2012. április 14. 1
Dologi jog - tulajdonjog A dologi jog valamely vagyontárgyon (dolog) fennálló jogokat foglalja magában, ezáltal meghatározza a társadalom vagyoni berendezkedését Dologi jogi jogviszonyok abszolút szerkezetűek, negatív tartalmúak A legteljesebb dologi jog a tulajdonjog A Ptk. a témakört Tulajdonjog elnevezés alatt tárgyalja A dologi jog területei: Tulajdonjog Birtokjog Idegen dologbeli jogok korlátolt dologi jogok. Pl.: zálogjogok, telki szolgalom, haszonélvezet, használat, földhasználat, közérdekű használati jog Közös tulajdon A tulajdonjog tárgya a dolog Dolognak minősül: Minden birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog tárgya lehet: Birtokba vehető és így tulajdonjog tárgya lehet, mert fizikailag lehetséges; Birtokba vehető és tulajdonjog tárgya lehet, mert jogilag megengedett. Rendhagyó dolgok : pénz, értékpapír, a dolog módjára hasznosítható természeti erők. Ezek értékét, jelentőségét nem testi tárgyi mivoltuk adja, hanem az általuk megtestesített érték. Pl.: napfény, szél, víz, villamos energia. 2
A dolgok osztályozása A jogi értelemben vett dolgokat a jogtudomány osztályozza, csoportosítja különböző szempontok alapján. A dolgok osztályozása Természeti tulajdonságuk szerint Forgalomképességük szerint A dologkapcsolatok szerint A dolgok természeti tulajdonságuk szerint I. Ingók és ingatlanok: Ingók: azon dolgok, amelyek állaguk sérelme nélkül egyik helyről a másikra áttehetők. Ingatlanok: amelyek nem ingók. (Pl.: lakás, termőföld stb.) A csoportosítás jelentősége: a jogi szabályozás sokkal nagyobb figyelmet fordít az ingatlanokra. Több előírás, kötöttség, korlátozás jelentkezik. Elhasználható és elhasználhatatlan dolgok: Elhasználható: amelyek rendeltetésszerű használata abban áll, hogy részben vagy egészben elhasználják, elfogyasztják, állagában a használat során megsemmisül. Pl.: kenyér, bor, orvosság Elhasználhatatlan: amely nem. Pl.: termőföld, ékszer. 3
A dolgok természeti tulajdonságuk szerint II. Helyettesíthető vagy helyettesíthetetlen: Helyettesíthető: amelyek a forgalomban szám, mérték, súly szerint szerepelnek. Pl.: búza, szövet, pénz. Helyettesíthetetlen: valamely dolog megjelöléséhez egyedi körülírás szükséges. Pl.: ékszer, autó stb. Élő és élettelen: Probléma: az élővilág, az állatok és növények dolognak minősülnek? Tulajdonjog tárgyai lehetnek: de a dologi jog szabályait ezekre csak élőlény mivoltuknak megfelelően lehet alkalmazni. Pl.: állatkínzás, állatkísérletek stb. A dolgok forgalomképességük szerint Forgalomképtelen dolgok: Birtokba vehető dolgok, tulajdonjog tárgyai, ám a törvény szerint forgalomképtelenek Pl.: föld méhének kincsei (ásványi anyagok, geotermikus energia); országos közutak, vasutak stb. Ezek kizárólag az állam tulajdonában állhatnak. A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. Korlátozottan forgalomképesek: A jogalkotó csupán korlátozza a forgalomképességüket. Pl.: egyes kulturális javaknál a dolog forgalomba hozatalához állami szerv, hatóság stb. előzetes engedélye vagy hozzájárulása szükséges. Forgalomképes: A jogszabályi kereteken belül szabadon forgalomba hozható. 4
Dolgok a dologkapcsolatok szerint A dolgok között olyan kapcsolatok létesülhetnek, hogy az egyik dolog jogi sorsában a másik dolog többé-kevésbé osztozik. Fődolog: amelyik a másik dolog jogi sorsát meghatározza. Mellékdolog: amely osztozik a fődolog jogi sorsában. Azaz a dologkapcsolat a dolgok közötti jogi kapcsolatokra utal. Dologkapcsolatok I. Alkotórész: A dolog tulajdonjoga kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Pl.: az autó kereke, házba beépített gerenda, fürdőkád. Azaz az alkotórészre kiterjed a fődolog tulajdonjoga. Tartozék: Olyan mellékdolog, amely nem alkotórész ugyan, de a fődolog rendeltetésszerű használatához vagy az épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti. Pl.: a csónak evezőlapátja A fődolog tulajdonjoga a tartozékra csak kétség esetén (a felek ellenkező megállapodása hiányában) terjed ki. Pl.: ingatlan adásvételi szerződés 5
