Az infrastruktúra fogalma. Magyarország társadalmigazdasági. Infrastruktúra 2009. március 16. Az infrastruktúra felosztása I.



Hasonló dokumentumok
Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Az infrastruktúra alapjai. 1.előadás: Az infrastruktúra fogalma, felosztása

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.


A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK

A felsőoktatás regionalitása

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

Telefon/fax: 94/ Mobil: 20/

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

A lehetséges forgatókönyvek

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest,

A területfejlesztés hazai forrásai Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) / Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) A helyi önkormányzatok

VAMAV Vevőtalálkozó január 26. Gyöngyös. Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök

XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

Magyarország régióinak földrajza

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

várható fejlesztési területek

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol

ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÖSSZEFÜGGÉSBEN MAGYARORSZÁG KÖZLEKEDÉSI, KÜLÖNÖSEN ÚTHÁLÓZATI HELYZETE, KITEKINTÉS A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKRA

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

Miért fejlesszük a vasutat?

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0)

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó január 28. Dr. Mosóczi László igazgató

Az infrastruktúra alapjai 7. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben III.

A területfejlesztés finanszírozása

TransHUSK és TransHUSK Plus

MÁV ÜGYFÉLKAPCSOLATI KONZULTÁCIÓ

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

Közút üzemeltetés és felújítás emelt szinten. Szilvai József Attila vezérigazgató Magyar Közút NZrt.

XI. Határok nélküli partnerség

Mobilinternet-gyorsjelentés június

Mobilinternet-gyorsjelentés december

A TransHUSK Plus projekt

AZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI. III. Elektromobilitás Konferencia. Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

A évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

E L Ő T E R J E S Z T É S

Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában

A CIKLUS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ELŐREHALADÁSA A PROGRAM FELÉNÉL

Smart City feltételei

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért. Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Szerkezeti változás a évben

Az országos közúthálózat mellékútjainak állapota és felújításának helyzete a Tisza-tó térségében

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika

Mobilinternet-gyorsjelentés július

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV OKTÓBER

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

Mobilinternet-gyorsjelentés január

TERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS ATTRAKTIVITÁS

Társadalmi folyamatok Újpesten

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Galovicz Mihály, IH vezető

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

UNIÓS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A AS EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

Jelentős EU források a vasúti fejlesztésekben

Jelentős EU források a vasúti fejlesztésekben. Dr. Mosóczi László igazgató

XVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Vidékfejlesztési Program

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

A KEOP pályázati rendszere

Országos területi helyzetkép


Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Átírás:

