Kedves Fémiparos Társunk! Országos Fémipari Ipartestület V. sz. hírlevele Az Országos Fémipari Ipartestület V. sz. hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájékoztatást adni: 1. Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének tájékoztatása 2. 2016-ban várható pályázatok megjelenése, témája tájékoztatója 3. A gyakorlati képzés finanszírozási rendszere az új duális képzésben Dorog, február 22. Üdvözlettel: Szűcs György Elnök Országos Fémipari Ipartestület KÖZLEMÉNY A Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület ingyenes tanácsadást biztosít banki, pénzügyi témakörökben, valamint felszámolási eljárásokban a károk enyhítése érdekében. Tisztelettel: Kovács László Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület főtitkár +36-70/253-2910 87/414-354 valsagkezeles2008@gmail.com 1143 Budapest, Stefánia út 61. (ügyfélfogadás előre egyeztetett időpontban) www.bankikarosultak.hu Vállalkozás neve: Pályázatok 2016 Igényfelmérő
Vállalkozás adószáma: Kapcsolattartó neve: Kapcsolattartó telefonszáma: Kapcsolattartó mail címe: Kérem, a táblázat utolsó oszlopában jelölje az Ön számára releváns pályázatokat! Konvergencia régióban várható pályázatok (Vidék) Felhívás száma Érdekel 1.2.3-16 1.2.6-16 1.3.3-15 Folyamatos 2.1.7-15 Folyamatos 3.1.2-16 3.1.4-16 3.2.2-16 4.1.1-16 Pályázat címe Elbírálás módja Keret (milliárd Ft) Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése kombinált hiteltermék keretében standard 37,5 Élelmiszeripari középvállalatok komplex beruházásainak támogatása kombinált hiteltermékkel standard 22 Beszállítói integrátorok és beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása standard 20 Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés standard 20 IKT cégek által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának célzott támogatása Az informatikai ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások nemzetközi piacokra való belépésének támogatása Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések támogatása Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva 1,15 1,7 10 59,45 5.1.4-16 Tranzitfoglalkoztatási programok támogatása standard 6 5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban rugalmas,családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a 5.3.2-16 munkáltatóknál 15 5 5.3.4-16 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése standard 2 6.1.5-16 TOP-1.2.1-16 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára standard 10 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés területi 20,82 április február október október Várható megjelenés
Budapesten és Pest megyében várható pályázatok Felhívás száma Pályázat címe Elbírálás módja Keret (milliárd Ft) VEKOP- 1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Pest megyében 3,58 VEKOP- Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének 1.3.1-15 támogatása 1,23 VEKOP- 2.1.1-15 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása 5 VEKOP- 2.1.7-15 Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés standard 2 standard/ Vállalkozások épületenergetikai fejlesztései, valamint VEKOP- helyi hő- és villamosenergia-igény kielégítése megújuló 5.1.1-16 energiaforrásokkal a közép-magyarországi régióban 5,88 VEKOP- 8.5.2-16 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára standard 1,36 június szeptember Várható megjelenés Érdekel Amennyiben egyéb fejlesztési elképzelése van, kérem töltse ki az alábbi táblázatot! (A táblázat bővíthető.) Fejlesztés Összeg Megjegyzés: Egyes pályázatok várhatóan hiteltermékkel kombinálva vehetőek majd igénybe. Elbírálás módja: Egyszerűsített: amennyiben a pályázó, illetve a pályázat megfelel a bírálati szempontoknak várhatóan támogatásra kerül. Standard: a pályázat értékelése pontozással történik. Amennyiben ezen szempontok mérhetőek valamilyen formában, abban az esetben előzetes pontozással meghatározható, ahogy a tervezett projekt hány pontot kaphat. Projekt Doktor Iroda Kft, Székhely: 2085 Pilisvörösvár, Őrhegy u. 7761 hrsz. Postacím, iroda: 1152 Budapest, Szilas park 10. www.pdi.hu
