Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Egységes szervezetbe foglalat módosított Pedagógiai program Óvodai nevelési program 2006.

Tartalomjegyzék I. Helyzetkép... 4 1. Bevezetı... 4 2. Óvodánk története... 4 3. Hagyományaink... 5 4. Az óvodánkat igénybevevık és szociokulturális hátterük... 5 5. Kapcsolataink... 6 II. Nevelési koncepciónk... 7 A fejlesztés legfontosabb területei:... 8 III. Fejlesztési célok... 10 IV. Nevelési programunk... 13 1. Foglalkozási formák gyógypedagógiai óvodánkban... 13 2. A foglalkozások heti rendszeressége... 14 3. Szokások kialakítása... 15 4. Képességfejlesztés a célzott foglalkozásokon... 19 4.1. Önkiszolgálásra nevelés... 19 4.2. Mozgásfejlesztés foglalkozásokon... 23 4.3. Anyanyelv (beszédfejlesztés és környezetismeret)... 28 4.4. Vizuomotoros fejlesztés... 32 4.5. Játékra nevelés... 36 4.6. Zenei nevelés alapjai... 40 V. Autizmussal élık nevelési folyamata... 43 2

VI. Szervezeti és idıkeretek... 51 1. Felvétel az óvodába... 51 2. Óvodánk napirendje... 52 3. A foglalkozások heti rendje... 53 VII. Ellenırzés, értékelés... 55 VIII. Személyi ellátottság... 57 IX. Tárgyi feltételek... 58 X. Szervezeti leírás... 59 Melléklet... 61 3

I. Helyzetkép 1. Bevezetı Óvodánk egybeszervezett intézmény, ezért a bevezetı rész adatai azonosak az iskolánál leírtakkal. Washingtonban, 1996. június 1-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. Nemzetközi Konferencián határozat és minden országnak szóló ajánlás született, melynek megvalósítását hazánkban az 1993. évi LXXXIX., a közoktatásról szóló törvény biztosítja. E törvény kimondja, hogy minden sérült, akadályozott fejlıdéső gyermek születése pillanatától, a szülık igényeihez is alkalmazkodva támogató segítséget kapjon. Olyan segítséget, amely hatékonyan mozdítja elı a szervezet érését, integratív funkcióinak, belsı erıtartalékainak kibontakoztatását. Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükséglető gyermek eredményesen illeszkedjen be a többségi közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelıen fejlıdjön, orvosi - gyógypedagógiai - pszichológiai segítségre van szüksége. A jelenlegi óvodai programot a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2/2005. (III.1.) OM rendelet alapján vizsgáltuk felül, és a szükséges módosításokat elvégeztük. 2. Óvodánk története 1997 februárjában keresték meg a kerületünkben élı, középsúlyos értelmi fogyatékos gyermeket nevelı családok intézményünk igazgatóját azzal a kéréssel, hogy segítsen megoldani gyermekük ellátását, fejlesztését. Intézményünkben ez idıben csak általános iskola mőködött enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek részére, ezért a szülıket a fıvárosi önkormányzat oktatási osztályához irányítottuk. A fıvárosi önkormányzat elismerte a szülıi igény jogosságát, így elkezdhettük szervezı munkánkat. A szükséges átalakítások elvégzése, a gyermekek óvodai ellátásához, fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése után 1997 októberében nyitotta meg óvodánk kapuit a középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos óvodások elıtt, egy vegyes csoporttal. 4

A szülıi igényeknek megfelelıen 2004-ben egy vegyes korcsoporttal, 2006-ban egy újabb vegyes korcsoporttal bıvült óvodai intézményegységünk. Az elmúlt év tapasztalataira építve folytatjuk a fejlesztı eszközök beszerzését, elkészítettük az óvoda dolgozóinak beiskolázási tervét. 3. Hagyományaink A hagyományok minden közösség életében nagyon fontosak, nagy jelentıségőek. Óvodánk megalakulásának elsı pillanata óta tudatosan törekszünk egyéni arculatunk kialakítására, hagyományaink kiépítésére. Legjelentısebb, az iskola hagyományaihoz is csatlakozó ünnepeink a Mikulás, a Karácsony, a Farsang, a Húsvét, az Anyák napja, a Gyermeknap, a Ballagás. A közös ünnepi készülıdés, az ünneplés, majd a rá való emlékezés sok közös élmény forrása. Erısítik az összetartozás érzését, segítik az egymásra figyelést, az egymásnak segítést. Ünnepeink egy része a csoportban zajlik, más része a szülık számára is nyitott. Minden évben Állatkert, bábszínház látogatást, csoportos nagyobb kirándulást szervezünk. Részt veszünk a kerületben mőködı kulturális intézmények óvodásaink számára is élményt jelentı rendezvényein (pl. kisállat kiállítás). Az óvoda közös hagyományain túl minden csoport kialakíthatja saját, egyéni hagyományait (pl: névnapok, születésnapok közös megünneplése, foglalkozások rituáléi). Terveink közt szerepel az élısarok, és a gyerekek által gondozható kiskert kialakítása. 4. Az óvodánkat igénybevevık és szociokulturális hátterük Óvodánk fı profilja a középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos gyermekek nevelése, fejlesztése. Fogadunk autizmus spektrum zavarral élı gyermekeket is. A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központok javaslatai alapján nyernek felvételt. Harmadik életévük betöltésétıl hét, indokolt esetben nyolc éves korukig járhatnak az óvodai intézményegységbe. Óvodánk felvételi körzete Budapest egész területe, és az agglomerációból is fogadunk gyerekeket, ezért a hozzánk érkezık szociokulturális háttere nagyon 5

