Tálos Péter A világszerte ismert Foxconn magyarországi leányvállalata, a komáromi székhelyű PCE Paragon Solutions Kft. ügyvezető igazgatója, a Joint Venture Szövetség elnöke: Cégünk 2004 óta meghatározó szereplője Komárom- Esztergom megye gazdaságának. Folyamatosan alkalmazkodva a gyorsan változó körülményekhez, mára a megye második legnagyobb árbevételű cégévé vált. 22-23. OLDAL Dr. Balogh Zoltán A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének elnöke: A felkészült falugazdászok a kamarai tanácsadókkal együtt az idén bizonyították rátermettségüket, a többi között a terület alapú támogatások benyújtása során. Az év jelentős eseménye volt a Vidékfejlesztési Program európai uniós elismerése, valamint a termelői piacok beindítása is. 12-14. OLDAL Dr. Szerencsés László A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: Legfontosabb feladatunk a vállalkozói igények kiszolgálása. Fórumokat szerveztünk, ahol friss információkhoz juthattak, ahogyan a sajtóból, honlapunkról és az interneten facebook-os oldalainkról is. Kiemelt éve volt 2015 a mesterképzésnek, a szakképzés fejlesztésnek is. Jövőre reméljük, hogy tovább erősödnek a vállalkozók. 26-29. OLDAL Popovics György A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül 2014 és 2020 között csaknem 26 milliárd forint európai uniós forrás kerül megyénkbe. Az alapos és számos egyeztetéssel járó előkészítés után a jövő évtől megkezdődhetnek az összehangolt fejlesztések. Célunk, hogy minden forint a megfelelő helyre kerüljön. 6-7. OLDAL
2. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága HIRDETÉS
Komárom-Esztergom megye gazdasága 3. oldal A tatabányaiak munkájára lehet építeni Tatabánya napjainkra az ország egyik legdinamikusabban fejlődő településévé, térségünk pedig az egyik legversenyképesebb régióvá vált. Hogy ez minek és kiknek köszönhető, arról Schmidt Csaba polgármestert kérdeztük. Avasson be minket a titokba! Nincsen ebben semmi titok. Az elmúlt években elért sikereink kulcsa az összefogás és az együttműködés. Ha visszatekintünk Tatabánya történetére, akkor egy dolgot bátran kijelenthetünk: városunk a kezdetektől fogva a munkára, a dolgozni akaró emberekre épül. Közel 120 éve azok kezdték el felépíteni városunkat, akik ide letelepülve a kockázatos munkát is vállalták. Tatabánya az ő kitartásukra, a bányászok erőfeszítéseire, értékteremtő munkájára épült. Fiatal településként a bányák kimerülése után, az 1980-as évek végén is csak a tatabányaiak munkaszeretetére támaszkodhattunk. A rendszerváltás után a piacgazdaságra való áttérés gazdasági szerkezetváltást tett szükségessé. Az ezzel járó nehézségeket a város önkormányzata tudatos várospolitikával, tervszerű gazdaságfejlesztési munkával, valamint az itt élő polgárok elkötelezettségével és szaktudásával tudta áthidalni, s ennek köszönhetően Tatabánya gazdasága újjáéledt. Hangsúlyozom, hogy mindez egyedül nem ment volna. Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, Schmidt Csaba polgármester és dr. Kancz Csaba megyei kormánymegbízott a Megyei Pályaválasztási Kiállításon Milyen szövetségesekre számíthattak? A tatabányaiakon kívül olyan segítőink voltak és vannak, akikkel közösek a céljaink. Legnagyobb eredményeinket legfontosabb partnerünknek, Magyarország Kormányának támogatásával, és a városban működő cégek segítségével értük el. A város pénzügyi stabilitásának egyik alapja ugyanis az, hogy Tatabánya gazdasága több lábon álljon. Mára a városban jelen van az autóipar, az elektronika, a gépgyártás, vagy például az egészségügyi segédeszközök gyártása. Az eredményes gazdaságfejlesztésnek köszönhetően az elmúlt öt évben új beruházóként köszönthettük a Samsungot, a Henkelt, a Mivisa Hungary Kft.-t, a Rudolph Autóipari Kft.-t az Ipari Parkban. Jelentős beruházást, gyárbővítést hajtott végre például az AGC, a Delphi és a Sanmina-SCI, a Coloplast és a Bridgestone pedig összesen 1000 új munkahelyet hoz létre. Nem beszélve a legújabb sikerről, a Becton Dickinson új gyáregységének megépüléséről, ami száz új, döntően diplomás, mérnöki állást jelent Tatabányán. Ahhoz azonban, hogy a siker valódi siker legyen, szakképzett munkaerőre is szükség van Igen, nagyon fontos a fiatalság megfelelő képzése és itt tartása. A szakemberhiány kialakulásának megelőzésére fogtunk össze a helyi cégekkel és intézményekkel, és alkottuk meg a Tatabánya, ahol otthonra találsz programot. Tatabánya, ahol otthonra találsz Tatabánya legújabb progr amja - kül - detése alapján - sik erre van ítélve, akár csak az alapjait adó, év ek óta népszerű Tatabánya Hazavár Program. Az önkormányzat, a helyi cégek és intézmények által közösen megálmo - dott és kidolgozott, és a közgyűlés által támogatott elképzelés célja - ahogy an a címe is f ogalmaz -, Tatabányát egy olyan modern és dinamik usan fejlődő nagyvárossá alakítani, ahol mindenki otthonra talál. A r észletekről Halász- Szántói Emese, a város Gazdaságfejlesztő Szervezetének (GFSZ) ügyvezető igazgatója beszélt lapunknak. - Tatabánya az elmúlt 25 évben gyö - keresen átalakult: az egyk oron szinte kizárólag a bányászatra épülő város mára egy fejlett infrastruktúrával és szerteágazó iparral rendelkező település lett. A jelenlegi munkaerő-piaci előrejelzések alapján azonban hamarosan szakemberhiány alakulhat ki, amelynek megelőzésére az önk ormányzat és a helyi cégek, intézmények ismét összefogtak. A munk aerőpiaci elemzőkből, valamint a város és a cégek szakembereiből összeállított munkacsoport által most kidolgozott program alapelve, hogy városmarketing kialakításával, az oktatás, a lakhatási feltételek, az ösztöndíjprogramok és a tömegközlek e- dés továbbfejlesztésével egy élhető és a fiatalok számára vonzó település váljon Tatabányából - hangsúlyozta. Halász-Szántói Emese elmondt a, a közös munkacsoport javaslatait figyelembe véve a város képviselő-testületének többsége támogatta, hogy a három pilléren nyugvó Tatabánya Hazavár Program - Stúdium Ösztöndíj, Kót a József Gyakornoki Program, Lakáshoz jutás támogatása - feltételeinek enyhítésével, valamint a k edvezményezettek körének növelésével segítsék a helyi vagy az itt munkát vállaló fiatalokat. A közép- és felsőoktatásban hiányszakmát tanuló diákok Stúdium Ösztöndíjának esetében továbbra is kikötés lenne, hogy a pályázó tatabányai lakos legyen, ám elhagynák a lakhatási időfeltételt, ami jelenleg minimum három év. A felsőfokú képzésben résztvevőknek pedig megengednék az alapképzési időhöz képest a maximum két félévnyi csúszást. - A Kót a József Gy akornoki Programban bővíteni szeretnénk a pályázók körét, hiszen a támogatás célja éppen a tatabányai cégek munkaerejének a bizt osítása. A pályázati lehetőséget ezért kit erjesztenénk a más településen élőkre is, azzal a feltétellel, hogy a program során tatabányai vállalkozással kötnek gyakornoki szerződést. További változás, hogy a jövőben biztosítani szeretnénk a tanulóknak a cégek közötti átjárhatóságot. Ráadásul a f elsőfokú tanulmányaikat végzők esetében a megszer ezhető havonkénti 30 ezer f orintos ösztöndíjat 50 ezer f orintra növeljük, hogy valóban motiváló legyen a progr amban való részvétel tette hozzá a GFSZ ügyvezetője.
4. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE SZÁZ LEGNAGYOBB ÁRBEVÉTELŰ CÉGÉNEK ADATAI (1 50) Cég neve Árbevétel Árbevétel Adózás előtti Adózás előtti Saját tőke Saját tőke (2013) 1 HUF (2014) 1 HUF eredm. (2013) 1 HUF eredm. (2014) 1 HUF (2013) 1 HUF (2014) 1 HUF 1 Magyar Suzuki Zrt. 465 377 875 619 484 717 218 255 10 594 609 542 6 027 588 168 150 931 229 697 166 093 900 049 2 PCE Paragon Solutions Kft. 329 426 352 918 303 556 050 503 2 682 790 085 1 419 619 088 32 241 893 764 38 739 008 351 3 Nokia Komárom Kft. 300 172 959 250 158 683 563 135 2 474 637 665-4 148 052 583 32 727 133 074 28 869 807 013 4 GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. 128 523 131 000 155 224 729 000 10 643 123 000 7 553 508 000 44 519 586 000 36 084 701 000 5 BorgWarner Oroszlány Kft. 104 131 231 000 124 239 296 000 13 763 745 000 19 518 811 000 40 591 575 000 56 344 364 000 6 COLOPLAST Hungary Kft. 67 263 709 000 74 158 527 000 4 618 197 000 4 510 645 000 44 820 287 000 49 235 759 000 7 IKR Agrár Kft. 46 928 787 000 66 297 066 000-1 094 599 000 119 080 000 183 884 000 302 964 000 8 Tyco Electronics Hungary Kft. 45 161 123 000 50 320 721 000 1 753 602 000 1 909 881 000 10 734 394 000 12 331 327 000 9 ROSSI BIOFUEL Zrt. 43 540 745 000 41 310 815 000 2 277 682 000 2 335 065 000 8 203 673 000 8 788 625 000 10 GE Water and Process Hungary Kft. 26 847 446 000 36 594 809 411 21 388 813 000 2 200 592 391 22 220 669 000 25 695 954 185 11 GÜNTNER-TATA Kft. 31 451 171 000 35 617 294 813 3 963 822 000 3 469 038 902 10 699 425 000 12 429 259 321 12 Delphi Connection Systems Hungary Kft. 25 870 210 102 35 184 747 106 2 979 275 403 1 100 113 244 1 913 803 773 2 029 698 124 13 AGC Glass Hungary Kft. 28 768 032 000 31 715 471 000 1 438 444 000 2 589 127 000 28 160 204 000 29 350 000 000 14 Kirchhoff Hungária Kft. 28 069 363 000 30 398 493 000-3 291 555 000-3 709 571 000-95 872 000-3 554 979 000 15 Zoltek Zrt. 23 817 274 000 29 073 962 000 3 162 656 000 208 400 000 14 259 438 000 14 467 838 000 16 Wescast Hungary Zrt. 23 135 231 654 28 328 251 634 70 025 927-2 741 960 096 17 083 425 871 15 375 988 012 17 Samsung Chemical Magyarország Kft. 26 270 858 378 26 949 995 108 421 812 020 475 074 228 2 014 670 038 2 596 387 393 18 MOL-LUB Kft. 24 992 487 000 26 194 801 000 1 053 215 000 1 098 679 000 2 923 000 000 2 923 000 000 19 Bridgestone Tatabánya Kft. 24 800 006 000 24 517 420 000 1 119 031 000-1 929 782 000 27 207 309 000 25 277 527 000 20 EURASIA LOGISTICS Kft. 22 434 987 000 22 311 727 000 929 340 000 963 812 000 2 107 823 000 2 107 823 000 21 Bonafarm-Bábolna Kft. 21 280 132 000 21 818 881 000 19 276 000 183 624 000 1 156 408 000 1 338 510 000 22 Goodmills Magyarország Kft. 25 270 033 000 21 225 742 000 635 609 000 290 993 000 5 302 158 000 5 271 123 000 23 Magyar Toyo Seat Kft. 22 595 604 558 20 418 534 132 772 258 159 1 083 561 681 4 199 753 946 5 380 625 250 24 Gyermelyi Zrt. 18 507 860 000 19 502 465 000 966 583 000 872 017 000 12 425 820 000 13 052 784 000 25 GEDIA Hungary Kft. 14 671 041 325 16 720 561 699 104 619 505 142 664 063 648 124 245 830 036 815 26 CORNMILL HUNGARY Kft. 12 321 023 000 16 032 192 000 166 539 000 206 867 000 1 255 428 000 1 415 774 000 27 AGROTEC Magyarország Kft. 890 494 000 15 887 337 000-114 093 000 126 565 000 244 926 000 1 197 970 000 28 Kienle + Spiess Hungary Kft. 15 309 537 000 15 498 656 000 323 100 000 380 582 000 2 089 353 000 2 437 610 000 29 HARTMANN HUNGARY Kft. 13 828 116 000 14 782 670 000 688 029 000 375 736 000 3 262 909 000 3 633 531 000 30 Summit D & V Kft. 20 259 040 710 14 501 328 713 600 136 181 582 646 644 3 505 660 417 3 415 238 902 31 Vértesi Erőmű Zrt. 12 651 103 000 14 234 330 000-2 629 965 000 261 867 000 710 254 000 832 225 000 32 OTTO FUCHS Hungary Kft. 10 327 266 434 13 792 620 957 152 645 885 1 764 303 479 8 782 370 070 10 942 379 007 33 OSI Food Solutions Hungary Kft. 11 443 920 000 13 285 713 000-410 730 000-113 018 000 2 034 687 000 1 892 584 000 34 BAUMIT Kft. 11 021 669 000 13 246 000 000 771 945 000 1 092 441 000 8 535 808 000 8 535 808 000 35 Diamond Electric Kft. 11 513 084 297 12 482 939 600 1 321 063 337 1 735 791 134 3 377 406 772 4 592 312 620 36 Becton Dickinson Hungary Kft. 12 947 507 000 11 833 520 000 3 570 082 000 2 226 915 000 30 517 861 000 59 670 748 000 37 Kayser Automotive Hungária Kft. 6 465 121 000 11 470 811 000 184 240 000 502 713 000 1 051 461 000 1 512 678 000 38 NORD-BY Kft. 10 088 399 000 11 091 026 000-1 270 284 000-419 189 000 5 516 319 000 5 145 483 000 39 Ryowa Hungary Kft. 14 077 699 944 11 004 931 905 58 275 416 73 943 100 479 044 689 574 628 276 40 MOL-NA Kft. 9 099 110 000 10 881 263 000 334 982 000 302 245 000 747 273 000 747 272 000 41 FOREST-PAPÍR Kft. 9 508 634 000 10 460 870 000 253 225 000 44 466 000 3 660 064 000 3 693 913 000 42 Vandamme Hungária Kft. 11 022 333 338 10 434 084 514 36 043 686 384 815 733 586 595 883 971 897 909 43 SIKÉR Zrt. 8 510 909 000 10 430 831 000 27 949 000 97 581 000 2 596 854 000 3 341 341 000 44 Mylan Hungary Kft. 8 427 736 000 10 383 052 000 762 418 000 388 710 000 2 003 404 000 2 368 498 000 45 Sanmina-SCI Magyarország Kft. 9 851 084 401 10 348 529 174 473 186 446 356 604 583 7 911 309 207 9 110 443 484 46 BorgWarner TTS Kft. 7 944 241 000 9 916 392 000 977 115 000 738 484 000 1 993 130 000 2 638 356 000 47 SEWS Autókábel Magyarország Kft. 10 627 866 760 9 906 028 579 287 158 213 249 769 336 2 766 406 405 2 902 979 900 48 DÖMPER Kft. 7 079 749 000 9 733 262 000 512 899 000 464 585 000 885 194 000 1 333 350 000 49 Scepter Tatabánya Kft. 7 491 000 9 043 104 857-112 914 000 143 345 800-112 496 000 1 116 649 063 50 U-SHIN EUROPE Kft. 9 090 640 301 9 028 591 514 107 173 124 360 436 896 9 156 537 820 9 779 773 823 Forrás: Creditreform Kft.
