18.szám 1 / 211
2 / 211 Beköszöntő Beköszöntő Jakócs Dániel Beköszöntő. A Világszabadság szerkesztősége barátsággal és tisztelettel köszönti jövendőbeli olvasóit, vitapartnereit és szerzőit. Ebben a köszöntőben szeretnénk röviden ismertetni elképzeléseinket, terveinket és azt a szerkesztési módszert, amelyet meg akarunk valósítani. Nyugodtan bízhatunk abban, hogy az, aki látja címlapunkon lebegni egyik legnagyobb nemzeti költőnk által megálmodott zászlót, tudni fogja, milyen hagyományokat akarunk folytatni. Teljesen megalapozottan remélhetjük azt is, hogy majdnem mindenki érti azt az összefüggést, azt az összhangot, ami a szent jelszó és a világ összes dolgozóinak himnusza között van, ezért hagyományainkról nincs szükség részletesebben írni. A bérből és fizetésből, valamint a saját munkájukból élő embereket óhajtjuk tevékenységünkkel szolgálni, az ő véleményüket akarjuk közölni, érdekeiket védeni, és nem a polgárokét. A dolgozó ember, a munkás és a saját munkájából élő kisvállalkozó szempontjából értékeljük a társadalom jelenségeit, és minden társadalomban, a miénkben is ők vannak többségben. Itt azonban szükségesnek látjuk megjegyezni a következőt. Szerintünk a szellemi és fizikai bérmunkás elsősorban munkás, a tulajdonviszonyok szempontjából egy osztályhoz tartoznak, és a tőkés társadalom ténylegesen egyformán kezeli őket. Ha szüksége van rájuk, alkalmazza őket, ha nincs, megfosztja munkahelyüktől és létbizonytalanságba taszítja őket. A szellemi bérmunkás nem polgár, és nevetséges dolog a megélhetési gondokkal küzdő, fizetéséből élő mérnököt, - már ha van munkája és fizetése, -és a milliomos tőkést egyformán a polgárok osztályába sorolni. Ez akkor is így van, ha ma ezt sok értelmiségi dolgozó sem érti még. Nálunk Magyarországon különösen erősen érvényes az, hogy az előttünk élt nemzedékek előítéletei lidércnyomásként nehezednek az élők agyára. Ettől a lidércnyomástól meg kellene szabadulni, ehhez azonban tárgyilagosan kellene megvizsgálni mai valóságunkat és környezetünket. A későbbiekben az értelmiség társadalomban betöltött helyének külön vitát szándékozunk szentelni. A fentiekből következik, hogy örömmel közlünk minden eseményt, hírt, problémát, ami a dolgozó ember sorsára, helyzetére, nyomorára utal vagy vonatkozik. Számunkra az lesz a hír, ami a dolgozó emberrel történik. Ha sok rossz hírt kell majd közölnünk, nem mi leszünk a hibásak, hanem a valóság. Mi csak tükör akarunk lenni, ami pontosan visszavetíti a világ képeit. Sajnos a mai sajtóból, tévéből, rádióból nem sokat tudhatunk meg arról, hogyan telnek az emberek hétköznapjai, milyen a hangulatuk a munkahelyükön, ha van, és miből élnek, ha munkanélküliek. Éppen ezért nagyon örülni fogunk minden igazolt hírnek, ami a dolgozó embersorsára vonatkozik. A mai parlamenti, azaz a hivatalos pártok vezetőinek vitái és torzsalkodásai is csak a valóságra vonatkoztatva érdekelnek bennünket. Ha ma az ellenzéki parlamenti pártok nagy részvéttel ecsetelik a dolgozók nehéz helyzetét, akko rmeg kell néznünk, hogy mit tettek a dolgozók érdekében akkor, amikor kormányon voltak. Hoztak-e szakszervezet-ellenes törvényeket, csökkentették-e a munkanélküli segély idejét, védték-e a dolgozók érdekeit a munkahelyükön a munkaadóval való vitákban vagy nem. Ha ezekre a kérdésekre a dolgozók szempontjából negatív választ kapunk, akkor az összes szónoklat csak ügyes kampányfogás, amivel meg akarják szerezni a nehéz sorban élő emberek szavazatait. Ne felejtsük el, hogy önkormányzat választások előtt állunk. Mindez nem jelenti azt, hogy az egyes pártok között nincs különbség, és hogy nem kell politizálni. Pont fordítva. Maguknak a dolgozóknak kell megtanulni politizálni saját érdekeikből kiindulva. Ehhez pedig el kell kezdeni maguknak a dolgozóknak higgadtan, nyugodtan elemezni és értékelni az eseményeket. Nem kell árendába adni az eszünket sem papoknak, sem politológusoknak. Tudunk mi magunk is gondolkodni. Az ország legkisebb településein is meg kell szervezni a dolgozók minden külső gyámkodástól független vitafórumait, és meg kell teremteni köztük a hírek és vélemények cseréjét. Meg kell szervezni a közös gondolkodást, polgári körök helyett a bérből és fizetésből élők független klubjait vagy asztal társaságait. A felülről irányított vagy befolyásolt gondolkodást az önálló, független gondolkodással kell felváltani. Elemezni persze csak tényeket lehet, a tények ismeretéhez pedig információ kell. Ebben kívánunk szerény lehetőségeinkhez mérten segíteni. A magyar dolgozóknak szinte semmilyen információjuk nincs arról, hogy mi történik az európai munkás mozgalomban, ezért ezen a területen is törekszünk majd előrelépni. Anyagunk van, több is mint amit fel tudunk dolgozni. Segítségre lenne szükségünk, arra kérünk mindenkit, aki rokonszenvez törekvéseinkkel és jól tud valamilyen idegen nyelven, jelentkezzen. Könyveket, cikkeket kellene elolvasni és rövidítve ismertetni. Figyelmünk elsősorban a Dunatájra akarjuk irányítani. Annak ellenére, hogy nagyon közel vagyunk egymáshoz, lényeges dolgokról alig tudunk valamit. A tömegtájékoztatás csak a botrányokkal, a politikusok veszekedéseivel foglalkozik és ezek mögött még csak fel sem sejlik az emberek tényleges élete. örömmel fogadunk minden apró, de tényekkel alátámasztott élménybeszámolót a szomszéd országok népeinek hétköznapjairól. Szinte mindenkinek van valamennyi ismerete valamelyik szomszéd ország életének egy-egy szeletéről. Ha a sok részletet összetesszük, végül mozaikszerűen kialakul az összkép is. Ennek kapcsán ismét szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy nem botránykrónikát akarunk szerkeszteni és nem a magyarokat ért sérelmek listáját összeállítani. Ezt teszi a magyar tömeg tájékoztatás egy jelentős része, feltehetően azzal a burkolt szándékkal, hogy akadályokat gördítsen a magyar nép és a szomszéd népek közeledése elé. Tudjuk, hogy a szomszéd országokban is vannak elvakult nacionalisták, hogy ezeknek sikerült a dolgozók egy részét is megtéveszteni, de mi is vakok lennénk, ha nem látnánk, hogy nem ez jellemzi a lakosság döntő többségét. Ha majd elérkezik az ideje, vitát nyitunk a Kárpát-medence nemzetiségi problémáiról, és ígérjük, hogy nem fogunk frázisokat puffogtatni. Most azonban tájékozódnunk kell, meg kell ismernünk a mai valóságot, a régen elmúlt helyzetből nem indulhatunk ki. Egyet azonban már most is tudunk, hogy nekünk és a szomszéd országok összes dolgozójának az az érdeke hogy segítsük egymást, hogy a dolgozó ember érdekeinek védelmére együtt kell fellépnünk. Természetesen vannak és valószínűleg még sokáig lesznek nézet eltéréseink, de meg kell tanulnunk ezekkel a nézeteltérésekkel együtt barátságban élni egymás mellett és még segíteni is egymást. Különben másként nem is lehet, mert még két embernek sem lehetnek teljesen egyforma nézetei. Komoly nézeteltérések ellenére is lehet sokáig barátságban együtt élni, ha az emberi kapcsolatokban a kölcsönös türelem uralkodik. A toleranciát erkölcsi normává kell tenni. A nézeteltéréseket majd feloldja az idő, ha mindenki az igazságra törekszik és megérti, hogy az igazság egy lehet csak valamennyi nyelveken. A Dunatáj népeinek történelmi megbékélésére törekszünk a teljes és osztatlan egyenlőség alapján. A fentiekből következik, hogy olyan cikkeket, amelyek ellenségeskedést szítanak a népek között, nem fogunk közölni. Mindez vonatkozik a rasszizmusra is. A tolerancia elvéből kiindulva
