A bemutatásra kerülő diák tartalma 1. A számviteli törvény kiemelt változásai 2. A kamarai törvény változásai 3. A kamara Alapszabályának módosulásai 4. Uniós irányelvek változásai 5. A Ptk. miatti változások a könyvvizsgálatban 6. Uniós támogatások és azok könyvvizsgálata 7. Önkormányzatok szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzése 8. Az IFRS-ek alkalmazása az egyedi beszámolóknál 9. Pénzmosás ellenőrzése 10. Együttműködési megállapodások 11. Gyakran felmerülő kérdések
1. A számviteli törvény kiemelt változásai 3. (3) bek. 2. pont - ellenőrzés megállapítása Az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti év(ek)vel kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. + Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti év(ek)et érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is. Hogy lehet hiba egy tudatos döntés? (Pl. tulajdonjog fenntartással átadott ingatlan, apport.) Visszaélésre adhat lehetőséget. Miért nem csak tárgyévi?
3. (8) bek. 13. pont - pénzügyi lízing a Ptk. helyett a Hpt. szerint fogalom (Hpt. 6. (1.) bek. 89. pont) Lukács Az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, a hasznok szedésére jogosulttá válik, viseli a közvetlen terheket (fenntartási és amortizációs költségeket), jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, akkor a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a szerződés szerinti árral azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.
A pénzügyi lízing fogalma (PTK. 6:409-415. ) Lukács Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát (eszközspecifikus) elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, ill. ha a használat időtartama (gazdálkodóspecifikus) ennél rövidebb, akkor a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori (miért nem a vételkor várható) piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak (biztosítás, karbantartás, indexálás, kamat, meghosszabbításért fizetett díj, maradványérték garancia?) összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
Az új Ptk. bizonytalanságot okozó problémái A lízing definíciója idegen az általában használt üzleti fogalomtól, s nem az ügylet alapvető célján keresztül határozza meg a lízinget. (A pénzügyi lízing egy kedvezőbb pozíciójú hitelkonstrukció.) Körülményes, bonyolult, vitatható: operatív lízinget is pénzügyinek minősíthet és pénzügyi lízinget nem minősít annak: gazdaságilag kimerülésig használat, ill. valós érték megfizetése a lízingdíjakkal. Ki és milyen szempontok alapján határozza meg a gazdasági élettartamot? Mikor éri el (mennyire kell közel lennie) a hasznos élettartam a gazdaságit? (föld, futamidő meghosszabbítás, használt eszköz). A törlesztésből mennyi a tőke és kamat? Mi lesz a bekerülési érték, mekkora a kamat, ha a lízingbeadó külföldi vagy nem pénzügyi vállalkozás, vagy ha telekre és ingatlanra kötik, vagy szerződés és besorolás módosítására kerül sor az időtartam alatt? Zálogjog szerezhető (ha hitelbiztosítéki nyilvántartásba-vétel elmarad) Lízingcéget terheli a lízingtárgy hibája miatti kellékszavatosság Lízingdíj fizetési kötelezettség alóli mentesülés (fizetési nehézségek)
Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok pontosítása, egyértelműsítése 20. (5a) + Devizás könyvvezető forintos értékhatárai Akik a létesítő okiratban rögzített devizában vezetik a könyveiket a forintban rögzített értékhatárok vizsgálatakor az MNB által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazniuk. Pl. önköltségszámítási szabályzat készítés; könyvvizsgálat; kisértékű tárgyi eszköz 21. (7) bek. + Meddig használható a beszámoló és a közbenső mérleg az ST alátámasztására? A mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. (Üzleti jelentés nem kell.)
Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok egyértelműsítése 23. (5) bek. Eszközök átsorolása Ha egy eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak (azok) besorolását meg kell változtatni; (a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva) az eszközt legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé. A szabály lényegében nem változott. A módosítás csupán egyértelművé teszi, hogy az átsorolást a használat, rendeltetés megváltozásakor kell végrehajtani.
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma a Ptk. miatt A pótbefizetés számviteli kezelése 1. Az átvevőnél, a jogosultnál (szerződés szerint) 38. (4) bek. pénzmozgással, eszközmozgással egyidejűleg kell a lekötött tartalék növekedéseként elszámolni. (Módosítás 304. (9) bek.) A tulajdonosoktól korábban kapott kölcsön közvetlenül nem konvertálható át pótbefizetéssé, hanem két lépésben történik: - pótbefizetésként kapott követelés: 3.Egyéb köv. 4. LT - a követelés összevezetése a korábbi kötelezettséggel, tulajdonosi kölcsönnel: 4.Egyéb kötel. 3.Egyéb követ. 38. (10) bek. Ha a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az eszközmozgással egyidejűleg az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni. (3.Követelések - 9.Bevételek; 4.LT - 3.Követelések)
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma a Ptk. miatt A pótbefizetés számviteli kezelése a 2. Az átadónál (a teljesítésre kötelezett tulajdonosnál, tagnál) 37. (7) bek. Ha a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az eszközmozgással egyidejűleg az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni. Pótbefizetési kötelezettség: 4.ET 4.LT Pótbefizetés teljesítése nem pénzzel: 3.Követelések 9.Bevételek A tulajdonosok által korábban adott kölcsön, követelés átadása pótbefizetésként (szerződés szerint): 4.ET 3.Követelések Pótbefizetés teljesítésével a fedezet visszakönyvelése: 4.LT 4.ET 37. (1) bek. d) pont; (2) bek. e) pont: visszakapott pótbefizetés a pénzmozgással, eszközmozgással egyidejűleg kell az eredménytartalék növekedéseként elszámolni. (1/3.Eszközök 4.Eredménytartalék)
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma a Ptk. miatt A fizetendő késedelmi kamat már nem elhatárolás, hanem kötelezettség (A 44. (1) bek. c) pontjából már 2014-re is törlésre került az új Ptk. miatt.) A késedelmi kamat fizetési kötelezettség az új Ptk. szabályai alapján a késedelembe esés napján, a törvény erejénél fogva beáll. Ennek megfelelően a késedelmi kamatot a számviteli szabályok alapján nem lehet passzív időbeli elhatárolásként, hanem csak kötelezettségként kimutatni. Továbbra is PIE a kártérítési igény, kártérítés, bírósági költség.
Az eszközök értékvesztése és értékelése 60. (2) bek. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
Az eredménykimutatás egyszerűsítése, egyértelműsítése 74. (3) bek. már 2014-re is törlésre került. (Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a 60. (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén.) Nem kell a külföldi és belföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékét elkülönítetten kezelni, mivel ezután mindkét eset igénybe vett szolgáltatás lesz. (KSH egyetért.) Adminisztrációs teher csökkenhet. A helyi iparűzési adóalap emiatt növekedni fog.
Az eredménykimutatás egyszerűsítése, egyértelműsítése 72. (4) bek. + e) pont Az áfa törvény szerint az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközöknek az átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó ellenértéket (amelyet a vevő egyébként üzleti vagy cégértékként GW mutathat ki könyveiben) értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni. (Miért nem egyéb vagy rendkívüli?) Az eladónál a piaci érték felett megfizetett többletérték BÉNA (Nem termékértékesítésnek, hanem szolgáltatás nyújtásnak számít).
Az eredménykimutatás egyszerűsítése, egyértelműsítése által kibocsátott számlamásolat alapján vizsgálja. Az áfa korrekció nem az eredeti számla alapján, hanem számlamásolat birtokában és a pénzvisszatérítés (pl. bankkivonat) alapján, 77. (7) bek. Az utólag adott/kapott engedménybe beletartozik az áfa törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény is (levonható áfával csökkentett összege), ami egyéb ráfordítás vagy egyéb bevétel. (Az ügylet nem minősül végleges pénzeszköz átadásnak.) Példa: 20 000 eft-os forgalom után 5% (1 mft) engedményt ad a gyártó a vevőnek: T 2 db számla - K 3.Elszámolási betét - 1 000 000 8.Egyéb ráfordítások 787 402 4.Előzetes áfa 212 598 A vevő az engedményt a gyártótól kapja: T 3.Elszámolási betét - K 2 db számla 1 000 000-9.Egyéb bevételek 787 402 4.Fizetendő áfa 212 598 Az ügylet 3 szereplős: gyártó, kereskedő, vevő. Az engedményt a gyártó adja a vevőnek, bár nem volt vele közvetlen kapcsolatban. A feltételek teljesülését a gyártó a kereskedő azzal egy időben történik meg. Az akciónak pénzvisszatérítésről kell szólnia, pénzhelyettesítő eszköz vagy termék ebben az esetben nem megfelelő.
