Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Program Taksony

Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Program Taksony Intézmény OM azonosítója: 032980 Készítette: Olasz Erika óvodavezető Legitimációs eljárás,- az érvényességet igazoló aláírások: Az 58/2013 (VIII.27) határozatszámon elfogadta:... Nevelőtestület nevében Véleménynyilvánítók: Szülői szervezet nevében Szakmai munkaközösség nevében: Az 59/2013 határozatszámon jóváhagyta:. óvodavezető Egyetértést kinyilvánító:.. fenntartó nevében Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében Hatályos a kihirdetés napjától 2013. szeptember 1-től A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: honlapon, különös közzétételi listán Verziószám: 102013 11/1 eredeti példány Iktatószám: 58/2013

Tartalomjegyzék TÖRVÉNYI HÁTTÉR... 3 KÖSZÖNTŐ... 3 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI... 4 HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL... 4 1. BEVEZETŐ... 5 2. GYERMEKKÉP ÉS ÓVODAKÉP... 5 2.1 AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI... 7 3. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI... 8 3.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 8 3.2 AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELE... 9 3.3 AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁGA... 10 3.4 A KÜLÖNBÖZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN SZERZETT ISMERETEK ÉS KOMPETENCIÁK SZERVEZETI EGYSÉGEN BELÜL TÖRTÉNŐ ÁTADÁSNAK MÓDSZERTANA, ELJÁRÁSA... 10 4. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE... 11 4.1 AZ EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI... 11 4.2 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, BENNE A MOZGÁSTEVÉKENYSÉG... 11 4.3 ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS, SZOCIÁLIS TAPASZTALATOK BIZTOSÍTÁSA... 22 4.4 ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS... 25 5. A JÁTÉK, A JÁTÉKTEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS, A MUNKA HELYE PROGRAMUNKBAN... 27 5.1 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS... 29 5.2 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK... 31 6. A KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉGI FORMÁK ÉS SZÍNTEREIK BEMUTATÁSA... 34 6.1 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE... 34 6.2 VERSELÉS-MESÉLÉS... 40 6.3 ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC... 44 6.4 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS ÉS KÉZIMUNKA... 50 6.5 NEMZETISÉGI NEVELÉS... 53 7. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI... 56 8. INKLUZÍV PEDAGÓGIA, INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL- A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 57 8.1 DIFFERENCIÁLÁS: A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉS... 57 8.2 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK:... 59 8.3 A SAJÁTOS NEVELÉST IGÉNYLŐ GYERMEKEK BEFOGADÁSA, ÉS FEJLESZTÉSE:... 59 8.4 ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE... 66 9. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK... 67 10. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE... 68 10.1 A CSALÁD ÉS AZ ÓVODA... 68 10.2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ EGYÉB KAPCSOLATOK... 69 10.3 A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI ÚJ HORIZONTÁLIS KAPCSOLATOK ÉS AZOK ÁPOLÁSA... 70 10.4 AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓJÁVAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS... 71 11. A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI... 72 12. A NEVELÉS PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK... 73 MELLÉKLETEK... 75 2

Törvényi háttér Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012 (XII.17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Az átdolgozott Helyi Pedagógiai Programot, 2013. augusztus 27-én a nevelőtestület egyhangúan elfogadta, az intézményvezető jóváhagyta. Köszöntő Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele s, úgy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését az e program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák. A Taksonyi Óvoda a község szívében fekszik. Melegszívű, gyermekszerető felnőttekkel együtt igazi otthont ad a kisgyermekek neveléséhez, lehetőséget biztosítva a szülőkkel még közvetlenebb, együttműködő nevelési és munkakapcsolat kialakítására. Úgy gondolom, minden szónál többet mond, ha az édesanya kézen fogja gyermekét s ugyanahhoz az óvó nénihez kíséri, akihez ő is járt gyermekkorában. Köszönöm munkatársaim részvételét a program elkészítésében, és átdolgozásában, hiszem, hogy mindnyájunk számára igen fontos lépés ez. Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik megértik a dolgok összefüggését, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a közösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet. (Szentgyörgyi Albert) 3

Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Német Nemzetiségi Óvoda Címe: 2335 Taksony, Szent Anna tér 1. Tel: 06-24-520-750 irodai tel: 06-24-520-751, Fax: 06-24-520-752 Fenntartója: Taksony Nagyközség Önkormányzata Az óvoda alapító okiratának kelte: 2009. május 26. Engedélyező szerv neve: Taksony Önkormányzat Képviselő-testülete Az óvoda vezetője: Olasz Erika A pedagógiai program alkotója: Nevelőtestület A programot véleményezte: az intézmény vezetője Helyzetkép óvodánkról Taksony 6300 lakosú nagyközség, Budapesttől délre, a Duna mellett, az 510-es út mentén fekszik. Lakói részben a 22 km-re levő fővárosban, részben helyben és a környező településeken dolgoznak. Két évszázaddal ezelőtt a falut szinte kizárólag német nemzetiségű családok lakták. Mára a beköltözések miatt a népesség erősen keveredett, de a lakosság egy része még ma is őrzi a nyelvet. Taksony németországi partnerközössége Henfenfeld, szlovákiai kapcsolata pedig Vízkelet és Taksonyfalva. Óvodánk 1946 óta működik Napköziotthonos Óvodaként. A kezdeti két csoportos intézmény 1972-ben 6 csoportosra, 1982-re 8 csoportosra, 2007-ben 9 csoportra bővült. 2008. március 17-től új épületben a Szent Anna tér 1 szám alatt üzemel, a kilenc csoport 10 csoportra bővült. Maximálisan felvehető gyermeklétszám 280 fő. Az esztétikusan kialakított óvodai környezet, a magára mindig igényes óvodapedagógus, óvodai dolgozó jó példa a gyermekek számára, a közös gyermeknevelés partnerkapcsolatok lehetőségit hordozza. A mi feladatunk, hogy ez a kapcsolat minél mélyebb, eredményesebb, gyümölcsözőbb legyen a gyermekek érdekében. Óvodánk esztétikus tárgyi környezete segíti a gyermekek és a szülők környezettudatos magatartásának kialakítását. Az egyéni bánásmód, a családgondozás, a differenciált nevelés eredményesen működik óvodánkban. A közeli általános iskolával, a gyermekorvossal, a Családsegítő központtal igyekszünk megoldani a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. A csoportok kialakításánál a homogén (egy korosztályt felölelő) csoport kialakítására törekszünk, de nem zárkózunk el szükség esetén a vegyes csoport létrehozásától sem. Szeretnénk, ha óvodánkban a gyerekek jól éreznék magukat és szülők nyugodt szívvel hagynák őket nálunk. Programunkat úgy alakítjuk ki, hogy a gyerekek testi és szellemi fejlődését a legmesszebbmenőkig biztosítsa. Programunkban érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések, ami a régi értékekre alapozva ötvöződik az új kihívások, eredmények által kialakult ismeretekkel. Munkánkban a cél eléréséhez kiemelkedő szerepet kap az érzelmi nevelés. A program kiindulási vonala a környezet megismerésére nevelés és a hagyományok ápolása. Ismereteket nyújtunk a gyerekeknek, tapasztalatok birtokába juttatjuk őket, majd ezekhez zenei, vizuális, matematikai, irodalmi fejlesztő feladatokat kapcsolunk kötetlen, kötött, 4

alkalomszerű vagy rendszeres formában. A gyerekek sokkal alaposabban megjegyzik azokat a dolgokat, amit élményszerű tapasztalatként sajátítanak el, mint amit csak hallanak. A környezettel való ismerkedés, a környezet megóvása, fejlesztése, a környezettudatos lét iránti igény kialakítása a célunk. Büszkék vagyunk arra, hogy a szülők kérésére óvodánk német nemzetiségi óvoda lett. Minden csoportban folyik német nyelvi nevelés, de a nap bármely szakában hallhat német szót, aki hozzánk belép. Ennek biztosításához óvónőink folyamatosan képezik magukat. Programunkat Az óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve alapján alakítottuk ki. A gyermekek megismerő tevékenységét veszi alapul, köré szervezzük a pedagógiai, pszichológiai feladatokat. Útmutató a gyermek egyéni fejlődési üteme. 1. Bevezető Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépéséig. Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk. Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a meglévő hátrányokat, nem adunk helyet semmiféle előítéletnek. Óvodánk Környezet megismerésére nevelés programjával, meglévő személyi, és tárgyi feltételeivel biztosítjuk a gyermekek fejlődését. 2. Gyermekkép és óvodakép Gyermekkép Osztani magad, hogy így sokasodjál Kicsikhez hajolni, hogy magasodjál, Hallgatni őket, hogy tudd a világot, Róluk beszélni, ha szólsz a világhoz... (Váci Mihály) 1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. 2. Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására 5

törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését a születési adottságok, az egyéni fejlődési üteme, a szociális háttér és a spontán, tervszerűen alkalmazott környezeti hatások határozzák meg. A gyermekközpontú, befogadó nevelés segítse elő az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermek személyiség kibontakozását, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, az egyenlő hozzáférés biztosításával, s ennek érdekében a prevenció elsődlegesen érvényesüljön (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is) Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Feladatunk a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. A nevelés egész folyamatában a komplexitásra törekszünk. Óvodakép Az óvodai nevelésben alapelv: - a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi - a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek és készségeinek kibontakoztatását - az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell alkalmazkodniuk Az óvodai nevelés gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra, különös tekintettel a szabad játékra, a hagyományok ápolására, a német nemzetiségi nyelv és kultúra megismerésére. A nemzetiségi óvodai nevelés, az óvodáskorú gyerekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően, a német nemzetiségi nyelvnek és kultúrának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. A német nemzetiségi nevelés célja és feladata, hogy biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára, ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat, készítse fel a gyerekeket a nemzetiségi német nyelv, iskolai tanulására, segítse az identitástudat kialakulását és fejlesztését, biztosítjuk a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A német nemzetiségi óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Ráhangolódás a német nyelvre, dallamára. - Német dalok, mondókák, veresek tanulása 6

