a fiatalok pillanatok alatt veszélyeztetetté válnak, a drog, az alkohol, a bűnözés a probléma könnyű megoldása felé viheti el e korosztályt. Ezért az állam erőfeszítései és a családok támogatása mellett helyi (elsősorban települési) szinten jelentős támaszokra, biztos pontokra, segítő környezetre, ifjúságbarát önkormányzatokra, intézményekre, szakemberekre és kortárssegítőkre van szükség. Mindezen folyamatokat, tényeket figyelmembe véve Szentgotthárd Városának is rövid távú célja között szerepel a szentgotthárdi fiatalok életesélyeinek javítása érdekében-, hogy ifjúságpolitikai koncepciót készítsen, melyhez ez az anyag megfelelő kiindulási pontként szolgál. 2
A helyzetelemzés célja A helyzetelemzés célja az ifjú korosztály állapotának felmérése a lentebb felsorolt témakörökben. Legfontosabb célunk az, hogy képet kapjunk a szentgotthárdi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről. A jelenlegi helyzetelemzés háttéranyaga lehet egy mélyebb kutatásnak, ennek kibővítése jó alapként szolgál egy szociológiai kutatáshoz. Most az alapadatok tárgyszerű bemutatására vállalkoztunk. Az összefüggések feltárása, azok mélyreható elemzése, illetve mindazoknak a társadalmi, gazdasági átalakulásoknak köszönhető változásoknak és jellegzetességeknek a leírása, amelyek a generációs újratermelődés folyamataiban végbementek, szakemberek (szociológus, szociálpszichológus, társadalomkutató, történész) munkáját kívánja meg a társadalomtudomány és a szociológia eszközeinek a felhasználásával. Bennünk a lelkesedés nagy, hisz önkormányzatunk az utóbbi években folyamatosan kiemelt figyelmet fordított az ifjúsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Mindezen erőfeszítések, hosszú folyamatok összessége megalapozhatja egy olyan ifjúságpolitikai koncepció kialakítását, amely több helyi szervezeti egység és több szervezet közös, városfejlesztési szempontot is figyelembe vevő kemény munkájának eredménye lehet. Módszertan, mintaleírás A helyzetelemzés módszeréül a társadalomtudományokban leggyakrabban alkalmazott módszert, a kérdőívet választottuk, mely alkalmas nagyméretű alapsokaság vizsgálatára. A kérdőíves vizsgálatok egyaránt alkalmasak leíró, magyarázó, valamint felderítő célokra. Jelen helyzetelemzésben elsősorban a felderítés és a leírás volt a cél. A helyzetelemzés elemzési egysége, azaz a válaszadó az egyes ember volt. A kérdőív a könnyebb elemzés érdekében kizárólag zárt kérdéseket tartalmazott. A kérdőív kérdéseit 2007. áprilisában állítottuk össze, a lekérdezés április és május hónapban történt meg. A helyzetelemzés alapsokasága: 1. Helyzetelemzésünkben azokat tekintjük szentgotthárdinak, akik Szentgotthárdon rendelkeznek állandó lakhellyel. 2. Fiatalnak az ifjúságszociológiában standard kategóriának számító 15-29 éveseket tekintjük. 3
A helyzetelemzés metodikája: A 15-29 éves korosztályt két 2 korcsoportra osztottuk. A 15-18 éves korcsoport az 1989-1992 években, a 19-29 éves korcsoport a 1978-1988 években születetteket jelenti. A 15-18 éves korosztály fiataljait legkönnyebben az iskolákban érjük el. Ezért felvettük a kapcsolatot a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegység vezetőjével, valamint a III. Béla Szakképző Iskola igazgatóhelyettesével. A két iskolában összesen 240 kérdőívet osztottunk ki, ebből 223 értékelhető kérdőívet kaptunk vissza. A 19-29 éves korcsoport lekérdezéséhez igénybe vettük a szentgotthárdi népességnyilvántartás, melyből utcák szerint, valószínűségi mintavételi eljárással, egyszerű véletlen kiválasztáson alapuló mintavétellel választottuk ki azt a 350 főt, akiknek postai úton küldtük ki a kérdőíveket egy kísérőlevéllel együtt. A kérdőívet kitöltő természetesen anonim maradt. A kérdőíveket azokba a gyűjtőládákba vártuk vissza, amelyeket, véleményünk szerint, Szentgotthárd azon pontjain helyeztünk ki, ahol ennek a korosztálynak a fiataljai gyakran megfordulnak, illetve figyeltünk a területi elosztottság megfelelő arányára is. Ezek a helyek a következők voltak: Polgármesteri Hivatal földszintjén, a Pannon Kapu Kulturális Egyesület (Művelődési Ház) előterében, a Móra Ferenc Városi Könyvtár olvasószolgálatánál, a Club 3 Étteremben, a Hunyadi Vendéglőben, a 9-11 Pub-ban, a zsidai italboltban, a máriaújfalui Papp Csárdában, a Kertvárosi Vendéglőben (volt Biczó Kocsma) vagyis bárki által könnyedén elérhető helyen. Sajnos, a kiküldött 350 kérdőívből csak 33-at kaptunk vissza, így a helyzetelemzés során mindösszesen 256 kérdőívet értékeltünk. Az adatok elemzése során fontos figyelembe vennünk azt, hogy az iskolai önkitöltős kérdőív esetében egyértelműnek tűnik, hogy az a Szentgotthárdon a normál középiskolai képzésben résztvevőket reprezentálja, addig a postán kiküldött kérdőívek esetében jogosan merül fel a kérdés, hogy kiket reprezentál. A válaszadók 94%-a százaléka olyan, aki nem önállóan él, hanem szüleivel. Úgy tűnik, hogy adatgyűjtésünkkel a fiatalok ezen csoportját sikerült elérnünk, míg a szülőkről már levált, gazdaságilag aktív csoportot csak nyomokban sikerült bevonnunk a kutatásba. Épp ezért ezt az elemzés során végig figyelembe kell vennünk. 4
A helyzetelemzésben használt kérdőív a következő fő blokkokat, témaköröket tartalmazza: I. Demográfiai helyzet, társadalmi státusz Nemi jellemzők 1. kérdés Életkori jellemzők 2. Iskolázottság 3-5. Családi állapot 6. Gazdasági aktivitás/, 7-15. inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemzői 16-23. Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények 24-33. Anyagi helyzet 34-36. II. Információs társadalom Számítógép használat/internet használat 37-41. III. Életmód, önkárosító magatartásformák előfordulása Sportolási szokások 42-46. Dohányzás 47. Alkoholfogyasztás 48-49. Kábítószer fogyasztás 50-51. Szexualitás 52-53. IV. Szórakozás Szabadidő 54-67. A kulturális fogyasztás szinterei 68-71. Szabadidős, szórakozási programok, lehetőségek iránti igény 72-74. V. Társadalmi közérzet, közéleti aktivitás, a fiatalok értékvilága Társadalmi közérzet 75-77. Személyes élettervek 78. Politikai/közéleti érdeklődés, aktivitás 79-81. Egyes életelvek fontossága/értékpreferenciák 82. A szentgotthárdi fiatalok problémái 83. VI. Vallásosság 84-86. VII. A fiatalok Szentgotthárd-képe Szentgotthárd a fiatalok szemében 87-90. Elégedettség az egyes intézményekkel, szolgáltatásokkal 91-93 5