Az eredménykimutatás egyszerűsítése, egyértelműsítése 77. (2) bek. b) pont, 81. (2) bek. b) pont Egyéb ráfordítások és egyéb bevételek (ha mérlegkészítésig pénzügyileg is teljesül) között kell elszámolni:na kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét. (A személyhez fűződő jogok megsértése esetén kiszabható polgári jogi szankció a nem vagyoni kártérítés helyett. A jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének a bizonyítása nem szükséges.) A Ptk. 301/A. (3) bek.) szerint a gazdálkodó szervezetek egymás közötti késedelme esetén kötelező fizetési kötelezettség keletkezik: behajtási költségátalány 40 Eurónak megfelelő Ft összeg. Az ettől eltérő kikötés tétele semmis. Az Sztv. 77. (2) és a 81. (2) bek. a jogosultnak csak a pénzmozgáskor, a kötelezettnek a késedelembe eséskor kell lekönyvelnie, különben az Art. 172. - ának (1) bek. alapján 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Kielégítési sorrend!
A NAV 2014.08.07-i iránymutatása szerint a jogosult csak írásban mondhat le a behajtási költségátalányról a meg nem fizetett tartozás alapbizonylataira, a szerződés szerinti megfizetés esedékessége időpontjára hivatkozással. Nem jár adóalap korrekcióval! Könyvvizsgálóként hogyan ítéljük meg, és hogyan dokumentáljuk a kötelezetti oldalon a behajtási költségátalányt- figyelembe véve az 505. standard (Külső megerősítések) előírásait? - Ha az ügyfél nem számolja ki a kötelezettségként előírandó behajtási költségátalányt és nem könyveli le. Könyvvizsgálóként ki kell számolnunk, hogy minősíteni tudjuk a hibát? Igen, de - Ha a szállítónak kiküldött egyenlegközlőn szerepeltet egy nyilatkozatot, hogy behajtási költségátalányból nincs tartozása elfogadható-e hiteles bizonyítékként? Elfogadható, de... - Ha kiszámolja és rendelkezik a jogosulttól nyilatkozattal, de nem könyveli le egyéb ráfordításként és rendkívüli bevételként nem javított hibaként kell kezelnünk a könyvvizsgálói munkánk során? Igen, de (nagyságrendfüggő)
Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úr részére Az új Ptk. az irányelvben megkövetelt szabályozást vegye figyelembe mind a 40 eurós behajtási költségátalány, mind a késedelmi kamat tekintetében -, így a magyarországi vállalkozások részére ne írjon elő az irányelvben meghatározottakkal szemben szigorúbb feltételeket, ezzel rontva hazai és nemzetközi versenyképességüket, ezért mind a 40 eurós behajtási költségátalány, mind a késedelmi kamat tekintetében az irányelv szabályai alapján az új Ptk. adjon lehetőséget arra, hogy a jogosult dönthessen abban, hogy kéri-e ezeket vagy sem (azaz az új Ptk.- ban ne kötelezettségként, hanem lehetőségként kerüljenek megfogalmazásra). Vizsgálják meg annak lehetőségét is, hogy visszamenőlegesen, hogyan védhetők meg az adózók egy ellenőrzési jogkövetkezménytől. A fentiek alapján kérjük Miniszter urat, hogy az új Ptk. ide vonatkozó szabályai mielőbbi módosításáról intézkedni szíveskedjék.
Ismételt könyvvizsgálat 154/B. + (3) bek. Ha jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását (mert nem jól teljesített, de ki fizeti ki, ha más javítja ki?), akkor azokat is közzé kell tenni és letétbe kell helyezni. + 155/C. Ha jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, akkor a vállalkozó a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. Törlésre került a 154. (4) bek. szövegéből az ideértve az ismételt közzétételt is. (Közzétételi kötelezettségének - ideértve az ismételt közzétételt is - azzal tesz eleget)
Uniós jogi aktusoknak való megfelelés 175. (2) bek. + o) pont. Az Európai Parlament és Tanács 2009. június 18-i 2009/49/EK irányelve a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról.
2. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosulása 27. (3) bek. + h) pont. A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló köteles teljesíteni a közfelügyeleti adatszolgáltatást. 44. (1) bek. m) pont. A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan a következő adatokat tartalmazza: a minőségbiztosítással, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosulása 173/B. (13) bek. Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához (szakértő igénybevétele) szükséges, (a minőségellenőrzésbe az ellenőr irányítása mellett szakértőként) közreműködőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök, valamint az adott minőség-ellenőrzéshez szükséges speciális szaktudással rendelkező személyek is bevonhatók. A minőségellenőrzésben közreműködőként részt vevő kamarai minőségellenőrök és más személyek a minőségellenőrzés során önálló írásos véleményt nem készítenek. 173/B. (15) bek. Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az (eljárás) ellenőrzés megindításától számított 60 nap.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosulása 173/C. (7) bek. + d) pont. - A közfelügyeleti intézkedések köre bővül: - kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására. + (10) A jogerős határozat kézhezvételétől számított 90 napon belül értesíti a közfelügyeleti hatóságot az ismételten elvégzett könyvvizsgálat eredményéről. Ha a könyvvizsgálat ismételt elvégzése alapján megállapítható, hogy a korábban kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem megfelelő, akkor köteles azt visszavonni, és új könyvvizsgálói jelentést kibocsátani. + (11) Ha az ismételt elvégzésére 90 napon belül nem kerül sor, akkor a kibocsátott könyvvizsgálói jelentést köteles visszavonni. + (12) A közfelügyeleti hatóság érdekeket veszélyeztető helyzet észlelése esetén a közfelügyeleti hatóság intézkedéseiről tájékoztathatja a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosulása 160. (1) A minőségellenőrők nyilvántartásába az vehető fel, aki megfelel az alábbi feltételeknek: d) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége tekintetében a nyilvántartásba vételét megelőzően lefolytatott legutolsó minőségellenőrzéssel, kamarai minőségellenőrzéssel összefüggésben nem került sor intézkedések alkalmazására.
3. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Alapszabályának módosulása a 2014. szeptemberi küldöttgyűlés határozatai alapján A transzparencia biztosítása érdekében a jövőben valamennyi kamarai tiszteletdíjról kizárólag a küldöttgyűlés dönthet. A területi szervezetek elnöksége elnökön kívüli tagjainak a jövőben tiszteletdíj adható. A küldöttgyűlés tagja: a területi szervezetek által a kerekítés szabályai szerint 50 aktív tagsági jogállású tagonként választott 1 aktív tagsági jogállású küldött, de legalább 2 küldöttet valamennyi területi szervezet jogosult választani; a 10 szüneteltető tagsági jogállású küldött, a szüneteltető tagok országos létszámának aránya szerint a területi szervezetek által választva. Az alelnökök létszáma 2 fő, az alelnökökhöz nem kerül feladat rendelésre. Az országos elnökség létszáma 11 fő, nem lesz könyvvizsgáló cégeket képviselő elnökségi tag. A fegyelmi és felvételi bizottság etikai bizottságá olvad össze, az OKKT megszűnik. Az oktatási, szakértői, minőségellenőrzési és etikai bizottság létszáma 5-5 fő, az ellenőrző bizottságét 3 fő.
Alapszabály módosulások Az egyes kamarai hatósági eljárásokat I. fokon a kamarai főtitkár/a főtitkár nevében a megfelelő alkalmazott, II. fokon az érintett kamarai bizottság folytatja le, a fegyelmi eljárások döntéshozatali rendszere változatlan marad. Kifizethető óradíjak: 1. nap oktatóinak legfeljebb 10.500.-Ft, a kamarai tagok által tartott előadás esetében, abban az esetben, ha az előadő készíti az előadás anyagát, legfeljebb 15.000.-Ft. Továbbra is fenntartja a SZAKma című újság papír alapú előfizetését. A szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló fix összegű alaptagdíjat fizet, melynek összege 45 ezer forint/év.
Alapszabály módosulások Kötelező szakmai továbbképzés racionalizálása (2015.01.01- től) Az első nap változatlan (4 kredit pont) Maximum összesen 6 kredit pontot lehet szerezni e- learning keretében, a web-es előadást is ideértve 4 kredit pontot kell megszerezni egyéni tanulással A Kamara összesen 12 kreditpontnak megfelelő oktatást finanszíroz a 4 kreditpontos egyéni tanulás mellett Minden további oktatás térítése önköltség ellenében
4. Új uniós irányelvek Számviteli: 2013/34/EU A kisvállalkozásoknak éves pénzügyi kimutatásaira nem célszerű a könyvvizsgálati kötelezettséget előírni, mivel az jelentős adminisztratív terhet jelenthet. 2004. évi XXXIV. törvény a kkv-król, fejlődésük támogatásáról KKV kategória/ Kritériumok (3-ból 2) Mikro 2013/34/EU irányelv Kis 2013/34/EU irányelv Közép 2013/34/EU irányelv Foglalkoztatotti létszáma < 10 < 10 < 50 < 50 < 250 < 250 Éves nettó árbevétel 2 millió 700 000 10 millió 8-12 m 50 millió 40 m Mérlegfőösszeg 2 millió 350 000 10 millió 4-6 m 43 millió 20 m
Az új számviteli irányelv átültetésével kapcsolatos várható Szt. változások A rendkívüli tétetek megszüntetése, átcsoportosításuk a pénzügyi és az üzemi (egyéb) eredménybe. Kapcsolt vállalkozások körének újradefiniálása. A társult vállalkozásokra, illetve a számottevő tulajdoni részesedésre vonatkozó információk külön bemutatása. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók (PIE) körének meghatározása, figyelemmel az egyéb magyar jogszabályokra. Konszolidációval kapcsolatos eltérések meghatározása (kör, anya-és leányvállalati kapcsolatok, mentesítési lehetőségek megfeleltetése a számviteli törvényben szereplő - értékhatáron kívüli mentesítésekkel, konszolidációs technikák összevetése) Mérleg és eredménykimutatás sémák módosítása. A mérlegben az éven belüli és az éven túli követelések külön bemutatása..
