,,E KÖNYV RÓMER FLÓRIS FERENCZ VÁRADI KANONOKÉ 115 E KÖNYV RÓMER FLÓRIS FERENCZ VÁRADI KANONOKÉ EGY FEJEZET A MAGYAR İSRÉGÉSZET TÖRTÉNETÉBİL R ómer Flóris (1815. április 12., Pozsony 1889. március 18., Nagyvárad) kis, kézzel írott, rajzos jegyzetfüzeteinek fotókópiái szám szerint I XLVI. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal budapesti, Táncsics Mihály utcai könyvtárában találhatóak. 1 Az eredetiek az Országos Széchényi Könyvtárban (1. tábla). Általában válogatást szoktak publikálni belılük, és fıként a középkori falképekre, a corvinákra, a mőemlékekre, avagy az epigráfiai munkásságára, Óbuda római kori emlékeire vonatkozó adatok jelentek már meg (Kanozsay Margit, Póczy Klára, Prokopp Mária, Valter Ilona szerkesztésében). Természetesen a Magyarország Régészeti Topográfiája sorozatban mindig megtalálható az ısforrás, Rómer aktuális megfigyelései, de ezek nem e kis jegyzetfüzetekbıl származnak, hanem a topográfia-kötet szerkesztıi az általa megjelentetett munkákra, fıként a Mőrégészeti Kalauzra, az Archaeológiai Közlemények és az Archaeológiai Értesítı cikkeire, illetve az MTA Régészeti Intézetének Adattárában lévı topográfiai adatokra hivatkoztak. Rómer mindent győjtött és számba vett. Középkori emlékeket ugyanúgy, mint az ıskoriakat. Ez a 19. századra jellemzı múzeumalapítási szándékokkal egybeesett. Amiért érdemesnek látszik a jegyzeteit a mai kor tudományos differenciálása szempontjából újból megvizsgálni, az a kivételes érzékenysége. Ezek nem egy amatır régiségbúvár győjtései. Különösen fontos, hogy mint egykori természetrajztanár, nagyon nagy figyelmet fordított a kıeszközökre, a nyersanyagok meghatározására, az agyagból készült tárgyakra (kézzel formált edényekre, öntıkemencékre és fújtatócsövekre, szövıszék-nehezékekre egyaránt), az ıskori technológia nyomaira, a telepekre, sáncokra, földvárakra, halmokra, mindig természettudományos alapon közelítve az ıskorhoz. Ez egybe is esett a CIAAP, az UISPP jogelıdjének a mai napig tartó alapállásával. Mint 2006-ban az UISPP XV. kongresszusán megjegyezte a Mircea Babeş Marc-Antoine Käser szervezte tudománytörténeti szekcióban az egyik szervezı, Marc-Antoine Käser: Mi az emberiség kialakulásának a folyamatát kutatjuk, nem pedig az egyes nemzetek történetét. Vizsgálódásaimat az 1874. szeptember 18-án, Keszthelyen elkezdett, XXXVIII. füzettel indítottam el, mert kíváncsi voltam a budapesti, 1876-os İsrégészeti Világkongresszus elıkészületeire, ebbıl is fıként az ısrégészetre vonatkozó leletgyőjtésére. Zártam a XLIV.-kel, mert az utolsó két füzetben már nem találtam ısrégészeti megfigyeléseket. A XLV. füzet a pesti fıgimnáziumi évekkel, a XLVI. pedig a címszavak szerinti bibliográfiával foglalkozik. Rómer Flóris egészsége romlott, az utolsó években keveset utazott, fıleg a közvetlen közelében látható és leírható középkori emlékekkel foglalkozott, meg a megalapítandó bihari múzeum épületének megszerzésével 1888 89-ben, de ennek kivitelezésében halála megakadályozta. 2006-ban elıadást tartottam Lisszabonban az UISPP XV. (a Rómer-féle VIII. világkongresszus, a CIAAP jogutódjának) tudománytörténeti szekciójában az 1876-os budapesti kongresszusról. 1 Ezúttal is szeretném megköszönni Bardoly Istvánnak, a Győjtemény vezetıjének, hogy a füzetek kutatását engedélyezte!