DEMOGRÁFIAI HELYZET, TÁRSADALMI STÁTUSZ Nemi és életkori jellemzők A lakónyilvántartás 2001. évi Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai szerinti a 15-29 éves fiatalok nemek szerinti megoszlása férfi: %, nő. % A megoszlást jól (???) közelíti a ténylegesen megkérdezettek aránya, azaz e tekintetben reprezentatív a minta. A válaszadók nemi megoszlása: 42,58 % férfi, 57,03 % nő, 1 fő nem válaszolt a kérdésre. Az életkori megoszlást figyelve szembetűnő, hogy a 21 éven aluli korosztály nagyobb súllyal jelenik meg a lekérdezettek körében. Ennek oka abban rejlik, hogy a postán, a 19-29 éveseknek kiküldött kérdőívek csak rendkívül kis hányadát kaptuk vissza, ők voltak azok, akik esetleg az adott címen nem voltak elérhetők, leváltak már a szülőktől, vagy csak egyszerűen nem fordítottak időt a kérdőív kitöltésére. A bevezetőben említett korcsoport szerinti (15-18 év, illetve 19-29 év) megoszlásban az adatok alapján átfedés tapasztalható, hisz a III. Béla Szakképző Iskola tanulói között akár 21 éves diákokat is találunk. Ez alapján, a korcsoportok szerinti megoszlás a következőképpen alakult: 15-18 év: 62,89 %, 19-29 év 36,72 %. 0% 57% 43% Fiú Lány 6
2. Hány éves vagy(%)? 15 16 17 18 10 16 7 2 3 4 0 5 5 1 38 44 19 20 21 22 23 41 24 25 42 37 26 27 28 29 1. Fiú 109 42,58% Lány 146 57,03% 1 0,39% 2. Hány éves vagy? 15 38 14,84% 16 44 17,19% 17 37 14,45% 18 42 16,41% 19 41 16,02% 20 10 3,91% 21 16 6,25% 22 7 2,73% 23 2 0,78% 24 3 1,17% 25 4 1,56% 26 0 0,00% 27 5 1,95% 28 5 1,95% 29 1 0,39% 1 0,39% 7
Iskolázottság Ha a megkérdezettek iskolai végzettség szerinti megoszlását nézzük, akkor a következőket állapíthatjuk meg: 1,56 % 8 osztálynál kevesebbet végzett, legnagyobb hányaduk, 58,2 %-uk, 8 osztályos végzettséggel rendelkezik, ami azt jelenti, és ezt már a fentebb jelzett adatok is mutatják, hogy nagyrészük még középiskolai diák, 7,03 % szakmunkásképzőt végzett, 23,83 % szakközépiskolát, további 4,69 %-uk gimnáziumot, felsőfokú végzettséggel jelenleg a megkérdezettek 3,12 %-uk rendelkezik. Ezen adatoknál figyelembe kell venni azt, hogy májusban már sok diák az érettségi előtt állt, így a tanulók közel 25%-a jelölte be azt, hogy már valamilyen középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolázottság országos adatait figyelembe véve a szentgotthárdi fiatalok képzettségi szintje megfelel az országos átlagnak, de ezt egy következő témakör kapcsán részletesebben tárgyaljuk. A szülők iskolai végzettségét tekintve látható, hogy a megkérdezettek a szülőkhöz képest felfelé mobilak az iskolát tekintve. A szülők iskolázottságánál megfigyelhető, hogy a felsőfokú iskolai végzettség az anyáknál ma már nagyobb arányban van jelen, elsősorban a főiskolai végzettség magasabb előfordulása miatt. A férfiak esetében magas a szakközépiskolával rendelkezők aránya, míg a nőknél a 8 általánosnál kevesebb a gyakoribb. 2% 0% 3. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? 24% 7% 5% 3% 2% 57% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem 3. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? 8
8 általánosnál kevesebb 4 1,56% 8 általános 149 58,20% Szakmunkásképző 18 7,03% Szakközépiskola 61 23,83% Gimnázium 12 4,69% Főiskola 7 2,73% Egyetem 1 0,39% 4 1,56% 4. Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 1% 16% 4% 0% 9% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola 18% 36% Gimnázium Főiskola Egyetem 16% 4. Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb 1 0,39% 8 általános 23 8,98% Szakmunkásképző 94 36,72% Szakközépiskola 40 15,63% Gimnázium 46 17,97% Főiskola 41 16,02% Egyetem 9 3,52% 2 0,78% 9
5. Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 4% 7% 7% 0%5% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző 11% 40% Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem 26% 5. Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb 1 0,39% 8 általános 12 4,69% Szakmunkásképző 103 40,23% Szakközépiskola 67 26,17% Gimnázium 27 10,55% Főiskola 18 7,03% Egyetem 19 7,42% 9 3,52% Családi állapot Az Ifjúság2000 és 2004-es kutatás is azt mutatja, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban eltöltött idő megnövekedése, valamint az első munkába állás időpontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkező élettársi viszonyok válnak gyakoribbá. Az életkori megoszlásnak megfelelően a válaszadók 86,72 %-a nőtlen, hajadon. Házasságban 3,13 %-uk él, élettársi viszony 1,95 %-nál fordul elő, és szintén csak 1,95% az elváltak aránya. 10
6. Mi a családi állapotod? 2% 2% 6% 3% Nőtlen/hajadon Házas Élettárssal élek Elvált/egyedül élek 87% 6. Mi a családi állapotod? Nőtlen/hajadon 222 86,72% Házas 8 3,13% Élettárssal élek 5 1,95% Elvált/egyedül élek 5 1,95% 16 6,25% Gazdasági aktivitás A szentgotthárdi fiatalok tevékenységi mintázatát vizsgálva nem tapasztalható meglepő állapot. A 15 és 19 év közöttiek döntő többsége még tanulmányaival van elfoglalva, 8,2 %-uk jelezte azt, hogy nem tanuló, vagyis gazdaságilag aktívnak mondható. A gazdaságilag inaktivitás, amely ebben a korszakban leginkább a GYES-t, GYED-et jelenti, az elért és hozzánk visszajutatott korcsoportot tekintve nem számottevő, hisz mindössze 1 fő jelezte, hogy jelenleg gyesen van. 7. Mi a foglalkozásod? Háztartásbeli 0 0,00% Gyesen, gyeden vagyok 1 0,39% Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas 0 0,00% Munkanélküli vagyok 1 0,39% Általános iskolai tanuló 0 0,00% Középiskolai tanuló 42 16,41% Főiskolai, egyetemi hallgató 5 1,95% 11
