A Nemzeti Digitális Közmő közpolitikája

Átírás

1 Mi a Nemzeti Digitális Közmő? A Nemzeti Digitális Közmő közpolitikája Elıadó: Dr. Baja Ferenc, MEH államtitkár, infokommunikációért felelıs kormánybiztos január 26., Budapest január 26., Budapest A Digitális Közmő a gazdaságélénkítés és az info-kommunikációs versenygerjesztés eszköze a szélessávú elérés az EU kiemelt célja

2 AZ INFORMATIKA, A HÍRKÖZLÉS ÉS A MÉDIA KONVERGENCIÁJA SIKER KULCSA 1980: osztott infrastruktúra 2008: digitális átállásintegrált infrastuktúra Média Informatika Telekommunikáció Láthatóság, mobilizáció, politikai network Obama McCain MySpace barátok ~ ~ YouTube views ~59 millió ~24 millió A digitális átállásra alapuló közvetlen médiaeléréssel, a Web 2.0-ra alapozva, komoly sikereket lehet elérni Forrás: 1

3 A probléma: a hazai infokommunikációs piac hiányosságai és ennek gazdasági következményei A kihívás: minimális állami beavatkozással, EUés piackonform módon, maximális verseny és hatékonyság növelés A megoldás: Digitális Közmő koncepciója Piaci hatás: A Digitális Közmő mind az infokommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhetı pozitív hatással bír 2

4 A HAZAI TELEKOMMUINKÁCIÓS SZEKTOR SZÁMOS KIHÍVÁSSAL ÁLL SZEMBEN Drága a valódi szélessávú elérés Alacsony a megfelelı sávszélességő Internetes elérés Alacsony a szélessávú penetráció A magyarországi GDP-arányos telekommunikációs költés kiemelkedıen magas európai összehasonlításban Az átlagos magyarországi sávszélesség jóval az európai átlag alatt van Az országos szélessávú penetráció nagyon alacsony európai összehasonlításban Különösen a leghátrányosabb helyzető kistérségi településeken alacsony a szélessávú internet penetráció A meglévı gerinc és aggregációs hálózati kapacitás jelenleg sem megfelelı, a szélessávú penetráció növekedéséhez különösen nem elégséges Komoly versenyhátrány a magyar gazdaság számára az egész ipari szektorban különösen az informatikai iparágban Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás Az állam magas áron veszi igénybe az infokommunikációs szolgáltatásait Az állami optikai hálózati eszközök integrált hasznosítása nem megoldott 3

5 MAGYARORSZÁGON KIEMELKEDİEN MAGAS A FAJLAGOS TELEKOMMUNIKÁCIÓS KÖLTÉS, MIKÖZBEN A HÁLÓZAT ELAVULT Legdrágább hálózat ami egyben az egyik legrosszabb is Telekommunikációs költések aránya a GDP százalékában, 2006, % Átlagos szélessávú háztartási penetráció (%) * Átlagos sávszélesség (Mbps) Drága a valódi szélessávú elérés Románia Magyarország 5,0 6.2 Hollandia Dánia ,8 4,6 Lengyelország 4.9 Finnország 61 21,7 Alacsony a megfelelı sávszélességő Internetes elérés Csehország Svédország Görögország Egyesült Királyság Franciaország Svédország ,6 17,6 16,8 Spanyolország 3.2 Spanyolország 49 1,2 Alacsony a szélessávú penetráció Olaszország Egyesült Királyság Hollandia Németország Portugália Olaszország ,0 8,1 4,2 Németország 2.8 Csehország 30 2,0 Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás Finnország Franciaország Portugália Magyarország Lengyelország Görögország ,3 7,9 1,0 A 28 OECD ország összehasonlításában a szélessávú versenyképesség tekintetében a nem túl elıkelı 25. helyet foglalja el Magyarország Ø 47,0 * 2008-as ITIF adatok, Románia nem tartozik az elemzett országok közé Forrás: Eurostat; ITIF Information Technology & Innovation Foundation; Comparison of OECD broadband markets 4

