PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM VITÉZ JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM VITÉZ JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM A nevelőtestület elfogadta: 2004. 05. 28. A fenntartó jóváhagyta: 2004. 06. 15. Módosítva: 2007. 11. 16. Szakértői véleményezés: 2004. 08. 14. ESZTERGOM

Tartalom 1. Iskolánkról 1. 1. Az iskola története 3 1. 2. Az iskola értékrendje 3 1. 3. Az iskola feladatai 5 1. 4. Az iskola követelményei 6 1. 5. Az iskola működésének eredményessége 8 1. 6. A Pedagógiai program törvényi háttere 8 1. 7. Az iskola működésének törvényi alapja az Alapító okirat (1. sz. melléklet) 9 Az iskolánk irányítási, szervezeti rendszere (2. sz. melléklet) 2. Nevelési program 10 2. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei 10 2. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai 10 2. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai 11 2. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 12 2. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 18 2. 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 21 2. 7. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 25 2. 7. 1. A tanítási órák 25 2. 7. 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 26 2. 7. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése 30 2. 7. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 32 2. 7. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 33 2. 7. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 37 2. 7. 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 39 2. 8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 40 2. 9. Iskolai egészségnevelési program 43 2. 10. Iskolai környezeti nevelési program 61 A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. 68

1. Iskolánkról 1.1. Az iskola története Iskolánkat, mint a Mesterképző Intézet Gyakorló Iskoláját Vaszary Kolos hercegprímás alapította meg 1893. augusztus 31-én a 4732-es szám alatt kiadott rendeletével. Az 1868-ban megjelent népoktatási törvény kimondta, hogy minden képző mellett gyakorló iskolát kell létrehozni. A Gyakorló Általános Iskola alapítása óta arra hivatott, hogy a Tanítóképző növendékeinek tanítási gyakorlatai végzéséhez gyakorlóhelyül szolgáljon. Az eltelt több, mint 110 év alatt az iskola életében több név és helyszínváltozás is történt. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája nevet 1989 óta viseli. 1978-79- ben került sor az új gyakorló iskola felépítésére jelenlegi helyén a Prímás-szigeten. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola rektora 2006 februárjában kelt levelében arról értesítette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorát, hogy a főiskola szenátusa egyhangú döntéssel támogatja azt a fenntartói elképzelésnek is megfelelő intézményvezetői kezdeményezést, amely az egyetemmel való integrációt célozza. Az integráció alapvető célkitűzése, hogy az integrálódó intézmények közösen tudjanak megfelelni mindazon kihívásoknak, amelyek a bolognai folyamattal, ill. az európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozással az intézmények előtt állnak. Az integráció módja a beolvadás (Ftv. 36 (9) bekezdés), amely szerint a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó felsőoktatási intézmény jogutódként- látja el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait. A főiskola az egyetem Vitéz János Karaként működik tovább 2008. január 1-től. A Gyakorló Általános Iskola fenntartója 2008. január 1-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest Szentkirályi u. 28). Az intézmény új neve: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Gyakorló Általános Iskola Az iskola olyan jogi személy, amely szakmai önállósággal bír az Alapító Okiratban meghatározott pedagógiai, nevelési-oktatási tevékenységet illetően. A munkáltatói jogok gyakorlása a PPKE hatályos Statutuma és SZMSZ-e szerint történik. A PPKE a VJK költségvetésén belül biztosítja az intézmény zavartalan működését. A törvényességi felügyeletet a PPKE rektora által írásban kijelölt személy látja el.