eltérı. A magas életszínvonalon élıtıl a létminimum alatt tengıdıig minden réteghez tartozó család megtalálható óvodánkban. Mivel a gyermekek többsége a dél-pesti peremkerületekbıl és az agglomeráció településeirıl érkezik intézményünkbe, legjellemzıbb az átlagos, enyhén átlag alatti életszínvonal, a családiházas lakókörnyezet. 5. Kapcsolataink Óvodánkat a legszorosabb kapcsolat a velünk egy épületben mőködı, enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosokat nevelı általános iskolához főzi. Részt veszünk az iskola óvodások számára is élményt nyújtó ünnepségein, rendezvényein. Igénybe vesszük az iskolában dolgozó, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezı gyógypedagógusok szakmai segítségét is a különleges fejlesztési igényő gyermekek esetében. Szakmai kapcsolataink igen szerteágazóak. Minden gyermek esetében a legoptimálisabb fejlesztésre törekszünk, ezért igyekszünk minden szakmai segítséget felkutatni, igénybe venni. Így kerültünk kapcsolatba több Tanulási Képességet Vizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó és Rehabilitációs Bizottsággal, az Autizmus Kutatócsoporttal, a Korai Fejlesztı Központtal, a csepeli és a IX. kerületi Autista Óvodával és Általános Iskolával, a Dunaharaszti 2. és 4. sz. Nevelési Tanácsadó és Óvodával, a XX. és XXIII. kerületi Családgondozó Központtal, az említett két önkormányzat gyámügyi csoportjával; több fogyatékos gyermekek integrált nevelését felvállaló óvodával, az óvodánkból kilépı gyermekeket fogadó, középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatását, nevelését ellátó általános iskolával. Kapcsolatban állunk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskolai Karral, a Fıvárosi Pedagógia Intézettel, a fıvárosi gyógypedagógiai munkaközösséggel, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekképviseleti Szervezetével. Az egybeszervezettség nagy elınyt jelent óvodánk számára, mert a hosszú évtizedek óta bejáratott kapcsolatokkal rendelkezı iskola társadalmi kapcsolatait bármikor igénybe vehetjük. Az iskola vezetısége által létrehozott Élni akarunk! közhasznú alapítvány az értelmi fogyatékos gyermekekért óvodánk munkáját is támogatja. 6

II. Nevelési koncepciónk Óvodánk nevelı, fejlesztı intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Programunk a hazai tradicionális nevelési értékekre épít, korszerő fejlıdés- és nevelés-lélektani, neurológiai, gyógypedagógiai eredményekkel ötvözi azokat. Fejlıdéslélektani kutatások igazolják, hogy a genetikai program csak és kizárólag megfelelı környezeti tényezık és feltételek biztosításával bontakoztatható ki. Ennek megvalósítása érdekében minden gyermek és felnıtt számára meleg, családias légkört teremtünk. Óvodánkban a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszünk. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni/kommunikálni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttmőködni, közlekedni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Célunk a megfelelı érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolában történı beválás érdekében. Az érzelmi biztonság, a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk: - az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitődök, normák kialakítására; - speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíteni az egyre pontosabb észlelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elısegíteni a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását; - a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk. Programunk a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalmakra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérı fejlıdési üteméhez igazodik. Differenciált segítségnyújtással szolgálja a 7

képességfejlesztést, törekszik a hiányosan mőködı képességek korrekciójára valamennyi területen. A fejlesztés legfontosabb területei: - a meglévı nagymozgások korrigálása; - az egyensúlyérzék fejlesztése; - az önkiszolgálás kialakítása, fejlesztése; - a manuális készség fejlesztése; - a kommunikációs készség fejlesztése, ( a beszédkészség fejlesztése, beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása ); - a játéktevékenység fejlesztése; - a zenei készség fejlesztése; - a szociális viselkedés fejlesztése; - a kognitív készségek fejlesztése. Módszeres, következetes, apró lépésekben történı fejlesztéssel, a gyökerek kiépítésével a percepció fejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl egyéni, kiscsoportos, csoportos formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva különös hangsúlyt helyezünk az önkiszolgálás fejlesztésére, az iskolai életmódra való felkészítésre. Programunk foglalkozási körein túl lehetıséget kívánunk teremteni kiegészítı terápiák igénybevételére (Ayres, DSGM, Ulwilla, lovasterápia). Munkánk során a korai fejlesztés eredményeire támaszkodunk, a családközpontú gondoskodás megvalósítására törekszünk. A családközpontú gondoskodással a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a szülıben a kilátástalanság helyett a fejlesztı beállítódást igyekszünk kialakítani. Együttmőködésünk akkor lehet hatékony, - ha a segítséget nem erıszakoljuk rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember; - ha a szakértıi bizottság komplex gyógypedagógiai - pszichológiai-orvosi diagnózisát nem deficit leltárként, hanem esélydiagnózisként értelmezzük; 8

- ha a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus ismeri a szülık igényeit, a család életkörülményeit, lehetıségeit; - ha partnerként, és nem páciensként kezeljük a szülıket; - ha azt igyekszünk segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze a gyermek viselkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetıségeit, korlátait; - ha figyelembe vesszük, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan építjük ki a tanulási helyzeteket; - ha olyan fejlesztı programot állítunk össze, amely nem funkciótréning, hanem szociális tanulás. 9

III. Fejlesztési célok A középsúlyos fokban értelmi fogyatékos és autista óvodáskorú gyermekek óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, a fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában, a gyermek elızetes életében, családi vagy intézményes neveltetésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy fejlıdésük lelassult, s a mennyiségi eltérés mellett minıségi eltérés is tapasztalható. Míg a problémamentesen fejlıdı gyermek egyenletesebb tempóban, idınként nagyobb lépcsıfokokon át jut el a célig, az értelmi fogyatékos és autista gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsıfok megmászásával, sokkal több gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetıségeinek csúcsát. Programunk figyelembe veszi a különbözı funkciók egymásra épülését, hogy a szociális tanulás támogatása közben sikerélményt biztosíthassunk minden gyermeknek. Foglalkozásaink tartalma a gyermek egész személyiségére hat, a pszichomotoros fejlesztést szolgálja. Fejlesztı munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a gyermek biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy szeretjük, elfogadjuk, megértjük ıt. Munkánkat három alapelv köré szervezzük: Ölelj át!, Tegyél le!, Hagyj békén! A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelemvezéreltségére, a viszonylag jó utánzókészségre, a felnıtt központúságra támaszkodva igyekszünk eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlıdése szempontjából alapvetı, legfontosabb tevékenységformára, a játékra építünk pedagógiai munkánk során. A játék természetesen nem egyenlı a tanulás hiányával. Játék közben a gyermek tanul, szociális szerepeket, érzelmeket, motívumokat, beállítódást, megismeri környezete személyi és tárgyi világát, természetes kíváncsisága felébred, fokozódik. A tudatosan felépített játékhelyzetekben fejlıdik a gyermek figyelme, emlékezete, kialakul, fokozódik spontán tanulási készsége. Megtanulja, gyakorolja a helyes érzékelést, észlelést az összes érzékszerv bevonásával, ami a magasabb mentális folyamatok kialakulásának elsı lépcsıfoka. 10