Dologkapcsolatok II. A vagyon Vagyon: a meghatározott jogalanyt megillető, pénzben kifejezhető jogok és kötelezettségek összessége. A vagyon részei: Aktívák: jogok Passzívák: kötelezettségek. Tiszta vagyon : a vagyont alkotó aktívák és a passzívák különbözete. Aktív vagyon: ha a jogosultságok vannak túlsúlyban Passzív vagyon: a kötelezettségek vannak túlsúlyban. 6
A tulajdon fogalma A tulajdon a legteljesebb, legfontosabb, saját jogon fennálló dologi jog. A tulajdon az emberiséggel egyidős. A tulajdon egy társadalmi intézmény, a tulajdonjog viszont jogintézmény: az állam elismerte és a jog eszközével mindenkivel szemben védelemben részesítette a tulajdont. A dolog feletti kizárólagos és a jog által védett uralmat jelenti. 7
A tulajdonjogviszony alanyai A tulajdonjog alanya lehet bármely személy, azaz: az emberek a jogi személyek és az állam is. A személyek jogképessége magában foglalja azt a jogot is, hogy tulajdonjogviszonyok alanyai lehessenek. Egyéni tulajdon: a tulajdonjogviszony alanya egyetlen természetes személy. Közös tulajdon: a tulajdonjog alanyának pozíciójában több személy (de nem szervezetként!!!) áll. A tulajdonjogviszony tárgya és tartalma A tulajdonjogviszony tárgyai: Közvetlen tárgya: az emberi magatartás, amelyet a tulajdonos az uralma alatt álló dolgokra nézve kifejthet ill. köteles kifejteni. Közvetett tárgya: a dolog. A tulajdonjogviszony tartalma: A tulajdonost megillető jogok és kötelezettségek összessége. A tulajdonos jogai (ún. tulajdonosi triász): Birtoklás Használat és hasznok szedésének joga Rendelkezés. BIHAR A tulajdonos kötelezettségei: terhek, kárveszély viselése és a szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége. 8
A tulajdonost megillető jogok I. Birtoklás és birtokvédelem: a tulajdonosnak joga van a dolgot hatalmában tartani és a birtokvédelem eszközeivel élni. Birtok: tényleges hatalom egy dolog felett. Használat és hasznok szedése: a tulajdonos jogosult a dolgot a maga és családja szükségleteinek kielégítése érdekében (fogyasztásra), árutermelés céljára vagy egyéb célokra felhasználni. De: bizonyos dolgok esetén törvény hasznosítási kötelezettséget ír elő: pl.: termőföldet művelni kell. A tulajdonos jogosult a dologból folyó hasznokat szedni, azt másnak át is engedheti. A tulajdonost megillető jogok II. A rendelkezési jog elvontabb részjogosítvány, ami alapján a tulajdonos jogosult: A dolog birtokát másnak átengedni A használat jogát másnak átengedni A hasznok szedésének jogát másnak átengedni A dolgot biztosítékul adni vagy más módon megterhelni A dolog tulajdonjogát másra átruházni és A dolog tulajdonjogával felhagyni. (Kivéve: az ingatlan tulajdonjogával nem lehet felhagyni.) Azaz: a tulajdonos a dologra nézve polgári jogviszonyokat létesíthet, illetve a tulajdonjogot megszüntetheti. 9
A tulajdonos kötelezettségei A tulajdonos viseli a dologgal járó azon terheket, amelyek viselésére jogszabály vagy megállapodás mást nem kötelez. Ráfordítások, kiadások Közterhek Kárveszély viselése: a tulajdonos viseli a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. A tulajdonos köteles tűrni, hogy szükséghelyzetben a dolgot a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak. Szükséghelyzet: másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlen veszély fenyegeti és ez a veszély másként nem elhárítható. De: kártalanítást követelhet a tulajdonostól. Ha más vagyonát fenyegeti veszély: csak akkor köteles viselni a tulajdonos, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. 10
