Második Kötet Technológiai jelenségek részletes elemzése

Második Kötet Technológiai jelenségek részletes elemzése 2005. december

A tanulmány kidolgozását vezeti: Dömölki Bálint A tanulmányt készítik: Dömölki Bálint Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Rátai Balázs A technológiai jelenségek részletes elemzését végezték: Bartolits István Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Krauth Péter Mojzes Imre Pintér Róbert Rátai Balázs Székely Iván Az IT3 projektet az NHIT részéről felügyelik: Bakonyi Péter Havass Miklós

Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. Korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás...7 2. Új generációs hálózatok (NGN)...17 3. Biológia és IT integrálódása...25 4. Nanoelektronika Lehetőségek, korlátok...33 5. A plasztronika...41 6. Végberendezések sokszínűsége...47 7. Rugalmas ember-gép kapcsolatok...55 8. Jelentésalapú technológiák...63 9. Szolgáltatásalapú alkalmazáskészítés...73 10. Közműszerű IT-Szolgáltatás...85 11. Szenzor-rendszerek...95 12. Ágensalapú technológiák...103 13. Virtuális jelenlét és virtuális világok...111 14. Személyi azonosítási technikák...121 15. Az elektronikus adatállományok közép- és hosszú távú archiválása...131 16. Szellemi közjavak ( open source )...139 17. Tartalom előállítás kollektív módszerei...149 18. P2P megoldások elterjedése és hatásuk a tartalomiparra...159 19. Privát szférát erősítő technológiák (PET-ek)...167 20. Biztonság-tudatos fejlesztés, üzemeltetés...175 Melléklet:Fogalomtár...185

B EVEZETÉS B EVEZETÉS A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) a kormány magas szintű tanácsadó testülete, amelynek fő feladata az állásfoglalás, véleményezés, ill. tanácsadás az informatika és a hírközlés jelentősebb kérdéseiben. Ennek elősegítésére a Tanács önálló szakmai tevékenységeket is végez az informatika és a hírközlés egyes fontosabb területein. 2005-ben ilyen célból indított el egy technológiaelemző projektet, amelynek célja, hogy áttekintse az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható fejlődését az elkövetkező évtizedben. Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) projekt célkitűzéseit és működési módját a 2005 szeptemberében elkészült Első Kötet bevezetése fejti ki részletesen. Ez a tanulmány általános áttekintést adott az információs társadalommal kapcsolatos technológiák 12 fontosabb témakörének fejlődési tendenciáiról és 20 területet jelölt ki részletesebb elemzésre. A kiválasztás fő szempontja az volt, hogy ezekkel a területekkel kapcsolatosan fontos, nem-triviális állításokat lehessen a várható technológiai változásokról a jövő évtized magyarországi információs társadalmára vonatkozóan megfogalmazni, amelyekről elmondható, hogy jelentős, radikális hatásuk lehet a hasznosulásra, több területet befolyásolhatnak (interdiszciplinaritás), a köztudatban jelenleg még kevésbé ismert jelenségekre vonatkoznak. A jelen Második Kötet ezt a húsz részletesebb elemzést ( mélyfúrást ) tartalmazza, egységes(ségre törekvő) szerkezetben. Minden egyes elemzés címe alatt a Tézis megfogalmazása olvasható, amely az elemzés tárgyát képező állítást (technológiai változást) fogalmazza meg. Ezt követi az elemzés területének Rövid leírása (1), az esetleges részterületek megnevezésével. A Jelenlegi helyzet (2) jellemzése ismerteti az adott területen jelenleg a technológiai változás előtt fennálló helyzetet, rámutatva a változás igényét kiváltó feszültségekre. Az itt leírt helyzethez képesti változások előrejelzésére tesz kísérletet a Várható fejlődés (3) fejezet, az események bekövetkezésének előrelátható időzítését ábrával is illusztrálva. Tekintettel az elemzett jelenségek interdiszciplináris jellegére, azok szoros kölcsönhatásban vannak az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyéb területeivel. Ezért meg kell adni azokat a Technológiai előfeltételeket (4), amelyek az adott változás bekövetkezéséhez szükségesek, valamint az adott jelenségnek az IKT más területeire való hatásait (6). Bemutatunk továbbá a vizsgált jelenséghez kapcsolódó Néhány fontosabb kutatás-fejlesztési projektet (5) beleértve megvalósuló ipari alkalmazásokat is. Rövid áttekintést adunk a bekövetkező változások Társadalmi-gazdasági hatásairól (7) és összefoglaljuk a téma Magyar vonatkozásait (8). Az elemzést a Következtetések (9) áttekintése zárja. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a fentiekben ismertetett szerkezet szerint csak az elemzés elején megfogalmazott Tézis következményei kerülnek áttekintésre, a címben megnevezett területtel kapcsolatos többi esetenként nagyon fontos és jelentős vonatkozásokat a jelen anyag nem tárgyalja. M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 5

B EVEZETÉS A húsz elemző tanulmány után egy kibővített Fogalomtár következik, amely az Első Kötethez adott Fogalomtár elemei mellett tartalmaz mintegy 40, a mélyfúrásokban előforduló új fogalmat. A Fogalomtárban megmagyarázott fogalmakat a szövegekben KISKAPITÁLIS betűtípussal jelöljük. A Második Kötetet a fedőlap hátoldalán felsorolt Projekt- és Panel-tagok készítették, akik személyenként 2-3 elemző tanulmány fő kidolgozói voltak (és ezek szerzőiként lettek feltüntetve), de általában hozzájárultak a többi témával kapcsolatos gondolkodáshoz is. Ezen kívül 2005 novemberében öt alkalommal rendeztünk műhelyvitákat a mélyfúrások kéziratainak részletes megtárgyalására, amelyeken az NHIT 5 tagja és további mintegy 30 külső szakértő vett részt. A szerzők köszönetet kívánnak mondani az alábbi kollegáktól kapott értékes segítségért: Bodnár Csaba Bőgel György Dobó Mátyás Gulyás László Holczer Márton Kutor László Pataricza András Pécsi Ferenc Szemes Balázs Szentiványi Gábor Takács Barnabás Jelen Második Kötet elkészülte után, 2006 első negyedévére van tervbe véve a két kötet anyagát egyben tartalmazó Összesített Tanulmány megjelentetése, amely további kiegészítéseket is fog tartalmazni (pl. a témakörök összefüggéseinek feltárása, általános következtetések levonása). M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 6