Egyéb 21 8,20% 186 72,66% 7. Mi a foglalkozásod(%)? Háztartásbeli Gyesen, gyeden vagyok 01010 42 5 21 Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas Munkanélküli vagyok Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló 186 Főiskolai, egyetemi hallgató Egyéb A munkanélküliségtől való félelem központi szerepet játszik a fiatalok gondolkodásában, sőt, inkább azt lehet mondani, hogy minél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb a munkanélküliségtől való félelme. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy megváltozott a pályakezdők elhelyezkedési lehetősége. A munkanélküliség különösen két csoportra bontható: az egyik felsőfokú, a másik része általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolában töltött idő hosszával a pályakezdő munkanélküliek körében is érzékelhető egy életkor növekedés, így jellemzően a 20 év feletti korosztály tekinthető különösen veszélyeztetettnek. A felsőoktatási intézményekben nincs összhang a kínálat és a munkaerőpiaci kereslet között. A diploma értéke csökken, egyre több van belőlük. Ennek hatása a diplomás pályakezdők számának növekedésében mutatkozik meg. A munkanélküliség az általunk lekérdezettek körében rendkívül elenyésző, hisz kevés olyan fiatalt sikerült elérnünk, aki rövid, munkaerő-piaci élete során, volt már munkanélküli. Mindösszesen 6,64 % és ennek fele regisztráltatta is magát. Az érintettek kisebbsége egyenlő arányban nem regisztráltatta magát, illetve volt regisztrált és regisztrálatlan munkanélküli is. A munkanélküliség problémája igazán azoknál jelentkezik, akik nem tudtak, vagy nem akartak hosszan az iskolarendszerben maradni. 12
A munkanélküli időszakot figyelembe véve, mindössze 1,18 % jelezte azt, hogy egy évnél hosszabb ideig volt munkanélküli, a másik 3 időintervallumnál az arány megegyező: 2,35 % 8. Voltál-e már munkanélküli? 4% 82% 1% 1% 0% 12% Igen, regisztráltattam magamat Igen, de nem regisztráltattam magamat Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is Jelenleg is munkanélküli vagyok Nem voltam munkanélküli 8. Voltál-e már munkanélküli? Igen, regisztráltattam magamat 10 3,91% Igen, de nem regisztráltattam magamat 3 1,17% Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is 3 1,17% Jelenleg is munkanélküli vagyok 1 0,39% Nem voltam munkanélküli 31 12,11% 208 81,25% 9. Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli időszakod? 2% 2% 2% 1% 3 hónapnál rövidebb 3-6 hónap között 7-12 hónap között 1 évnél hosszabb ideig 93% 9. Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli időszakod? 13
3 hónapnál rövidebb 6 2,35% 3-6 hónap között 6 2,35% 7-12 hónap között 6 2,35% 1 évnél hosszabb ideig 3 1,18% 234 91,76% A gazdaságilag aktívak foglalkozási megoszlásában a szellemi alkalmazottak jelennek meg a legnagyobb hányadban, őket azok a szakmunkások követik, akik a szolgáltatásban helyezkedtek el, majd az önálló vállalkozók és a szellemi vezetők zárják a sort. 10. Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol(%)? Szellemi vezető Szellemi alkalmazott 2 9 402 7 0 7 Önálló vállalkozó iparban Önálló vállalkozó mezőgazdaságban Önálló vállalkozó szolgáltatásban Szakmunkás iparban 223 Szakmunkás szolgáltatásban Betanított munkás iparban Betanított munkás mezőgazdaságban Betanított munkás szolgáltatásban 10. Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol? Szellemi vezető 2 0,79% Szellemi alkalmazott 9 3,54% Önálló vállalkozó iparban 4 1,57% Önálló vállalkozó mezőgazdaságban 0 0,00% Önálló vállalkozó szolgáltatásban 0 0,00% Szakmunkás iparban 2 0,79% Szakmunkás szolgáltatásban 7 2,76% Betanított munkás iparban 0 0,00% Betanított munkás mezőgazdaságban 0 0,00% Betanított munkás szolgáltatásban 0 0,00% Egyéb 7 2,76% 223 87,80% 14
A gazdaságilag aktív fiatalok (akik a minta 11,76 %-át teszik ki) nagy része, azaz 7,06 %-a 18 és 24 éves kora között kezdett dolgozni és 3,92 %-uk számolt be arról, hogy már 18 éves kora előtt munkába állt. 0,78 %-uk pedig 24 éves kora után lépett a munkavállalók sorába. Az iskolai végzettség természetes módon befolyásolja a munkakezdést. A tanulmányaikat az általános iskolával befejezők döntő többsége 18 éves kora előtt munkavállaló volt. A szakmunkásképzőt végzettektől kezdve azonban már a 18 és 24 év közötti kategória a meghatározó. 11. Hány éves voltál, amikor először munkába álltál? 4% 7% 1% 18 évesnél fiatalabb 18 és 24 év között 24 évesnél idősebb 88% 11. Hány éves voltál, amikor először munkába álltál? 18 évesnél fiatalabb 10 3,92% 18 és 24 év között 18 7,06% 24 évesnél idősebb 2 0,78% 225 88,24% 15
A foglalkoztatottak ( tehát a megközelítőleg 12 %-os mintázat) legutóbbi munkahelye többségében Szentgotthárdon volt, valamivel több mint a válaszadók fele válaszolt így. A fennmaradó közel 6 % a felsorolt települések valamelyikén kapott állást. 12. Hol dolgozol(%)? 225 16 5 2102 5 Szentgotthárdon A kistérségben Körmenden Szombathelyen Zalaegerszegen Ausztriában Egyéb 12. Hol dolgozol? Szentgotthárdon 16 6,25% A kistérségben 5 1,95% Körmenden 2 0,78% Szombathelyen 1 0,39% Zalaegerszegen 0 0,00% Ausztriában 2 0,78% Egyéb 5 1,95% 225 87,89% A nem Szentgotthárdon dolgozók 1,95 %-a az egyéb kategóriát jelölte meg válaszul, 1,56%-a azért dolgozik más településen, mert nem talált a végzettségének megfelelő munkát, 16
1,17 %-uk nem is akart Szentgotthárdon dolgozni, mindössze 0,78 % magyarázza az anyagiakkal, illetve azzal, hogy nem talált neki tetsző munkát. 0,39 % pedig a véletlennel magyarázza. 13. Miért nem Szentgotthárdon dolgozol(%)? 2 4 2 31 5 Nem találtam nekem tetsző munkát Nem volt a végzettségemnek megfelelő munka Anyagilag jobban jöttem ki Nem is akartam itt dolgozni Véletlenül alakult így 239 Egyéb 13. Miért nem Szentgotthárdon dolgozol? Nem találtam nekem tetsző munkát 2 0,78% Nem volt a végzettségemnek megfelelő munka 4 1,56% Anyagilag jobban jöttem ki 2 0,78% Nem is akartam itt dolgozni 3 1,17% Véletlenül alakult így 1 0,39% Egyéb 5 1,95% 239 93,36% A szentgotthárdi munkaerőpiac lehetőségeit a foglalkoztatottak többsége borúsan értékeli: 5,47 %-nyian azon a véleményen vannak, hogy a körülmények kedvezőtlenek, 4,69 17
% nagyon kedvezőtlennek ítéli meg a helyzetet, közepes minősítést a foglalkoztatottak 1,56 %-a adott. Valamilyen szintű kedvező helyzetképpel kevesebb, mint 1 %-uk bírt. 14. Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek Szentgotthárdon és környékén(%)? 114 14 12 10 Kedvezőek Nagyon kedvezőek Közepesek Kedvezőtlenek Nagyon kedvezőtlenek 214 Nem tudom 14. Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek Szentgotthárdon és környékén? Kedvezőek 1 0,39% Nagyon kedvezőek 1 0,39% Közepesek 4 1,56% Kedvezőtlenek 14 5,47% Nagyon kedvezőtlenek 12 4,69% Nem tudom 10 3,91% 214 83,59% A foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek 4,3 %-a jelenleg képzésben vesz részt, közel háromnegyede, 8,59 %-a nem vesz részt szervezett képzésben. 18
15. Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz e/részt veszel-e bármilyen szervezett képzésben? 4% 9% Igen Nem 87% 15. Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz e/részt veszel-e bármilyen szervezett képzésben? Igen 11 4,30% Nem 22 8,59% 223 87,11% Inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemzői A 15-29 éves fiatalok élethelyzetének jelentős fejleménye, hogy az elmúlt néhány esztendőben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekvő arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. A középiskolai tanulók többsége, 84,25 %-a, a lekérdezési mintából adódóan, Szentgotthárdon végzi középiskolai tanulmányait, 4,33 % pedig Szombathelyen, illetve Zalaegerszegen. Ez utóbbi tanulókat postai lekérdezés útján sikerült elérnünk, hisz a 19-29 évesek között vannak olyanok, akik az év második felében töltik be 19. életévüket, akik elképzelhető, hogy májusban még középiskolások voltak, de jelenleg már felsőfokú képzésben vesznek részt, vagy munkába álltak. 19
16. Hol végzed középiskolai tanulmányaidat(%)? 010 0 10 29 Szentgotthárdon Körmenden Szombathelyen Kőszegen Csepregen Zalaegerszegen Vas megye más településén 214 Egyéb 16. Hol végzed középiskolai tanulmányaidat? Szentgotthárdon 214 84,25% Körmenden 0 0,00% Szombathelyen 10 3,94% Kőszegen 0 0,00% Csepregen 0 0,00% Zalaegerszegen 1 0,39% Vas megye más településén 0 0,00% Egyéb 0 0,00% 29 11,42% Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan növekedett a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint az 1990-es évek eleji valamivel több, mint 76 ezer hallgatóról 217 ezerre nőtt az egyetemeken és főiskolákon tanulók száma a 2005-2006-os tanévre. Hasonló növekedés figyelhető meg a Nyugat-dunántúli régióban élő egyetemisták és főiskolások számában. 15 év alatt 7700-ról 21119-re nőtt a felsőfokú tanulmányokat folytatók száma. Azonos idő alatt Vas megyében nagyságrendileg 2000 főről 5390 főre nőtt az egyetemi és főiskolai szintű képzésben nappali tagozatokon tanulók száma. Az általunk megkérdezettek körében is magas, 47,27 % azoknak az aránya, akik tovább szeretnének tanulni, 14,84 % pedig jelenleg úgy gondolja, hogy nem kíván felsőfokú oktatásban részt venni. 20
A 27,34 %-os nem tudom arány valószínűleg annak tudható be, hogy ezen diákok középiskolai tanulmányaik elején járnak és még bizonytalanok a továbbtanulást illetően. Az iskolákkal kapcsolatos egyik kiemelt elvárás az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi különbségek csökkentése. Mégis egyes, elsősorban az oktatás társadalmi hatásaival foglalkozó szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolák paradox módon gyakorta a meglévő társadalmi különbségek, egyenlőtlenségek újratermelésének egyik legfőbb eszközei. Az Ifjúság2004 adataiból jól látható, hogy a felsőfokú végzettséget szerző Vas megyei fiatalok több mint felének a szülei maguk is diplomásak. A lakosság általános iskolázottsági szintjének növekedésével ugyanakkor számos középfokú végzettséggel rendelkező szülő gyermeke szerez egyetemi vagy főiskolai diplomát. A szakmunkás és különösen a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek csupán elenyésző arányban adatik meg a diplomaszerzés esélye. Az anyák és az apák végzettsége az adatok szerint közel azonos arányban termeli újra az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel nem rendelkezők körét. 17. Szeretnél-e továbbtanulni? 11% 27% 47% Igen Nem Nem tudom 15% 17. Szeretnél-e továbbtanulni? Igen 121 47,27% Nem 38 14,84% Nem tudom 70 27,34% 27 10,55% A továbbtanulni szándékozó középiskolások 42, 14 %-a már tudja, hogy milyen pályán szeretne továbbtanulni, 31,1 %-uk pedig még nem döntötte el. A már határozott 21
elképzeléssel rendelkezők körében előkelő helyet foglal el az idegenforgalmi, katonai, rendőri pálya. 18. Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul(%)? Jogi Közgazdasági, pénzügyi 68 3 5 6 7 15 3 7 11 7 Bölcs és zi, pedagógiai Keres kedelm i Idegenforgalm i Mezőgazdas ági Művészeti 79 43 Katonai, rendőri Orvosi, egészségügyi Egyéb Még nem döntöttem el 18. Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul? Jogi 3 1,18% Közgazdasági, pénzügyi 5 1,97% Bölcsészi, pedagógiai 6 2,36% Kereskedelmi 7 2,76% Idegenforgalmi 15 5,91% Mezőgazdasági 3 1,18% Művészeti 7 2,76% Katonai, rendőri 11 4,33% Orvosi, egészségügyi 7 2,76% Egyéb 43 16,93% Még nem döntöttem el 79 31,10% 68 26,77% 22
Azok közül, akik már gazdaságilag aktívak vagy munkanélküliek, illetve középiskolai tanulmányaikat nem főiskolán, vagy egyetemen szeretnék folytatni, közel 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy szeretne valamilyen felsőfokú képzésben rész venni. A nemleges választ adó közel 60%-ban átfedés van azokkal, akik valamely felsőfokú oktatási intézményben szeretne továbbtanulni. 19. Tervezed-e szervezett, nem felsőfokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után? 16% 24% Igen Nem Nem válas zolt 60% 19. Tervezed-e szervezett, nem felsőfokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után? Igen 62 24,22% Nem 153 59,77% 41 16,02% A továbbtanulást nem tervező középiskolai tanulók közel harmadának még nincs határozott elképzelése a leendő munkahelyéről, de a már munkába állást tervezők többsége, 23
mintegy 21,42 %-uk Szentgotthárdon, illetve valószínűleg a jobb kereset reményében Ausztriában szeretne elhelyezkedni. 20. Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni(%)? Szentgotthárdon 87 27 25 08056 A kis térségben Körm enden Szom bathelyen Vas megye m ás településén Zalaegers zegen 70 15 27 Budapes ten A Nyugat-Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem 20. Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon 27 10,71% A kistérségben 2 0,79% Körmenden 5 1,98% Szombathelyen 0 0,00% Vas megye más településén 8 3,17% Zalaegerszegen 0 0,00% Budapesten 5 1,98% A Nyugat-Dunántúlon 6 2,38% Ausztriában 27 10,71% Egyéb 15 5,95% Nincs határozott elképzelésem 70 27,78% 87 34,52% A felsőfokú képzésben részvevők leendő szakmastruktúrájában kiemelkedik elsősorban a fiúk körében a katonai, rendőri pálya. A közgazdasági, pénzügyi képzés 3,13 %- os részesedése mellett ugyanilyen súllyal szerepel az idegenforgalom, valamivel kevesebben, 24