Az új számviteli irányelv átültetésével kapcsolatos várható Szt. változások Valós értékelés (értékelési) tartaléka átkerül a lekötött tartalékba, továbbá az irányelv szerinti átértékelési tartalék (értékelési tartalék) csak az értékhelyesbítés értékelési tartalékát tartalmazza. Megszüntetésre kerülnek a függőleges tagolású B típusú eredménykimutatások. A pénzügyi eredménysorok felülvizsgálata, a szimmetria helyreállítása. Az osztalék eredménykimutatásban történő bemutatásának felülvizsgálata. Az előbbiek hatása a cash flow-kimutatásra.
Az implementálást követően az irányelv szerinti kisvállalkozások a számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámolót készítenek 1) az egyszerűsített éves beszámoló mérlegfőösszeg és árbevétel értékhatára emelésre kerül, 2) a kisvállalkozásokra a maximum harmonizáció jegyében nem írható elő sem kevesebb, sem több az irányelvben foglaltaknál. Ebből következően az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell az irányelv szerinti előírásokat, azon túlmenően azonban - az irányelvben foglalt szűk kivételen kívül - nem írható elő számukra egyéb bemutatási kötelezettség, 3) a kisvállalkozások mentesíthetők az üzleti jelentés készítésének kötelezettsége alól, ezzel a továbbiakban is indokolt élni, 4) a könyvvizsgálatot tekintve az irányelv nem tartalmaz előírásokat. Ebből következően nem szükséges megváltoztatni a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárát.
Svájc Ausztria Szlovénia Egyesült Királyság Németország EU határértékek Belgium Írország Olaszország Hollandia Románia Luxemburg Spanyolország Görögország Lengyelország Franciaország Portugália Litvánia Csehország Észtország Szlovákia Dánia Bulgária Lettország Magyarország Svédország Finnország Ciprus Málta Norvégia 4 000 meuró Kötelező könyvvizsgálat alól mentesülő vállalkozások (Az uniós irányelv felülről korlátos: 8,8 meuró 50 fő) 2 000 0 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - nettó árbevétel mérlegfőösszeg 32
A közép-és nagyvállalkozások egy kategóriaként is kezelhetők, nekik éves beszámolót kell készíteni 1) kiegészítő mellékletükben szerepelnie kell az irányelv által a nagyvállalkozásokra előírtaknak, ezen felül pedig bármi szerepelhet benne, 2) üzleti jelentéskészítési kötelezettségük a továbbiakban is változatlan lesz, 3) a könyvvizsgálat továbbra is kötelező lesz az éves beszámolót készítőknek, hiszen a könyvvizsgálati mentesítés értékhatára változatlan marad. A kiscsoportokat mentesíteni kell a konszolidációs kötelezettség alól, a közepes csoportoknál pedig a tagállam döntése alapján mentesítést lehet alkalmazni. Cél a hazai szabályozásban ismert konszolidációs értékhatár megtartása, ami a középes csoportok egy részének mentesítésével biztosítható. Ennek lehetőségét az irányelv nem korlátozza.
Új könyvvizsgálati irányelv: 2014/56/EU 2016.06.017-ig kell bevezetni. A minőségellenőrzésnél a kiválasztás a megbízásokban rejlő kockázaton alapuljon, és arányosnak kell lennie a befektetők kockázatával, a megbízások nagyságával, összetettségével.
5. A könyvvizsgálat és a Ptk. A könyvvizsgálattal kapcsolatos változások az új Ptk. következtében Az új Ptk. ötféle fogalmat használ 1. Állandó (beszámolót felülvizsgáló) könyvvizsgáló 2. Egyedi könyvvizsgálat 3. Kirendelt könyvvizsgáló 4. Apport könyvvizsgálata 5. Átalakulás könyvvizsgálata 2013-ban összes közzétett beszámoló: 438 939 db. Ebből: - éves 25 121 db (6%), - egyszerűsített éves: 356 203 db (81%); - mikrogazdálkodói: 57 615 db (13%). A könyvvizsgálói jelentések száma: 33 415 db (7,6%)
Megbízatás keletkezése Összeférhetetlenség Ptk.: 3:129. (3) Nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig. Változás nemcsak a közeli hozzátartozóra és az élettársra terjeszti ki, hanem az ügyfél tagjának, vezető tisztségviselőjének, FB tagjának hozzátartozójára a munkavállaló hozzátartozójára a tilalom nem érvényesül, a három éves tilalom kizárólag a munkavállaló vonatkozásában, a munkaviszony megszűnéséhez képest áll fenn. (A kamarai etikai szabályzat B/2.3. (1) bekezdése változatlanul a Gt.-hez igazodva rögzíti az összeférhetetlenséget.)
Kiket könyvvizsgáltunk 2013-ban Könyvvizsgált cég Kiadott jelentések árbevétele száma (db) 0-200 mft 9 810 200-300 mft 4 759 300-500 mft 5 826 500 mft felett 12 743 38% 18% 30% 14% 0-200 mft 200-300 mft 300-500 mft 500 mft felett
Függetlenség A könyvvizsgálat értékhatárának 300 millió forintra emelkedése nagy ügyfélkör vesztéssel jár. Azon előírás, hogy egy ügyfél megbízása nem haladhatja meg az árbevétel 50%-át megnehezíti a könyvvizsgáló vállalkozását. A "kisebb" könyvvizsgálók munkájának megszűnését és megélhetését erősen veszélyezteti. A kamara etikai szabályzatának legutóbbi módosításába belekerült: B/2.7. Speciális törvényi előírás hiányában az évi 10 mft árbevételt elérő könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgálói cég egy általa könyvvizsgált ügyféltől származó összes bevétele legfeljebb egy üzleti évben haladhatja meg összes (ár)bevételének 50%-át. A tevékenységüket kezdő, illetve a tevékenység szüneteltetését követően kezdő könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgálói cég esetében ezt a követelményt csak a harmadik év után kell érvényesíteni. A közérdeklődésre számot tartó ügyfél esetén ez a szabály nem alkalmazható. IFAC Etikai Kódexe: ha a valamely könyvvizsgálati ügyféltől származó teljes díjbevétel a könyvvizsgálói véleményt kibocsátó társaság teljes díjbevételének nagy hányadát teszi ki, az adott ügyféltől való függés és az ügyfél elvesztésétől való félelem önérdek vagy fenyegetés veszélyét hozza létre.
Az etikai szabályzat a megváltozott piaci körülményekre tekintettel nem a szigorítást, hanem a szabályozás enyhítését célozta. A korábbi gyakorlattal az 50%-os árbevétel limit meghaladását automatikusan a függetlenséget veszélyeztető nagy hányadnak tekintette ugyanis kizárólag az évi 10 millió forint árbevételt elérő könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek esetében jelentkezik automatikusan függetlenséget veszélyeztető körülményként, ha az összes (ár)bevételének több mint 50%-a azonos ügyféltől származik. Az etikai szabályzat B/2.7. pontjának hatálya alá nem tartozó - így többek között az évi 10 mft (ár)bevételt el nem elérő - könyvvizsgálókra a 2.1. pont (1) bekezdésére is figyelemmel az IFAC Etikai Kódex fentebb idézett rendelkezése az irányadó, konkrét százalékos megjelölés nélkül. (A speciális törvényi előírások (pl Tpt., Hpt.) hatálya alá tartozó könyvvizsgálókra természetesen külön szabályok vonatkoznak). Az 50%-os árbevétel megkötés kizárólag az évi valamennyi tevékenységből származó 10 milliós (ár)bevételt elérő könyvvizsgálókra vonatkozik.
A könyvvizsgáló cég megválasztása Ptk. 3:129. (2) Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, akkor ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. Változás A Ptk.-ból nem vezethető le az a megkötés, hogy a személyében felelős (aláíró) könyvvizsgáló kizárólag a könyvvizsgáló cég tagja, vezető tisztségviselője, munkavállalója lehet. (Korábban a Gt. 41. -ában volt.) A Ptk. nem tartalmaz rendelkezést a helyettes könyvvizsgáló kijelöléséről. Az Sztv. 155/B. -a azonban igen.
A megválasztás és visszahívás, szerződéskötés Ptk. 3:130. (1) A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést - a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az ügyvezetés a kijelölést vagy választást követő kilencven napon belül köti meg. Változás Pontosításra került a megbízatás keletkezésének folyamata (legfőbb szerv választ, ügyvezetés 90 napon belül szerződik a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett). Nem tartalmazza viszont azt a megkötést, hogy a könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói vélemény megadásának az elutasítása. Az Sztv. 155/A. (1) bek. csak megfelelő indok alapján mondható fel.
