Nem nézték jó szemmel, amikor bébiszittert fogadtam a gyerekek mellé December 08.

Átírás

1 Nem nézték jó szemmel, amikor bébiszittert fogadtam a gyerekek mellé December 08. A hagyományos cigány családból származó diplomás roma nõk komoly választások elé állnak életükben, ha meg szeretnének felelni annak a nõi szerepnek, amit származási közösségük elvár tõlük: ha valaki igazi cigányasszony akar lenni, akkor el is felejtheti azt a szót, hogy karrier. Vannak, akik bravúrosan egyensúlyoznak a két világ között, és vannak, akik harcolnak, hogy szüleik kompromisszumok nélkül elfogadják: lányaik már nem a régi értékrend szerint élnek. Abcúg a hvg.hu-n. Nótár Ilona Sok hagyományos cigány családban nevelkedett értelmiségi roma nõnek olyan családanya-szerepeknek kellene megfelelnie, amelyek összeegyeztethetetlenek a modern, dolgozó nõ életmódjával. Ez teszi számukra sokszorosan nehezebbé a munka-család egyensúly megtalálását, mint a nem roma diplomás nõknek. Elsõsorban a hagyományos környezetbõl érkezõ, elsõ generációs értelmiségi roma nõk szembesülnek nagy eséllyel azzal, hogy korábbi közösségük, közelebbrõl a családjuk, eltávolodik tõlük mindez azért történik, mert minél feljebb jutnak a társadalmi ranglétrán, annál több olyan értéket sajátítanak el, amelyek a származási közösség érdekeivel ütköznek. Ezek a fõ közvetkeztetései Durst Judit antropológus Munka, család, értelmiségi és nõi szerepek az egyensúlyozás mûvészete diplomás és roma nõk körében címû, 65 magyar diplomás roma nõvel készített interjún alapuló kutatásának. Az Abcúgnak három roma származású modern értelmiségi nõ és családanya beszélt tapasztalatairól. Édesanyám félt, hogy el fogom veszteni az identitásom Az elsõ idõszakban feszült volt a viszonyom a családommal. Édesanyám dühös volt rám, hogy törékeny cigánylányként nekimegyek a nagyvilágnak, bántani fognak a származásom miatt, de leginkább magára haragudott azért, hogy nem tud ebben engem anyagilag támogatni. Dühös volt a tehetetlensége miatt, és félt attól, hogy el fogom veszteni az identitásom, és nem lesz belõlem jó cigányasszony.

2 Így emlékszik vissza a roma származású antropológus, Nótár Ilona arra az idõszakra, amikor elsõként egy tradicionális roma nagycsaládból elhagyta a gödöllõi cigánysort, ahol nevelkedett, és Budapestre költözött, hogy továbbtanuljon. Szerettem a cigánytelepi létet és azt a jó szoros közösséget, ahol teljesen biztonságban és szeretetben tudhattam magam, ezért az elsõ idõszakban nagyon magányosnak voltam mesélte Ilona, aki mivel családja idõközben Gödöllõrõl az Ócsa melletti Örkénybe költözött csak ritkán tudott hazajárni látogatóba. A 16. kerületi Bornemissza Gimnáziumból, ahová járt, Ilonának egyenesen vezetett az útja a felsõoktatásba: a teológiától kezdve az újságíráson és a szülésznõ-képzésen át egészen az antropológiáig jutott, most nevelésszociológus doktoranduszként a spanyolországi hátrányos helyzetû emberek oktatáshoz való hozzáférését kutatja. A modern nõk életét éli, tudományos kutatásokban vesz részt, tanít és sokat utazik. Emellett azonban fontos neki, hogy megfeleljen azoknak a hagyományos roma nõi szerepeknek, amelyeket édesanyjától tanult, aki még most is az egyik legmeghatározóbb ember a fiatal nõ életében. Két világ közt egyensúlyozni Ezek a hagyományos roma nõi szerepek Ilona életében megjelentek a párválasztás és a családalapítás terén is. Hagyományos neveltetést kaptam, és elég erõs volt a keresztény identitásom is nagyon fontos volt egy lánynak a tisztasága, a szüzessége, úgyhogy szó sem volt róla, hogy én fiúzzak még bulizni sem jártam mesélte Ilona, aki 19 éves korában, az akkori munkahelyén ismerte meg a férjét, és két lányának édesapját, Tibort. Ilona férje informatikusmérnök, és Ilonához hasonlóan egy hagyományos muzsikus cigány családból származik, így hasonló értékrendet is hozott onnan magával, mint felesége. Azért szerettem bele, mert megláttam benne a jó apát mondta nevetve Ilona, akit pár hónap járás után úgy, ahogy kell -, a szüleitõl feleségül is kért Tibor. Ilona 21 éves korában szülte elsõ, 24 évesen pedig a második gyermekét, és fiatal anyukaként csinálta végig az egyetemet is a lányok több vizsgájára és a diplomavédésére is elkísérték. Többszörösen elvárják Ilonánál kardinális kérdés volt, hogy hogyan teljesít majd családanyaként. A lánytestvéreimben becsülöm, hogy mindannyian nagyon jó cigány anyák: egybefogják a családot, rendben tartják a gyerekeket, ellátják a férjeiket, életben tartják a cigány kultúrát, egyszerûen bivalyerõs nõk magyarázta. Az én életem egy másik szálon is fut, éppen ezért én magamtól még inkább elvárom, hogy jól megfeleljek az anyai szerepeimnek is.

