A Digitális Közmű. Prezentáció a Gazdasági Bizottság Informatikai és Távközlési Albizottsága számára, február 25., Budapest

Átírás

1 A Digitális Közmű Prezentáció a Gazdasági Bizottság Informatikai és Távközlési Albizottsága számára, február 25., Budapest A Digitális Közmű a gazdaságélénkítés és az infokommunikációs versenygerjesztés eszköze a szélessávú elérés az EU kiemelt célja

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 Történelmi és strukturális okok miatt Magyarországon van az Európai Unió és az OECD egyik fajlagosan legdrágább, ugyanakkor egyik legalacsonyabb szolgáltatási szintű telekom hálózata, aminek következtében: Drága a valódi szélessávú elérés Alacsony a szélessávú penetráció és lassan terjed a szélessávú Internet a lakosság körében A hátrányos helyzetű kistérségekben korlátozott az elérés, ami megnehezíti a társadalmi felzárkózást Az állam egyetlen szolgáltatónak van kiszolgáltatva és a szolgáltatás rugalmatlan és költséges Az üzleti felhasználók nem tudnak értéknövelt IKT szolgáltatásokat igénybe venni Mindezek negatívan hatnak a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességére 2 Miután ezt a problémát eddig a piac nem oldotta meg üzleti alapon, állami beavatkozás szükséges oly módon, hogy az a leginkább EU- és piackonform legyen. Ügyelni kell a versenysemlegességre, a versenyfokozásra és a költséghatékonyságra 3 A fenti kritériumokat együttesen egy állami kezdeményezésű megoldás tudja kielégíteni: Egy non-profit infrastrukturális eszköz, a Digitális Közmű létrehozása EU forrásból: mindenki számára nyitott, optikai gerinc és elérési hálózat a meglévő állami optikai eszközök felhasználásával; a Digitális Közmű működtetése megfelelő módon csatlakozik ehhez Válságkezelés szerves részeként a gazdaságélénkítés kiemelt programja lehet Az EU kiemelt céljaként a szélessávú elérés megvalósítását jelenti Hozzájárul az életminőség javulásához A gazdaság egészét pozitívan érinti 4 A Digitális Közmű mind az infokommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír Hozzájárul az életminőség javulásához A gazdaság egészét pozitívan érinti A pénzügyi válság idején különösen üdvözölendő infrastrukturális beruházás 1

3 A HAZAI TELEKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR SZÁMOS KIHÍVÁSSAL ÁLL SZEMBEN A szélessáv problémái Magyarországon Drága a valódi szélessávú elérés Magyarországon az egyik legmagasabb a GDP arányos telekom lekötés, ugyanakkor az átlagos sávszélesség jóval alacsonyabb az európai átlagnál (7 Mbps vs. 3 Mbps) A valódi szélessáv (8 Mbps) ára nominálisan is magasabb európai szinten (Magyarország: EUR 36; Románia: EUR 13; Egyesült Királyság: EUR 20) A szélessáv ára általában is a nyugat-európai átlagon van Magyarországon, ami a munkaerőköltségek különbségét és a szolgáltatás nyújtásának 20 30%-os munkaintenzitását figyelembe véve magas Alacsony a megfelelő sávszélességű elérés Alacsony a szélessávú penetráció Mindössze ~1.000 településen van minimum 8 Mbps sávszélesség ~1.200 településen egyáltalán nincs optikai elérés, további ugyanilyen nagyságrendben sincs lényegében megoldva a kérdés Országosan ~13% a penetráció Különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben alacsony a szélessávú penetráció: 3% Az elektronikus adóbevallási szolgáltatás felhasználása és a szélessávú elérés magas korrelációt mutat, rámutatva az infrastrukturális elégtelenségekre Komoly versenyhátrány a magyar gazdaság számára az egész ipari szektorban különösen az informatikai iparágban Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás Az EKG végpontokon az átlagos sávszélesség alacsony: 512 kbps A közháló által elért település közül is csak ben van ADSL kapcsolat, azaz a minimálisan értelmezhető sávszélesség A valódi széles sáv problémái Magyarországon megoldatlanok 2