A könyvvizsgáló alapfeladata Ptk. 3:129. (1) A legfőbb szerv által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizs-gálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Változás Döntően stilisztikai (Gt.: gondoskodjon a könyvvizsgálat elvégzéséről, számviteli törvény szerinti beszámolója). A Kkt.-ban ugyanakkor maradt a Gt. szövege.
Részvétel Ptk. 3:131. (2) Az állandó könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. (3) Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket. Változás Legfőbb szervi ülés megtarthatóságának deklarálása, FB ülés kapcsán kezdeményezés és kérés helyett részvételi és kitűzési kötelezettség. (Korábban ez csak a bírói gyakorlat volt.)
Intézkedési kötelezettség Ptk. 3:38. (2) Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. Változás Különbség az intézkedésre okot adó körülmények leírásában észlelhető (várható jelentős mértékű vagyoncsökkenés - vagyon olyan változása, amely veszélyezteti a követelések kielégítését. De a Kkt. 24. (1) bek., az Sztv. 157. (2) bek. a Gt. korábbi előírásait tartalmazza. )
Egyedi könyvvizsgálat Ptk. 3:104. (1) Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagnak vagy tagoknak a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni. (2) A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogokkal a kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek. (3) A vizsgálattal a társaság könyvvizsgálója nem bízható meg. (4) A vizsgálat költségeit a társaság előlegezi és viseli. A társaság a költségeket abban az esetben háríthatja át a tagra, ha az a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte. Változás Ptk. kifejezetten rendelkezik a kisebbségi jog korlátjáról (visszaélésszerű joggyakorlás-elutasítás), valamint rögzíti, hogy a költségek előlegezésére és viselésére a társaság köteles (nem dönthet arról), ám a költségek a nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezés esetén átháríthatóak.
Kirendelt könyvvizsgáló Ptk. 3:261. (4) A zrt.-nek együttesen a szavazatok legalább 5%-ával rendelkező részvényesei, az nyrt.-nek együttesen a szavazatok legalább 1%- ával rendelkező részvényesei, valamint a részvénytársaság azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri az alaptőke tíz százalékát, a kifizetéstől számított egyéves jogvesztő határidő lejártáig a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérhetik a nyilvántartó bíróságtól könyvvizsgáló kirendelését a kifizetés jogszerűségének megvizsgálása céljából Változás Jegyzett tőke helyett alaptőke, egyéves jogvesztő határidő beépítése, független szakértő helyett könyvvizsgáló kirendelése. Közbenső mérleg osztalékfizetés esetén A Gt.-ben még az szerepelt, hogy a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.
Apport könyvvizsgálata Ptk. 3:251. (1) bek.: Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályhoz mellékelni kell könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését és azt, hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem merült fel. (2) Nincs szükség könyvvizsgálói vagy szakértői jelentésre, ha... a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tőzsdén jegyzett ára van. Változás A könyvvizsgálói nyilatkozat kiegészül az értékelést befolyásoló körülmények hiányával. Nem rendelkezik arról, hogy az rt. választott könyvvizsgálója az apport előzetes felülvizsgálatára nem jogosult. A kivételi kör kapcsán rögzítésre került, hogy a kivétel kifejezetten könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolóra vonatkozik, egyúttal a kivételi kiegészült a tőzsdén jegyzett árral rendelkező vagyontárgyakkal. A Ptk. nem írja elő a könyvvizsgálói/szakértői jelentés közzétételét.
Átalakulás könyvvizsgálata A Ptk. az átalakulás körében nem tartalmazza a Gt. könyvvizsgálói ellenőrzést előíró rendelkezését. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. (5) és (7) bekezdése ugyanakkor szó szerint megismétli a Gt. 73. (4) és (5) bekezdésének korábbi előírásait. Köztestület fogalma A Ptk.-ból kikerült és a civil törvényben sincs benne. A beszámolójuk letétbe helyezési kötelezettségét sem írja elő semmi.
6. 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet a 2014 2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről A projekt vonatkozásában végzett könyvvizsgálói szolgáltatás, az összes elszámolható költséghez viszonyított aránya nem lehet több mint 0,5%. A felhívásban projektszintű könyvvizsgálat előírása kizárólag az arra vonatkozó elvárás-rendszer jogszabályokkal összhangban történő meghatározása esetén lehetséges. Kb. hétezer milliárd forintnyi uniós támogatásról van szó!
Prioritástengely A VEKOP Ami forrása: előttünk 271 milliárd áll: Ft pénzügyi eszközök 2014-2020-ban Prioritástengely címe Indikatív forrásösszeg (Mrd Ft) Forrás az OP százalékában (%) 1. prioritástengely Vállalkozások versenyképességének javítása és a tudásgazdaság fejlesztése 64,2 23,7 2. prioritástengely Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése 11,6 4,3 3. prioritástengely Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatás 32,0 11,8 4. prioritástengely Települési környezet- és közszolgáltatásfejlesztés 25,7 9,5 5. prioritástengely Társadalmi együttműködést szolgáló és a humán erőforrás fejlesztését támogató programok 36,0 13,3 6. prioritástengely Térségi gazdaság-fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 36,0 13,3 7-9. prioritástengely tervezés alatt Ágazati OP-k KMR lábai 65,3 24,1
A TOP forrása: 1172 milliárd Ft Prioritástengely Prioritástengely címe Indikatív forrásösszeg (Mrd Ft) Forrás az OP százalékában (%) 1. prioritástengely Térségi gazdaság-fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2. prioritástengely Települési környezet fenntartható fejlesztése 3. prioritástengely Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. prioritástengely A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 5. prioritástengely Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD fejlesztések) 6. prioritástengely Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés 482,9 41,2 208,6 17,8 222,7 19,0 87,9 7,5 43,4 3,7 126,6 10,8
A GINOP forrása: 2763 milliárd Ft Prioritástengely Prioritástengely címe 1. prioritástengely Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése 2. prioritástengely Tudásgazdaság fejlesztése 3. prioritástengely Infokommunikációs fejlesztések Indikatív forrásösszeg (Mrd Ft) Forrás az OP százalékában (%) 497,3 18 524,9 19 165,8 6 4. prioritástengely Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 5. prioritástengely Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 6. prioritástengely 221,0 8 635,5 23 Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése 718,4 26
Projektellenőrzés, uniós támogatások könyvvizsgálata A 4400-as standard alapján kell eljárni: Megbízás pénzügyi információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására. A standard csak egy keretet ad, a jelentés lényegi része a megbízóval történt megállapodástól függ. A jelentésben azonban fel kell tüntetni, hogy a megállapodás szerinti vizsgálat nem könyvvizsgálat vagy átvilágítás, és semmilyen bizonyosságot nem szolgáltat. Nem bizonyosságot nyújtó szolgáltatás, hanem ténymegállapítást adó szolgáltatás. A ténymegállapításait a könyvvizsgáló a jelentés végén nem foglalja össze egy vélemény formájában. A megbízónak kell a saját maga számára a következtetéseket levonnia a könyvvizsgáló ténymegállapításaiból. A jelentésben van egy nyilatkozat arról, hogy ha a könyvvizsgáló kiegészítő eljárásokat, könyvvizsgálatot vagy átvilágítást végzett volna, akkor más tények kerülhettek volna napvilágra, amelyekről jelentést tett volna.
Az új kormányrendelet jelentősen eltér az eddigi módszertani útmutatótól a költségek elszámolhatóságát illetően: feltételei, az ellenőrzés fogalmi köre, az eljárás szabályai és a vizsgálat terjedelme, mennyisége vonatkozásában. Az eddigi tételes ellenőrzést az IH által meghatározott értékhatár alatt mintavételezésre javaslom módosítani. Pontosan rögzítsük a módszertani útmutató hatályát. Javaslom, hogy az NFÜ-re már ne hivatkozzunk. Megfontolásra javaslom a jelentés címének megváltoztatását. Független könyvvizsgálói jelentés helyett pl. Jelentés a ténymegállapításokról, vagy Támogatás elszámolásának könyvvizsgálói igazolása. Ki és hogyan írjon alá? Javaslom, hogy kamarai tagként írja alá a könyvvizsgáló (cég esetében az ügyvezető) a kamarai tagsági szám feltüntetésével. Jelenleg tartalmilag eltér a módszertani útmutatóban és a kormányrendeletben szereplő nyilatkozat. Tisztázandó, hogy a Szakértői bizottság közleményei felülírják-e az útmutatóban írtakat.
7. 1917/2013. (XII. 11.) Korm. határozat a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv átültetésével összefüggő egyes feladatokról A kórház könyvvizsgálata során a MÁK nem tud kiadni (banki) egyenlegközlőt. Véleménye szerint az elmúlt időszakban ilyen irányú kérések hozzá nem érkeztek. A MÁK-tól olyan egyeztető listára lenne szükségünk, amely tartalmazza a 2014. évi pénzforgalommal kapcsolatos tételeinket ERA kódonként személyi juttatásoknál lehetetlen egyeztetni. A Kormány egyetért azzal, hogy az Állami Számvevőszék sarkalatos törvényben meghatározott ellenőrzési feladat- és hatáskörével összehangolva a Magyar Államkincstár 2015. január 1-jétől törvényben meghatározott szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzést végezzen a helyi önkormányzatok körében.