Magyarország társadalmigazdasági földrajza Az infrastruktúra fogalma latin eredetű szó = alapszerkezet, finomszerkezet, alépítmény Kezdetben a katonai szakzsargonban terjed el (eszközök, intézmények pl. kantin, személyi háttér) Infrastruktúra 2009. március 16. Mai értelemben: azon tényezők hálózata, mely lehetővé teszi a hatékony termelést, biztosítja a zavartalan újratermelést. Az infrastruktúrára nincs általánosan elfogadott fogalom, de sokkal tágabb fogalom, mint a közlekedés! pl. szociális infrastruktúra, tudásállomány Néhány infrastruktúra definíció A gazdaság működéséhez szükséges szolgáltatások (vízés energiaellátás, közlekedés, hírközlés, kommunikáció, lakásellátás, egészségügy, oktatás stb.) - G.F. Ray Egy terület megfelelő létesítményekkel való ellátottsági alapja, meghatározott célú tevékenység Mojzir Zboril A nemzeti vagyonnak azon része, amely sem anyagi javak létrehozását, sem azok elfogyasztását közvetlenül nem szolgálja, hanem a termelés elosztás fogyasztás folyamatának zavartalan mozgásterét hivatott biztosítani Csernok A. Ehrleich É. Szilágyi Gy. Azon hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések, ismeretek, intézmények rendszere, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások, amelyek a gazdaság működtetéséhez (+ a növekedéséhez és versenyképességéhez, a lakosság életviteléhez, életminőségéhez stb.) nélkülözhetetlenek, illetve szükségesek Abonyiné P. J. A szociális és műszaki rendeltetésű és jellegű létesítmények és intézmények összefüggő rendszere, amely: Közvetett formában az anyagi javak termelésének (mg, ipar), a tudományos és szellemi tevékenység kibontakozásának feltétele A legközvetlenebb formában a települések működésének elsődleges eleme, az ott élők életkörülményeit alapvetően befolyásoló tényező. - Kőszegfalvi Gy. Összefoglalva: azon létesítmények, hálózatok, intézmények összessége (beleértve az ott dolgozó embereket is), melyek kiszolgálják a termelés-elosztásfogyasztás folyamatát, valamint biztosítják az emberek ellátását (egészségügy, oktatás, sport, kultúra), valamint a szakképzés is ide sorolható (tudásállomány) A konkrét elemei nem adhatók meg, hiszen az a technikai fejlődéssel állandóan változik (lásd mobiltelefon, internet, környezetvédelmi infrastruktúra megjelenése és fejlődése) dinamikusan változik Többféle felosztás létezik: Termelői és fogyasztói infra (W. Ehrlicher) Termelői, szociális és különleges (katonai) infra (Ny. A. Utyenkov) Anyagi, intézményi és személyi infra (R. Jochimsen) Vonalas (műszaki) és szociális (humán) infra Termelői, műszaki, technikai alrendszer; szociális, lakossági, humán, települési alrendszer (Abonyiné P. J.) Anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatásokhoz kapcsolódó infra Az infrastruktúra felosztása I. Termelői infra (reprodukálható termelő vagyon) Közlekedés, hírközlés, energiagazdálkodás, tőkeállomány, közületi állóeszközök Infrastruktúra Fogyasztói infra (reprodukálható fogyasztási vagyon) Színházak, mozik, könyvtárak, sportlétesítmények, parkok, közlekedési hálózatok lakossági vonatkozású része 1

Az infrastruktúra felosztása II. Infrastruktúra Az infrastruktúra felosztása III. Infrastruktúra Termelői Szociális Különleges Anyagi (termelői és fogyasztói) Intézményi Személyi Közlekedés, távközlés, villamosenergiarendszer, vízellátási rendszer, kutatóintézetek, kísérleti állomások, tervezőirodák, laboratóriumok Lakásállomány, víz és csatornarendszer, kereskedelem és vendéglátás, egészségügy, oktatás, helyi közlekedés, tudományos kutatás, posta, pénzintézetek, szórakozóhelyek, sport és kulturális intézmények Katonai, honvédelmi, határvédelmi infra Energiaellátás, közlekedés, hírközlés, államigazgatás, oktatás, kutatás, egészségügy Eljáró rendszerek, amelyek az integrációt szervezeti oldalról biztosítják Az emberek fizikai, szellemi és egyéb képességei, vállalkozókészség Forrás: Abonyiné 2003 Az infrastruktúra felosztása IV. Összességében a következő felosztás mindenképpen célszerű megtenni: Termelői (másként műszaki vagy vonalas) infra bár a vonalas infra egy kicsit szűkebb fogalom): közlekedés, hírközlés, távközlés, logisztika, energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, K+F-hez kapcsolódó intézmények (?), szakképzés, pénz- és hitelintézetek (itt is), államigazgatás és közigazgatás egy része Szociális (másként humán, lakossági, fogyasztói) infra a lakosság kommunális ellátása, egészségügy, közoktatás, sport- és kultúra, környezetvédelem, kereskedelem, vendéglátás, pénz- és hitelintézetek (itt is), államigazgatás és közigazgatás egy része A földrajz által vizsgált fontosabb elemei: közlekedés, hírközlés, kommunikáció, pénzintézeti ellátottság, lakásállomány, kommunális ellátottság, egészségügyi ellátottság, kereskedelem (kül- és belkereskedelem: áru és tőke egyaránt), oktatás képzés, turizmus Az infrastruktúra és a gazdasági fejlődés Az infrastruktúra és a gazdasági fejlődés között szoros kapcsolat van (lásd közlekedési infra fejlesztésének hatása a gazdasági fejlődésre, vagy éppen az oktatási és egészségügyi infra hatása a munkaerőre). Az infrastruktúra és az ipar fejlődési dinamizmusa közötti kapcsolatot Csernok-Ehrlich-Szilágyi vizsgálta. Alapvetően 3 típust különböztettek meg: Párhuzamos (a növekedésből származó plusz bevételek egy részét visszaforgatják az infra fejlesztésbe) Megelőző (a fejlődés motorja az infra fejlesztése) Utólagos (ez a legrosszabb, mert visszafoghatja a gazdasági növekedést) A területfejlesztésben így fontos szerepe van az infrastruktúrának (a meglévő fejlettségbeli különbségek feloldásában fontos szerepet kap, bár néha túlzottan a műszaki, és azon belül is a közlekedési infrára koncentrálnak) 2