4 MAGYARORSZÁGON KIEMELKEDŐEN MAGAS A FAJLAGOS TELEKOMMUNIKÁCIÓS KÖLTÉS, MIKÖZBEN A HÁLÓZAT ELAVULT Legdrágább hálózat ami egyben az egyik legrosszabb is BECSLÉS Telekommunikációs költések aránya a GDP százalékában, 2006, % Átlagos szélessávú háztartási penetráció (%) * Átlagos sávszélesség (Mbps) Drága a valódi szélessávú elérés Románia Magyarország 5,0 6.2 Hollandia Dánia ,8 4,6 Lengyelország 4.9 Finnország 61 21,7 Alacsony a megfelelő sávszélességű Internetes elérés Csehország Svédország Görögország Egyesült Királyság Franciaország Svédország ,6 17,6 16,8 Spanyolország 3.2 Spanyolország 49 1,2 Alacsony a szélessávú penetráció Olaszország Egyesült Királyság Hollandia Németország Portugália Olaszország ,0 8,1 4,2 Németország 2.8 Csehország 30 2,0 Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás Finnország Franciaország Portugália Magyarország Lengyelország Görögország ,3 7,9 1,0 A 28 OECD ország összehasonlításában a szélessávú versenyképesség tekintetében a nem túl előkelő 25. helyet foglalja el Magyarország Ø 47,0 * 2008-as ITIF adatok, Románia nem tartozik az elemzett országok közé Forrás: Eurostat; ITIF Information Technology & Innovation Foundation; Comparison of OECD broadband markets 3

5 A MAGYARORSZÁGI SZÉLESSÁVÚ PIAC TÖBB SZEMPONT- BÓL ELÉGTELEN A KÍNÁLATI OLDALRÓL A valódi szélessáv elérése korlátos Drága a valódi szélessávú elérés Települések száma 3.175* Összes település 2.492* Települések legalább 2 Mbps -os eléréssel Háztartások száma, ezer fő 1.050* Települések legalább 8 Mbps-os eléréssel (valódi szélessáv) A valódi szélessávú eléréssel rendelkező ~1.000 településen is is csak ~ háztartásnak van valódi szélessávú hozzáférése a 3,8 millióból A közháló által elért település közül is is csak ben van ADSL kapcsolat (minimum 2 Mbps-os sávszélesség) Mind az az elért települések számában, mind a jelenleg nyújtott tényleges sávszélességben javulásra van szükség Alacsony a megfelelő sávszélességű Internetes elérés Alacsony a szélessávú penetráció Szélessávú penetráció (lakosságszámhoz) 19% 12% 10% Budapest Egyéb és városok megyeszékhelyek Nagyközségek 7% Községek Lakosság száma 3% Kiemelten hátrányos helyzetű települések 3,8M 2,4M 0,5M 2,0M 1,5M Dánia: 34,5% Hollandia: 33,5% Finnország: 27,7% Egyesült Királyság: 23,9% Csehország: 13,0% Átlag: 12,6% Az Az Internet penetráció és és a szélessávú penetráció felzárkóztatásához az az árak csökkenése és és az az infrastruktúra radikális fejlesztése nélkülöz-hetetlen Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás A jelenlegi kormányzati IKT szolgáltatás nem megfelelő Az Az EKG végpontokban az az átlagos sávszélesség alacsony, 512 Kbps A végpontok mindössze 20%-a bír bír nagyobb, mint 2 Mbps sávszélességgel A közháló által elért település közül is is csak ben van ADSL kapcsolat (minimum 2 Mbps) A kormányzat gyakorlatilag egyetlen IKT szereplővel van kiszolgálva, ezért a szolgáltatás nem megfelelő árú és és színvonalú Az Az ország fejlődése szempontjából szükség van egy olyan szolgáltató létrehozására, mely egységes infrastruktúrával, alacsony költséggel szolgálja ki ki a már meglévő architektúrákat * A számok nem összeadandóak; azt mutatják, hogy az egyes kategóriákba az összes település közül hány tartozik Forrás: KSH, NHH 4