3 / 211 minden olyan írást közlünk, ha nem túl hosszú, amelyik véleményünkkel legalább 51 %-ban egybeesik. Bizonyos esetekben az egyet nem értésünket a cikk után meg fogjuk írni, de nem mindig. Az olvasóra bízzuk, hogy döntse el, mit tart elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak. Ebből viszont az következik, hogy az egyes cikkek tartalmából nem feltétlenül lehet következtetni a szerkesztőség véleményére. Ezt nem tartjuk rossznak, mert nincs szándékunkban megmondani másoknak, hogyan gondolkodjanak, csak a tények ismertetésével és a viták segítségével azt szeretnénk elérni, hogy az olvasók könnyebben tudják kialakítani saját véleményüket. Szerkesztői gyakorlatunkban tartózkodni fogunk a személyeskedéstől, nézetekkel akarunk vitatkozni, nem személyekkel, ezért neveket lehetőleg akkor sem fogunk említeni, ha mindenki sejti, kiről van szó. Mi is azt valljuk, hogy mindenben kételkedni kell és számunkra nem lesz tabu. Nem hisszük, hogy vannak olyan nézetek, amelyeket bizonyítás nélkül el kell fogadni, nem hisszük, hogy van olyan társadalom, amelyet nem szabad bírálni. Azt, hogy egy társadalom jobb vagy rosszabb, számunkra nem az dönti el, hogy melyik tudja jobban reklámozni önmagát, hanem az, hogy melyik tudott több lehetőséget biztosítani a dolgozó ember számára, hogy szabadon kibontakoztathassa képességeit. Hangsúlyozzuk: a dolgozóember számára, és ennek a kérdésnek az eldöntését nem politológusokra és nem hivatásos politikusokra bízzuk, hanem magára a dolgozó népre, mert egyedül ő az illetékes dönteni. Szemléletünket a humanizmus és a tárgyilagos, valamint a végsőkig következetes kritika határozza meg. Következetesek leszünk, de nem leszünk durvák és a viszonyokat fogjuk bírálni és nem a személyeket. Ezt nem pusztán udvariasságból tesszük így, hanem meggyőződésből, mert nem lehet személyekre hárítani át a felelősséget azért, amiért a viszonyok a hibásak. Az európai gondolkodás tradícióit folytatva nem csak bírálhatatlannak nem tartjuk a mai társadalmi viszonyokat, hanem öröknek sem. Mint ahogy szabad fordításban mondjuk Herakleitosz nyomán, nem lehet kétszer belépni ugyanabba a folyóba. A mai társadalom keletkezett és egyszer meg fog szűnni. A kérdés csak az, hogy amíg létezni fog, még mennyi szenvedést fog okozni az emberiségnek. Mi azt szeretnénk, hogy ez a szenvedés minél kevesebb legyen. Kulturális- és vitafórumunk neve túl hosszú, elég lett volna csak annyit írni, hogy kulturális fórum, mivel a kultúra fogalmába beletartozik minden anyagi és szellemi alkotás, amit az emberi társadalom létrehozott. Ugyanakkor a hétköznapi beszédben a kultúra fogalma szűkebb és határai bizonytalanok, ezért láttuk szükségesnek részletezni, hogy a kultúra mely területeivel akarunk foglalkozni. Kulturális és vitafórumunkon belül az elméleti és művészeti alkotásokat két havonként, a híreket gyakrabban, lehetőleg hetenként szeretnénk cserélni. Mivel Európán belül érdeklődésünk középpontjában a Dunatáj sorsa lesz, az összes szomszédos ország dolgozójának küldjük legszívélyesebb üdvözletünk és várjuk hozzászólásaikat. Bedő János, Fogler Tibor, dr. Jakócs Dániel, Jóny Iván Dal Anglia férfiaihoz Percy Bysshe Shelley 1 4 7 Angol férfiak, miért arattok, ha mindig a porban maradtok? Miért szősz, szegény angol takács? ha a ruhád elhordja más? Van, munkás, házad és szerelmed, kenyeredért nem kell perelned? Akkor mi hát a díj, a bér, a könnyedér, fájdalmadér? Lakásod nyirkos pince odva; urad fenn dőzsöl mosolyogva. Láncot csináltál? Ez a cél, rád villog a kemény acél. 2 Miért hízlalod, véded, amíg van erő karodban, holtodiglan, ki szívja életed erét, komisz uradat - a herét? 3 Angol Méhecskék, miért tinéktek tőr, lánc, bilincs, miért siettek, hogy fullánktalan uratok uralkodhasson rajtatok? 5 Te vetsz, s vetésed más aratja; kincsed van, s másnál a lakatja; szősz, s jó ruhát csak urfi hord, van kardod, s elveszi a lord. 6 Vess - s légy ura az aratásnak; gyüjtsél - s ne engedj senki másnak! Szőj - s a jó ruhád oda ne add; kovácsolj kardot - s védd magad. 8 Hiába munkád és sírásod, ásóddal ennen sírod ásod. Csak szemfedőt szősz, bús fia e földnek: sírod - Anglia! forditotta: Kosztolányi Dezső. (Kosztolányi Dezső: Idegen költők Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1966 ) Információk a szerzőről, további művei, ennek a versnek az eredeti szövege (angol nyelvű)
4 / 211 NÉHÁNY MEGJEGYZÉS AZ ISKOLÁK VILÁGNÉZETI SEMLEGESSÉGÉRŐL Csillag Dániel a CÍMBEN LÉVŐ GONDOLATRÓL SZÓLÓ ÍRÁS NÉHÁNY MEGJEGYZÉS AZ ISKOLÁK VILÁGNÉZETI SEMLEGESSÉGÉRŐL Gyakran elhangzott az utóbbi években, hogy nem lehet világnézetileg semleges iskola, mert nincs világnézetileg semleges ember. Szándékosan nem idézek személy szerint senkit, mert nézetekkel szeretek vitatkozni és nem személyekkel, és különben is mindenki tudja, hogy kik szokták a fenti nézetet hangoztatni. Ennek az állításnak azzal a részével, hogy nincs világnézetileg semleges ember, most nem akarok részletesebben foglalkozni, fogadjuk el feltételesen, hogy tényleg nincs ilyen ember. Ettől függetlenül nem tartom feleslegesnek kisebb kihagyásokkal idézni Petőfi Sándor Bölcselkedés és bölcsesség című versét. Teremtve van-e a világ, Vagy örök idők óta áll? S fog-e örökké állani, Vagy egykor semmiségbe száll?. Egy-e a lélek és a test? Honnan jövénk, hová megyünk? Elalszik-e a sírba, vagy Új lángra lobban életünk? Gunnyaszt a bölcs magánosan S ezen kérdések lengenek Virasztó szemei előtt Miként rejtelmes szellemek.. E szellemeknek arcain Csak egy vonást sem fejte meg, Midőn feléje a halál, A végső szellem közeleg.