Komárom-Esztergom megye gazdasága 5. oldal KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE SZÁZ LEGNAGYOBB ÁRBEVÉTELŰ CÉGÉNEK ADATAI (51 100) Cég neve Árbevétel Árbevétel Adózás előtti Adózás előtti Saját tőke Saját tőke (2012) 1 HUF (2013) 1 HUF eredm. (2012) 1 HUF eredm. (2013) 1 HUF (2012) 1 HUF (2013) 1 HUF 51 M-U-T Hungaria Kft. 4 897 555 000 8 272 211 000 199 412 000 558 278 000 1 124 653 000 1 512 501 000 52 PLASTICAST HUNGARY Kft. 5 488 263 774 8 029 924 555 303 423 612 545 752 233 1 573 517 597 2 166 629 300 53 ALPLA Műanyag Kft. 8 055 922 000 7 839 941 000 112 046 000 403 854 000 6 565 870 000 6 937 775 000 54 FIORÁCS Kft. 7 675 334 000 7 550 482 000-947 404 000-159 876 000 466 686 000 1 766 810 000 55 ÉDV Zrt. 6 792 543 000 7 462 009 000-701 828 000 160 617 000 1 490 183 000 1 643 533 000 56 EUROTRADE Kft. 3 618 025 000 7 117 982 000 40 777 000 415 299 000 1 868 168 000 2 091 460 000 57 TRANSINTERTOP Kft. 5 171 064 000 6 806 640 000 466 980 000 805 175 000 2 428 038 000 2 824 736 000 58 STILL Kft. 5 125 796 000 6 797 094 000 128 467 000 306 821 000 388 552 000 501 689 000 59 Bábolna Brojler Kft. 6 081 832 000 6 766 037 000 329 654 000 578 175 000 2 444 174 000 3 018 557 000 60 Wild Manufacturing Hungary Bt. 6 023 926 417 6 395 262 309-447 800 337-38 653 674 1 946 992 537 1 858 120 076 61 Tatabánya Erőmű Kft. 7 954 125 000 6 222 237 000 112 772 000 10 971 000 3 154 363 000 3 165 334 000 62 Vértesi Erdő Zrt. 3 268 285 000 6 093 713 000 151 991 000 107 980 000 2 065 639 000 2 166 776 000 63 PILIS 91 Kereskedelmi Kft. 3 756 722 000 6 009 528 000 50 203 000 65 807 000 211 800 000 245 247 000 64 INVEST Kft. 5 560 409 000 5 889 464 000 48 303 000 28 174 000 681 711 000 706 092 000 65 L & P Magyarország Kft. 3 538 887 808 5 690 468 508 409 632 475 1 094 602 669 1 197 780 070 1 270 314 123 66 Greif Hungary Kft. 5 491 291 000 5 639 465 000 1 335 278 000 1 285 892 000 700 000 000 700 000 000 67 VITAMEX Mezőgazdasági Kft. 6 634 356 000 5 572 795 000 209 903 000 137 552 000 445 348 000 567 573 000 68 VITA-Sütő Kft. 4 857 336 000 5 373 521 000 240 152 000 313 779 000 1 285 971 000 1 592 617 000 69 OMS Környezetvédelmi Kft. 3 270 661 000 4 925 605 000 23 840 000 181 744 000 458 983 000 631 958 000 70 T-Szol Zrt. 5 294 884 000 4 897 243 000 73 810 000 128 874 000 1 474 088 000 1 623 107 000 71 Bábolna TETRA Kft. 4 564 322 000 4 738 284 000 118 000 000 293 748 000 1 947 690 000 2 570 909 000 72 Sano-Modern Takarmányozás Kft. 4 167 025 000 4 715 024 000 317 794 000 395 354 000 3 034 323 000 2 775 793 000 73 Hídépítő-Soletanche Bachy Kft. 6 409 971 000 4 680 100 000 12 227 000 110 536 000 1 196 477 000 1 105 479 000 74 J. H. Ziegler Magyarország Kft. 3 255 486 025 4 638 459 120 194 705 561 540 390 286 355 493 609 901 694 757 75 HAME HUNGARIA Kft. 6 757 302 000 4 627 626 000 357 323 000 369 227 000 379 016 000 379 016 000 76 MIVISA HUNGARY Kft. 5 599 586 000 4 594 944 000-340 546 000-1 311 409 000 2 361 297 000 1 042 449 000 77 NIFAST Hungary Kft. 5 285 224 000 4 433 043 000 330 598 000 202 453 000 1 183 968 000 1 366 220 000 78 NEUZER Kft. 3 168 354 000 4 335 907 000 162 029 000 222 716 000 1 441 000 1 661 619 000 79 GRAN PAPIR Kft. 3 905 672 000 4 211 529 000 144 988 000 106 807 000 313 206 000 314 041 000 80 VG Komarom Kft. 4 983 371 000 4 194 429 000 124 060 000 196 645 000 6 045 128 000 4 079 636 000 81 Rosenberg Hungária Kft. 4 120 766 000 4 103 139 000 71 382 000 129 913 000 1 681 256 000 1 802 185 000 82 Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. 5 083 135 000 4 017 320 000 666 848 000 323 408 000 845 429 000 754 002 000 83 J & S SPEED Kft. 3 626 971 000 3 983 455 000 549 022 000 426 525 000 2 229 499 000 2 542 395 000 84 BÁBOLNA SPED Kft. 3 153 202 000 3 888 586 000 117 488 000 170 514 000 916 427 000 1 024 611 000 85 Plastimat Magyarország Kft. 3 868 234 038 3 788 167 951 231 788 136 386 190 858 2 744 119 417 2 312 737 945 86 IREKS-STAMAG Kft. 3 497 923 000 3 780 366 000 521 729 000 524 426 000 3 495 904 000 3 495 904 000 87 GELBMANN Kft. 3 125 864 000 3 768 718 000 234 535 000 549 895 000 630 266 000 1 173 760 000 88 NHSZ Tatabánya Zrt. 4 401 607 000 3 704 183 000 299 501 000 133 977 000 1 877 066 000 1 915 516 000 89 ASG Kft. 2 773 474 000 3 589 125 000-117 910 000 145 590 000 938 668 000 1 077 730 000 90 Natura Margarin Kft. 4 018 590 000 3 547 041 000-36 225 000 110 856 000 248 359 000 377 400 000 91 Lábatlani Vasbetonipari Zrt. 3 683 943 000 3 528 291 000 411 445 000 348 586 000 1 382 147 000 982 311 000 92 Scholz Recycling Kft. 7 772 703 000 3 525 032 000 75 614 000-109 848 000 228 708 000 118 860 000 93 MILKIMPEX Kft. 2 624 581 000 3 504 429 000 14 569 000 25 480 000 137 051 000 154 668 000 94 Tatagabona Kft. 335 756 000 3 352 732 000 350 000 31 492 000 759 000 29 100 000 95 SOLUM ZRt. 3 369 103 000 3 324 059 000 326 571 000 228 137 000 3 503 090 000 3 793 676 000 96 Bebusch Hungária Kft. 3 041 049 000 3 306 587 000 220 302 000 366 971 000 1 081 901 000 1 424 059 000 97 FARMKER Kft. 3 248 526 000 3 271 818 000 137 553 000 117 437 000 380 711 000 427 089 000 98 LAVANDA TRADE Kft. 2 969 680 000 3 260 559 000 242 887 000 186 883 000 249 989 000 249 989 000 99 Gyermelyi Tojás Kft. 3 212 608 000 3 194 823 000 17 291 000 193 340 000 2 449 963 000 4 165 221 000 100 SCS Stahlschmidt Cable Systems Kft. 3 402 932 000 3 157 580 000 152 506 000 13 573 000 767 921 000 775 359 000 Forrás: Creditreform Kft.
6. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága A megye készül a 26 milliárdos A megyei önkormányzat napjainkban összekötő szerepet tölt be a kormányzat és a települések között a terület- és vidékfejlesztésben. Hogy ez mit is jelent? Popovics Györgyöt, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökét kérdeztük. Középen Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere, mellette Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke; számos egyeztetés történt a program előkészítésének időszakában Több mint három éve, 2012 szeptemberében kezdtük meg a felkészülést a 2014-2020 közötti programozási és pénzügyi időszakra. A tervezési folyamatnak köszönhetően megyei szinten alakíthatjuk a fejlesztéspolitikát és hozzárendelhetjük az ezekhez szükséges forrásokat is. Milyen programokról van szó? Széles körű egyeztetés eredményeként elkészült a 2030-ig szóló megyei területfejlesztési koncepció, majd a megyei fejlesztési stratégiai és operatív program. Végül a megyei Integrált Területi Program is, ami a 2014-2020-as időszakra helyi szintre delegált uniós források keretterve. Csaknem 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre megyei szinten, Tatabánya városa pedig 13,19 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ezeket a forrásokat természetesen kiegészítik az országos operatív programokból elnyerhető támogatások. Kikkel működtek együtt az előkészítés során? Megújítottuk együttműködési megállapodásainkat a különböző gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, így a kamarákkal is. Új fórumrendszert hoztunk létre, megalakult a megyei Terület- és Vidékfejlesztési Kollégium, térségi műhelyek, ágazati bizottságok jöttek létre. Sokan segítették munkánkat, amit ezúton is köszönök! A Megyei Önkormányzat és a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésének köszönhetően a kamara háttérkutatásokat finanszírozott a gazdaságfejlesztési program megalapozásához. A kutatások kiterjedtek a vállalkozói és intézményi innovációs lehetőségek felmérésére, a barna- és zöldmezős telephelykínálatra és értékelésére. Elemzések készültek a beruházás ösztönzési és vállalkozásfejlesztési szervezetekről, a vállalkozói hálózatokról. Összeállítottak beszállítói térképet, vizsgálták a nemzetközi együttműködések fejlesztési lehetőségeit, és nem utolsó sorban a népességi és foglalkoztatás-trendeket. Milyen következtetések születtek? A felsoroltak hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztési célkitűzéseinket az adottságainkhoz igazítsuk. A megye sok tekintetben kiemelkedően teljesít, kiváló adottságokkal bír. Az egy lakosra jutó ipari termelés Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében a legnagyobb, és Budapest mellett a keresetek nagysága is ezekben a térségekben a legkiemelkedőbb. A beruházások volumenében 2. helyen állunk az országban, az egy lakosra jutó értékét tekintve Budapest után. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos, ez jóval kedvezőbb az országos átlagnál. Ezt a pozíciót azonban a versenyben is meg kell tartani, ha lehet, erősíteni. Úgy gondolom, hogy az esztergomi új teherkomp, A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kiemelt célja a helyi gazdaság élénkítése. Ennek keretében fontos, hogy jól elérhetőek legyenek a környék ipari parkjai is az Esztergom-M1 főúti kapcsolat kiépítésével, az új komáromi Duna híd megépítésével az Esztergom Párkány és Komárom Komarno várospárok fejlődési tengelyre való rákapcsolását segíthetjük elő és erősödhet a megye észak déli, határon átívelő kapcsolatrendszere. A Budapest Bécs dinamikusan fejlődő tengely lehetőségeit leginkább kihasználni képes Oroszlány Tatabánya Tata Komárom városhálózati csomópontban, mely térség a megye fejlődési motorja, a fejlesztések összehangolása a legfontosabb. Ezek országos illetve nemzetközi jelentőségű fejlesztések. Mi mindenre lehet még számítani? Nagy kihívás a Duna-mente struktúraváltása, a vidéki térségekben a munkaerő piaci központok elérhetőségének javítása, a helyi kezdeményezések felkarolása, a tájgazdálkodás illetve a hagyományokra és természeti értékekre épülő turisztikai kínálat felépítése. A turizmus terén nagy jelentőségű a 2015-ben megkezdődött kastély és vár program, az EuroVelo kerékpárút építésének előkészítése, a világörökség-várományos LIMES helyszínek remélhető fejlesztése. A multinacionális cégek támogatása mellett legalább olyan fontos a helyi gazdaság, a KKV-k támogatása, együttműködéseik bővítése és piacra juttatásuk mind az iparban, mind az agráriumban. Tizenhárom ipari parkunk van, ezek feltöltése is előttünk áll. A jelenlegi húzóágazatok autóipar, gépipar, mechatronika pozíciójának megszilárdítása mellett a zöldgazdaság, az agrárium és élelmiszeripar, megújuló forrásokra épülő energetika rejt magában nagy lehetőségeket. Hová kerül majd a támogatás? A 2014-2020 között megyei szintre delegált mintegy 26 milliárd forint uniós forrás alapvetően a helyi gazdaság fejlesztését célozza. Közvetlen támogat ipari park, iparterületi infrastruktúra fejlesztéseket, a helyi termelők piacra jutását, a gazdasági területek elérhetőségét, helyi és megyei foglalkoztatási paktumokat és turisztika fejlesztéseket. Ezekre 9,8 milliárd forint lesz elérhető. Közvetlen gazdaságélénkítő hatása van a városfejlesztési intézkedéseknek, pályázatoknak, melyek az önkormányzatok és a helyi vállalkozások hosszú távú együttműködését segítik elő, a