6 AZ ÉRTÉKNÖVELT, LAKOSSÁGI ÉS ÜZLETI SZOLGÁLTATÁS- OKHOZ IS VALÓDI SZÉLESSÁV LEGALÁBB 6 MBPS SZÜKSÉGES 1 Távoktatás Leírás Település-csoportban távmunkában akár csak iskolának interaktív, központi szolgáltatás biztosítása Az osztályok látják egymást, mozgásokkal, játékokkal együtt, és hallják is egymást Megkövetelt sávszélesség 6 Mbps Társadalmi előny Az oktatás színvonalának emelésével a fiatalok leszakadása megakadályozható, a későbbi elhelyezkedést, munkavállalást segíti 2 Távdiagnosztika Radiológiai és más orvosi adatelemzések és távkonzultáció egy központi helyről Elektronikus kórlapkezelés és elektronikus repect A jogszabályi korlátok között egészségügyi adatokkal történő önrendelkezés 6 Mbps Az egészségügyi szolgáltatások színvonalának javítása jótékony hatással van az életminőségre 3 Távmunka, interaktív kapcsolat lehetősége személyes jelenlét nélkül Üzletfelek találkozóinak lebonyolítása, több Önkormányzat dolgozóinak egyidejű oktatása személyes jelenlét nélkül, jelentős idő- és költségmegtakarítással Otthoni hatékony munkavégzés lehetősége 10 Mbps Növeli a foglalkoztatás rugalmasságát, ezáltal a foglalkoztatási rátát Lehetővé teszi a munkát terhelő adók csökkentését a szélesebb körű adózói kör miatt 4 Családi integrált hang, Internet és médiafelhasználó Magas sávszélességű Internet alacsony áron Interaktív televíziózás Jó minőségű, olcsóbb telefonálás 10 Mbps Jobb minőségű telekommunikációs szolgáltatás javítja az életminőséget 5 Több telephelyes KKV*-k integrált irányítása Kvázi bérelt vonal szolgáltatás által nagymértékben növelhető a KKV-k működési hatékonysága 10 Mbps KKV szektor versenyképessége nő Vállalatirányítási költségek csökkennek A kínálati oldali hiányosságok rövid távon korlátozzák az értéknövelt szolgáltatások elterjedését, pedig a valódi szélessáv rengeteg előnyt hordoz mind az lakossági, mind az üzleti felhasználók számára; jelentős életminőség növelő hatása van * Kis- és középvállalat 5

7 A HAZAI SZÉLESSÁVÚ PIAC PROBLÉMÁINAK EGYIK OKA AZ ALAPINFRASTRUKTÚRA HIÁNYOSSÁGA Az IKT piac problémáinak okai Kínálati oldali probléma gyenge alapinfrastruktúra Elégtelen gerinchálózati kapacitás Elavult aggregációs hálózat (a települések jelentős hányadát nem éri el az optika) Régi rézhálózat hozzáférési szinten Keresleti oldali probléma elmaradó informatikai kulturális szint és tartalom Alacsony PC penetráció Digitális írástudatlanság Alkalmazások korlátozott száma Fejlesztéspolitikai és piacelemző anyagok értékelései Akcióterv a szélessávú elektronikus kommunikáció elterjesztésére Sávszélesség bottleneck kutatás Magyarországon GOP Projekt, PWC Nemzeti szélessávú stratégia Egyetemes hírközlési szolgáltatások újragondolása A hazai szélessávú ellátottság intenzív fejlesztése Az internet elterjedésének jelenlegi helyzete és dinamikája Alapinfrastruktúrához kapcsolódó témák Piacfejlesztésre vonatkozó forrásallokáció A szélessávú infrastruktúra fejlesztésére elkülönített EU forrás van az ÚMFT-n belül Megközelítőleg 500 milliárd Ft forrás van az ÚMFT programokon belül alkalmazások fejlesztésére allokálva, melyek megkövetelik a valódi széles sávot Sok meglévő fejlesztés és jelenlegi iniciatíva nem használható ki teljes mértékben a kínálati oldal hiányosságaiból kifolyólag Az alapinfrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a kínálati oldal hiányosságainak kezelésére A alapinfrastruktúra fejlesztés fejlesztéspolitikai beágyazottsága vitathatatlan Nem kétséges ugyanakkor, hogy a kereslet oldaláról is támogatni kell a hazai széles sáv fejlesztését * További hazai és nemzetközi tanulmányok kerültek kielemzésre beleértve a vonatkozó EU-s esettanulmányokat 6