A gyakorlati képzés finanszírozási rendszere az új duális képzésben A gyakorlati képzés finanszírozása alapjaiban változott meg 2012. 1-től. Hatályba lépett a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló új törvény (2011. évi CLV. tv.). Alapvető célja az volt, hogy a gazdasági helyzet adta lehetőségeket figyelembe véve növelje a gazdálkodók képzési hajlandóságát, támogassa azon vállalkozókat, amelyek felvállalják a gyakorlati oktatást. A nem képzőket pedig arra ösztönözze, hogy elkezdjék ezt a tevékenységet, vagy járuljanak hozzá az oktatás költségeihez. A kedvező változások között kell megemlíteni a következőket: Az átalánydíjas elszámolás teljes körű kiterjesztésével jelentős mértékben egyszerűsödött az elszámolás, csökkent az adminisztráció, s így annak költsége. A törvény hatályba lépését követően a normatívákat szakmacsoportonként határozták meg, s viszonylag nyomott szinten. Ez komoly feszültségeket teremtett a gazdálkodók körében, s visszavetette képzési hajlandóságukat. A helyzet rendezése érdekében még 2012-ben a normatívák differenciáltabban, azaz szakképesítésenként kerültek meghatározásra, a kormány által biztosított többlet-forrásnak köszönhetően pedig átlagos szintjük magasabb lett. A havi elszámolás bevezetésével jelentősen csökkent az előfinanszírozás mértéke, amely a korábbi, tételes elszámolás rendszerében, éves elszámolás esetén meghaladta a 13-14 hónapot. A törvény megszüntette a tételes elszámolás során tapasztalt szélsőségeket. A kisés középvállalkozási szektor ugyanazon feltételekkel jut hozzá a gyakorlati képzés költségeihez, mint a nagyobb méretű vállalkozások. Sőt, a legújabb, 1- től hatályba lépett szabályozás kifejezetten a kkv szektornak kedvez. A 2012. 1-én hatályba lépett szabályozás változásokat hozott a szakképzési hozzájárulás felhasználását érintően is. Megszűnt a szakképző és felsőoktatási intézményeknek közvetlenül átadható fejlesztési támogatás, valamint változott a saját munkavállaló képzésére történő elszámolás lehetősége. Az így fel nem használt összegeket be kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészébe. A fejlesztési támogatás összegének befizetésével keletkező többletbevétel egy része a decentralizált keret megemelését szolgálta, amihez pályázat útján juthattak a képző intézmények és a gazdálkodók. A bevétel másik fele az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés működtetésének támogatására szolgált. A finanszírozási rendszer új eleme 2012-től, hogy a bevallásokat egységesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezeli és ellenőrzi. Feladatának végrehajtásához a gazdasági kamara közvetlen hozzáférést biztosít a jogszabályban meghatározott nyilvántartásaihoz (pl. a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettek, tanulószerződések, együttműködési megállapodások).
2015 folyamán két jogszabály módosításával jelentős változások történtek a szakképzési hozzájárulás szabályozásában. A szakképzési hozzájárulási törvényt a június 4-én megjelent2015. évi LXVI. törvény, a normatívákról szóló kormányrendeletet pedig a szeptember 10-én megjelent257/2015. számú Kormányrendelet módosította. Ennek eredményeképpen a gyakorlati képzés állami finanszírozása minden gazdálkodói kör esetében növekedett, de eltérő mértékben. Kiemelten támogatottá vált a kkv szektor. A változások többsége 1-én lépett hatályba. (Az ettől eltérő időpontokat az adott jogszabályi módosításnál külön jelezni fogjuk.) Az egyik legfontosabb változás az ún. egyéb szervezeteket érinti. Amennyiben úgy döntenek, az állami adóhatósághoz történő bejelentéssel szakképzési hozzájárulásra kötelezetté válhatnak úgy, hogy kötelezettségük mértéke nulla forint lesz. Ezzel a megoldással lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá válik a finanszírozásuk, ugyanis a jelenlegi bonyolult és nehézkes támogatási rendszer helyett, amely 2015. december 31- gyel meg is szűnik, a szakképzési hozzájárulásra kötelezetteknél már jól működő viszszaigénylés útján juthatnak a költségeik fedezetéhez. Kibővül az ún. csökkentő tételek köre a tanulószerződéssel képző hozzájárulásra kötelezettek esetében. Ennek megfelelően az érintett szervezetek az alap csökkentő tételen felül az alábbi kiegészítő csökkentő tételeket vehetik figyelembe az elszámolásnál: Beruházási kiegészítő csökkentő tétel, melyet minden hozzájárulásra kötelezett igénybe veheti. Mértéke évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva foglalkoztatotti létszámtól függő adott százalékának (1 10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának, 11 50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának, 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%- ának) a szorzata. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe, továbbá a számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni. Oktatói kiegészítő csökkentő tétel a nem főtevékenységként gyakorlati képző kkv szektorba tartozó vállalkozásszámára. Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a. Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel a 9. évfolyamosok kizárólag gyakorlati célt szolgáló tanműhelyben történő képzésére, egyéb szervezetnek nem minősülő, nem főtevékenységként gyakorlati képző esetén. Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a. Az oktatói és a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel éves és szakképzési hozzájárulási előleg fizetése esetén havi mértékének a megállapítása során a 280/2011. Kormányrendelet 5. (3)-(6) bekezdését is alkalmazni kell.