116 Ma sem lenne egyszerő feladat a régész szakma e legtekintélyesebb konferenciáját Budapestre csábítani! Nem is fordult elı azóta sem, tehát lenyőgözve olvastam annak a hihetetlen szervezımunkának, fáradhatatlanságnak a dokumentumait, amellyel Rómer e kongresszust elıkészítette. 1868-ban készült el Az ısrégi agyagmővesség viszonya a történelemhez címmel az ısrégészetet felemelı, újító szellemő tanulmánya. 2 A különféle korszakból reánk maradt régiségek közt sok van, mely már anyagánál fogva becses De van sok olyan régiség is, melyekre az emberek nemcsak hogy semmi gondot nem fordítanak, hanem igen gyakran mint haszontalanságokat félrevetik, összezúzzák, és a gondos győjtıt még jól ki is nevetik. Azonban ez, szégyenpirulva vallom, csak még nálunk van így, nálunk, hol a múzeumok többnyire csak összevissza hányt ritkaságok tárai[ ], csak szép és egész tárgyakkal büszkélkednek Azon agyagmőveket, melyek hazaszerte kimondhatatlan mennyiségben találtatnak[ ] vajmi keveset gondolnak arra, hogy a szántás, bujtás, erdıirtás, építés, vasúti és csatornai munkálatok közt, az áradások és felhıszakadások alkalmával vagy a homokos pusztákon a nagyobb fergetegek után a felszínre jött cserepek összetakarításának elhanyagolásával csak magunkat és ıstörténetünket fosztjuk meg azon nagy hasznú, hamisítatlan anyagtól, melynek segítségével évek múlva képesek lehetnénk a homályba burkolt hajdankor beíratlan lapjait nem értelmezhetetlen hieroglifákkal, hanem valósággal olvasható történelemmel, ha ez mindjárt csak ipar-, mő- és kereskedelmi történet lenne is, betölteni. Nem változott meg természetesen egy csapásra minden. Ha az ásatások során cserepek voltak a földben, azokat nem szedték fel, nem rajzolták le hanem egyszerően kidobták. Esetleg néhány ép edény úszta meg, amelyeket bevittek az aktuális kis győjteménybe, ha volt ilyen egyáltalán. Luczenbacher-Érdy János írta le megfigyeléseit imigyen a százhalombattai halom feltárásakor. A néhány ép edény bekerült az érdi gimnázium győjteményébe. Nagy utat kellett bejárni, hogy az 1876- os kongresszuson Pulszky Ferenc bemutassa a cserépedények felszedését az ásatáson. Az agyagmővek, valamint egyéb régiségek győjtésénél és fenntartásánál a legnagyobb baj az, hogy azok közönségesen nem a tudományszerően rendezett ásatásoknál jönnek napfényre, minthogy egyáltalán a napszámosok és földmővelık bukkannak az efféle mőtárgyakra, kik ritka kivétellel, megharagudván, hogy a vélt kincs helyett csak csontokat és hamut találtak: az edényeket összezúzzák, vagy már a felásatás alatt igen mohón nekiesvén a nedves földdel teli edényeknek, eltörik írta Rómer ugyanott. 3 Az 1872-es párizsi világkiállításra Rómer már személyesen válogatta ki a Nemzeti Múzeum bronzkori és kelta leleteit. Ehhez egy rövid curriculum vitae-t illesztenék, hogy megmagyarázzuk, az egykori 48-as honvéd hogyan került a Nemzeti Múzeumba. Rómer (Rommer) családja a 19. század elején Bécsbıl költözött Pozsonyba. Itt és a bencések pannonhalmi gimnáziumában végezte középiskolai tanulmányait, 1830-ban belépett a rendbe. A természetrajz tanára lett, amely a késıbbi pályafutásában, sıt az ısrégészethez való viszonyában is meghatározó szerepet töltött be. A 19. században még természetes volt az archeológia és a természettudományok kapcsolata, mára szerencsére újra feléledt. Az Union International des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques (UISPP) megtartotta ezt a szellemiséget a 21. században is. A bécsi Naturhistorisches Museum, amely a régészeti kiállításokat és az ısrégészeti anyagot ırzi, erre a közös gyökérre utal mind a mai napig. Rómer elsı írásai a reformkori Tudománytárban jelentek meg. 1848-ban elhagyta tanítványát, József fıherceget, József nádor fiát, és önkéntesnek jelentkezett a forradalmi hadseregbe. A szabadságharc leverése után vasban letöltendı nyolcévi fegyházra ítélték. Amnesztiával szabadult 1854-ben, 2 RÓMER 1868, újrakiadva in: RÓMER IPOLYI FRAKNÓI 1981. 3 RÓMER IPOLYI FRAKNÓI 1981, 74.