A tulajdonjog korlátozásai általában A tulajdonjogból eredő részjogosítványok nem gyakorolhatók minden korlátozás nélkül. Magánjogi korlátozások: más meghatározott személyek érdekeit szolgálják a korlátozások. Szomszédjogok és a túlépítés: ingatlanokhoz kapcsolódik. Elidegenítési terhelési tilalom. Közjogi korlátozások: ezen korlátozások mögött a közérdek húzódik meg. Tulajdonszerzési korlátozások (termőföld megszerzése) A birtoklás korlátozása (fegyverhasználat) Hasznosítás, használat jogának korlátozása (művelési kötelezettség) A rendelkezési jog korlátozása A kisajátítás. I. Elidegenítési és terhelési tilalom Keletkezés Jogszabály Hatósági, bírósági határozat Szerződés Abszolút hatályú jogszabállyal, határozattal alapított Mindenkivel szemben hatályos Senki nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a létéről Relatív hatályú Szerződéssel keletkezik Csak a szerződést kötő felek jogviszonyában hatályos A relatív hatályú átfordul abszolút hatályúvá Rendelkezés ellenérték nélkül történik Rendelkezésre jogot alapító rosszhiszemű volt Ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték 11
II. A szomszédjog általános szabálya Ptk. 100. A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A sérelmet szenvedett fél követelheti: Az abbahagyást ha ismétlődéstől tartani lehet, akkor a jövőre vonatkozó eltiltást esetleges kárának megtérítését. A szomszédjog szabályai diszpozitív jellegűek. A felek ettől megállapodással eltérhetnek, valamint eltérően rendelkezhet törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet. A szomszédjog néhány nevesített esete a Ptk.-ban Földtámasz joga Áthajló ágak, gyökerek, áthulló gyümölcs joga Szomszédos földre belépés és használat joga Kerítés joga Határvonalon álló fa, bokor és annak gyümölcse Tilosban talált állat visszatartására való jog 12
A földtámasz joga A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék. Ha a szomszéd a másik telek határán fekvő épület alapja mellett közvetlenül pincét létesít, alapot ás vagy más okból földkiemelést végez, köteles a kiásott föld helyett más alátámasztást létesíteni. A támaszbiztosítás mértéke az ingatlan nagyságához és jellegéhez igazodik. Áthajló ágak, gyökerek A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el. Az áthajló ágak és az átnyúló gyökerek tulajdonjoga a fa tulajdonosát illeti meg. Ha közterületre hajlik át a fa ága, és oda hullik le annak gyümölcse, bárki felszedheti a gyümölcsöket, ha a tulajdonos nem szedte fel. 13
Szomszédos földre való belépés és használat joga Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni. A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. A kerítés joga Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak. A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. 14
Határvonalon álló fa vagy bokor gyümölcse A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik. Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el. Tilosban talált állat visszatartására való jog A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti. A föld használója az állatot ezen idő alatt köteles megfelelően gondozni, táplálékkal ellátni stb. Ha az állat tulajdonosa méltányos határidőn belül az állatot nem veszi át, illetőleg az okozott kárt nem téríti meg, a szomszéd az állatot értékesítheti vagy felhasználhatja. Ha a tulajdonos a kirepült méhrajt két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. 15
III. A túlépítés fogalma Túlépítésről akkor beszélünk, ha a tulajdonos földjének határain túl építkezett. Azaz az épület egy része a tulajdonos saját telkén van, a másik része a szomszéd telekre nyúlik át. Telek I. Ház Telek II. A túlépítés jogkövetkezményei A túlépítés jogkövetkezményei annak függvényében alakulnak, hogy a túlépítő jó- vagy rosszhiszemű volt. Jóhiszeműség esetén: a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást, a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, vagy az egész földet vásárolja meg. Rosszhiszeműség esetén, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd az előbbieken túl - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy az épületet bontsa le, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. 16