8 AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR KIHÍVÁSAINAK MEG- OLDÁSÁHOZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGES A GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉSI PROGRAM SZERVES RÉSZEKÉNT A piaci szereplőktől önmagában nem várható a digitális felzárkóztatás Hosszú megtérülés Alacsony hozam Pénzügyi válság Örökség Az optikai hálózati beruházások megtérülése 10 év feletti, közműszerű Teljes finanszírozás szempontjából nem kínál kiemelkedő hozamot, ami a csupán magánbefektetői finanszírozást a kockázatok miatt lehetetlenné teszi Magas forrás igénye van, ami a jelenlegi finanszírozási és gazdasági környezetben különösen nehézzé teszi a magánbefektetők részvételét Inkumbensek elavult, de már számvitelileg leírt hálózatukat nem szívesen cserélik le ezért állami szerepvállalás szükséges Az államnak kell kezdeményeznie Az állami beruházáshoz felhasználható erre a célra elkülönítetten EU-forrás Alacsony társadalmi költséggel elindítható a közmű jellegű megtérülést biztosító beruházás Megnyitása gyorsan javíthatja a versenyhelyzetet A beruházás jellege és externáliái miatt az állami szerepvállalás kívánatos. A Digitális Közmű létrehozása: Növeli az átviteli kapacitást, ami új alkalmazások megjelenését eredményezi Az új alkalmazások megjelenése az IKT piac jelentős növekedését eredményezi Az IKT piac fejlődése a gazdaság más szektoraira is jótékony hatással van 7

9 ÁLLAMI IKT BERUHÁZÁSOKRA SZÁMOS NEMZETKÖZI PÉLDA LÉTEZIK Olaszország Szingapúr Amsterdami önkormányzat Piaci helyzet A szolgáltatók szelektíven telepítettek optikai hálózatokat Amsterdam egyes gazdagabb negyedeiben Amszterdam városa felismerte az optikai kapcsolat kiterjesztésében rejlő versenyelőnyöket Döntés A beruházó GNA-t (Glasvezel Amsterdam CV) öt ingatlanüzemeltető (33%), pénzügyi intézetek (ING Real Estate és Reggefiber, 33%) és Amszterdam önkormányzata (33%) összesen 18 millió euróval alapította meg Végeredmény A rendszer telepítése 2006 decemberében kezdődött és ig tart Több, mint 75 Internetszolgáltató tervezi a belépést az új rendszerbe, a nagykereskedelmi szolgáltatást a BBned fogja nyújtani Görög kormányzati beruházás Az olasz kormány 2008 szeptemberében bejelentette, hogy 1 milliárd euróval támogatja a következő generációs hálózat (NGN) országos kiépítését. A projekt 2013-ban fejeződik be, célja: Az ország teljes szélessávú lefedése a célja A gazdaság élénkítése a infokommunikációs fejlesztés révén 2008 szeptember 4-én jelentette be a görög kormány, hogy országos optikai hálózatot épít, optikai hozzáférést biztosítva 2 millió háztartás számára. A projekt tervezett költségvetése 2.1 milliárd euró Nyílt hozzáférésű (Open-access) hálózat kiépítése Athén, Thesszaloniki és az 50 legnagyobb város hozzáférésének kiépítése Dél-koreai kormányzat Az állam 400 millió euróval támogatja az optikai hálózat kiépítését, aminek révén a szingapúri háztartások és vállalkozások több mint fele számára hozzáférhető lesz az új generációs szélessávú hálózat A koreai kormány a 90-es évek végén egy többlépcsős, összesen milliárd Ft értékű IT fejlesztési programot hirdetett meg a következő főbb elemekkel Nagy teljesítményű, nyílt gerinchálózat kiépítése Optikai hozzáférési hálózat széleskörű fejlesztése E-learning népszerűsítése (ingyen számítógép és Internet az iskolákban) E-government (földhivatali ügyintézés, adózás stb.) Távdiagnosztika Végeredmény 94%-os szélessávú penetráció (ennek 34%-a optikai alapú) 50 Mbps-os átlagos sávszélesség Állami/önkormányzati beavatkozással indulnak projektek a digitális átállás elérésére. Ezek a legmodernebb technológiára épülő, optikai alapú hálózatok; a projektek integrált infrastruktúraként épülnek 8

