Gazdaságélénkítés a telekommunikációs piac fejlesztésével digitális közmű november 26.

Átírás

1 Gazdaságélénkítés a telekommunikációs piac fejlesztésével digitális közmű 2008 november 26.

2 AGENDA Mi a probléma? A hazai telekommunikációs piac hiányosságai és ennek az egész gazdaságot érintő hátrányos következményei Mi a megoldás? Állami beavatkozás, piacbarát módon a digitális közmű létrehozása 1

3 A HAZAI TELEKOMMUINKÁCIÓS SZEKTOR TÖBB PROBLÉMÁVAL ÁLL SZEMBEN EU legdrágább, egyben egyik leggyengébb minőségű hálózata Korlátozott hátrányos helyzetű kistérségi lefedés Állami kiszolgáltatottság A magyarországi GDP arányos telekommunikációs költés kiemelkedő európai összehasonlításban Az átlagos magyarországi sávszélesség jóval az európai átlag alatt van Az országos szélessávú penetráció nagyon alacsony európai összehasonlításban Különösen a leghátrányosabb helyzetű kistérségi településeken alacsony a szélessávú internet penetráció Az állam alacsony versenyi szinten veszi igénybe az infokommunikációs szolgáltatásait Az állami optikai hálózati eszközök integrált hasznosítása nem megoldott Komoly versenyhátrány a magyar gazdaság számára az egész ipari szektorban különösen az informatikai iparágban Elégtelen szélessávú hálózati kapacitás A meglévő gerinc és elérési hálózati kapacitás jelenleg sem megfelelő, a szélessávú penetráció növekedéséhez különösen nem elégséges 2

4 MAGYARORSZÁG VERSENYHÁTRÁNYBAN VAN EURÓPAI VISZONY- LATBAN, A MEGOLDÁSHOZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGES Legdrágább hálózat Telekommunikációs költések aránya a GDP százalékában, 2007, %* ami egyben az egyik legrosszabb is Átlagos szélessávú háztartási penetráció (%) ** Átlagos sávszélesség (Mbps) Magyarország 1,32 Hollandia 77,0 8,8 Portugália 1,26 Dánia 76,0 4,6 Görögország 1,19 Finnország 61,0 21,7 Svédország 1,16 Egyesült Királyság 55,0 2,6 Egyesült Királyság 1,13 Franciaország 54,0 17,6 Németország 1,12 Svédország 54,0 16,8 Spanyolország 1,11 Spanyolország 49,0 1,2 Lengyelország 1,09 Németország 47,0 6,0 Hollandia 1,05 Portugália 44,0 8,1 Franciaország 1,02 Olaszország 41,0 4,2 Olaszország 0,97 Csehország 30,0 2,0 Csehország 0,87 Magyarország 29,0 3,3 Románia 0,86 Lengyelország 23,0 7,9 Finnország 0,76 Görögország 18,0 1,0 A piac nem oldotta meg ezeket a problémákat, tehát állami beavatkozás szükséges * 2006-os adatok, ahol a 2007-es számok nem elérhetőek ** 2008-as ITIF adatok, Románia nem tartozik az elemzett országok közé Forrás: Analysys Research; ITIF 3

5 AZ INTERNET ELLÁTOTTSÁG IGAZI VESZTESEI A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEKEN ÉLŐK Az ország közel másfél millió embere él leghátrányosabb helyzetű kistérségi településeken, mely több mint 600,000 háztartást jelent Az NHH adati szerint az ezen a területeken lévő szélessávú előfizetések száma csupán ~82,000 (a teljes piac 9%-a) A háztartásbeli penetráció tehát 14%-nak felel meg, mely az országos 29%-nak kevesebb mint a fele A leghátrányosabb helyzetű kistérségi települések szélessávú internet penetrációja az országos átlag felét sem éri el. A digitális közmű egy fontos eleme kell, hogy legyen az esélyegyenlőség biztosítása Forrás: KSH; NHH 4