Az óvodai élet szervezése nagyfokú tudatosságot igényel. Csak így érhetjük el, hogy a gyermekek - biztonságban érezzék magukat a szeretetteljes légkörő közösségben; - testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlıdjenek; - tudjanak egymás mellett és egymással tevékenykedni, a felnıtt irányítását elfogadni; - értsék az egyszerő, gesztussal is kísért verbális utasításokat, azokat hajtsák végre; - tudjanak utánozni; - sokrétő tapasztalatot szerezzenek közvetlen környezetükrıl, - tudjanak abban tájékozódni, ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait; - alakuljon ki önállóságuk az étkezés, a WC használat, az elemi tisztálkodás, az öltözés-vetkızés terén, kérjenek, fogadjanak el segítséget, ha szükséges; - szükségleteiket, kéréseiket, kívánságaikat legalább nonverbálisan tudják közölni; - ismerjék az alapvetı viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni, kivárni etc., - tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, elemi munkát végezni; - mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmonikus, igényeljék a rendszeres testmozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban; - használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak játékaikra, ismerjék azok helyét; - tudjanak különbözı anyagokkal manipulálni, alakuljon ki az ábrázolás szeretete bennük; - tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irányítani; - szívesen hallgassanak dalokat, zenét, mondókákat, rövid verset, mesét, 11

- tudjanak életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelı dalokat, mondókákat, verseket. 12

IV. Nevelési programunk A fejlesztés folyamatában jártasságok, készségek elsajátítását, viszonyulások, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlıdését, magatartási formák tanulását, képességek kialakulását, gyakorlati és elméleti ismeretek elsajátítását segítjük elı. 1- Foglalkozási formák gyógypedagógiai óvodánkban - önkiszolgálásra nevelés: feladata a szobatisztaságra nevelés, étkezés, tisztálkodás, öltözés-vetkızés, egyszerő munkavégzés terén minél nagyobb önállóság kialakítása - mozgásfejlesztés: feladata az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot elısegítése - anyanyelvi nevelés: kettıs feladata a beszédmegértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejő bevonásával a szőkebb környezet megismertetése; egyszerő mondókák, versek, mesék megtanítása - vizuomotoros készség fejlesztése: feladata a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesztése, a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér felismerı képesség fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközök megismertetése - játékra nevelés: feladata az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése;.az egymás melletti és közös, egymással való játék megvalósítása; énekes-verses népi játékok megismertetése, elsajátíttatása 13

- zenei nevelés: feladata a zenei hallás, a ritmusérzék, az érzékelési képesség fejlesztése egyszerő ritmusú mondókák, dalok, versek, ritmushangszerek, közös zenehallgatás segítségével - habilitáció: feladata az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelı képességfejlesztés. A lassabban haladó, és a csoport átlagánál jobb képességő gyermekek egyénre szabott terápiája - logopédiai kezelés: feladata az aktív beszéd indítása, a megkésett beszédfejlıdés terápiája, a támogatott kommunikáció elemeinek elsajátíttatása - gyógytestnevelés 2. A foglalkozások heti rendszeressége A foglalkozás neve Heti elıfordulása A foglalkozás formája önkiszolgálás 2 (év elején 5) egyéni, mikrocsoportos mozgásfejlesztés 5 csoportos anyanyelv (beszéd és a környezet megismerésére nevelés) 5 csoportos, egyéni vizuomotoros fejlesztés 3 mikrocsoportos, egyéni játékra nevelés 2-3 csoportos, mikrocsoportos, egyéni zenei nevelés alapjai 2 csoportos, mikrocsoportos habilitáció 5 egyéni 14

3. Szokások kialakítása A szokás valamilyen mővelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Sok gyakorlásra, ismétlésre van szükség ahhoz, hogy egy cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon. Az értelmi fogyatékos és autista óvodás még nem látja be viselkedésének következményeit. A meggyızés a gyermekek szenzoros problémái, értelmi állapota miatt csak korlátozott mértékben, személyre szabottan alkalmazható. A gyermekek természetes megnyilvánulása az utánzás. Óvodánkban olyan légkört teremtünk, amelyben minden felnıtt elfogadóan, szeretettel fordul a gyermekek felé. Így minden kisgyermek kiválaszthatja az általa leginkább kedvelt felnıttet. Köztudott, hogy a preferált személy viselkedése utánzásra késztet. A szokások keletkezésekor az érzelmi motiváltságnak, a cselekvés akarásának, a tudatosságnak is lényeges szerepe van. Ezért óvodánk minden dolgozója pozitív, követhetı mintaként segíti a modellkövetésen alapuló szokáselsajátítást. A gyermek fejlettségi szintjének figyelembe vételével olyan szabályokat állítunk fel, amelyek betartása nem jelent túl nagy feladatot a gyermek számára. Elsısorban a cselekvés hasznosságát hangsúlyozzuk. A helyes viselkedést mindig megerısítjük. A következetes, szeretetteljes elvárás mellett szükséges az állandó, támogató, segítı ellenırzés. Ügyelünk a fokozatosságra, az egymásutániságra. Napirendünk gondos megtervezésével, rugalmas végrehajtásával, a határozott, de szeretetteljes követeléssel segítjük a helyes szokások kialakulását. A helyes szokások kialakítása természetesen nem kizárólag az óvoda feladata. Az óvodánkba járó gyermekek mindannyian családban élnek. A gyerekek többsége meleg, szeretetteljes miliıbıl érkezeik, de a családok nevelési attitődje különbözı lehet (legjellemzıbb a túlzott féltés, de az elhanyagoló elutasítás is elıfordul). A különbözı kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez, más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. Mindezek figyelembe vételével a gyermekek helyes szokásrendszerét a családdal együttmőködve, azonos követelményeket állítva formáljuk. Óvodába lépésekor a családban addig csak felnıttek között élı, vele permanens anyai foglalkozást igénylı gyermek fokozatosan szokja meg új környezetét. A gyerekenként eltérı hosszúságú óvodába szoktatási idı célja, hogy 15

fokozatos és legfıképpen örömteli átmenetet biztosítsunk a gyermek számára. Ennek érdekében fontosnak tarjuk, hogy ne változtassunk meg radikálisan mindent a gyermek életében (pl: kedvenc játékát, poharát, párnáját természetesen behozhatja az óvodába). A beszoktatási idı hosszát és felépítését a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus határozza meg a szülıkkel egyeztetve. 3.1. A szokások kialakításának területei Az egészséges életmódra nevelés Az óvodai élet vezetése során arra törekszünk, hogy a gyermekeket egészségük, késıbbi igényeik megalapozása érdekében szükségleteiknek megfelelıen gondozzuk, hogy természetes igény legyen számukra az egészséges életmód. Területei: 1. Étkezés: Esztétikus környezetet teremtünk, amelyben fokozatosan alakulnak ki az étkezés helyes szokásai. A rágás megtanításától, az etetéstıl az önálló kanalazáson át elsajátíttatjuk a szalvéta, a villa használatát, a pohárból ivást. Fontos a helyes mérték, a tempó megtanítása is. Az ügyesebb gyerekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, a szemetet kivinni, kancsóból tölteni etc. 2. Szobatisztaságra nevelés, WC használat: A pelenkás állapottól a pelenka nélkül, rendszeres ültetés mellett nappal száraz marad állapoton át juttatjuk el a gyermekeket az utánjelzés, majd szükséglet jelzéséig. A bilitıl haladunk a WC használatig. A WC papír használatában többnyire még az óvodás kor végén is segítséget igényelnek a gyermekek. 3. Vetkızés-öltözés: A célszerő, könnyen le-felvehetı, kényelmes ruhadarabok segítik az önállóságra nevelést, ezért mindennapi használatra ilyen ruházat beszerzését javasoljuk a szülıknek. A célszerőség elvét betartva tanítjuk az egyes ruhadarabok 16