1.KORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS 1. K ORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS Bartolits István Az adatátviteli és tárolási kapacitások korlátainak jelentős csökkenése új szolgáltatások és új üzleti modellek megjelenését eredményezi. 1. Megnevezés és rövid leírás Az információs és kommunikációs technológiák fejlődésének a határait alapvetően három tapasztalati megfigyelés ( törvény ) jelöli ki. A legrégebben már 40 éve felismert a Moore-törvény, mely azt mondja ki, hogy a feldolgozási kapacitás másfél évenként a kétszeresére nő. A másik fontos törvény a Gilder törvény, mely szerint a kommunikációs rendszerek sávszélessége egy év alatt megháromszorozódik. Végezetül a harmadik fontos tapasztalati törvény a Ruettgers törvény azt állítja, hogy a memóriachipek kapacitása egy év alatt a duplájára növekszik. Ennek a három törvénynek az érvényessége már hosszabb ideje fennáll, s az előrejelzések szerint ez a helyzet a vizsgált 2007-2013 időszak végéig is igaz marad. A látszólagos állandóság mégis jelentős technológiai változásokat hoz, aminek két oka van. Egyrészt a sávszélesség és a tárolókapacitás növekedése erőteljesebb, mint a feldolgozó-kapacitásé, aminek következtében hamarosan az informatikai és kommunikációs alkalmazások szempontjából a sávszélesség és a tárolókapacitás már nem fog korlátot jelenteni; gyakorlatilag úgy tekinthetjük, hogy mindkettő korlátlanul a rendelkezésünkre áll. Ennek következményeként teljesen új szolgáltatások fejlődnek ki, melyek már a teljes hálózat erőforrásait kezelik, úgy, hogy azok a szolgáltatás felhasználója számára rendelkezésre állnak (a hálózat maga a számítógép elv megvalósulása). Ugyanakkor a végberendezések szintjén is megszűnnek a tárolási és hozzáférési korlátok, amelyek a végberendezés szerepének a módosulását is maguk után vonják. Másrészt a feldolgozó-kapacitás most jut el arra a szintre, hogy a távközlő hálózatokban a vonalkapcsolt beszédátvitel helyett megjelenhet a csomagkapcsolt beszédátvitel. Ennek a következményei pedig a távközlő hálózatok működésére és a szolgáltatók üzleti modelljére alapvető hatással lesznek. 2. Jelenlegi helyzet Jelenleg mindhárom törvény erősen tartja érvényességét és ennek megfelelően folyamatosan nőnek a sávszélességi, memória és feldolgozási kapacitás mutatók. M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 7

1.KORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS 1. ábra: Mutatók növekedése A feldolgozási sebesség növekedését bemutató grafikonról jól leolvasható, hogy mind az egy chipen elhelyezkedő tranzisztorok számát tekintve, mind a feldolgozási sebességet tekintve (MIPS = másodpercenként egymillió utasítás) a fejlődés logaritmikus skálán ábrázolva 1970 óta egészen a napjainkig egyenletes. Ugyanez látható a memóriachipek tekintetében a következő ábrán. Ruettgers law on memory capacity 10 10 10 9 10 8 10 7 10 6 10 5 10 16 G 0,07 µm 4 G 1 G 0,15 µm 256 M 64 M 16 M 0,5/0,6 µm 4 M 1 M 256 K 1,6/2,4µm 64K 1980 1990 2000 2010 2. ábra: Ruettgers törvénye a memóriakapacitásról A sávszélesség növekedése már eljutott arra a szintre, hogy a végberendezések hálózati kapcsolata természetessé vált és ennek következtében a hálózat erőforrásai közel ugyanolyan mértékben elérhetők a végberendezés számára, mint a saját belső M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 8

1.KORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS erőforrásai. A memóriakapacitás növekedése egyrészt lehetővé teszi, hogy a hálózati erőforrások átvállalják a tárolási feladatokat a végberendezésektől, másrészt viszont arra is lehetőséget teremt, hogy a végberendezések sokkal nagyobb mennyiségű rendszerezett információt tudjanak átmenetileg vagy hosszú távon tárolni. Ezzel jelentősen kiteljesednek azok a szolgáltatások, melyek a hálózati erőforrásokra alapozva működnek, illetve azok az alkalmazások, melyek a végberendezések együttesét is képesek rendelkezésükre álló erőforrásként kezelni. Ezek a lehetőségek megnyitják az utat a hálózati alkalmazások, a GRID COMPUTING és a PEER-TO-PEER rendszerek fejlődése előtt. A jelenlegi helyzetben a feldolgozó-kapacitás eljutott abba a stádiumba, hogy az IP hálózatok útvonalválasztói biztonsággal képesek a nagy sebességű, valós idejű jelfolyamok késleltetés-ingadozás nélküli átkapcsolására, ami mind a VOIP, mind az IPTV elterjedésének az alapját képezi. Ez a változás az, ami az egyenletes fejlődés ellenére is minőségi változást fog hozni a következő 10-15 éves időszakban. 3. A várható fejlődés eredményének jellemzése Az előrejelzések szerint a vizsgált 2007-2013 időszakban mind a három törvény továbbra is érvényes marad, a feldolgozási kapacitás növekedési lehetőségei a NANOTECHNOLÓGIA révén legalább 15 évre adottak, tehát a Moore-törvény érvényességével továbbra is lehet számolni. A DRAM áramkörökre vonatkozó sebességi és árazási előrejelzés a következő ábrán látható. 3. ábra: DRAM áramkörökre vonatkozó előrejelzések M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 9

1.KORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS Egyenletesen nő tovább a sávszélesség is mind technológiai, mind az előfizetői elterjedtség értelemben. Az egyenletes fejlődés ellenére minőségi változást okoz az, hogy a ROUTERek sebessége elérte azt a szintet, hogy alkalmasak legyenek a VOIP és az IPTV szolgáltatások csomagkapcsolt módon való kiszolgálására. Ennek következtében először csak szórványosan, majd tömegméretekben is megjelenik a VOIP alapú beszédátvitel szolgáltatás az infokommunikációs piacon és fokozatosan le fogja váltani a hagyományos, vonalkapcsolt telefon szolgáltatást. Ez a folyamat egy 10-15 éves időtávban fog lezajlani, tehát teljes mértékben át fogja fedni a vizsgált időszakot. Várhatóan 2010 körül jelennek meg erőteljesebben az IPTV alkalmazások, de pilot projektekkel már jóval korábban is találkozhatunk. A pilot projektek és a kereskedelmi elterjedés közötti viszonylag nagy időrést az IPv6 protokoll vártnál lassúbb elterjedése okozza. A fejlődés egyik eredménye tehát a sávszélesség, a memóriakapacitás és a feldolgozási kapacitás exponenciális növekedése. A másik eredmény viszont az egységnyi sávszélesség, egységnyi memóriakapacitás és az egységnyi feldolgozókapacitás árának a drasztikus csökkenése. Ennek következtében jelentősen megnő a hordozott információk mennyisége, a hálózatokban és a végberendezésekben megvalósított tárolási képesség, illetve intelligencia. Ennek a trendnek előnyei és veszélyei egyaránt vannak. Az előnyök között jelenik meg a hálózati intelligencia növekedése és ennek következtében az egyre összetettebb hálózati szolgáltatások és sokfunkciós végkészülékek megjelenése. Szintén előnyként jelentkezik a megszerzett információk tetszőleges mennyiségű tárolása, az érdekeltekhez való könnyű, olcsó továbbítása, ami önszerveződő tudáshálók kialakulásához fog vezetni, s általában is a társadalom információval való ellátottságát fogja növelni. Ugyanakkor azonban veszélyként jelentkezik a nagy mennyiségben multiplikált információ naprakészen tartása, illetve a multiplikált információk közül az eredetinek számító változat nyilvántartása vagy az anyaforrás felderítése. Fokozatos átállás az IPv6-ra 70-90 nm 65 nm 45 nm 32 nm NGN hálózatok elterjedése IPTV tömeges elterjedése 100 Gbit/s VoIP tömeges elterjedése Fotonika elterjedése 2005 2010 2015 40 Gbit/s 22 nm n a n o t e c h n o l ó g i a kábelkapacitás 400 Gbit/s 1. ábra: Várható fejlődés 2005-2015 M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 10