Komárom-Esztergom megye gazdasága 7. oldal terület- és településfejlesztésre városi környezet megújításán túl a foglalkoztatás bővülését is eredményezhetik. A városok esetében lehetőség lesz még az úgynevezett szegregált területek fejlesztésére is, az ott élők életkörülményeik javítására és munkához jutásukhoz, integrációjukhoz szükséges beavatkozások támogatására. Ezekre 4,7 milliárd forint jut majd. Az intézményfejlesztési pályázatok elősegítik az intézmények műszaki állapotának javítását, üzemeltetési költségeik mérséklését, az ellátási hiányok csökkentését, a színvonal emelését, hozzájárulnak a települések népességmegtartásához. A beruházások révén az építőipar és a környezetvédelmi ipar is jelentős megbízásokhoz juthat. Ebben a körben 7,3 milliárd forint hasznosulhat. Szóba került már a közlekedés, ami sarkalatos pont. Így van, külön kell szólni a kis léptékű közlekedésfejlesztési beavatkozások támogatásáról. Itt elsősorban közlekedésbiztonsági és kerékpáros fejlesztések lesznek támogathatóak. Akut probléma a megyében a nagy esőzések során a vizek biztonságos levezetése. Több településen okoz vis major eseményeket a vízelvezető árkok hiánya, a meglévők állapota, a műtárgyak alulméretezettsége, állapota. Mindezekre 3,8 milliárd forint jut. vezet, egyházak és civil szervezetek is pályázhatnak majd. Ilyenek lesznek a turisztikai és az intézményfejlesztési pályázatok, de szerephez jutnak a civilek a városfejlesztési és városrehabilitációs projektek esetében is. A pályázati felhívások várhatóan néhány héten belül megjelennek. A Magyar Államkincstár lesz a közreműködő szervezet. A kincstár felkészült erre a feladatra. A megyei önkormányzat is részt vesz a projektek megvalósításának menedzselésében? Igen. Felmértük az igényeket, a 75 településből 62 várja a segítségnyújtást. Szeretnénk, ha jól átgondolt, és a települések, a térség fejlődését hatékonyan és fenntartható módon szolgáló fejlesztések valósulnának meg. A megyei önkormányzat létrehozott egy területfejlesztési kft-t, amelynek kiemelt feladata lesz az önkormányzatok segítése, nem csak a megye pályázatoknál, hanem az ágazati pályázatoknál is. A céget a megyei önkormányzat épületében uniós pályázatokban jártas szakemberekkel kívánjuk működtetni. Ezen túl módosítottuk az évek óta jól működő Települési Pályázati és Fejlesztési Alap szabályzatát is, koncentrálva a projektelőkészítő tevékenység előfinanszírozására és a pályázatokhoz szükséges önerő megelőlegezésére. Nehéz és nagyon fontos időszak következik. Fokmérője lesz eddigi munkánknak, hogy mennyire lesznek sikeresek azok a projektek, amiket közösen formálunk, valóban hozzák-e az elvárt eredményeket és kedvező hatásokat. M. K. Összesen mennyi a fejlesztési igény? A TOP-os forrásokra háromszáz körüli a pályázatok száma, csaknem 40 milliárd forint az összeg. A rendelkezésre álló források felhasználását úgy ütemeztük, hogy közel 70 százalékát 2016-ban szeretnénk döntésekkel lekötni, hiszen mindenki nagyon várja már a pályázati lehetőségeket. 2017-re 4,7 milliárd forint lekötését terveztük, és ezt követően már csak 2018 végén, 2019 elején lesz elérhető forrás. A döntéselőkészítésben a megyei önkormányzat is részt vesz. Ezen túl a megye saját értékelési szempontokra is tett javaslatot, mely befolyásolja majd a pályázatok megítélését. Kik pályázhatnak? A csaknem 26 milliárd forint döntően önkormányzati fejlesztéseket támogat, de néhány kiírás esetében állami intézményfenntartók, állami tulajdonkezelő szer- A Komáromi Ipari Park - a kiemelt projektek egyike a 13 megyei ipari park további fejlesztése
8. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága Komárom, az építkező város A korábban bejelentett fejlesztések napjainkban karnyújtásnyi közelségbe kerültek: az ipari park mellett kialakított, mintegy 40 hektáros területen zöld mezős beruházások kezdődnek, milliárdos nagyságrendű ráfordítással megújul a teherkikötő, elkészültek az új dunai híd tervei, várhatóan 2018-ra már az új közlekedési folyosón bonyolódik le az észak-déli forgalom. A dunai gát elkészültével újabb lendületet kapnak az idegenforgalmi beruházások is. Mindemellett kétszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a város mint jól gazdálkodó önkormányzat az infrastruktúra és a közintézmények fejlesztésére. A fejlesztések részleteiről dr. Molnár Attila polgármester rendszeresen tájékoztatta a város polgárait. Az önkormányzat működésének elemi feltétele a bevételek növelése: annak, hogy új befektetők érkezzenek az ipari parkba, fejleszteni kellett a területet, ami a szlovákiai Ógyallával közösen benyújtott, határon átnyúló uniós pályázat révén valósult meg. A 600 millió forint értékű fejlesztés érintette az ipari park közművesítését, az infrastruktúra bővítését, új utak, járdák, csapadékvíz-elvezetők és a közvilágítás kiépítését. Az egyik első beruházó az Alumetál Kft., ezen a területen, 10 hektáron kezdte meg a tízmilliárdos gyárépítést. A lengyel Alumetal vállalatcsoport a negyedik legnagyobb európai gyártó az alumíniumöntvények termelésében, és részese az autóipari beszállítói láncolatnak is. Komáromban építik fel eddigi egyetlen külföldi gyáregységüket, ahol a legmodernebb technológiai eljárást alkalmazzák majd. A cég azért döntött Komárom mellett, mert a város földrajzi fekvése, infrastruktúrája, logisztikai háttere felelt meg a legjobban a lengyel társaság elvárásainak. Európa legmodernebb alumíniumötvözet-gyártó üzemében jövőre már szeretnék elindítani a termelést, ami évi 60-65 ezer tonna között mozog majd, és több mint száz, kohászati szaktudással rendelkező dolgozónak jelent biztos megélhetést. Komáromban alakította ki az Agrotec Magyarország Kft. is a központi telephelyét. A társaság több mint egymilliárd forint értékű beruházást valósított meg a két hektáros területen. A fejlesztés 70 embernek ad munkát. Az Agrotec Magyarország Kft. a harmadik helyen áll a gépértékesítések számát tekintve, fő partnere, a New Holland pedig egyértelműen piacvezetőnek számít. Tavalyi árbevétele meghaladta a 15 milliárd forintot, az idei cél már a 18,5 milliárdos forgalom elérése. Az országban tizenhárom telephelyük van, a komáromi részleg cégközpontként és logisztikai bázisként működik majd. Az Agrofert Holding cseh magáncégcsoporthoz tartozó, mezőgazdasági gépeket forgalmazó Agrotecet 1990-ben alapították, az anyaországon kívül Szlovákiában és Magyarországon is jelentős piaci részesedést tudhat magáénak. Fontos fejlesztést hajtott végre és négyszáz dolgozóval bővítette létszámát a számítástechnikai eszközöket gyártó Foxconn, amely teljes egészében Komáromba helyezte a termelést. A Duna-parti várost választotta befektetése helyszínéül az autóalkatrészeket gyártó délkoreai Woory Industries. A társaság a komáromi beruházással a tizedik üzemét építi meg: az első lépésben 120 új munkahelyet teremt majd, ami később akár a kétszeresére is bővülhet. A távolkeleti járműipari cég megtelepedési szándékával a Kayser és az Alumetal után már a harmadik autóipari vállalat telepedik meg Komáromban. Az infrastrukturális fejlesztéseknek, az