levételét, majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését. Fontosnak tarjuk, hogy a gyermek igényelje a tiszta, ápolt külsıt, a rendet. 4. Testápolás: Fokozatos önállóságra törekedve tanítjuk az étkezés elıtti, WC használat utáni kézmosást, az orrfújást, a zsebkendı használatot, a zuhanyozást, a fésülködést, fogmosást. Célunk a tisztaság igényének felkeltése. 5. Testedzés: Célunk, hogy a teremben vagy szabad levegın végzett tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás szerezzen örömet, váljon minden gyermek napi igényévé. Minden napközben végzett tevékenység során figyelmet fordítunk a helyes testtartásra is. 3.2. A közösségi élet szokásainak megalapozása A bölcsıdébıl érkezı gyermekek óvodai beilleszkedése viszonylag könnyebb, mint a családból érkezıké. A családból érkezık gyakran elıször kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy, a cselekvés, a szándék és végrehajtása közé akadályok ékelıdnek. Nehezíti helyzetüket, hogy fejletlen kommunikációjuk miatt nem, vagy csak részben tudják kívánságaikat, szükségleteiket egyértelmően jelezni, kódjaik nem érthetıek az új környezet számára. A szülı és a pedagógus türelmes kivárása, fokozott figyelme, egyszerő gesztusokkal megerısített beszéde sokat segíthet az elsı idıben. Fontos, hogy a gyermek elıször megbarátkozzon új környezetével, biztonságban érezze magát benne. Ebbıl fakadóan megtanul alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituációk ismétlıdésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja elviselni társait, majd fokozatosan közelít a számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett, biztonságot adó felnıtt közelében van. A napirend, a foglalkozások változatos ismétlıdése, a pihenés, a szabad játék számtalan lehetıséget nyújt az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának gyakorlására. Az óvodai élet alkalmat teremt a közlekedési eszközökön való utazásra, az egyre nagyobb sétákra, a közös vásárlásra, a nagyobb közösségben 17

való megjelenésre (iskolai rendezvények, bábszínház). Ezek az alkalmak számtalan lehetıséget nyújtanak a szociális tanulásra, az elemi illemszabályok elsajátítására (köszönés, kopogás, lábtörlés etc.). 3.3. Munka jellegő tevékenységek Ép társaikhoz hasonlóan a középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások is szívesen tevékenykednek, segítenek a felnıtteket utánozva. Sajnos a túlféltı környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat. Ennek ellensúlyozására napi munkánk során igyekszünk minél több felnıtt munkába bevonni a gyerekeket. Ha a gyerek érzi munkája fontosságát, szívesen hajt végre egyszerő feladatokat - bármilyen kicsik legyenek is azok- önmaga ellátására, társai javára. Az egyszerő Add ide!, Hozd ide! Rakjuk el! jellegő feladatoktól fokozatosan juttatjuk el a gyermeket az elemi, naposi feladatok végzéséig. Az elemi utánzási kedvre építve bíztatjuk a gyermekeket, hogy a felnıttet utánozva egymásnak is szívesen segítsenek. Igyekszünk meggyızni a szülıket, hogy igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a késıbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg gyermekeiket egyszerő, a gyerek által önállóan vagy kis segítséggel végrehajtható feladatokkal. 18

4. Képességfejlesztés a célzott foglalkozásokon 4.1. Önkiszolgálásra nevelés Mindennapos tevékenységi forma, nem külön foglalkozás. Egyéni fejlesztési terv szerint, a gyakorlásra kellı idıt biztosítva, fokozatosan, a kis lépések elvét alkalmazva végezzük a különbözı részfeladatokat. Formája: egyéni vagy mikrocsoportos. Ideje: naponta. Célja: - a gyermek szükségleteinek megfelelı komfortérzet biztosítása, gondozás, gondoskodás; - nagyon apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése; - verbális utasításokkal a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése; - a testséma fejlesztése, tájékozódás a saját testen, a testrészekruhadarabok viszonyának felismerése; - alapvetı higiénés szokások kialakítása; - az ápoltság, a tisztaság igényének felkeltése; - helyes viselkedési formák elsajátítása; - a rászorultság, kiszolgáltatottság helyett az én is tudom függetlenség érzésének megtapasztaltatása; - a téri tájékozódás elısegítése. A gyermekek az önállóság terén is különbözı fejlettséget mutatnak. Önállóságuk gátja lehet az esetleges társuló fogyatékosság (halláskárosodás, mozgáskoordinációs zavar). Ahhoz, hogy e téren eredmények szülessenek, alkalmat és idıt kell adunk a gyermeknek, s amit már önmaga el tud végezni, azt nem tesszük meg helyette, még akkor sem, ha sürget az idı, s a felnıtt gyorsabban, komfortosabban tudná elvégezni az adott feladatot. Az a gyermek vagy fiatal felnıtt lesz a társadalom számára elfogadható - azzal lehet színházba, vendégségbe, nyaralni menni-, aki birtokában van a társadalom által elvárt viselkedési formáknak. Ez az önállóság, helyes 19

viselkedés az elfogadás szempontjából talán fontosabb, mint hogy ismeri-e a színeket, vagy tud-e számolni. Az a gyermek, aki korai életszakaszától kellı alkalmat és segítséget kap, akinek hagyják és elismerik próbálkozásait, felnıttként is természetesen tesz azért, hogy önmaga és környezete élete jobb legyen. Az óvodának fontos, alapozó szerepe van e téren. Az önállóság bizonyos területeinek fejlettsége nemcsak a gyermek életkorától, hanem fiziológiai érettségétıl (pl. szobatisztaság), mozgásos ügyességétıl, s nem utolsó sorban értelmi állapotától függ. A túl bonyolult, a gyermek pillanatnyi képességeit meghaladó feladat sikertelenséghez, elbizonytalanodáshoz vezet, elbátortalanítja a gyermeket. Ennek elkerülése érdekében sok sikerélményt biztosítva, a tanulást örömtelivé téve, apró, jól megtervezett lépésekkel juttatjuk el a gyerekeket az önállóság mind magasabb fokára. 4.1.1. Étkezési szokások Célok: - a rágás megtanítása; - a helyes tempó elsajátíttatása; - a kenyér vagy kifli megfogása, leharapása, a kenyér és a rajta lévı együttes elfogyasztása; - a kanalazás megtanítása; - a poharazás megtanítása; - a szalvéta használatának elsajátítása; - a villával való megismerkedés; - kérés, megköszönés, kivárás; - a terítés folyamatának megismerése; - ügyesebb gyerekeknél kancsóból töltés, ételbıl szedés próbálgatása - étkezés után az asztal leszedésében közremőködés. 20