2,34 %-ban, tanulnak szintén egyenlő súllyal bölcsészi, pedagógiai, valamint orvosi, egészségügyi pályán. A többi közül még kiemelkedik a művészeti oktatás. 21. Ha felsőfokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jellegű a képzés(%)? 127 2 8 6 5 8 4 5 10 6 75 Jogi Közgazdasági, pénzügyi Bölcsészi, pedagógiai Kereskedelm i Idegenforgalm i Mezőgazdasági Művészeti Katonai, rendőri Orvos i, egés zségügyi Egyéb Nem válas zolt 21. Ha felsőfokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jellegű a képzés? Jogi 2 0,78% Közgazdasági, pénzügyi 8 3,13% Bölcsészi, pedagógiai 6 2,34% Kereskedelmi 5 1,95% Idegenforgalmi 8 3,13% Mezőgazdasági 4 1,56% Művészeti 5 1,95% Katonai, rendőri 10 3,91% Orvosi, egészségügyi 6 2,34% Egyéb 75 29,30% 127 49,61% Jelzés értékű, hogy a felsőoktatásban tanulók 32,42 %-a még nem rendelkezik határozott elképzeléssel a végzés utáni munkavállalásról és csak 6,64 %-uk jelez konkrét szentgotthárdi terveket. Talán hasznos lenne e fiatalok célzott tájékoztatása a helyi 25
munkaerőpiac várható igényeiről, illetve a munkaerő-piaci kínálat és kereslet a fiatalok széles spektrumát érintő tájékoztatása valamilyen munkaerő-piaci tájékoztató, börze formájában. 22. Főiskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni(%)? 79 83 17 2 12 70 11 9 21 24 Szentgotthárdon A kis térségben Körm enden Szom bathelyen Vas m egye m ás település én Zalaegerszegen Budapes ten A Nyugat- Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem Nem válas zolt 22. Főiskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon 17 6,64% A kistérségben 2 0,78% Körmenden 1 0,39% Szombathelyen 2 0,78% Vas megye más településén 7 2,73% Zalaegerszegen 0 0,00% Budapesten 11 4,30% A Nyugat- Dunántúlon 9 3,52% Ausztriában 24 9,38% Egyéb 21 8,20% Nincs határozott elképzelésem 83 32,42% 79 30,86% Az iskola befejezése utáni munkaerő-piaci kilátások megosztják a szentgotthárdi diákokat: 47,24 %-uk tart, míg 25,20 %-uk nem tart attól, hogy tanulmányai befejeztével nem talál munkát, 16,93 % pedig még nem tudja. Leginkább a szakmunkásképzőben tanulók tartanak az elhelyezkedési nehézségektől, a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járók 26
körében már kisebb a feszültség e kérdés kapcsán. A felsőoktatásban tanulók esetében pedig az optimizmus a domináns. 23. Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni? 11% 17% 25% 47% Igen Nem Nem tudom 23. Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni? Igen 120 47,24% Nem 64 25,20% Nem tudom 43 16,93% 27 10,63% Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények Az Ifjúság2004-es vizsgálatot tekintve megállapítható, hogy a 15-29 éves fiatalok 36 %-a már önálló életvitelt folytat, egyedül, vagy saját családjával él. Ők azok, akik már többkevesebb felelőséggel tartoznak saját mindennapjaik és családjuk iránt. Saját mintákban a megkérdezettek mintegy 90 %-a még a szüleivel él, hisz többségük még középiskolai tanuló. A háztartások összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a válaszadók körében is, úgy mint a magyar társadalom egészében, alacsony a többgenerációs együttélések aránya. A válaszadók 4,69 %-ban egy generáció él egy háztartásban, valószínűleg ők a singlik, illetve a fiatal házasok gyermek nélkül. A 79,68 %-nyi kétgenerációs családháztartások a szülő- 27
gyermek generációt jelentik, ahol a megkérdezett a gyermek, csak töredék az a szám, ahol a szülő szerepet tölti be. Három, illetve annál több generáció mindösszesen a válaszadók 12,5 %-ban él együtt egy háztartásban. Nemcsak a többgenerációs együttélés kevés, de csökkent az együtt élők száma is. A válaszadók körében leggyakoribb a 4 személyes háztartás, 47,27 %, ezt követi az 5 személyes, 21,48 %, majd a 3 személyes háztartás, 14, 84%. A 3-5 személyes háztartás teszi ki a válaszadó háztartásainak 83,59 %-át. 24. Hányan éltek közös háztartásban(%)? 5 303 19 12 38 55 2 3 4 5 6 7 8 9 10 121 24. Hányan éltek közös háztartásban? 2 19 7,42% 3 38 14,84% 4 121 47,27% 5 55 21,48% 6 12 4,69% 7 5 1,95% 8 3 1,17% 9 0 0,00% 10 0 0,00% 3 1,17% 28
25. Hány generáció él jelenleg együtt? 2% 3% 11% 20% 1 2 3 3-nál több 64% 25. Hány generáció él jelenleg együtt? 1 12 4,69% 2 204 79,68% 3 28 10,94% 3-nál több 4 1,56% 8 3,13% A kérdőív kérdéseire választ adók 2,73 %-nak van gyermeke, mintegy 7 főnek, ebből 4 főnek van 1 gyermeke, 2 főnek 3-nál több és 1 főnek van 2 gyermeke. 26. Van-e saját gyermeked? 2% 3% Van Nincs 95% 26. Van-e saját gyermeked? 29
Van 7 2,73% Nincs 244 95,31% 5 1,95% 27. Ha van, hány gyermeked van? 2% 0% 0% 1% 1 2 3 3-nál több 97% 27. Ha van, hány gyermeked van? 1 4 1,57% 2 1 0,39% 3 0 0,00% 3-nál több 2 0,78% 248 97,25% A megkérdezett korosztályban a válaszadók kétharmada azon a véleményen van, azt tartja a legfontosabbnak, hogy a családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szülői házban is megoldható. Ezt követően a legfontosabbnak a családalapításhoz a biztos anyagi hátteret és a bankszámlán levő megtakarítást gondolják. Legkevésbé fontosnak a szakma megszerzését tartják a fiatalok, ennél fontosabbnak értékelték a biztos munkahely meglétét, ez utóbbit legtöbben 2-es sorszámmal értékelték. A családalapítás előtt a karrier meglétét nem tekintik fontosnak a fiatalok, legtöbben 5-ös, 6-os sorszámmal értékelték. 28. Véleményed szerint a családalapításhoz az alább felsoroltak Fő 30
