2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja

2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja

Tartalom TÖRVÉNYI HÁTTÉR 4 ALAPÍTÓ OKIRAT 5 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK 8 1. 1. A KATOLIKUS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÜLDETÉSE 9 1. 2. AZ EGYHÁZ NEVELÉSRE IRÁNYULÓ ALAPELVEI 11 1. 3. A GONDVISELÉS ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ELKÉSZÍTÉSEKOR FIGYELEMBE VETTÜK: 11 2. ISTEN GYERMEKEI, KATOLIKUS ÓVODAKÉP 12 2. 1. GYERMEKKÉP 12 2. 2. KATOLIKUS ÓVODAKÉP 13 3. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 15 3. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 15 3. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK 16 3. 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 17 4. A KATOLIKUS ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI 22 4. 1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS AZ ANYANYELVI NEVELÉS TÜKRÉBEN22 4. 2. VALLÁSOS ÉLETRE NEVELÉS 24 4. 3. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA 24 4.4. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK 24 4. 5. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE 27 4. 6. ÉRTELMI NEVELÉS, DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA 28 5. TEVÉKENYSÉGFORMÁK 28 5. 1. VALLÁSOS ÉLETRE NEVELÉS 28 2

5. 2. JÁTÉK 30 5. 3. ANYANYELVI NEVELÉS 35 5. 4. VERS, MESE 36 5. 5. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK 37 5. 6. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA 38 5. 7. MOZGÁS 38 5. 8. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 40 5. 9. MUNKA JELEGŰ TEVÉKENYSÉGEK. 41 5. 10. TANULÁS 43 5. 11. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 44 6. GYERMEK- ÉS IFJUSÁGVÉDELEM 49 7. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI, AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 50 7. 1. FENNTARTÓ SZERV ÓVODA 50 7. 2. CSALÁD ÓVODA 50 7. 3. ÓVODA-ÓVODA 50 7. 4. SZÜLŐI KÖZÖSSÉG 51 7. 5. ISKOLA-ÓVODA 51 7. 6. KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK 51 7. 7. ÓVÓ-VÉDŐ, FEJLESZTŐ HÁLÓZATTAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS 51 7. 8. SZOLGÁLTATÁSOK 52 8. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZ-ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK 53 BEFEJEZŐ GONDOLATOK 54 ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT 55 3

TÖRVÉNYI HÁTTÉR Törvények 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról módosításai: 1996. évi LXII. tv. (módosításokkal egységes szerkezeteben) 1999. évi LXVIII. tv. (módosításokkal egységes szerkezeteben) 2003. évi LXI. tv. (módosításokkal egységes szerkezeteben) 2007. évi LXXXVII. tv. (módosító törvény) 1993. évi XXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról módosítása: 2002. évi IX. tv. 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az Egyházról Egyházi törvénykönyv II. Vatikáni Zsinat dokumentumai Rendeletek 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 51/2004. (III. 23.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII: 28.) Korm. rendelet módosításáról 11/1994. (VI: 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveiről 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatási intézményekben folyó minőségbiztosítás bevezetéséről Továbbá a fenntartói és helyi rendeletek 4

Módosított A L A P Í T Ó O K I R A T Intézmény neve: A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodája Székhelye: 2151 Fót, Vörösmarty u. 1-3. Intézmény rövid neve: Gondviselés Óvoda Telephelyei: 2151 Fót, Vörösmarty u. 2. 2151 Fót, Vörösmarty u. 4. OM azonosító: 032823 Alapító neve: Váci Egyházmegye Ordináriusa Székhelye: 2600 Vác, Migazzi Kristóf tér 1. Fenntartó neve: Váci Egyházmegye Ordináriusa Székhelye: 2600 Vác, Migazzi Kristóf tér 1. Alapítás éve: 1994. Intézmény típusa: Felvételi terület: Óvodába bejárók száma: Feladatai: Óvoda Fót és vonzáskörzete változó A gyermek 3. éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében zajlik Katolikus szellemiségű légkör biztosítása, katolikus Keresztény világnézet kialakítása Differenciált fejlesztés biztosítása Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása Etnikai kisebbség gyermekeinek nevelése Speciális pedagógiai tevékenység: Népi játék Mozgás rendellenességet koordináló torna, testnevelés Úszásoktatás térítési díj ellenében Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 06:30 17:00 óráig 5

Feladatellátást szolgáló vagyon: 1300 hrsz 1089 m2 ingatlan A épület 162 m2 B épület 58 m2 1023 hrsz ingatlan (2 helyiség) Az épület igénybevett része 40 m2 1027/1 hrsz ingatlan Az épület igénybevett része 140 m2 Tulajdonos: Vagyon feletti rendelkezési jog: Felvehető maximális gyermeklétszám: Tagozat megnevezése: Oktatás munkarendje: Fóti Római Katolikus Egyházközség 2151 Fót, Vörösmarty u. 2. Tartós használat 95 fő Óvodai nevelés Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése A nevelés rendje Csoportok száma: Négy (4) Az intézmény jogállása: Gazdálkodás jogköre: Az óvoda vezetője: Önálló jogi személy Önállóan gazdálkodó egység Felelős a szakszerű és törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért, dönt az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, melyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt, jogkörét esetenként átruházhatja A fenntartó Ordinárius meghatározott időtartamra bízza meg a vezetői feladatok ellátásával. Önálló jogok gyakorlója 6

Tevékenységi körök (TEÁOR): 8510 Iskolai előkészítő oktatás A gyermekek integrációs felkészítése a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából, az esélyt teremtő óvodai nevelés jegyében Sajátos nevelési igényű pedagógiai ellátás a különleges gondozást igénylő gyermekek óvodai nevelése, fejlesztő felkészítés keretében. 5629 Egyéb vendéglátás (Munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés) 8110 Építményüzemeltetés (intézményi vagyon működtetése) 9491 Egyházi tevékenység (Vallásos neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása) Vállalkozási tevékenység: Nem folytat A 1922/2005. (augusztus 29.) iktatószám alatt jóváhagyott Módosított Alapító Okirat helyébe lép a./2008. sz. Alapító Okirat. Vác, 2008. június.. Dr Beer Miklós váci megyéspüspök Készült (4) példányban, kapják: Jegyző Püspökség Intézmény EKIF Irattár 7