6 A MAGYARORSZÁGI SZÉLESSÁVÚ PIAC TÖBB SZEMPONTBÓL ELÉGTELEN A KÍNÁLATI OLDALRÓL IS A valódi szélessáv elérése korlátos Drága a valódi szélessávú elérés Települések száma 3.175* Összes település 2.492* Települések legalább 2 Mbps -os eléréssel Háztartások száma, ezer fı 1.050* Települések legalább 8 Mbps-os eléréssel (valódi szélessáv) A valódi szélessávú eléréssel rendelkezı ~1.000 településen is is csak ~ háztartásnak van valódi szélessávú hozzáférése a 3,8 millióból A közháló által elért település közül is is csak ben van ADSL kapcsolat (minimum 2 Mbps-os sávszélesség) Mind az az elért települések számában, mind a jelenleg nyújtott tényleges sávszélességben javulásra van szükség Alacsony a megfelelı sávszélességő Internetes elérés Alacsony a szélessávú penetráció Szélessávú penetráció (lakosságszámhoz) 19% 12% 10% Budapest Egyéb és városok megyeszékhelyek Nagyközségek 7% Községek Lakosság száma 3% Kiemelten hátrányos helyzető települések 3,8M 2,4M 0,5M 2,0M 1,5M Dánia: 34,5% Hollandia: 33,5% Finnország: 27,7% Egyesült Királyság: 23,9% Csehország: 13,0% Átlag: 12,6% Az Az Internet penetráció és és a szélessávú penetráció felzárkóztatásához az az árak csökkenése és és az az infrastruktúra radikális fejlesztése nélkülöz-hetetlen Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás A jelenlegi kormányzati IKT szolgáltatás nem megfelelı Az Az EKG végpontokban az az átlagos sávszélesség alacsony, 512 Kbps A végpontok mindössze 20%-a bír bír nagyobb, mint 2 Mbps sávszélességgel A közháló által elért település közül is is csak ben van ADSL kapcsolat (minimum 2 Mbps) A kormányzati szolgáltatás nem megfelelı árú és és színvonalú Az Az ország fejlıdése szempontjából szükség van egy olyan szolgáltatás létrehozására, mely egységes infrastruktúrával, alacsony költséggel szolgálja ki ki a már meglévı architektúrákat * A számok nem összeadandóak; azt mutatják, hogy az egyes kategóriákba az összes település közül hány tartozik Forrás: KSH, NHH 5

7 PÉLDA: AZ IT INFRASTRUKTÚRA AZ OKTATÁSBAN IS ELÉGTELEN, AZAZ NEM TÁMOGATJA A MODERN TUDÁSÁTADÁST Fizikai eszközök hiányossága A hazai technológiai ellátás elégtelen a Sulinet program keretében kiépült az iskolákat összekötı szélessávú hálózat, az iskolán belüli IKT-eszközök fejlesztése mindezzel nem tartott lépést. A jelenleg meglévı infrastruktúra, megfelelı források hiányában, folyamatosan öregszik, pótlására, felújítására, az átlagéletkor fenntartására nincs lehetıség Egy tanterem sávszélesség-igénye, amennyiben egyetlen gépen, a pedagógus használja az Internetet, 512 kb/s. Amennyiben a tanteremben a diákok is használnak számítógépet, úgy a sávszélesség-igény meghúszszorozódik. Egy átlagos intézmény vonatkozásában ez elérheti a 100 Mbps-t is, ami 800 település esetén az egész település elérhetı sávszélességét többszörösen meghaladja európai szinten komoly hátrányban vagyunk az informatikai ellátás és gondolkodás terén is PC/100 diák Magyarország EU átlag EU ajánlás A számítástechnikát külön tárgyként kell oktatni? Tanárok %-a Magyarország EU átlag Finnország A számítógépet és az internetet az alap képességek oktatására is fel kell használni? Tanárok %-a Magyarország EU átlag Finnország Forrás: ÚMFT Programfejlesztési Iroda; TIOP; Európai Bizottság: e-learning; Benchmarking access and use of ICT in European schools,

8 KOMOLY IT ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSEKRE VAN KILÁTÁS, AMIHEZ AZ INFRASTRUKTURÁLIS ALAP DIGITÁLIS KÖZMŐ - IS SZÜKSÉGES Fejlesztési célkitőzések A közoktatási informatikai infrastruktúrafejlesztés fázisai Az informatikai oktatást már a közoktatás elsı évfolyamain meg kell kezdeni, miközben tartalma kibıvül a digital literacy-nak megfelelı tartalommal A Tanulói Laptop Program közvetlen célja a közoktatás kritikus tömegének elérésével az IKT alapú oktatás alapjainak megteremtése, azaz, mintegy diák ellátása hordozható személyi számítógéppel Középiskolai laptoppal rendelkezı diákok aránya % 60 70% Jelenleg 20% várható érték Cél a kompetencialapú oktatás elterjesztéséhez megfelelı alapinfrastruktúra megteremtése A teljes intézményrendszerre kiterjed (5.500 intézmény) Tervezett forrás 7 évre 40,2 milliárd Ft tanterem felszerelése (aktívtábla, projektor, számítógép) A digitális palatábla rendszerek a legnagyobb hatást a 8-11 éves gyermekek esetén érik el. Ezen kor felett már inkább a teljesen személyre szabott, saját, teljes értékő eszközök használata nyújthat megoldást hosszútávon A laptoppal már rendelkezı diákok számára nem kielégítı megoldás az Ultra Cheap PC. İk a saját laptopjukat használnák elsısorban Forrás: Horváth Ádám ÚMFT Programfejlesztési Iroda 7