közül mire van szükség? Sorszámozd fontossági sorrendben 1-7- ig! 1: legkevésbé, 7: legfontosabb 1 2 3 4 5 6 7 Legyen önálló, saját lakásom 16 30 60 37 33 19 30 Szerezzek szakmát 74 20 24 40 19 29 16 Legyen biztos munkahelyem 43 86 33 20 11 12 14 Csináljak előtte karriert 10 28 29 27 57 45 21 Biztos anyagi háttérrel rendelkezzek 42 31 46 29 37 11 37 Legyen a bankszámlámon számottevő megtakarítás 2 9 15 38 53 77 15 A családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szülői házban is megoldható 21 4 7 3 9 21 138 31 31 31 31 31 31 31 A fiatalok többsége, 66,8 %-a, a családalapítás jövőjét tekintve úgy vélekedik, hogy nem a település számít, hanem a légkör maga. Azok, akik Szentgotthárdon, 14,06 %, illetve azok, akik semmiképpen sem Szentgotthárdon, 15, 23%, szeretnének családot alapítani, lényegében egyenlő súllyal jelennek meg. 29. Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el? 4% 14% Kizárólag Szentgotthárdon 15% Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni Nem a település a lényeg, hanem a légkör 67% 29. Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el? Kizárólag Szentgotthárdon 36 14,06% Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni 39 15,23% Nem a település a lényeg, hanem a légkör 171 66,80% 10 3,91% 31
A megkérdezett fiatalok mintegy 90 %-a még a szüleivel él. 2,73 %-uk él saját vagy házas/élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 5,46 % házas/élettársa szüleinél, kollégiumban, bérelt lakásban lakik az év legnagyobb részében. 30. Az év legnagyobb részében hol laksz(%)? Szüleim nél 7 4 7 1203 1 Saját vagy házas/élettárs am lakás ában, házában Házas/élettársam szüleinél Kollégium ban Albérletet bérelek többekkel együtt Lakás t bérelek m agáns zem élytől 231 Lakás t bérelek önkorm ányzattól Rokonoknál, ism erősöknél Egyéb Nem válas zolt 30. Az év legnagyobb részében hol laksz? Szüleimnél 231 90,23% Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában 7 2,73% Házas/élettársam szüleinél 4 1,56% Kollégiumban 7 2,73% Albérletet bérelek többekkel együtt 1 0,39% Lakást bérelek magánszemélytől 2 0,78% Lakást bérelek önkormányzattól 0 0,00% Rokonoknál, ismerősöknél 0 0,00% Egyéb 3 1,17% 1 0,39% Állandó lakhelyüket tekintve még többen élnek szüleiknél, mint ahányan az év nagy részében laknak szüleik otthonában: megkérdezettek majdnem 95 %-a. ez egyenesen 32
következik abból, hogy a válaszadók többsége szentgotthárdi, középiskolai tanuló, valamint köszönhető az iskolások életmódjának, hiszen állandó lakhelyét tekintve senki nem él kollégiumban. Az egyetemista, főiskolás lakóhelynek számító, többekkel közös albérlet bérlők száma visszaesett 0-ra, a lakást bérlek magánszemélytől 2 fő helyett szintén egy főre esett vissza, feltételezhetően az az 1 fő is felsőfokú oktatásban vesz részt, valamint az állandó lakhelynél 1 fő a lakást bérelek önkormányzattól választ jelölte meg. 31. Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz(%)? Szüleimnél 8 101102 2 Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában Házas/élettársam szüleinél Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélytől Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismerősöknél 241 egyéb 31. Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz? Szüleimnél 241 94,14% Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában 8 3,13% Házas/élettársam szüleinél 1 0,39% Albérletet bérelek többekkel együtt 0 0,00% Lakást bérelek magánszemélytől 1 0,39% Lakást bérelek önkormányzattól 1 0,39% Rokonoknál, ismerősöknél 0 0,00% egyéb 2 0,78% 2 0,78% 33
A megkérdezettek abszolút többsége, 88,28 %-a egyértelműen elégedett lakáskörülményeivel. Csupán 11 %-nyian vannak azok, akik elégedetlenek. A saját otthonban, vagy szüleik lakásában élők elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik egyéb helyen, azaz albérletben, házastárs szüleinél laknak. 32. Megfelelőnek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet? 11% 0% Igen Nem 89% 32. Megfelelőnek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet? Igen 226 88,28% Nem 29 11,33% 1 0,39% Azok a fiatalok, akik elégedetlenek lakáskörülményeikkel, legtöbben, közel 10 %, azzal indokolta, hogy önállósodni szeretne, ezt követően legtöbben a házuk/lakásuk méretével 34
elégedetlenek. 2,37 % azért elégedetlen, mert nem a saját tulajdona a lakás, és ugyanennyien vannak azok, akik drágának találják lakásuk fenntartását. 33. Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? 3% 9% 2% 2% 2% 2% Kics i a jelenlegi ház/lakás Önállós odni szeretnék Nem a s aját tulajdonom (pl. albérlet) Ros sz állapotú a jelenlegi lakás/ház Ros sz a lakókörnyezet 73% 0% 7% Drága a fenntartás Alacsony a lakás/ház piaci értéke Egyéb 33. Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? Kicsi a jelenlegi ház/lakás 7 2,77% Önállósodni szeretnék 24 9,49% Nem a saját tulajdonom (pl. albérlet) 6 2,37% Rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház 5 1,98% Rossz a lakókörnyezet 5 1,98% Drága a fenntartás 6 2,37% Alacsony a lakás/ház piaci értéke 1 0,40% Egyéb 17 6,72% 182 71,94% Anyagi helyzet 35
A fiatalok anyagi helyzetéről nehéz reális képet alkotni, hisz a jelen munka tárgyát képező vizsgálati populáció nem adhat adekvát elemzési keretet az anyagi helyzet értelmezéséhez. A vizsgálatunkban definiált korosztály 90 %-a középiskolai tanuló és nem is jut jövedelemhez, eltartott státuszban van a háztartásban, ahol a keresők általában a szülők. A válaszadók majdnem fele vallott úgy, hogy a családban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem 50-100.000,-Ft közötti, 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy 100-200.000,-Ft közötti, 14,06 %, hogy 50.000,-Ft alatti és 4 fő, hogy 200.000,-Ft feletti. 34. Mennyi a családodban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem? 25% 2% 12% 14% 47% 50.000,-Ft alatt 50-100.000,- Ft 100-200.000,-Ft 200.000,-Ft felett 34. Mennyi a családodban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem? 50.000,-Ft alatt 36 14,06% 50-100.000,- Ft 122 47,66% 100-200.000,-Ft 64 25,00% 200.000,-Ft felett 4 1,56% 30 11,72% A 15-29 éves szentgotthárdi fiatalok közel 40 %-a vélekedik úgy, hogy családja anyagi helyzetét legjobban az a kijelentés fejezi ki, mely szerint beosztással jól kijönnek 36