Küldetésünk, olyan társadalmi szükséglet kielégítése mely: Azon szülők igényeit elégíti ki, akik katolikus szellemű nevelést kívánnak gyermekük számára biztosítani. Iskolánk nyitott a más vallású, vagy nem vallásos tanulók előtt is. Tőlük is elvárjuk azonban, hogy iskola szellemiségét fogadják el, tartsák tiszteletben s az általunk közvetített értékek szerint éljenek. Lehetőséget nyújt a német nemzetiségi osztályok indításával a német nemzetiségi nyelv és kultúra elsajátítására is. Olyan társadalmi elvárások szerinti célokat is szolgálunk, mellyel a katolikus szellemiségben oktatott hallgatók gyakorlati képzését valósítjuk meg. 1. 2. Az iskola értékrendje A keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét. Pedagógiai munkánkban a nevelő jelleg dominál a színvonalas oktatás mellett. Nevelő-oktató munkánk a nemzeti értékeket szolgálja, fontos szerepet szánva az egyházi és nemzeti hagyományoknak. Az emberi élet általunk vallott értékei, melyek iskolánk katolikus szellemi nevelését és munkatársaink értékrendjét, magatartás és tevékenység módját alapvetően meghatározzák, a hit, a remény és a szeretet. Jézus példamutatása alapján a szeretetre, a hitre, az önzetlenségre, az áldozatvállalásra, a mértéktartásra, a megértésre, az együttműködésre, a tiszteletre, a kötelesség teljesítésére és a szerénységre nevelünk. A türelmet, az elesettek és rászorulók támogatását alapvető értéknek valljuk. A fenntartható jövő érdekében meghatározó értéknek tartjuk az önmagunk, embertársaink, a természeti és társadalmi környezetért érzett felelősségünket. Az emberi élet általunk vallott alapértékei az igazságkeresés és igazságra törekvés, a rend és szabadság egyensúlya, az igényesség és alázat a vállalt tevékenységek során, az emberi méltóság tisztelete, a másik ember elfogadása, az ember -ség, a nemzethez tartozás felelőssége és értéktudata, az élet, élet céljának tisztelete és védelme, együttérzés és segítségnyújtás, a tudásra, szépre, jóra törekvés, permanens igénye,

a bizalom, őszinteség, becsület és együttműködés igénye, mint a folyamatos önfejlesztés értéktartalmának alapelemei. 1. 3. Az iskola feladatai Az iskola feladatait egyrészről az általános emberi, keresztényi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg, másrészről a főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének biztosítása. Feladatunk, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségük keresztény szellemű formálásával az alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság a teremtett világ, az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre, az alázatosságra. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia, a közjó érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program és a helyi tanterv különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 1. 4. Az iskola követelményei 1. 4. 1. A pedagógustól elvárt szakmai - etikai követelmények a Közoktatási törvény előírásainak, az intézményünk Minőségirányítási Programjában, Szervezeti és Működési Szabályzatában, a munkaköri leírásokban az Iskolai élet házirendjében leírtak betartása. A Helyi Pedagógiai Programunk megvalósítását szolgáló követelményeink az alábbiak: A pedagógus: Tisztelje, és tevékenysége során biztosítsa a katolikus szellemiség érvényesülését. Aktívan vegyen részt az iskolai és az iskola által szervezett egyházi programokban. Erkölcsi értékrendje és együttélési morálja legyen példaadó.

Emberi tartása, hiteles személyisége, szakmai felkészültsége és eredményessége, pedagógus személyiségjellemzői alapján; gyakorló iskolai státusza szerint: példaértékű minőségben lássa el választott hivatását. Szeresse tanítványait, legyen meggyőződve arról, hogy tanulói: tudásban és emberségben növelhetők! Biztosítsa a gyermeki jogok elismerését, érvényesülését! Tisztelje kollégáit: személyükben és munkavégzésük terén. Ismerje el eredményeiket úgy is, mint a közös munka sikerének megnyilvánulási formáit. Ápolja és terjessze az iskola jó hírét. A műveltségtartalom időszerű változásait kísérje figyelemmel és igényelje szakmai képzéseken való részvételét. Tevékenysége során legyen: nyitott, újító szellemű; Feladatvállalásában: aktív és minőségorientált; Szociálisan érzékeny; tapintatos és felelősségteljes; tanóráin biztosítson oldott - erőszak és indulatmentes - légkört a magas szintű tudás megszerzése és a kiegyensúlyozott személyiség alakítása érdekében. 1. 4. 2. Tanulóink számára támasztott követelményeink Tanulóink alapvető kötelessége a tanulás. A tudás megszerzése és képességeik fejlesztése során: önállóságra, folyamatosságra, igényességre kell törekedniük. Magatartásuk, viselkedéskultúrájuk, szorgalmuk feleljen meg az iskolai élet házirendjében megfogalmazott kívánalmaknak. Az általuk vagy szüleik által az adott tanítási évre választott iskolai foglalkozásokon a tanév végéig vegyenek részt. Vegyenek részt az iskolai és az iskola által szervezett egyházi programokban. Az iskolai értékrendnek és az illem előírásainak, normáinak megfelelően jellemezze őket: a felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, a társak elfogadása, megbecsülése, a kulturált, szép magyar beszéd,