Jelentés intézmények könyvvizsgálatáról Alakítottuk a kamarai honlapon található jelentésmintákat! éves elemi költségvetési beszámoló helyett éves költségvetési beszámoló; új jogszabályi hivatkozás - 4/2013.(I. 11.) Korm. rend.; a költségvetési beszámoló részeinek megjelölése az előbbieknek megfelelően.
Az önkormányzatok beszámolásának ritmusa Éves költségvetési beszámoló vizsgálata (önkormányzat, hivatal, intézmények) elkészítés február 28.(Áhsz. 32. ) összevont még nincs. Áhsz. 37. (6): a helyi önkormányzat összevont konszolidált beszámolóját a Kincstár április 15-ig megküldi a helyi önkormányzat részére. Áhsz. 36. (2): a helyi önkormányzat a saját és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolóját április 30-áig a képviselő testület elé terjeszti.
Jelentés a helyi önkormányzatok éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról Hivatkozás a konszolidált elemekre és adatokra konszolidált költségvetési jelentés konszolidált mérleg konszolidált eredménykimutatás /Áhsz. 37. (3)-(5)/ Jelentés kiegészítése! Kincstári ellenőrzés! (Áht. 68/A. ; Ávr.115/A.,B. )
Jelentés a zárszámadási rendelettervezetről Áht. 91. : zárszámadást a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé úgy, hogy ezt követő 30 napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő 5. hónap utolsó napjáig érvénybe lépjen. Költségvetési mérleg Pénzeszközök változása Több éves kihatással járó döntések, közvetett támogatások, további 3 év előirányzatai Adósságállomány Vagyonkimutatás Az önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségek, részesedések Jelentés a rendelettervezetről a fentiek szerint utalás összefüggésekre a költségvetési beszámolóval (pl. mérleg- vagyonkimutatás) - értékelés
A közszektor könyvvizsgálata A 2011/85 EU irányelv egy helyen említi a könyvvizsgálatot, de azt kötelező jelleggel: II. fejezet 3. cikk (1) Ezekben az állami számviteli rendszerekben belső ellenőrzést és független könyvvizsgálatot kell végezni. Az irányelv bevezetőjében (az irányelv indokolásánál, ahol mivel szófordulatot alkalmaznak) két helyen találkozhatunk a könyvvizsgálattal (hangsúlyozzuk, hogy ez nem az irányelvszövege): a (2) bekezdésben: A tagállamok kormányai és az államháztartási alszektorok olyan állami számviteli rendszereket működtetnek, amelyek magukban foglalják a könyvvezetést, a belső ellenőrzést, a pénzügyi beszámolást és a könyvvizsgálatot., valamint a (3) bekezdésben A közintézmények pl. a Számvevőszék vagy a könyvvizsgáló magánszervezetek által végzett független ellenőrzésnek a legjobb nemzetközi gyakorlatok követésére kell ösztönöznie. A preambulum (3) bekezdése egyáltalán nem azt állítja, hogy a közintézmények független könyvvizsgálója a Számvevőszék, hanem arról tesz említést, hogy az ellenőrzésnek a legjobb nemzetközi gyakorlatot kell követnie. Az eredeti angol szöveg is csak ezt tartalmazza: Independent audits conducted by public institutions such as courts of auditors or by private auditing bodies should encourage best international practices. 60 2015.03.17.
Az irányelv II. fejezet 3. cikkelyének (1) bekezdésében kötelező független könyvvizsgálat szerepel: Az állami számvitel nemzeti rendszereit illetően a tagállamok olyan állami számviteli rendszert működtetnek, amely átfogó és következetes módon lefedi a kormányzati szektor valamennyi alszektorát, és tartalmazza azokat az információkat, amelyek az eredményszemléletű adatok ESA 95 módszertan szerinti összeállításához szükségesek. Ezekben az állami számviteli rendszerekben belső ellenőrzést és független könyvvizsgálatot kell végezni. As concerns national systems of public accounting, Member States shall have in place public accounting systems comprehensively and consistently covering all sub-sectors of general government and containing the information needed to generate accrual data with a view to preparing data based on the ESA 95 standard. Those public accounting systems shall be subject to internal control and independent audits. 61 2015.03.17.
A könyvvizsgálati piac alakulása Megnevezés 2010 2011 2012 2013 2013/2010 Aktív könyvvizsgálók száma (db) 3 335 3 247 3 096 2919-12,5% Jelentések száma (db) - ebből költségvetési intézményé 43 689 1 109 41 126 1 134 34 945 1 018 33 021 599-24,4% -46,0% Könyvvizsgálati árbevétel (mft) 32 661 32 758 31 139 30 954-5,2% Jelentések száma (db) Aktív könyvvizsgálók száma (fő) 3400 3200 3000 60000 40000 2800 2600 2010 2011 2012 2013 20000 0 2010 2011 2012 2013 Könyvvizsgálati árbevétel (M Ft) 33000 32000 31000 30000 2010 2011 2012 2013
8. IFRS-ek alkalmazása az egyedi és konszolidált beszámolókra EU IFRS IASB IFRS Befogadott IASB IFRS 1 - Pénzügyi vállalkozások 2 Biztosító társaságok 3 - Alapok Kötelező alkalmazás Önkéntes alkalmazás Tőzsdei Pü.i Int. KKV Tőzsdei Pü.i Int. KKV K E K E K E K E K E K E Albánia 1, 2, 3 1, 2, 3 Bulgária 1, 2, 3 1, 2, 3 Ciprus 1, 2, 3 1, 2, 3 Cseh Köztársaság Egyesült Királyság Észtország 1, 2, 3 Horvátország 1, 2, 3 Kanada 1, 2, 3 Lengyelország 1 Lettország 1, 2, 3 1, 2, 3 Litvánia 1, 2, 3 1, 2, 3 Macedónia 1,2 1,2 KKV IFRS Málta 1, 2, 3 1, 2, 3 Magyarország (252 db) 68 db Montenegró 1, 2, 3 1, 2, 3 Oroszország 1, 2 Románia 1, 2 1, 2 Szerbia 1, 2, 3 KKV IFRS mikro Szlovakia PIE 1, 2 Szlovénia 1, 2 Ukrajna 1, 2
Mik az azonosságok és a még meglévő különbségek a Számviteli törvényünk és az IFRS-ek között? =
1639/2014. (XI. 14.) Kormányhatározat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásáról. A Kormány támogatja a hazai számviteli szabályozás fejlesztését, versenyképességének növelését. Megvizsgálja a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok 2016-tól egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának a lehetőségét (biztosítók, pénzügyi vállalkozások, tőzsdei cégek, konszolidálásba bevontak).. A Kormány a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásával összefüggésben 2015. március 31-ig - át kell tekintse át a számviteli és adózási vonatkozású jogszabályokat, és javaslatokat kell tenni a szükséges jogszabályi változtatások irányaira; - át kell tekinteni a standardok alkalmazásának költségvetési bevételekre gyakorolt hatását, meg kell vizsgálni, hogy milyen intézkedések szükségesek a szakemberek képzése, valamint a standardok magyar nyelvű fordítása érdekében; - át kell tekinteni a statisztikai adatszolgáltatásokkal és adatgyűjtésekkel kapcsolatos előírásokat, és javaslatot kell tenni a szükséges jogszabályi változtatások irányára; - meg kell vizsgálni a standardok kötelező alkalmazásának a feltételeit, és indokolt esetben kisebb bankokat, takarékszövetkezeteket mentesíteni szükséges. 2017-től kötelező lesz a hitelintézeteknél és a tőzsdei cégeknél alkalmazni, de egyéb vállalkozások csak bizonyos nagyságrend fölött..
9. ÖSSZEFOGLALÓ A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI CXXXVI. TÖRVÉNY 2013. JÚLIUS 1. NAPJÁN HATÁLYBA LÉPETT MÓDOSÍTÁSÁRÓL, VALAMINT A KAMARAI MINTASZABÁLYZAT 2014. február 12-én hatályba léptetett KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL Minden ügyfelet át kell világítani, azonosítani és ellenőrizni kell. Írásban kell szerződni szervezettel, természetes személy ügyfél és az ügyleti megbízás fogalmilag kizárt Az a természetes személy is tényleges tulajdonosnak minősül, aki közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad 25%-ával. Ha tulajdoni hányad vagy meghatározó befolyás alapján a tényleges tulajdonos nem állapítható meg, akkor a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak. Nem kérhetjük a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását.