10 AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁS A TAPASZTALATOK SZERINT POZITÍV HATÁSSAL VAN AZ INTERNET PENETRÁCIÓ ALAKULÁSÁRA Szélessávú Internetelérés penetrációja, százalék, háztartásra vetítve Államilag támogatott szélessávú eléréses országok Fejlett országok állami támogatás megléte nélkül Fejlődő országok T * 2008-as EIU E-readiness rangsor Forrás: ScreenDigest; EIU (Economic Intelligence Unit) Jelentős állami támogatás megléte: Dél-Korea Szingapúr Dánia Kanada Svédország USA Észtország Franciaország Spanyolország Románia Lengyelország Törökország Brazília A legtöbb piacon lassú kezdet után dinamikus növekedést tapasztalunk. A nemzeti telekommunikációs szabályozás- és támogatás rendszerek fontos determináló tényezők az Internet elérési penetráció országok közötti különbségeinek kialakulásakor, ezért a szélessáv elterjedése közszolgáltatási kötelezettségnek tekinthető Az 5 kiemelkedő szélessávú ország mind állami támogatással hozta létre a hálózatát 9

11 AZ EU LEGFŐBB STRATÉGIAI CÉLJAI KÖZÉ TARTOZIK A DIGITÁLIS TÁRSADALOM ELTERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE A hazai infokommunikációs piac helyzete A magyarországi háztartások 29%-a rendelkezik Internet kapcsolattal az EU átlag 56%-al szemben Az átlag sávszélesség 3 Mbps szemben az európai átlag 7 Mbps-el i 2010 program Az Európai Unióban a termelékenység növekedésének 40%-a az IKT-nek tulajdonítható Célkitűzés: a megfizethető, biztonságos, nagy sávszélességű kommunikációt biztosító egységes európai információs tér létrehozása A 2008-as félidei értékelés Európa jelentős haladást ért el a hálózatokra épülő gazdaság megvalósítása felé, de magasabb sebességre kell kapcsolnia, hogy a hálózatok új generációjára való áttérésben is vezető szerephez jusson Európai Gazdasági Helyreállítási Terv Európa ellátása modern infrastruktúrával a vasútépítéssel vetekedő jelentőségű feladat A tagállamoknak meg kell alkotniuk szélessávú stratégiájukat, melynek célja a hálózatépítés felgyorsítása Cél, hogy 2010-re 100%-os legyen a gyors Internet lefedettség A Bizottság a transz-európai energiakapcsolatok és a szélessáv elterjedéséig félretett 5 mrd Euró forrásból 1 mrd Eurót javasol erre a célra A szélessávú infrastruktúra fejlesztésének koncepciója egybevág az EU világgazdasági helyzetből adódó célkitűzéseivel; átmeneti és tartós munkahelyteremtő hatása van és támogatja az ÚMFT programjainak célját és azok megvalósulását 10