A tulajdonjog védelmének eszközei Jogos önhatalom Tulajdoni per Tulajdonjog háborítatlanságát védő per Ingatlan-nyilvántartási igény Bejegyzési igény Törlési igény Kiigazítási igény Igényper 17
A jogos önhatalom A tulajdonos a birtoka ellen irányuló jogtalan támadást a birtok megvédéséhez szükséges mértékben önhatalommal is elháríthatja. A jogrendszer általában tiltja az önbíráskodást, a törvényben biztosított jogok védelmét bírói útra tereli. Ha az önhatalom a tulajdonából kikerült dolog visszaszerzésére irányul, akkor lehet fellépni önhatalommal, ha: más birtokvédelmi eszköz nem vehető igénybe vagy az olyan időveszteséggel járna, amely a birtokvédelmet meghiúsítaná. Az önhatalom a tulajdon védelme érdekében azt is megilleti, aki nem tulajdonos, de más jogcímen jogosult a dolog birtokban tartására, használatára, hasznainak szedésére. Tulajdoni per A tulajdoni per (rei vindicatio) arra irányul, hogy a dolog birtokából kivetett tulajdonos tulajdonjogát állapítsák meg a jogtalan birtoklóval szemben. A tulajdonos két dolgot kérhet: a birtokos hagyjon fel a dolog jogtalan birtoklásával, valamint helyezzék vissza a tulajdonost a dolog birtokába. A felperesnek (tulajdonos) bizonyítania kell tulajdonjogát, illetve annak szerzésmódját, valamint azt, hogy az alperes (birtokos) birtokolja az adott dolgot. Az alperes hivatkozhat arra, hogy a felperes tulajdonjoga megszűnt, vagy ő egyáltalán nincs a dolog birtokában, illetve jogosan birtokolja a dolgot (pl. zálogtulajdonos). 18
A tulajdonháborítás megszüntetése iránti per Tulajdonháborítás megszüntetése iránti per akkor indítható, amikor a tulajdonjog zavartalan gyakorlását jogtalan beavatkozás gátolja meg. A tulajdonosnak, mint felperesnek kell bizonyítania a dolgon tulajdonjoga fennállását, valamint az alperes tulajdonjog gyakorlását zavaró magatartását. A per célja: a zavaró magatartás, hatás megszüntetése, a jövőre nézve a jogsértő magatartástól eltiltás, az okozott kár megtérítése. Igényper Végrehajtás során lefoglalt ingó vagyontárgyak esetében az a személy, akinek dolgait a végrehajtással sújtott adóssal együtt lefoglalták, tulajdonjoga alapján igényt tarthat vagyontárgyaira. Ennek során a végrehajtást kérő ellen igénypert indít, vagyontárgyainak foglalás alóli feloldása és kiadása iránt. Nem tarthat igényt a lefoglalt vagyontárgyaira az a személy, aki az adóssal egy sorban felel a tartozásért. 19
A tulajdonjog megszerzése és megszűnése Tulajdonszerzés: (tág értelemben) valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre, azaz az adott birtokba vehető dolog fölött tulajdonosi hatalom keletkezik. Tulajdonjog megszerzése: csak azokon a módokon lehet, amelyeket a törvény kifejezetten elismer és szabályoz. A polgári jogban lényeges különbség van az ingatlanok és az ingók szerzésmódjai között. 20
Az ingók tulajdonjogának szerzésmódjai Az ingók tulajdonjogának szerzésmódjai: Hatósági határozat vagy árverés Elbirtoklás Eredeti Gazdátlan javak elsajátítása szerzésmódok Találás Átruházás A termékek, termények és a szaporulat elsajátítása Vadak és halak tulajdonjogának megszerzése Feldolgozás Egyesítés Öröklés. Származékos szerzésmód Az elbirtoklás Elbirtoklás: elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát az, aki az ingó dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. Azaz: a birtoklás tényleges állapota az idő múlásával jogállapottá változik. De: aki bűncselekménnyel vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, az nem szerez elbirtoklással tulajdont. Az elbirtoklás általános feltételei: Az elbirtoklási idő eltelt Az elbirtokló a dolgot sajátjaként birtokolja, azaz nem haszonélvezőként vagy más jogcímen. 21