megjelenésük: legyen mértéktartó, tiszta, gondozott, a durvaságtól mentes társas kapcsolatok, környezetük rendjének, tisztaságának megóvása, életmódjuk harmóniája, művelődési és szórakozási igényességük, étkezési, higiéniai előírások betartása, a közösségi és személyes tulajdon védelme. A nemzetiségi német nyelv oktatásában részt vevő tanulóink: ismerjék a helyi német kisebbség kultúráját, hagyományait, életmódját, vegyenek részt a helyi kisebbség rendezvényein, tanulják meg, és mindennapjaikban is használják a német nyelvet. 1. 5. Az iskola működésének eredményessége Az iskola működését akkor tekintjük eredményesnek, ha minden végzős diákunk Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Ha hozzájárultunk személyiségének keresztény szellemű formálásához. Ha az iskolánk megtartja eddig vonzerejét a város és a környék tanulói, szülei számára. Ha partneri elégedettségvizsgálataink során jó minősítést kapunk. Ha a gyakorlati képzésben végzett hallgatóink megállják helyüket a mindennapi nevelő-oktató munkájukban. 1. 6. Pedagógiai program törvényi háttere Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. (1) a) és b) pontja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról rendelkező 2006.évi LXXI. Törvény.

A Kormány 202/2007. (VII. 31) számú rendelete amely módosította a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendeletet. Egyházi törvény A Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet, 58/2002. (XI. 29.) OM rendelethez kiadott 2. sz. melléklet A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a 2002. évi IX. tv. 1. 7. Az iskola működésének törvényi alapja az Alapító Okirat (1. sz. melléklet) Iskolánk irányítási, szervezeti rendszere (2. sz. melléklet)

2. Nevelési program 2. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az ember, a gyermek, a természet tisztelete szeretete. A nevelői példaadás, érdeklődés, nyitottság, pályaszeretet, türelem, igazságosság, empátia. Tevékenységünkben a fegyelem, a következetesség a tanulói-tanári szabadság optimális arányainak folyamatos szem előtt tartása. Igényesség önmagunk és mások iránt. Ismernünk kell önmagunkat, egymást, tanítványainkat, a szülőket, hallgatóinkat. Együttműködő partneri kapcsolat a tanulókkal, szüleikkel, a főiskola dolgozóival, hallgatóival. A pozitív jellemzők elismerése, a fejlesztendő személyiségjegyek és képességek felismerése és korrekciója. 2. 2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai Az iskolai nevelő-oktató munkánk céljait az általános emberi, nemzeti, katolikus értékek tanulókkal, hallgatókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Célunk a gyermek tanuló hallgató személyiségének középponti szerepét kiemelve biztosítani: A gyermek szeretetén alapuló, ember léptékű és érdekű, a tudás szerepét preferáló, a magatartást jellemformálást sokoldalúan és hatékonyan fejlesztő, katolikus szellemű és értékrendű szemlélet kialakítását. Az egyetemes emberi értékké vált, katolikus értékek és kultúra elemeinek elsajátíttatását. A nemzethez tartozás hitének és tartásának fejlesztését, tudatosítani az áldozatvállalás természetességét, szükségességét, a helyes magyarságtudatot és hazafiságot. A más nemzetek és etnikumok tiszteletének kialakítását, hagyományaik megismerésén, őrzésén keresztül..