Kötelesek vagyunk megerősített eljárásban (Pmt. 10. (1a) bek.) figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot és különös figyelmet (Pmt. 10. (1b) bek.) fordítani ennek során minden összetett és szokatlan ügyletre. 2014. december 31-ét követően köteles a szerződés teljesítését megtagadni, ha a) az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot, b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és c) az ügyfél vonatkozásában a Pmt. 7-10. -ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljeskörűen rendelkezésére
Anonimitás: büntetőeljárás során a bíróság, ügyészség bekéri a jegyzőkönyveket, bekerülnek a nyomozás aktáiba, és iratismertetéskor az ügyfél számára is világos lesz a bejelentő személye. Pénzmosás: bűncselekmények elkövetéséből származó vagyoni értékkel bíró dolgok, pénzeszközök legális eredetűvé való átalakítására irányuló tevékenység. A pénzeszközök illegális eredete leplezésének a céljából vagy annak tudatában valósuljon meg és a legális gazdasági folyamatokon keresztül legyen tisztára mosva. A pénzmosás járulékos bűncselekmény, amelynek feltétele egy olyan alapbűncselekmény elkövetése, amelyből valamely vagyoni értékkel bíró dolog származik. Kényszerintézkedések: lefoglalás, biztosítási intézkedés, zár alá vétel, vagyonelkobzások.
37. Pénzmosási kockázatok Irreális mértékű készpénzforgalom különösen akkor, ha a készpénz felvételét megelőzően jelentős összegek tényleges gazdasági folyamat látszatát keltve fiktív gazdasági társaságok számláin keresztül kerültek átutalásra. Off-shore vagy speciális adókedvezményt nyújtó országokban bejegyzett gazdasági társaságok, amelyek névleges tulajdonosai és vezető tisztségviselői által elfedik a tényleges tulajdonosok személyét. A bankszámla felett rendelkezési joggal bíró a tényleges tulajdonos személyét fedi el vagy egy fiktív gazdasági társaság vezetésével segíti elő a jogellenes tevékenység megvalósulását (nem ismeri a cég tevékenységét, jellemzőit). Központi számlanyilvántartás hiánya. A határon átnyúló átutalások nyomon követhetőségének nehézsége. Kábítószer vagy emberkereskedelemből és a szervezett bűnözéssel összefüggő cselekményekből származó vagyon drasztikus mértékű becsatornázása a legális gazdaságba.
NAV vélemény: A könyvvizsgáló már a vagyon elleni bűncselekményre utaló adat, tény, körülmény észlelése esetén pénzmosásos bejelentést kell tennie. A bejelentéshez nem szükséges alapos gyanú, elegendő a bűncselekményre utaló adat, tény, körülmény észlelése, vagyis a pénzmosás járulékos bűncselekmény, illetve annak alapbűncselekményei elkövetésének vélelmezése.
Évente 13 000 bejelentés érkezik (külföldi adóhatóságtól is) A nem-pénzügyi szolgáltatók bejelentéseinek alacsony száma arra vezethető vissza, hogy a legtöbb nem-pénzügyi szolgáltató személyesebb, bizalmi jellegű kapcsolatba kerül az ügyfelével.
Kockázati tényezők a pénzmosás ellenőrzése esetén Azonos kötelezettségek vannak hatályban a pénzügyi és a nem pénzügyi szektor részére, a nem pénzügyi szektor nehézségekkel küzd a gyakorlati végrehajtásban. Nehezen értelmezhetőek a törvény egyes rendelkezései (tényleges tulajdonos). Nehezen értelmezhetőek az ügyfélátvilágítási és a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó adatlapok. A szolgáltatók számára a Pmt. nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy a bejelentési kötelezettség kiterjed a pénzmosás alapbűncselekményeire. A jelenlegi szabályozás egységes szabályokat határoz meg minden szolgáltatóra, azonban az eltérő tevékenységi körökre és infrastruktúrára tekintettel a szabályok nem alkalmazhatóak minden szolgáltató esetében. (pl. ügyfél-átvilágítás, felfüggesztés) A pénzeszköz forrására vonatkozó szabályozás nem egyértelmű, e szektorban nehezen értelmezhető (értelmezés, ellenőrzés).
A felfüggesztésre vonatkozó kötelezettség alkalmazhatóságának nehézségei (határidők, felelősség stb.). A szolgáltatók nem érdekeltek a Pmt. kötelezettségeinek végrehajtásában, elsősorban a bejelentés továbbításában (bizalmi kapcsolat kontra kötelezettségek végrehajtása). Az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás fogalma nehezen értelmezhető. A mintaszabályzatban meghatározott tipológiák nehezen értelmezhetőek a gyakorlatban (inkább kockázatos ügylet, mint kockázatos ügyfél a jellemző a gyakorlatban). A (hivatalos uniós konszolidált listán és az FATF közleményen kívül) nincsenek rendelkezésre álló adatbázisok, amely az ügyfélátvilágítás során alkalmazhatók. A kamarai mintaszabályzat szövegével megegyező belső szabályzatokat alkalmaznak a szolgáltatók, amelyekből hiányzik a szolgáltató egyedi belső eljárása. (Szükséges a mintaszabályzatok tipizálása a vállalkozás mérete, létszáma, esetleg ügyfélköre szerint.)
Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság Semjén András Tóth István János Medgyesi Márton Czibik Ágnes
Az adócsaló megfontolásai - A büntetés nagysága nem hat az adócsalás valószínűségére, mivel nem játszik szerepet az állampolgárok/vállalkozók kevert stratégiájának meghatározásában - A túl magas büntetés kis ügyeknél arra ösztönöz, h. nagyobb stiklit kövessen el marginális kár kisebb lesz - A túl magas büntetés a korrupcióra való fogékonyságot erősíti - Racionális döntés feltevései szerint túl kevesen túl kevés adót csalnak! - Észlelt valószínűség befolyásolja, nem a valódi - Nagyobbra értékelik a felfedés valószínűségét, mint a valóság - Kockázati viselkedés megváltozik nyereség és veszteség esetén - Nagyobb a bírság fölötti fájdalom, mint az adómegtakarítás öröm - Csoporthatások, társadalmi interakció, közhangulat, adózási morál terelő hatása
Az intézkedések hatásai a csalásra Egyszerűsítések az adózásban Hatósági belső intézkedések (motiváció, képzés) Szankciórendszer Ellenőrzési módszertan (riskbased control) Ellenőrzési erőforrások Lakosság jobb tájékoztatása Adókulcsok csökkentése Adómorál javul Könyvvizsgálók kiszorítása nem bizonyított a hatása valószínűsíthető, de költséges ellentmondásos valószínűsíthető ellentmondásos (hatékonyság) ellenkezőleg ellentmondásos mitől? kontraproduktív
10. Együttműködési megállapodások: - MNB-vel; - NFM-mel; - NGM-mel; - MÁK-kal; - Agrárkamarával; - ÁSZ (100 mft; 50 pályázó; 29 800-120 000 Ft/nap/fő) - MOL - Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség
10. Együttműködési megállapodások: - NFM-mel; - NGM-mel; - MÁK-kal; - Agrárkamarával; - ÁSZ (100 mft; 50 pályázó; 29 800-120 000 Ft/nap/fő) - MOL - Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség - IRM ülnökök (Pátyi Gergely)
A Kamara a legkiválóbb szakembereket képes felelősséggel delegálni. Számviteli, pénzügyi és adózási kérdésekben naprakésszé tennék a bíróságokat. Lényegesen meggyorsítanák a bírósági döntéseket. Csökkennének a fellebbezések, a bíróságok túlterhelések. A döntések gyorsasága, a jogorvoslati kérelmek csökkenése és az igazságügyi szakértők igénybevételének csökkenése miatt csökkennének a bírósági költségek. Emelkedne a bírósági döntések szakmaisága, így elfogadhatósága az ügyfelek számára. A szakmailag megalapozottabb döntések növelnék a jogkövetők számát a jogbiztonság javulásának érzetén keresztül. Többoldalúan jogi, számviteli, pénzügy oldalról tudná megközelíteni a bíróság az eseteket, ezáltal a jog gazdasági beágyazottsága (életszerűsége) erősödne. A Kamara a tagjaikon keresztül megoszthatná a tapasztalataikat, ezáltal javíthatná a jogkövető morált a gazdaságban, mivel több tízezer vállalkozással van napi kapcsolatban. Erősödhetne a szakmai együttműködés a jogalkalmazók és a jogértelmezők között, ami segítené az egységes, egyeztetett álláspontok kialakulását, erősítve ezzel a jóhiszemű joggyakorlók helyzetét, jogbiztonság érzetét, a jogviták számának csökkenését, a jogalkalmazók jogbiztonságának növekedését. Egységesebb lenne az ülnöki rendszer, a bírók munkáját az adott területen is a legtöbb ismerettel, élettapasztalattal rendelkezők segítenék, mint ahogy ez más bírósági ülnökök kiválasztása esetén is történik.
A Magyar Közlöny 2015. évi 14. számában kitűzték az ülnökök választásának időponját. (Márc. 7-től ápr. 30-ig) Keressük meg az illetékes önkormányzatokat!.