,,E KÖNYV RÓMER FLÓRIS FERENCZ VÁRADI KANONOKÉ 117 tanítást egy ideig nem vállalhatott, megfigyelés alatt állt, de visszatérhetett a rendbe, Bakonybélre, majd 1857-tıl a Régiségtár gyarapításával kezdett el foglalkozni. Amikor a gyıri bencés gimnázium régiségtárát 1859. május 25-én múzeummá nyilvánították, Rómer Flórist nevezték ki múzeumırnek. Ez lett az akkori Magyarország elsı vidéki múzeuma, az idén 150 éves Xantus János Múzeum jogelıdje. 1861-ben Pestre költözött mint az MTA Kézirattárának ıre, a pesti katolikus fıgimnázium igazgatója, az MTA Archeológiai Bizottmányának, a Magyar Nemzeti Múzeum reformbizottságának tagja. A kiegyezés után, 1868-tól 1877-ig ı volt a Pesten megalapított Archeológiai Tanszék vezetıje. Természetes, hogy ez idı alatt szerkesztette Ipolyi Arnolddal az akkor induló Archaeológiai Értesítıt, de rendszeresen publikált a Vasárnapi Újságban is, mintegy megelılegezve a 20. században majdan divatossá váló tudományos ismeretterjesztést a nagyközönség támogatásának elnyerésére. 1869-tıl lett a Nemzeti Múzeum régiségtárának ıre. Az 1870-es évektıl valóságos múzeumalapítási láz tört ki szerte a hazában, amely már köszönhetı volt Rómer Flóris szervezımunkájának, elıkészítve az ide csábítandó İsrégészeti és Antropológiai Világkongresszust (Congrès International d Anthropologie et Archéologie Préhistoriques). Ennek elıkészítése vezette akkor is, amikor 1867-ben részt vett a párizsi CIAP (Congrès International d Anthropologie Préhistoriques) kongresszuson. A CIAP 1865-ben alakult La Speziában. Nincs tudomásunk arról, hogy ezen Rómer már részt vett volna. İ 1867-ben Párizsban kapcsolódott be a konferenciasorozatba, már avval az elhatározással, hogy megpróbálja az egyik következı rendezvényüket Budapestre hozni. 1874-ben a stockholmi kongresszuson megszületett a döntés arról, hogy a következı helyszín 1876-ban Budapesten lesz, a Nemzeti Múzeumban. Rómer 1877-ben elfogadta a váradi püspök, Ipolyi meghívását a nagyváradi kanonoki székbe. 4 * S most vissza a füzetekhez! Hogyan rajzolódik ki ez az óriási munka az évente következetesen vezetett jegyzetekbıl? Rómer 1875-ben közzétett egy felhívást, miszerint a kongresszus alkalmából kiállításon szeretnék bemutatni a Kárpát-medence ıskori leleteit. İ maga már a gyıri gimnáziumi győjteményhez kerülése óta győjtötte, meghatározta, számba vette a régészeti leleteket, 1138 helységet járt be és feltérképezte a lelıhelyeket. Errıl tanúskodnak az 1864-tıl vezetett feljegyzései is. 5 1874 szeptemberében Rómer Boroszlóból/Wrocławból Krakkóba utazott, és közben leleteket győjtött. 6 Számba vett ıskori leletek: Obszidián pengék, öntött bronz, késı bronzkori szárnyas balták (XXXVIII. 47 48.) Bronz fejsze, öntött, egy kocsi rajzával díszített (XXXVIII. 43 44.). 1875. május 23.: Pozsony/Bratislava (XXXVIII. 83 84). 1875. június 6.: Pátka-Malomhegy: tumulusok, azaz ıskori halomsírok feltérképezése Graffenried és Szenes Ede kíséretében, a temetı mellett (XXXVIII. 89 90). Szécsénytıl a Kárpátokig obszidián magkı, állatcsontok, edények (XXXVIII. 107 108). Schlagendorf ıskori erıdítmény rajzai (XXXVIII. 129 130). 1875. augusztus 13 15.: Rómer Poprádról Budapestre utazik. Sajógyöngyös: agyag öntıkemence (XXXVIII. 138 139). 1875. augusztus 25.: Móriczhida, Bakonybél, Somhegy, Dombháti erdı sánc, halomsírok (XXXVIII. 150 151). 4 MAGYAR MÚZEUMI ARCKÉPCSARNOK 2002, 748 752. (Dukrét Géza, Maróti Éva, Tóth László szócikke). 5 RÓMER FÜZETEK, XXXVIII,1874 1875. 6 RÓMER FÜZETEK, XXXVIII,1874 1875, 39 40.