Az uniós csatlakozás lényegének, fontosságának, jelentőségének megismertetését. A tanulók, a hallgatók személyiségének, képességeinek, az életkori sajátosságaikhoz igazodó fejlesztését. A tanulók intellektuális képességeinek fejlesztését.. A tanulási művelődési képességek fejlesztését, az ismeretszerzési készségek, jártasságok beépülését. A társas kapcsolatok rendszerében a verbális és nem verbális önkifejezés, a kommunikációs és beleérző (empátia) képesség, a türelmesség, a tolerancia, az önmagunk és mások elfogadása, az adni és elfogadni tudás, a megbízhatóság és az együttműködés képességeinek kialakítását. Tanulóink egyéniségének, személyes én -jének figyelembe vételét és tiszteletét. Az általánosan emberi, a korosztály és az individuum jellemző jegyeinek ismeretében szerveződő tevékenységeket, figyelembe véve a helyi társadalom elvárásait és a környezeti jellemzőket is. Hogy tanulóinkat semmilyen okból se érje hátrányos megkülönböztetés. 2. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: Folyamatosan értékeljük és fejlesztjük a kulturált magatartási és együttélési normák elsajátítását, a kötelességtudat és felelősségteljes cselekvés, valamint a személyes erőfeszítések útján kialakult teljesítőképesség jellemzőinek alakulását. Biztosítjuk a tanulói készenlét és befogadóképesség tudatos bővítését, a belső motivációs bázis, a beállítódások, a gondolkodási struktúrák fejlesztése útján. Személyre szóló feladatokat, megbízatásokat adunk tanulóinknak, melyek feltételeit biztosítjuk, eredményességét folyamatosan értékeljük. Gondoskodunk a hátrányos helyzetű és a kiemelkedő képességű tanítványok célirányos fejlesztéséről, a nehezen nevelhető és veszélyeztetett tanulók személyiségfüggő neveléséről. Alapértékként elvárjuk és fejlesztési feladatként fogalmazzuk meg a környezetbarát szemlélet és tevékenységjellemzőket, az egészséges életmód igényét és képességét.

Gondoskodnunk kell arról, hogy tanítványaink elsajátítsák az önálló tanulás technikáit, rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, felhasználható tudással, az alkalmazni tudás képességeivel. Váljanak tanult és a permanens művelődést igénylő ifjakká, felnőttekké. Felelősséggel vállaljuk, hogy az alapműveltség elemeiként elsajátítják tanulóink a helyi tanterveinkben meghatározott követelménytartalmat, melyben kiemelt súllyal van jelen a környezettudatos magatartás és életmód, az informatika, a magyar és idegen nyelvi kommunikációs készségszint magas szintű fejlesztése. Iskolánk feltételrendszere felhasználásával optimális lehetőséget biztosít az idegennyelv-tudás és az olvasóvá könyvtárhasználóvá nevelés céljainak eléréséhez. Biztosítjuk a hatékony-eredményes oktatást és nevelést, mely alapja a továbbtanulási lehetőségek közül történő választásnak, illetve a sikeres továbbhaladásnak. Feladatunk, hogy tanítványaink szocializációs szintje biztosítsa számukra a társadalmi beilleszkedést, a demokrácia szabály és tevékenységrendszere ismeretét és azzal való élni tudást, a fejlesztő részvételt e folyamatok során. Biztosítjuk, hogy tanulóink jól érezzék magukat az iskolában, s e biztonságérzetük erősítse felkészülésük - felkészítésük eredményességét. Elvárjuk és erősítjük, hogy tanulóink legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira és lehetőséget biztosítunk arra, hogy vállaljanak maguk is olyan célokat, tevékenységeket, melyekkel ennek öregbítése elérhető. Megismertetjük iskolánk, városunk, hazánk jelképeit (címer, zászló, jelvény), erősítjük tanulóink szűkebb, illetve tágabb környezetük iránti hazaszeretetét, fejlesztjük magyarságtudatukat, bővítjük honismeretüket. 2. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra). 2. Közvetett (indirekt módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül).