- Sváb hagyományok őrzése - Kapcsolattartás a környező óvodákkal - Német nemzetiségi tánctalálkozókon való részvétel - Házi bemutató foglalkozások tartása Az óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett figyelembe véve a gyermekek nyelvismeretét minél teljesebbé váljon a nemzetiségi nyelven folyó kommunikáció. A német nemzetiségi kultúrkincsből, az anyanemzet kultúrájából tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezzük meg a nyelvelsajátítást. További célunk még a helyi adottságok figyelembe vételével a környezet és a természet megismerése és megszerettetése által a gyerekekben egy természetet szerető, védő, óvó szemlélet kialakítása, valamint az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti elő a gyerek környezet tudatos magatartásának kialakulását. A gyereket segítő, támogató, erősítő pedagógiával szeretnénk elérni a gyermeki önkiteljesedés és a közösségi lét harmóniáját. A hazájukat elhagyni kényszerülő -migráns- családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell: Az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését Az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 2.1 AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI Célunk: Óvodás korban magyar mivoltunk épületének Mintegy földalatti alapjait kell leraknunk. Minél mélyebbre épül a fundamentum, Annál szilárdabb lesz az épület. - Kodály Zoltán Az óvodai nevelés célja, a családi nevelés támogatása, illetve kiegészítése. A család, mint elsődleges nevelő közösség erősítése. A családdal együttműködve az elemi szokások és a szocializáció megalapozása, a gyermekek civilizálása, kulturális nevelése. A játék, a mese és a szabad mozgás középpontba állításával oldódjanak szorongásaik, aktívan cselekedve erősödjék én tudatuk, jussanak az önállóság és egyéni képességeik minél magasabb szintjére és szeressék meg anyanyelvüket. 7

Az egészségesen fejlődő gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként egyéni adottságaitól függően 6 7 éves korára eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget; megérik az iskolai rendre, feladatokra. A fejlődés elvárható eredményei, jellemzői az óvodás kor végére: A test, a lélek, életkorra jellemző harmóniája. Nagy- és finommozgások összerendezett, ügyes kivitelezése. Érzékelés, észlelés (elsősorban látási, hallási és tapintási észlelés, téri tájékozódás, testséma) differenciáltsága az iskolai tanuláshoz szükséges szinten. Párban és csoportokban folyó elmélyült játékra való alkalmasság. Az akadályok leküzdésének, a problémák önálló, változatos megoldásának képessége. Kompromisszumkészség. Tág értelemben vett tanulási vágy és képesség; a világra való nyitottság. Elemi tájékozódás az emberi kapcsolatokban, térben, időben, ok-okozati összefüggésekben. Megjelenik a fogalmi gondolkodás, a szándékos figyelem. Önként vállalt szabályok betartása, az elkezdett cselekvés befejezése. A viselkedés érzelem- és indulatvezéreltsége csökken. Képes vágyai teljesülésének késleltetésére, az esetleges kudarcok elviselésére. Alkalmazkodóképesség, alapvető viselkedési normák követése. Érthető, helyzethez illő beszéd. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél ezek a kritériumok speciális szakemberek bevonásával is csak árnyaltan, részben valósulhatnak meg. Fontos, hogy képességeikhez mérten fejlődjenek. 3. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei 3.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az óvoda dolgozóinak létszáma: 32 fő Ebből 21 fő óvónő 10 fő dajka 1 fő óvodatitkár A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában kizárólag óvodapedagógus végzi. Személye minta a nevelésben, elfogadásával, segítő. támogató attitűdjével modell a gyerekek illetve a szülők számára. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, milyen értékeket közvetít, s azokat milyen tudatosan képviseli. Ritkán, de előfordulnak értékellentétek szülők és az óvoda között. Az óvodapedagógus vállalja fel a tapintatos 8

meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. Vállalja az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. Az óvodapedagógus legyen képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásával esztétikai élményhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz alkalmazzon egyéni módszereket, egyéni fejlesztési programokat úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Az óvodapedagógusnak legyen igénye az önművelésre a körülményekhez képest, teremtsen lehetőséget a szakmai tájékozottságának, szaktudásának fejlesztéséhez. Személyiségvonásaiban jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhető a hitelesség, tapintat és az empátia. Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógusi párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. Az óvodapedagógusok vonják be a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A közösség tagjaiért valamennyien vállaljanak felelősséget a közösen kitőzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítsék a legjobb megoldás kialakítását. Az esztétikus, gondozott udvar biztosításához nélkülözhetetlen a karbantartó, kertész személye. Mindezt a vezető óvodapedagógus koordinálja, irányítja a pedagógiai, tanügyigazgatási, munkáltatói, gazdálkodási, műszaki, közéleti, menedzselési feladatainak ellátása során. A vezető pontosan a lehetőségek optimális felhasználásával biztosítsa a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket. 3.2 AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELE Óvodánk Taksony középpontjában helyezkedik el, jól megközelíthető helyen, a forgalomtól, főúttól távol. 2008. március 17-én vettük birtokba új óvodánkat, magunk mögött hagyva a régi épületeket. Az óvoda egy szép, tágas minden igényt kielégítő épületben üzemel a település közepén. Óvodánk légköre meleg, családias jellegű, amit a hely adottságainak is köszönhetünk.10 csoportszobánk mellett fejlesztő foglakozásokhoz szükséges helyiségeket, kiszolgáló egységet, tornatermet és főzőkonyhát is kialakítottak. Az orvosi szoba is igen jó célt szolgál. A gyermekorvosi, a gyermek fogorvosi és a szemészeti szűrővizsgálatok helyéül szolgál. A tágas aula összeköthető a tornaszobával, így rendezvények is szervezhetők. Külön irodája van az óvodatitkárnak és külön az óvodavezetőnek. Az eszközök elhelyezésére is van külön helyiség. A felső szinten található a nevelői szoba valamint a felnőtt öltöző mosdóval és zuhanyzóval. Az épületben működik egy korszerű főzőkonyha, és annak kiszolgáló helyiségei. Az iskola napközi otthonába is innen szállítják az ételt. Csoporttermeink több funkciót töltenek be: óvodai tevékenységek, játék, foglalkozások, étkezések és a pihenés színtere is. Felszereltsége jónak mondható. A tornaszoba és a fejlesztőszoba felszereltsége még nem teljes, folyamatosan igyekszünk beszerezni a szükséges eszközöket a költségvetésből, alapítványi forrásokból, pályázatokkal illetve a szülők támogatásából. 9

Udvarunk tágas, jól felszerelt, 10 csoportnak kialakított játszóhely van különböző nagyságú játszóeszközökkel felszerelve. A játszóeszközök bővítése és állagmegóvása folyamatos. Az árnyékolás a tűző nap ellen még nem megfelelő, de árnyékoló eszközökkel igyekszünk megoldani. Az épület és a benne lévő értékek megóvása érdekében térfigyelő kamerák lettek telepítve, melyek adatai rögzítésre kerülnek. 3.3 AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁGA 3.4 A KÜLÖNBÖZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN SZERZETT ISMERETEK ÉS KOMPETENCIÁK SZERVEZETI EGYSÉGEN BELÜL TÖRTÉNŐ ÁTADÁSNAK MÓDSZERTANA, ELJÁRÁSA Szakmai munkaközösségek működtetésével, beszámoló készítésével, gyűjtőmunkával, hospitálásokkal, előadások tartásával. Az óvoda belső továbbképzési rendszere 1. Szakmai munkaközösségen belüli képzés 2. Nevelőtestületi értekezlet keretében történő képzés 3. Önképzés 4. Meghívott előadó a nevelés nélküli munkanapokon 10

4. A program nevelési feladatrendszere 4.1 AZ EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI A megvalósítás természetes alapjául kínálkozik a környezeti nevelés, hiszen az óvodás gyermek biológiai és társadalmi lényként környezetének szerves része, személyiségfejlődésének feltétele és helyszíne az őt körülvevő környezet és annak hatásai. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei a gyermeki személyiség tiszteletben tartásából indulnak ki, az óvodapedagógusoknak a gyermek érdekeit szem előtt tartó pedagógiai és főleg módszertani szabadságot biztosítva. Az óvodai nevelés általános feladatainak a megvalósítása szintén elválaszthatatlan a gyermekek környezeti nevelésének tartalmától. - egészséges életmód alakításának alapvető feltétele az egészséges és biztonságos környezet. Az egészséges életmód szokásainak formálása egész életre kihatóan befolyásolhatja a gyermek viselkedését. - Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az óvodáskorú gyermekek szempontjából rendkívül fontos. Személyiségének érzelmi meghatározottsága lehetővé teszi a környezet jelenségeihez, dolgaihoz, tárgyaihoz fűződő pozitív és negatív érzelmek kialakulását, kialakítását. A szocializáció szempontjából fontos a közös élményekre épülő közös tevékenységek végzése. A gyermek nyitottságára alapozva elérhető, hogy rácsodálkozzon a természetben és az emberi környezetben lévő jóra, szépre, ismerje fel a környezeti értékeket, tisztelje és becsülje azokat. - Az értelmi fejlesztés, nevelés folyamatában a gyermeki kíváncsiságnak, érdeklődésnek igen nagy szerepe van. A spontán tapasztalatok, ismeretek rendszerezése és bővítése közben fejlődik az óvodások értelmi képessége és kreativitása. Az óvodai élet tevékenységformái azokat a konkrét tapasztalatszerzési lehetőségeket jelentik, amelyek során a mindennapokban a gyermek zavartalanul ismerkedhet a körülötte lévő világgal. - a játék az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb tevékenysége, a gyermeki személyiség a játékon keresztül fejleszthető a legjobban, ezért az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze - a munkajellegű tevékenységek fontos eszközei a személyiségfejlesztésnek is, ezek biztosítják a környezet megismeréséhez, a munkavégzéshez szükséges tulajdonságok formálását, a közösségi kapcsolatok alakítását. Így elemi fokon megtapasztalhatják a gyerekek az emberi munka, környezet átalakító hatását. - A tanulás az óvodáskorú gyermek azon utánzáson alapuló spontán tevékenysége, amely egész napját minden tevékenységét áthatja. Folyamatosan élményeket és tapasztalatokat gyűjt környezetéből, ismerkedik annak sokszínűségével. 4.2 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, BENNE A MOZGÁSTEVÉKENYSÉG Az óvodai nevelés egyik legfontosabb feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése. Mindezt igyekszünk változatos tevékenységekkel biztosítani, a differenciálás szakszerű megtervezése helyett fontosnak tartjuk az önmegvalósítást, öndifferenciálás lehetőségét biztosítani, sajátos egyéni 11

szükségletek kielégítésével, a tevékenységek választási lehetőségével, elegendő idő biztosításával. Ennek keretében: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése, a gyermek egészségének védelme, baleset-megelőzés a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása egészséges környezet biztosítása prevenció, korrekció (pl. gyógytorna) Milyen lehetőségeket biztosítunk a nap folyamán?- választási lehetőségeket öndifferenciálást, sok játékot, mozgást egyéni tempóban, versengés helyett próbálkozásokat, utasítás helyett feltételes módot, lehetőségek elmondását, hibajavítás helyett megerősítést, elismerést, dicséretet, meseszerűséget, udvari kezdeményezéseket: mozgásos játékokat, mászásokat, dalos játékokat, csoportszobában mozgásigény kielégítésére szolgáló játékokat. Az általános egészségnevelési feladatokon belül fontos: az egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás testi és lelki egészség fejlesztése a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése a bántalmazás megelőzése a baleset megelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné Gondozás A gondozás két fő feladata: 1. Az egészséges környezet biztosítása (óvoda helyiségei, udvara) jól megválasztott napirend, mely elegendő teret és időt biztosít a tevékenységekre helyes életritmus kialakítása táplálkozás, étkezés (napi 3x) megfelelő összetételre való figyelés minden délelőtt gyümölcsöt kapnak a gyerekek, heti 2x gyümölcs az uzsonna az étkezések között min. 3 óra telik el testápolás, öltözködés, szokások kialakítása mozgás pihenés, alvás 12

2. Betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése, korrekciója. Az egészséges életmód szokásainak megalapozása, alakítása, továbbfejlesztése. A szülők tájékoztatása, közös együttműködés kialakítása az óvodai szokásrendszer alapján. Öltözködés Óvodánk nagy játszótérrel rendelkezik. Sokat játszunk a szabadban, ezért a helyes öltözködési szokások elsajátítása fontos feladat. Tudatosítani kell a gyermekekben, hogy mit miért veszünk fel, vagy le. Az óvoda tisztasága és a gyerekek kényelme érdekében a váltócipő kötelező. Pihenés, alvás rendszere az óvodában A gyermekek alvó szükséglete az 2-4 éves korban általában 12-14 óra, 4-6 év között 10-12 óra. Ennek egy része az óvodai tartózkodásra esik: - délutáni pihenés. Az alvás nyugodt körülmények között, jól szellőztethető teremben, kényelmes fekvőhelyen, kényelmes ruhában történik. Az alvás mennyisége korcsoportonként, s egyéni igény szerint változik, lásd a napirendben. Nyáron a nagycsoportosok nem alszanak az óvodában. Lelki egészség: Az ép testben ép lélek elve alapján fontosnak tartjuk a mentális egészség védelmét. Az óvónő feladatai: érzelmi biztonság, tevékenységszükséglet kielégítése rugalmas napirend biztosítása derűs légkör folyamatos biztosítása differenciált bánásmód a másság elfogadtatása kapcsolatok pozitív érzelmi töltése A lelkileg egészséges gyermek nyitottá válik a világra, elfogadja a másságot, alkalmazkodik a különböző helyzetekhez. Társaihoz türelmes, megértő, szívesen segít a társainak, óvónőnek. Szeretettel fordul társai felé, vannak barátai, kapcsolatai kiegyensúlyozottak, elutasítja a durvaságot. A testi szükségletek késleltetés, agyonszabályozás nélküli kielégítése elsődleges. Vizet inni, WC-re menni, szabadon mozogni mindig lehet. Enni és pihenni az egyéni igények, és a legszükségesebb csoportnormák figyelembevételével kell és lehet. Óvodánk betartja hetenként legalább egy zöld napot óvodánkban alternatív egészségvédő és egészségfejlesztő program útmutatásait, irányelveit. Lsd.: 2. számú melléklet. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 13

Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga a gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj 14

okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem-, és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a 15

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a fejlesztő szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. 16

Hetenként egy-két gyümölcs és zöldségnapot Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kellene fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszercsoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés sem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Mit tehet az óvoda nevelőközössége a helyzet javításáért? - Szervezzenek az óvónők és a védőnők a szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldség-napot. - Tanítsák meg a szülőket az óvodai táplálkozás otthoni kiegészítésére, adjanak tanácsot, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. - Óvodai foglalkozások keretében ismertessék meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Tegyék az étkezést örömtelivé, teremtsenek jó hangulatot az ételek elfogyasztásához. Mozgástevékenység A mozgás az óvodáskor egész időszakában fontos szerepet tölt be a gyermek fejlődésében. Az óvodás gyermek szívesen mozog. A mozgás során szerzett tapasztalatok fontos információkat jelentenek számára. A mozgásfejlesztés a nagymozgásoktól kezdve a finommotoros cselekvésig mindent magába foglal, és így az egész személyiség fejlődését elősegíti. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kis mozgások kialakulásához. Kedvező hatást gyakorol az értelmi és szociális képességek alakulására. 17

Ebben a korosztályban kiemelkedő szerepe van a mozgásnak, amely lehetőséget biztosít az egyéni szükségleteik és képességeik kibontakoztatásához. mindennapi testnevelés korcsoporttól függően a heti 1-2 testnevelés foglalkozás a szabad játéktevékenység a heti egy alkalommal a nagycsoportnak szervezett úszás a gondozási és önkiszolgálási tevékenység a külső világ tevékenység megismerésével, séták, kirándulások változatos csoportszobai és udvari mozgásra ösztönző eszközök használata Célja: a személyiség sokoldalú fejlesztése, a mozgás megszerettetése. Feladatai: Az óvodás korú gyerek egyéni testi, lelki szükségleteinek kielégítése, képességeinek figyelembe vétele Mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása természetes hely és helyzetváltoztató, finommotoros mozgások felfedezése, megtapasztalása, gyakorlása. gimnasztikai gyakorlatok (néhány szakkifejezéssel: terpeszállás, alapállás, guggoló támasz, oldalsó középtartás) Labdagyakorlatok és változatos testnevelésjátékok megismertetése. Fontos a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása. fontos a személyiségtulajdonságok alakítása: bátorság, fegyelmezettség, kitartás. Az egészséges életvitel kialakítása rendszeres mozgással az egész szervezet növekedésének segítése a légző és keringési rendszer teljesítőképességeinek növelése a csont és izomrendszer teherbíró képességének növelése a gyermekek egészségének védelme megfelelő szellőztetéssel, portalanítással a mozgáshoz balesetmentes hely kialakítása, a csoportszobában és az udvaron megfelelő ruházatuk, cipőjük legyen (ne fázzék, ne izzadjon meg) papucsot ne használjanak tartósan A testi képességek fizikai erőnlét fejlesztése játékos gyakorlatokban: ügyesség, erő, gyorsaság, állóképesség. A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése sokféle változatos eszköz használatával ki-ki saját képességének megfelelően mozogjon 18

A mozgáson keresztül az értelmi és szociális képességek fejlesztése Emlékezet: mozgásos játékok, gyakorlatok felidézésével térészlelésük: testrészek, téri irányok megismerése, és ezek megnevezésével bővül szókincsük. észlelés és fogalomalkotás fejlődik a megnevezett és elvégzett mozgások által én tudat fejlődése, pozitív énkép, a saját testének és mozgásos képességeinek megismerése által társas kapcsolatai alakulnak: érzelemszabályozás alkalmazkodás- önkontroll, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás és tolerancia képességei, társra figyelés siker átélése, versengős játékoknál kiesés helyett más játékfeladattal való kiszabadítás. /kudarc elkerülése/ Mozgásfejlesztésünk alkalmazásainak alapelvei a személyiség sokoldalú fejlesztését tegye lehetővé a nevelési programba szervesen illeszkedjen építsen a gyermek érzelmi belső motivációjára lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek szabad tevékenységéhez az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos és következetes alkalmazása kapcsolható legyen az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához fontos a gyermek jó közérzetének biztosítása, terhelhetőségét, fáradtságát mozgásfejlesztés során figyelembe vesszük az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermek életkorához, fejlettségszintjéhez és a csoport összetételeihez igazodjunk óvónői hozzáállás- mozgás megszerettetése pozitív kompetenciaérzet kialakítása (meg tudom és meg is akarom csinálni) a gyakorlással alakítható és fejleszthető A fejlesztés tartalma A 3-7 éves óvodás nagyon-nagy mozgásigénnyel rendelkezik. Ezt fejlesztjük és elégítjük ki a szervezett és spontán tevékenységekkel, melyek kötött vagy kötetlen formában valósulnak meg. Mindennapi testnevelés Főleg gimnasztikai elemekből, járás, futás, tartásjavító gyakorlatokból áll. Kapcsolódik a kötelező testnevelési foglalkozások anyagához, a mozgásvilág elsajátításához nyújt segítséget. 19

Széles körű mozgástapasztalatok megszerzése élményszerű körülmények között, 50 %-ot meghaladó közepes és nagy intenzitású mozgás biztosítása, a szabad levegőn való mozgás az udvari lehetőségek kihasználásával, minél több manipulatív eszköz használatával, 5x30 perces időintervallum megvalósítása, a tradicionális torna helyett egészségfejlesztő testmozgás biztosítása. Mindennapi edzési lehetőségek az óvodában A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki. Ha rendszeresen és megfelelően szervezzük ezt a tevékenységet, akkor a gyermekek szívesen és örömmel vesznek részt benne. Igénnyé, majd szokásukká válik a mindennapi mozgás. mozgás: jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. Sokféle mozgáslehetősséggel kedvezően befolyásolható a szervezet fejlődése, az egészség megóvás. Megfelelő terheléssel a testi képességek fejlődését segíthetjük. Nagyon fontos, hogy az óvodapedagógus is szeressen mozogni, mert példaadásával pozitív mintát nyújt a gyermekeknek. (gyermeknap, majális, fut a falu) a levegőzés: lehetőség szerint próbálnak minél több tevékenységet, a szabadban tervezni, végezni. Szinte minden nap tartózkodunk szabad levegőn a gyerekekkel, sokat sétálunk a környéken (Marestli, Szigetre, Csatornához ) Edzés: A szervezet fejlődése szempontjából fontos a mozgás, a levegő, a napfény, a víz edzőhatása. Testnevelés foglalkozás Általában heti egy, nagycsoportban esetleg két alkalommal tartjuk a foglalkozást. A testnevelés foglakozás során beiktatunk olyan speciális gyakorlatokat, amelyek a testalkati deformitások megelőzésére is alkalmas (lábboltozat erősítése, gerinc- torna). az atlétikai gyakorlatokat (futás, ugrás, dobás) lehetőség szerint olyan időszakra tervezzük, amikor a szabadban végezhetjük. elsősorban olyan készségeket és képességeket szeretnénk kialakítani, amelyek elősegítik majd az egyre pontosabb mozgás elvégzését is. megmutatjuk a helyes mintát és biztatjuk a gyermeket a pozitívum kiemelésével az esztétikus, pontos mozgásra. 20

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival Mozgás teljesítőképességük növekszik, mozgásuk összerendezetté, ügyesebbé válik. cselekvőképességük gyorsul mozgásban kitartóak fejlődik téri, és időbeni tájékozódó képességük gimnasztika: végezzenek szabad, páros, társas és kézi-szer gyakorlatokat játékok: szerep és utánzó szabályjátékok fejlődik finommotorikájuk Testápolás Érjék el az önállóságot mosakodásban, öltözködésben, wc- használatában. Legyen igényük a zsebkendő és wc-papír használatára, s azt önállóan használják. Sajátítsák el a helyes fogmosás technikáját. Önkiszolgálás Iskolába lépés előtt legyenek képesek a mindennapi szükségletük életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére. Vegyék észre az elvégzendő feladatokat, önként segítsenek. Étkezés Óvodáskor végére sajátítsák el a kulturált étkezést. Jussanak el arra a szintre, hogy csak annyit kérjenek, szedjenek a tálból, amennyit jóízűen el tudnak fogyasztani. Öltözködés Önállóan öltözzenek, vetkőzzenek. Gondosan bánjanak a holmijukkal. Szükségletük szerint ruházkodjanak. A környezet rendben tartása Ügyeljenek saját és környezetük rendjére, tisztaságára. Vegyék észre és szüntessék meg a rendetlenséget. A korcsoportonkénti szinteket az óvónők állítják össze, a gyermekek fejlettségi foka és a fokozatosság és koncentráció elve alapján. A korcsoporton belül is külön figyelembe kell a gyerekek eltérő fejlődési folyamatát, és minden gyermeket önmagához képest kell fejleszteni. 21

4.3 ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS, SZOCIÁLIS TAPASZTALATOK BIZTOSÍTÁSA Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi beállítódása. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonos, szeretet teli légkör vegye körül. Az én fejlődésében" a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A 3-4 évesre jellemző agresszív magatartástól 7 éves kor végére eljut a gyermek a kezdeményező együttműködő, szociális magatartás, viselkedés szintjére. Ez természetesen csak csoporthelyzetben valósulhat meg. A szociális tanulás legfőbb eszköze óvodás korban az utánzás, a mintakövetés, a felnőtt, majd a társmodell viselkedésének érzelmi indíttatásából fakadó átvétele. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Az óvoda feladatai az érzelmi nevelés és szocializáció terén A nevelési célok megvalósulása érdekében az óvodai nevelőmunkának az alábbi feladatokat kell megvalósítania: barátságos légkör, otthonos szeretetteljes életkörülmények biztosítása kapcsolatok biztosítása, elősegítése, felnőtt-gyerek, gyermek- gyermek kapcsolatai a gyermek társas szükségleteinek kielégítése a beszoktatás rendszere közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése a közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása, nevelje a gyereket a különbözőség elfogadására, tiszteletére. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása Az óvodapedagógus-gyerek, gyerek-dajka, gyerek-gyerek kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Sajátos törődést igénylő gyermekek nevelése. A befogadó attitűd kialakítása, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazodott fejlesztéssel. Ezek a feladatok feltételét képezik a gyermekek személyiségfejlődésének, elősegítik az egészséges testi és lelki harmóniájának kialakulását. A közösségi szociális fejlődésük eredményképpen az óvodai nevelés 22

segítse elő a nyugodt légkör kialakulását, tegye vonzóvá az óvodai közösséget járuljon hozzá az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség kialakulásához Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja Az iskolai beilleszkedés közvettet segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott, ezért az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével biztosítani kell a kisgyermek jogait, emberi méltóságát. A családból vagy a bölcsödéből érkező gyerek számára az új környezetben nem csak a tárgyi feltételek, hanem az életritmus is szokatlan. A beilleszkedés, az alkalmazkodás nehézségeit az óvoda minden dolgozója vegye figyelembe. Az egészséges személyiség fejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat. Ezért fontos, hogy a gyermek már az óvodába érkezése előtt ismerje meg az óvónőjét, és legyen lehetősége jelet választani. Nagyon jó alkalom erre az első családlátogatás, amikor az óvónő megismerkedik a gyerekkel, a szüleivel, és a lakáskörülményeivel is. Ilyenkor már jó, ha előre el vannak készítve a nyaklánc vagy más óvónő által alkotott formában a jelek, melyek közül választhat a gyermek. Az első óvodai tartózkodás időtartama csak rövid legyen, amit az édesanyjával együtt tölt el. Ilyenkor ismerkedik meg az óvodával és környezetével. Nyugodtan végignézheti a játéklehetőségeket, amiket ki is próbálhat. Később már hosszabb időre magára hagyhatja a gyermekeket, amíg teljesen be nem szokik az óvodába. Ha már megismerkedett az új környezettel, akkor már egyedül is elmarad az óvodában, különösebb probléma nélkül. Fontos, hogy (a szülő lehetőségeihez mérten) a gyermek a kezdeti időkben fokozatosan szokja az óvodában alvást. A csoportszoba a játék és a foglakozások színtere, egyúttal az étkezés és az alvás helyei is. Elengedhetetlen, hogy megfelelő hely álljon a rendelkezésre, a különböző tevékenységek gyakorlásához. Kis csoportban célszerű a berendezést úgy kialakítani, hogy legyen több kuckó, ahová a gyerekek elvonulhatnak. Az óvodában új kapcsolatok várnak a gyermekekre. Ha ezt a váltást az óvónő megkönnyíti, akkor az új környezet szorongást keltő hatása megszűnik. Az új környezet elfogadásához az új örömforrások átélése vezethet a legtermészetesebben. Ilyenek az érzelmi biztonság, és a tevékenység szükséglet kielégítése. Külön törődést igényel a hátrányos helyzetű, agresszív vagy más tekintetben sérült gyermek. Az óvónőnek nyitottnak kell lenni s igyekezni, hogy a bajok forrását megtalálja, és lehetőségei szerint orvosolja, még több türelemmel és szeretettel. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére az érzelmi biztonság, otthonosság hatására magabiztos, pozitív érzületű személyiség alakuljon ki 23