1.KORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS A hatalmas mennyiségű információ mozgatása, feldolgozása és tárolása következtében valószínűleg új fogalomként merül fel a környezet információs szennyezésének a problémája is. A jelenséget éppen a sávszélesség és a memóriakapacitás korlátlanná és közel ingyenessé válása fogja kiváltani, és a fogalom arra utal, hogy az egyének, szervezetek képtelenek lesznek értelmesen menedzselni a feléjük áramló információmennyiséget. A korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás a hálózatok és a végberendezések viszonyának a megváltozását is maga után vonja és ezzel együtt teljesen új szolgáltatások megjelenése, elterjedése is várható. Ahogy az előbb említettük, a memóriakapacitás növekedése lehetővé teszi, hogy az egyén számára érdekes, fontos információkat a saját számítógépünk memóriájában tároljuk, saját adatbázisként alakítsuk ki. Ugyanakkor a végtelen sávszélesség és az állandó, szinte ingyenes hálózati hozzáférés lehetősége egy ellenkező irányú folyamatot is gerjeszt: a hálózaton keresztül elérhető nagykapacitású szerverek ugyanis saját memóriánkként is használhatók a hálózati elérés segítségével. Ettől kezdve megvalósulhat a hálózat maga a számítógép elv. Ennek a jelenségnek az alkalmazásokra is hatása van. Míg korábban a szükséges információkat csak a saját gépünk memóriájában volt módunk tárolni, a korlátlan sávszélesség és az állandó hálózati kapcsolat lehetőséget ad a távoli szervereken való tárolásra, amikhez csak akkor fordulunk, ha szükségünk van a kiválasztott információra. Egy-egy alkalmazásra már ma is van minta, ilyen pl. a Google központi táras levelező rendszere. 4. Szükséges technológiai előfeltételek A feldolgozó- és a tárolókapacitás további növekedésének a feltétele a félvezetőgyártás trendjeinek a töretlen folytatódása, a jelenlegi 70-90 nm-es technológiáról a 70-90 nm-es, 65-45 nm-es, majd 2009 körül a 32nm-es, 2011 körül pedig a 22 nm-es technológiára való áttérés. Összességében tehát a NANOTECHNOLÓGIA fejlődése az egyik szükséges előfeltétel. A sávszélesség növekedését az egyre nagyobb kapacitással rendelkező monomódusú és multimódusú optikai szálak, illetve az optikai szálakon használt hullámhossz multiplexált megoldás, a DWDM technológia fejlődése teszi még hosszú távon lehetővé. Ezzel párhuzamosan fejlődik az optikai végberendezések világa is és várhatóan öt éven belül megjelennek az optikai kapcsolás, illetve a fotonika fejlesztési eredményei is a piacon. Ez megteremti a kapcsolatot a sávszélesség növekedése és a növekvő feldolgozási igény egyensúlyában, a fotonika eszköztára ugyanis nagyobb határsebességeken képes a működési feltételeket teljesíteni. A hálózatok szintjén a vonalkapcsolt hálózatokról a csomagkapcsolt rendszerekre való áttérés feltétele a ROUTERek feldolgozókapacitásának a további növekedése. Ez teremti meg a lehetőségét a valós idejű információk IP alapú átvitelének, elsősorban a VOIP technológiának és az IPTV elterjedésének. További feltétel az IPv6 protokoll általánossá válása a hálózatban, melyre egyrészt a jelenlegi címzési rendszer szűkös volta miatt, másrészt a hatékony multicast képességek bevezetése miatt van szükség. Fontos technológiai előfeltétel a fentieken kívül az alkalmazások fejlődése is, melyekkel szemben egyrészt új igények fognak megjelenni, másrészt az erőforrások M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 11

1.KORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS rendelkezésre állásának a bővülése újabb lehetőségeket kínál fel az alkalmazások fejlesztői, ill. nyújtói számára. A végberendezésen futtatott alkalmazások helyett egyre dominánsabb lesz a távoli szerveren vagy éppen magán a hálózaton futtatott alkalmazások elterjedése, melyre speciális technológiát kell kidolgozni. 5. Folyamatban lévő kutatások, fejlesztések A korlátlan sávszélesség témakörében igen sok K+F projekt van folyamatban. Mivel a szélessávú kommunikáció alkotja az alapját az információs társadalom kiteljesedésének, ezért az EU IST FP6 is igen sok ilyen jellegű kutatási projektet finanszíroz. A BREAD (Broadband in Europe for all) egy multidiszciplináris kutatási projekt, mely egyaránt átfogja a kérdéskör szociális, gazdasági, szabályozási és technológiai részterületét. A MUSE (Multiservice Access Everywhere) a hozzáférési hálózatok kapacitásának jelentős bővítését és univerzális alkalmazási módját kutatja. A vezeték nélküli szélessávú elérés témakörében kíván eredményeket elérni a BROADWAN project. Az Internet európai szegmensének a felfejlesztését és a gerinchálózati sávszélesség bővítését kutatja a COCOMBINE (Competition, Contents and Broadband for the Internet in Europe), ez a K+F a konvergencia jegyében már kiterjed a tartalom-előállítási kérdésekre is. Speciális területre, az erősáramú hálózaton keresztüli szélessávú információszállításra koncentrál az OPERA (Open PLC European Research Allience). Ezeken a projekteken kívül még természetesen számtalan kutatás foglalkozik az optikai átvitel további technológiai megoldásaival, a nagysebességű hálózatok menedzselésével és az új hálózati technológiák kialakításával, tesztelésével. Ilyen projekt például az EUROLABS, melyben öt ország, Belgium, Franciaország, Németország, Svájc és Magyarország vesz részt, utóbbi a BME részvételével. A korlátlan memóriakapacitás és feldolgozó-kapacitás témakörében leginkább a nanoelektronikai K+F tevékenységnek jut kiemelkedő szerep a jövő szempontjából. Itt kiemelhető a CANDICE (Carbon Nanotube Devices for Integrated Circuit Engineering) projekt, mely a szénalapú nanocsövek INTEGRÁLT ÁRAMKÖRi alkalmazásait kutatja vagy a MOLDYNLOGIC (Molecular Logic Machines) projekt, mely már a molekuláris méretű logikai rendszerek felhasználását tűzi ki célul. Ezek a kutatások alapozhatják meg a Ruettgers-törvény és a Moore-törvény határainak a további időbeli kiterjesztését. A feldolgozó-kapacitás szempontjából nagy jelentősége van még az optoelektronikai és fotonikai kutatásoknak, mint pl. a NATCO, a FUNFACS vagy a STIMSCAT. 6. Az IKT más területeire való hatások bemutatása A három törvény további hatása, valamint az egymáshoz való viszonyuk jelentős befolyással van az IKT szinte minden területére. A legfontosabb változásokat a sávszélesség korlátlanná válása okozza. Hatásaiból kettőt emelünk ki. Az egyik hatás, hogy mivel a sávszélesség növekedése intenzívebb, mint a feldolgozó-kapacitás M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 12

1.KORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS növekedése, ezért előtérbe kerül a távoli számítási kapacitások összekapcsolása. Ez a hatás a GRID számítógépes rendszerek fejlődését fogja eredményezni. A sávszélesség korlátlanná válása önmagában a PEER-TO-PEER rendszerek számára is megnyitja a lehetőségeket. A másik hatás a valós idejű kommunikáció csomagkapcsolt alapon történő továbbításának a lehetősége. Míg a valós idejű kommunikáció (interaktív beszéd, passzív élő videó stb.) eddig csak vonalkapcsolt hálózat vagy bérelt vonali összeköttetés révén volt kielégíthető, addig mára a feldolgozási kapacitás fejlődése elérte azt a szintet, hogy a csomagkapcsolt hálózatokon is lehetőség nyílik a valós idejű kiszolgálásra. Megjelenik és általánossá válik az IP alapú beszédátvitel, a VOIP és elterjednek a stream alapú médiatartalom szolgáltatások (pl. az IPTV). Az IP alapú átvitel általánossá válása jelentős hatással lesz a hálózatok konvergenciájára is. A tartalmak IP platformra helyezése szükségtelenné teszi az eltérő technológiájú hálózatok fenntartását és megkönnyíti a több szolgálatot kiszolgáló NGN hálózatok elterjedését. A gyakorlatilag korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás megjelenése jelentős változást hoz az üzleti modellek terén, aminek következtében komoly hatással lesz az üzleti informatika egészére is. Az információtechnológiai piac és a tartalomszolgáltatási üzletág lehetőségei kiteljesednek, s a szolgáltatásalapú rendszerek köre is sokkal hozzáférhetőbbé válik. A magánfelhasználás területén is segíti a távmunka elterjedését a jelenség, valamint lehetővé teszi a hálózat alapú társadalom kiszélesedését is. A sávszélesség és a tárolókapacitás növekvő mérete újra előtérbe hozza a PC-k helyett a központi alkalmazások és a személyes információk központi adattárolásának a kérdését. Ezen keresztül a biztonság és a szabályozás területére is hatással van a jelenség, mert hihetetlen mértékben felerősödik a koncentrált adatkezeléssel és a személyes adatok kezelésével kapcsolatos szabályozási igény. 7. Társadalmi-gazdasági hatások elemzése A gyakorlatilag korlátlan sávszélesség és tárolókapacitás megjelenése teljes mértékben átalakítja az IKT szektor társadalomban és gazdasági folyamatokban betöltött szerepét. A korlátok relatív megszűnése kitágítja a hálózat alapú társadalom lehetőségeit, átalakítja az infokommunikációs szolgáltatások értékláncát, és teljessé teszi a hírközlés, az informatika és a média konvergenciáját. A hálózatra kapcsolódó társadalom alapja az alkalmazások és a szükséges információk bármikor, bárhonnan, szinte bármilyen eszközzel való elérhetősége. A bárhonnan ebben az értelemben a mobilitást és a személy authentikációját jelenti, a szinte bármilyen eszköz pedig arra utal, hogy az eltérő tulajdonságú végberendezések ne képezzék gátját a hozzáférésnek. A megvalósulás egyik fontos motívuma a megfelelő sávszélesség mindenkori rendelkezésre állása akár vezetékes, akár vezeték nélküli esetben. Ebben segít a korlátlan sávszélesség megvalósulása, mely nem csak a hozzáférés szintjén, hanem a gerinchálózati szinten is megadja a szükséges feltételeket. A világ ekkor jelentősen megváltozik, hiszen mindazok a lokális és globális alkalmazások, melyek a társadalom és a gazdaság életében fontos M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 13

1.KORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS szerepet játszanak, ettől kezdve kínálati oldalon megjelenhetnek a fogyasztói piacon. Ezzel párhuzamosan megnő a tartalom-előállítók szerepe, de megnő a tartalomszerkesztők szerepe is, mert az értékláncnak ez egy másik fontos elemévé válik. Ugyanakkor az infrastruktúra alapját képező transzparens bitszállítás értékláncbeli szerepe leértékelődik. Az infokommunikációs értékláncok átalakulásának éppen ez a fenti folyamat a kiváltója. A hagyományos hálózati szolgáltatók igyekeznek az értéklánc további elemeit is magukhoz vonni annak érdekében, hogy meg tudják őrizni nyereségességüket, miközben az értéklánc felsőbb régióiban a kisebb cégek erősödő versenyével kell szembenézniük. A jelenség egyik nagyon erőteljes példája lesz a hagyományos telefonszolgáltatók átalakulása a 2007-2013-as időszakban. A hagyományos távbeszélő hálózatokon nyújtott szolgáltatásokat egyre inkább megszorítja a VOIP technológia megjelenése, ahol a hangátvitel szélessávú adatátvitellel, a percdíjaktól teljesen eltérő díjazással működik. A hagyományos szolgáltatók reális lehetősége az IP hozzáférés bevezetése, s ezzel párhuzamosan az előfizetési díj jelentős emelése várható a percdíjak marginalizálódása, esetleg teljes eltűnése mellett. Ez a folyamat fog elvezetni az NGN hálózatok kialakulásához, elterjedéséhez. Ugyanakkor az IP hozzáférés általánossá, bárhonnan elérhetővé válása elvezet a tartalomszolgáltatás átalakulásához, ahol az információ naprakész módon, helyfüggően és eszközbarát módon jut el a fogyasztóhoz. Ezzel teljesedik ki a média és az infokommunikáció konvergenciája. 8. Magyar vonatkozások A három törvény együttes érvényesülése és az üzleti modellekre gyakorolt hatása itthon is jelentkezik, mégpedig legfeljebb 1-3 éves késleltetéssel az élvonalbeli országokhoz képest. Ennek megfelelően itthon is várható a hálózat alapú társadalom egyre erősebb megjelenése, a szélessávú hozzáférés terjedésével a bázis kiszélesedése és az ebből fakadó előnyök és veszélyek (DIGITÁLIS SZAKADÉK) erősödése. Az eszközök és berendezések, illetve az infrastrukturális fejlesztések tekintetében itthon is a világtrendek érvényesülésével kell számolnunk, ugyanakkor figyelembe kell venni az eltérő hazai szokásokat. Ezek közül a legmarkánsabb az Internet iránti fogékonyság viszonylagosan alacsony volta, ami arra utal, hogy a hálózat alapú társadalom kialakulása is lassúbb lesz itthon, mint a világ fejlettebb régióiban. Az infokommunikációs szolgáltatók üzleti modellje hazánkban is meg fog változni, ami elsősorban a hagyományos, jelentős súlyt képviselő szolgáltatókat fogja érinteni (Magyar Telekom, T-Mobil, Invitel). Ennek az első jelei már tulajdonosi fúziók képében megjelentek, s hamarosan megkezdődik az üzleti modellek átformálására való felkészülés. A VOIP technológia bevonulása a szolgáltatók világába itthon is megkezdődött, s hamarosan (2006-2007 táján) olyan szintre fejlődik, hogy a nagy szolgáltatók lépéskényszerbe kerülnek a szolgáltatási portfóliójuk tekintetében. 2010 tájára általánossá válik a hagyományos hangszolgáltatások és a VOIP alapú szolgáltatások versenye és megkezdődik az NGN hálózatok felé való migráció. M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 14