Az elbirtoklás II. Az elbirtoklási idő: a dolog birtokbavételétől számított 10 év. De: a birtoklási időnek szakadatlannak kell lennie. Az elbirtoklási idő nyugvása és megszakadása: Nyugszik az elbirtoklási idő, ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolja. Ekkor a nyugvást eredményező akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Megszakad az elbirtoklási idő: A tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul; A tulajdonos a dologgal rendelkezik A birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetve egy éven belül nem kéri a bíróságtól, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. Gazdátlan javak elsajátítása Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Azaz: A dolog korábban még senkinek a tulajdonában nem állt vagy A tulajdonosa felhagyott a tulajdonnal (szándékosan elhagyta). Általában az erdőn-mezőn termő gyümölcsök, gombák, kisebb állatfajták (pl.: lepkefélék, éti csiga), amelyek nem minősülnek vadnak. (A vadak az állam tulajdonában állnak.) 22
A találás I. Találás: olyan dolog birtokbavétele, amely bár másnak a tulajdonában áll, ám senkinek nincs a birtokában. A találás csak bizonyos feltételek mellett vezet tulajdonszerzésre: A találó mindent megtett, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa; és A tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. A találás II. Mi a teendő, ha valaki talál egy dolgot? Ha a dolog tulajdonosát ismeri, köteles a dolgot annak vagy más átvételre jogosult személynek átadni. Ha a tulajdonos ismeretlen: a találó köteles a dolgot a polgármesteri hivatalba beszolgáltatni és nyilatkozni, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A hivatal a dolgot 3 hónapon át őrzi. Ha a dologért nem jelentkezett 3 hónap alatt a tulajdonosa, a dolgot kívánságára kiadják a találónak. A tulajdonjogot a találó egy év elteltével megszerzi, ha a tulajdonos nem jelentkezett. A találó a dolgot az egy éves határidő leteltéig állagának sérelme nélkül használhatja, de nem jogosult a dolgot elidegeníteni, megterhelni és nem jogosult a használatot átengedni. 23
Kivétel a találás alól I. Ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali vagy más épületben, vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találják. Ekkor tehát a találó semmiképp nem szerez tulajdonjogot. Ekkor a hivatal vagy a vállalat a dolgot 3 hónapi őrizet után értékesítheti: a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. Kivétel a találás alól: a kincslelet Kincslelet: olyan értékes és rejtett dolog találása, amelynek tulajdonosát kideríteni már nem lehet. Ha valaki olyan értékes dolgot talál, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át, ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. Ha a kincslelet muzeális vagy műemléki értékű, annak tulajdonjoga az államot illeti. 24
Átruházás Ingó dolgok leggyakrabban átruházás útján kerülnek a szerző fél tulajdonába. Átruházással ha törvény kivételt nem tesz csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Átadás: a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. Nemo plus juris elve Tulajdonjogot főszabály szerint csak tulajdonostól lehet szerezni ingók átruházás útján történő megszerzésénél. Vannak azonban kivételek, mert a jóhiszeműség elve áttöri 3 esetben a főszabályt. Így nem tulajdonostól is lehet szerezni: Kereskedelmi forgalomban a jóhiszemű vevő akkor is tulajdont szerez, ha az eladó, kereskedő nem volt tulajdonos. (forgalom biztonsága+jóhiszeműség) Kereskedelmi forgalmon kívül, aki jóhiszeműen ellenérték/ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg a tulajdonjogot, akire a dolgot a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban 1 éven belül visszavásárolhatja a dolgot. Pénz vagy bemutatóra szóló értékpapír. Ezeknél a dolgoknál az szerzi meg a tulajdonjogot, akinél van, akkor is ha nem tulajdonostól szerezte. 25
Öröklés Az örökös az örökhagyó halála pillanatában megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek a halál időpontjában az örökhagyó tulajdonában állottak és a hagyatékhoz tartoznak. Az ingatlanok tulajdonjogának szerzésmódjai Az ingatlanok tulajdonjogának szerzésmódjai: Hatósági határozat és árverés Elbirtoklás Kisajátítás Átruházás Növedék Beépítés Ráépítés Öröklés. Eredeti szerzésmódok Származékos szerzésmódok 26
Ingatlan-nyilvántartás alapelvei Közhitelesség elve: az ing.-nyilvántartás hitelesen tanúsítja az ott bejegyzett adatok, jogok és kötelezettségek fennállását. Bejegyzés elve: a bejegyzések az ing.-nyilvántartásba 2 féle hatállyal történhetnek: Konstitutív hatállyal: valamely jog megszerzése a bejegyzéshez kötött. A bejegyzés tehát jogviszonyt keletkeztet, módosít vagy megszüntet. Pl.: adásvétel, csere, ajándékozás Deklaratív hatállyal: a bejegyzés csak tanúsítja a megszerzett jogot. Pl.: elbirtoklás Nyilvánosság elve: az ing.nyilv.-ba bárki betekinthet, feljegyzést, másolatot készíthet. Ingatlan-nyilvántartás alapelvei II. Okirati elv: az ing.nyilv.-ba bejegyezni, módosítani, megszüntetni csak közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal lehet. Rangsor elve: Azt mutatja meg, hogy különböző időpontokban keletkezett ing.nyilv. Bejegyzések esetén melyiket kell figyelembe venni. Egymást kizáró jogosultságok esetén a későbbit kell figyelembe venni. Pl.: tulajdonjog Egymással összefüggő jogosultságok esetén a korábbit kell figyelembe venni. Pl.: zálogjogok Egyediség elve: az ing.nyilv.-ba minden ingatlan be van jegyezve, egyedileg meg van határozva. Pl.: helyrajzi szám 27
Elbirtoklás Különbség az ingó dolgok elbirtoklásához képest: 15 év az elbirtoklási idő Ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésmód (ha nem jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba, jóhiszemű ellenérték fejében szerző féllel szemben nem hivatkozhat tulajdonjogára). Kisajátítás Csak törvényben meghatározott okból (nyomós közérdek) állam, önkormányzat élhet vele Azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett (akár cseretelek is lehet, nem csupán pénz) ultima ratio jelleg: a kisajátítás végső eszköz előtte meg kell próbálni az ingatlan tulajdonjogát más eszközökkel megszerezni (pl. adásvétel) 28
Átruházás eltérő szabályai Többszöri eladás esete: Ingatlan tulajdonjogát nem lehet nem tulajdonostól szerezni. Az szerez tulajdont többszöri eladás esetén, aki jóhiszeműen először birtokba lépett = Jogcímmel megerősített birtok védelme. Ha nincs ilyen, akkor dátum szerinti első vevő szerez tulajdonjogot, kivéve, ha a későbbi szerzőnek a tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték. (Jogszabály alapján elvileg 30 nap van a szerződés földhivatalhoz történő benyújtására.) Növedék A föld tulajdonosa megszerzi mindannak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé. Kizárólag ingatlanoknál beszélhetünk róla. Sajátos esete az alkotórésznek. Szabályait nem lehet alkalmazni például termékre, terményre, szaporulatra, ha jogviszony alapján mást illet. 29
Beépítés Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, megszerzi az anyag tulajdonjogát, azonban köteles az anyag értékét megtéríteni. Nincs jelentősége, hogy a beépítő jó- vagy rosszhiszeműen járt el. Ráépítés Ha valaki anélkül, hogy jogosult lenne arra idegen földre épít, ráépítésről beszélünk. Főszabály, hogy az épület tulajdonjogát a föld tulajdonosa szerzi meg, azonban meg kell térítenie a gazdagodást. Ilyenkor azt is kérheti a földtulajdonos, hogy a ráépítő vásárolja meg a földet. A ráépítő szerzi meg a földnek a tulajdonjogát, ha az épület értéke lényegesen meghaladja a föld értékét. A földtulajdonos azonban kérheti, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezze meg, a földön pedig földhasználati jog illesse meg. Közös tulajdon keletkezik akkor, ha a földön már állt épület, vagy ha valaki a más tulajdonában álló épületet bővíti, ahhoz hozzáépít, vagy azt átépíti (szerkezetileg átalakul az addigi épület). Nem lehet a ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha rosszhiszemű volt, vagy a föld tulajdonosa olyan időben tiltakozott, amikor az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. A ráépítésre egyebekben a túlépítés szabályait kell alkalmazni. Ez alapján a bíróság nem alkalmazhat olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik. 30
Gyakorlat Jogesetek Joggal való visszaélésnek minősülnek-e a következő magatartások Társasházban a tulajdonostársak a közös használatú helyiségek használatáról szótöbbséggel határoznak. A közös tulajdonban álló kertet néhány tulajdonostárs részben virágoskertté szeretné átalakítani. Ehhez azonban a többség nem járul hozzá, mert nekik nem tetszik a virágoskert ötlete. Gázvezetéket húz be a közös tulajdonú udvarra az emeleti lakó. A vezeték bekötéséhez az építési hatóság kiküldi az alsó lakónak a terveket beleegyezésre. Az alsó lakó nem egyezik bele, mondván: nem akarja, hogy a munka ideje alatt rendetlenség legyen az udvaron. A felső szomszéd erkélyt szeretne építeni. Az építési hatóság kiküldi az alsó szomszédnak a terveket jóváhagyásra. Az alsó szomszéd nem adja hozzájárulását, mert a tervezett erkély alatt van a legnagyobb ablaka, mely a nappalit világítja meg, és a ház fekvése miatt a kiugró erkély miatt jelentősen sötétebb lenne a nappali. A Magyar Állam az M6-os autópálya nyomvonalát úgy határozza meg, hogy az keresztezi felperesünk telkét. Az Állam felajánlja a telektulajdonosnak, hogy megvásárolja tőle a telket piaci áron. A felperes nem akarja eladni, erre az állam egy közigazgatási határozattal kisajátítja, és kártalanítást fizet a felperesnek. 31
Felróható-e a magatartása a jogesetben szereplő feleknek? 1. Géza a kocsmában iszik, mikor Pista elkezdi sértegetni, többek között édesanyja felemlegetésével és szidalmazásával. Géza a félig teli sörösüveget hozzávágja Pistához. 2. Géza látja, hogy Pista a Berettyóban fuldokol. Géza nem tud úszni, így tárcsázza a mentőket. Mire a mentők kiérnek, Pista megfullad. 3. Hivatkozhat-e a másik felróható magatartására Géza a következő esetben? Lásd 1. eset + Pista betöri az orrát Gézának. Biztatási kárnak minősülnek-e a következő magatartások? Géza az Allianz Biztosító Rt-vel vagyonbiztosítási szerződést kötött 3 éves időtartamra. A szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a biztosító havonta csekket küld Gézának, aki a kézhezvételtől 15 napon postán fizeti be a biztosítási díjat. A 3. év lejárta után is kiküldte a biztosító a csekket Gézának, aki azt befizette. 13 hónappal a szerződés lejárta után észlelte a biztosító, hogy Géza szerződése lejárt, ezért visszafizette Gézának a 13 havi biztosító díjat, mint túlfizetést. Géza azonban késedelmi kamatot is kért a biztosítótól, hiszen az 13 hónapig használta a pénzét, mely nem illette meg, és az infláció következtében az a 13 havi díj már kevesebbet ér, mint 13 hónappal ezelőtt. Géza 2000 darab csirkét nevelt. Négy napos hétvége közelgett, így 5 nappal az ünnep előtt, Géza elment a helyi takarmányboltba, hogy megrendelje a csirkék 4 napi takarmányozásához szükséges mennyiséget előre, hiszen a bolt is 4 napig zárva lesz majd. A bolt vezetője felvette a rendelést, és azt mondta: 2 nap múlva megérkezik az extra adag takarmány. Géza 2 nap múlva visszament, amikor a boltvezető adminisztrációs problémákra hivatkozott, de biztosította Gézát arról, hogy 2 nap, és megérkezik a táp. Az ünnep előtti utolsó munkanapon még mindig nem volt táp, így Géza egy másik forrásból szerezte be a takarmányt 25%-kal drágábban, mint ahogy azt eredetileg lekötötte a takarmánybolt vezetőjénél. Ezt a 25% többletet kéri a takarmánybolton, mint kárt. 32