9 AZ ÉRTÉKNÖVELT, LAKOSSÁGI ÉS ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJ- TÁSÁHOZ IS VALÓDI SZÉLESSÁV LEGALÁBB 6 MBPS SZÜKSÉGES 1 Távoktatás Leírás Település-csoportban távmunkában akár csak iskolának interaktív, központi szolgáltatás biztosítása Az osztályok látják egymást, mozgásokkal, játékokkal együtt, és hallják is egymást Megkövetelt sávszélesség 6 Mbps Társadalmi elıny Az oktatás színvonalának emelésével a fiatalok leszakadása megakadályozható, a késıbbi elhelyezkedést, munkavállalást segíti 2 Távdiagnosztika Radiológiai és más orvosi adatelemzések és távkonzultáció egy központi helyrıl Elektronikus kórlapkezelés és elektronikus repect A jogszabályi korlátok között egészségügyi adatokkal történı önrendelkezés 6 Mbps Az egészségügyi szolgáltatások színvonalának javítása jótékony hatással van az életminıségre 3 Családi integrált hang, Internet és médiafelhasználó Magas sávszélességő Internet alacsony áron Interaktív televíziózás Jó minıségő, olcsóbb telefonálás 10 Mbps Jobb minıségő telekommunikációs szolgáltatás javítja az életminıséget 4 Videókonferencia, jó minıségő kép és hangtovábbítással Üzletfelek találkozóinak lebonyolítása, több Önkormányzat dolgozóinak egyidejő oktatása személyes jelenlét nélkül, jelentıs idı- és költségmegtakarítással 10 Mbps Növeli a foglalkoztatás rugalmasságát; lehetıvé teszi a távmunka szélesebb körő elterjedését 5 Több telephelyes KKV*-k integrált irányítása Kvázi bérelt vonal szolgáltatás által nagymértékben növelhetı a KKV-k mőködési hatékonysága 10 Mbps KKV szektor versenyképessége nı Vállalatirányítási költségek csökkennek A kínálati oldali hiányosságok rövid távon korlátozzák az értéknövelt szolgáltatások elterjedését, pedig a valódi szélessáv rengeteg elınyt hordoz mind az lakossági, mind az üzleti felhasználók számára; jelentıs életminıség növelı hatása van * Kis- és középvállalat 8

10 A SZÉLESSÁVÚ INTERNET ERİS ÖSSZEFÜGGÉST MUTAT AZ ORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉVEL, EZÁLTAL A TİKEVONZÓ KÉPESSÉGÉVEL Versenyképességi index az internet-penetráció függvényében** Versenyképességi index A versenyképességi index* számításánál figyelembe vett tényezık Innovációs képesség (szabadalmak száma) Modern technológia beáramlása Információs és kommunikációs technológia fejlettsége Jogbiztonság foka Korrupció elterjedtsége Makro-ökonómiai stabilitás Versenyképességi index R 2 =0.57 Magyarország 20% 50% 50% 80% Internet penetráció 80% Magyarország versenyképességének javításához az internet-penetráció növelése elengedhetetlen, valódi szélessávú (jövıbe mutató) alapon * Growth Competitiveness Index ** 2005-ös adatok alapján Forrás: 9

12 AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR KIHÍVÁSAINAK MEGOLDÁSÁHOZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGES A GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉSI PROGRAM SZERVES RÉSZEKÉNT A piaci szereplıktıl önmagában nem várható a digitális felzárkóztatás Hosszú megtérülés Alacsony hozam Pénzügyi válság Örökség Az optikai hálózati beruházások megtérülése 10 év feletti, közmőszerő Teljes finanszírozás szempontjából nem kínál kiemelkedı hozamot, ami a csupán magánbefektetıi finanszírozást a kockázatok miatt lehetetlenné teszi Magas forrás igénye van, ami a jelenlegi finanszírozási és gazdasági környezetben különösen nehézzé teszi a magánbefektetık részvételét Inkumbensek elavult, de már számvitelileg leírt hálózatukat nem szívesen cserélik le ezért állami szerepvállalás szükséges Az államnak kell kezdeményeznie Az állami beruházáshoz felhasználható erre a célra elkülönítetten EU-forrás Alacsony társadalmi költséggel elindítható a közmő jellegő megtérülést biztosító beruházás Megnyitása gyorsan javíthatja a versenyhelyzetet A beruházás jellege és externáliái miatt az állami szerepvállalás kívánatos. A Digitális Közmő létrehozása: Növeli az átviteli kapacitást, ami új alkalmazások megjelenését eredményezi Az új alkalmazások megjelenése az IKT piac jelentıs növekedését eredményezi Az IKT piac fejlıdése a gazdaság más szektoraira is jótékony hatással van 11

