Kitöltési útmutató Az adózás rendjérõl szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban Art.) 23. (6) bekezdésében foglaltak alapján az elõtársaságoknak azokról az adókról és járulékokról, amelyeknél az adó megállapítási idõszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett idõszakról a cégbejegyzésrõl, vagy a cégbe-jegyzési kérelem elutasításáról, illetõleg az eljárás megszüntetésérõl hozott végzés jogerõre emelkedésétõl számított 30 napon belül kell a bevallást benyújtaniuk. A határidõig benyújtani elmulasztott bevallást is ezen a nyomtatványon lehet pótolni legkésõbb a tárgyévet követõ év (2003.) január 31-éig. A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási idõszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. A borítólapon ügyintézõként annak a személynek a nevét kell feltüntetni, aki a bevallást összeállította és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. (Ha a bevallást külsõ cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette, és a bevallás javításába bevonható, ügyintézõként az õ adatait kérjük közölni. A bevallást ez esetben is az adózónak kell aláírnia.) Lehetõség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett az Art. 76. (2) bekezdésében meghatározott képviselõje, meghatalmazottja írja alá. A bevallást, ha meghatalmazott írja alá a meghatalmazást csatolnia kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a kódkockában jelölje X-szel. A meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás idõpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó adatait. Eszerint meghatalmazott esetén: ha a meghatalmazott nem magánszemély, a meghatalmazott nevét, székhelyét, adószámát, továbbá a ténylegesen eljáró magánszemély nevét, lakcímét, adószámát, adóazonosító jelét, vagy születési helyét, idejét, anyja nevét, külföldi állampolgár esetén útlevélszámát, ha a meghatalmazott magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is), a meghatalmazott nevét, lakcímét (egyéni vállalkozó esetén székhelyét, ennek hiányában telephelyét) adószámát, adóazonosító jelét, vagy születési helyét, idejét, anyja nevét, külföldi állampolgár esetén útlevélszámát. Meghatalmazó esetén: A meghatalmazó nevét, székhelyét, adószámát, a meghatalmazást kiállító képviseletre jogosult nevét, továbbá születési helyét, idejét, anyja nevét, vagy adószámát, illetve ha ilyennel nem rendelkezik, adóazonosító jelét, adóazonosító jellel nem rendelkezõ külföldi állampolgár esetén útlevélszámát. Amennyiben az adózó él azzal a lehetõséggel, hogy adóbevallási adótanácsadóval, adószakértõvel ellenjegyezteti, úgy az ellenjegyzõ kért adatait a borítólapon kérjük feltüntetni. Az ellenjegyzésre jogosult, ha nem rendelkezik adószámmal, a magánszemély 10 pozíciós adóazonosító jelét balra zártan kérjük szerepeltetni. A bevallásba az adatokat az elõnyomott ezer forint szöveg figyelembevételével, ezer forintra kerekítve kell bejegyezni, a kerekítést az általános szabályok szerint (499 forintig, lefelé, 500 forinttól felfelé) kell elvégezni. Például: 335 425 forint esetén a beírandó összeg (figyelemmel az elõnyomott ezer forint összegre) 335. A járulékokra vonatkozó általános tudnivalók A biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl, a járulékok mértékérõl stb., a többszörösen módosított társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.), valamint a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezik. A Tbj. szerinti néhány fogalom ismertetése és jogszabályi helye: Ki minõsül foglalkoztatónak (Tbj. 4. a) pont) Ki minõsül biztosítottnak (Tbj. 5. ) Kire nem terjed ki a biztosítás (Tbj. 11. ) Járulékalapot képezõ jövedelem (Tbj. 4. k) pont) Járulékalapot nem képezõ jövedelem (Tbj. 21. ) Milyen járulékok fizetésére kötelezett a foglalkoztató és a biztosított (Tbj. 18. ) A járulékok fajtái és mértéke (Tbj. 19. ) A foglalkoztató társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége (Tbj. 20. ) A biztosítottat terhelõ egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felsõ határa (Tbj. 24., 25/A., 31. ) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) járulékalapot képezõ jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, a biztosítottat terhelõ járulékot levonni, és a kiszámított járulékot az 3
A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) járulékalapot képezõ jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, a biztosítottat terhelõ járulékot levonni, és a kiszámított járulékot az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvényben meghatározottak szerint az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A társadalombiztosítási járulékot, melynek mértéke 2002. január 1-jétõl 29 százalék nem lehet egy sorban bevallani, azt meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 18, illetve az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11 százalékra. Hasonlóan elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért a levont 8 nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2), illetve a 3 százalék egészségbiztosítási járulék egy sorban történõ bevallása nem lehetséges. A járulékokat a járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak részére járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésére utólag is sor kerülhet, ugyanakkor a biztosított által fizetendõ járulék megállapítása szempontjából arra az évre (idõszakra) kell figyelembe venni, amelyre tekintettel azt kifizették. Pl.: Ha a biztosított számára 2001. évre vonatkozó járulékalapot képezõ jövedelem kerül kifizetésre 2002. év során, úgy a biztosított által fizetendõ ún. egyéni járulékok mértéke a 2002. évi szabályoknak megfelelõ (8+3%), ugyanakkor a nyugdíjjárulékot a 2001. évben érvényes legfeljebb napi 6 020 forintjárulékfizetési felsõ határ erejéig kell megfizetnie. A járulékokra vonatkozó sorok (15 