jövedelmeikből. A gond nélkül élünk közé sorolta magát a fiatalok 32,03 %-a. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatunkban szereplő fiatalok 70 %-a kiegyensúlyozott körülmények között élőnek vallja magát. Mintegy 19,14 % jelölte meg azt a választ, jövedelmünkből éppen, hogy kijövünk, 3,13 % gondolta úgy, hogy családja anyagi helyzetére a nélkülözések közt élünk minősítés illik és 2,73 %, hogy hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk. Ezek az adatok jelzik, hogy a diákok körében az átlagnál magasabb a magukat gond nélkül élőket vallók aránya. A mások oldalon ott vannak a munkanélküliek, vagy a gyesen, gyeden lévők. Ők azok, akik nehezebb anyagi körülményekről számoltak be. Az általunk vizsgált válaszadók körében az országos átlagnál többen nyilatkoztak úgy, mintegy 73 %, hogy tudnak pénzt megtakarítani és egynegyedük számolt be arról, hogy nem tudnak pénzt félretenni. 35. Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét? 3% 4% Beosztással jól kijövünk 32% 39% Jövedelm ünkből éppen, hogy kijövünk Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk Gond nélkül élünk Nélkülözések közt élünk 3% 19% 35. Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét? Beosztással jól kijövünk 100 39,06% Jövedelmünkből éppen, hogy kijövünk 49 19,14% Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk 7 2,73% Gond nélkül élünk 82 32,03% Nélkülözések közt élünk 8 3,13% 10 3,91% 37
36. Tudtok-e pénzt megtakarítani? 2% 25% Igen Nem 73% 36. Tudtok-e pénzt megtakarítani? Igen 185 72,55% Nem 64 25,10% 6 2,35% INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Számítógép használat/internet használat A fiatalok azok, akik legkönnyebben elsajátítják az információs társadalom legújabb vívmányait, az új technikai eszközök használatát. Teszik mindezt teljesen természetes és spontán módon, hisz a jelenleg felnövekvő generáció már általános iskolában találkozik a számítógépek világával. A mindennapos használat nagymértékben befolyásolja az információszerzési információfogyasztási, kommunikációs és médiafogyasztási szokásokat, amelyek egyre inkább eltérnek az idősebbek szokásaitól. A World Internet Project adataiból kiolvasható, hogy a fiatalok számára egyre fontosabb az Internet mint információ, illetve mint szórakozási forma. (Székely, 2007.) 38
A megkérdezett fiatalok 81,86 %-a leggyakrabban otthon használ számítógépet, ami tehát azt jelenti, hogy a háztartások több mint háromnegyedében található számítógép. Az Ifjúság2004 adatai is azt mutatják, hogy a Nyugat-Dunántúlon magasabb a számítógépellátottság az átlagnál.(63 %). Szentgotthárdon ezek szerint ez az adat az átlagnál is jóval magasabb. A megye fiataljai körében ez az arány 55-58 % között mozgott. A szentgotthárdi magas arány valószínűleg annak tudható be, hogy a mintában került lekérdezettek nagy része középiskolás és a 2004-es országos kutatás azt mutatja, hogy az idősebb korcsoport felé haladva csökken a számítógéppel rendelkező háztartások aránya: míg a 15-19 éves korcsoportot magukban foglaló háztartások 67 %-ban találunk személyi számítógépet, addig az idősebb ifjúsági korcsoportok esetében ez az arány már csak 49 %. 37. Hol használsz leggyakrabban számítógépet? 5% 4% 0% 5% 0% 4% Sehol Otthon Iskolában Munkahelyen e-magyarország ponton Egyéb 82% 37. Hol használsz leggyakrabban számítógépet? Sehol 9 3,53% Otthon 209 81,96% Iskolában 12 4,71% Munkahelyen 10 3,92% e-magyarország ponton 1 0,39% Egyéb 13 5,10% 1 0,39% 39
A számítógépet használó szentgotthárdi fiatalok 71,48 %-a naponta csatlakozik fel a világhálóra. Egynegyedük nyilatkozott úgy, hogy csak ritkán jut az Internethez és csak 2 %- uk, hogy nem internetezik. Az Internet-használat tekintetében az adatok szintén az otthon internetezők magas számát mutatja, itt az arány 64,4 %, ez szintén magasabb a 2004-es országos átlagnál, hisz ott ez az arány 43 % volt. Itt már magasabb arányban jelenik meg az iskolában internetezők aránya: 18 %. Munkahelyen 2,8 %-ban interneteznek leggyakrabban. Természetesen, otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkező fiatalok számára az otthoni Internet-használat az elsődleges. 38. Szoktál-e internetezni? 1% 2% 26% Igen, rendszeres en, naponta Ritkán, ha hozzájutok Nem Nem válas zolt 71% 38. Szoktál-e internetezni? Igen, rendszeresen, naponta 183 71,48% Ritkán, ha hozzájutok 66 25,78% Nem 5 1,95% 2 0,78% 40
39. Ha igen, hol? 10% 0% 1% 3% 18% 3% 65% Otthon Iskolában Munkahelyen e-magyarország ponton Net kávézóban Egyéb 39. Ha igen, hol? Otthon 161 64,40% Iskolában 45 18,00% Munkahelyen 7 2,80% e-magyarország ponton 3 1,20% Net kávézóban 1 0,40% Egyéb 26 10,40% 7 2,80% Azoknak a fiataloknak az egyharmada, akik naponta interneteznek, átlagosan 1-2 órát töltenek el a világhálón. Viszonylag magas azoknak az aránya, közel 20 %, akik naponta 41
3 óránál is többet interneteznek. Ez mellett közel azonos súllyal, 18, 36 %, jelennek meg azok, akik viszont 1 óránál is kevesebbet töltenek el a világhálón. 2-3 órás intervallumot a naponta internetező fiatalok 12,89 %-a jelölte meg. 40. Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép előtt? 14% 18% 20% 13% 35% 1 óránál kevesebbet 1-2 órát 2-3 órát 3 óránál többet Nem válas zolt 40. Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép előtt? 1 óránál kevesebbet 47 18,36% 1-2 órát 89 34,77% 2-3 órát 33 12,89% 3 óránál többet 51 19,92% 36 14,06% A szentgotthárdi fiatalok legfontosabb internetes tevékenységként az ismerősök keresését, illetve az internetes beszélgetést jelölték meg. Erre érkezett a legtöbb 1-es és 2-es értékelés. Ezt követően a legtöbben a tanuláshoz és a munkához szükséges anyagok megszerzése, letöltése miatt csatlakoznak fel a világhálóra. Az aktuális eseményekről, hírekről való internetes tájékozódása nem jellemző erre a korosztályra, erre a válaszadási lehetőségre leginkább az 5-7 kategóriát jelölték meg a fiatalok. 3-4-es értékkel a válaszadók 37 %-a jelölte meg a letöltök különböző zeneszámokat kategóriát. Viszonylag sokan, mintegy 33 %-nyian, 1-es és 2-es értékkel jelölték meg a játszom rajta választ. Szörfölni az oldalak között nem igazán szoktak a megkérdezettek. 41. Általában mire használod a számítógépet? Sorszámozd Fő 42