118 1875. augusztus 27.: (Bakonyszőcs) halomsír, cserepek. 1875. augusztus 28.: Bakonyszőcs, 100 halom Rómer rajzaival (XXXVIII. 154 156, 157). 1875. szeptember 9.: terepbejárás a Balaton körül. Endréd: szerpentin fejsze (XXXVIII. P. 185). Szántód: szerpentinbıl készült tárgy töredékes (XXXVIII. 161 163). Zamárdi: egy zöldes-feketés, szerpentinbıl készült fejsze töredéke, Kiss György tulajdona (XXXVIII. 163 164). Balatonszemes: sötétzöld kıbalta, töredékes (167). 1875. szeptember, Budapest Az İsrégészeti és Anthropológiai elsı magyarországi konferencia megnyitója a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében, Rómer Flóris és Ipolyi Arnold rendezésében. 7 A Vasárnapi Újság cikkében Rómer beszámolt a Nemzeti Múzeumban megnyitott kiállításról, amelyen a frissen győjtött, a nemzetközi konferenciára készülı kiállítás leleteit mutatta be. Beszámolt a nemzetközi kongresszus szervezıbizottságának felállításáról, amelynek tagja lett: Rómer Flóris, Rónai Jácint bencés szerzetesek és Ipolyi Arnold katolikus püspök. 1876. szeptember 3 11. Az antropológiai és régészeti világkongresszus 8. szekciója Budapesten (8 th Session of Congress for Anthropology and Archaeology, Budapest) A megnyitó a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében volt, amely ez idı tájt a Magyar Parlament Felsıházának ülésterme. A köszöntıbeszédet Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter tartotta, valamint a kongresszus tiszteletére rendezett kiállítást is megnyitotta. Az összegyőjtött és rendszerezett leletek a Felsıház üléstermében és a Nemzeti Múzeum földszinti folyosóin berendezett tárlókban sorakoztak, sőrőn egymás mellett (Beszédes Sándor fotói). A kiállítást összesen százhúszan rendezték, az újonnan alakult vármegyei vagy városi múzeumok, múzeumi egyletek és magángyőjtık. 31500 tárgyat győjtött össze maga Rómer, 22000 tétel származott múzeumoktól és magángyőjtıktıl, 9000 tárgy tartozott akkor már a Magyar Nemzeti Múzeum győjteményéhez. A legtöbb lelet Kolozsvárról érkezett, fıként bronztárgyak. Második legnagyobb adakozó a Pesti Tudományegyetem lett, harmadik a nagyváradi Régiségtani Egylet, negyedik volt a sorban a debreceni Református Fıiskola, majd a szabolcsi, vasi, békési vármegyei múzeumok következtek. A magángyőjtık ıskori tárgyait is bemutatta a kiállítás: Nyáry Jenı, Ebenhöch Ferenc Miháldy János dunántúli kıeszközöket mutatott be győjteményébıl 8, Ráth György bronztárgyakat, Graffenried Arnold, Lehóczky Tivadar és Majláth Béla Bereg és Liptó megye ıskori leleteit győjtötte össze. 9 A kiállítási katalógus, a Compte-Rendue, fametszeteket publikált a tárgyakról, amelybıl 21 tábla megjelent a Vasárnapi Újságban is, ahol a kongresszus ideje alatt különkiadásban számoltak be az eseményekrıl. 