1.KORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS Nem lesz egyszerű a helyzet a tartalomszolgáltatások körül, mivel a magyar nyelvű tartalomszolgáltatásra szükség lesz a hazai piacon, de az ide fektetett tőke és szellemi invesztíció nem lesz versenyképes az európai piacon. Ezen a téren a fejlődés tehát vontatott lesz egészen addig, amíg általánosan el nem terjednek azok a technológiák, melyek segítségével az angol nyelvű tartalom szinte automatikusan átültethető lesz magyar nyelvű tartalommá. Ettől kezdve már csak a kulturális különbségek áthidalását kell honos tartalomfejlesztés segítségével megoldani. 9. Következtetések A sávszélesség és a memóriakapacitás tapasztalati törvények szerinti exponenciális növekedése töretlenül folytatódik a következő 10-15 évben, csakúgy, mint a feldolgozó-kapacitásra vonatkozó immár 40 éves tapasztalati összefüggés. Az egyenletes fejlődésnek a következő időszakra kettős hatása van. Egyrészt a feldolgozó-kapacitás most lépte át azt a határt, mely lehetővé teszi, hogy a csomagkapcsolt hálózatok ROUTERei valós idejű jelfolyamok továbbítására is tömegméretekben alkalmasak legyenek. Másrészt a jövőben egyre inkább azzal számolhatunk, hogy a sávszélesség és a memóriakapacitás szinte korlátlanul rendelkezésére áll majd a felhasználóknak. A két trendből együttesen következik, hogy a közel 130 éves vonalkapcsolt technológiát a legtöbb hálózatban lavinaszerűen felváltja a csomagkapcsolás és ennek jelentős hatása lesz a szolgáltatók üzleti modelljére is. Másrészt az infokommunikáció legtöbb területén megjelennek azok az alkalmazások, melyek ezt a közelítő korlátlanságot felhasználva olyan szolgáltatásokat hoznak létre, melyek kihasználják a távoli memória- és feldolgozó-kapacitások tetszőleges időben való elérhetőségét, ilyenformán kialakulnak a GRID számítógépekhez erősen hasonló elosztott feldolgozó rendszerek és a privát információk távoli szervereken való tárolása is megoldottá válik. Ennek a ténynek szintén jelentős hatása lesz a szolgáltatók üzleti modelljeire, megjelennek azok a szolgáltatások, melyek a hálózat maga a számítógép elv megvalósítását hozzák előtérbe. M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 15

1.KORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 16

2.ÚJ GENERÁCIÓS HÁLÓZATOK (NGN) 2. Ú J GENERÁCIÓS HÁLÓZATOK (NGN) Bartolits István A különböző távközlő hálózatok konvergenciája egységes protokollon alapuló, intelligens, a szolgáltatások kialakítása szempontjából rugalmas hálózat kialakulásához vezet. 1. Megnevezés és rövid leírás Az NGN (NEXT GENERATION NETWORKs új generációs hálózatok) megjelenését és elterjedését az egységes, IP protokoll alapú átviteli technológia általánossá válása és a hálózatok konvergenciája teszi lehetővé. Az NGN lényege, hogy egy migrációs folyamat eredményeként a hagyományos, szolgálatalapú, egyedi protokollokkal működő hálózatok (helyhez kötött telefonhálózat, mobil telefonhálózat, adatátviteli hálózat, stb.) helyett fokozatosan kialakul egy új, csomagkapcsolt, IP alapú hálózat, mely univerzális szélessávú hozzáférési lehetőségeket nyújt mind vezetékes, mind vezeték nélküli módon és vezérlési struktúrája révén széleskörű, rugalmas lehetőséget teremt új szolgáltatások gyors bevezetésére. Az NGN létrejöttéhez számos technológiai előfeltétel szükséges, ezek közül talán a legfontosabb a nagysebességű speciális útvonalválasztók, a SOFTSWITCHek megjelenése, melyek révén a valós idejű adatstreamek (beszéd, videó) jó minőségben továbbíthatók a csomagkapcsolt hálózaton, felváltva a hagyományos vonalkapcsolt rendszereket. A hálózati konvergencia teljessé válását ez az eszköz teszi lehetővé. 2. Jelenlegi helyzet A hírközlési szolgáltatásokat a jelenlegi helyzetben különböző feladatra optimalizált hálózatokon nyújtják. Így megkülönböztetünk helyhez kötött telefonhálózatot, mobil rádiótelefon hálózatot, műsorelosztó hálózatot, különböző adatátviteli hálózatokat és még sok más célra szolgáló kisebb hálózatot. A szolgáltatók általában egy-egy vagy néhány különböző hálózaton nyújtják a többnyire elkülönülő szolgálataikat, azon belül pedig a szolgáltatásaikat. A hírközlés és az informatika terén beköszöntő hosszú távú trend, a konvergencia többféle értelemben is módosítani igyekszik a fentebb vázolt képet. A konvergencia jelensége megfigyelhető a végberendezések világában, a szolgáltatások terén, a szabályozásban és természetesen ez a trend megjelenik a hálózatok konvergenciájában is. Ahhoz azonban, hogy a hálózatok konvergenciája el tudjon jutni a különböző hálózatok teljes egyesítéséig, szükséges, hogy a különböző tartalmak egységes protokollon történő továbbítása végbemenjen. Erre nagyon jó példa volt a távközlés M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 17

2.ÚJ GENERÁCIÓS HÁLÓZATOK (NGN) világában a komoly munkával kidolgozott ATM protokoll, mely optimalizált, 53 byteos csomagméretével és sok mindet figyelembe vevő protokoll-vezérlésével képes lett volna erre a szerepre, azonban a rendszer túl drága lett és nem bizonyult skálázhatónak a szolgálatok egy része szempontjából. Az igazán jó megoldásnak az IP protokoll bizonyult, mely sokféle tartalom szállítására alkalmas, s sokféle meglévő átviteli rendszer felett (SDH, ATM, stb.) installálható és a gyakorlatban is jól skálázható megoldást tud nyújtani. Az IP protokoll további előnye, hogy széles körben elterjedt, alapját képezi az Internet hálózatnak is és rugalmasságát a gyakorlat is bebizonyította. Az 1983-ban bevezetett IPv4 protokoll hátrányait a teljes mértékben kidolgozott IPv6 protokoll már kiküszöböli. Logikus tehát, hogy ez a protokoll legyen a konvergens hálózat átviteli protokollja is. A hálózati konvergencia természetesen a mobilitás igényét is magában foglalja, tehát a hosszú távú megoldások a vezetékes és mobil rendszerek konvergenciáját is magukban kell, hogy hordozzák. Ugyanakkor a hálózatok azzal a problémával is küszködnek, hogy nehézkes rajtuk újabb és újabb szolgáltatásokat megvalósítani, mert nem rendelkeznek egy jól kezelhető szolgáltatási platformmal. A nehézkes szolgáltatás-fejlesztés pedig folyamatosan jelentkező üzleti veszteséghez vezethet. A hálózatok üzemeltetői és a szolgáltatók pedig abba a helyzetbe kerültek, hogy az infokommunikációs értékláncban egyre marginálisabb a szerepe a transzparens bittovábbításnak és előtérbe kerülnek a gyorsan bevezethető szolgáltatások és a naprakész tartalom. 3. A várható fejlődés eredményének jellemzése Korai szolgáltatók, Softswitchek elterjedése Tömeges elterjedés, NGN szolgáltatások 2005 2010 2015 BT NGN beruházás indul BT teljes NGN migráció Hazai NGN beruházás indul Hazai teljes NGN migráció 1. ábra: Várható fejlődés 2005-2015 M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 18

2.ÚJ GENERÁCIÓS HÁLÓZATOK (NGN) A hálózatok fejlődése és a piaci változások eredményeképpen lehetővé válik egy homogén protokoll használata melletti univerzális hálózatot definiálása, mely széleskörűen támogatja a szolgáltatások rugalmas bevezetését, magában foglalja a mobilitás lehetőségeit többféle értelemben is, ugyanakkor költséghatékony megoldást is jelent hosszú távon. Erre kínál lehetőséget az NGN (NEXT GENERATION NETWORKs új generációs hálózatok) koncepció. Az NGN tehát egy csomagkapcsolt, az IP protokollon alapuló, többszolgálatos szélessávú, QoS-képes átviteli hálózat, mely a többszolgálatos hozzáférési hálózaton keresztül egyaránt támogatja a vezetékes és vezeték nélküli, a helyhez kötött és mobil szélessávú alkalmazásokat. Az NGN hálózatokban négy egymásra épülő réteg különböztethető meg: a hozzáférési réteg (access plate), a szállítási réteg (transport plate), a vezérlési réteg (control plane) és az alkalmazási réteg (application plane). A hozzáférési rétegben helyezkednek el a többszolgálatú hozzáférési csomópontok (MSAN MultiService Access Node), melyek a legkülönbözőbb szélessávú technológiával képesek elérni az előfizetőket. A hozzáférések teljes mértékben többszolgálatú hozzáférésként működnek, mert a vezetékes és vezeték nélküli hozzáférések összes formáját tartalmazzák, beleértve a vezeték nélküli adatátvitel, a kábeltelevízió, és a mobil telefon alkalmazásokat is. A szállítási réteg általában a városi csomópontok (metro node) és a maghálózat (core network) együttesét jelenti. Ez a hálózat egy menedzselt IP/MPLS hálózat, melyen a kapcsolást speciális ROUTERek, a SOFTSWITCHek végzik. A SOFTSWITCHek egy része, az összetett intelligencia már a következő rétegben, a vezérlési rétegben helyezkedik el és éppen ez a megoldás teszi lehetővé a hálózat magas szintű rugalmasságát és a szolgáltatások gyors átkonfigurálását, új szolgáltatások bevezetését. Az alkalmazási rétegben a szolgáltatások számára az NGN hálózatokban egy önálló platformot is létre szándékoznak hozni, a legnagyobb esélye jelenleg a Parlay platform bevezetésének látszik, amit korábban még a mobil hálózatok szolgáltatási rugalmasságának a növelésére kezdtek el fejleszteni, mint hálózatfüggetlen API-t (Application Programming Interface). Alkalmazási Vezérlési réteg Szállítási réteg Hozzáférési 2. ábra: Az NGN hálózatok négy rétege M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 19

2.ÚJ GENERÁCIÓS HÁLÓZATOK (NGN) Ennek megfelelően a hálózati konvergencia kiteljesedésére számíthatunk, azaz a különböző szolgálatokat ellátó hálózatok helyett fokozatosan ki fognak alakulni az NGN hálózatok, és egy migrációs folyamat keretében a jelenlegi és a megjelenő új szolgáltatások egyaránt az NGN hálózat szolgáltatási platformján fognak megjelenni. Az NGN egyik legfontosabb célkitűzése a szolgáltatások rugalmas kialakítása, az újabb és újabb igényekhez való folyamatos alkalmazkodás képességének a megteremtése. Ennek érdekében válik szét a hálózat szállítási és vezérlési rétege, és ezért települnek egy külön önálló rétegbe az alkalmazási rendszerek. Ennek a szerkezeti modellnek az egyik következménye tehát a szolgáltatások rugalmas módosíthatósága, az új szolgáltatások bevezetési idejének (time-to-market) a jelentős lerövidítése, mindez a rendszer szállítójától függetlenített módon. Az elkülönített rétegbe emelt intelligenciának a másik fontos következménye azonban az előfizetők által szabadon megválasztható szolgáltatási kör, illetve azon belül is a személyre szabottság. A teljes mértékben IP alapú hálózat lehetővé teszi, hogy a legtöbb szolgáltatás interaktív legyen és on demand módon tudjon működni. A hálózatban megjelenő elosztott intelligencia olyan szolgáltatások nyújtására is képes lesz, melyeket eddig otthoni berendezésekkel, helyben oldottunk meg (pl. videomagnó helyett személyi videó műsorrögzítő, PVR). Ezek a szolgáltatások, illetve tetszőleges kombinációjuk jelentősen kitágítja a lehetséges alkalmazások körét az alapvető hírközlési elvárásoktól kezdve egészen a szórakoztatás, az üzleti alkalmazások és a személyes háttér-infrastruktúra iránti igények kielégítéséig. 4. Szükséges technológiai előfeltételek Az NGN megjelenésének a fő előmozdítója a konvergencia mint alapvető trend kiteljesedése lesz. Ezen belül azonban lényeges technológiai előfeltétel a megfelelő kapacitású útvonalválasztók kifejlesztése, melyek lehetővé teszik a valós idejű adatstreamek (beszéd, videó, stb.) jó minőségű csomagkapcsolt továbbítását, a nagy kapacitású SOFTSWITCHek megjelenését. A másik fontos technológiai előfeltétel a nagy sebességű optikai hálózatok és passzív, illetve aktív eszközök megjelenése, melyeknek a szállítási rétegben és a hozzáférési rétegben egyaránt komoly szerepük lesz. A hardware-közeli technológiai előfeltételek mellett az NGN hálózatok kialakulásának komoly szoftver technológiai illetve rendszertechnikai előfeltételei is vannak. Az univerzális szolgáltatói platform kialakítása, a hálózatmenedzsment rendszer, az együttműködő protokollok kidolgozása jelentős fejlesztési és szabványosítási feladat mellett új szoftver technológiákat is megkövetel. 5. Folyamatban lévő kutatások, fejlesztések Az NGN megszületése során igen nagy számú K+F projekt eredményei integrálódnak egy nagy ívű rendszertechnikai koncepcióba, azonban mivel a téma a technológiai kínálat témaköreinek a legfelső szintjén áll ehhez a részletes feldolgozáshoz inkább M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 20

2.ÚJ GENERÁCIÓS HÁLÓZATOK (NGN) a szabványosítás kérdései illeszkednek jobban. Ezért ebben a pontban erről szólunk néhány szót. Az NGN szabványosítása az ETSI-ben már évekkel ezelőtt megkezdődött és az ITU is intenzíven foglalkozik az NGN ajánlások kidolgozásával. Ennek eredményeként 2005. novemberében készül el az első olyan ajánlássorozat, mely alapján megkezdhető az NGN hálózatokkal kapcsolatos fejlesztések egységes, szabványok szerinti befejezése. A Release1 névre hallgató csomag az ETSI munkájával összhangban került kidolgozásra, s ennek alapján kezdi meg munkáját szintén az ITU égisze alatt az NGN GSI, azaz az NGN Global Standards Initiative munkacsoport, mely a további ajánlások kidolgozásán fog munkálkodni. A Release 1 dokumentumai alapján azonban már nincs elvi akadálya az NGN elemek termékké való fejlesztésének. Erre azért is szükség van, mert csak ez adhat realitást az NGN 2009-2012 időszakra prognosztizált elterjedési időintervallumnak. Az NGN kialakulása szempontjából a legfontosabb és méreteit tekintve messze a legnagyobb projektet a British Telecom 21th Century Network projektje jelenti, melynek keretében 2009 végéig szándékoznak a jelenlegi 16, különböző szolgálatokat (telefon, X.25, ATM, IP stb.) kiszolgáló hálózatukat egyetlen NGN hálózatba integrálni egy fokozatos, éveken keresztül tartó migrációs folyamatban. A projekt 2004-es bejelentése jelentősen felgyorsította a K+F tevékenységeket és a szabványosítási munkát egyaránt. A szabványosítás a gyakorlati megvalósítás érdekében most már az NGN teljes területére kiterjed. 6. Az IKT más területeire való hatások bemutatása Az NGN hálózatok megjelenése és elterjedése elsősorban a különböző kommunikációs szolgálatok és szolgáltatások fejlődésében fog jelentős változást hozni, különösen a szélessávú lehetőségek jelentős bővülése révén. Mivel a kommunikációs hálózatok a technológiai kínálati skála legmagasabb régiójában helyezkednek el, így az IKT területei közül a hasznosulási keresletre való hatásokról beszélhetünk. Ezek közül az NGN szinte mindegyik területre jelentős hatással lesz. A legnagyobb hatást az NGN ezek közül is az üzleti informatika területén fogja kifejteni. A szélessávú hozzáférés általánossá válása és a könnyen, gyorsan alakítható, szinte személyessé formálható szolgáltatási kör jelentős hatással lehet az üzleti informatika fejlődésére. Ezen belül különösen előnyös az NGN megjelenése a tartalomszolgáltatási üzletág és a szolgáltatásalapú rendszerek fejlődése szempontjából. Összegszerűen talán kisebb, de komfortérzetben, jóléti szolgáltatások tekintetében ugyanilyen jelentősége lesz az NGN-nek a magánfelhasználások tekintetében. A magánszemélyek elérése egyszerűbbé, hatékonyabbá válik, az új szolgáltatások révén sokkal inkább ki fog tudni teljesedni az E-DEMOKRÁCIA, s sokkal gyorsabban fog tudni fejlődni az informatizált hálózatokra épülő társadalom. Az NGN bevezetésének jelentős hatása lehet az információtechnológiai fogyasztásra is, különösen a lakáshálózatok (home networking) elterjedése révén. A fejlesztés megvalósítása során az NGN komoly hatást fog gyakorolni a biztonság témakörére is, hiszen az NGN hálózatok a teljes kommunikációs forgalom M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 21

2.ÚJ GENERÁCIÓS HÁLÓZATOK (NGN) kumulálása révén kiemelten komoly biztonsági kérdéseket fog felvetni, melyeket csak intenzív kutató-fejlesztő munkával lehet rendezni. Hasonlóan fontos kérdés a megbízhatóság témaköre is, ugyancsak a fenti szempont miatt. Komoly kérdéseket vet fel továbbá az NGN megjelenése a szabályozás területén. A szolgáltatói verseny az értéklánc erőteljes átalakulása és a súlypontok eltolódása miatt erőteljesen átalakul, az NGN-t kiépítő szolgáltató(k) olyan helyzetbe kerülnek a piacon, ami esetleg csak az értéklánc egyes szegmenseire szorítja vissza a versenyt, esetleg a szabályozó erőteljes beavatkozása szükséges a többi területen a verseny lehetőségének megteremtése tárgyában. Felmerülhet az NGN elterjedése után a természetes monopólium kialakulásának a veszélye is. Az NGN kiépítése ugyanis komoly tőkekoncentrációt igényel, mely visszatérül ugyan a jelentősen alacsonyabb üzemeltetési, karbantartási költségek miatt, azonban ez a megtakarítás az üzleti tervben csak hosszú idő után jelentkezik. Ezt a kezdeti magas beruházási igényt csak a nagyobb szolgáltatók tudják felvállalni, ezért előfordulhat, hogy a hazai viszonyok között csak egy szolgáltató lesz képes NGN hálózatot kiépíteni. Erre az esetre fel kell készülnie a szabályozónak és olyan nagykereskedelmi lehetőségeket kell teremtenie a piacon, hogy az NGN hálózaton mint közös infrastruktúrán más szolgáltatók is tudjanak a saját szűkebb területükön versenyképes módon szolgáltatásokat nyújtani. 7. Társadalmi-gazdasági hatások elemzése Az NGN megjelenése a hagyományos távközlés több, mint száz éves alapelveinek a megváltozásán alapul. A telefónia kialakulásától kezdve a kapcsolt beszédátvitelt a vonalkapcsolt hálózatokon keresztül valósították meg és a jellemző az egy szolgálat egy hálózat elv volt. Ezzel a hosszú hagyománnyal kell most szakítani a hálózatok konvergenciájának a bekövetkezése után. Az NGN teljes mértékben csomagkapcsolt hálózat lesz, a korábbi hálózati világ színességét már csak a hozzáférési hálózatban láthatjuk, a rendszer magasabb szintjein az egységesség lesz az uralkodó. Ugyanakkor jelentősen könnyebb lesz új szolgáltatásokat definiálni és létrehozni, akár az előfizetők egyes csoportjai részére is, ami viszont jelentős előnnyel fog járni a társadalom egésze vonatkozásában. Az NGN lehetőséget fog nyújtani, pl. a hálózati jelenlét detektálására, adott személyek geográfiai közelségének az érzékelésére és sok más olyan szolgáltatásra, melyek megkönnyítik a civil társadalom, a kis közösségek, baráti körök stb. működését, kommunikációját. Komoly előnyöket rejt magában a flexibilis szolgáltatási platform létrehozása is, főként az üzleti élet, a gazdaság területén. Az NGN hálózaton kialakítható szolgáltatások, a hozzáférés sokfélesége, az elérhetőségek programozásának a rugalmassága mind olyan előnyökkel jár, melyeknek komoly gazdasági haszna, előnye van az üzleti kommunikáció számára. Az univerzálissá váló szélessávú elérés, a MULTIMÉDIA kommunikáció általánossá válása sok felesleges személyes egyeztetést helyettesíthet, s felgyorsíthatja a gazdaság működését. Az NGN-nek magára az infokommunikációs szektor hatékonyságára is jelentős kihatása van. Az egy hálózat egy szolgálat elvhez képest a többszolgálatos hálózat önmagában is jelentősen növeli a hatékonyságot, még ha a beruházási oldalon jelentős egyszeri befektetés szükséges is. Emellett azonban az IP kommunikáció hatékonysága M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 22

2.ÚJ GENERÁCIÓS HÁLÓZATOK (NGN) is jelentős a korábbi vonalkapcsolt elvhez képest, s az üzemeltetésben is komoly megtakarítások érhetők el. Emellett a szolgáltató jóval rugalmasabb infrastruktúrával tudja kiszolgálni a folyamatosan változó, növekvő igényeket. Ugyanakkor az NGN megjelenése felvet olyan veszélyeket is, melyek a távközlési verseny csökkenése irányában hatnak. A hálózat létrehozása vagy a meglévő hálózatok migrálása rendkívül komoly befektetést jelent, amire csak néhány igen erős szolgáltató lesz képes. Ez különösen az első időszakban magában hordozza annak veszélyét, hogy az NGN hálózatok üzemeltetője de facto monopol helyzetbe kerüljön. Könnyen lehet, hogy egy országban csak egy NGN hálózat épül, a többieknek erre kapcsolódva nyílik csak lehetőségük a versenyre. Az is lehet, hogy regionális NGN hálózatok jelennek meg globális szolgáltatóként. Mindezek a lehetőségek felvetik a szabályozás újfajta beavatkozásának a szükségességét, vagy legalábbis a beavatkozás átgondolását. Ha a hazai viszonyok között több NGN szolgáltató jelenik meg, vagy ha a hazai szolgáltató mellett egy vagy több regionális NGN is versenybe száll, akkor a szabályozás a versenyélénkítés terén jobban kezelhető helyzetbe kerül, de ugyanakkor felmerülnek az összekapcsolási és együttműködési kérdések, melyek szintén új szabályozói feladatot jelentenek. Az első nemzeti méretű NGN hálózat kiépítését a British Telecom jelentette be és terveik szerint 2009 végére állnak át teljes mértékben NGN hálózatra, megszüntetve, illetve átmigrálva 16 jelenlegi szolgálat-specifikus hálózatot. 8. Magyar vonatkozások Az NGN elterjedése a hazai piacon lényegében ugyanolyan hatást fog kifejteni, mint a nemzetközi piacokon. Itthon is van olyan szolgáltató, akinek a tőkeereje elégséges a migráció végrehajtásához és elképzelhető, hogy más szolgáltató teoretikusan akár több is képes lesz fokozatosan kiépíteni NGN hálózatot. Nyitott kérdés azonban, hogy mekkora időszakban lesz egyetlen NGN szolgáltató a piacon és vajon a második NGN szolgáltató ha egyáltalán lesz képes lesz-e későbbi belépőként hosszú távon beszállni a versenybe, vagy pedig egyetlen maghálózatra fognak ráépülni a versenyezni kívánó szereplők. A hazai piacon az NGN bevezetése és a teljes migráció időpontja két-három éves késéssel fogja az úttörő brit hálózat példáját követni, így a teljes átállás 2011-2012-re tehető. Ez természetesen szolgáltatói döntéstől is függ, de erre az időszakra akkor is prognosztizálható egy nemzeti NGN hálózat kiépülése, ha a jelenlegi országos szolgáltatók egyike sem vállalkozik erre a szerepre, bár nyilván ez a hálózat kapacitásaiban akkor szerényebb lesz, mint az első szcenárió szerinti esetben. A jelenlegi piaci viszonyok alapján és a piaci szereplők üzleti lépései alapján a valószínű szcenárió az lesz, hogy a legnagyobb hazai hírközlési szolgáltató át fog térni az NGN platformra, hiszen mind üzleti érdeke, mind a rá ható nemzetközi trendek ebbe az irányba mozdítják. Az igazi kérdés tehát az lesz, képes lesz-e még egy szolgáltató ekkora tőkebefektetésre a hazai piacon. M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 23

2.ÚJ GENERÁCIÓS HÁLÓZATOK (NGN) Amennyiben regionális NGN hálózat kiépítésére vállalkozik egy beruházó vagy szolgáltató, akkor az egészen bizonyosan Magyarországon is fog részhálózattal rendelkezni. Ennek a szcenáriónak azért van esélye, mert az NGN létrehozása és kiépítése meglehetősen tetemes beruházást jelent, tehát egy globális szolgáltató számára a regionális NGN kiépítés tűnik a leggazdaságosabb megoldásnak, ráadásul ekkor az egységes regionális szolgáltatások bevezetésével még versenyelőnyhöz is juthat a regionális beruházó a nemzeti NGN hálózatokkal szemben. Ennek a szcenáriónak persze alaposan megvizsgálandó szabályozási vonatkozásai is lehetnek. Regionális NGN létrehozására akár a legnagyobb hazai szolgáltatónak is lehet esélye, ennek magyarországi gazdasági hatásai jelentősek lehetnek. Ugyanakkor kérdéses, hogy ebben az esetben megjelenik-e még egy NGN szolgáltató az országban vagy a régióban, azaz ki lehet-e alakítani olyan feltételeket, melyek ebben az esetben is elkerülhetővé teszik a de facto monopólium kialakulását. A hazai szabályozásnak a fentiek alapján mindenképpen fel kell készülnie az NGN megjelenésére és az ebből adódó szabályozási feladatok kezelésére. Ezzel párhuzamosan az EU-ban is megkezdődött a szabályozás átalakításának a gondolata, melynek a hátterében nem kis részben szintén az NGN megjelenése áll. A hazai szabályozónak tehát az EU szabályozás keretei között, de a hazai sajátosságokat figyelembe véve kell megtennie a szükséges lépéseket. Tekintettel arra, hogy az EU új szabályozási keretprogramjának a megváltozása 2010 előtt nem várható bár a jelenlegi szabályozás felülvizsgálata hamarosan megkezdődik, ezért a hazai szabályozásnak az első lépéseket önállóan kell megtennie. 9. Következtetések Az NGN hálózatok kialakulását a globális trendek közül a konvergencia, annak is a hálózati konvergencia néven illetett trendje segítette elő, a lehetőséget azonban mindehhez az adatstreamek csomagkapcsolt hálózaton valós idejű módon történő továbbítását lehetővé tevő útvonalválasztók, a SOFTSWITCHek kialakulása adta meg. Ugyanakkor az NGN fejlődése elősegíti az univerzális szolgáltatási platform kialakulását, az IP Multimedia Subsystem (IMS) elterjedését és a szélessávú nemzeti IP hálózat megteremtését. A technológiai fejlődés mára megérett arra, hogy megkezdődjön a hagyományos vonalkapcsolt hálózatok kiváltása és egyre több helyen SOFTSWITCHek, jelentős kapacitású maghálózatok és többszolgálatú hozzáférési hálózatok fognak megjelenni. Ennek a migrációs folyamatnak az elején vagyunk, nemzetközi szinten 2007 körül várhatóak az első hálózati kísérletek, és legkorábban 2009 végére készülhet el az első nemzeti méretű NGN hálózat. Hazánkban ez a folyamat várhatóan 2-3 év késéssel fog jelentkezni. Az NGN nagyobb mértékű elterjedése és az összetettebb NGN szolgáltatások elterjedése a 2012-2016 közötti időszakra tehető. M ÁSODIK KÖTET 2005. DECEMBER 24