5 / 211 S te balgatag világ, te az Ily dőrét bölcsnek nevezéd, Ki kincset kíván szerzeni S eltékozolja életét. Elég, hogy élsz! mi gondod rá: Mi volt és mi következik? Legbölcsebb, sőt csak az a bölcs, Ki sohasem bölcselkedik. (Koltó, 1847 október) Ez a vers, lehet, hogy meglepi azokat, akik Petőfitől csak a Nemzeti dalt és még néhány hazafias vagy szerelmes verset ismernek, de azok, akik olvasták összes költeményét, nagyon jól tudják, hogy ez pontosan jellemzi Petőfi viszonyát a világhoz. Mivel nincs kedvem szavakon lovagolni, itt is nyitva hagyom azt a kérdést, hogy Petőfinek ez a verse felfogható-e a világnézeti semlegesség megfogalmazásának vagy sem. Döntse el mindenki saját maga. Itt csak egy feltételezést merek megkockáztatni: sem Petőfi, sem azok, akik ma hozzá hasonlóan gondolkodnak világnézeti kérdésekben, senkit sem lennének hajlandók még szóban sem megtámadni filozófiai vagy vallási nézeteltérések miatt, lehetőleg tartózkodnának a békesség kedvéért a határozott állásfoglalástól, és senkit sem nyilvánítanának erkölcstelennek vagy erkölcsileg kisebb értékűnek materialista meggyőződése miatt. Petőfi számára és hozzá hasonlóan gondolkodók számára az erkölcsösség nem a világnézeti állásfoglalástól függ, hanem attól, hogyan viselkedünk embertársainkkal az életben, a munkában, a családban, pihenés közben. Röviden az erkölcs evilági kérdés, és senkinek sincs joga ilyen vagy olyan vallási meggyőződés alapján magát erkölcsösebbnek nyilvánítani másoknál. Közvetlen tapasztalatom és a közvélemény kutatások is arra engednek következtetni, hogy így gondolkodik a magyar emberek kb. 70 százaléka, azaz abszolút többsége. Úgy látszik, Petőfi ebben a versében a magyar nép egyik nemzeti sajátosságát fogalmazta meg. Most térjünk vissza az iskolák és általában az oktatási intézmények világnézeti semlegességének kérdésére. Ma Magyarországon világnézeti és vallási kérdésekben objektíve pluralizmus van. Mihelyt megszűnik az intézmények világnézeti semlegessége, mihelyt az iskola valamelyik világnézet vagy vallás oldalára áll, azonnal elnyomott vagy megbélyegzett helyzetbe kerülnek azok, akik másként gondolkodnak. Ha igaz, hogy nincs világnézetileg semleges ember, annál inkább igaz, hogy az iskolának, az intézménynek semlegesnek kell lennie, hogy senkinek se legyen se joga, se módja arra, hogy saját véleményét vagy vallását másokra rákényszerítse, legyen az tanuló vagy tanár. Éppen az egyéni állásfoglalás szabadsága követeli meg az intézményi semlegességet. (Az egyéni állásfoglalás szabadságát filozófiai és tudományos értelemben kell gondolni, ez nem jelenti antihumánus, fajgyűlölő nézetek terjesztését.) Az egyén világnézeti semlegessége és az iskolának mint intézménynek a világnézeti semlegessége teljesen különböző fogalom. Azok az erők, akik az iskolák világnézeti semlegessége ellen harcolnak, kimondatlanul saját világnézetüket akarják másokra kényszeríteni, és ezzel megkérdőjelezik a lelkiismereti szabadság jogát, amit pedig az alkotmány biztosít minden magyar állampolgár számára ma is. Az a kérdés egy külön cikket érdemelne ha ezt egyáltalán publikálni lehetne -, hogy a meggyőződéses materialista állampolgárok gyermekei számára is járna külön állami támogatással működő iskola, mivel egyházi iskolák léteznek, és azok támogatásban részesülnek. A világnézetileg semleges, önkormányzati iskolák éppen világnézeti semlegességük miatt nem biztosíthatják azt az elmélyült materialista oktatást, amit a tudatos materialista szülők éppoly jogosan elvárhatnak, mint ahogyan a vallásos szülők a felekezeti iskoláktól elvárják a vallásos nevelést. Azonban az állampolgári egyenjogúság és világnézeti szabadság ilyen mértékéről még álmodni sem lehet. Sajnos, a lelkiismereti szabadság joga ma sem érvényesül teljesen a gyakorlatban, ezért a sajtó, a rádió és a televízió tényleges irányítói felelősek. Egyes kivételezett vallások képviselői minden lehetőséget megkapnak nézeteik terjesztésére, ugyanakkor a materialista filozófusoknak nincs lehetőségük meggyőződésüket a tömegtájékoztatás eszközeivel terjeszteni, pedig materialista meggyőződésű állampolgár sincs kevesebb, mint tényleges hívő. Természetesen minden művelt ember tudja -, hogy materialista alapon is létezik erkölcsi rendszer. De a vallások között nincs egyenlőség! Nekem nincs tudomásom arról, hogy pl. a Jehova tanúi nevű vallás tagjainak módjuk lenne a televízióban rendszeresen nézeteiket ismertetni, ill. istentiszteletet tartani. A lelkiismereti szabadságnak mindenkire kii kell terjednie, és nem fogadhatjuk el érvnek azt, hogy valamelyik vallás nem elég régi. Nem szeretném, ha vallási vagy filozófiai alapon ellenségeskedés keletkezne, ill. terjedne az iskolákban. A különböző világnézetű emberek baráti együttműködésének vagyok a híve. Azt szeretném, ha az iskolákban mindenki nyíltan kimondhatná világnézeti meggyőződését, és ezért se előnyös, se hátrányos helyzetbe ne kerülhessen. Ehhez azonban első lépésként mindenkinek el kellene ismernie az iskolának mint intézménynek világnézeti semlegességét. Csillag Dániel tanár
6 / 211 Dunatáj A Nagy Duna Mentében A történelmi megbékélést hirdető költemények sorozata Az igazi művészet, az igazi kultúra feladata baráti viszonyt, testvéri együttműködést teremteni ember és ember között, azonos érzelmekben egyesíteni a becsületes dolgozó embereket. A Nagy Duna Mentében A történelmi megbékélést hirdető költemények sorozata Az igazi művészet, az igazi kultúra feladata baráti viszonyt, testvéri együttműködést teremteni ember és ember között, azonos érzelmekben egyesíteni a becsületes dolgozó embereket. Napjainkban a politikusok megfontolatlanul ellentéteket gerjesztettek a magyar és szlovák dolgozók között olyan kérdésekben,amelyeknek a mai hangsúlyozom a mai körülmények között nem sok értelme van. Csak gondoljunk bele mi értelme van a mai viszonyok között a kettős magyar állampolgárságnak a dolgozó ember szempontjából. A szlovákok is a magyarok is bármelyik országban élnek európai-uniós állampolgárok, a határok átjárhatók. Mi a szlovák és magyar költészet nyelvén üzenjük minden magyar és szlovák dolgozónak dolgozók,emberek :ne veszekedjetek!!! Éppen ezért közölni fogjuk két nyelven azokat a szlovák és magyar költeményeket,amelyek a békés együttélés általános emberi eszményét hirdetik,mert ahogyan Reviczky Gyula írta,- Az igazság egy lehet csak Valamennyi nyelveken. A költemények sorát Laco Novomesky ( teljes nevén Ladisláv ) szlovák költő Előhang című költeményével nyitjuk ( Laco Novomesky 1904-ben született Budapesten elhunyt 1976-ban Pozsonyban Bratislavában.) Előhang Majd ha verset olvasnak újra az emberforma emberek, s múlik,kásás vizekbe folyva, havas ősz,jeges kikelet, elmondjuk majd :az a keservek, ágyú és sírás kora volt, a költő senkinek se kellett, s ember embertől elvadult. ( Laco Novomesky : Válogatott Versek, Madách Kiadó 1974. 75. lap )