12 MI A DIGITÁLIS KÖZMŰ? EU pénzből létrehozott Jelenlegi állami eszközöket bevonó Homogén, optikai hálózat Korlátlan kapacitást ad, valódi szélessáv Mindenki számára nyitott Hozzáférési versenyt biztosít Olcsó Internet Gyors hálózat Jelentősen megugró penetráció Rugalmas és olcsóbb kormányzati és közintézményi ellátás lehetősége Piaci logikával, önfenntartó módon működtethető Az elszigetelt, szétaprózódott állami fejlesztésekkel szemben a Digitális Közmű az ICT piaci egyik komoly kihívásának (az alapinfrastruktúra problémáinak) teljeskörű kezelését jelenti A közvetlen IKT piac nagyságát és ezáltal a GDP-t is növeli és kihat a gazdaságélénkítés okán a teljes piacbővülésre is Teljeskörűen kezeli az infrastrukturális lemaradás kérdését, melyhez további kívánatos intézkedésként kapcsolódik informatikai kultúra és az elérhető tartalom kérdésköre 11

13 A DIGITÁLIS KÖZMŰ BERUHÁZÁS HATÁSÁRA SZÁMOT- TEVŐEN BŐVÜLNEK AZ IKT PIAC SZEREPLŐINEK LEHETŐSÉGEI Az optikai hálózat kiépítése jelentősen növeli az IKT piacot, hiszen eddig optikával el nem ért településeket is bekapcsol A települések egyharmadának nincs optikai elérése A Digitális Közmű az ország minden településére nagyteljesítményű optikai végpontot épít ki növeli az országos szélessávú penetrációt A nemzetközi tapasztalatok alapján a kormányzati beruházások egyértelműen pozitívan hatnak a szélessávú penetrációra A jelenlegi ~30%-os penetráció 60 70%-ra emelkedik az elkövetkező 5 évben növeli a fajlagos sávszélességet A nagyteljesítményű optikai gerinc- és aggregációs hálózat lehetővé teszi a valódi szélessávú (6 10 Mbps) hozzáférést, ami számos új szolgáltatás (távmunka, távoktatás, videokonferencia, stb.) elterjedését teszi lehetővé Nemzetközi tapasztalatok alapján új internet előfizető megjelenésére lehet számítani, akik valódi szélessávon, termékek széles körét vehetik igénybe* Több IKT és KTV internet előfizetés Több megrendelés a tartalom- és szoftverfejlesztő cégek számára A Digitális Közmű beruházásának hatásai jelentősen kedvezőek * A nemzetközi tapasztalatok alapján 15 20%-pontos háztartásra vetített penetrációbeli különbség van azon hasonló fejlettségű országok között, ahol volt illetve ahol nem volt kormányzati szélessávú infrastrukturális beruházás 12

14 Társadalmi költségek csökkenése Több telephelyes cégek koordinációs költségei csökkennek Rengeteg időmegtakarítás az online ügyintézéssel / vásárlással Gazdasági növekedés A beruházás egyszeri gazdaságélénkítő hatásán túl számos csatornán keresztül serkenti a gazdaságot a valódi szélessáv elterjedése Új alkalmazások és így új IKT szereplők megjelenése Foglalkoztatottság növelés (ld. lentebb) Szélessáv használata A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA ELTERJEDÉ- SE SZÁMOS GAZDASÁGI ELŐNYHÖZ VEZET Munkahelyteremtés Foglalkoztatási mobilitás növekedése a távmunka szélesebb körű elterjedésével Üzleti vállalkozások terjeszkedési lehetőségeinek bővítése Oktatás A távoktatáson és a hátrányos helyzetű kistérségek bekapcsolásán keresztül csökkenthető az elmaradott területek rendkívül magas munkanélküliségi rátája CO 2 kibocsájtás csökkentése A videokonferencia és egyéb interaktív alkalmazások bevezetésével csökken a tanulók, dolgozók utazási igénye Egészségügyi kiadások csökkentése Kórházak összeköttetése, tudatbázis jobb menedzselése révén javítható a pontos diagnózisok aránya, így a kórházi betegnapok száma csökkenthető Idősebb betegek felügyelete távolról is megoldhatóvá válik A Digitális Közmű csökkenti a távolságokat, növeli a gazdaság hatékonyságát, munkahelyeket teremt és csökkenti az egészségügyi kiadásokat Forrás: Connected Nation, az Egyesült Államok legjelentősebb a szélessávú internet elterjesztésén dolgozó szervezete, mely non-profit, private-public partnership formában működik 13