13 ÁLLAMI IKT BERUHÁZÁSOKRA SZÁMOS NEMZETKÖZI PÉLDA LÉTEZIK Olaszország Szingapúr Amsterdami önkormányzat Piaci helyzet A szolgáltatók szelektíven telepítettek optikai hálózatokat Amsterdam egyes gazdagabb negyedeiben Amszterdam városa felismerte az optikai kapcsolat kiterjesztésében rejlı versenyelınyöket Döntés A beruházó GNA-t (Glasvezel Amsterdam CV) öt ingatlanüzemeltetı (33%), pénzügyi intézetek (ING Real Estate és Reggefiber, 33%) és Amszterdam önkormányzata (33%) összesen 18 millió euróval alapította meg Végeredmény A rendszer telepítése 2006 decemberében kezdıdött és ig tart Több, mint 75 Internetszolgáltató tervezi a belépést az új rendszerbe, a nagykereskedelmi szolgáltatást a BBned fogja nyújtani Görög kormányzati beruházás Az olasz kormány 2008 szeptemberében bejelentette, hogy 1 milliárd euróval támogatja a következı generációs hálózat (NGN) országos kiépítését. A projekt 2013-ban fejezıdik be, célja: Az ország teljes szélessávú lefedése a célja A gazdaság élénkítése a infokommunikációs fejlesztés révén 2008 szeptember 4-én jelentette be a görög kormány, hogy országos optikai hálózatot épít, optikai hozzáférést biztosítva 2 millió háztartás számára. A projekt tervezett költségvetése 2.1 milliárd euró Nyílt hozzáféréső (Open-access) hálózat kiépítése Athén, Thesszaloniki és az 50 legnagyobb város hozzáférésének kiépítése Dél-koreai kormányzat Az állam 400 millió euróval támogatja az optikai hálózat kiépítését, aminek révén a szingapúri háztartások és vállalkozások több mint fele számára hozzáférhetı lesz az új generációs szélessávú hálózat A koreai kormány a 90-es évek végén egy többlépcsıs, összesen milliárd Ft értékő IT fejlesztési programot hirdetett meg a következı fıbb elemekkel Nagy teljesítményő, nyílt gerinchálózat kiépítése Optikai hozzáférési hálózat széleskörő fejlesztése E-learning népszerősítése (ingyen számítógép és Internet az iskolákban) E-government (földhivatali ügyintézés, adózás stb.) Távdiagnosztika Végeredmény 94%-os szélessávú penetráció (ennek 34%-a optikai alapú) 50 Mbps-os átlagos sávszélesség Állami/önkormányzati beavatkozással indulnak projektek a digitális átállás elérésére. Ezek a legmodernebb technológiára épülı, optikai alapú hálózatok; a projektek integrált infrastruktúraként épülnek 12

14 AZ EU LEGFİBB STRATÉGIAI CÉLJAI KÖZÉ TARTOZIK A DIGITÁLIS TÁRSADALOM ELTERJEDÉSÉNEK ELİSEGÍTÉSE A hazai infokommunikációs piac helyzete A magyarországi háztartások 29%-a rendelkezik Internet kapcsolattal az EU átlag 56%-al szemben Az átlag sávszélesség 3 Mbps szemben az európai átlag 7 Mbps-el i 2010 program Az Európai Unióban a termelékenység növekedésének 40%-a az IKT-nek tulajdonítható Célkitőzés: a megfizethetı, biztonságos, nagy sávszélességő kommunikációt biztosító egységes európai információs tér létrehozása A 2008-as félidei értékelés Európa jelentıs haladást ért el a hálózatokra épülı gazdaság megvalósítása felé, de magasabb sebességre kell kapcsolnia, hogy a hálózatok új generációjára való áttérésben is vezetı szerephez jusson Európai Gazdasági Helyreállítási Terv Európa ellátása modern infrastruktúrával a vasútépítéssel vetekedı jelentıségő feladat A tagállamoknak meg kell alkotniuk szélessávú stratégiájukat, melynek célja a hálózatépítés felgyorsítása Cél, hogy 2010-re 100%-os legyen a gyors Internet lefedettség A Bizottság a transz-európai energiakapcsolatok és a szélessáv elterjedéséig félretett 5 mrd Euró forrásból 1 mrd Eurót javasol erre a célra A szélessávú infrastruktúra fejlesztésének koncepciója egybevág az EU világgazdasági helyzetbıl adódó célkitőzéseivel; átmeneti és tartós munkahelyteremtı hatása van és támogatja az ÚMFT programjainak célját és azok megvalósulását 13