7 / 211 Hétköznapjaink Mondom a magamét Jakócs Dániel A Balegyenes rádióban elhangzott előadás sorozat (hetente bővül) A Balegyenes rádióban elhangzott előadás sorozat (hetente bővül) Meghallgatásához a számítógépre telepített és jól beállított mp3 lejátszó szükséges. A balegyenes rádió archivumában hallgathatóak meg. Virágzik, mégsincs termés!? Cs. Nagy László Mi az oka? Kérdezik sokan és egyre gyakrabban. Sokféle oka lehet! Elsősorban az időjárás kedvezőtlen alakulása. A virágzás előtti és alatti fagyok károsíthatják a virágokat, de a 10 C alatti, sok esetben esős, szeles időjárás is akadályozhatjaa megporzást, illetőleg a megtermékenyülést, ugyanúgy mint a megfelelő porzó fajta hiánya. Mi az oka? Kérdezik sokan és egyre gyakrabban. Sokféle oka lehet! Elsősorban az időjárás kedvezőtlen alakulása. A virágzás előtti és alatti fagyok károsíthatják a virágokat, de a 10 C alatti, sok esetben esős, szeles időjárás is akadályozhatja a megporzást, illetőleg a megtermékenyülést, ugyanúgy mint a megfelelő porzó fajta hiánya. Ez utóbbi esetben van némi lehetőségünk a megporzás biztosítására. E célból az adott gyümölcsfajta más kertjében virágzás kezdetén lévő fákról célszerű,,virágcsokrot vágni s azt üdítős flakonba vízbe állítva felfüggeszteni saját fáink koronájába. A többit bízzuk a megporzást végző rovarokra, biztosan lesz termésünk. Elhúzódó virágzás esetén célszerű újabb csokrot helyezni a koronába. Biztosabb eredményt érhetünk el több fáról vágott virágzó ágakkal. A következő évek termését pedig a fa koronájába oltott porzó-fajtával biztosíthatjuk. Ám ezúttal is hatásosabb két-három fajtát is beoltani. Jó eredményt csak a 20 méteren belül lévő pollenadó fáktól várhatunk. Az eredményesebb kertészkedés érdekében szövetkezzünk a szomszédokkal s mindannyian jól járunk! A megporzást végző rovarok részére pedig közösen biztosítsunk úgynevezett méhlegelőt, ahol a szaporodásukhoz szükséges táplálékot (virágport, nektárt) megtalálják s a szaporodásuk biztosítva van. Ám ezt megfelelő búvóhellyel biztosítani is szükséges. E célból rövidebb nádkévét, zsupszalmát, kukoricakévét stb. helyezzünk el száraz, széltől és énekes madaraktól védett, valamint állatok által kevésbé látogatott nyugodt helyeken (több helyen is ) és időnként ellenőrizzük azok helyzetét. Röviden szólva legyen saját rovar állományunk, amely együtt él, együtt lélegzik a kerti növényeinkkel. Ez a bő termések második legfőbb feltétele. Különösen azóta, hogy a lakott területekről a házi méheket száműzték, pedig senkit sem bántottak ha őket nyugodtan hagyták élni, dolgozni, gyarapodni. Fellebben a titok: az Opus Dei állhat a kormánypárt mögött Az egyházak beszervezése Jakab Attila A 168 óra on-line kiadásából átvett írás http://www.168ora.hu
8 / 211 A számos nemzetközileg elismert kötetet jegyző vallástörténész a Fidesz egyházpolitikájáról szóló tanulmányában úgy véli: az egész társadalom életét befolyásoló egyezség született Magyarországon. Az állam a történelmi egyházakat anyagilag támogatja, cserébe elvárja, hogy legitimálják a hatalmát és persze 2014-ben is választási győzelemhez segítsék a jelenlegi kormánypártot. LAMPÉ ÁGNES interjúja. A számos nemzetközileg elismert kötetet jegyző vallástörténész a Fidesz egyházpolitikájáról szóló tanulmányában úgy véli: az egész társadalom életét befolyásoló egyezség született Magyarországon. Az állam a történelmi egyházakat anyagilag támogatja, cserébe elvárja, hogy legitimálják a hatalmát és persze 2014-ben is választási győzelemhez segítsék a jelenlegi kormánypártot. LAMPÉ ÁGNES interjúja. - Ön azt írja: az egyház a demokratikus országokban rég elveszítette társadalomformáló szerepét. Így lenne Magyarországon is? Magyarország szerintem már nem demokratikus, hanem autoriter társadalom. Minden a hatalomról és a pénzről szól, az emberek, az alattvalók pedig gyávák, mert az ezeréves szolgaság képmutatásra szoktatta őket. A mechanizmus egyszerű: az állam pénzzel támogat bizonyos egyházakat, ennek fejében elvárja, hogy azok legitimálják és támogassák a politikai hatalmát, konszolidálják a társadalmat, tompítsák a frusztrációkat és az elégedetlenséget. - Ez a recept ma már aligha működőképes. Nagyon is az. Épp azért, mert szerintem a mienk nem demokratikus társadalom. Az értelmiség pedig nem a valóságban, hanem az önmaga által konstruált világban él, ideákat kerget, nem látja, mi történik valójában. Fogalma sincs arról, hogy például egy villanyszerelőnek sokkal fontosabb, hogy kenyeret adjon a családjának, mint a jogállam vagy a szólásszabadság eszméje. - Ön elitváltásról és gazdasági polgárháborúról értekezik, amelynek tétje az erőviszonyok tartós átrendezése, a társadalom hosszú távú, totális ellenőrzése. Mit jelent mindez a mindennapokban? A hatalom lojális, megbízható káderekkel tölti fel az összes döntéshozói pozíciót. Úgy látom, hogy a párt első embere már szinte isteni vezér, az önkény megtestesítője, a hatalom forrása. Azt ugyan még nem mondták ki, hogy a hatalma Istentől származik, de egyre többen éreznek hasonlót. Kovalovszky Dániel felvétele - Nem véletlen, hogy Orbán a kormányprogramról szóló felszólalását ezzel zárta: Soli Deo Gloria, azaz egyedül Istené a dicsőség. A jobboldalt szakrális, vallási retorika hatja át. Ez egyfajta kódolt beszéd, amelyet a magyar liberális értelmiség nem ért, mert gőze sincs a kereszténység történetéről. Egy demokratikus jogállam miniszterelnöke húsvéti üzenetet küldött a néphez! Belegondolt ebbe valaki? Amelyben ráadásul átírta a keresztény dogmatikát, hiszen a Krisztusba mint Megváltóba vetett hit központi elem helyett újjászületésről beszélt. - Aligha rejlett mindez a szavai mögött. És még mindig nem értem, hogyan lehet ezzel a retorikával totálisan ellenőrizni a társadalmat. A társadalmi és az üdvtörténeti sík összemosódik. Nézzük például az állam jóvoltából hamarosan történelmi egyházzá emelkedő Hit Gyülekezetét, amely szerint elsődleges feladat a sikeres földi életben felfedezni az üdvösségre való eleve elrendeltség jeleit. Ezért markáns náluk a kiválasztottság tudata, amit a gazdasági és társadalmi pozíció jelez. A szegénységet pedig elítélik. Úgy vélik, ők a felelősek a sorsukért, nem a torz társadalmi struktúrák, nem az egyenlőtlenség. Inkább az, hogy nem akarnak dolgozni, alkalmatlanok, lusták.