10 * VIP-résztvevık az 1876-os budapesti kongresszuson: Sir Arthur Evans (Knosszosz feltárója) és családja, Worsaae és Montelius (a dán és a svéd ıskori régészet alapvetı periodizációját megalkotó tipológián és nyersanyagokon alapuló kronológia népszerősítıi), Dr. Grewingh, Konrad Leemans (múzeumigazgató, Leiden, Hollandia), Lipp Vilmos (Szombathely), Kovács János (professzor Debrecenben). 7 VASÁRNAPI ÚJSÁG, 1876. szeptember. 8 Mihályinak említi a Vasárnapi Újság, de ez tévedés. A veszprémi Laczkó Dezsı Múzeum büszkesége ma is Miháldy János kıeszköz-győjteménye (Regenye Judit szíves szóbeli közlése). 9 Itt kellene megemlékeznünk Torma Zsófia tordosi és dévai ásatásairól és leleteirıl, de a sors fintora, hogy ezeknek a jelentıségére még Rómer Flóris sem figyelt fel, bár személyesen is megtekintette Torma Zsófia győjtéseit. Lásd MAKKAY 1999, 25, 20. jegyzet. 10 VASÁRNAPI ÚJSÁG, 1876. szeptemberi számai.
,,E KÖNYV RÓMER FLÓRIS FERENCZ VÁRADI KANONOKÉ 119 Érdekes, hogy a korabeli újság VIP-listája milyen hiányos. Igazi nagyágyúk vettek még részt a konferencián, mint Pigorini, Mortillet és Virchow 11 akkor épp a königsbergi egyetemrıl, de jelentıs szerepe volt a berlini antropológus-képzés elindításában is. 12 A tudományos tanácsot Rómer Flóris, Ipolyi Arnold és Rónai Jácint alkotta. A konferencia hivatalos nyelve a francia volt. Kilenc szekciót szerveztek: 1. Az emberré válás legkorábbi jellemzıi Elıadók: Bertrand (Saint-Germain, igazgató, İsrégészeti Múzeum, Franciaország), comte Wurmbrand- Gundacker (Ausztria), Broca (Párizs, Franciaország, az Embertani Társaság titkára), Jacquinot (Párizs, Franciaország), Capellini (Bologna, Olaszország), Franks (muzeológus, British Museum, Egyesült Királyság), Thomson (Boston, Amerikai Egyesült Államok), Tardy és Zawisza (Varsó/Warsaw, Lengyelország). 2. A neolitikum kıeszközeinek jellemzıi: Elıadók: Szabó József (Magyarország), Belucci (Perugia, Olaszország), Broca, Baye (Franciaország), Montelius (Dánia). 3. A bronzkor Elıadók: Chantre (Lyon, Franciaország) Pulszky Ferenc (Magyarország) egy bevezetendı új korszakról, a rézkorról 4. A vaskor Henszlman Imre (Varsó/Warsaw) 5. A halomsírokról Mierzinszky (Varsó/Warsaw) Da Sylva (Lisszabon királyi fıépítésze, Portugália) 6. Erıdített telepek Majláth Béla (Liptó megye, Magyarország) 7. Borostyán dr. Wibergen (Svédország) Sadovsky (Krakkó/Krakow) August Franks (British Museum, Egyesült Királyság) 8. Díszítések, de a szekciót érdeklıdés híján törölték. 9. Embertani és néprajzi kérdések Hunfaly Pál (Budapest, Magyarország) Koperniczky (Varsó/Warsaw) Dr. Lenhossek, Paul Broca (Párizs/Paris) Dr. Schreiber Simon Arnold (pszichiáter Székesfehérvárott) Ujfalvy Jenı (professzor Párizsban, magyar). A kongresszus kirándulásai a CIAAP 1876-on: 1876. szeptember 6.: Kirándulás Gödöllı Hatvan Valkó útvonalon. Valkón két bronzkori hamvasztásos sírt tekintettek meg, amelyeket ebbıl az alkalomból tártak fel. Hatvan-Ökördombon 11 SOMMER 2005. Rudolf Virchow (1821 1902) a CIAP eszmeiségét szem elıtt tartva részt vett 1869-ben a DAG (Deutschen Gesellschaft für Anthropologie, Ethnologie und Urgeschichte) alapításában. 12 SOMMER 2005, 375.