MNB jogszabályok módosító tervezete a minősített könyvvizsgálók tevékenységét illetően A tervezettel szemlélete nincs összhangban a kamarai törvénnyel, a kamara belső szabályzataival, valamint a könyvvizsgálati standardokkal. A felvázolt könyvvizsgálói felügyeleti struktúra jelen formájában nem felel meg az EU irányelveinek sem a könyvvizsgálatra, sem pedig a közfelügyeletre vonatkozóan. Először azt kell meghatározni, hogy a jelenlegi közfelügyeleti hatóság mely feladatokat kívánja az MNB-re delegálni a pénzintézetek könyvvizsgálóinak ellenőrzésével, felügyeletével kapcsolatosan. Az NGM-nek jogában áll egyes feladatait más szakmai szervezetre delegálni, de csak azzal a megkötéssel, hogy a végső felelősség nála marad. A Közfelügyelet és Kamara közötti megosztott felügyelet jelenleg is létezik, de az ellenőrzés tekintetében ez nem ugyanazon kategóriájú társaságokra vonatkozik, így az ellenőrzés valójában szétválik, vagyis nem kettős. Kompromisszumos megoldást jelenthetne, ha az NGM az ellenőrzés irányelvei kapcsán figyelembe venné az MNB észrevételeit, illetve az ellenőrzésbe az MNB szakértőit is igénybe venné az üzletviteli területhez kapcsolódó témák vizsgálatánál.
A legfőbb elvi probléma a függetlenség kérdése. Ha az MNB meghatározza a könyvvizsgálónak, hogy hogyan végezze a munkáját (lásd a tervezet 1. pontját), akkor a könyvvizsgáló szolgáltatása tartalmilag már nem a bizonyosságot nyújtó szolgáltatások körébe tartozik, hanem pénzügyi számviteli információk megállapodás szerinti vizsgálatának minősül, amelyre a 4400. témaszámú standard rendelkezései az irányadóak. Ez esetben már nem beszélhetünk független véleményt tükröző könyvvizsgálatról, mivel a könyvvizsgáló csak ténymegállapítást tehet a 4400. témaszámú standard szerint, a vélemény kialakítása, a következtetések levonása a megbízó feladata lenne. (Jelen esetben az is kérdéses lehet, hogy ki minősülne megbízónak.)szakmai szempontból teljesíthetetlen kötelmek terhelnék a az érintett könyvvizsgálókat. Az olyan kérdésekről, mint például a kockázatkezelési rendszer integritása, függetlensége, megbízhatósága, csak akkor tud a könyvvizsgáló véleményt mondani, ha a Megbízó megadja annak részletes kritériumát, illetve azt, hogy a fentiek mikor minősülnek megfelelőnek. (3400. Standard)
Az MNB tervezete túlterjeszkedik a könyvvizsgálók kötelezően elvégzendő feladatait illetően: a könyvvizsgálóval szemben támasztott, az elvégzett munka tartalmára vonatkozó követelmények egyes pontokban túlmutatnak a beszámoló könyvvizsgálatának standardok szerinti hatókörén. Előzőeknek megfelelően tisztázandó, hol végződik a könyvvizsgálat és hol kezdődik az azon túlmutató ellenőrzési tevékenység és utóbbit milyen standardok alapján, milyen felelősséggel végzi a könyvvizsgáló. Mindez az eddigi külön jelentés kapcsán is felmerült, ami a könyvvizsgálat amolyan mellékterméke volt, a tervezetben foglaltak ugyanakkor igen jelentős többletfeladatokat jelentenek. Egyes pontokban úgy tűnik, hogy összekeveredik a felügyelet és a könyvvizsgáló felelőssége (pl. az üzleti titok alól való teljes körű felmentés és az ez alapján történő teljes információátadás igénye kapcsán), ami nagyon problémássá válhat a könyvvizsgáló és ügyfele viszonyában és feladatai elvégezhetőségében. (A tervezet IV. a. 5. pontjában foglalt kötelezettségek lista készítés és nyilvánosságra hozatal az Info tv-be is ütközik.) A tervezetben foglalt, az ellenőrzés/értékelés tartalmára vonatkozó elvárások megítélésünk szerint feltételezéseket fogalmaznak meg arról, hogy a könyvvizsgálat mit kell, hogy tartalmazzon. A standardjaink alapján azonban nem feltétlenül igaz, hogy két azonos típusú intézmény könyvvizsgálatának hatóköre ugyanaz, hiszen - többek között - az függ az intézmény kontrollkörnyezetéről kialakított könyvvizsgálói véleménytől
A könyvvizsgálatra vonatkozó szabályok megalkotásán az EU évekig dolgozott, melynek eredményeként körvonalazódni látszik egy új rendszer. Nagy problémát okozhat, ha ezen rendszer elveivel ellentétes magyar szabályozás készül, ami a tervezetben nagyon sok ponton tetten érhető (pl. rotációs szabályok, könyvvizsgáló által nyújtható szolgáltatások tiltása). Ebből a szempontból úgy véljük, a tervezet az NGM-ben elindult, és a Kamara Pénz és Tőkepiaci Tagozata által korábban már tárgyalt kezdeményezésekkel sincs összhangban. Szét kellene választani a nemzetközi standardok szerint elvégzett könyvvizsgálatot és az MNB külön igényei szerinti vizsgálatokat. A két megbízást végrehajtók személye is elválhat egymástól: a klasszikus könyvvizsgálat továbbra is a jelenlegi gyakorlat szerint a könyvvizsgálatra vonatkozó nemzetközi standardok szerint készülne. A vezetői levél megküldési kötelem nem a könyvvizsgálót, hanem az adott pénzügyi szervezetet kellene, hogy terhelje. A vezetői levél standardok szerinti célja nem az, hogy a könyvvizsgáló tájékoztassa az anyacég könyvvizsgálóját. Ez a hatályos szabályozás szerint sérti a könyvvizsgálói titoktartási kötelezettséget., és erre pályázatot kellene kiírni.)
Az MNB igényei szerinti külön vizsgálatok (külön jelentés, eszközmegfelelőségi, szabályszerűségi stb.) a megállapodás szerinti vizsgálatok vagy egyéb más vizsgálatra vonatkozó standardok szerint kellene, hogy készüljenek. Ebben az esetben a Megbízó az MNB lenne, ő adná a tematikát, választaná ki/minősítené a szakértőket. (Alapvetően cégeket kellene minősítenie és nem magánszemélyeket, és erre pályázatot kellene kiírni.) A könyvvizsgáló díjazás minimum irányelveit célszerű lenne a Közfelügyelet és MNB észrevétele alapján áttekinteni, aktualizálni, ellenőrizni. Külön megbízások esetén a díjazásban az MNB, mint az egyik szerződő fél meghatározó szerepet tölthetne be. Az üléseken történő részvétel előfeltétele a meghívó, melynek felelőssége a Megbízóé. E tekintetben tehát az MNB-nek a pénzügyi intézménytől kellene tájékoztatást kérni. (A gyakorlatban már többször előfordult, hogy a könyvvizsgálói szerződésben kötbéres kikötést fogalmaztak meg az üléseken történő részvételre. Ilyen esetekre a jövőben az óradíjas elszámolás lenne a célszerű, mert előfordulhat akár heti gyakoriságú, 4 órát is igénybe vevő ülés.) A kizáró feltételeknél egy nagyon fontos feltétel kimaradt. Nemcsak az MNB alkalmazottja vagy közeli hozzátartozója nem lehet könyvvizsgáló a felügyelt intézményeknél, hanem az MNB könyvvizsgálója sem lehet a felügyelt intézményeknél könyvvizsgáló, mert nyomást tudnak rá gyakorolni, vagy ő tud nyomást gyakorolni az esetleges szabálytalanságokon történő átsiklás érdekében.
A választott könyvvizsgálóval készíttetett felügyeleti ellenőrzés a könyvvizsgált gazdálkodóval történő korrekt együttműködést akadályozza. Fennáll a veszélye annak, hogy a megbízók a problémákról nem fognak a jövőben a könyvvizsgálóval beszélni, nem kérnek tanácsot tőle azok megoldására. Ha az MNB tervezete megvalósul, akkor a könyvvizsgáló a jövőben nem a standardok szerint végzi majd a könyvvizsgálatot, hanem csak dokumentál, hogy minden, az MNB által előírt eljárást elvégezzen, és ne hibázzon. A tervezet minősítési szabályrendszerre vonatkozó szakaszai szerint 2015. január 1-jétől csak azok végezhetik az érintett ügyfelek könyvvizsgálatát, akiket az MNB felvett a névjegyzékbe. A tervezet nem tartalmaz a kamarai törvény 203. (6) bekezdéséhez hasonló átmeneti rendelkezést, melynek értelmében a vonatkozó szabályozás hatálybalépésekor a kamara által e célból vezetett nyilvántartásban szereplő kamarai tag könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minősítését a vonatkozó szabályozás szerinti minősítésnek kellene tekinteni. Tekintettel a rendelkezésre álló rövid időre, ez az előírás akkor is betarthatatlan lenne, ha az MNB átvenné a Kamara nyilvántartását, vagyis alapban minden jelenlegi könyvvizsgáló, akinek van valamelyik érintett jogosultsága, azt megtarthatná. Ha az MNB veszi át a nyilvántartás vezetését, akkor a most megfogalmazott feltételrendszernek csak az új belépőknek kell megfelelnie vagy a meglévőknek is? Az utóbbiak számára milyen átmeneti idő áll rendelkezésre?