9 / 211 - Az új alaptörvény preambulumában az szerepel: Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Mi ennek a jelentősége? Magyar Kurír Orbán Viktor és Szent Jobb Ez nem más, mint az állam és az egyház összeolvasztásának deklarálása. A nagyközönség a kereszténységen a katolicizmust érti, miközben a katolikus egyház I. Istvántól Kádár Jánoson át a mai napig nem a nemzet, hanem a mindenkori politikai hatalom oldalán állt. Mivel az egyház teológiailag csak semmitmondó üzeneteket képes megfogalmazni a társadalom számára, rájött: úgy tud rátelepedni az emberekre, ha ráteszi a kezét a szociális szolgáltatások teljes spektrumára, egészségügyre, betegellátásra, hajléktalanellátásra, oktatásra, médiára. - Szászfalvi László egyházügyi államtitkár nyilatkozta, hogy a Gyurcsány-korszak egyházellenes és koncepciótlan politikájának vége. Közhely. Bevett jobboldali toposz, hogy a komplett balliberális oldal egyház- és vallásellenes, a Gyurcsány-kormány pedig különösen az volt. Ha a katolikus egyháznak nincs pozitív mondanivalója, a legkönnyebb megoldás, ha áldozatként mutatja be magát. Nem versenyez a vallási piacon, hanem a hatalom segítségével kívánja maga alá gyűrni a társadalmat. - Azt is írja: fundamentalista, valláserkölcsi konzorcium létrehozása zajlik a szemünk előtt. Megmagyarázná? Ebben a folyamatban nem a katolikus egyház, hanem a politikai szervezete, az amúgy gyakorlatilag nem létező párt, a KDNP vesz részt. Vezetői és tagjai a kereszténységet elsősorban a szexuál-etikával azonosítják. Szerintem mögöttük nem a katolikus püspöki konferencia, hanem inkább a katolikus egyház nemzetközi pasztorális intézménye, a feudális, patriarchális keresztény felfogást képviselő Opus Dei állhat. A szervezetnek erős regionális központja van Magyarországon. Alapfilozófiája szerint a társadalmat nem alulról kell evangelizálni, hanem felülről, a politika és az elit befolyásával. Ami patriarchális, tekintélytisztelő, a középkori szexuáletikára épülő erkölcsi rendet jelent. Orbánék a katolikusok, reformátusok, evangélikusok és a judaizmust képviselő Mazsihisz mellett mivel az ortodoxok és az unitáriusok nem számítanak történelminek valószínűleg a történelmi egyház rangjára emelik a Köves Slomó féle, 2004-ben alakult fundamentalista Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget és a Hit Gyülekezetét is. Így lesz teljes a kör. És a történelmiek kapják majd a pénzt és a támogatást. Azzal pedig, hogy a Hit Gyülekezete is belép a konzorciumba, az általa ellenőrzött média betagozódik a mainstreambe, és szállítja a felső középréteg azon szeletét, amelyet a KDNP képtelen volt elérni. - Szép kis összeesküvés-elmélet arról, hogy középkori rend alakul a 21. századi Magyarországon. Nézze, minden hatalom működtetéséhez ideológia kell. A Fidesznek viszont többre volt szüksége, hiszen a
10 / 211 nacionalizmus nem az. A fundamentalista valláserkölcs a melegek elítélésével, az abortuszellenességgel, a patriarchális családmodellel és a többivel kiválóan alkalmas erre a célra. - Miből gondolja, hogy a társadalmon keresztülverhető ez az új rend? Magyar Kurír Máfi Gyula veszprémi érsek fogadja a miniszterelnököt A társadalom nyolcvan százaléka képtelen mit kezdeni olyan eszmékkel, mint szabadság, jogállam vagy jogegyenlőség. Csak az érdekli: legyen kenyér, virsli, esetleg egy üveg sör. Amúgy pedig sodródik. Emlékszik, Orbán hogyan fogta meg a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kérdést? Nem azt mondta, hogy az emberek maguk döntsenek, visszalépnek-e az állami pénztárba, vagy sem, hanem hogy aki maradna, annak kell választania. Tudta, hogy a kilencven százalék nem tesz semmit, csak sodródik. Magyarország így nem a Nyugathoz, hanem a Kelethez tartozik. A gondolkodásunk észak-balkáni, bizánci struktúrájú, ahol a szó értéktelen, és mindennek az ellenkezője igaz. Persze fontos, hogy megőrizzük a jogállamiság látszatát, de ez nem lehet akadálya a politikai akarat megvalósításának. És mondok még valami erőset: az Orbán-rendszer gondolkodásmódját a nemzetiszocialista Carl Schmitt politikai teológiája határozza meg. Érdemes utánaolvasni! Lényege, hogy az erkölcsnek nincs köze se politikához, se joghoz, és minden jogszerűvé tehető. Végső cél a társadalom totális ellenőrzése. Ehhez kell az egyház, amelynek az a szerepe, hogy megdolgozza az embereket. - Mi a végcél mindezzel? A Fidesz az egyházak segítségével terelné a szavazófülkébe az embereket, hogy 2014-ben megnyerje a választást. Jakab Attila egyetemi tanulmányait a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán kezdte. 1990 és 1998 között a strasbourg-i Marc Bloch Egyetem Katolikus Teológia Karán tanult, és doktorátust (PhD) szerzett. 1998 és 2002 között a genfi egyetemen dolgozott. Több hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja. A Peter Lang berni kiadónál a Christianismes anciens (Ókereszténységek) sorozat társszerkesztője, a Genfi Nemzetközi Geopolitikai Tanulmányi Központ tudományos munkatársa. TANÍTSUK MEG ŐKET HALÁSZNI Értökös Mezőgazdasági ismeretek tanítása felnőtteknek Értökös: TANÍTSUK MEG ŐKET HALÁSZNI
11 / 211 Még ifjú nagypapa voltam. Mi, utódok a szülői házunk körül tettünk-vettünk. Emlékszem, amint kedves emlékű sógorom két tele kanna vízzel tart a veteményes kert felé, mögötte az első unokám, még óvodáskorú, cipeli nagy igyekezettel a hosszú karókat utána. Az egyik szomszéd megjegyezte: Ilyen korban kell azt elkezdeni, mert később nem fog menni. Akkor jutott eszembe ez a kedves jelenet, amikor azt olvastam, hogy valahol az önkormányzat vetőmagot ajándékozott segélyekből élő családoknak. Ha igazat adok a szomszédnak, a jó szándékú önkormányzati akció kudarcra van ítélve. Azok az emberek, akik nem parasztcsaládban nevelődtek, a legjobb szándék mellett sem lesznek annyira sikeresek, mint más falusiak. Hátha még a segítséget is előítélettel fogadják: Ezzel akarják kiszúrni a szemünket?! Közhely, hogy a rászorulónak nem úgy kell segíteni, hogy halat adunk, hanem hogy megtanítjuk halászni. Az említett vetőmagosztás nem ez. A magyar szólás szerint se hús, se hal : látszólag segítség, az eredménye meg olyan biztos, mint a kutya vacsorája. Megtanítani a gyakorlati földművelés főbb elemeit felnőtt embernek nem is olyan könnyű dolog, a szomszédom véleménye szerint (szinte) lehetetlen. Annál is kevésbé, mert sem az iskolai tanulásban nem voltak sikerei, sem a családból nem őriz paraszti hagyományt. Gyerekként tevékeny közösségben sokkal könnyebben menne az ilyen tanulás, ha lenne rá valahol lehetőség. Se szeri, se száma a legkülönbözőbb tematikájú gyerektáboroknak, ahol nyáridőben megfelelő térítés fejében sok dologba belekóstolhat a gyerek. Földművelő tábor azonban nem található a választékban. Ha lenne is, aligha lenne rá kereslet. Bizony a közoktatásnak kellene vállalnia a gyerekek zömének teremtő munkára nevelését, a hagyományos élelemtermelés megtanítását. Nagyon gyakorlatias módszerekkel rövid néhány év alatt el lehetne érni, hogy a gyerekeik segítsék a szüleiket, hogy a korábban említett akciók eredménnyel járjanak. A nagyon gyakorlatias módszerekről az iskolacsaláddal és iskolafalvakkal kapcsolatos elképzelésekről a Világszabadság korábbi számában írtam először. http://vilagszabadsag.hu/2/fl.php?f=85.frg Mivel ezek alkalmazása számos egyéb lehetséges eredményt ígér, fontos dolognak vélem a bevezetésük forszírozását.