3 A testvéreim szemében ugyanis itt dõl el, hogy mennyire vagyok jó cigány, hogy hogyan nevelem a gyerekeimet mondta.ilona úgy érzi, édesanyjának köszönheti, hogy diplomás, értelmiségi nõként is része tudott maradni származási családjának, Õ a legnagyobb tiszteletben álló személy a családban, aki kiosztja a szerepeket. Amikor egy vita során azt mondta a testvéreimnek: Szeressétek az Icát, mert jó cigány!, tudtam, hogy mindenki el fog fogadni engem a közösségemben emlékezett vissza. A férje családjában sem volt egyszerû elfogadtatni Ilona karriercéljait. Enyhítõ körülmény volt, hogy teológiát hallgatok, szegény családból származom, szerény vagyok, és nem túl nagyigényû emlékezett vissza a fiatal kutató. Nem találják a párjukat A felfelé irányuló társadalmi mobilitásnak, ami sokaknál a szegénységbõl való kitörést is jelenti, a kutatás szerint vannak úgynevezett járulékos költségei, van árnyoldala is. Egy ezek közül, hogy a diplomás roma nõk számára nehezebb lehet a pártalálás fõleg, ha roma közösségbõl szeretnének társat maguknak. Durst Judit kutatásából is az derült ki, hogy a meginterjúvolt diplomás roma nõk közül a férjezetteknek magyar férjük van. A hagyományos nõi szerepeknek ugyanis kevésbé tudnak megfelelni az értelmiségi, városi középosztálybeli életet élõ roma nõk. Így történhet például, hogy egy ambiciózus roma jogászlány kapcsolata egy tradicionális muzsikus cigány családból származó zenész fiúval zátonyra fut, mert két nappal a lány szakdolgozat-leadási határideje elõtt sem kérdõjelezhetõ meg, hogy kinek kell a vacsorát megfõzni és elmosogatni. Az is járulékos költségnek tekinthetõ, ha az egyén nem tudja megvalósítani azt a fajta anyaszerepet, amelyet elképzelt magának. Ez leglátványosabban abban mutatkozik meg, hogy a kutatásban részt vevõ értelmiségi roma nõk kevesebb gyereket vállalnak, mint amennyit szeretnének. Mindenki aggódott, miért szülök ilyen korán a családom szerint éppen itt volt az ideje Az egyik elvárás egyes hagyományos cigány közösségekben az anyával szemben, hogy három éves koráig otthon maradjon a gyermekével, máshol pedig olyan norma van érvényben, hogy az édesanyának mindenhová kísérnie kell a gyermekét. A kutatás résztvevõi között voltak olyanok is, akik így vagy úgy, de megvalósították a hozott anyaságmodellt, és diplomásként például csak tíz év háztartásbeliség után mentek el dolgozni. Egy másik történetben pedig az édesanya még egyetemista korában szülte meg két gyermekét, és vitte õket késõbb magával órákra, vizsgákra édesanyja sokat segített neki.