4.1.2. Tisztálkodás Célok: - kézöblítés; - a szappan használata; - a saját törölközı felismerése; - a vízcsap kinyitása, elzárása; - önálló kéz- és arcmosás; - a kéz, az arc szárazra törlése segítséggel; - étkezések elıtti, utáni, bizonyos munkafolyamatok utáni kézmosás igényének felkeltése, - baleset vagy izzasztó mozgás utáni zuhanyozáskor együttmőködés; - fogmosás elfogadása, együttmőködés, önálló fogmosás; - zsebkendı használatának igénye, a piszkos zsebkendı szemétbe dobása, az orrfújás megtanítása; - a fésülködés elviselése, önálló próbálkozás; - igény a tiszta, ápolt külsıre. 4.1.3. Szobatisztaságra nevelés Célok: - rendszeres ültetés mellett a szükséglet megfigyeltetése; - a WC vagy bili, és a szükséglet elvégzése közti kapcsolat felismertetése; - a jelzés megtanítása (utánjelzés, majd mutatás, hangadás); - kérdésre szükséglet jelzése; - önmagától jelzi szükségletét, képes visszatartani addig, amíg WC-re ér; - bilirıl WC-re átszoktatás; - a WC használatához szükséges ruhadarabok le- felhúzása; - WC használat utáni kézmosás megtanítása; - fiúk állva pisiltetésének megtanítása; - WC papír használata segítséggel; - baleset jelzése. 21

4.1.4. Vetkızés, öltözés Célok: - együttmőködés a vetkızésnél, öltözésnél; - sapka, sál levétele; - egyszerő ruhadarabok levétele; - vetkızés kis segítségnyújtással (pl. kigombolás, kikötés); - zipzár lehúzása; - egyszerő ruhadarabok felvétele; - kis segítséggel öltözés; - bizonyos ruhadarabok teljesen önálló felvétele. 4.1.5. Önálló munkafeladatok Célok: - saját hely felismerése (étkezésnél, alvásnál, öltözıben); - saját ruhadarabok, eszközök felismerése, elıvétele, elrakása; - székek helyre rakása; - játékok helyre rakása; - szınyeg feltekerése (pl. mozgásfoglalkozások); - közös teremrendezés; - ajtónyitás-csukás megtanítása; - eszközök bevitele, kiosztása; - egyszerőbb tárgyak kivitele (pl. konyhába); - társak segítése; - asztal letörlése; - szemét összeszedése; - egyszerő üzenet közvetítése óvodán belül; - székek felrakása; - közös ágyazás, ágynemő, ágyak lerakása; - lépcsın járás. Minden fejlesztést az adott gyermek fejlettségi szintjéhez mérünk, s arra építünk, amit már tud. Az ügyetlen próbálkozást is értékeljük, jutalmazzuk. A szociális megerısítés, de gyakran maga a feladat elvégzése is jutalomértékő a gyermek számára. 4.1.6. Elvárások óvodáskor végén 22

- Megbízható szobatisztaság, szükségletek jelzése. - Önálló étkezés (kanalazás, pohárból ivás) az elemi illemszabályok - betartásával. - Vetkızés, öltözés minimális segítséggel (pl. cipıkötés). - Felügyelet mellett önálló kéz-, arcmosás, törölközés. - Szükség esetén kérjen zsebkendıt, kis segítséggel használja azt. - Saját holmiját felismerje, tudja adott helyre rendezni. - Munka jellegő feladatokban legyen együttmőködı. - Fésülést elviselje, próbáljon önállóan fésülködni. 4.2. Mozgásfejlesztés foglalkozás Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását szolgálja. Formája: csoportos, vagy egyéni. Ideje: naponta Idıtartama: 20-30 perc Célja: - a motoros tanulás elısegítése; - az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes, célirányos mozgás kialakítása; - a mozgásos gátlás oldása; - az utánzókészség fejlesztése; - a mozgáskoordináció fejlesztése; - a szenzomotoros ismeretszerzés lehetıségeinek javítása; - a biztos egyensúly kialakítása; - a téri tájékozódás fejlesztése; - a testséma fejlesztése; - ritmusérzék fejlesztése; - a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolása; - a légzéstechnika javítása; - ügyesség, állóképesség, erınlét fejlesztése; 23

- a teljesítıképesség növelése; - a szervezet sokoldalú, harmonikus, arányos fejlıdésének biztosítása, az egészség megırzése. A mozgásfejlıdés az érés és tanulás egységében valósul meg. A mozgás a gyermek természetes reakciója, természetes aktivitása. Benne komoly motivációs erı rejlik, mely könnyebbé teszi az ismeretek átélését. A jól ismert, biztonságos környezetben késztetjük a gyermeket motoros válaszadásra. A gyermek saját aktivitásán át újabb és újabb tapasztalatokhoz jut, amelyek az érzékszervi és mozgásos tanulás további fejlıdését szolgálják. A mozgásfejlesztés hatalmas nyelvi anyagot is mozgásba hoz. Az átélt mozgás, és annak megfogalmazása erıs késztetést jelent a történések kifejezésére. 4.2.1. A mozgásfejlesztés területei - Passzív mozgásindítás (passzív tornáztatás). - Játékos utánzó gyakorlatok. - Alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása. - Mozgásos játékok. 4.2.1.1. Passzív mozgásindítás (passzív tornáztatás) Feladatai: - kapcsolatteremtés, - biztonságérzet kialakítása, - feszültségoldás ringató, gurítós játékokkal. - figyelemfelkeltés, - beszédkésztetés - A mozgás, a segítségnyújtás, az irányítás elfogadtatása. 24