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés. - A tanulói közösség célzó, beidegző módszerek. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy - Ösztönzés. távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. 2. Magatartási modellek - Elbeszélés. - A nevelő részvétele a bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek tanulók közösség bemutatása. - Műalkotások bemutatása. tevékenységében. - A követendő egyéni és - A nevelő személyes csoportos minták kiemelése a példamutatása. közösségi életből. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az iskolának a mindennapi életben jól hasznosítható tudást kell közvetítenie. A tanítási folyamatban a diákok aktív részvételére helyezzük a hangsúlyt, ami a kompetencia alapú oktatás módszereinek alkalmazását jelenti: Differenciált tanulásszervezés A gyermek teljesítőképességét nagyban befolyásolja az iskolai környezet, illetve a családi háttér. Minden gyerek más és más, így eltérőek a képességeik is. Vannak egészen kiemelkedő képességűek, tehetségesek, és vannak olyan tanulók (számuk egyre nő), akik bizonyos hátrányok miatt egyéni képességfejlesztésre szorulnak. Ezért, ha azt akarjuk, hogy munkánk sikeresen elérje célját, a tanításban feltétlenül differenciálni szükséges.

A differenciálásnak a tanulásszervezésben két jelentést tulajdonítunk: egy pedagógiai szemléletet, amely a tanító, a tanár érzékenységét fejezi ki tanítványai egyéni különbségei iránt, és egy pedagógiai gyakorlatot, amely a különbségekhez való illeszkedést (adaptáció) próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. A differenciálás célja, hogy az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítsuk az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét, valamint oktatási módszereinket. A tanulásszervezésnek két fő területe határozható meg: 1. a tanulócsoportok és osztályok szervezése; 2. a tananyag kiválasztása és a tanuláshoz szükséges idő megszabása A differenciálás feltétele a pedagógus szakmai módszertani kultúrájában gyökerezik. Megmutatja mennyire tudja a feladatokat a tartalomhoz igazítani, a tartalom lefedi-e a tanulók képességét, figyelembe veszi-e az optimális fejlesztésnél, hogy a feladatok nehézségi foka igazodik-e a tanuló képességeihez, tudja-e a pedagógus az időfaktort rugalmasan kezelni a tanulási folyamatban. A differenciált fejlesztés lehetőségei az iskolában A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Differenciálás a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák feltérképezése és javítása képezze. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. A párban történő tanulás lényege a közös gondolatcsere. A gyerekek közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében dolgoznak a feladaton. A jó együttműködés aktivitásukat növelő tényező. Tanulópár esetén a tudásban magasabb szinten álló tanuló segíti a kevésbé jót. A jó tanuló megtapasztalhatja,

mivel küszködik egy kevésbé jó tanuló társa. Gyakorlóórán is alkalmazható, mint segítő akció. A részben egyénre szabott tanulás több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere. A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét, önértékelése fejlődik. Ha problémája van, nem nélkülözhető a tanári segítés, ami teljesen egyénre szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. A módszer alkalmazása során ismerni kell a tanuló előzetes tudását, valamint meg kell győződni arról, hogy képes-e önállóan dolgozni. A csoportmunka a pedagógus közvetett módon irányítja a tanulási folyamatot. Nem minden tárgy alkalmas gondolatcserére, és nem minden gyermek alkalmas csoportmunkára. A szervezés célja a tudás gyarapítása: a több és többet tud elv érvényesülése. Azaz a tanulók kognitív fejlődésének irányítása, tudásuk kialakítása, továbbfejlesztése, figyelembe véve az előzetes ismereteket és a tanulók képességeit. A tanuláskor domináns szerep jut az információ feldolgozásában a tevékenykedtetésnek, a viselkedési formák gyakorlati alkalmazásának. A csoportmódszer nagyon alkalmas az empatikus készségek, a szociális kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. A tanulási folyamatban a tanulók belső szorongása csökken, tanulási kedvük növekedik a közös tapasztalatszerzés során. Magatartásuk alakításában az attitűdök szerepe meghatározó, a tanulók pozitív reakciói erősödnek a feladatvégzések és a környezeti tényezők során. A kooperatív tanulás Az ismeretszerzésnek ebben a formájában gyerek nem úgy tanul, mintha csak a tanár lenne a tudás forrása, hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megismerjen és a megszerzett ismeretet megossza társaival a csoportban. Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki közöttük. Szaknyelven szólva: motiváltak közös célok elérésére, s e közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik.

A kooperatív tanulás általános hatásai: - együttműködő tanulást jelent, amely nem egyenlő a hagyományosan használt csoportosan végzett munka kifejezéssel; - egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és/vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre; - toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen, háttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását; - négy alapelve: az egyenlő részvétel, az építő egymásrautaltság, a párhuzamos interakciók és az egyéni felelősség minden feladattípusnál megtalálható; - örömmel és kedvvel végzett munkát eredményez, - feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak, - elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben, hiszen olyan feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia; - alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási kedv és sikerélmény és eredményesség biztosítására; - olyan módszereket tartalmaz, amelyek egyaránt alkalmazhatók a tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is; A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik. A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. A módszer lényege, hogy a tanulók a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontot felfedjenek. A diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására.

A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. A projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságában felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett inkább az együttműködést segítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. Rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége. A projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük őket önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására. Közben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet. A Projekt módszer kompetencia elemei Kommunikáció-központúság A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység-centrikusság A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem az önálló ismeretszerzés közben a különböző információk alapján akár maguk által elgondolt, műveleteket kell végezniük. Rendszeresség A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A

mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Partnerség A pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítőtanácsadóként irányítja az ismeretszerzést, nem pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képvisel. Kutatószemlélet Feloldani az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. 2. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, a keresztény értékrendre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai és tanórán kívüli tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart, és négy részre tagolódik. az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető, a kezdő és az alapozó szakasz feladatai végrehajtásának megtervezésénél jelentős szerepet játszik a közoktatásról szóló törvénynek az a rendelkezése, amely az itt folyó oktatást felosztja szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatásra. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének elveit, óratervét a Helyi tanterv tartalmazza. Képzésünk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori és fejlettségi szintjének megfelelő tananyag kiválasztásával és elrendezésével. A tanulói személyiségfejlesztés alapelvei: A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összhangja. Az erkölcsi, szellemi, fizikai és mentális fejlesztés szükségessége.

A kötelező és választható tevékenységek szinkronjának megteremtése. A bármilyen okból való hátrányos megkülönböztetés tilalma. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos célunk, hogy nevelő-oktató munkánk alapozza meg a tanulók: műveltségét. keresztény világszemléletük, világképük, nemzeti öntudatuk formálódását. közösségi társas kapcsolatát. önismeretét. egészséges életmód iránti igényük kialakítását. tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. a helyes cselekvésre késztető érzelmük kialakítását. A helyi tanterveket magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődését elősegítő személyiségfejlesztő, kompetencia alapú oktatás meghatározása. Ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási tanulási folyamata adjon teret a keresztény szellemiség jelenlétének, a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, a keresztény értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók értelmi nevelése. Feladata: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítás, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Megismerési vágy fejlesztése. Megismerési képességek fejlesztése: - megfigyelői képesség, - emlékezeti képesség, - alkotó-gondolkodás, - problémamegoldás;

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása Kommunikációs képességek fejlesztése: - beszédforma, szókincs, - stílus, olvasásmód, íráskép, - biztonságos írásbeli és szóbeli nyelvhasználat; Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: az alapvető erkölcsi, keresztény értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Ezen feladatunk megvalósítását szolgálja a hittan, emberismeret tantárgy tanítása is. A tantárgyak keretében hangsúlyozottan foglalkozunk az emberi élet olyan területeivel, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, erőszakmentes konfliktusmegoldás, környezettudatos életmód, boldogság, szeretet, vallás és az önnevelés kérdéseivel. A tanulók akarati nevelése terén elvégzendő feladatok: - céltudatosság, - határozottság, - akaraterő, - önismeret, - önértékelésre való képesség, - felelősségtudat, kitartás. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, (akadályozottak, kisebbség) elfogadására nevelés. A helyes cselekvésre késztető érzelmek, együttműködési készség kialakítása. A tanulók egészséges és kulturált életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.