15 A SZÉLESSÁVÚ PENETRÁCIÓ GDP-RE GYAKOROLT POZITÍV HATÁSA JELENTŐS Egy sokat hivatkozott amerikai tanulmány* statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutatott ki ki a szélessávú penetráció és a foglalkoztatottsági ráta között: 1%-pontos szélessávú penetráció növekedés 0,6%- os foglalkoztatottság növekedést eredményez 3 év alatt, hiszen Távmunka elterjedésével nő a munkaerőpiac mobilitása Üzleti vállalkozások terjeszkedését elősegíti (úthálózat fejlesztéséhez hasonlóan) Online alapú szolgáltatások elterjedését növeli (pl.: pénzügyi szektor) Ennek megfelelően 15%-pontos szélessávú penetráció bővülés 9%- kal növeli a foglalkoztatást, vagyis 4.6% pontos foglalkoztatottsági ráta növekedést eredményez Foglalkoztatottsági ráta** % ,7 4,6*** 55,3 Ami ~351 ezer új munkahelyet eredményez Foglalkoztatottak száma** Ezer fő millió Ft-os éves átlagos bérrel számolva az évi ~1.050 milliárd Ftos, vagyis közel 4%-os GDP növekedést eredményez A GDP 4% pontos növekedése megközelítőleg 500 milliárd Ft-tal növeli a költségvetés bevételét 0 0 A szélessávú penetráció növekedése a foglalkoztatottak számának emelkedésén keresztül számottevő mértékben növeli a GDP-t, a fogyasztói multiplikátor hatást figyelme kívül hagyva legalább 4%-kal Ezzel egybecseng az olasz gazdaságfejlesztési államtitkár, Paolo Romani nyilatkozata, aki szerint a 10 milliárd EUR-s olaszországi NGN fejlesztés évi 1,5 2% ponttal növeli a GDP-t * Robert W. Crandall, Robert E. Litan, William Lehr: The Effects of Broadband Deployment on Output and Employment: A Cross-sectional Analysis of US Data ** KSH, szeptember november *** 15% pontos szélessávú penetráció növekedést feltételezve 14

16 ÖSSZEFOGLALÁS: A DIGITÁLIS KÖZMŰ LÉTREHOZÁSA MEGOLDÁST JELENT AZ IKT PIAC KIHÍVÁSAIRA Olyan infrastruktúrát kell létrehozni, amely mindenki számára elérhető, szimmetrikus (fel- és letöltésben azonos), nagy sávszélességű kommunikációs hozzáférést biztosít Ennek eszköze: az állam által kezdeményezett homogén és integrált optikai gerinc- és aggregációs hálózat, minden település maradéktalan elérésével.; Magyarországon több, mint 2000 település nem érhető el valódi szélessávval A digitális közmű a megfelelő sávszélességgel alkalmas lesz tényleges munkavégzésre, egovernment alkalmazások támogatására, egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére élet-, munka-, tanulás szerves részévé válik Az állam közvetlenül és állami vállalatai révén számos optikai hálózati infrastrukturális elemmel rendelkezik.ezek kiegészítéssel, feljavítással, konszolidációval közvetlenül hozzájárulhatnak az digitális közmű teljeskörű létrehozásához A digitális közművel elmaradott térségek bekapcsolhatók a társadalom és gazdaság vérkeringésébe (a települések 31%-án az internetelérés nem éri el a 6%-t) és a tényleges internethasználatot megduplázhatja (európai átlag: 52 %, Magyarország: 38%) A digitális közmű biztosítani tudja az e-government megvalósításához szükséges jövőálló infrastrukturális feltételrendszert, integrálni tudja a jelenleg elkülönült kormányzati-közigazgatási infrastruktúrákat (open access) A szétaprózódott állami IKT eszközök és források hatékony kihasználása, tényleges megtakarítások és értéktöbbletek létrehozását, a versenyképesség fokozását és munkahelyek teremtését eredményezi 15