6 A SZÉLESSÁVÚ INTERNET ERŐS ÖSSZEFÜGGÉST MUTAT AZ ORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉVEL, EZÁLTAL A TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGÉVEL Versenyképességi index az internet-penetráció függvényében** Versenyképességi index A versenyképességi index* számításánál figyelembe vett tényezők Innovációs képesség (szabadalmak száma) Modern technológia beáramlása Információs és kommunikációs technológia fejlettsége Jogbiztonság foka Korrupció elterjedtsége Makro-ökonómiai stabilitás Versenyképességi index R 2 =0.57 Magyarország 20% 50% 50% 80% Internet penetráció 80% Magyarország versenyképességének javításához az internet-penetráció növelése elengedhetetlen, valódi szélessávú (jövőbe mutató) alapon * Growth Competitiveness Index ** 2005-ös adatok alapján Forrás: 5

7 A FELZÁRKÓZÁS MEGKEZDÉSE LÉTFONTOSSÁGÚ Internet penetráció emelkedése lelassul A telekommunikációs lemaradásnak súlyos következményei vannak Globális, tudásalapú gazdaságban betöltött szerep gyengül Informatikai beruházások szintje csökken Telekommunikációs és informatikai szereplők növekedési lehetőségeinek korlátokat szab 6

8 AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE AZ EU EGYIK FŐ STRATÉGIAI PRIORITÁSA Az információs és kommunikációs technológiák jelentősen fellendíthetik a gazdaságot és a foglalkoztatást. Az Európai Unióban a GDP növekedésének negyede és a termelékenység növekedésének 40 %-a az IKT-nek tulajdonítható A technológiában zajló alapvető változások proaktív politikai hozzáállást igényelnek. A digitális konvergencia a politikában is konvergenciát tesz szükségessé, és késznek kell lenni arra, hogy a szabályozási keretet a kialakulófélben lévő digitális gazdaság igényei szerint alakítsuk Az IKT-k fontosságát tekintve azok hozzáférhetőségének és használatának hiánya egyre jelentősebb mértékű társadalmi és gazdasági kirekesztést okoz. A tartós digitális szakadék hátrányosan befolyásolja a társadalmi kohéziót és jólétet. a hálózatoknak a jövő internetére való felkészítéséhez szükség lesz nagyobb infrastrukturális beruházásokra a nagy sebességű internet létrehozása céljából Az iparilag fejlett országok gazdasági teljesítménye közötti különbségeket leggyakrabban az IKT-hez kapcsolódó befektetések, kutatás és felhasználás mértékével, valamint az információs társadalomhoz és a médiához kötődő iparágak versenyképességével magyarázzák Az IKT szektor a gazdaság hajtómotorja Forrás: Európai Bizottság, i2010 és ennek időközi értékelései 7

9 AGENDA Mi a probléma? A hazai telekommunikációs piac hiányosságai és ennek az egész gazdaságot érintő hátrányos következményei Mi a megoldás? Állami beavatkozás, piacbarát módon a digitális közmű létrehozása 8

10 AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁHOZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGES A piaci szereplőktől önmagában nem várható a digitális felzárkóztatás Az optikai hálózati beruházások megtérülése 10 év feletti Magánbefektetők számára nem kínál kiemelkedő hozamot Magas forrás igénye van, ami a jelenlegi finanszírozási és gazdasági környezetben különösen nehézzé teszi a magánbefektetők részvételét ezért állami szerepvállalás szükséges Az állami beruházáshoz felhasználható erre a célra elkülönítetten EU-forrás Alacsony társadalmi költséggel elindítható a közmű jellegű megtérülést biztosító beruházás A beruházás jellege és externáliái miatt az állami szerepvállalás kívánatos. A digitális közmű létrehozása: Növeli az átviteli kapacitást, ami új alkalmazások megjelenését eredményezi Az új alkalmazások megjelenése az IKT piac növekedését eredményezi Az IKT piac fejlődése a gazdaság más szektoraira is jótékony hatással van 9