4.2.1.2. Játékos utánzó gyakorlatok Feladatai: kapcsolatteremtés, sikerélmény biztosítása, közös tevékenység, az utánzókészség fejlesztése, az egyes testrészek átmozgatása, ráhangolódás a foglalkozásra, testséma fejlesztés, a beszédmegértés és beszédkésztetés, a figyelem, az emlékezet fejlesztése. A játékos utánzó gyakorlatokat kezdetben segítséggel, majd egyre önállóbban végzik a gyerekek. A mondókával, verssel, énekkel kísért gimnasztikai gyakorlatok az egész test átmozgatását célozzák. Az énekek, versek megadják a mozgások ritmusát, egyszerőek, könnyen utánozhatóak, felkeltik a gyermek érdeklıdését. Általuk megismerik az egyes testrészeket, megtanulják, hogy melyek párosak, és azt, hogy ezek egymástól függetlenül is mozgathatóak. 4.2.1.3. Az alapmozgások kialakítása, korrigálása Feladatai: A mozgásos gátlások oldása, a mozgásigény kiélésének segítése, a pontos mozgás-kivitelezés segítése, a hibás, összerendezetlen mozgások javítása, az erı, ügyesség, állóképesség, gyorsaság, teljesítıképesség növelése, az érzékelés, az észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, beszéd fejlesztése. A foglalkozások fı részét ezek a gyakorlatok töltik ki. A csoportos együttlét alatt megtanulnak a gyermekek egymásra figyelni, egymást megvárni, segíteni egymásnak. Megtanulnak egyszerő verbális utasításokat végrehajtani. Viselkedésük fegyelmezettebb lesz. A foglalkozás e része alatt hely- és helyzetváltoztató mozgásokat végeznek a gyerekek. A különbözı minıségő talajon, szeren, szabadban végzett, sokoldalúan begyakorolt mozgások hatására gazdagodnak ismereteik önmagukról, környezetükrıl. A páros gyakorlatok a kapcsolatteremtést is segítik. A foglalkozások e részének tervezésekor különös figyelmet fordítunk a gyermek biológiai állapotára, esetleges társuló fogyatékosságára. 25

Gyakorlatok: rendgyakorlatok kartartások: nyújtott, hajlított, vegyes karkörzések: állások: alapállás, terpeszállás, lábujjon állás, sarkon állás, talpélen állás, guggoló állás ülések: nyújtott ülés, terpesz ülés, török ülés fekvések: hason fekvés, hanyatt fekvés, oldalt fekvés függések: függıállás, függeszkedés járás: kis és nagy lépésekkel elıre, oldalra, gyors, lassú, különbözı minıségő talajon, vonalak között, vonalon, tárgyak kikerülésével, tárgyak átlépésével, hullámvonalon, irányváltoztatással, különbözı eszközökkel, lépcsın járás futás: futkározás, célba futás, futás eszközzel a kézben, különbözı irányban, irányváltással, gyors, lassú tempóban, tempóváltással, különbözı szélességő vonalak között, futás közben akadály megkerülése, átlépése ugrás::leugrás, szökdelés, ki- beugrás, felugrás, átugrás dobás-fogás: eldobás, célba dobás, elkapás támaszgyakorlatok: csúszás, kúszás, mászás, gurulás egyensúlyérzéket fejlesztı gyakorlatok: lábujjhegyen állás nyitott, majd csukott szemmel, fél lábon megállás, statikai egyensúlyhelyzetbıl, való kibillentés, egyensúlyozás vonalon, padon járás közben tárgy egyensúlyozása, egyensúlyozás Bobath labdán, hengeren, Ayres eszközökön, forgások, hintázás, gördeszkán húzás, tolás, posztúra utánzás 26

4.2.1.4. Mozgásos játékok Feladatai: a tanult mozgásformák játékos gyakorlása, egyszerő szabályok megismerése, a versenyszellem elıhívása, a foglalkozás játékos lezárása. Ezek a játékok azokból az elemekbıl épülnek fel, amelyek a foglalkozásokon megjelentek. Játék formájában szolgálják a rögzítést, a gyakorlást. Alkalmat kínálnak versenyzésre, páros gyakorlatokra, együttes játékra. Siker, kudarc átélését teszik lehetıvé. Megtanulják a gyermekek ezek elfogadását, ezzel alkalmazkodóképességük is fejlıdik. A foglalkozások fontos része a légzı gyakorlat is. Célja: a hasi légzés kialakítása, a helytelen ritmusú légzés korrigálása, és a túlnyomóan szájon át történı ki- belégzés helyett az orron át történı belégzés megtanítása. 4.2.1.5. Elvárások óvodáskor végén Örömmel, szívesen mozogjanak. Tudjanak mozgást utánozni. Alkalmazkodjanak a foglalkozások rendjéhez. Értsék az egyszerő verbális utasítást. Szerezzenek jártasságot az alapmozgásokban. Lépcsın kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek. Biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon. Tudjanak rövid ideig figyelni a felnıttre, és egymásra. Elemi szabályokat ismerjenek, tartsanak be. 27

4.3. Anyanyelv (beszédfejlesztés és környezetismeret) A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítı foglalkozási forma. Formája: csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos. Ideje: naponta. Idıtartama: 5-30 perc. Célja: - a gyermek beszéd iránti érdeklıdésének felkeltése, utánzóképesség fejlesztése, kommunikációs igény felkeltése, ösztönzése; - a beszéd indítása, a passzív, ill. aktív szókincs bıvítése; - a beszédszervek ügyesítése; - a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése; - a beszédmegértés fejlesztése; - a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása; - a közvetlen környezet tárgyairól, élıvilágáról, cselekvéseirıl, történéseirıl tapasztalatok, ismeretek szerzése ; - a grammatikai rendszer kiépítése; - a kognitív funkciók, a figyelem, az emlékezet fejlesztése. Az értelmi fejlıdésükben középsúlyos fokban sérült gyermekek speciális beszédfejlesztését az teszi szükségessé, hogy beszédjük minıségileg és mennyiségileg is eltér ép társaikétól. Késıbb indul, lassabb ütemben fejlıdik, s a szókincs, a mondatalkotás, ill. az artikuláció területén egyaránt sajátosságokkal bír. A beszéd-rendellenesség az értelmi sérülés velejárója és egyben súlyosbítja is azt. Az értelmi fejlıdésükben középsúlyos fokban sérült gyermekeknél kommunikációs igényő beszédnevelést folytatunk. Csak a kommunikációban való tudatos beillesztéssel és a kommunikációs képességre való ráneveléssel fejleszthetünk. A fejlesztésnél hangsúlyozottan figyelembe vesszük a nonverbális 28