idegenforgalmat is támogató beruházásoknak nagyobb lendületet adott a Komárom és Almásfüzitő között a közelmúltban elkészült és átadott gát. A komáromiak még emlékeznek a 2013 júniusi árvízveszélyre, amikor a Duna soha nem látott magasságban, 845 centiméteren tetőzött. Az ehhez hasonló katasztrófahelyzet megelőzése érdekében építették ki a 14,3 kilométer hoszszú gátrendszert Komáromtól Almásfüzitőig, de méreténél fogva a környező településeket is megóvja az árhullámtól. A 7,2 milliárdos beruházás nagy része uniós forrásból valósult meg. Jelentős kikötői beruházás kezdődött augusztusban, amikor lerakták a több mint 900 milliós beruházás alapkövét, amelynek célja a régóta működő komáromi kikötő átfogó fejlesztése. Az uniós pályázat kedvezményezettje az esztergomi illetőségű Port Danube Kft. A mostani kikötői beruházás azért is jelentős, mert munkahelyeket teremt, növeli a helyi adóbevételeket is és fontos logisztikai központtá avatja Komáromot. A beruházás költsége több mint 900 millió forint, amelyből 760 milliót tesz ki az uniós és az állami támogatás. A cél, hogy az árufuvarozásra kialakított közforgalmú kereskedelmi kikötő elnyerje az Országos Közforgalmú Kikötő Dr. Molnár Attila polgármester és An drzej Stanislaw Slupski, a lengyel Alumetal ügyvezetője a szerződés aláírása után
Komárom-Esztergom megye gazdasága 9. oldal Folytatják a fejlesztéseket státuszt. A fejlesztés jelentősen tehermentesíti a közúti szállítást, a kikötő pedig elosztó, átrakó funkciót láthat el a Duna közép-kelet európai szakaszán. Dr. Molnár Attila polgármester építkező városként említi Komáromot. Korszerűsítették a kórházat, elkezdődött a komáromi erődrendszer egyik legjelentősebb tagjának, a Csillag erődnek az átépítése, elkészült a Monostori erőd Dunai bástyája a kikötővel. Jövőre megkezdődhet az új Duna-híd építése. Komárom emellett 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a kormányzattól az infrastruktúra, és a közintézmények fejlesztésére. Komárom azon szerencsés települések közé tartozott, amelyek 2013-ig rendezték gazdasági helyzetüket, sem hitelre, sem konszolidációra nem volt szükség. A jól gazdálkodó önkormányzatok támogatására kiírta pályázaton csak Komárom és Hajdúszoboszló kapta meg a maximálisan igényelhető 200 milliós összeget. A támogatásból három nagy területet fejlesztenek: korszerűsítik a belterületi utakat és járdákat, a víz- és csapadékelvezetési rendszert, illetve az óvodai nevelést, az egészségügyi feladatokat ellátó épületeket. Komáromban folyamatosan napirenden szerepel a városépítés is: a határ menti, kisváros modell kidolgozása néhány éve új városkép alapjait vetette meg forgalmas kereskedelmi egységekkel, üzletházakkal: a nemrégiben lezárult városrehabilitációs projekt elemeként átépült és elegáns szökőkutat kapott a Szabadság-tér, az eredeti helyén alakították ki Petőfi iskola megszépült főbejáratát és Arany 17 néven új kiállítóteret alakítottak ki, megszépült a kispiacnak és a városi közösségi rendezvényeknek helyet adó Jókai tér, a modern hangtechnikájával a nagy bemutató filmszínházakkal is versenyképes Jókai mozi. A klasszikus értelemben vett, de hiányzó centrális városközpont helyett lineáris központi térré alakulhat a Táncsics utca, amely egyik végén az Igmándi útra, végső soron az Erzsébet-hídhoz vezet, a másik végpontja pedig a most átépülő Csillag erőd lehet, amely a Szépművészeti Múzeum állandó kiállítóhelyeként igazi turistalátványosság lesz: az útszakasz jelentőségét emeli a Brigetio Gyógyfürdő, a kemping, a szállodák, a gimnázium, és a lassan újabb egységekkel bővülő, cukrászdák, kávézók. V. T. Erődrendszer és a római limes: világörökségi címre pályáznának Az 1700 éves fürdőkultúra és a mai szolgáltatások Komáromban az ipari park fejlesztése, a nagy beruházók letelepítése mellett a turizmus fejlesztése jelenthet újabb kitörési pontot. A Monostori erődben átadták az új Dunai bástyát, a kikötőt, új idegenforgalmi szolgáltatóegységet, szabadtéri színpadot alakítottak ki a 150 évvel ezelőtt épült hadikomplexumban, felújították a kazamatarendszert, a két kilométer hosszú lőfolyosót. Komárom nagyjairól, Jókairól, Lehárról és Egressyről nevezték el azokat a tágas helyiségeket, amelyek a konferenciáknak, koncerteknek, kiállításoknak, előadásoknak lehetnek a helyszínei. A projekt részeként elkészült az új kikötő is. A Csillag erődben elkezdődött a mintegy 6 milliárd forintos felújítási program: a létesítmény a Szépművészeti Múzeum szobormásolat- parkjának ad majd otthont. A két országban, egy városban található komáromi erődrendszer pályázik majd a világörökségi címre az önkormányzat támogatásával: a Limes Szövetség kezdeményezésére pedig az egykori római limes egész hazai szakaszát javasolják a világörökségi címre. A város turisztikai vonzerejét növelik az ókori Brigetio területén zajló ásatások, ahol majd egy edülálló régészeti parkot alakítanak ki. A szőnyi polgárváros és a Molaj t erületén feltárt katonaváros mellett az ár vízvédelmi projekt megvalósításakor bukkantak a canabae legionisr a, arra a v árosias jellegű településrészre, ahol a katonák családtagjai, valamint a kereskedők és iparosok laktak. Itt tárták fel a szőnyi ásatások során először a 800 négyzetméteres fürdőkomplexumot és a római kori katonaváros páratlan leletállományát. A t ervek szerint a volt mezőgazdasági kombinát épülete a közeljövőben múzeumként, illetve az EL TE régészeti tanszékének kihelyezett tudásközpontjaként működhet majd. A díszes fr eskókkal ékesített, padlófűtéssel ellátott fürdőkomplexum is jelzi: a városban immár 1700 éves múltra tekint vissza a fürdőkultúra: ezt az örökséget is igyekszik kihasználni a Brigetio Gyógyfürdő, amelynek felújítása, bővítése több szakaszban valósul meg. Folytatódik a szaunatér átépítése, a sószoba kialakítása, második ütemben a törökfürdő megépítése és a vizesblokkok korszerűsítése. A tervek közt szerepel a fedett uszoda vízforgatójának cseréje és hőtechnikai átalakítása. Korszerűsítik majd a szállodát is, ahol újabb nyolc szobában cser élték ki a nyílászárók at, négy szoba pedig klímaber endezést kapott. Új szol - gáltatásaikkal és programjaikkal, tematikus hétvégéikkel a győri és a felvidéki vendégkört is szer etnék Komáromba, a Brigetio Gyógyfürdőbe csalogatni.
10. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága Szervezeti, személyi változások és jövőkép a T-SZOL Zrt-nél Új vezetőt választott 2015. január elsejétől Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a város közszolgáltatásait nagyrészt összefogó cégcsoportja, a T-SZOL Zrt. élére. A megbízást határozatlan időre dr. Hidas János, a megyei közgyűlés korábbi alelnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal korábbi elnöke kapta. A T-SZOL Tatabányai Szolgáltató Zrt. 2013 augusztusában jött létre azzal a céllal, hogy integrálja, és ezáltal hatékonyabbá tegye az önkormányzat tulajdonában lévő szolgáltató egységeket. A tevékenység gerincét a távhőszolgáltatási üzletág adja, új divízió lett a közterület-kezelés, és az ingatlanhasznosítással kapcsolatos terület, ami egyrészt közös képviseleti feladatokat, másrészt pedig az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiségek hasznosítását, bérbeadását, kezelését jelenti. A három fő feladat mellett tagvállalati rendszerben további öt tevékenység került a T-SZOL Zrt.-hez. A város és a környék szilárdhulladék szállítását végző Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., a Gyémánt Fürdő, a teljes művelődési ház hálózatot és a Sport Hotelt is működtető Agora Nonprofit Kft., az Ipari Park fejlesztésével, projektmenedzseléssel és pályázatírással foglalkozó Gazdaságfejlesztő Szervezet Kft., és a távfűtési rendszert fejlesztő kis projektcég. Dr. Hidas János 2015. januárban kezdte meg tevékenységét a T-Szol Zrt. új vezetőjeként. Öttagú igazgatóság alakult, élén az igazgatóság elnökével, aki amellett, hogy az igazgatóságot irányítja, mint elnök, vezeti a T-SZOL Zrt-t., illetve a tagvállalatok ügyvezetői irányában a tulajdonosi jogok nagy részét gyakorolja. A napi operatív feladatok összehangolása a tagvállalatok vezetőivel, ügyvezetőivel az igazgatóság elnökének feladatkörébe került. Ez a modell megfelelően szolgálhatja azt, hogy olyan működőképes rendszer alakuljon ki, aminek az alapja, a megfelelő információgyűjtés a Dr. Hidas János az idén januárban kezdte meg tevékenységét a T-Szol Zrt. új vezetőjeként terepszintről, azaz az tényleges munkavégzési szintről, ez megfelelő módon áramoljon egy leszabályozott vezetői struktúrán keresztül a döntés felelősségét vállaló vezető elé, majd a döntés megszületése után ennek végrehajtása is biztosan bekövetkezzen. A T-Szol Zrt. 2015 őszén módosította a Szervezeti és Működési Szabályzatot, majd a társaság belső felépítését. Önálló műszaki igazgatóságot alakított ki, amelynek bázisa a távhő. Megalakult az önálló jogi csoport. 2016-ban nagy feladatok előtt áll a cégcsoport. A szeptemberi önkormányzati képviselő-testületi ülésen támogatták egy saját társaság létrehozását, ami a helyi tömegközlekedési feladatokat látná el. Ha egy önkormányzati tulajdonú cég alakulna, a döntéshozatal közelebb lenne a területi önkormányzati képviselőkhöz, akik a legjobban ismerik a minden nap utazók gondjait, kéréseit. A méretgazdaságosság a színvonal javulásával járhat. A képviselő-testület a T-Szol Zrt.-t 3 éves üzleti terv kidolgozására kérte fel, melyet a decemberi közgyűlésen terjeszt elő. Folyamatos a városi zöld- és barnamezős fejlesztések vizsgálata, amiben az egyik tagvállalat, a Gazdaságfejlesztő Szervezet is aktívan részt vesz. Kiemelt projekt a Fő tér átalakítása, a leendő üzletház üzemeltetését szintén a T-Szol Zrt. végzi majd. A GFSZ Kft. dolgozta ki a Tatabánya Rezsicsökkentés Plusz energetikai program fűtéskorszerűsítési alprogramjának új támogatási és megvalósítási koncepcióját. A kivitelezésen felül a program keretében az állami támogatáson túli önrészt a T-Szol Zrt. megelőlegezi, melyet a lakóközösség legfeljebb 36 havi egyenlő részletben törleszt vissza. A GFSZ Kft. folyamatosan tájékoztatja a kijelölt körzetek lakóközösségeit. A Gyémánt Fürdőben jelentős megtakarítást lehetne elérni, ha rendelkezésre állna egy saját kút. A projekt a tervezés fázisában van, a leggazdaságosabb megvalósítás érdekében a szakemberek folyamatosan végzik az elemzéseket. A Tatabánya, Ahol Otthonra Találsz (TAOT) Program keretében Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogást kezdeményezett a város és a város ipari parkjának legnagyobb társaságaival Az elképzelések szerint egy munkásszállás közös erővel történő kialakítását is elhatározták. Az Edutus Főiskola komáromi úti kollégiumának épülete 2012 decembere óta üresen, kihasználatlanul áll. Felmerült annak lehetősége, hogy a jelenleg használaton kívüli épületet kézenfekvő és ésszerű munkásszállóként hasznosítani. A munkásszállóvá történő átalakítással és teljes körű korszerűsítéssel egy magas minőségű, gazdaságos épületet kap Tatabánya. A fejlesztés haszna többrétű. Egyrészt egy évek óta kihasználatlan de egyébként kiváló adottságú és korábban is városi célokat, érdekeket szolgáló épületet tudnánk újra élettel megtölteni, másrészt a tervezett funkcióval részben ki lehet elégíteni az ipari parkban, illetve a térségben jelenlévő cégek, és az ott dolgozók szálláshely iránti jelentős igényét. A megvalósítással kapcsolatban a T-Szol Zrt. fejlesztési koncepciót dolgoz ki, melynek előterjesztése szintén a decemberi közgyűlésre várható. A T-Szol Zrt. célja, alapvető feladata a nevében is részben benne lévő szolgálat. A város közösségének minél igényesebb, magasabb szintű szolgálata, az itt lakó emberek elégedettségére. A közösség szolgálata egy soha véget nem érő folyamat, ugyanis ha egy feladat megoldódik, újabb és újabb kerül elő. M. K.
Komárom-Esztergom megye gazdasága Sokan nem gondolnák, hogy milyen sok szállal kötődik közvetlenül vagy közvetve a kormányhivatal a megye gazdaságához. A szálak kibontására kértük meg dr. Kancz Csaba kormánymegbízottat. Az idén újabb integrációs folyamatok zajlottak a megyei kormányhivatalban. Ezek eredménye, hogy még több szakterület feladatait látjuk el kezdte a kormánymegbízott. Az átalakítások fő célja a még hatékonyabb, gyorsabb ügyintézés az állampolgárok és a gazdasági élet szereplői számára. Milyenek a tapasztalatok? Röviden: gyorsítottunk, de még nem eleget. A Parlament döntését követően 2016-tól a jogszabályok változásával tovább rövidülhetnek a határidők, átláthatóbbak lesznek a közigazgatási eljárások. Az állami rezsicsökkentés következtében több eljárás díja január 1-jétől lecsökken, vagy teljesen meg is szűnik. Ez a pénz a vállalkozások, illetve az állampolgárok kasszájában marad. Elfogadta az országgyűlés, hogy egyebek között szűnjön meg a személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul. Az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra, akárcsak a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát. Első alkalommal a jogosítványt is térítésmentesen kaphatja mindenki, így módosult az illetéktörvény. Az erkölcsi bizonyítvány kiállítása évente négy alkalommal ingyenes. Ezek mind pozitív változások, de térjünk ki az ügyintézésre is. Nem csupán csak a rendeletek tekintetében egyszerűsödik az élet, a lebonyolítása is komfortosabb lett és lesz. Fontos dolognak tartom, hogy minden járás központjában van kormányablak, a megye minden térségében könnyebben intézhetőek az ügyek. Arra is figyelemmel vagyunk, hogy a nyitva tartási idő a hozzánk fordulóknak megfelelőbb legyen. Mennyi üggyel kell megbirkózniuk a szakembereknek? A kormányablakoknál december 9-éig 423 ügytípus volt, azt követően már 509 lesz intézhető, jövőre pedig a tervek szerint ezer fölé is emelkedhet a szám. A kisebb településeken ügysegédi szolgálatot működtetünk, gondolunk azokra az állampolgárokra is, akik nehezen, körülményesen érik el a járási központokat. Ezzel az intézkedéssel elsősorban a kis felvakban élőknek segítünk. A felsoroltakon kívül az elektronikus ügyintézés is egyre nagyobb szerepet kap. A következő években a kormányzat erre kiemelt hangsúlyt fordít, mert fontos hazánk és a megye versenyképessége szempontjából egyaránt. Az ehhez szükséges fejlesztések prioritást kell, hogy kapjanak. Találkoznak-e azokkal, akiknek a legfontosabb ügyintézése, hogy szakmát válasszanak, munkahelyet találjanak? Rendszeresen. Több hagyományos, minden évben megrendezett programhoz kapcsolódunk, ilyen a Pályaválasztási Kiállítás és a Fiatalok Európája elnevezésű népszerű fórum, ahol a tanulók megtalálhatják az érdeklődésükhöz és az adottságaikhoz illő hivatást. 