1. BEVEZETŐ GONDOLATOK Ha a jövő évről akarsz gondoskodni vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz ültess fát, Ha terved egy életre szól embert nevelj! (Kínai bölcs mondás) Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek sajátos, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. Az óvodai nevelés gyermekközpontú. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. A katolikus óvoda egész napja: a játék, a munka, a tanulás egy sajátos jellegű világszemlélettel történik. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, - amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik - s a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. A tanulási folyamaton belül az anyanyelvi nevelést, a verset, mesét, a rajzolást, mintázást, kézimunkát, az éneket, zenét, énekes játékokat, a külső környezet tevékeny megismerését, a mozgást vallásos légkörünk hatja át. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaikból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őket körülvevő felnőttek (óvónők és dajkák) élete példájából tapasztalják meg Isten szeretetét. 8

1. 1. A katolikus közoktatási intézmények küldetése Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig (Mt 28,19-20) Küldetésünk a társadalom felé Az Egyház Krisztustól kapott parancsa a misszionálás. Az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése alapvető magatartása, lelkisége kell, hogy legyen a Krisztust követő embernek. (Mt 5,11-16) Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie. Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai nevelésnek is. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus intézmények legsajátosabb jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. 1 A misszionálás egyik eszköze a katolikus óvoda, melyben a nevelés, és a tanulás megalapozása folyik. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi óvoda a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. (Az ember számára megfelelő erkölcsi nevelés szükséges, amelyre azután ráépülhet a hit.) A családokkal való kapcsolattartás folyamán a katolikus óvoda remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért óvodánk nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartjuk saját vallási szokásaikat. Az egyházközségnek és az óvodának van egy közös alapítványa is: Docete et educate! Jelentése: Tanítsatok és neveljetek! Társadalmunkban a tanítás, nevelés, a kultúra, mostoha körülmények között van. Sajnálatos, hogy az ember legalapvetőbb szellemi, lelki, erkölcsi igényeinek kielégítése oly nagymértékben függ az anyagiaktól, hogy bizonyos esetekben nehézzé, vagy egyenesen lehetetlenné válik. Az ember alapvetően közösségi lény. Kapcsolataiban és kapcsolataiból él. A közösségi élet kialakításához, de folyamatos működtetéséhez is a mai időkben komoly pénzekre van szükség. Növendékeink jórészt nagy létszámú családok gyermekei. Ezen családok egyéni, közösségi életének megsegítésére és a fent említett célok megvalósítására hoztuk létre alapítványunkat. Az alapítvány közhasznú. Konkrét célja az óvoda működésének segítése, az egyházközség és az óvoda ifjúságnevelő, kulturális tevékenységének előmozdítása (dologi kiadások, ifjúsági táborok, családi kirándulások, családok nyaraltatása, céljainkat segítő kiadványok megjelentetése). Alapítványunk alkalmas az 1%-ok fogadására. 1 Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14. 9

Küldetésünk a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus óvoda szerepe egyre nagyobb. A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében. 2 A katolikus iskolában (óvodában) a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek, az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. 3 Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus óvoda is pedagógusfüggő. Céljait csak akkor érheti el, ha az óvodapedagógusokat sőt a technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat. Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. Van, kell, hogy legyen katolikus pedagógia is! A katolikus óvoda messzire sugárzó otthona a benne megvalósuló keresztény életnek, amelyet minél több család számára szeretnénk vonzóvá tenni. Mély meggyőződésünk, hogy a gyermek Isten ránkbízott ajándéka, szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizáló és pasztorációs munkája kell talán, hogy ezt a kincset a szülők számára fokozatosan föltárja. Éppen ezért itt olyan dolgozókra van szükség, akiknek mindennapi életük tesz tanúságot hitük mellett. Küldetésünk a gyermek felé A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósulásában segíteni. A katolikus óvoda egész napja egy sajátos jellegű világszemlélettel történik. - Hitünk szerint mi mindig eggyel többen vagyunk: köztünk van Krisztus. A katolikus óvoda éppen olyan gyermekintézmény, mint az állami fönntartásúak, azonban szemléletében, életrendjében arra törekszik, hogy növendékeiben megalapozza a krisztusi értékrendet, s azon belül a katolikus életformát. Mindennapos lelki beszélgetéseink alkalmával a gyermekekben alakítjuk a hit elfogadásának képességét. Ebbe építünk be erkölcsi beszélgetéseket is, melyeken örökérvényű igazságokat dolgozunk fel a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. (szeretet, segítés, igazmondás, bocsánatkérés, vigasztalás...) Az egészségesen fejlődő gyermek a katolikus óvodában eléri az óvodáskor végére az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Minden pedagógus figyel a tehetségre utaló jelekre, és képességeinek megfelelően foglalkoztatja az ilyen gyermekeket. A felzárkóztatásra is nagy hangsúlyt fektet. Küldetésünk, hogy a Gondviselés Óvodából kikerülő gyermekek a mennyei Atya szeretetét érző és élvező, a társak és a világ felé nyitott, kreatív, testileg-lelkileg egészséges emberré váljanak. 2 Egyházi Törvénykönyv (C.I.C.796.1.kánon) 3 Egyházi Törvénykönyv (C.I.C.803.2.kánon) 10

1. 2. Az Egyház nevelésre irányuló alapelvei Az Egyház az emberek üdvösségének szolgálatára irányuló küldetésének megvalósítása során főként azokkal az eszközökkel él, amelyeket maga Jézus Krisztus bízott rá, de felhasználja azokat az eszközöket is, amelyek különböző korokban és különféle kultúrákban alkalmasak arra, hogy természetfölötti céljához közelebb segítsék, és előmozdítsák az emberi személy kibontakozását. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására. 4 A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: Az Egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét, és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak. 5 A katolikus óvoda, iskola része az Egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az Egyház a katolikus óvoda, iskola által, mely felkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet. Amikor a katolikus nevelésről szólunk Jézus által adott küldetésről van szó szükséges megfontolni: A Szentírás tanítását, belőle Jézus nevelői és tanítói magatartását, az apostoli küldetést, Az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit, A zsinati dokumentumokat, pápai megnyilatkozásokat. 1. 3. A Gondviselés Óvoda helyi nevelési programjának elkészítésekor figyelembe vettük az: Óvodai nevelés országos alapprogramját, Egyházi Törvénykönyv ide vonatkozó részeit, Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit, Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. 4 Egyházi Törvénykönyv (C.I.C. 794-795. kánon) 5 II. Vatikáni Zsinat Gravissimum Educationis Momentum (G.E. 3.) 11

2. ISTEN GYERMEKEI, KATOLIKUS ÓVODAKÉP 2. 1. Gyermekkép A katolikus óvoda a katolikus nevelési rendszer szerves része. A katolikus óvodai nevelésben a hit felébresztése, és a gyermekek életkorához mért fejlesztése a legfőbb cél. Célja továbbá a három-hat-hét-nyolc éves gyermekekben a minket szerető Isten képének kibontakoztatása a keresztény pedagógus példája nyomán, valamint harmonikus, kreatív, embertársaikkal szemben felelősségteljes személyiséggé formálni őket, illetve ennek alapjait megvetni. Az óvodai nevelőmunkának az alábbi feladatokat kell megvalósítania: Vallásos életre nevelés, Egészséges életmód alakítása, Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, Értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása. 1. Vallásos életre nevelés Katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása. Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben. A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba. A keresztény hitélet megtapasztalása az óvodai élet során (keresztény erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség...). A teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem). 2. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. A megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása. Ismerjék föl a legalapvetőbb testi szükségleteiket és maguk is járuljanak hozzá kielégítésükhöz. Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Szívesen tartózkodjanak és tevékenykedjenek a szabadban. Legyenek egészségesek, edzettek. 3. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Legyen jelen a mindennapokban a gyermek fejlődését elősegítő szeretet. A közösségi, szociális fejlődésük eredményeképpen az óvodai nevelés tegye vonzóvá az óvodai közösséget. Segítse elő, hogy kialakuljanak a derűs, nyugodt, tevékeny óvodai élethez szükséges szokások. Járuljon hozzá az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség igényének kialakításához, (barátkozás, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés stb.) a közös 12

élményekre építve az erkölcsi tulajdonságok fejlődéséhez. (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) Alapozza meg a rácsodálkozás képességét (természet, emberi környezet) - tisztelje, becsülje azt. Alapozza meg a feladattudat, feladattartás, az önállóság és a szociálisan elfogadható önérvényesítés képességét. 4. Értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása Az óvodai értelmi nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Az óvoda a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosít a gyermekeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről. Feladataink: 1. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, 2. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése, 3. Az egyéni képességeknek megfelelő fejlesztés: a. tehetséggondozás, b. felzárkóztatás. 2. 2. Katolikus óvodakép Történeti áttekintés A katolikus óvoda a katolikus közoktatási rendszer legalsó láncszeme. Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Fót megközelítőleg tizennyolcezer lakosú város. Várossá nyilvánítása 2004. július 1- én történt. A lakosság száma évente közel száz fővel növekszik. Agglomerációs körzetként sok a betelepülő fiatal család, és a gyermekek létszáma is magas. Létszámuk további növekedését jelentheti a lakóparkok épülése. A gazdasági átalakulás következtében nagy a munkanélküliség, szembetűnő az életszínvonalbeli különbség. A településen jelenleg öt óvoda működik. Az iskolák között alapítványi iskolaként 1991 óta Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium is fogadja a diákokat. A Fóti Római Katolikus Egyházközség kezdeményezésére és szülői igény alapján 1994. szeptember 6-án nyitotta meg kapuit a Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodája, amelyben 2008. szeptembertől négy csoportban kilencvenöt férőhelyet tudunk biztosítani a gyermekek számára. A környéken még Mogyoródon, Gödöllőn és Vácon működik katolikus óvoda. Óvodánkba a környező településekről is járnak gyerekek. Miért tartjuk fontosnak, hogy a gyermekek katolikus intézményben nevelkedhessenek? Egyházközségünkben egyre több fiatal család jelenik meg, akik vallásosan nevelkedtek, illetve felnőttként lettek hívő emberré, és szeretnék, ha gyermekeik is ilyen szellemben nevelődnének. Legalább annyira fontosnak tartjuk azoknak a gyermekeknek a nevelését is, amely családok útkeresők, illetve szimpatizálnak az óvodánkban folyó nevelőoktató munkával. Hisszük és valljuk, hogy a családokkal való kapcsolattartásunkkal egyre több embert segíthetünk az igaz értékek fölismerése, megtalálása felé. 13

Éppen ezért nyitottak vagyunk mindazon családok számára, akik elfogadják óvodánk katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező gyermekeinknél tiszteletben tartjuk saját vallási szokásaikat. Óvodaarculat A Gondviselés Óvoda nevének megválasztásánál két szempont vezetett minket: A krisztusi tanítás lényege az az örömhír, hogy Isten szeret, és gondviselő mennyei Atyánk. Ez az istenkép meghatározza az óvoda alapítóinak és dolgozóinak életszemléletét. Úgy gondoljuk, hogy az ember életének alakulása nagymértékben függ attól az istenképtől, ami gyermekkorától rajzolódik ki benne. Fontosnak érezzük, hogy növendékeinkben a gondviselő mennyei Atya képe alakuljon ki. Szeretnénk, hogy ez határozza meg a mi óvodánk légkörét és ez egyben nevelési célunk is. A gyermekek nevelése a bennük lévő lehetőségek, értékek folyamatos kibontakoztatása, hogy olyanná váljanak, amilyenné Isten öröktől fogva elképzelte őket. A gondviselő mennyei Atyától tanult szeretettel, személyes bánásmóddal figyelünk a ránk bízott gyermekekre. Szeretnénk nekik továbbadni azokat az értékeket, amelyek meghatározzák, és boldoggá teszik a mi életünket. Ezt fejezi ki az óvoda emblémája: a tenyérbe hajló gyermekfej, illetve a biztonságot és védelmet nyújtó kéz. Óvodánk egyenruháját (emblémával ellátott mellény) ünnepi alkalmakkor öltjük magunkra. Ezen kívül minden gyermeknek van óvodai jelvénye, amit mindig viselhet. Az egyenruha és a jelvény viselésével az összetartozás élményét szeretnénk elmélyíteni óvodásainkban. Az óvodai nevelésben alapelv - Engedjétek hozzám a gyermekeket! (Lk 18,16 b) mondta Jézus az őt hallgató embereknek. A gyermekek nevelése örök életre szóló feladat a család számára. Fontos, hogy lehetőségük legyen olyan intézményt választani gyermeküknek, amely elképzelésük szerint segíti őket a nevelésben. A Gondviselés óvodában felvállaljuk, hogy megalapozzuk a katolikus hitet, és a vallásos élet felé irányítjuk őket. Valljuk, hogy óvodánk vezetője Jézus, Aki segít minket ebben a munkában. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. A gyermekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Képviseld a legjobbat bátran, de a mód, ahogy képviseled, szelíd legyen! - Ezt tartjuk a legfontosabbnak nevelő - oktató munkánk során. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvoda funkciói Óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció, valamint a hit felébresztése, és a gyermekek életkorához mért fejlesztése. Mindezek célja az óvodába járó gyermekek kiegyensúlyozott életének biztosítása. 14

3. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 3. 1. Személyi feltételek A Gondviselés Óvoda a Váci Egyházmegyei Hatóság fenntartásában működik. A helyi plébános feladata, hogy felügyelje és segítse az óvoda katolikus keresztény lelkiségének jelenlétét. A törvényi előírásnak megfelelően nyolc óvodapedagógus és hat technikai alkalmazott végzi a munkát. Ehhez járul egy gazdasági vezető. A Fóti Nevelési Tanácsadóból logopédus és fejlesztő pedagógus jár az óvodába. A gyermekorvosi, fogorvosi és a védőnői ellátás biztosított. 15

3. 2. Tárgyi feltételek Területei Tárgyi feltételek: Játékkészlet: Mozgásfejlesztő eszközök: Könyvtár: (szakmai, gyermek) Felnőttek munkafeltételei: Udvar állapota: Egészségvédelem: Folyamatos karbantartásra, állagmegóvásra szorul A meglévő játékaink folyamatos karbantartásra szorulnak értelmi képességet és kreativitást fejlesztő játékok szakmai kiadványok csatorna karbantartása, játékeszközök karbantartása, játék közlekedési eszközök konvektorok átvizsgálása, Hiánypótlás, szükségletek Óvodabővítés: Tornaszoba (szerződéssel az Ökumenikus iskolában) Átalakítást igényel: melegítő konyha öltöző, felnőtt és gyermek mosdó összekötő folyosó 1 db fogápoló felszerelés-tartó polc 1 db mosott ruha tároló ábrázoló tevékenységet fejlesztő játékok munka jellegű tevékenységek eszközei bordásfal 3db könyvszekrény fax, üzenetrögzítő, ételt melegen tartó pult udvari játékeszközök fektető, gyermektakaró, ágyneműhuzat, lepedő 16

3.3 Az óvodai élet megszervezése 17

Gyermekeinket meghitt, családias légkörben szeretnénk nevelni, így a napirendünket is ennek megfelelően alakítottuk ki. Az óvoda 6:30 órától 17 óráig fogadja a gyerekeket. AZ ÓVODAI CSOPORTOK NAPIRENDJE Időtartam Tevékenység 6:30 12:00 Játék, szabadidős tevékenység a csoportszobában, vagy a szabadban Vallásos életre nevelés, a gyertyagyújtás, elcsendesedés feltételeinek megteremtése Mindennapos frissítő torna, vagy kötelező testnevelés (épületben, vagy a szabadban) Tervszerű kötött, vagy tervszerű kötetlen tevékenységek (az óvodapedagógusok döntése alapján meghatározott időpontban tisztálkodás, előkészület a tízóraihoz, tízóraizás) Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek, fejlesztés Környezetünkben megélt élmények, tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése Vers, mese Ének-zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Részképességek fejlesztése egyéni formában Tisztálkodás, öltözködés Külső világ élményei, megfigyelések Valamennyi olyan tevékenység, amelyet igényel a gyermek 12:00 15:00 Öltözködés, tisztálkodás, ebéd előtti előkészületek Étkezési ima, ebédelés Testápolás, a terem előkészítése a délutáni pihenéshez Pihenés előtti beszélgetés, lelki percek, mesélés, éneklés Pihenés egyéni szükségletnek megfelelően 15:00 17:00 Folyamatos ébredés, frissítő torna, testápolás, uzsonnázás Játék a teremben, vagy a szabadban, az évszaktól, időjárástól függően, a szülők érkezéséig 18

A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI FORMÁJA, ÉS MAXIMÁLIS IDŐTARTAMUK HETENKÉNT 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7-8 évesek Tevékenységek szervezése a nevelési év folyamán november 1 május 31. október 1 május 31. szeptember 15 május 31. Kötetlen tevékenységek Vers, mese (1-2) Vers, mese (2) Vers, mese (2-3) Külső világ tevékeny megismerése (1) Rajzolás, mintázás, kézimunka (1) Ének-zene, énekes játék (1) Kötött tevékenység Napi lelki nevelés 5 perc Napi lelki nevelés 7 perc Mozgás (1) Mozgás (1) Mozgás (2) Napi frissítő torna Napi frissítő torna 2x 7-10 perc 2x 10 perc Napi lelki nevelés 10-12 perc Napi frissítő torna 2x 10 perc Kötetlen, vagy kötött tevékenység Külső világ tevékeny megismerése (1-2) Rajzolás, mintázás, kézimunka (1) Ének-zene, énekes játék (1) Külső világ tevékeny megismerése (1-2) Rajzolás, mintázás, kézimunka (1-2) Ének-zene, énekes játék (1-2) Időtartam év végére 10 15 perc 20 25 perc 30 35 perc Tevékenységek formái: Egyéni, mikrocsoportos, a témakörnek és a fejlesztésnek megfelelően. Frontális a mozgás, és az óvodapedagógusok megítélése alapján más tevékenység is. A jelentkezőket figyelembe véve vegyes életkorú csoportok indítása is lehetséges. 19

A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI FORMÁJA JÚNIUS 1 AUGUSZTUS 31. Életkor és fejlettség szerint Kötött Kötetlen Tevékenységek formái 3-4-5-6-7-8 évesek Vallásos életre nevelés Mozgás, mozgásos játékok (mindennapos testnevelés) a gyermekek által ismert mozgásanyagra alapozva A többi tevékenység szervezését a gyermekek érdeklődéséhez, és a napi időkerethez igazítjuk. Az óvodapedagógus feladata a feltételek megteremtésével a szabad választási lehetőségek motiválása. A gyermekek tevékenységeik során megszerzett ismereteiket spontán érdeklődésük alapján gyakorolhatják, gazdagíthatják. Egyéni, mikrocsoportos a témakörnek és a fejlesztésnek megfelelően. Frontális a mozgás, és az óvodapedagógus megítélése alapján más tevékenység is 20

HETIREND Szeptember 1-től május 31-ig Kötött tevékenység Kötött vagy kötetlen tevékenység (szabadon választható tevékenység) Tevékenység megnevezése Tevékenység ideje Tevékenység megnevezése Tevékenység ideje Hitre nevelés Mozgásos játékok A hét meghatározott napján Heti egyegy alkalom Játék Munka jellegű tevékenységek A hét minden napján Mindennapi testnevelés Azokon a napokon, amikor nincs mozgástevékenység Vers, mese Ének, zene énekes játék Külső világ tevékeny megismerése, Környezet formai, mennyiségi, térbeli viszonyai Rajzolás, mintázás, kézimunka A gyermekek spontán érdeklődése alapján, gyermek vagy az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok megbeszélése szerint 21

HETIREND Június 1-től Augusztus 31-ig Kötött tevékenység Kötött vagy kötetlen tevékenység Szabadon választható tevékenység Tevékenység megnevezése Tevékenység ideje Tevékenység megnevezése Tevékenység ideje Hitre nevelés Mozgás, mozgásos játékok A hét minden napján Játék Vers, mese Ének-zene énekes játék A külső világ tevékeny megismerése Rajzolás-mintázáskézimunka munka jellegű tevékenység Nincs meghatározott napja A gyermekek spontán érdeklődése alapján gyermek vagy óvodapedagógus kezdeményezésére 4. A KATOLIKUS ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI 4. 1. Az óvodai nevelés és fejlesztés az anyanyelvi nevelés tükrében Az ember társas lény. Ahhoz, hogy kommunikálni tudjunk egymással, beszédre van szükség. Minden egészségesen született ember magával hozza a beszéd, a nyelv elsajátításának képességét, de beszélni mindenkinek meg kell tanulnia. Ha valaki életének első néhány esztendejében nem tanul meg beszélni, ezt a hiányt később nehezen tudja pótolni. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda mindennapi életét, a gyermekek minden megnyilatkozását, a felnőttek és a gyermekek kapcsolatát. Anyanyelvi nevelésünk célja a beszédkedv felkeltése, a szókincs bővítése és a sajátos nyelvi formák elsajátíttatása. Óvodánkban nincs idegen-nyelv oktatás. A kisgyermekek életkori sajátosságaikból adódóan elsősorban a metakommunikációra figyelnek, csak később, a beszéd és a gondolkodás fejlődésével párhuzamosan alakul ki a verbális közlés tartalmára való figyelés képessége. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyerekek közötti kapcsolatteremtést. Bővítse szókincsüket, adjon példát arra, hogyan lehet beszédüket gesztusokkal, arckifejezésekkel, testtartásokkal színesebbé, gazdagabbá tenni. 22

A gyermekek kommunikációs képessége nagymértékben függ a családi szocializációtól. Már a beszoktatás ideje alatt fölmérjük, hogy szervi problémák nem gátoljáke a beszédmegértést és a beszéd fejlődésének lehetőségét? (Öröklés, beszéd- és hallásszervek zavarai, agyi sérülés, értelmi fogyatékosság.) Ilyen esetekben a gyermekeket szakemberhez irányítjuk, és visszajelzésként bekérjük a szakvéleményt. Ha szükséges, speciális intézménybe irányítjuk őket. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan óvodás korra tevődik a Miért? korszak, ami a gyermekeknél a környezetben való eligazodásban fontos szerepet tölt be. A feltett kérdéseket mindig meghallgatjuk, és a gyermekek értelmi szintjének megfelelő egyszerű magyarázatokkal szolgálunk. (Az óvónő azzal fejezi ki érdeklődősét, figyelmét a gyermekek iránt, hogy ha szükségét látja lehajol hozzájuk, és szemtől-szembe figyel kérdéseikre, illetve válaszol nekik.) Óvodánkban lehetőség van arra, hogy a beszédhibás gyermekek logopédiai foglalkozásokon vegyenek részt, mi pedig az anyanyelvi játékokon keresztül is fejlesztjük őket. A gyermekek beszédstílusában felmerülő problémákat (szórendiség, ragok helytelen alkalmazása) minden esetben csak pozitív példaadással javítjuk, így törekszünk a sajátos nyelvi formák elsajátítására, kialakítására. Egyéni anyanyelvi nevelés Játékos beszédindítás Elemi kommunikáció megindítása Hangdifferenciálások Szókincs fejlesztése Helyes ejtésre szoktatás A családon belüli kommunikáció irányítása, és pedagógiai támogatása Beszéd és mozgás koordinálása A következetes, folyamatos munka eredményeképpen elérjük, hogy az óvodáskor végére a gyermekek képesek egymásra figyelni, egymás mondanivalóját végighallgatni. Kialakul a beszédfegyelmük. A logopédus célja és feladata (sajátos nevelési igényű gyermekeknél) A beszéd, amely úgynevezett vivő-funkció a kisgyermekkorban, befolyásolja az intellektuális funkciók, a gondolkodás, az emlékezet, a figyelem fejlődését és a szocializációs folyamatok alakulását. Cél a beszédhibás, diszlexia-prevencióra járó, részképességgyenge gyermekek minél korábbi szűrése, fejlesztése, iskolára előkészítése, valamint a társuló tanulás-és viselkedészavarok prevenciója. Gyenge verbális és/vagy vizuális emlékezetük, rossz hallási diszkriminációs képességük korrekciója. A beszédmozgások ügyesítése, tiszta artikuláció kialakítása, valamint a prevenciós zavarként társuló alakfelismerési zavar, térbeli tájékozódási zavar és az analizáló-szintetizáló képesség zavarának korrekciója. Feladat: A beszéd szintje, a beszédhang (alapzönge) minősége, a beszéd ritmusa, szókincsvizsgálat, a beszédhangok ejtése különböző hangkapcsolatokban, a spontán kommunikáció állapota A helyes ejtés anatómiai és érzékszervi feltételeinek rendezése A helyes hangzóejtés képzési elemeinek megértetése A beszédhangok időtartamának differenciálása a hosszú-rövid ejtés érzékeltetése, a rés- és zárhangok különbsége A természetes ritmusú beszédhez közelítés 23

Réshangok kialakítása és automatizálása r hang előgyakorlatai, kialakítása Zárhangok kialakítása és automatizálása A logopédus év elején felméri a gyermekek beszédszintjét, és ennek megfelelően osztja be őket a logopédiai foglalkozásokra. Heti rendszerességgel fejleszti a kiválasztott gyermekeket a helyes hangképzés kialakulásáig. Elsősorban az iskolába menő gyermekekkel foglalkozik, súlyos beszédhiba meglétekor a fiatalabb gyermekekkel is. 4. 2. Vallásos életre nevelés Katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség stb. A katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, szentek tisztelete. A teremtett világra való rácsodálkozás képességének alakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, felelősség stb.) 4. 3. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása (erkölcsi nevelés, közösségi és egyéni nevelés, családi nevelés, keresztény erények) A teremtő Isten segítségének megélése A gyermeki jellem alakítása Kortárs gyermekcsoportok értékeinek észrevétele Türelem, szolidaritás, igazságosság formálása Érzelmek megjelenítésének formái Szeretet, féltés, félelem kifejezése Önfegyelem, fegyelem, udvariasság elsajátítása Szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása Szerepazonosulások megélése Hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása Egyházi ünnepek megélése 4. 4. Egészséges életmód alakítása Ép testben ép lélek (A gyermek testi egészségének erősítése, komfortérzetének megteremtése) A kereszténység nagyra értékeli az emberi testet. A katolikus nevelés az egész embert szolgálja, egész -ségre irányul. Egész életet csak úgy élhetünk, ha testünket a szellemi és erkölcsi értékek szolgálatába állítjuk. Az emberek egészségi állapotát jelentősen befolyásolja életmódjuk. Óvodáskorban az egészség szomatikus, pszichikus, és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az életritmus, a táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés és alvás megszervezésével, az ezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel és az ezeken alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot gyermekeink számára. Az egészségnevelés területén fontosnak tartjuk a prevenciót. Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk. Így az óvodai 24

napirendben rugalmas időkeretet biztosítunk, amelyben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek. Ezek segítik a gyermekeket eligazodni az időben, szabályozzák tevékenységeiket, ritmust adnak napjuknak és mindezek kihatnak életfolyamataikra is. A mindenkori napirendet a csoportnaplók tartalmazzák. Az óvodáskor végére szeretnénk elültetni gyermekeinkben az egészséges életmód csíráit. Olyan igényt megalapozni bennük, melyek később befolyásolják életmódjuk kialakítását. (A teremtett világra való rácsodálkozás, köszönet, hála, a természet szeretete és védelme.) Élmények biztosításával a kirándulás, a mozgás iránti igény felébresztésére törekszünk. Az egészséges életmód alakítása az óvodában 3 nagy területet ölel fel: testi nevelés, gondozás, mozgás. Testi nevelés Testi nevelésen értjük mindazokat a tervszerű ráhatásokat, amelyek a szervezet megóvására, a testi szükségletek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás), és a természetes mozgásigény kielégítésére, a gyermekek egészséges fejlődésére, testi képességük kibontakoztatására irányulnak. A testi nevelés magába foglalja szervezetük védelmét, edzését is. A testi nevelés feladata a szervezet egészséges fejlődésének biztosítása, a sokféle mozgástevékenységben a mozgáskészségek kialakítása. Testi nevelésünk alapja a meghitt, bensőséges hangulatú, szerető, elfogadó pedagógusi magatartás, amivel minden dolgozónak tudatosan azonosulnia kell. A gyermekekkel való valamennyi tevékenység során tájékozódunk testi, lelki, szellemi állapotukról. Alakítjuk náluk a szokásrendet, aminek következtében egyre önállóbbakká válnak. A tevékenységekben kellő biztonságot szerezve, a felnőttek példája nyomán kialakul bennük a társaikat segítő mentalitás. A testi nevelésben helye van a természetnek is, hiszen a gyermekek az évszakok változásain keresztül is sok lehetőséget kapnak testi erejük, mozgásbiztonságuk fejlesztésére. A szabadban végzett mozgások (kerti munkák: söprés, ásás, gereblyézés..., játékos mozgások: futások, mászások...) hatással vannak értelmi fejlődésükre is. Célunk, hogy egészséges, edzett, harmonikus mozgású embereket neveljünk. Gondozás A gondozás (étkezés, testápolás, öltözködés) az óvodai élet egészét átszövi, hiszen a gyermek jó közérzete befolyásolja az összes óvodai tevékenységét. Óvodába lépéskor a gyermekek különböző fejlettségi fokon vannak, és e téren is eltérő ütemben fejlődnek. Célunk, hogy a gyermekek önmagukhoz viszonyítva eljussanak az önállóság minél magasabb szintjére. Ennek érdekében elsődleges feladatunk, hogy bensőséges gyermekfelnőtt (szülő, óvodapedagógus, dajka) kapcsolatot alakítsunk ki. Szavaink, tekintetünk, hangsúlyunk, mozdulataink, gesztusaink gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítsenek. A felnőtt mintát ad. Tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodás kor végére szükségletté válhat. Ezért a gondozási tevékenységeknél is fontos, hogy ismerjük a gyermekek otthoni szokásait. Az étkeztetést magunk, ill. a községünkben működő központi konyháról látjuk el. Az étkezés megszervezése, és kulturált lebonyolítása fontos gondozási feladat. Ennek mozzanatai az ízlésesen megterített asztal, a kulturált étkezési szokások kialakítása (pl. étkezés előtti és utáni imádság, halk beszélgetés, az evőeszközök, a szalvéta helyes használata stb.), valamint 25

az új ízekkel való ismerkedés. Annak érdekében, hogy minél változatosabban táplálkozzanak óvodásaink, a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk az óvodai étrendről. A vitamindús, egészséges táplálkozás fontosságát hangsúlyozva a szülők igénye szerint az ide vonatkozó előírásokat betartva hetente gyümölcsnapot tartunk. A gyermekek szokásainak és igényeinek megfelelően a nap folyamán bármikor lehetőség van ivóvíz fogyasztására. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Ez magában foglalja a kézmosás, a WC-használat, a fogápolás, a fésülködés és az orrfújás helyes technikájának megismertetését és elsajátíttatását. Mindezekhez elegendő időt biztosítunk a gyermekek számára, hogy mindegyikük nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes, intim légkörben, saját tempójának megfelelően végezhesse ezeket. Beszélgetünk a szülőkkel a rendszeres székletürítés fontosságáról, a helyes bioritmus kialakításáról. (rendszeresen, lehetőleg mindig ugyanabban az időben, otthon történjék). Az alvásszükséglet kielégítésének egy része az óvodára hárul - amely igény egyénenként változik. Fontos a pihenéshez szükséges friss levegő, nyugodt légkör, bensőséges hangulat (mese, vagy halk zene) biztosítása! A több alvást igénylő gyermekek élhetnek a továbbalvás lehetőségével. Az öltözködés testük védelmét szolgálja, egyben alakítja a gyermekek ízlését és önállóságát is. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy óvodakezdéskor a gyermekek többnyire önállótlanok, mert különböző okok miatt a szülők elvégzik helyettük ezt a tevékenységet (időhiány, kényelem, tapasztalatlanság). Meggyőződésünk, hogy amit a gyermek meg tud tenni, azt kérhetjük is tőle. A gyermekek tevékenység közben szereznek tapasztalatokat, válnak egyre önállóbbá és érik el a megfelelő készségszintet, ezért igyekszünk rávezetni a szülőket, hogy egyre kevesebbet és később csak szükség esetén segítsenek ezen a területen. Kialakult szokás óvodánkban, hogy a gyermekek részére váltóruhát és váltócipőt kérünk. Korunk népbetegsége a lúdtalp, a bokasüllyedés. A megelőzés céljából próbálunk hatni, hogy a szülők kemény kéreggel és sarokkal ellátott lábbelit vásároljanak gyermekeik részére. Figyelünk arra is, hogy testnevelés foglalkozásokon váltóruha (tornaruha) álljon a gyermekek rendelkezésére, ezzel is alakítjuk higiéniai szokásaikat. Mozgás A három hét-nyolc éves gyermekek mozgásigénye rendkívül nagy. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információkat környezetükről. Mozgásigényük kielégítését és fejlesztését a szervezett mozgás, és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek szolgálják, melyeket a gyermekek részben szabadon választanak, részben a pedagógus kezdeményezi, szervezi azokat. A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi- lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Célunk, hogy az óvodáskor végére megszerettessük velük a mozgást és az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig minden területen elősegítsük fejlődésüket. A mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. A gyermekek udvari és csoportszobai tevékenységébe természetes módon építjük be a mozgásfejlesztő feladatainkat: A mozgás megszerettetése, a mozgáskedv megőrzése A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészségek alakítása A testi képességek, a fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs) 26

Értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése Óvodánkban biztosítjuk a feltételeket az egészséges fejlődéshez: A játszóterületek kialakításánál fontos szempont a biztonság, a tisztaság, a jó levegő. Az udvari játszóterületek elosztásánál figyelembe vesszük a gyermekek mozgásának alakulását. Törekszünk arra, hogy a gyermekcsoportok az időjárás alakulása szerint minél többet tartózkodjanak a szabadban, a napi levegőzés időtartama minimum egy óra legyen. Szokássá vált, hogy a délelőtti levegőzéseket mozgásos játékkal fejezzük be (fogó, futó, körjáték). Eső esetén a babaházban tevékenykedhetnek a gyerekek. Kérjük a szülőket az időjárásnak megfelelő, réteges, kényelmes öltözék biztosítására. Kihasználjuk a levegő, a víz, a napfény együttes hatását a gyermekek testi edzettségének érdekében. Az időjárástól függően a mozgásokat, testnevelést a szabadban végezzük. A szabadban töltött idő alatt óvjuk őket a nyári napsütés káros hatásától. A nyári időszakban biztosítjuk a vízfürdőzést a gyermekek számára. A nagyobb gyermekek hosszabb sétákon, kirándulásokon vesznek részt a szülők támogatásával. A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magában foglalja a személyi, tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak rendszeres ellenőrzését. Tevékenység közben önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük őket. (konfliktuskezelés, tolerancia) A szülőket bevonva évente mozgásos sportjátékokat (gyermeknap), családi kirándulásokat szervezünk. Az óvodapedagógus példaadó mozgása motiválóan hat a gyermekek egész személyiségére. A gyermekek átveszik mozdulatait, annak játékosságát, erőfeszítéseit, A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. 4. 5. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése (Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja) Az óvodánkba járó gyermekek többsége nagycsaládból érkezik. A családok különféle anyagi háttérrel rendelkeznek. Növendékeink között állami gondozásban élő gyermekek is vannak. Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás: A csoport felkészítése a kapcsolatfelvételre és a kapcsolattartásra Kapcsolatfelvétel motiválása játékkal Kapcsolattartás megbízásokon keresztül Az érdeklődés fenntartása, kifejezése Az életkori és egyéni sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével a potenciális tanulási zavarok megelőzése, kiszűrése és korrekciója Verbális kapcsolatfelvétel: Köszönés, elköszönés Üdvözlés, hívás, meghívás Érdeklődés gyermek-gyermek, és gyermek-felnőtt viszonylatban A csodálat, az elismerés, a kölcsönös öröm és jóérzés nyelvi formáinak alkalmazása A szomorúság, a bánat, az együttérzés nyelvi formáinak alkalmazása 27

Konfliktus-megoldó technikák: Konfliktusok, veszekedések megoldási kísérletei, kilépés a konfliktusból Az arckifejezés, a gesztusok lágyítása, érintés, testkontaktus Megfelelő hangerő, hangnem A túlzó gesztusok és indulatszavak kerülése Felelősségvállalás Bocsánatkérés Békítés 4. 6. Értelmi nevelés, differenciált fejlesztés megvalósítása (Az ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítása a gyermek tanulásában egyéni fejlődési ütemének megfelelően) Kognitív képességek: Vizuális észlelés, alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín, részegész viszony) Téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok) Keresztcsatornák fejlődése, dolgok eredete Észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása Feladatmegoldó képesség Gondolkodási műveletek (következtetés, konkretizálás, általánosítás, összehasonlítás, azonosság-különbség) Verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelme Kommunikációs képességek: Beszédhallás, beszédértés, szóbeli reprodukció, beszédfelfogás, tiszta beszéd Hangok ejtése, szókincs Mondatszerkesztés Értelmes, folyamatos, összefüggő beszéd A gyermek észlelési képessége fejlettségének figyelembe vételével. 5. TEVÉKENYSÉGFORMÁK Az óvodai élet tevékenységformáinak tervezésekor meg kell, hogy jelenjen: cél ami minden esetben tartalmazza: feladat módszer eszköz szervezeti keret, forma 5. 1. Vallásos életre nevelés A hit Isten ajándéka, a Szentlélek megvilágosítása bennünk. Fontosnak tartjuk, hogy olyan légkörben nevelődjenek a gyermekek, amely érzelmi biztonságot nyújt. Ebben a szerető, elfogadó légkörben éljék meg az összetartozás élményét, s az iskolába lépés idején fogékonyak legyenek a hit befogadására, illetve továbbélésére. 28

Az óvodának missziós feladatai is vannak. Szükségesnek tartjuk a családok bekapcsolását az egyházközség vérkeringésébe. Valljuk, hogy a közös imádság, a közös munka és a közös szórakozás megtartó erejű. A vallásos nevelés átszövi az óvodai élet egészét. Megnyilvánul a köszönési módban, az étkezés előtti-utáni imádságban, a templomlátogatások során, a játékban a délutáni pihenés előtti imában, hazamenetel előtt, de legfőképpen a mindennapos lelki beszélgetések során. Minden csoportszobában kialakítottunk egy lelki sarkot. Ezt a helyet vallásos tartalmú tárgyakkal rendeztük be (feszület, gyertya, Biblia, képek, könyvek). Ebbe a sarokba bárki elvonulhat a nap folyamán. Gyermekeinket arra neveljük, hogy becsüljék meg, és megkülönböztetett figyelemmel kezeljék ezeket a tárgyakat. A mindennapos lelki beszélgetéseket a csoportos óvónők tartják a napirendbe beépítve a tízóraizás előtt (ezek időtartama a korcsoportoknak megfelelően 5-12 perc). A beszélgetések anyagát úgy dolgoztuk ki, hogy egy témával egy hétig foglalkozunk. Az anyagot általában négy napra bontjuk, majd az ötödiken átismételjük a héten hallottakat. Az erre a célra kialakított helyen gyertyát gyújtunk. Ha mindenki elhelyezkedett, közösen énekelünk, elmondjuk a reggeli imát, majd beszélgetni kezdünk. Az év folyamán feldolgozzuk a liturgikus év egyes eseményeit. Foglalkozunk erkölcsi témákkal, és ide tartoznak az aktuális ünnepek, megemlékezések is. Sok játékot, énekes játékot, dalt is beiktatunk a gyermekek életkori sajátosságaira és játékosságára építve. Mondunk kötött imákat, de célunk, hogy eljuttassuk a gyermeket a saját szavukkal való imádkozáshoz. Ezt személyes példamutatással, hosszú folyamat eredményeként kívánjuk elérni. A liturgikus év eseményei A liturgikus év két nagy területe köré csoportosítva, és a gyermekek életkori sajátosságait, valamint fejlettségi szintjét figyelembe véve nagy körültekintéssel választjuk ki azokat a témákat, amelyek feldolgozásra kerülnek. Ezen kívül megismertetjük őket a templommal, annak külsejével, berendezéseivel, a liturgia eszközeivel, és alakítjuk náluk a helyes viselkedés szokásait. A nagyobb ünnepek alkalmával (pl. Karácsony, Gyertyaszentelő, Húsvét, Úrnapja) óvodásainkat családjukkal együtt hívjuk a templomba. A kiscsoportosoknak javasoljuk, a középső csoportosoktól kérjük, a nagycsoportosoktól elvárjuk az ünnepi szentmisén való részvételt. Előre egyeztetett időpontokban (évente 6-8 alkalommal) a középső és nagycsoportos gyermekek az óvodapedagógusok vezetésével, rövid imával, énekkel szolgálnak a szentmisén. A templomban állandó kiállítása van az óvodának, amelyet évente 5-6 alkalommal frissítünk a gyermekek aktuális kézműves munkáiból az ünnepeknek megfelelően. Az ünnepek jelentőségét azzal is fokozzuk, hogy jócselekedetek gyűjtésével tesszük teljesebbé a várakozás idejét. (Pl. nagyböjt idején virágokat gyűjtünk, barkaszemekkel gyarapíthatják a bárány gyapját; Karácsonykor szalmaszálakat gyűjthetnek a jászolba, lisztet a karácsonyi mézeskalácshoz stb.) Rövid imákkal is megismertetjük a gyermekeket. Erkölcsi nevelés Az ember legbensőbb lényét tekintve közösségi. Nagy jelentőségűnek tartjuk a közös élményeket nyújtó tevékenységeket. Olyan óvodai életet biztosítunk, amely segít a gyermekeknek az erkölcsi tulajdonságok megalapozásában, kialakításában. (Együttérzésüket, segítőkészségüket, önzetlenségüket, figyelmességüket; valamint akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladat- és szabálytudatukat fejleszti.) A mindennapos lelki beszélgetések során feldolgozásra kerülnek erkölcsi témák is. Ezeken beszélgetünk a gyermekekkel a szeretetről, egymás megbecsüléséről, a megbocsátásról, vigasztalásról, barátságról. Ezeket a napi tevékenységeink során átéljük, gyakoroljuk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodában 29