12 / 211 Hírek 8 0 n y á r. C Z I G Á N Y G Y Ö R G Y új kötetének bemutatója 8 0 n y á r C Z I G Á N Y G Y Ö R G Y új kötetének bemutatója ( Vers, próza és echo: visszapillantás az elmúlt fél évszázadra) 2011. május 24-én, kedden 18 órakor a Magyar Írószövetség klubjában (Budapest VI. Bajza u. 18.) Közreműködik: F a r a g ó L a u r a énekművész K ö r m e n d i K l á r a zongoraművész Lázár Balázs színművész Házigazda: S z a k o l c z a y L a j o s irodalomtörténész A kötet a helyszínen megvásárolható és dedikáltatható. Vendégeinket a bemutató után szeretettel várjuk egy pohár vörös borra. ITEM
13 / 211. MEGHÍVÓ BÍRÓ JÓZSEF (költő/író/képzőművész/performer) hatvanadik születésnapja alkalmából a RÁTKAI MÁRTON KLUB szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a művészt köszöntő ITEM c. estre MEGHÍVÓ BÍRÓ JÓZSEF ( költő / író / képzőművész / performer ) hatvanadik születésnapja alkalmából a RÁTKAI MÁRTON KLUB szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a művészt köszöntő ITEM c. estre : 2011 MÁJUS 24. - én ( kedden ) 18h - ra ( cím : 1068. - BUDAPEST - Városligeti fasor 38. ) szereplők a fellépés sorrendjében : BAÁN TIBOR ( költő / kritikus ) előadása bevezetés Bíró József költészetébe Dr. SZEPES ERIKA ( irodalomtudós / esztéta ) előadása Bíró József haiku - költészetéről Dr. CSŰRÖS MIKLÓS ( irodalomtörténész ) és Dr. SZÁSZ LÁSZLÓ ( író / esszéista / irodalomtörténész ) előadása Bíró József - HALÁLOM HALÁLA ( 1973-2003 ) c. válogatott kötetéről verseit elmondja : a SZERZŐ
14 / 211 az este záró - eseménye : BÍRÓ JÓZSEF - MAGYARORSZÁG ( performance ) Katonaköltészet a mi korunkban. Meghívó Szeretettel meghívjuk Önt, családját és barátait a Honvéd Kulturális Központ Katonaköltészet a mi korunkban című könyvheti rendezvényére Meghívó Szeretettel meghívjuk Önt, családját és barátait a Honvéd Kulturális Központ Katonaköltészet a mi korunkban című könyvheti rendezvényére Szarka Istvánnal beszélget Gyimesi László költő Hely és idő: Honvéd Kulturális Központ, Intarziaterem 1143 Budapest, Stefánia u. 34-36. 2011. június 2. csütörtök, 17 óra A NAGY LAJOS Társaság programja. A NAGY LAJOS Társaság programja 1. Május 18-án, szerdán 19.00 órakor az Apacuka kávéházban (VIII. Horánszky u. 5.) Marik Álmos estje, beszélgetőpartnere: Boldogh Dezső (Fülöp Gábor). 2. Május 19-én, csütörtökön 17.00 órakor Ady est a József Attila Klubban (1067. Budapest, Eötvös u. 27-29.), Intés az őrzőkhöz. Közreműködnek Gazdag István irodalomtörténész, Kassai Franciska gitáros- énekes előadóművész, költő, Keres Emil Kossuth díjas
15 / 211 színművész. 3. Május 24-én, kedden 16.00 órakor a szokott helyen rendes összejövetelt tartunk, utána 4. Május 24-én, kedden 18.00 órakor az Írószövetség emeleti klubjában Czigány György könyvbemutatóval összekötött születésnapi köszöntőjén veszünk részt. Meghívót mellékelek. 5. Május 24-én, kedden 18.00 órakor a Rátkai Klubban Bíró József szerzői estje. Meghívót mellékelek. 6. Május 27-én, pénteken 17.00 órakor a Vasas - Ezredvég zenés Irodalmi Estek keretében a Hungarovox Kiadó mutatkozik be könyvheti kiadványaival a Vasas Művészegyüttes színháztermében (VIII. Kőfaragó u. 12.) 7. Május 30-án, hétfőn 18.00 órakor a Rátkai Klubban (1062 Bp. Városligeti fasor 38.) A Nagy Lajos Társaság megemlékezik Kartal Zsuzsa költőről, publicistáról. Az est háziasszonya Szepes Erika, közreműködnek: Cserje Zsuzsa színművész, Papp János színművész (műsorváltozás lehetséges). 8. Május 31-én, kedden 16.00 órakor a szokott helyen rendes összejövetelt tartunk. 9. Június 2-án, csütörtökön 17.00 órakor a Stefánia palota intarziatermében (XIV. Stefánia u. 34-36.) Szarka István estjén vehetünk részt, meghívót mellékelek. Tagtársunkat, a jeles költőt 70. születésnapja alkalmából először a Magyar Honvédség művelődési központjában köszöntjük. 10. Június 2-án, csütörtökön 17.00 órakor Gyarmati Béla új könyvének bemutatója a Miskolci Városi Könyvtárban. Beszélgetőtárs: Filip Gabriella. 11. Június 7-én, kedden 16.00 órakor a szokott helyen rendes összejövetelt tartunk. 12. Június 8-án, szerdán 18.00 órakor a Csillaghegyi Közösségi Házban Balázs Tibor költő, irodalomtörténész, kiadóvezető lesz a vendégem. Az esten bemutatjuk a költő Megérkezés Aquincumba című dramatikus versösszeállítását. Meghívót küldök. 13. Június 14-én, kedden 16.00 órakor a szokott helyen rendes összejövetelt tartunk, utána 14. Június 14-én, kedden 17.00 órakor az Írószövetség könyvtárában Szarka István Zöld karácsony című kötetének bemutatása kapcsán a barátok, szerzőtársak köszöntik a költőt hetvenedik születésnapja alkalmából. Meghívót később küldök. 15. Június 14-én, kedden 18.00 órakor az Írószövetség emeleti klubjában Bágyoni Szabó István 70. születésnapi köszöntésén vehetünk részt. MEGHÍVÓ: Magyarország vízgazdálkodása - előadás és vita Fehér Ferenc a Május Elseje Társaság szervezésében A MÁJUS ELSEJE TÁRSASÁG, MARX KÁROLY TÁRSASÁG, KÁDÁR JÁNOS BARÁTI KÖR, BALOLDALI ALTERNATIVA EGYESÜLÉS MEGHÍVJA ÖNT A MÁJUS ELSEJE TÁRSASÁG FÁKLYA KLUBJA A 2011. Június 07-én 16 órakor A
16 / 211 BP.II.ZSIGMOND TÉR 8.I.1. (kapucsengő:14.) NAGYTERMÉBEN TARTANDÓ ELŐADÁSRA ÉS VITÁRA AZ ELŐADÁS ÉS VITA TÉMÁJA: Magyarország vízgazdálkodása. ELŐADÓ: Fehér Ferenc okleveles vízépítő mérnök, cimzetes egyetemi docens. TISZTELETTEL VÁRUNK MINDEN ÉRDEKLŐDŐT! HOZZA MAGÁVAL BARÁTAIT, ISMERŐSEIT! Egyre nyilvánvalóbb, hogy a víz a felelős, szakszerű gazdálkodási döntések, reform nélkül hamarosan a fejlődés egyik alapvetően szűk keresztmetszetévé válik. Mai és történelmi szélsőjobb ideológiák és mozgalmak. Konferencia Mai és történelmi szélsőjobb ideológiák és mozgalmak A szélsőjobb gondolkodás elemzésére és bírálására rendezett konferencia 2011. június 3.-4., Kossuth Klub, Budapest PROGRAM PÉNTEK 10-kor bevezető: Miért rendeztük ezt a konferenciát? 10. 15 Krausz Tamás: A keleteurópai újfasizmus megjelenésének okai 10. 45 vita 11. 15 szünet 11. 30 Herbert Auinger: Mi a nacionalizmus? 1 rész
17 / 211 12. 00 vita 12. 30 Ebéd 13. 45 Amelie Lanier: Mi a nacionalizmus? 2 rész 14. 15 vita 14. 45 szünet 15. 00 Tamás Gáspár Miklós: A posztfasizmus 1530 vita 1600 szünet 1615 Laura Gruber: Ki egy gazdaságilag használható ember? 1645 vita 1715 szünet 1730 Kurdi Krisztina: A történelem átértékelése: nemzeti és etnikai feszültségek a független Ukrajnában SZOMBAT 10-kor pénteki összefoglaló 10. 15 Szita Szabolcs: A Bosnyák-féle HARC című egykorú kiadvány és üzenete a mának 10. 45 vita 11. 15 szünet 11. 30 Adam Markus: Szélsőjobboldali csoportok Európában 12. 00 vita 12. 30 Ebéd 13. 45 Juhász József: Szélsőjobboldali irányzatok a délszláv térségben 14. 15 vita 14. 45 szünet 15. 00 John Evers: Az FPÖ 15. 30 vita 16. 00 szünet 16. 15 Tóth András: Ki szavaz a Jobbikra? 16. 45 vita Mai és történelmi szélsőjobb ideológiák és mozgalmak Mebal Konferencia Mai és történelmi szélsőjobb ideológiák és mozgalmak A szélsőjobb gondolkodás elemzésére és bírálására rendezett konferencia 2011. június 3.- 4., Kossuth Klub, Budapest PROGRAM PÉNTEK 10-kor Bevezető: Miért rendeztük ezt a konferenciát? 10. 15 Krausz Tamás: A keleteurópai újfasizmus megjelenésének okai 10. 45 vita
18 / 211 11. 15 szünet 11. 30 Herbert Auinger: Mi a nacionalizmus? 1 rész 12. 00 vita 12. 30 Ebéd 13. 45 Amelie Lanier: Mi a nacionalizmus? 2 rész 14. 15 vita 14. 45 szünet 15. 00 Tamás Gáspár Miklós: A posztfasizmus A 15 30 vita 16 00 szünet 16 15 Laura Gruber: Ki egy gazdaságilag használható ember? 16 45 vita 17 15 szünet 17 30 Kurdi Krisztina: A történelem átértékelése: nemzeti és etnikai feszültségek a független Ukrajnában Konferencia a Nagy Honvédő Háborúról. 70 éve támadta meg Németország a Szovjetuniót A Nagy Honvédő Háború 70 éve támadta meg a náci Németország a zovjetuniót nemzetközi tudományos konferencia Budapest, 2011. június 10-11. az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszéke és a szisztikai Központ szervezésében a Magyar-Orosz Baráti társaság támogatásával A konferencia helyszíne: ELTE BTK, Múzeum krt. 4/A, földszint, Dékáni Tanácsterem. Orosz-magyar szinkrontolmácsolást Konferencia a Nagy Honvédő Háborúról 70 éve támadta meg Németország a Szovjetuniót A Nagy Honvédő Háború 70 éve támadta meg a náci Németország a Szovjetuniót nemzetközi tudományos konferencia Budapest, 2011. június 10-11. az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszéke és a Ruszisztikai Központ szervezésében a Magyar-Orosz Baráti Társaság támogatásával A konferencia helyszíne: ELTE BTK, Múzeum krt. 4/A, földszint, Dékáni Tanácsterem. Orosz-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.péntek, június 10. 10:00 Megnyitó A konferenciát megnyitja: BORSODI CSABA, az ELTE BTK Történeti Intézet igazgatója, oktatási rektorhelyettes és A.A. TOLKACS, az Orosz Föderáció
19 / 211 Első szekció: A Nagy Honvédő Háború kezdete és a historiográfia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Magyarországon KRAUSZ TAMÁS (ELTE BTK): Viták a német-szovjet megnemtámadási egyezmény értékelésében. A háborúért való felelősség vitás kérdései VALERIJ MUSZATOV (Diplomáciai Akadémia, Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma): A Nagy Honvédő Háborút érintő történelemhamisításról, Sztálin szerepéről és a Győzelem örökségének sorsáról VASZILIJ HRISZTOFOROV (Orosz Tudományos Akadémia, Történettudományi Intézet): A háború kezdete. Különleges intézkedések a katasztrófa elkerülésére. 1941. június 1942. SIPOS PÉTER (MTA TTI): Fegyveres semlegesség és tengelypolitika Magyarországon, 1940-1941 PRITZ PÁL (ELTE BTK): A Szovjetunió elleni magyar hadba lépés döntési mechanizmusa VARGA ÉVA (levéltáros) - VASZILIJ HRISZTOFOROV: (Orosz Tudományos Akadémia, Történettudományi Intézet): A háború kitörésének megítélése egy magyar tábornok szemszögéből Vita 13:00 ebéd 14:00 Második szekció: Holokauszt és recepció ALEKSZANDR DJUKOV (Történelmi Emlékezet Alapítvány, Moszkva): A háború kezdetei és a Holokauszt a Baltikumban és Ukrajnában SZITA SZABOLCS (Holokauszt Dokumentációs Központ, Budapest): A magyar Holokauszt kezdetei 1941. és ami utána következett JUHÁSZ JÓZSEF (ELTE BTK): Hogy látják ők? Az 1941-1944-es jugoszláviai magyar szerepvállalás megítélése a mai délszláv historiográfiában PIHURIK JUDIT (Szegedi Tudományegyetem): Írások a szovjet hadszíntérről: magyar katonák véleménye a háborúról MAJOROS ISTVÁN (ELTE BTK): A Szovjetunió megtámadása a francia sajtó tükrében Vita 17:00 fogadás Szombat, június 11. 10:00 Harmadik szekció: A Nagy Honvédő Háború a mai köztudatban JURIJ PIVOVAROV (Orosz Tudományos Akadémia, Tudományos Információ- és Társadalomtudományi Intézet): A Nagy Honvédő Háború (1941-1945) és a társadalmi rendszer fejlődése IRINA GLEBOVA (Orosz Tudományos Akadémia, Tudományos Információ- és Társadalomtudományi Intézet): A Nagy Honvédő Háborúról alkotott kép a mai Oroszország kollektív tudatában DMITRIJ SZTRATIEVSZKIJ (történész, KONTAKTE-КОНТАКТЫ Társaság, Berlin): A szovjet hadifogoly alakja a német társadalmi tudatban és az NSZK historiográfiájában társadalmi és politikai szempontok SZAMBOROVSZKYNÉ NAGY IBOLYA (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola): A náci Németország Szovjetunió elleni támadása a független Ukrajna történelem-tankönyveiben MIHAIL MINC (Orosz Tudományos Akadémia, Tudományos Információ- és Társadalomtudományi Intézet): A szovjet vezetés katonai doktrinális alapvetései és stratégiai tervei 1940-1941 LEONYID GIBIANSZKIJ (Orosz Tudományos Akadémia,Szlavisztikai Intézet): A Szovjetunió elleni hitleri agresszió küszöbén a nemzetközi politikai krízis utolsó fázisa a Balkánon és a Szovjetunió Vita 13:00 - ebéd Délután Fakultatív program: Látogatás a Budapesti Holokauszt Központban
20 / 211 Link ajánló Szlovák nyelvű internetes lap - ("Ellenállás") www.vzdor.sk- szlovák nyelvű internetes lap
21 / 211 Művészet Apóst Jupiternek Gyimesi László Gyimesi Lászlónak az ókorban játszódó remek komádiája, melyet előadtak Aqincumban, s Szombathelyen is. Gyimesi László Sógort Jupiternek! avagy Égi áldás, csőstül habkönnyű színpadi merény témája az erény Történik a Kr. u. 180 körül Aquincumban, Primus Maximus háza előtt Szereplők: Ittana, Primus anyósa Miloma, Primus felesége Cilia, Primus és Miloma nagyobbik lánya Dettina, Primus és Miloma kisebbik lánya Primus Maximus, obsitos, római polgár Sundamus, csavargó, Primus volt katonatársa Fortunatus, fiatal rabszolga, később római nemes
22 / 211 Gondus, öreg rabszolga Boritus, lecsúszott római lovag, vőjelölt (Népség, katonaság)
23 / 211 Prológus Dicsőség és erény Az ország alapja! Ettől fényesedik Birodalmunk napja! Istenek, polgárok Szent egyetértése Teremt nyugodalmat. Ó római béke! Hittel és eréllyel Szolgálunk és védünk, Makulátlan erkölcs Pajzsunk és reményünk. Mi mást tehetnénk mi, Tétova utódok, Bámuljuk hőseink, Mind szeplőtlen bajnok. Mintha égre néznénk, Csodáljuk a múltat, Tanítványnak jöttünk, Nem csak szemtanúnak! Félre a prológgal, Kezdődjék a dolog, Ne feledd, ha tapsolsz, Magadat tapsolod.