11. oldal Kormányhivatal: tovább rövidülő határidők, ingyenes eljárások Sok szó esik a szakképzés fontosságáról. Elengedhetetlen, hogy folyamatosan erősítsük. Még jobban tudatosítani kell, hogy olyan foglalkozás mellett tegyék le a voksukat a tanulók, amivel valóban tudnak érvényesülni. Természetesen szükség van az értelmiségi rétegre, a diplomásokra is. Ezért fontos, hogy megyénkben megerősítsük a felsőoktatási intézményekben zajló képzést, hatékony legyen az együttműködés velük, hogy piacképes tudást szerezzenek a hallgatók. Milyen a kapcsolat a gazdasági élet szereplőivel? Természetesnek tartjuk a párbeszédet, egymás véleményének meghallgatását és hasznosítását. A kormányhivatalnak hatóságként feladata az ellenőrzés, de emellett segítenünk is kell különféle módon az állampolgárokat, a mikro- kis és közepes vállalkozásokat, valamint a multinacionális cégeket. Elvárás a kormánytisztviselő felé, hogy pontosan dolgozzon, az engedélyeztetés terén pedig gördülékenyen fejeződjenek be a beruházások, ne állítsunk felesleges akadályokat a munkahelyteremtés elé. A kis- és középvállalkozások esetében is a rugalmasabb, effektív ügyintézés elérése a cél. A kormánymegbízott jogosítványaival élve hatással lehet a kiemelt beruházásokra, lehetősége van meggyorsítani a folyamatokat, az eljáró hatóságok, szakhatóságok vezetőjét írásban utasítani a feladatok soron kívüli elvégzésére, esetleges mulasztások pótlására. A pályázatoknak kiemelt szerepe lesz a következő években. Ezzel kapcsolatban nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a különböző témaköröket felölelő európai uniós pályázatokon elnyert támogatást értelmes fejlesztésekre, új munkahelyek megteremtésére, a vállalkozások bővítésére kell fordítani. Ennek koordinálásában összefogva a megyei önkormányzattal, a városokkal, a kamarákkal a kormányhivatal is szerepet vállal. M. K. Egyre kevesebb az álláskereső A megyénkben nyilvántartott álláskeresők száma az év ut olsó hónapjaiban is csökkent tudtuk meg Hajasné dr. Hertelendi Valériától, a F oglalkoztatási Főosztály vezetőjétől. Október végén 6985-en voltak, ami az egy hónappal korábbinál 379-cel, az egy évvel korábbihoz képest 1285-tel kevesebb. A nyilvántartott álláskeresőknek a g azdaságilag aktív népességen belüli aránya 5,1 százalék, ez is ja vulást mutat, az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal, a t avalyinál 0,8 százalékkal kevesebb. Jelentősen csökkent az év folyamán a pályakezdő álláskeresők száma is, hiszen a j elenlegi 560-as szám mintegy csaknem háromszázzal kevesebb, mint a t avaly októberi. Ebben a pozi - tív tendenciában kiemelkedő jelentősége van az idei évben elindított Ifjúsági Garancia Programnak. Októberben 3071 álláshely szerepelt a megyei kínálatban mondja a főosztályvezető. Az állásbejelentések jelentős részét a f eldolgozóipari cégek kereslete adja. A következő esztendőre számos gazdasági társaság jelezte felénk nagy létszá - mú munkaerő-bővítési szándékát. Az álláskeresők számának csökkenése miatt egyre nehezebb az igényeket kielégíteni megyénkben.
12. oldal Komárom-Esztergom megye gazdasága A 2014-es esztendőt követően került át a falugazdász hálózat a megyei kormányhivataltól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetéhez. A falugazdászok a kamarai tanácsadókkal együtt rögtön bizonyították is a rátermettségüket a területalapú támogatások benyújtásában. Ezek után a 2015. év igazi vízválasztónak számított a kamara és a gazdálkodók életében egyaránt. Megújuló támogatási formák Dr. Balogh Zoltán, a NAK megyei szervetének elnöke Gyökeresen megváltozott 2015- től a földet művelők számára igényelhető támogatások rendszere. A teljesen új támogatás-igénylési szisztéma zökkenőmentes alkalmazása érdekében a falugazdászok 2015 márciusától folyamatosan képzéseken vettek részt, majd a kiválóan felkészült kamarai munkatársak a benyújtási időszak megkezdése előtt rendszeresen tartottak tájékoztatókat az ügyfelek részére. Ennek az volt a célja, hogy a kérelmek beadása minél hatékonyabban, gördülékenyebben menjen. Minden mezőgazdasági termelő, illetve agrárvállalkozó részére sikeresen igényelt a szervezet támogatási összegeket. A teljesen új rendszer a zöldítéssel kiegészülve meglehetősen bonyolult, sok odafigyelést és alapos felkészülést igényelt. Az egységes kérelem keretében több mint 30 agrártámogatási jogcím benyújtásában segédkezett a megyei köztestület az érintetteknek, úgy mint az erdőhöz, termeléshez kötött, a kedvezőtlen adottságú területekhez, a Natura 2000-hez, a fiatal gazdák megsegítésre, valamint a kistermelői rendszer javítására lehetett egyebek mellett pályázni. Az idén a 2600 kérelemből több mint kétezret nyújtottak be a falugazdászok. Az igényléssel lefedett megyei terület meghaladta a 106.000 hektárt. Az évértékelő kapcsán erről is beszélgettünk dr. Balogh Zoltánnal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének elnökével. A munka, a feladat nem ért véget a kérelmek benyújtásával emelte ki. Számos bejelentési, adategyeztetési kötelezettség van az év során, amelyek elvégzése szintén a falugazdászokra hárul. Ilyen például az ökológiai másodvetés bejelentése a zöldítés kapcsán, minimális hozam igazolására szolgáló adatok beküldése a termeléshez kötött támogatások Lisztadomány: Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke (balra) is segített, amikor a rászorulók megkapták a zsákokat során. Az évente rendszeres adminisztratív ellenőrzés keretében az adategyeztetés ugyancsak a falugazdászok feladata. A zöldítés, mint új elem bevezetése szintén terhet ró a kamarai dolgozókra, hiszen lehetőség volt úgynevezett zöldítéssel kapcsolatos kompenzáció bejelentésére is. A 2015-ös esztendő leginkább várt eseménye a Vidékfejlesztési Program (VP) európai uniós elismerése, elfogadása volt. Az idei év őszén-telén a program keretében, megújult formában újraindult az Agrárkörnyezetgazdálkodási és Ökológiai gazdálkodások felkarolása. A kamarának kiemelt feladata a naprakész, pontos információk átadása, ennek keretében megyénkben a falugazdászok 2015-ben több mint 60 tájékoztatót tartottak a tagságnak, amelynek mintegy fele a két pályázattal összefüggő jogszabályi ismeretekről informálta az érdekelteket. A falugazdászok számára állandó feladatot jelent egyébként a VP-ben szereplő pályázatok folyamatos megjelenése, mert az egy hónap felkészülési időt követően csupán 30 nap áll rendelkezésre a dokumentumok benyújtására. A nagy, kampány jellegű tevékenységeink mellett az évente rendszeresen visszatérő feladat idén is az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés, a földműves-regisztrációval kapcsolatos felvilágosítás, a belterületi telkek adómentességéhez az igazolások kiadása és a megyei rendezvényeken történő részvétel volt hangsúlyozta dr. Balogh Zoltán. Az őstermelői igazolványok kiadása éves feladat, amelynek legnagyobb munkacsúcsa a január márciusi közötti időszak. A megyénkben az ötezer őstermelő mintegy fele keresi fel évente igazgatóságunkat az igazolványok kiadásával, érvényesítésével, visszavonásával kapcsolatosan. A megyei kamara első emberétől megtudtuk azt is, hogy az egy hektár alatti belterületekre vonatkozó ingatlanadó alól mentesülést kapnak azok, akik az adott területen tényleges mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Ennek ellenőrzésében döntő szerepet tölt be a falugazdász hálózat. Ők azok a szakemberek, akik szemlézik a földterületet, vizsgálják a tényleges használatot és a jogosultság feltételeit.