A visszaigénylésnél tanulószerződés keretében folytatott gyakorlati képzés esetén a kkv szektorba tartozó vállalkozásoknál az alap és a kiegészítő tétel bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összege, míg más, egyéb szervezetnek nem minősülő hozzájárulásra kötelezettnél nem a teljes, hanem a bruttó kötelezettséget meghaladó összeg vehető figyelembe,legfeljebb az alap csökkentő tételig. 2015. szeptember 11-től a szakképzési hozzájáruláshoz kapcsolódó elszámolásban a felsőoktatási duális képzésre meghatározott normatíva is figyelembe vehető. Ugyancsak 2015. szeptember 11-től a felnőttoktatásban a tanulói pénzbeli juttatáshoz hasonlóan az elszámolható csökkentő tétel is differenciálásra került a munkarendtől függően. Ennek megfelelően a nappali, az esti és a levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a normatíva a nappali rendszerű iskolai oktatásban alkalmazott 100, 60, illetve 20%-a. Tekintettel arra, hogy a módosítás 2015. szeptember 11-én lépett hatályba, és a differenciált normatíva fentiek szerinti előírásával kapcsolatban a kormányrendelet nem tartalmaz átmenti rendelkezést, így a 2015. szeptember 10-ig terjedő időszakra vonatkozóan a gyakorlati normatíva 100%-a vehető figyelembe felnőttoktatásban ez előtt az időpont előtt megkötött tanulószerződések esetén. Elsősorban a kkv-knak kedvező változás, hogy a saját munkavállaló képzésének elszámolásához kapcsolódóan az alapkritériumként meghatározott 45 fő tanulószerződéses tanulóra vonatkozó feltétel teljesíthető lesz ún. partner- vagy kapcsolódó vállalkozás keretében is. Fontos elem, hogy megfogalmazásra került a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma. Ezek a szervezetek ugyanis az igénybe vehető csökkentő tételeknél a többi gazdálkodóhoz képest korlátozottabb támogatásbanrészesülnek.2015. június 12-től az NFA képzési alaprészéből nyújtható (korábban kormánydöntésen alapuló) támogatások a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek. Ugyancsak 2015. június 12-től változik a decentralizált keretben érintettek köre és a keret felhasználási célja. A hiány-szakképesítést tanulók ösztöndíjának hivatalos elnevezése Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj lesz és nem csak szakiskolások részesülhetnek majd benne.
1-től a gyakorlati képzést kizárólag tanulószerződés keretében folytató szervezet az alábbi csökkentő tételeket számolhatja el és igényelheti vissza. Elszámolható összeg Visszaigényelhető összeg Gyakorlati képző típusa alapcsökkentő tétel (N) (alapnormatíva [AN] súlyszorzó) beruházási * kiegészítő csökkentő tétel (KN) oktatói tanműhelyfenntartási** feltétel: N + KN bruttó kötelezettség Szakképzési hozzájárulásra kötelezett (üzemi képzőhely) (nem egyéb, nem főtev. és nem KKV) kis- és középvállalkozás (nem főtev.) - a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó öszszeg, de legfeljebb az alapcsökkentő tétel az alap- és a kiegészítő csökkentő tételeknek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összege gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet - - - - az alapcsökkentő tétel és a beruházási kieg. csökk. tétel
(nem agrár és honvéd.) gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (agrár és honvéd.) csak AN - - - csak AN főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett (nem KKV) főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett KKV - - - - a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó öszszeg, de legfeljebb az alapcsökkentő tétel az alap- és a beruházási csökkentő tételeknek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összege * az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre ** kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzett gyakorlati képzéshez, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében