ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a biológiai kóroki tényezők kockázatával járó tevékenységek célvizsgálatáról (2013. május 06. - június 30.) Budapest, 2013. július 29.
I. A célvizsgálat elrendelésének előzménye A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (a továbbiakban: NMH MMI) 2013. évi ellenőrzési irányelveinek II. A munkavédelmi ellenőrzés elvei című fejezete Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok rész 2. pontjában kiemelt ellenőrizendő területként szerepel a biológiai kóroki tényezők kockázatával járó tevékenységek célvizsgálata. Magyarországon a biológiai kóroki tényezők (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták stb.) által okozott megbetegedések az évenként bejelentett, kivizsgált és elfogadott (regisztrált) foglalkozási megbetegedések számottevő arányát adják. A legutóbbi lezárt két évben, 2011. és 2012. években - az elmúlt évektől eltérően - leggyakrabban a biológiai kóroki tényezők által okozott foglalkozási megbetegedések fordultak elő. A bejelentett esetekhez képest a tényleges előfordulás az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján ennél lényegesen magasabb. Az Irányelvek -ben foglaltak alapján az NMH MMI főigazgató-helyettese a fővárosi/megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkavédelmi felügyelőségei (a továbbiakban: felügyelőségek) részére a 2013. május 06.- június 30. közötti időszakban elrendelte a biológiai kóroki tényezők kockázatával járó tevékenységek célvizsgálatát. II. A vizsgálat előkészítése Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabály: a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) A Felügyelőségek által lefolytatásra kerülő célvizsgálatot a NMH MMI Munkavédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) készítette elő. A Felügyelőségek munkavédelmi felügyelői az ellenőrzéseiket a központilag kidolgozott egységes szempontrendszer alapján végezték. A Főosztály a célvizsgálatba bevonásra kerülő munkáltatók kiválasztására vonatkozóan szempontként jelölte meg, hogy a vizsgálat elsősorban azokra a munkáltatókra terjedjen ki, ahol a munkavégzés 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával jár [R. 16. ; 3. sz. melléklet], pl.: 1. orvosi szolgálat 2. állatorvosi szolgálat 3. laboratóriumi-, 4. ipari eljárások. Ezen túl az ellenőrzéseknek azokra a munkáltatókra is ki kellett terjedniük, ahol a munkavégzés 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával nem jár [R. 4. (2); 1. számú melléklet]. Ezek a foglalkozási tevékenységek típusa szerint lehetnek: 1. élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák, 2. mezőgazdasági munkák, 1
3. olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás), 4. az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket, 5. a klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák, 6. a hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák, 7. szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák. Az ellenőrzéseknek a biológiai kóroki tényezőkkel összefüggő munkakörülmények vizsgálatára kellett kiterjedniük. A munkavédelmi felügyelőknek vizsgálni kellett a munkáltatóknál a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködését is az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában. A Főosztály szempontként jelölte meg továbbá, hogy az ellenőrzés alá vont munkáltatók száma a célvizsgálat két hónapja alatt munkavédelmi felügyelőnként legalább 6 legyen. III. Vizsgálati eredmények, adatok - Ellenőrzött munkáltatók száma: 767 - Szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 626 (82%) - Ellenőrzött telephely létszáma: 43 933 fő - Szabálytalansággal érintett munkavállalók száma: 7852 fő (18%) - Sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók száma összesen: 14 902 fő Ebből: o nő: 12 122 fő o fiatalkorú: 45 fő o idősödő: 2 200 fő o megváltozott munkaképességű: 446 fő o fogyatékossággal élő: 89 fő - Biológiai kóroki tényezőknek kitett munkavállalók száma: 24 518 fő - Ellenőrzött munkaeszközök száma: 5946 db - Szabálytalansággal érintett munkaeszközök száma: 648 db 2
1. ábra A 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával nem járó ellenőrzött tevékenységek megoszlása a foglalkozási tevékenységek típusa szerint 2. ábra A 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával járó ellenőrzött tevékenységek megoszlása a főtevékenység szerint 3
Az ellenőrzések eredményeként az eljáró felügyelők a következő intézkedéseket hozták: 1. Hiányosság megszüntetését előíró határozatok - Határozatok száma: 703 db - Intézkedési pontok száma: 4076 db 2. Felfüggesztő határozatok - Határozatok száma: 207 db - Érintett munkavállalók száma: 1173 fő - Felfüggesztett munkaeszközök száma: 239 db - Felfüggesztett tevékenységek száma: 181 db 3. Foglalkoztatást megtiltó határozatok - Határozatok száma: 46 db - Eltiltott munkavállalók száma: 116 fő 4. Figyelemfelhívások - Figyelemfelhívások száma: 35 db 5. Munkavédelmi bírsághatározatok - Határozatok száma: 6 db - Munkavédelmi bírságok összege: 1 055 200 Ft IV. Az ellenőrzések tapasztalatai 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel történő tevékenység bejelentése a munkavédelmi felügyelőségnek A munkáltatók döntő többsége, 76 %-a elmulasztotta a bejelentési kötelezettségnek eleget tenni. A célvizsgálat keretében vizsgált munkáltatók a munkavédelmi felügyelőségnél bejelentéssel nem rendelkeztek. Ezen a téren megállapítható a munkáltatók nagyarányú tájékozatlansága, az információ hiánya. Az ellenőrzött munkáltatók többsége egészségügyi intézmények, kórházak tevékenységüket már az R. megjelenése előtt elkezdte. Az egészségügyi ellátó intézmény egy része az ÁNTSZ felé megtett korábbi bejelentésére hivatkozott, bejelentése jogfolytonosságát feltételezve, viszont a munkavédelmi hatóság bejelentési adatokat az ÁNTSZ-től nem kapott. Egyes munkáltatók álláspontja szerint az R. 17. (1) bekezdésének a rendelet hatályba lépéséről szóló rendelkezése nem tartalmaz kötelezést arra vonatkozóan, hogy a rendelet hatályba lépésének időpontjában már meglévő munkahelyek esetében a bejelentési kötelezettséget miként kell teljesíteni. 4
Kockázatértékelés Az ellenőrzött munkáltatók 90%-a néhány esetet kivéve rendelkezett kockázatértékeléssel. A munkáltatók 31 %-a a kockázatértékelést nem teljes körűen készítette el, mivel nem minden munkahelyi kóroki tényezőkre tért ki az értékelés. Az intézmények, kórházak, nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások kockázatértékelései a kockázati tényezők, megterhelések feltárásában pontosabbak, alaposabbak voltak. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a kockázatértékelések leginkább az állatmenhelyeknél, állattartással foglalkozó munkáltatóknál, állatorvosi rendelőket üzemeltetőknél hiányoztak. A biológiai kóroki tényezők okozta kockázatok meghatározásánál már rosszabb arányt kaptunk az értékeléseknél. A munkáltatók kockázatértékeléseikben a biológiai kóroki tényezőkre nem minden esetben tértek ki (a munkáltatók 61 %-a). Az egészségügyi intézményeknél, nagyobb vállalkozásoknál általában ez nem jelentett hiányosságot, csak a kisebb létszámot foglalkoztató munkáltatóknál. A biológiai kockázatértékelések 54 %-ban jellemző volt, hogy a különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával járó munkafolyamatoknál a kockázatot nem minden jelen lévő biológiai tényezőre becsülték meg. Ez főleg állatokkal, állati termékekkel, állatok tetemeivel történő érintkezéssel járó tevékenységeknél fordult elő, ahol egy-egy zoonózis kockázatát megemlítették, de teljes körűen nem elemezték azokat (pl.: tehenészeti telep Brucellózis, Lyssa), illetve mezőgazdasági munkáltató kockázatbecslésében szerepelt a kullancs encephalitis, de nem mérték fel például a tetanusz kockázatát. Az éves felülvizsgálat sok helyen elmaradt, az ellenőrzött munkáltatók 55 %-nál a biológiai kockázatbecsléssel rendelkezők nem tartották szükségesnek a kockázatbecslés évenkénti megismétlését. A munkáltatók egy része azzal védekezett, hogy 2012. január 1-től a munkavédelmi törvény szerint már csak 3 évenként kell a kockázatértékelést elkészíteni. A biológiai kóroki tényezőkre vonatkozó kockázatbecslések évenkénti elkészítése azoknál a munkáltatóknál történt meg, ahol a foglalkozás-egészségügyi szakorvos is részt vett benne, illetve ahol az előző évi munkavédelmi ellenőrzések során ez irányú intézkedések már történtek. Az ellenőrzések során alig volt példa arra, hogy olyan esetben is megismételték a kockázatbecslést, amikor a körülmények megváltozása a munkavállalók biológiai tényezőkel történő expozícióját befolyásolhatta. A munkáltatók elenyésző, csak 5%-a ismételte meg a becslést, pl.: a már működő húsüzemhez vágóhidat létesítettek. A leggyakoribb munkáltatói mulasztások egyike az R. 11. (1) bekezdése szerint előírt jegyzék vezetésének hiánya volt. A 3-4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel exponált munkavállalókról a vizsgált munkáltatók 33%-a készített jegyzéket, így az esetek többségében intézkedési kötelezettségként előírásra kerültek. Meglepő volt, de még az humán egészségügyi ellátás és az állategészségügy területén sem vezetett minden munkáltató jegyzéket a munkavállalókról. Az ellenőrzöttek álláspontja szerint különösen az egészségügyben tapasztalható fluktuáció miatt ez jelentős adminisztratív terhet ró rájuk. 5
Ahol elkészítették a jegyzéket a követhetőségéről, megőrzéséről a munkáltatók 37 %-a gondoskodott. A kockázatok csökkentésére az alábbi intézkedések valósultak meg: A kockázatok csökkentése érdekében szinte mindegyik munkáltató törekedett a biológiai tényezők szétszóródásának és a munkahelyről történő kikerülésének megakadályozására. A vizsgált munkáltatók igyekeztek a kockázatnak kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabb szinten tartani, igaz ezt gazdasági okok is indokolták. Az ipari eljárásoknál került sor műszaki megelőzésre - manipulációs terek, eszközök, melyekkel a közvetlen expozíció elkerülhető - megfelelő védőberendezések alkalmazására, példa értékű stratégia bevezetésére a biológiai kockázatok kezelésére, megelőző intézkedések foganatosítására. Védőberendezéseket elsősorban a hulladékkezelés, a szennyvízkezelés során, illetve zárt vizsgálati technológiát, HEPA szűrővel ellátott fülkéket a laboratóriumokban alkalmaztak. Műszaki megelőzésként értékelhetjük azt a megoldást is, amikor a biológiai kóroki tényezőkkel végzett tevékenységeket (pl. laboratóriumok, gyógyszergyárakban kísérleti állattartás) teljes mértékben területileg elkülönítették, elhatárolták illetéktelenek bejutását megakadályozva. A munkáltatók a biológiai tényezők szétszóródásának vagy a munkahelyről való kikerülésének lehetőségét különböző intézkedésekkel igyekeztek minimalizálni, mint pl. munkaruha munkahelyről történő kivitelének tilalma, helyben mosása. A humán egészségügyi intézetekben a szóródás veszély megakadályozására nem minden esetben fordítottak kellő figyelmet (pl. ugyanazon szállítójárművekkel végezték a kórházi szennyes textília és tiszta textília, egyéb tárgyi eszközök szállítását naponta oly módon, hogy a gépjárművek fertőtlenítésére hetente egy alkalommal került sor.) Számos esetben tapasztalható volt, hogy a munkáltató intézkedett a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések megelőzésére, állattartó telepeken, vágóhídon - anyagi érdeke is ezt kívánta -, azonban megelőző intézkedéseiket nem dokumentálták. Az intézkedéseik sokszor szakmai tapasztalatokon alapultak és nem a kockázatértékelésen. Biológiai kockázatot jelző, illetve egyéb kiegészítő figyelmeztető jeleket és táblákat viszonylag ritkán használtak a munkáltatók a munkáltatók 9%-a - ennek jelentőségét alábecsülték. Jellemzően az elkülönített veszélyes hulladék tárolására kialakított helyiségeknél alkalmazták inkább ezeket. Speciálisan az egészségügyi veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló tárolóeszközök mindegyike gyárilag ellátott a biológiai veszélyre figyelmeztető piktogrammal. Intézkedési tervet az egészségügyi és az ipari eljárások során készítettek a munkáltatók a biológiai tényezőkkel kapcsolatos balesetek esetére. Az ellenőrzött munkáltatók 4%-a rendelkezett intézkedési tervvel. Vizsgálatok is főleg itt történtek - a munkáltatók 3%-nál a biológiai tényezők felhasználási helyen kívüli jelenlétének kimutatására. Majdnem minden munkáltató - 96% - megfelelő eszközt biztosított a hulladékok biztonságos gyűjtésére. 6
Azon tevékenységeknél, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékkel való érintkezéssel járt, a kockázatok csökkentésére olyan eszközöket biztosítottak, amelyek lehetővé tették a munkahelyen a biológiai tényezők kockázat nélküli kezelését és szállítását. Egyéni védőeszközök Egyéni védőeszközök juttatásával kapcsolatban kielégítőek voltak a tapasztalatok, a munkáltatók zöme biztosította munkavállalói részére a veszélyforrások ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket, egy-két esetet kivéve, mikor mechanikai hatások elleni védőkesztyűt alkalmaztak biológiai kóroki tényezők hatása ellen, illetve a biztosított egyéni védőeszköz biológiai kockázat ellen védelmi képességgel nem rendelkezett. Kórház diagnosztikai laboratóriumában is előfordult a nem megfelelő védelmi képességű védőkesztyű használata. Szociális otthon mosodájában, közterület gondozást is ellátó kertészeti vállalkozásnál volt tapasztalható, hogy a munkáltató nem látta el a munkavállalókat megfelelő védelmi képességgel rendelkező védőkesztyűvel. Az ellenőrzött telephelyeken 43933 fő munkavállalót alkalmaztak, melyből 24518 fő munkavállaló volt kitéve biológiai kóroki tényezőknek. A munkavállalók igen kis százalékát /0,1%/ nem látta el munkáltatója a szükséges egyéni védőeszközzel, 580 fő munkavállalót /2 %/ pedig részben. A munkavállalók 71%-a - 18049 fő - rendeltetésének megfelelően használta az egyéni védőeszközöket, és elenyésző hányada, 0,1%-a nem, illetve 1,2%-a részben. Higiénés és egyéni védelem Az ellenőrzések során a higiénés és egyéni védelemmel kapcsolatosan néhány munkahelyen kifogás merült fel. A személyi higiénia szabályainak megtartásában a munkavállalók készsége esetenként hiányzik. Személyes higiénés kultúrájuk színvonala befolyásolja a munkahelyi higiénés követelményekhez való alkalmazkodásuk módját, pl. a munkáltatók által biztosított zuhanyozó helyiségek nagy része kihasználatlan. A munkáltatók az étkezési helyeket a telephelyek 98 %-ban biztosították, az étkezést, italfogyasztást, dohányzást tiltó táblákat kihelyezték, ennek ellenére a munkavállalók gyakran azokban a helyiségekben étkeztek, ahol a biológiai tényezők kockázatával számolni lehetett. A legtöbb munkahelyen megfelelő mosdó és illemhely állt rendelkezésre a munkavállalók számára. A munkahelyek 2%-ban nem volt kielégítő szociális helyiség. A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók részére nem minden esetben biztosítottak öltözőt, zuhanyozót. Humán egészségügyi intézménynél, élelmiszer előállító vállalkozásnál, szociális gondozó intézménynél, és hulladékszállító munkáltatónál egyaránt előfordult a nem megfelelően kialakított öltöző. Fekete-fehér öltöző kialakítása sem volt mindenhol megoldott, ahol ez elengedhetetlen (Pl.: kórház patológia, állattartó telep). A szemöblítés és a bőrfertőtlenítés lehetőségét, ahol ez szükséges, a munkáltatók megteremtették. 7
Az egyéni védőeszközök tárolásánál a leggyakoribb probléma, hogy szennyeződésük veszélyét zárt tárolási feltételekkel nem akadályozták meg, esetenként pedig egy egy védőeszközt több munkavállaló is használt. Számos esetben a munkáltatók nem fektettek hangsúlyt a védőeszközök kijelölt helyen történő tárolásának, tisztításának ellenőrzésére. Szennyvíz telepeken gyakori problémaként jelentkezett, hogy a szükséges védőeszközök tárolására kijelölt és megfelelő jelöléssel ellátott hely kialakítása elmaradt, a munkavállalók az öltözőben, zuhanyozó előterében, folyosón tárolták, szárították a védőeszközöket. Munkahelyi elsősegélynyújtás A munkáltatók nagy része tevékenységükből fakadóan - kórház, szociális intézmény, rendelő rendelkezett az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeivel. A munkáltatók 12%-a nem biztosított a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személyt, továbbá a telephelyek 8%-nál nem volt elérhető elsősegélynyújtó felszerelés sem. Ezen hiányosságok inkább a nem egészségügyi tevékenységet végző munkáltatóknál fordultak elő. Munkavállalók tájékoztatása, képzése A munkavállalók tájékoztatása, képzése az ellenőrzött munkáltatóknál szinte minden esetben megtörtént, de azokon a munkahelyeken, ahol nem végezték el a biológiai kockázatbecslést, gyakori mulasztás volt, hogy a biológiai kóroki tényezők okozta kockázatokra nem hívták fel a dolgozók figyelmét. A munkavállalók megfelelő tájékoztatására, képzésére - az egészséget fenyegető kockázatokról, az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről, a higiénés előírásokról, az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról, az előre nem látható veszélyhelyzetekben teendő intézkedésekről, illetve a veszélyhelyzetek megelőzéséről - az ipari eljárásokat végző cégeknél és az egészségügyi szolgáltatóknál törekedtek leginkább. Foglalkozás-egészségügyi ellátás Az ellenőrzött munkáltatók néhány kivételtől eltekintve biztosították a munkavállalóik számára a foglalkozás-egészségügyi ellátást. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenysége főként a KKV-k esetében, többnyire csak az orvosi alkalmassági vizsgálatokra korlátozódott. Még mindig jellemző, hogy a munkáltatók nem kérik fel a foglalkozás-egészségügyi orvost az egészséges munkakörnyezet kialakításához, az egészségkárosodások megelőzéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában való közreműködésre. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok több esetben maguk sem törekedtek arra, hogy bekapcsolódjanak a munkavédelmi feladatok ellátásába. Azok a foglalkozás-egészségügy szolgálatok, amelyek az alkalmassági vizsgálatokon és a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokon kívül más tevékenységet is végeztek, közreműködtek a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi 8
ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében és az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadásban is. A munkáltatók túlnyomó többsége (77%) munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok szabályozásának elkészítésébe a foglalkozás-egészségügyi orvost bevonta, ennek ellenére a szabályozási dokumentumok gyakran hiányosak voltak, pl. a vizsgálatok gyakorisága nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A munkáltatók a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatairól általában megfelelően gondoskodtak. Az előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat hiányában a munkavállalók 1,3%-a dolgozott, 0,7%-uk esetében mulasztották el az időszakos alkalmassági vizsgálatot. 464 munkavállaló (1,4%) esetében volt szükség soron kívüli alkalmassági vizsgálatra, záró vizsgálatot 653 (2%), foglalkoztathatósági vizsgálatot 858 (2,6%) dolgozónál végeztek. Védőoltások Az exponált munkavállalók 78%-ának a foglalkoztatás feltételeként - a védőoltásokat térítésmentesen biztosították (3. ábra), ahol ez a munkáltatók belső szabályzatában is meghatározásra került. Azokon a munkahelyeken, ahol a foglakozás-egészségügyi szolgálat orvosa nem vett részt a biológiai kockázatbecslésben és az ez alapján meghatározásra kerülő védőoltási szabályozásban, ott a védőoltások juttatását a szokásrend alakította, ezért előfordultak mulasztások. A munkakörhöz kötött védőoltásban részesített munkavállalók 76%-ánál az oltás tényét a munkavállaló egészségügyi törzslapján, illetve oltási könyvében rögzítették. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 90%-a a 2012. évben végzett védőoltásokról nem küldött összefoglaló jelentést a munkavédelmi felügyelőségeknek, mivel nem volt tudomásuk a jogszabályváltozásról, ez irányú jelentési kötelezettségükkel még nem voltak tisztában. A célvizsgálat e tekintetben is hasznosnak bizonyult, mivel a munkavédelmi hatóság felhívta a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok figyelmét ezen előírás teljesítésére. 9
3. ábra A munkakörhöz kapcsolódó védőoltások biológiai kóroki tényezők szerint 10
Példatár Pozitív példák: 1.) Oltóanyaggyártást végző cég munkahelyén a munkavédelmi tevékenység kiemelkedően magas színvonalú volt. Nagy figyelmet fordítottak az újonnan felvett dolgozók előzetes munkavédelmi oktatására és az ismétlődő oktatásokon tesztírásokkal győződtek meg az ismeretek elsajátításáról. A biológiai tényezővel való expozíció lehetőségét a zárt technológia miatt a lehető legalacsonyabb szintre csökkentették. A kockázatértékeléseikben részletesen kitértek minden biológiai kóroki tényező becslésére, melyet az évenként esedékes becsléseken túl a megváltozott körülmények miatt soron kívül újra meghatároztak ez évben. 11
2.) Baromfitartó telephelyen a munkáltató a biológiai kóroki tényezőkkel való érintkezést a legalacsonyabb szintre csökkentette, olyan technológia alkalmazásával, amely emberi munkaerőt nem igényel. Kivételt képez a baromfi ólak almozása, amely még nem gépesíthető. Egyebekben minden folyamatot számítógép vezérel (etetés, itatás, felügyelet, monitoros megfigyelés, automata súlymérés, test tömeggyarapodás figyelemmel kísérése stb.). 3.) Állatklinika: megfelelő egyéni védelem a biológiai kóroki tényezőkkel szemben 12
4.) Biológiai veszélyre figyelmeztető tábla a szennyvíztelep kerítésénél 5.) Veszélyes (fertőző) hulladékok összegyűjtése a mikrobiológiai laboratóriumban 13
Negatív példák: 1.) Egy szennyvíztisztító telepen konténerből kialakított öltözőben volt elhelyezve az étkező asztal, külön étkező helyiség nem volt a dolgozók számára biztosítva. A munkáltató a telephelyre vonatkozó biológiai kockázatbecsléssel nem rendelkezett. A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok írásos rendjét a munkáltató nem készítette el, a védőoltásra kötelezett munkaköröket nem határozta meg. Az egyéni védőeszköz juttatás írásos rendjét a munkáltató nem készítette el. A műszaki vezető nyilatkozata szerint a dolgozók munkavédelmi oktatása megtörtént, de annak dokumentumát nem tudták bemutatni. A szennyvízkezelés során felhasznált vegyi anyagokról (pl.: vas-iii-klorid, polielektrolit) kémiai kockázatértékeléssel nem rendelkeztek. A telephelyen nem voltak biztosítva az elsősegélynyújtás feltételei (felszerelés, képzett személy, elsősegélynyújtó hely). 2.) Szennyes ruha tárolás, mint biológiai veszélyforrás egy szociális otthonban 14
3.) Egy sertéstartó telepen az elhullott állatok tetemei, a jelentős mennyiségű trágyalé a biológiai kockázatok lehetőségét hordozzák. 4.) Egy szennyvíztisztító telepen az előkezelőből leválasztották a vízben nem oldódó mechanikai szennyeződéseket. Ezeket konténerekben gyűjtik, azonban a száradó szennyeződések szétszóródásának megakadályozását nem biztosították. 15
5.) Karbantartó műhelyben étkezőhely került kialakításra. 16