ismerethordozókat is. Fejlesztjük a környezetbıl jövı jelzések iránti érzékenységet, azok felismerését és a megfelelı válaszadást. Az értelmi fejlıdésükben középsúlyos fokban sérült gyermekek nemcsak azért maradnak el a fejlıdésben, mert a központi idegrendszert sérült, hanem azért is, mert beszéd útján lényegesen kevesebb tanulási, fejlıdési impulzushoz jutnak, mint ép társaik. Minél kevésbé beszél egy gyermek, annál kevesebb impulzus éri az emberek és dolgok felıl. Nem tudja feldolgozni a környezet jelzéseit, elsivárosodik, nincs ami motiválja a kommunikáció fejlıdését. A beszédfejlıdés szoros összefüggésben van a mozgásfejlıdéssel. A kezdetben mozgásfejlıdésre fordított energiák a motorika megszilárdulása után felszabadulnak, és a beszédfejlıdés irányába hatnak. 4.3.1. Az anyanyelv (a beszédfejlesztés és környezetismeret ) foglalkozás feladata A beszédfejlesztés a gyermek egész napi tevékenységében jelen van, tehát nem tekinthetı egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatának. A beszédfejlesztés szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és játék fejlesztéséhez, összefonódik ezekkel. A verbális fejlesztés nemcsak célként, hanem eszközként is megjelenik a megismerési folyamatban. Ezért az értelmi fejlıdésükben középsúlyos fokban sérült gyermekeket nevelı óvodákban szorosan összekapcsolódva, egymást kiegészítve egy foglalkozáson belül szerepel a beszédfejlesztés és környezetismeret, vagyis az anyanyelvi fejlesztés. A környezet megismerésének feladata, hogy a gyermekek képességeikhez mérten minél több tapasztalatot szerezzenek (a mozgás és a különbözı érzékszervek bevonásával) az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl. A gyermekek tapasztalataira, élményeire, már meglévı ismereteire támaszkodunk azért, hogy új ismereteket sajátítanak el, illetve a meglévıket bıvítsék. Ehhez egy szeretı, sokat beszélı, megértı környezetet teremtünk, amelyben a gyermek minden rezdülésére, közölni akarására azonnal reagálunk, és megfogalmazzuk azt. A környezetismeret témakörei szoros kapcsolatban vannak a többi nevelési területtel (pl. testünk témakör kiemelten szerepel a mozgásfoglalkozáson, és minden nap jelen van az önkiszolgálásban is). 29

A környezet megismerésére szolgáló témaköröket a gyermekcsoport fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelı tartalommal töltjük meg. 4.3.2. Témakörök a környezet megismerésére Óvodások lettünk: nevek, jelek, felnıttek neve; tájékozódás az óvoda helyiségeiben. Testünk: saját név, jel tudatosítása; saját test részei; testrészek másokon. A család: a család tagjainak felismerése, megnevezése; a családtagok otthoni tevékenysége; a szülık, testvérek munkája. Az ısz: az ıszi természet megfigyelése (győjtés); ıszi idıjárás; ıszi gyümölcsök; ıszi zöldségek; ıszi öltözködés (testséma fejlesztése). A tél: a téli természet megfigyelése, téli örömök; a téli idıjárás; a téli öltözködés (testséma fejlesztése); téli ünnepek. A tavasz: a tavaszi természet megfigyelése (növényültetés); a tavaszi idıjárás; tavaszi virágok; tavaszi gyümölcsök, zöldségek; tavaszi öltözködés (testséma fejlesztése); tavaszi ünnepek. A nyár: a nyári természet megfigyelése; nyári idıjárás; nyári virágok, gyümölcsök, zöldségek; nyári öltözködés (testséma fejlesztése). Az óvoda: csoportszoba; öltözı; mosdó; konyha; udvar. Otthoni tevékenységek: mosás; takarítás; fızés; terítés; mosogatás; ágyazás. A közlekedés: a jármővek felismerése; közlekedés az utcán, jármőveken; helyes viselkedés a jármőveken; elemi közlekedési szabályok elsajátítása. Az állatok: a ház körül élı állatok; az állatkertben élı állatok. Az utca: üzletek, épületek; vásárlás; jármővek, járókelık. Foglalkozások: fodrász; orvos; boltos; tőzoltó; rendır. Játékok: szobai játékok; tornatermi játékok; játszótéri játékok. 30

4.3.3. A beszédfunkciók fejlesztése és korrekciója A beszédfejlesztést egyéni és csoportos formában végezzük. Természetesen egy-egy gyermek sérülésének súlyossága, milyensége nagymértékben meghatározza a vele való foglalkozás formáját. A beszédfejlesztés bizonyos elemeit csak egyéni foglalkozás keretében lehet jól begyakorolni. Ebben a munkában elengedhetetlen a logopédus aktív közremőködése. Gyakorlatok a kommunikációs igény felkeltésére, a hallási figyelem fejlesztésére: - aktivizálás, motiválás ritmus, dal segítségével; - állathangok, állatmozgások utánzása; - az akusztikus figyelem felkeltése: hosszú-rövid, gyors-lassú, magasmély hangok megkülönböztetése; - felszólítások, felkiáltások élénk gesztussal, mimikával kísérése; - beszédszervek ügyesítése tornáztatással, - játékos gyakorlatokkal (beszédszervek passzív tornáztatása, ajak-, nyelv-, fúvó-, légzı-gyakorlatok); - a beszéd indítása, a passzív és aktív szókincs bıvítése, játékos - formában ismerkedés a tárgyakkal, ezek beépítése a szókincsbe; - a tárgyak mellett a képek megnevezése, a mondatalkotás segítése. A foglalkozások idıtartama az év folyamán változik, hiszen ahogy növekszik a gyermekek figyelme, koncentrációs készsége egyre hosszabb ideig lehet velük együtt dolgozni. Kezdetben 5-10, késıbb 20-30 percesek lehetnek a foglalkozások. 31

4.3.4. Elvárások óvodáskor végén Általános követelményeket nem lehet meghatározni, hiszen a gyermekek beszédfejlıdésének sajátosságai, jellemzıi nagymértékben meghatározzák a fejlesztés menetét, eredményeit. Egy kis részük csak a beszédmegértés bizonyos szintjére jut el, szituációhoz kötötten viszonylag jól értik a közléseket, kérdéseket, utasításokat, de szavakat még nem mond, csak hangokat hangoztat. Vannak, akiknél késıbb indul a beszédfejlıdés, de már szavakban, szótöredékekben beszélnek. Egy részük az óvodai évek végére megtanítható szavakban, egyszerő mondatokban beszélni. Közlésük azonban a különféle artikulációs hibák miatt esetleg nehezen érthetı. 4.4. Vizuomotoros fejlesztés A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztı foglalkozás. Formája: mikrocsoportos, egyéni. Ideje: heti 3 foglalkozás. Idıtartama: 15-20 perc. Célja: - kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása; - a kéz izomerejének szabályozása; - a célirányos kézmozgások kialakítása; - a szem és kéz közti koordináció kialakítása; - az ujjak tapintásérzetének fokozása; - a csukló, az ujjak laza mozgatása; - a látás- tapintás - mozgásérzet együttes szabályozása; - a dominancia kialakításának segítése; - a testséma fejlesztése; - az ábrázoló kedv felkeltése; - az ábrázolás eszközeinek, a különbözı technikáknak megismertetése; - a helyes ceruzafogás kialakítása; 32