15 AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁS A TAPASZTALATOK SZERINT POZITÍV HATÁSSAL VAN AZ INTERNET PENETRÁCIÓ ALAKULÁSÁRA Szélessávú Internetelérés penetrációja, százalék, háztartásra vetítve Államilag támogatott szélessávú eléréses országok Fejlett országok állami támogatás megléte nélkül Fejlıdı országok T * 2008-as EIU E-readiness rangsor Forrás: ScreenDigest; EIU (Economic Intelligence Unit) Dél-Korea Szingapúr Dánia Kanada Svédország USA Észtország Franciaország Spanyolország Románia Lengyelország Törökország Brazília Jelentıs állami támogatás megléte: A legtöbb piacon lassú kezdet után dinamikus növekedést tapasztalunk. A nemzeti telekommunikációs szabályozás- és támogatás rendszerek fontos determináló tényezık az Internet elérési penetráció országok közötti különbségeinek kialakulásakor, ezért a szélessáv elterjedése közszolgáltatási kötelezettségnek tekinthetı Az 5 kiemelkedı szélessávú ország mind állami támogatással hozta létre a hálózatát 14

16 AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁST PIACKONFORM MÓDON KELL VÉGREHAJTANI Minimum kritériumok a piac konformitáshoz Mindenki számára nyitva áll Az európai normáknak megfelelıen nyitott (open-access) hálózat létrehozása Állami beavatkozás Modernizációs, jövıbemutató Versenysemleges Versenyt fokozó Állami folyó kiadások csökkentésével jár Esélyegyenlıséget növelı Támogatja a jövıbe mutató, új generációs, szupergyors Internet hozzáférést Egyes piaci játékosoknak nem biztosít méltánytalan elınyt Fokozza a versenyt és további új szereplık számára nyitja meg a belépés lehetıségét Az állami optikai eszközök integrált hasznosítása többszörös megtakarítást jelent az államháztartás számára A leghátrányosabb helyzető kistérségek bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe a szélessávú elérés biztosításával A Digitális Közmő koncepció teljes mértékben kielégíti ezen kritériumokat 15

18 MI A DIGITÁLIS KÖZMŐ? EU pénzbıl létrehozott Jelenlegi állami eszközöket bevonó Homogén, optikai hálózat Korlátlan kapacitást ad, valódi szélessáv Mindenki számára nyitott Hozzáférési versenyt biztosít Olcsó Internet Gyors hálózat Jelentısen megugró penetráció Rugalmas és olcsóbb kormányzati és közintézményi ellátás lehetısége Piaci logikával, önfenntartó módon mőködtethetı A közvetlen IKT piac nagyságát és ezáltal a GDP-t is növeli és kihat a gazdaságélénkítés okán a teljes piacbıvülésre is 17

19 A DIGITÁLIS KÖZMŐ MŐKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI Állami kezdeményezéssel További állami forrásbevonás nem szükséges Integrálja a felhasználható elemeket Biztosítja az EU forrást ráépülve az ÚMFT operatív programjaira és kiemelt EU projektként kezeli Vállalatot hoz létre a projekt beindítására További költségvetési forrásra nincs szükség Mőködtetésbıl származó bevételbıl pótlás, fejlesztés, kiegészítés finanszírozása Üzemeltetési költségek a bevételekbıl finanszírozandóak Nemzetközi példáknak és az EU irányelveknek való megfelelés Mőködtetés: közmő jelleggel, távközlési üzleti modell szerint Hatékony felhasználás közmő jelleggel, de távközlési üzleti modell szerint mőködı szervezettel Kiépíti Üzemelteti Hasznosítja Közép távon közmőszerő megtérülés várható Az állam egyszeri beavatkozásával hosszú távon elıremutató, az ország jövıjét alapvetı módon meghatározó pozitív hatás 18

20 A DIGITÁLIS KÖZMŐ LÉTREHOZÁSA MEGOLDÁST JELENT A PROBLÉMÁKRA Olyan infrastruktúrát kell létrehozni, amely mindenki számára elérhetı, szimmetrikus (fel- és letöltésben azonos), nagy sávszélességő kommunikációs hozzáférést biztosít Ennek eszköze: az állam által kezdeményezett homogén és integrált optikai gerinc- és aggregációs hálózat, minden település maradéktalan elérésével.; Magyarországon több, mint 2000 település nem érhetı el valódi szélessávval A digitális közmő a megfelelı sávszélességgel alkalmas lesz tényleges munkavégzésre, egovernment alkalmazások támogatására, egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére élet-, munka-, tanulás szerves részévé válik Az állam közvetlenül és állami vállalatai révén számos optikai hálózati infrastrukturális elemmel rendelkezik.ezek kiegészítéssel, feljavítással, konszolidációval közvetlenül hozzájárulhatnak az digitális közmő teljeskörő létrehozásához A digitális közmővel elmaradott térségek bekapcsolhatók a társadalom és gazdaság vérkeringésébe (a települések 31%-án az internetelérés nem éri el a 6%-t) és a tényleges internethasználatot megduplázhatja (európai átlag: 52 %, Magyarország: 38%) A digitális közmő biztosítani tudja az e-government megvalósításához szükséges jövıálló infrastrukturális feltételrendszert, integrálni tudja a jelenleg elkülönült kormányzati-közigazgatási infrastruktúrákat (open access) A szétaprózódott állami IKT eszközök és források hatékony kihasználása, tényleges megtakarítások és értéktöbbletek létrehozását, a versenyképesség fokozását és munkahelyek teremtését eredményezi 19

22 A DIGITÁLIS KÖZMŐ SZÉLESKÖRŐ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSSAL BÍR Végsı kedvezményezettek 10 millió lakos ~700 ezer vállalkozás Kedvezmény közvetítık Állami intézmények Önkormányzatok és intézményei Vasút, közút Infokommunikációs cégek Tartalom szolgáltatók Egyéb szolgáltatók Átvivı közeg Digitális Közmő Munka Tanulás Életminıség Szolgáltató Videókonferencia Közigazgatás Adminisztráció Közös munka Távmunka Munka szélessávú Interneten Távoktatás Digitális Palatábla Videókonferencia Kistérségi könyvtárelérés Egészségügy (távdiagnosztika, recept, azonosítás, stb) Szórakozás (interaktivitás, kapcsolattartás) Közigazgatás Adminisztráció A kedvezmény közvetítık mint szolgáltatásnyújtók, EU forrásaik hatékony felhasználása miatt közvetlen érdekük a Digitális Közmő létrejötte 21

23 AZ IBM LEGÚJABB KUTATÁSA IS FELHÍVJA A FIGYELMET A DIGITÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS GAZDASÁGÉLÉNKÍTİ HATÁSÁRA Javaslat 10 milliárd dollár beruházás intelligens elektromos hálózatok létesítésére: digitális érzékelık, megfelelı eszközök telepítése Hatás Hatékonyabb áramellátás Alternatív energiaforrások jobb bekapcsolása az ellátó rendszerbe Negyedmillió új munkahely a hálózatfejlesztés és kapcsolódó területein, valamint a megújuló energiaforrások és alternatív autógyártás területén Barack Obama által felkért IBM kutatása szerint a jelenlegi gazdasági válságban 30 milliárd dolláros célzott infrastruk-turális beruházás 1 millió új munkahelyet teremthet egy év alatt Javaslat 10 milliárd dolláros beruházás az egészségügyi rendszer integrációjába és hatékonyságának fejlesztésére Javaslat Az 50-es évek közútfejlesztései jelentıs lökést adtak a vállalkozások terjeszkedéséhez A mai digitális világban, ahol az értékeink online vannak nyilvántartva, a kereskedelem is virtuális; a digitális úthálózat fejlesztése elengedhetetlen, 10 milliárd dolláros beruházás javasolt a szélessávú infrastruktúra kiépítésére Hatás Diagnosztika, gyógyszergyártás, egészségügyi ellátók összekapcsolása Fejlettebb személyekre szabottabb gyógyszeres kezelés új munkahely közvetve és közvetlenül Hatás Ahogy az 50-es években az úthálózat fejlesztése, úgy ez is szignifikánsan növelné a foglalkoztatást Félmillió új munkahely évente A Digitális Közmő kialakítása mindhárom célkitőzésre képes választ adni Magyarországon A szélessávú infrastruktúra fejlesztésének fontossága az USA-ban is nagy hangsúlyt kap 22

24 A DIGITÁLIS KÖZMŐ AZ IPARÁG LEGFRISSEBB GONDOLKODÁSA SZERINTI, HIPERMODERN KONCEPCIÓ Melyek azok a pillérek, amelyekre építve a fejlıdı nemzet egy igazán prosperáló nemzetté válhat? Ezek a pillérek: az oktatás, az infrastruktúra, az innováció, a piaci változások felismerésének képessége, a támogató kormányzat az együttmőködés. Az országoknak - hasonlóan a vállalatokhoz - nem elég csak felismerniük a gazdaság, a piac és a társadalom változásait, hanem világos vízióval kell rendelkezniük arról, hogy hová és hogyan akarnak eljutni! A Digitális Közmő mindenki által használható infrastruktúra amivel jelentısen javítható az oktatás színvonala a benne részt vevık együttmőködésén alapszik a támogató állam kialakulását segíti a változás felismerésén alapszik A Digitális Közmő hozzájárul Magyarország fejlıdéséhez 1 az IKT piac fejlesztése által 2 az egész gazdaság fejlesztése által John Chambers, a Cisco Systems elnöke, január 8. Las Vegas, CES kiállítás Általános gazdaságfejlesztı hatásában a Digitális Közmő az elkövetkezı évek talán legnagyobb lehetısége 23

25 A DIGITÁLIS KÖZMŐ BERUHÁZÁS HATÁSÁRA SZÁMOTTEVİEN BİVÜL- NEK AZ IKT PIAC SZEREPLİINEK LEHETİSÉGEI Az optikai hálózat kiépítése jelentısen növeli az IKT piacot, hiszen eddig optikával el nem ért településeket is bekapcsol A települések egyharmadának nincs optikai elérése A Digitális Közmő az ország minden településére nagyteljesítményő optikai végpontot épít ki növeli az országos szélessávú penetrációt A nemzetközi tapasztalatok alapján a kormányzati beruházások egyértelmően pozitívan hatnak a szélessávú penetrációra A jelenlegi ~30%-os penetráció 60 70%-ra emelkedik az elkövetkezı 5 évben növeli a fajlagos sávszélességet A nagyteljesítményő optikai gerinc- és aggregációs hálózat lehetıvé teszi a valódi szélessávú (6 10 Mbps) hozzáférést, ami számos új szolgáltatás (távmunka, távoktatás, videokonferencia, stb.) elterjedését teszi lehetıvé Nemzetközi tapasztalatok alapján új internet elıfizetı megjelenésére lehet számítani, akik valódi szélessávon, termékek széles körét vehetik igénybe* Több IKT és KTV internet elıfizetés Több megrendelés a tartalom- és szoftverfejlesztı cégek számára * A nemzetközi tapasztalatok alapján 15 20%-pontos háztartásra vetített penetrációbeli különbség van azon hasonló fejlettségő országok között, ahol volt illetve ahol nem volt kormányzati szélessávú infrastrukturális beruházás 24

26 A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA ELTERJEDÉSE SZÁMOS GAZDASÁGI ELİNYHÖZ VEZET Társadalmi költségek Rengeteg idı megtakarítás az online ügyintézéssel/vásárlással Több telephelyes cégek koordinációs költségei csökennek Szélessáv használata Gazdasági növekedés Munkahelyteremtés A beruházás egyszeri gazdaságélénkítı hatásán túl számos csatornán keresztül serkenti a gazdaságot a valódi szélessáv elterjedése Új alkalmazások és így új IKT szereplık megjelenése Foglalkoztatottság növelés (ld. lentebb) Foglalkoztatási mobilitás növekedése a távmunka szélesebb körő elterjedésével Üzleti vállalkozások terjeszkedési lehetıségeinek bıvítése Oktatás A távoktatáson és a hátrányos helyzető kistérségek bekapcsolásán keresztül csökkenthetı az elmaradott területek rendkívül magas munkanélküliségi rátája CO 2 kibocsájtás csökkentése A videokonferencia és egyéb interaktív alkalmazások bevezetésével csökken a tanulók, dolgozók utazási igénye Egészségügyi kiadások csökkentése Kórházak összeköttetése, tudatbázis jobb menedzselése révén javítható a pontos diagnózisok aránya, így a kórházi betegnapok száma csökkenthetı Idısebb betegek felügyelete távolról is megoldhatóvá válik A Digitális Közmő csökkenti a távolságokat, növeli a gazdaság hatékonyságát, munkahelyeket teremt és csökkenti az egészségügyi kiadásokat Forrás: Connected Nation, az Egyesült Államok legjelentısebb a szélessávú internet elterjesztésén dolgozó szervezete, mely non-profit, private-public partnership formában mőködik 25

27 A SZÉLESSÁVÚ PENETRÁCIÓ GDP-RE GYAKOROLT POZITÍV HATÁSA JELENTİS Egy sokat hivatkozott amerikai tanulmány* statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutatott ki ki a szélessávú penetráció és a foglalkoztatottsági ráta között: 1%-pontos szélessávú penetráció növekedés 0,6%- os foglalkoztatottság növekedést eredményez 3 éven belül, hiszen Távmunka elterjedésével nı a munkaerıpiac mobilitása Üzleti vállalkozások terjeszkedését elısegíti (úthálózat fejlesztéséhez hasonlóan) Online alapú szolgáltatások elterjedését növeli (pl.: pénzügyi szektor) Ennek megfelelıen 15%-pontos szélessávú penetráció bıvülés 9%- kal növeli a foglalkoztatást, vagyis 4.6% pontos foglalkoztatottsági ráta növekedést eredményez Foglalkoztatottsági ráta** % ,7 4,6*** 55,3 Ami ~351 ezer új munkahelyet eredményez Foglalkoztatottak száma** Ezer fı millió Ft-os éves átlagos bérrel számolva az évi ~1.050 milliárd Ftos, vagyis közel 4%-os GDP növekedést eredményez A GDP 4% pontos növekedése megközelítıleg 500 milliárd Ft-tal növeli a költségvetés bevételét 0 0 A szélessávú penetráció növekedése a foglalkoztatottak számának emelkedésén keresztül számottevı mértékben növeli a GDPt, a fogyasztói multiplikátor hatást figyelme kívül hagyva legalább 4%-kal Ezzel egybecseng az olasz gazdaságfejlesztési államtitkár, Paolo Romani nyilatkozata, aki szerint a 10 milliárd EUR-s olaszországi NGN fejlesztés évi 1,5 2% ponttal növeli a GDP-t * Robert W. Crandall, Robert E. Litan, William Lehr: The Effects of Broadband Deployment on Output and Employment: A Cross-sectional Analysis of US Data ** KSH, szeptember november *** 15% pontos szélessávú penetráció növekedést feltételezve 26

28 MA A SZÉLESSÁVÚ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK FONTOS- SÁGA A KORÁBBI IDİSZAKOK ÚT ÉS VASÚTI HÁLÓZAT FEJLESZ- TÉSEIHEZ MÉRHETİ Nemzeti infrastruktúra hálózatok összehasonlítása A legtöbb fejlett országban a 20. század második felében lezajló gazdasági transzformáció áthelyezte a hangsúlyt a gyártásról a szerviz-szektorra A 21. században hasonló gazdasági transzformáció zajlik a tudás és az információ irányába Az új gazdasági világrendben az adatok feldolgozásának sebessége, tudása és a hozzá kapcsolódó innováció határozza meg a gazdasági versenyképességet Hálózat Úthálózat Vonathálózat Posta Vezetékes telefonhálózat Televízió Mobil telefonhálózat Szélessávú internet hálózat Elterjedtség Interaktivitás Sebesség Kapacitás Elsıdleges használat Disztribúció Disztribúció Disztribúció Kommunikáció Kommunikáció Kommunikáció Mindkettı Magas Közepes Alacsony A szélessávú infrastruktúra jellemzıi alapján leginkább a posta-rendszerhez hasonlít. Ahogy egyre inkább elterjedté válik a sebességébıl kifolyólag egy még hatékonyabb médiummá válik Forrás: KPMG 27

29 A DIGITÁLIS KÖZMŐ FEJLESZTÉSE MÁS-MÁS HATÁSSAL BÍR AZ EGYES ÉRDEKCSOPORTOKRA, ÉS A HATÁS DÖNTİEN POZITÍV Fogyasztói piac Növeli a felhasználók számát és az egy fıre esı felhasznált sávszélességet Csökkenti a fogyasztói árakat, helyenként azonos áron jelentıs szolgáltatás prémiumot biztosít ISP-k, kábelszolgáltatók, mobil szolgáltatók Jelentısen csökkenti a nagykereskedelmi árakat és ezáltal a szolgáltatók költségeit A telekommunikációs szektor fejlesztése pozitív hatással van az addicionális üzletágakra Állam Gazdasági versenyképesség növekedése Munkahelyteremtés (mérnöki és építıi munkaórák) Csökkenti az állami telekommunikációs szolgáltatói kiszolgáltatottságot és költségeket Inkumbens szolgáltatók Új piaci szegmensek bevonása, pl.: leghátrányosabb helyzető kistérségek Növekszik az egész IKT piac, az inkumbensek jobban tudnak versenyezni egymás területén Új piaci szereplı megjelenése, hatékonyságnövekedési kényszer A Digitális Közmő létrejötte pozitív hatással van szinte minden érdekcsoportra; a meglévı inkumbenseknek is biztosít új lehetıségeket 28

30 ÖSSZEFOGLALÓ Történelmi és strukturális okok miatt Magyarországon van az Európai Unió és az OECD egyik fajlagosan legdrágább, ugyanakkor egyik legalacsonyabb szolgáltatási szintő telekom hálózata, aminek következtében: Drága a valódi szélessávú elérés Alacsony a szélessávú penetráció és lassan terjed a szélessávú Internet a lakosság körében A hátrányos helyzető kistérségekben korlátozott az elérés, ami megnehezíti a társadalmi felzárkózást Az állam szolgáltatás igénybevétele rugalmatlan és költséges Az üzleti felhasználók korlátozottan tudnak értéknövelt IKT szolgáltatásokat igénybe venni Mindezek negatívan hatnak a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességére és a gazdaság fejlıdésére Miután ezt a problémát eddig a piac nem oldotta meg üzleti alapon, állami beavatkozás szükséges oly módon, hogy az a leginkább EU- és piackonform legyen A fenti kritériumokat együttesen egy állami kezdeményezéső megoldás tudja kielégíteni: Egy infrastrukturális eszköz, a Digitális Közmő létrehozása EU forrásból: mindenki számára nyitott, optikai gerinc és aggregációs hálózat a meglévı állami optikai eszközök felhasználásával; a Digitális Közmő mőködtetése megfelelı módon csatlakozik ehhez Az EU is, kiemelt céljaként, a valódi szélessávú elérés megvalósítását tőzte ki A Digitális Közmő mind az infokommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhetı pozitív hatással bír Hozzájárul az életminıség javulásához A gazdaság egészét pozitívan érinti A pénzügyi válság idején különösen üdvözölendı infrastrukturális beruházás 29