a válaszokat 1-8-ig! 1: leggyakrabban, 7: legritkábban 1 2 3 4 5 6 7 Csak szörfölök az oldalak között 42 22 34 31 45 30 10 Tanulásra, munkára 43 36 33 22 24 24 28 Játszom rajta 40 29 23 24 29 27 33 A híreket olvasom el 12 20 37 33 34 30 39 Letöltök különböző zeneszámokat 25 28 41 34 24 22 29 E-maileket olvasok 35 45 20 30 23 44 11 Ismerősöket keresek, ill. beszélgetek (msn, iwiw, skype) 71 45 7 3 1 26 0 Egyéb 6 9 15 7 9 4 41 55 55 55 55 55 55 55 ÉLETMÓD, ÖNKÁROSÍTÓ MAGATARTÁSFORMÁK ELŐFORDULÁSA Sportolási szokások A 2004 országos ifjúságkutatás során a 15-29 éves fiatalok kétötöde nyilatkozott úgy, hogy szabadidejében rendszeresen sportol. Szentgotthárdon ez az arány jóval magasabb, 90 %. Ez örvendetes tény abban a tekintetben is, hogy itt valóban szabadidőben végzett tevékenységről van szó, hisz a kérdést úgy tettük fel, hogy kizárja a kötelező testnevelés órán végzett testmozgást, sportolást. Országosan a férfiak a nőknél lényegesen nagyobb arányban sportolnak. Hasonló különbség mutatható ki az életkori dimenzió tekintetében is: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy napi szintű testmozgást végez. 42. (A kötelező testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz? 29% 9% 1% 23% Szinte minden nap Heti 2-3-szor Hetente Ritkábban 22% Soha 16% 42. (A kötelező testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz? 43
Szinte minden nap 59 23,05% Heti 2-3-szor 57 22,27% Hetente 42 16,41% Ritkábban 72 28,13% Soha 24 9,38% 2 0,78% A rendszeresem sportolók egynegyede egyesületi keretek között, igazolt versenyzőként mozog, és ugyanekkora az összesített arány azok körében, akik szervezett formán kívül, öntevékenységből, önszorgalomból sportolnak. Viszonylag magas azok aránya, akik otthon sportolnak. 43. Ha rendszeresen sportolsz, milyen keretek között? 33% 19% 14% 24% 2% 8% Egyesületben, igazolt versenyzőként Egyesületben, nem igazolt versenyzőként Külön órán, fitness teremben Otthon Egyéb 43. Ha rendszeresen sportolsz, milyen keretek között? Egyesületben, igazolt versenyzőként 61 24,11% Egyesületben, nem igazolt versenyzőként 6 2,37% Külön órán, fitness teremben 20 7,91% Otthon 36 14,23% Egyéb 82 32,41% 48 18,97% A szentgotthárdi fiatal fiúk körében egyértelműen a labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Ez biztosan nem véletlen, hisz Szentgotthárdon és városrészeiben több labdarúgó torna klub létezik. Ez összefüggésben hozható a magas arányú, egyesületben sportolók 44
arányával is. A foci után a legtöbb fiatal kézilabdázik szabadidejében. Ez szintén nem meglepő, ha figyelembe vesszük a szentgotthárdi kézilabdázás hagyományait. A labdajátékok mellett még kiemelkedik, egyenlő arányban, az aerobic, amely inkább a nők körében népszerű, és a teke. 44. Mely sportágat űzöd a leggyakrabban? 5% Labdarúgás Kézilabda 24% 37% Kosárlabda Aerobic Teke Futás 1% 0% Egyéb atlétikai ág 7% Sakk 2% 7% 6% 11% Egyéb 44. Mely sportágat űzöd a leggyakrabban? Labdarúgás 94 37,30% Kézilabda 28 11,11% Kosárlabda 15 5,95% Aerobic 17 6,75% Teke 4 1,59% Futás 17 6,75% Egyéb atlétikai ág 0 0,00% Sakk 3 1,19% Egyéb 61 24,21% 13 5,16% A megkérdezett fiatalok 60 %-a már részt vett Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen és 37,25 % azok aránya, akik nem. 45
A szentgotthárdi fiatalok szintén 60 %- a nyilatkozott úgy, hogy alkalmanként részt vesz nézőként a sportrendezvényeken, egynegyedük, úgy, hogy soha és mintegy 16 %-uk, hogy rendszeresen jár sportrendezvényekre. Városunkban egyre több a szabadidősport rendezvények száma: ilyen az Alpokalja Kupa, a Kihívás Napja, a Csatafutás, ezekhez csatlakozott idén a Homokfoci Bajnokság és természetesen ezek mellett ott vannak a futball és kézilabda meccsek is. 45. Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen? 2% 37% 61% Igen Nem 45. Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen? Igen 155 60,78% Nem 95 37,25% 5 1,96% 46
46. Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre nézőként? 25% 1% 16% Igen, rendszeresen Igen, alkalmanként Soha 58% 46. Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre nézőként? Igen, rendszeresen 40 15,63% Igen, alkalmanként 150 58,59% Soha 64 25,00% 2 0,78% Dohányzás A vizsgált korosztály fele állítja, hogy nem dohányzik. A megkérdezettek 32 %-a rendszeresen dohányzik, 12,11 %-a alkalmanként és 3,91 % az, aki korábban dohányzott, de mára már leszokott róla. Az országos adatok azt mutatják, hogy a legalsó életkori csoportban a naponta dohányzók aránya 21 %, míg a legaktívabb dohányosok a 20-24 évesek. Ez utóbbi adatnak megfelel az a tény, hogy vizsgálatunkban a megkérdezettek 51,56 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem dohányzik, hisz esetünkben a megkérdezettek 78 %-a 20 év alatti. 24 év felett némileg csökken az aktív dohányosok száma. 47
47. Dohányzol-e? 0% 4% Nem 32% 12% 52% Alkalmanként Rendszeresen Korábban igen, de már leszoktam 47. Dohányzol-e? Nem 132 51,56% Alkalmanként 31 12,11% Rendszeresen 82 32,03% Korábban igen, de már leszoktam 10 3,91% 1 0,39% Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás gyakorisága tekintetében a fiataloknak 36,6 %-a nyilatkozott úgy, hogy havonta 1-2-szer fogyaszt alkoholt, egyharmaduk hetente 1-2-szer. 12 %-uk állítja, hogy évente csak 1-2-szer fogyaszt alkoholt, illetve szinte azonos súllyal jelennek meg azok, akik évente többször. 7,84 % soha nem iszik alkoholt és elenyésző azok száma a megkérdezettek között, akik napi rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. Az alkoholt fogyasztó fiatalok hasonlóan jellemezhetőek, mint ahogy a dohányosokat is jellemezhetnénk. Az átlagosnál valószínűbben kerülnek ki alkoholt fogyasztók azok közül, akik szórakozóhelyekre járnak, nagyobb baráti körrel jellemezhetőek, ellenben a szülővel való kapcsolattartás minősége gyengébb. Ez utóbbi inkább a középiskolásokra mondható el. Ahogy a dohányzás esetében is elmondatjuk, azok a fiatalok, akik több pénzzel rendelkeznek, inkább fogyasztanak alkoholt, mint társaik 48
48. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt? 1% 29% 1% 2% 8% 11% Soha Évente 1-2-szer Évente többször Havonta 1-2-szer 11% Hetente 1-2-szer Napi 1-szer Naponta többször 37% 48. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt? Soha 20 7,84% Évente 1-2-szer 29 11,37% Évente többször 28 10,98% Havonta 1-2-szer 94 36,86% Hetente 1-2-szer 75 29,41% Napi 1-szer 5 1,96% Naponta többször 2 0,78% 2 0,78% Az alkoholt fogyasztók közel fele sört fogyaszt leggyakrabban. Ezt követően a legtöbben az egyéb kategóriát jelölték be, 18, 47 %. Ennek a körnek a nagyobb hányada nő, 49