Az előzőek szerinti átmeneti rendelkezés hiányában az eddig megszerzett jogosultságot a könyvvizsgálók elveszítik, hiába volt az éves kötelező könyvvizsgálói speciális oktatásokon való részvétel. (kredit) Ez nem csak a könyvvizsgálatot végzőket hozza lehetetlen helyzetbe, de az egyéb területen tevékenykedőket is, mint például igazságügyi szakértők, és ezáltal az igazságszolgáltatásban érintetteket. Nem világos, hogy miért és miből is kellene levizsgázniuk ismét a könyvvizsgálóknak, ahhoz, hogy bekerüljenek a névjegyzékbe. Miért szükséges a kamarai IFRS vizsga annak, akinek már van IFRS minősítése? Nem világos, hogy csak most esnek ki azok a könyvvizsgálók, akiknek nem volt öt éven belül három éven át az MNB-hez tartozó ügyfele, vagy ezentúl mindig ez lesz a szabály. A tervezetből nem derül ki az sem, hogy a jövőben a közérdeklődésre számot tartó cégek könyvvizsgálatát végzőket ki fogja oktatni. A minősítések megadását és visszavonását, a vonatkozó nyilvántartások vezetését célszerű lenne továbbra is a Kamara egységes rendszerében végezni figyelembe véve a Közfelügyelet és MNB észrevételeit, szempontjait. A Kamara eljáró szervei a törvényi feltételrendszernek való megfelelést döntően a kamarai nyilvántartások adatai alapján ellenőrizni tudják. Célszerű lenne, ha az oktatást és a kreditpontos továbbképzéseket továbbra is a Kamara látná el, figyelembe véve a Közfelügyelet és MNB igényeit. Az MNB csak a külön vizsgálatokhoz kapcsolódó, gyakorlat orientált képzést, vizsgáztatást látná el.
A rendelkezés nem veszi figyelembe sem a Közfelügyeleti minőség-ellenőrzés, sem a Kamarai minőség-ellenőrzés rendszerét, eredményeit. Az MNB tv.-nek a javaslat szerinti a könyvvizsgálókkal szembeni intézkedést megalapozó - módosítása az érintett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek felett többes párhuzamos felügyeletet eredményezne, amely kerülendő. E szolgáltatók egyrészről a kamarai, vagy közfelügyeleti minőségellenőrzés hatálya alá tartoznak, másfelől a szolgáltatókat a tevékenységük megfelelő ellátásáért fegyelmi (szakmai) felelősség terheli azzal, hogy fegyelmi vétség elkövetése esetén a kamara fegyelmi testületei járhatnak el. Mindezek mellett az MNB részére amelynek az érintett szolgáltatók minősítésének megadásánál eddig is kulcsszerepe volt, emellett érintett állami szervként jelenleg is kezdeményezheti a minősítés megvonását, fegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi megbízotton, illetve a szakértői bizottságon keresztül rendkívüli kamarai minőségellenőrzési eljárás lefolytatását külön felügyeleti, valamint széleskörű intézkedési jogosultság alapítása több szempontból is aggályosnak és indokolatlannak tűnik. A kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek etikai, szakmai megítélése és felelőssége nem függhet a minősítésétől. Többek között aggályokat vethet fel, ha pl. a piaci szereplők prudenciális felügyeletére (tehát nem a könyvvizsgálati standardok betartásának ellenőrzésére) szakosodott szakemberek egyben a könyvvizsgálók ellenőrzését is ellátnák. A tervezetből számunkra nem derül ki, hogyan kezelné ezt a kérdést a rendszer.
A felügyeleti jogkör gyakorlása és az intézkedések alkalmazása ráadásul a kamarai hatósági eljárásokkal ellentétben egyfokú közigazgatási eljárások keretében történne, fellebbezési lehetőség nélkül. Az ellenőrzés és az alkalmazható szankciók kapcsán - ld. előző pont- a könyvvizsgálati standardoknak való megfelelés, illetve egy, a standardokkal nem összeegyeztethető jogszabály által meghatározott kötelezettségek betartása két különböző dolog, és nem mosható össze. Az MNB nem felügyelni akarja a könyvvizsgálatot, hanem kibővíteni, kötelezővé tenni, ellenőrizni és szankcionálni az MNB eddigi ajánlását a kiegészítő jelentéssel kapcsolatban, vizsgához kötni (2016. december 31-ig) a pénzintézeti (bróker cégek, alapkezelők) könyvvizsgálatát; pénzintézeti minősítést csak az MNB adhasson ki; 5 évente cégrotálni, ami szigorúbb mint az EU direktíva; a könyvvizsgálat mellett tiltans bármilyen egyéb szolgáltatást; kötelezően készítendő vezetői levelet, amit az MNB is megkap; szankcionálás, ha az MNB olyat talál, amit bele kellett volna írni a vezetői levélbe, de ez nem történt meg.
Válasz Kioktatás Könyvvizsgálók felelősségének megerősítése Pénzügyi intézményi minősítés megszerzéséhez igazolni kell a közreműködést munkapapírokkal B-Tel ügy; Verga-ügy Könyvvizsgáló cég könyvvizsgáló nélkül Könyvvizsgáló bélyegző nélkül Hitelintézet kéri az ügyfele könyvvizsgálójának cseréjét V. ker. Devizahitelek forintosítása Apport értékelése Közfelügyeleti ügyek Buda-cesh; Hungaria; Questor Közös kapocs és felelős a könyvvizsgáló! Elterelés, hárítás! IT, FB. Belső ellenőrzés, felügyelet (engedélyeztetési eljárások, vizsgálatok); könyvelő=könyvvizsgáló: ("a mérlegeket ugyanazon könyvvizsgáló készítette ; könyvvizsgálói pecsét = kóserpecsét Abszolút bizonyosság, tételes ellenőrzés
Mit tegyen a könyvvizsgáló olyan esetben, mint a Buda-Cash működésének felfüggesztése, a DRB Bankcsoportnál felügyeleti biztosok kiküldése. Kérjen a vezetéstől folyamatos tájékoztatást az alábbiakról: Betétállományra vonatkozóan a közületek, cégek, nagybetétesek tételes listája Kisbetétesek összesített listája Kihelyezett hitelek tételes állománya (nagyoknál) Kishitelesek (2 mft alatti) tételek összesített de, db számban jelölve. A nagyhitelesek (2 mft felettiek) tételes listája A 2015. évi törlesztések Értékvesztés, céltartalék képzés A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók tételes kimutatása. Kihelyezett állományok oda-vissza, pénzben és értékpapírban. Ezekről megfelelőségi igazolások.
11. Gyakran felmerülő kérdések Meg kell-e egyezni a beszámoló, a vezetői és a jogi teljességi nyilatkozat, valamint a könyvvizsgáló jelentés dátumának? Adátumok összhangja nem jelent kötelező egyezőséget. Kinek kell aláírnia a teljességi nyilatkozatot? Kizárólag a cég felelős vezetője. Kell-e jogi nyilatkozat, ha nincs a cégnek állandó jogi képviselője? Nem, akkor a teljességi nyilatkozatnak ki kell térnie a peres ügyekre is. Kiállítható-e rövid és hosszú jelentés is egy beszámolóról? Nem, csak egyféle jelentés bocsátható ki. A magyar vagy a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra kell hivatkozni egy Magyarországon közzétett IFRS szerinti konszolidált beszámolóról készült könyvvizsgálói jelentésében? A magyarra. Kiadható-e tiszta jelentés, ha az éves beszámolóhoz nem készült üzleti jelentés? Igen, de ezt az egyéb jelentéstételi kötelezettségnél jelezni kell. Mi a teendő, ha nem a végleges könyvvizsgálói jelentés került közzétételre? Felszólítjuk az ügyvezetést annak kicserélésére. 95
Egyre elterjedtebb a vevői és szállító egyenlegközlők e-mailen, faxon történő megküldése. Az 505. Külső megerősítések standard foglalkozik a megerősítésre adott válaszok megbízhatóságával, ezek kockázatával. Ezen bizonylatok esetében hiteles dokumentumnak, bizonyítéknak tekinthető-e pld. az ügyfélhez faxon érkező visszaigazolt egyenlegközlő és ennek fénymásolata a könyvvizsgálónál? Elfogadható, de az eredeti a hiteles. Lásd erről az 500-as témaszámú könyvvizsgálati standard A31. pontját! Az eredeti dokumentumok által biztosított könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, mint a fénymásolatok vagy faxok, vagy filmezett, digitalizált vagy más úton elektronikus formájúvá alakított dokumentumok által biztosított bizonyíték, amelyek megbízhatósága az azok elkészítése és megőrzése feletti kontrolloktól függhet.
97 Audit minősége Folyamat Input Output Könyvvizsgáló Menedzs- ment Cégvezetés Szabályzóhatóság Érdekeltek Felhasználók Piaci szereplők Együttműködés Körülmények Gyakorlat Jog- szabá- lyok Szabályozás Beszámolási rend- szer Infor- matika Vállalat- irányítás Kulturális tényezők Könyv- vizsgálat szabályo- zása eres ügyek Tehet- ségek vonz- ása Beszámolás menet- rendje A könyvvizsgálat minőségét befolyásoló tényezők