26. sorig) kitöltésekor az összegeket úgy kell beírni, hogy a negatív ( ) elõjelet mindig közölni kell! [Ilyen eset elõfordulhat pl., a többletként levont nyugdíjjárulék elszámolásakor (visszaadásakor)]. A pozitív elõjelet kiírni nem kell! A biztosított által túlfizetett nyugdíjjárulék összegét a tárgyhavi elszámolásnál kell rendezni. Az egészségbiztosítási járuléknak az elõzõ évhez hasonlóan továbbra sincs felsõ határa. Abban az esetben, ha valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó (járulékalapot képezõ) jövedelem után felsõ határ nélkül 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizet, ha a foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Amennyiben a foglalkoztatás bármelyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képezõ juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. A nyugdíjjárulék (és magánnyugdíjpénztár tagja vonatkozásában a tagdíj) megfizetése esetében továbbra is érvényesül a járulékfizetési felsõ határ. Amennyiben valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék alapot képezõ jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíjpénztár tagja tagdíjat) köteles fizetni, legfeljebb azonban a járulékfizetési felsõ határig. Ezt a felsõ határt 2002. évre a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvény naptári napi 6 490 forint, egész évre számítva (365 6 490 =) 2 368 850 forint összegben határozta meg. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetõleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képezõ jövedelmeibõl a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a tagdíjat) levonni, amíg a biztosított nem igazolja, hogy a nyugdíjjárulék alapot képezõ juttatásai együttesen elérték a járulékfizetés felsõ határát. Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl a többszörösen módosított egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eht.) rendelkezik. Az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegû fizetési kötelezettség. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást az Eht. 2 4. -ai, míg a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eht. 6 7. -ai alapján kell bevallani és megfizetni. 2001. augusztus 17-tõl hatályos a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 73. -a, mely szerint az Szja.-törvény 69. -ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék esetében az egészségügyi hozzájárulás alapját a juttatásban részesülõ magánszemély illetõségétõl függetlenül kell megállapítani, azonban az Szja.-törvény 69. -ának (7) bekezdése rendelkezései szerint számított adómentes ösz-szeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. 01. sor: Levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVll. törvény (továbbiakban Szja. tv.) alapján, az adózó által foglalkoztatott alkalmazottak részére kifizetett személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont személyi jövedelemadó-elõleget, valamint az adózó által kifizetõként a személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont személyi jövedelemadó-elõleget és személyi jövedelemadót (forrásadót), és az adózót egyéb jogcímen terhelõ (például természetbeni juttatás, cégautó után) személyi jövedelemadót. 4
02. sor: Munkáltatóként levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve az adózó által foglalkoztatott alkalmazottak részére az Szja. tv. alapján kifizetett, személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl a munkáltató által levont személyi jövedelemadó-elõleget. 03. sor: Kifizetõként levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve a Szja. tv. alapján a magánszemély részére kifizetett személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl a kifizetõ által az árfolyamnyereségbõl levont személyi jövedelemadót, a természetbeni juttatás után fizetett 44%-os személyi jövedelemadót, a személygépkocsi-használat miatti személyi jövedelemadót (cégautó adót), az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettséget, valamint az egyéb, személyi jövedelemadó köteles jövedelembõl levont forrásadót, és az összevonandó jövedelembõl levont adóelõleget. Ebben a sorban negatív számot kizárólag abban az esetben lehet feltüntetni, ha a tényleges osztalék megállapított adója kevesebb, mint az osztalékelõleg kifizetésekor levont adó összege. 04. sor: Munkaadói járulék Ebben a sorban a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 79. -ával, valamint a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 75. -ával figyelemmel a 88. -ra módosított, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékkötelezettséget kell szerepeltetni. 05. sor: Munkavállalói járulék Ebben a sorban az 1995. évi CXXIV. törvény 13. -ával módosított, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41. -a alapján fizetendõ munkavállalói járulék kötelezettséget kell beállítani. 06. sor: Személygépkocsi fogyasztási adója Ebben a sorban kell feltüntetni többször legutóbb a 2001. évi LXXV. törvény 28. -ával módosított, a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló 1991. évi LXXVIII. törvény 1. számú mellékletében a 2/a., 2/b., 2/c. és a 2/d. sorszám alatt meghatározott személygépkocsi után megállapított nettó módon számított fogyasztási adó összegét. 07. sor: Egyéb termékek fogyasztási adója Ebben a sorban kell feltüntetni többször legutóbb a 2001. évi LXXV. törvény 28. -ával módosított, a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló az 1991. évi LXXVIII. törvény 1. számú mellékletében az 1. és a 3. sorszám alatt meghatározott termékek után megállapított nettó módon számított fogyasztási adó összegét. 08. sor: Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a gumiabroncsokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 09. sor: Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a csomagolóeszközöket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 10. sor: Hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a hûtõberendezéseket és hûtõközegeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 11. sor: Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül az akkumulátorokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 5