Az infrastruktúra-fejlesztési célok átalakulása a modern Magyarországon: A dualizmus időszakának fő céljai: Vasútépítés (22 e km) Folyószabályozás (kb. 4500 km töltés, 3 m ha árvízmentesített terület) A főváros világvárossá fejlesztése (1873-ban kb. 280 e lakos, 1913-ban már kb. 1 m lakos, Fővárosi Közmukák Tanácsa - Sugárút, Nagykörút, földalatti, középületek, bérházak stb. a GDP 2%-a ment erre) A két vh közötti időszak: Szűkös források mentén az előzőek folytatása, valamint modernizálása (vasútvonalak villamosítása) A pormentesített közutak lassú terjedése Kommunikáció és hírközlés (telefon) Oktatás, egészségügy fejlődés (pl. tanyasi iskolák) 1945 utáni időszak: Háborús károk helyreállítása Iparosítás kevés forrás az infrastruktúrára (vasútvonalak elhanyagolása) Kollektivizálás falvak és tanyák pusztulása Presztízsberuházások (Népstadion, metró) A reformok hatása (1968) utáni időszak: Közúthálózat fejlesztése (burkolás, gyorsforgalmi utak) Falusi térségek pozícióinak javulása (oktatás, egészségügy, házépítések) bár állami forrás erre alig volt (magánberuházás, TSZ finanszírozás) OTK hatása főváros és megyeközpontok fejlesztése (lakótelepek építése) Közművek, közintézmények fejlesztése (kultúrházak, kórházak, szociális intézmények) 1990 utáni időszak Az infrastrukturális fejlesztések aránya megnövekedett (jelentős lemaradások) Falvak infrastrukturális felzárkóztatása (ivóvíz, gáz, szennyvíz, telefon) A demográfiai viszonyok hatására az intézményhálózat is átalakult (oktatás!) Modern technológiák megjelenése (mobil telekommunikáció) Az 1990-es évek végétől jelentős beruházások (részben uniós forrásból), pl.: Közlekedés (autópályák, vasutak) Intézmények (iskolák, korházak, szoc. int. felújítása) Városrehabailitáció (főtérfejlesztések, tömbrehabilitáció) Kommunális infrastruktúra A privatizált elemek magántőkéből való fejlesztése VE rendszerek, kommunikáció, kereskedelem, logisztika stb.) A fontosabb infrastrukturális fejlesztési célok a területfejlesztésben: Közlekedési infra fejlesztése: közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés (a TEN T keretében az EU-n belül manapság a vasúti fejlesztések kapnak kiemelt szerepet) A munkaerő iskolázottságának, képzettségének javítása az intézményi háttér fejlesztése, és az adott intézményekben dolgozók képzésének támogatása (speciális képzési programok) Környezetvédelmi infra kiépítése és fejlesztés (az EU-n belül különösen az újonnan csatlakozott tagállamokban) K+F fejlesztése (az EU-n belül kevésbé az intézményhálózat, mint inkább konkrét kutatási projektek kapnak figyelmet lásd 6. és 7. keretprogram) konzorciumok támogatása. Idegenforgalmi infra fejlesztése (vendéglátóhelyek, idegenforgalmi látványosságok fejlesztése, falusi turizmus kiépítésének támogatása stb.) Információs infrastruktúra fejlesztése (NIIF) Városi közlekedés fejlesztése (javuló életminőség inkább településfejlesztés) Vízgazdálkodás (Vásárhelyi terv) Logisztikai központok kiépítése Energiahálózatok fejlesztése (szórványtelepülések bekötése, kapacitás növelés stb.) Ivóvízhálózat kiépítése és fejlesztése (szórványtelepülések bekötése, pangóvizes rendszerek átalakítása, arzénmentesítés stb.) A KÖZOP finanszírozási terve Az infrastruktúra fejlődését meghatározó keretfeltételek: piaci viszonyok kiépülése, határok kinyílása, jövedelmi pozíciók átrendeződése, technikai és technológiai fejlődés, az igények megváltozása, a környezettudatos életmód terjedése, a lakosság számának változása (fogyás, szuburbanizáció), integrációs folyamat előrehaladása (EU) 3

Néhány keretfeltétel: A TEN T fejlesztési irányai (2005) Forrás: Szabó Sz. 2008 A modal-split markáns átalakulása A személygépjárművek számának növekedése a Földön 1900-2030 Forrás: Szabó Sz. 2008 Forrás: KTI Forrás: BME A közúti járművek számának növekedése Magyarországon 1950-1995 víz A személy- és áruszállítás szerkezetének átalakulása 1980-2015 (%, utaskilométer és árutonna kilométer alapján) személygépjármű autóbusz vasút repülő közút vasút csővezeték Forrás: GKM 1980 40 45 14 24,1 50,6 15,8 9,5 X A GKM optimista és pesszimista előrejelzése alapján 1 1990 58 27 13 2 39 43 5 13 áruszállítás 2000 személyszállítás 60 26 11 3 57 24 4 15 2015 X 64-70 16-20 8-12 6-8 58-65 20-23 4-7 11-12 4

A gyorsforgalmi úthálózat kiépítettsége a fejlett országokban magas fokú Forrás: Szabó Sz. 2008 A személygépjárművek fajlagos száma magas (db/ezer fő). Következmény: nagyvárosi közlekedési problémák Az ezer főre jutó személygépjárművek száma (db), 2007 Forrás: TEIR (jelmagyarázat: 197 alatt, 197-234, 234-268, 268-303, 303 felett) 5

1968-82 között felszámolt vonalak Forrás: Szabó Sz. 1996-ban az MTA ad hoc bizottsága által felszámolásra javasolt Forrás: Szabó Sz. A GKM 2006-os vizsgálata alapján felszámolásra kijelölt vonalak Forrás: Szabó Sz. A 2007 márciusában szüneteltetett forgalmú vonalak Be kapc s olt fővona la k s zá ma (e z er db) 3 900 3 800 3 700 3 600 3 500 3760 3726 3728 3741 3 300 3798 3777 3750 3728 3742 3736 3717 3630 3 400 3575 3681 3666 3642 3619 3612 3603 3600 3597 3572 3568 3525 3409 3 200 99/I. 99/II. 99/III. 99/IV. 00/I. 00/II. 00/III. 00/IV. 01/I. 01/II. 01/III. 01/IV. 02/I. 02/II. 02/III. 02/IV. 03/I. 03/II. 03/III. 03/IV. 04/I. 04/II. 04/III. 04/IV. 05/I. Jelenleg: 3,093 ezer vonalas előfizetés, 61%-os ellátottság (háztartási szinten), 795 ezer széles sávú (xdsl) előfizetés, Forrás: Szabó Sz. 6