11 AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁSOKRA SZÁMOS NEMZETKÖZI PÉLDA LÉTEZIK Olaszország Szingapúr Amsterdami önkormányzat Piaci helyzet A szolgáltatók szelektíven telepítettek optikai hálózatokat Amsterdam egyes gazdagabb negyedeiben Amszterdam városa felismerte az optikai kapcsolat kiterjesztésében rejlő versenyelőnyöket Döntés A beruházó GNA-t (Glasvezel Amsterdam CV) öt ingatlanüzemeltető (33%), pénzügyi intézetek (ING Real Estate és Reggefiber, 33%) és Amszterdam önkormányzata (33%) összesen 18 millió euróval alapította meg Végeredmény A rendszer telepítése 2006 decemberében kezdődött és ig tart. Több, mint 75 internetszolgáltató tervezi a belépést az új rendszerbe, a nagykereskedelmi szolgáltatást a BBned fogja nyújtani Görög kormányzati beruházás Az olasz kormány 2008 szeptemberében bejelentette, hogy 1 milliárd euróval támogatja a következő generációs hálózat (NGN) országos kiépítését. A projekt 2013-ban fejeződik be, célja: Az ország teljes szélessávú lefedése a célja A gazdaság élénkítése a infokommunikációs fejlesztés révén 2008 szeptember 4-én jelentette be a görög kormány, hogy országos optikai hálózatot épít, optikai hozzáférést biztosítva 2 millió háztartás számára. A projekt tervezett költségvetése 2.1 milliárd euró Nyílt hozzáférésű (Open-access) hálózat kiépítése Athén, Thesszaloniki és az 50 legnagyobb város hozzáférésének kiépítése Dél-koreai kormányzat Az állam 400 millió euróval támogatja az optikai hálózat kiépítését, aminek révén a szingapúri háztartások és vállalkozások több mint fele számára hozzáférhető lesz az új generációs szélessávú hálózat A koreai kormány a 90-es évek végén egy többlépcsős, összesen milliárd Ft értékű IT fejlesztési programot hirdetett meg a következő főbb elemekkel Nagy teljesítményű, nyílt gerinchálózat kiépítése Optikai hozzáférési hálózat széleskörű fejlesztése E-learning népszerűsítése (ingyen számítógép és internet az iskolákban) E-governemnt (földhivatali ügyintézés, adózás stb.) Távdiganosztika Végeredmény 94%-os szélessávú penetráció (ennek 34%-a optikai alapú) 50 MBit/s-os átlagos sávszélesség Állami/önkormányzati belépéssel indulnak projektek a digitális átállás elérésére. Ezek a legmodernebb technológiára épülő, optikai alapú hálózatok; a projektek integrált infrastruktúraként épülnek 10

12 A PIACKONFORM ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS ELEMEI Mindenki számára nyitva áll Az európai normáknak megfelelően nyitott (open-access) hálózat létrehozása Versenysemleges Egyes piaci játékosoknak nem biztosít méltánytalan előnyt Állami beavatkozás Versenyt fokozó Fokozza a versenyt és további új szereplők számára nyitja meg a belépés lehetőségét Állami folyó kiadások csökkentése Az állami optikai eszközök integrált hasznosítása többszörös megtakarítást jelent az államháztartás számára Esélyegyenlőséget növelő A leghátrányosabb helyzetű kistérségek bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe a szélessávú elérés biztosításával 11

13 A DIGITÁLIS KÖZMŰ LÉTREHOZÁSA MEGOLDÁST JELENT A PROBLÉMÁKRA Olyan infrastruktúrát kell létrehozni, amely mindenki számára elérhető, szimmetrikus (fel- és letöltésben azonos), nagy sávszélességű kommunikációs hozzáférést biztosít Ennek eszköze: az állam által kezdeményezett homogén és integrált optikai gerinc- és elérési hálózat, minden település maradéktalan elérésével.; Magyarországon több, mint 2000 település nem érhető el valódi szélessávval A digitális közmű a megfelelő sávszélességgel alkalmas lesz tényleges munkavégzésre, egovernment alkalmazások támogatására, egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére élet-, munka-, tanulás szerves részévé válik Az állam közvetlenül és állami vállalatai révén számos optikai hálózati infrastrukturális elemmel rendelkezik.ezek kiegészítéssel, feljavítással, konszolidációval közvetlenül hozzájárulhatnak az digitális közmű teljeskörű létrehozásához A digitális közművel elmaradott térségek bekapcsolhatók a társadalom és gazdaság vérkeringésébe (a települések 31%-án az internetelérés nem éri el a 6%-t) és a tényleges internethasználatot megduplázhatja (európai átlag: 52 %, Magyarország: 38%) A digitális közmű biztosítani tudja az e-government megvalósításához szükséges jövőálló infrastrukturális feltételrendszert, integrálni tudja a jelenleg elkülönült kormányzati-közigazgatási infrastruktúrákat (open access) A szétaprózódott állami IKT eszközök és források hatékony kihasználása, tényleges megtakarítások és értéktöbbletek létrehozását, a versenyképesség fokozását és munkahelyek teremtését eredményezi 12