12. sor: Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott egyéb kõolajtermékeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 13. sor: Játékadó Ebben a sorban a többször legutóbb a 2001. évi LXXV. törvény 27. -ával módosított, a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerinti játékadót kell szerepeltetni. (Ez a sor nem tartalmazhatja a pénznyerõ automaták utáni havi bevallású játékadó-kötelezettséget, ezt a 0278. számú nyomtatványon kell bevallani, és a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó éves bevallású játékadót, amelyet a 02780. számú nyomtatványon kell bevallani.) 14. sor: Nemzeti kulturális járulék Ebben a sorban a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXL. törvény, valamint a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 55. -a alapján fizetendõ nemzeti kulturális járulékkötelezettség összegét kell szerepeltetni. A kivitelezõt terhelõ járulékalap megállapításának és megfizetésének módját, a részletes szabályait a 10/2001. (IV. 24.) NKÖM PM együttes rendelete szabályozza. Ebben a sorban negatív elõjellel kizárólag az építtetõ, illetve a kivitelezõ szerepeltethet a visszaigényelhetõ összeget a 2001. évi L. tv. 55. (6) (7) bekezdésében foglaltak miatt. 15. sor: Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ járulékok Számlaszám: 10032000-06056236 APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ bevételek beszedési számla Ebbe a sorba a 16. sortól a 20. sorig beírt számok összesített összegét kell feltüntetni. 16. sor: Foglalkoztatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (18%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj. 18 20., 22., 27 28. ). 17. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8%) Ebben a sorban a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem ide nem értve az Szja.-törvény 69. -a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított (kiszámított) nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjáruléka írható be, itt kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj. 18 20., 24 28., 31. ). 18. sor: Gyed, gyes után fizetett nyugdíjjárulék (8%) Ebbe a sorba kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyektõl levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni. Ebbe a sorba csak a társadalombiztosítási kifizetõhelyet mûködtetõ foglalkoztató írhat adatot (Tbj. 18 19., 26. ). 19. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (2%) Ebbe a sorba kizárólag a magánnyugdíjpénztár tagjáról levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj. 18 20., 24 28., 31. ). 20. sor: Gyed, gyes után fizetett nyugdíjjárulék (2%) Ezt a sort csak kifizetõhelyet mûködtetõ foglalkoztató töltheti ki. A díjban, segélyben részesülõ magánnyugdíjpénzári tagoktól levont nyugdíjjárulék összegét kell a sorba beírni (Tbj. 18 19., 26. ). 6
21. sor: Egészségbiztosítási Alapot megilletõ járulékok összesen Számlaszám: 10032000-06056229 APEH Egészségbiztosítási Alapot megilletõ bevételek beszedési számla Ebbe a sorba a 22-tõl 26. sorig beírt számok összesített adatát kell feltüntetni. 22. sor: Foglalkoztatót terhelõ egészségbiztosítási járulék (11%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj. 18-20., 22., 27 28. ). 23. sor: A szomszédos államokban élõ magyar biztosítottak után a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék (11%) Ebbe a sorba a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó a Magyar Köztársaság területén naptári évenként három hónapot meg nem haladó idõtartamban foglalkoztatott biztosítottak után a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni (R.15. ). 24. sor: Biztosított foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (3%) Ebbe a sorba a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem ide nem értve az Szja.-törvény 69. -a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított (kiszámított) egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont egészségbiztosítási járulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj. 18 20., 24 28., 31 32. ). 25. sor: A szomszédos államokban élõ magyar biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék (3%) Ebbe a sorba a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó a Magyar Köztársaság területén naptári évenként három hónapot meg nem haladó idõtartamban foglalkoztatott biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni (R.15. ). 26. sor: Társas vállalkozók baleseti járuléka (5%) Ebbe a sorba a társas vállalkozás, a kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ társas vállalkozó után, a személyes közremûködés alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét tünteti fel. A személyes közremûködés megszûnését követõen kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj. 36. ). 27. sor: Egészségügyi hozzájárulás (százalékos) Számlaszám: 10032000-06056212 APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni. 28. sor: Egészségügyi hozzájárulás (tételes) Számlaszám: 10032000-06056212 APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 223. -ával módosított Eht. alapján a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni, melynek összege havi 4 500 forint (naptári naponként 150 forint). 31. sor: Ellenõrzõ szám (01-tõl 30. sorig) Ez a sor kizárólag a kitöltött sorok ellenõrzésére szolgál. A beírt sorok összesített adatait kell feltüntetni. Az elõnyomott szöveget nem tartalmazó sorok csak akkor tölthetõk ki, ha azt az adóhatóság elrendeli. Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal 7
Kitöltési útmutató ()