120 bronzkori hamvasztásos sírok kerültek elı, külön demonstráció volt az edények feltárása, amelyet Pulszky Ferenc mutatott be. 1876. szeptember 8.: Hajókirándulás a Dunán, Érd Százhalombatta irányában. A résztvevık megtekintettek két halom-feltárást, az ásatás vezetıi Csetneki Jelenik Elek, Kereskényi Gyula és Luczenbacher János voltak. Meglátogatták Batta Matrica maradványait és egy római fürdıt a Civitas Matricorum területén, amelyet a kongresszus elıtt egy héttel tártak fel. 1876. szeptember 10.: Kirándulás Tószegre. Résztvevık: Pulszky Polixena, Mestroff, Mortillet, Virchow, Pigorini, Csetneki Jelenik Elek. Csetneki ásatását nézték meg, egy 100 x S130 m² -es szelvényt. 1876. szeptember 11.: Dunai hajókirándulás Magyarád Bényi között. Melyek lettek a Rómer Flóris által szervezett 8. budapesti szekció eredményei? Megindult a paleoantropológus-képzés Pesten, és a közép-kelet-európai paleolitikum kutatása. Elfogadták a rézkor fogalmának bevezetését, amelyet Pulszky Ferenc javasolt mint a keleteurópai ıskor egyik meghatározó periódusát. Hosszasan vitatkoztak errıl, hiszen a nyugat-európai leleteken nyugvó tipológiai rendszer amelyben a csiszolt kıeszközök, a neolitikum után a bronzkor, majd a vaskor következett ezt nehezen tudta befogadni. Pulszky akkor még csak 42 réztárgy bemutatásával próbálta igazolni egy önálló rézkor létezését. 13 Külön ki kell emelni az újonnan alapított múzeumokat (pl. a gyıri, a pozsonyi, a nagyváradi múzeumot), múzeumi egyleteket és az elsı tudományos folyóiratok megjelenését, az Archaeológiai Értesítıt, az Archaeológiai Közleményeket, valamint a kongresszus ideje alatt szervezett, hatalmas leletanyagot bemutató kiállítás katalógusát, a Compte-Rendu-t. 1876. szeptember 11-én határoztak a következı kongresszus helyszínérıl a budapesti szekció résztvevıi. Mivel 1878-ban rendezték a párizsi világkiállítást, Pulszky Ferenc javaslatára elfogadták, hogy a következı kongresszus 1880-ban kerüljön megrendezésre, Lisszabonban. * Rómer Flóris régészeti tevékenysége 1877 1888 között Rómer régészeti munkásságának megrajzolására 1877-tıl, a nagyváradi kanonokság kezdetétıl az 1880-as lisszaboni kongresszusig forrásként ismét a KÖH Könyvtárában ırzött füzetekhez fordultam. 1878 1888 közötti utazásait és az ıskori leletek leírásait a XL, XLII, XLIV. füzet tartalmazza. Rómer, XL. füzet. 89 92. 1878. június 2. Zilah és környéke, Szikszay Lajos múzeuma és győjteménye. Kıbalta Dágról, magkı Zilahról, obszidián a Vaskapu környékérıl. Leletek Mojgrádról és a Kraszna völgyébıl: Dágról nagy tömeg radiolarit penge, obszidián magkı került elı a helyiek által drum oriasci, azaz óriások útjának nevezett lelıhelyrıl. Tokos balták, sarlók, nagy rátett spirállal díszített urna Rómer nem határozta meg a korát, középsı bronzkori, gyulavarsándi edény lehet a rajz alapján. Ez is Szikszay Lajos Múzeumában. 14 Magyar román nyelvtan. Kiad. Fekete János, Rómer jegyzeteivel. 15 13 HORVÁTH M. VIRÁG 2002, 125. 14 RÓMER FÜZETEK, XL, 1877, 92. 15 RÓMER FÜZETEK, XL, 1877, 32 33, 35.