Az ezer főre jutó internet előfizetők száma A szélessávú Internet előfizetéssel rendelkezők az előfizetők arányában Forrás: TEIR (jelmagyarázat: 7-38; 38-70; 70-101; 101 132; 132-164 fő) Forrás: TEIR (jelmagyarázat: 0,7-3,8; 3,8-7; 7-10,1; 10,1 13,2; 13,2-16,4 %) A rendszeres szociális támogatásban részesülők aránya a teljes népességen belül (%) T-mobile lefedettségi térkép (a sötét szín a 2W beltéri, a világos a 2W kültéri antennával való lefedettséget mutatja) A mobil internet előfizetők számának megoszlása GPRS, EDGE, 3G, CSDATA Jelenleg: 508 ezer előfizetés (ebből 423 ezer forgalmat bonyolító) 7

A felsőoktatás jellemzői Magyarországon A hallgatók száma extrém módon megnövekedett Az intézmények száma több mint 70! Következmények: - normatív finanszírozás miatt kényszerű tömegképzés -túlzsúfoltság, teremhiány -Eltolódó oktató/hallgató arányszám - alacsonyabb színvonalú oktatás - versenyképesség? Oktatási szempontból ideális telítettség a Déli tömb előterében 1000 főnél több nappali hallgatóval rendelkező feladat ellátási helyek Összes nappali tagozatos hallgató száma: 237 ezer fő Egyéb feladat ellátási helyek:vác, Szarvas, Békéscsaba, Jászberény, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Hajdúböszörmény, Esztergom, Gyula, Hmvh, Kalocsa, Nagykőrös, Sárospatak, Pápa, Pécel, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Ajka, Salgótarján. Kommunális infrastruktúra alapvetően átalakult előtérbe került a környezetvédelem, a környezettudatos viselkedés Lásd pl. a szelektív hulladékgyűjtés elterjedését (5 millió lakos, kb. 5000 gyűjtősziget, 350 ezer tonna visszagyűjtött és újrahasznosított hulladék Az Öko-Pannon kht. tevékenységének adatai 8

Szennyvízelvezetés fontosak az EU előírásai 2011-ig a 15 ezer LE-nél (nagyobb szennyvízeleveztési agglomerációt csatornázni kell (csatorna + biológiai tisztítás) 2016-ig pedig a 2-15 ezer LE kapacitású agglomerációkat is el kell látni hasonló infrastruktúrával Érzékeny területeken más a III. fokozatú tisztítás (foszfor, nitrogén) kell tudni 10 ezer LE felett Ezen előírások alapján elkészült a Nemzeti Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program, majd az érzékeny területeket a a 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet jelölte ki lakosságegyenérték - 1 LE azt a szennyvízben lévő, szerves, biológiailag lebontható szennyezőanyag-mennyiséget jelenti, amelynek ötnapos biokémiai oxigén (BOI 5 ) igénye 60 g naponta. Vagyis a feltételezés szerint egy lakos egy nap alatt kibocsátott szennyvizében lévő szerves szennyezőanyag terhelése 60 g BOI 5 -nek felel meg. Általában 1 fő=1 LE átváltásban gondolkodnak. A program megvalósítása hatalmas feladat, hiszen 777 település (kb. 600 agglomeráció) esetében kell megoldani az elvezetés és tisztítást (nem feltétlen önállóan, sokszor tucatnyi település fog össze egy beruházásnál). 2.000-10.000 LE közötti agglomerációk Forrás: KVVM A lehatárolás oka: a terhelés alig 5%-a származik a további 1200 agglomerációból 10.000-15.000 LE közötti agglomerációk 15.000-150.000 LE közötti agglomerációk 150.000 LE közötti agglomerációk 9

Mindez 2006-os árakon kb. 900 mrd forint! Csepeli központi telep (biológiai tisztító fokozat, 1,4 m LE, 0,5 mrd euró) Átlagos kapacitás: 350 ezer m 3, Csúcskapacitás 525 ezer m 3 10

11