- a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése; - a téri tájékozódás fejlesztése; - az analizáló, szintetizáló készség kialakítása; - egyszerő ok - okozati összefüggések felismertetése; - a beszédkészség fejlesztése; - alapszínek és egyszerő formák megismertetése. A nagymozgások és a finommotorika fejlıdése egymással szoros kapcsolatban van. A mozgásos tanulás közben vizuális, akusztikus, kinesztetikus, taktilis ingerek fejlesztik a percepciót, hatnak a kognitív funkciókra és a beszédre, segítik a manipulációt. A vizuális percepció által alakul a látás, tapintás és mozgásérzet együttes szabályozása. A célirányos mozgás-kivitelezés érdekében számtalan tanulási helyzetet hozunk létre. Tág lehetıséget biztosít az önkiszolgálás e terület fejlesztésére. A szem-kéz koordináció fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szem fixáló mozgásának kialakítása, az alakkonstancia, az alak - háttér felfogó képesség, a téri irányok, térbeli viszonylatok fejlesztése. Mindehhez meg kell erısítenünk az érzékelı apparátust, fejlesztenünk kell a motoros folyamatokat, és a helyi képességeket. A különbözı fejlesztı játékokkal végzett manipuláció ügyesíti a gyermek finommotorikáját, de igazi alkotókedvüket a festéssel, nyomdázással, gyurmázással, tépéssel, rajzolással élhetik ki. E tevékenység során sikerélményhez jutnak, produktumok keletkeznek, a gyermek látja alkotásának eredményét, ezért szívesen ábrázol. Megtanítjuk az egyes eszközök használatát. Feladatok: - a kéz ujjainak ügyesítése ujjtornával; - a tárgyak pontos megfigyelése, fixálása; - tárgyak, különbözı eszközök fogása, elengedése; - tárgyak megkülönböztetése tapintással; - osztályozás szín, forma, nagyság, szín alapján; - párosítás; - ritmikus soralkotás; - egyszerő mértani formák válogatása; 33

- kirakó játékok (puzzle) elemeinek összeillesztése; - különbözı anyagok, technikák megismertetése; 4.4.1. Az ábrázolás, alakítás fejlesztésének lehetıségei Mintázás: homok: formázás; építés; formakitöltés; Festés: gyurma, agyag: só-liszt gyurma: kézzel: eszközökkel: tépés; lapítás; sodrás; gömbölyítés; formálás; tenyérrel; öt ujjal; ököllel; egy ujjal; szivaccsal; szivacsos flakonnal; szivacs-ecsettel; vastag ecsettel. Nyomdázás: Papírmunkák: Rajzolás: Vegyes technikák szivaccsal; dugóval; terményekkel; játéknyomdával. győrés; tépés; sodrás; ragasztás; nyírás. vastag filctollal; normál filctollal; vastag zsírkrétával; vastag színessel; aszfalt krétával; tábla krétával; színes ceruzával. 34

A felsorolt technikákat és eszközöket különbözı nagyságú, minıségő, térbeli elhelyezéső anyagokon (papír, üveg, tükör, fólia, paraván, tábla, fa, textil, stb.) használjuk. A munka során ügyelünk a helyes irányra és a gyermekeknek is igyekszünk megtanítani a balról-jobbra és a fentrıl-lefelé haladást. 4.4.2. Elvárások óvodáskor végén - szívesen ábrázoljon; - tudjon rövid ideig helyhez kötötten tevékenykedni; - alakuljon ki kétujjas fogása; - használja az ábrázolás-foglalkozáson megismert eszközöket; - alakuljon ki kezessége, testsémája; - alakuljon ki a megközelítıleg helyes ceruzafogása; - tudjon egyszerő ábrát, ritmikus sort kirakni; - tudjon pontosan illeszteni, - munkájában balról-jobbra haladjon; - tartsa be a papírhatárt; - rajzában alakuljon ki a helyes nyomaték; - rajzában jelenjen meg a kezdeti emberalak ábrázolás. 35

4.5. Játékra nevelés Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztı foglalkozás. Formája: mikrocsoportos, csoportos, esetleg egyéni. Ideje: heti 2-3 alkalommal. Idıtartama: 10-15 perc. Célja: - a játékkedv felkeltése; - az adekvát játékhasználat megtanítása; - az egymás melletti tevékenység támogatása; - az együttes játék örömének felfedeztetése; - a konstruálás megtanítása; - elemi szerepjátékok elsajátítása; - a mozgás, a megfigyelıképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése; - a különbözı minıségő, színő, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás környezet tárgyairól; - népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése; - a játéktevékenység örömforrásának biztosítása; - az önálló, elmélyült, kitartó játék segítése; - a mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása. A játék a gyermek fejlıdésében alapvetı jelentıségő, semmi mással nem helyettesíthetı tevékenységi forma. A játékon belül a motoros, a szociális, és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A játék nem csupán szabadidıs tevékenységet jelent, hanem jelen van minden célzott foglakozáson is, ismeretszerzı funkcióval bír, nélkülözhetetlen a beszédfejlesztésnél, a mozgásnevelésnél, a finommotorika fejlesztésénél. 36

A játékra nevelés együttjátszást, együttes cselekedtetést jelent, ahol a gyógypedagógus szerepe fokozatosan csökken, helyét a játékkezdeményezés, majd az egyre önállóbb játék veszi át. A játékra nevelés foglalkozáson a gyermek adott tevékenységébıl indulunk ki. Az indirekt tanításba, illetve a pedagógus kezdeményezésébe igyekszik bevonni a gyermekeket. Az e foglalkozásokon megtanult játékokat hasznosítjuk a többi foglalkozáson is. 4.5.1. Megtanulandó játékok 4.5.1.1. Finommotorikát fejlesztı játékok - ki-be pakolás; - válogatás, csoportosítás; - építés vízszintesen; - építés függılegesen; - építés különbözı formájú, anyagú, nagyságú elemekbıl; - építés minta után; - illesztés; - főzés; - ujjak ügyesítése mondókákkal, mesékkel; - barkácsolás. játékok 4.5.1.2. A megismerı tevékenységet fejlesztı - szétvágott képek összeillesztése - puzzle; - hasonlóság, különbözıség észrevételét segítı játékok; - memori; - képtörténet kirakása; - sorozatok; - hallási differenciálást fejlesztı játékok; - tájékozódás a hang alapján; - tárgyak felismerése tapintás útján. 37