Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom? Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel 3. Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom? z ipari Forradalom elõfeltételi voltak az erõs, termelékeny mezõgazdaság, a fejlett szállítás, a jól mûködõ hitelszervezet valamint technológiai eredmények a gépesítés terén. mezõgazdaság korábban igen kis hatékonysággal mûködött, ám az ún. mezõgazdasági forradalom változtatott ezen, lehetõvé téve az ipari forradalmat. Új technológiák, mint a vetésforgó, a trágyázás elterjedése, a takarmánynövényekkel biztosított istállózó állattartás, majd késõbbiekben a gépesítés mind növelték a mezõgazdaság termelékenységét, így kevesebb embert foglalkoztatott a mezõgazdaság, mégis nagyobb ütemben fejlõdött, mint a népesség növekedése. Ez nagy mennyiségû humán erõforrást szabadított fel, ami nagyrészt a városokba ment (urbanizáció), ahol általában egy gyárban talált munkát, így teremtve meg az új társadalmi osztályt, a munkásosztályt. fejlett szállítást ngliába vízi úton már rég megalapozták, ám a makadámút, majd a vasút és 1807-ben pedig a gõzhajó megjelenésével végképp biztosítottá vált a gyors és megbízható szállítás, mely kibõvítette
a piacot, lehetõvé téve a világgazdaság megszületését. ngliában már 1694 óta mûködött a bankrendszer, mely hiteleivel nagyobb fejlesztéseket is lehetõvé tett. zonban az ipari forradalom technológiákról is szól, mivel a James Watt 1769-es találmánya, a gõzgép nélkül mindeme változások hiába mentek volna végbe, nem tudták volna oly gyökeresen megváltoztatni a világot, ahogy az ipari forradalom tette. szél illetve vízerõgépek természeti adottságoktól függtek, a gõzgép mint meghajtás azonban hatalmas fejlõdés volt ezekhez képest. Egy gõzgépet bárhol fel lehetett építeni, csak jó szállítási útvonal kellett biztosítani az üzemanyagnak. Ez a fejlett szállítási módokkal nem volt többé akadály. gõzgépeket általában szénnel üzemeltették, melynek kitermelését többek közt a talajvíz nehezítette, azonban az akkoriban új fejlesztésû gõzgéppel hajtott szivattyúk megoldották ezt a problémát is, és a szénbányászat fellendült. Így a gõzgépek köré megépülhetnek az elsõ gyárak,melyek a kevésbé hatékony manufaktúrákat váltották le. gõzgép ettõl kezdve szövõ és kötõgépeket, esztergákat, szivattyúkat és egyéb bonyolult gépeket hajtott, melyeket emberek tápláltak és felügyeltek. Szabványok kerültek bevezetésre. Hatalmas fejlõdésen ment keresztül a textilipar, a bányászat valamint a gép- és nehézipar. Megindult a vasútépítés. gyárak gombamód szaporodtak. Beindult a tömegtermelés. Ezek a gazdasági fejlõdések azonban rányomták bélyegüket a társadalomra is, hisz az urbanizáció (elvárosiasodás) által létrehozta a nagyvárosokat és a mezõgazdasági termékek bõsége demográfiai
(népesség) robbanáshoz vezetett. városokban tömörült hatalmas tömegek fejlettebb infrastruktúrát igényeltek, mert a járványok elkerüléséhez higiénikusabb környezet, valamint fejlettebb egészségügy szükséges. Ezen a téren áttöréseket ért el Semmelweis a (klóros) kézmosás, higiénia szükségességének felismerése valamint Pasteur az oltások és a fertõtlenítés egy új módja, a pasztörizálás felfedezésével. Ekkoriban vezették be a fájdalomcsillapítást, valamint a kötelezõ oltásokat is. környezet elviselhetõbbé tételére csatornázni kezdték a városokat, valamint megjelentek a nyilvános illemhelyek is. z infrastruktúrában végbement változások valamivel elviselhetõbbé igyekeztek tenni a munkásosztály életét, akiket a munkáltatók többnyire kizsákmányoltak. Sokáig a gyermekek és nõk alkalmazása általánosan elterjedt volt, fõként a bányákban, illetve a mûködõ gépek alatt, akár 16 órás munkaidõben is! Mindez nagyon balesetveszélyes volt, de a munkáltatók mindenféle baleset illetve egészségvédelmi kötelezettségvállalás nélkül tették mindezt, és mivel szabad munkaerõ mindig volt, az emberek pedig még az éhbér elvesztésétõl is féltek, továbbra is rabszolgaként dolgoztak. Erre a szörnyû bánásmódra elsõ válaszként megindult a géprombolás. géprombolók gyárakat támadtak meg, képzeletbeli vezérük, Ludd tábornok nevében. Ez még a tudatlan emberek dühödt reakciója volt a tõkéses kizsákmányoló bánásmódjára, ám az eleve elvetélt ötlet hamar el is bukott, fokozatosan átadva helyét a szervezett ellenállásnak. Így születtek az elsõ szakszervezetek. 1836-ban egy munkás összefogás alkotmányjavaslatot, ún. Charter-t nyújtott be a parlamentnek,
megteremtve a Chartizmus-t, mely a késõbbi általános munkásmozgalmak elõdje, melyek munkája az 1910-ben alapult Labour Party-ban, az ngol munkáspártban csúcsosodik ki. szellemi életben is nagy változások mentek végbe. Több filozófusok is elgondolkodott a munkások és a tõkések közti különbségeken. Proudhon szerint például a tõke és a tulajdon lopás, z igazságos csere magától is mûködik, nem kell állam. Ezen gondolataival bátran nevezhetjük az narchizmus elõfutárjának is. Késõbb Bakunyin foglalkozott a mûködõ anarchia megteremtésével, mivel Oroszországban meg szerette volna buktatni az államot, amihez a megoldást a tisztviselõk likvidálásában látta. Ezzel szemben Blanqui a politikai és vagyoni egyenlõséget nem feltétlen önszervezõdésen keresztül szerette volna elérni, szerinte e cél érdekében még a diktatúra is megengedhetõ. Ez a késõbbi XX. századi szocialista törekvések módszereivel illetve az általuk hirdetett ideológiákkal összhangban van, de voltak olyan gondolkodók is, akik ún. Utópista Szocialisták voltak. Õk egy ideális társadalmat képzeltek el, hasonlót az anarchista ideálhoz. z õ történetük egészen a XVI. századig nyúlik vissza, amikor is Thomas Morus az Utopia címû mûvében Seholsincs sziget ideális társadalmát írta le. Késõbb Többen próbáltak segíteni az alsóbb rétegeken. Robert Owen gyáros üzleti sikerét, Saint Simon herceg pedig minden vagyonát a célnak áldozta. Saint Simon herceget a halál már nyomorban érte utol. Fourier a társadalmat Falanszter nevû sejtekre akarta osztani, ahol az emberek a városok helyett élhetnek és dolgozhatnak békében, kihasználva a technika minden eszközét életük megkönnyítésére. Karl Marx és Friedrich Engels Mûveikkel a késõbbi a szocialista rendszer alappilléreit teremtették meg. Marx filozófiáját, a Marxizmust a Hegeli dialektikára alapozta, csak Marx szerint nem egyszerû eszmék, hanem osztályok harcolnak. Szerinte az eszme az ember életkörülményeitõl függ, a lát határozza meg a
tudatot, tehát valójában nem eszmék, hanem az õket képviselõ különbözõ körülmények közt élõ emberek, az osztályok csapnak össze. Marx szavaival történelem osztályharcok története Mint Láthatjuk az Ipari forradalom mind a gazdaságban, mind az emberek életmódjában, gondolkodásában gyökeres változásokat hozott. z ipari forradalom teremtette meg a mai világ alapjait. Írta: Gergely Gábor