4 Junghaus Tímea Hasonló cipõben járt Junghaus Tímea mûvészettörténész, aki bár saját bevallása szerint a legkevésbé sem hagyományos cigány családból származik egészen fiatalon, 19 évesen szülte elsõ gyermekét, és a másik kettõt is egyetem és munka mellett nevelte fel. A férjem családjában és a nem-roma környezetemben mindenki hüledezett, hogy milyen korai ez, az én nagycsaládomban pedig megkönnyebbülten mondták, hogy már itt volt az ideje, mielõtt még elvesztegetném tanulásra az értékes éveimet emlékezett vissza Tímea. Igaz mondta ezek az elvárások inkább a vidéki rokonságból érkeztek. Édesanyám maga is egy emancipált nõ volt már, aki egyedülálló anyaként kezdettõl fogva úrinõt akart nevelni belõlem. "Attól, hogy gyereket szültem, még nem áll meg az életem Bár sok szempontból nem hagyományos roma családból származik, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengersimáról származó roma politikus, Osztolykán Ágnes is hagyományos nõi szerepeket látott édesanyjától. A szüleim nem tanult emberek, segédmunkásként dolgoztak a csengeri cipõgyárban, viszont mindig próbáltak a fehér munkásosztálybeliekhez hasonulni életmódjukban mondta. Szinte elvárták, hogy a lányuk továbbtanuljon, és õk voltak azok, akik egy tanárának javaslatára egy erõs budai gimnáziumba íratták Ágnest, aki kitûnõ tanuló volt a csengersimai általános iskolában. Édesanyám dolgozott ugyan, de a munkát mindig alárendelte a háziasszonyi és anyai feladatainak. Én nem vagyok az a nõ, aki megtartotta ezt a hagyományos, otthonról hozott nõi szerepet, és az egyetlen feladatának azt tekinti, hogy családanya legyen, takarítson és fõzzön magyarázta Ágnes, akinek csak lassan sikerült elfogadtatnia édesanyjával és a hozzá közel álló keresztanyjával, hogy az életét és a szuverén döntéseit nem rendeli alá 31 éves korában született Zsombor nevû kisfia nevelésének. Osztolykán Ágnes Mikor 28 évesen hozzáment roma származású párjához, Osztolykán Ágnes is abban hitt, amit a szülei tanítottak neki: hogy romaként roma fiúhoz kell hozzámennie, ma már azonban a párválasztásról is máshogy gondolkodik,

5 mint ahogyan a szülei. Nem azon múlik, hogy két ember milyen színû, hanem, hogy a mentalitásuk, a gondolkodásmódjuk egyezik-e, vagy sem. Hiába roma a volt férjem, sok mindenben máshogy mûködtünk mondta Ágnes. Nem akaszthatom a szögre Durst Judit szerint az, hogy a kitöréssel járó nehézségek milyen mértékben érintik az értelmiségi roma nõket, nagyban függ attól, hogy kinek milyen viszonya van a cigányságához. Egy ponton erre ugyanis mindegyiküknek reflektálnia kell. Például romaként a diplomás munkaerõpiacon nehezen lehet megkerülni azt, hogy ahogy az egyik interjúalany fogalmazott szakemberként, és ne roma szakemberként tekintsenek az emberre. Sokan bár nem feltétlenül ezt képzelték el, mikor egyetemre mentek valamilyen módon mégiscsak a romákkal foglalkoznak karrierjük hosszabb-rövidebb szakaszaiban. Több interjúalany elmondta, hogy bár nem szeretne kisebbségkutató intézetben dolgozni, vagy romani nyelvet tanítani, sokszor mégis ebbe a szerepbe kényszerítik bele. Interjúalanyaink viszont noha mindegyikük roma ügyekkel foglalkozik a saját szakmájában, ezt nem egyfajta skatulyaként élik meg, amibe belekényszerítette õket a többségi társadalom. Mindig is érdekelt, hogy ki a jó cigány, mitõl az, és hogy nekem hol a helyem ezen a tengelyen magyarázta Nótár Ilona, miért foglalkoztatják kutatóként is például a roma közösségek nõi szerepei. Ha már ennyi roma közül belõlem lett diplomás ember, nem akaszthatom fel csak úgy a szögre a roma identitásomat fogalmazott Osztolykán Ágnes, aki tanárként és köztisztviselõként is a roma integrációval foglalkozott. Bármennyire is más az életutam, azért a nyolcadik kerületi gettóban nõttem fel, ezt a közeget ismerem. Teljesen gyakorlati okai vannak, hogy kutatóként és a galériában is a roma mûvészettel foglalkozom mondta Junghaus Tímea. A C-PRESS fórum oldalon megjelenõ vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztõség álláspontját. A szerkesztõség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkeket, a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap online változatában.

6 Kérjük, hogy kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek! Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a C-PRESS Hírügynökség facebook oldalát, a következõ címen: - Kérjük, hogy a cikkhez itt szóljon hozzá! - Nekünk minden "lájk" számít, mert az is segíti a szerkesztõségünk mûködését és munkáját! Köszönettel és barátsággal! C-PRESS / HVG