24 / 211 Első jelenet Miloma Jaj te lány, te leány, mit kezdjek most veled? Hogy tehetted? Hová tetted a fejedet? Dettina Hogy a feje hol volt, azt nem láttam anya. De ugrált, sikoltott, lobogott a haja, Azt sikoltozta: istenem Jupiter, Jupiter istenem! Olyan furi volt és én úgy megijedtem, Még a fuvolám is majdnem elejtettem Miloma Dettina ott volt bent? S közben fuvolázott? Amíg te Cilia Menten elájulok! Cilia Jaj, anya mit képzelsz, nincsen az az isten, Kiküldtük játszani, azaz hogy kiküldtem. Miloma Dettina, kicsikém, eredj csak ki szépen, Akár akkor este, s figyelj, semmiképpen ne zavarja senki nővéred, anyádat, és vidd magaddal drágám ki a fuvoládat. Istenek mit tegyek? Ó micsoda szégyen, Alig múlt tizenöt, ezt kellett megérnem. Jaj, mihez kezdjek most? Oda az erénye, Egy-két holdtölte és jó hírünknek vége
25 / 211 Cilia Ennek legyen vége! Ne sipákolj anya! Tudod te, kitől nő a leányod hasa? Miloma Édes lányom, gyorsan találj ki egy mesét, Amivel megtöltöd édesapád fejét!
26 / 211 Cilia Mama, hát nem ismersz, régen kitaláltam: Nagy Jupiter volt, ki megtisztelte ágyam. Szép ifjú alakját öltötte magára És mint Fortunatus, dőlt mellém az ágyra. Miloma Mi? Hogy? Egy rabszolga? Ó, hatalmas Isten! Leányom, leányom egy csöpp eszed sincsen. Cilia Nem győzöm Jupitert áldani elégszer Rózsabilincsemben alélt el nemegyszer Miloma Azt mondod, nem egyszer? Reggel? Délben? Este? Cilia Hosszú heteken át, kedvemet kereste Miloma Hosszú heteken át Ráérős egy Isten Ha nézzük mi dolga, nincsen csoda ebben, Fürdőt illatosít, hűsítőt hoz, ágyba, Megnézi, kormol-e esténként a fáklya, Hidegben betakar, melegben legyezget, Az ebben a csoda, hogy csak most esett meg. S vágyát úgy tölteni rajtad volt pofája, Hogy gondunk legyen most bölcsőre, kiságyra. Cilia Jupiter volt, hidd el, Jupiter, ha mondom!
27 / 211 Miloma Azaz Fortunatus? Cilia De isteni módon! Miloma Bírákhoz cipelem! Kötelet nyakába! Tudod jól, mi vár a hűtlen rabszolgára, Aki szemet vet a gazdája lányá ra Működjön a törvény! Cilia Ne! Anyám! Könyörgöm! Miloma Mondd az oroszlánnak, mikor elé lököm. Cilia Engem is vele löksz, anyám, a halálba Mit tehet Ő róla? Nem az Ő hibája! Ha a nagy Jupiter belé nem bújt volna, Nem lett volna mersze, nem ért volna célba. Miloma Belébújt az isten? Ha akarom, hiszem. De mégse hagyhatjuk a dolgot ennyiben. És mert kell valaki, inkább legyen isten, Csak apád elhiggye. Jupiter segítsen.
28 / 211 Második jelenet Sundamus Erőt s erényt urak, édes pannon hölgyek! Sundamus volnék én, erről szót se többet, Ez a ház itt régi katonatársamé Kit Kőfejnek mondtunk Primus Maximusé. Jól megszedte magát, mióta letettük Marcus lobogóját, és tógát vehettünk. Mért ne próbálnék meg részesülni benne, No de éppen jön is. Micsoda szerencse Primus: Ki vagy? És mit akarsz? Eressz el már, kérlek! Ha koldus vagy tudd meg, én se többől élek. Sundamus Meg ne sérts már Primus, nyisd ki jobban szemed! Emlékezhetsz, kitől kaptad a nevedet Primus Ki mástól, apámtól, ahogy a rend hozza, Ámde ismerős vagy Gondus Egy hírhedt borissza! Sundamus Rabszolga, te hallgass! Nézz meg jobban, testvér! Nem felejtem soha, te is emlékezzél: Mikor buzogánnyal vert fejbe a barbár,
29 / 211 Én mondtam rád: Kőfej, mivel megmaradtál. Primus Sundamus, te lennél? Hadd öleljelek meg! Eredj be a házba, családom köszöntsed, Egyél te helyettem esti lakománkon, Gondus, ügyelj reá, régi jó barátom.
30 / 211 Sundamus És te, Kőfej-Primus, hova igyekeznél? Primus Kétely dúlja elmém, vár a Mithrász-szentély. Kenyeret, bort viszek Sundamus: Ahogy mindig tetted, Sose hódolsz már be Jupiter istennek? Primus A fényt megtagadjam? S ahogy eddig éltem? Mindig nyugodalmat nyerek a szentélyben. Sundamus Mi zaklat annyira, hogy nem kísérsz nődhöz? Hátha segíthetnék Gondus Farkas szól az őzhöz. Primus Nagy a gondom bajtárs, nem bízhatom másra. Sundamus Csak egy ilyen régi, kipróbált barátra Primus Nem szólhatok róla.
31 / 211 Sundamus Ne sérts meg, barátom, Bölcsességem túltesz a papi tanácson. Primus Tudd meg, csoda történt, vagyis hát afféle Útmutatásokért borulnék a fénybe.