Jogesetek jogképesség Kovács István végrendeletében örökösnek nevezte a szomszéd lány még meg nem született, de a végrendelet megtételekor már megfogant magzatát. Pár nappal a végrendelet megírása után Kovács István meghalt. A szomszéd lány három héttel később fiúgyermeket hozott a világra, aki azonban komplikációk miatt a szülést követően 22 órával elhalálozott. Kovács István gyermekei vitatták, hogy a szomszéd lány alig néhány órát élt gyermeke örökölhetett, hiszen szerintük nem volt jogképes. Megörökölte-e a végrendeletben neki juttatott vagyont a csecsemő (indokolással)? Jogesetek jogképesség 2. Kiss Lajos 2002. június 5-én elköszönt feleségétől, majd elindult munkába. Többé nem jött haza, és a felkutatására tett kísérletek is eredménytelenül zárultak. A feleség 2007. szeptember 10-én kérte férje holtnak nyilvánítását a bíróságtól. Az eljárás során előkerült egy újság, amiben egy 2003. április 10-én tartott gyűlésről készült fényképen a tömegben kétséget kizáróan Kiss Lajos látható. A feleség véleménye szerint nincs akadálya a holtnak nyilvánításnak, hiszen 5 év úgy telt el, hogy Kiss Lajos életjelt adott volna magáról. Senkinek nem telefonált, nem írt, senkivel nem vette fel a kapcsolatot. Holtnak nyilvánítja-e a bíróság a feleség kérelme alapján Kiss Lajost (indokolással)? 33
Jogesetek jogképesség 3. Nagy Józsefet a bíróság a feleség kérelmére holtnak nyilvánította 2008. március 30-án kelt végzésével. A Nagy József tulajdonában lévő társasházi öröklakást a hagyatékátadó végzés szerint Nagy József fia, Károly örökölte. 2008. decemberében az özvegy új házasságot kötött. 2009. február 15-én Nagy József előkerült. Kiderült, hogy fogságban volt, mert belekeveredett egy fegyveres konfliktusba Afrikában. Megtalálta felesége asztalának fiókjában azt a levelét is, amit a fogságból küldött feleségének. A postai feljegyzés szerint a levelet a feleségnek 2008. januárjában kézbesítették. Visszakövetelheti-e Nagy József a lakást (eldöntendő)? Még mindig Nagy József feleségének tekinthető-e a vélt özvegy (eldöntendő)? Hogyan érintik az elévülést a következő cselekmények? (Nyugszik, megszakad, nem érinti) 1. Ügyvéd levélben felszólítja az adóst, hogy képviseltjének a tartozását fizesse meg. 2. A jogosult Afrikában szafarin vesz részt 5 hónapig. 3. A jogosult autóbalesete miatt 3 hónapig intenzív osztályon fekszik. 4. A felek egyezséget kötnek. 5. A jogosult telefonon felhívja az adóst, hogy adja meg a tartozását. A beszélgetést rögzíti diktafonnal. 6. A jogosult szabadságvesztés büntetését tölti. 34
Jogeset cselekvőképesség 1 András részegen a kocsmában eladja Zoltánnak nemrég vásárolt Opel márkájú autóját. Másnap reggel Zoltán megjelenik András házánál az autóért, de András nem emlékszik semmire az előző estéből, mert még mindig másnapos. Érvényesen létrejötte az adásvételi szerződés András és Zoltán között? Változtatna-e a helyzeten, ha az autó adásvételében már a közös italozás előtt megállapodtak volna? Jogesetek cselekvőképesség 2 Károly a 16. születésnapi party-n rég nem látott nagybátyjának eladja azt a nagy értékű festményt, amit 3 évvel korábban kapott nagymamájától. A festmény értéke 3 millió Ft. Az ügyletet a szülinapi buli alatt egy szobába elvonulva kötötték meg. Másnap Károly apukája hívja a nagybácsit, hogy mivel a gyerek korlátozottan cselekvőképes, így a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül nem köthetett volna a festményre vonatkozóan adásvételi szerződést. Létrejött-e a szerződés(indokolással)? 35
Köszönöm a figyelmet! Dr. Zoványi Nikolett PhD. hallgató Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék nikolett.zovanyi@gmail.com http://jog.unideb.hu 36