,,E KÖNYV RÓMER FLÓRIS FERENCZ VÁRADI KANONOKÉ 121 Lisszabon Az 1880-as lisszaboni CIAAP kongresszusra való kiutazás az ı korában, és a korabeli utazási lehetıségeket figyelembe véve, komoly teljesítménynek számított. 16 1880. szeptember 12-én indult el Udinébıl, hogy Dél-Franciaországon (Toulon, Marseille, Nîmes), majd Madridon keresztül szeptember 18-án megérkezzen Lisszabonba, természetesen vonattal. Október elején ugyanezt a hosszú vonatozást vállalva érkezett haza. A naplójegyzetekbıl az is kiolvasható, hogy életkora, a meleg mind-mind feszélyezhette a kongresszuson részt vevı fiatalabbak társaságában. Magányosan telt az idı a szállodában a győlhely messze van e hoteltól és a kongresszus ideje alatt. Ennek ellenére szelleme friss maradt, bár megemlékezett a régi budapesti résztvevı kollégák, Pigorini és Mortillet elıadásairól, de a legnagyobb hatást mégis Darwin tette rá, a ma már elfogadott evolúció-elmélettel. Külön kiemelte Hermann Schaffhausen 17 elıadását 1880. szeptember 21-én, amelyet a darwinizmusról és az evolúcióról tartott. Feljegyezte, hogy ez volt a kongresszus leglátogatottabb szekciója. (Ez 1880-ban még az egykori természetrajztanártól és bencés szerzetestıl is figyelemre méltó!) Nem nagyon izgatta a többi elıadás, bár becsületesen próbált jegyzetelni, ideje nagy részét azonban a Lisszabonban való nézelıdéssel töltötte. Az óváros nagyon szemléletes leírását hagyta ránk, ahol tehenek sétáltak az új építéső üveg pálmaház mellett, a frissen kialakított sugárúton. A megnyitó ceremónia szeptember 20-án impozáns lehetett a királyi pár jelenlétében, de Rómert jobban érdekelte Belém, Camoens, Thula, az Alentejo, a Tejo torkolata, Sintra és az óceán: milyen gyönyörőség itten a tengerre nézni Visszafelé néhány napot töltött Madridban, 1880. október 7 9 között. 18 Meglátogatta Rosty Kálmánt 19, a görög vázákat, a Velázquez-képeket a Pradoban, majd visszaindult Olaszország felé. Rómer jegyzetei 1880 és 1888 között 1880. szeptember 2. Szék-Nagyfalu (4. tábla). Halmok bejárása Szilágysomlyó és Nagyfalu között Torma Károllyal. 20 1880. szeptember 3. Szék-Nagyfalu, halmok (2 3. tábla). 1882. április 28. Terepbejárás Dóczon: 55 leletet győjtött, fekete, kézzel formált bádeni edényeket rajzolt, késı bronzkori (avagy ma kora vaskorinak határoznánk) bronz fibulákat és római érmeket. 21 1882. május 1. Végh Endre birtokán bronztő, karperec, négy bronz lunula került elı (Rómer XLIV. 852/2). 1882. június 30. Vacsora Debrecenben, a Monarchia notabilitásaival (Rómer XLIV. 849/2). Rómer még az ülésrendet is felrajzolta! 22 1882. július 29. Esztár. Radiolarit pengék (Rómer XLIV. 811/2). Esztári-halom (földvár): obszidián pengék, agyagnehezék. (Rómer XLIV. 810/2). 1882. július 29. Henczida: bánya, obszidián pengék. (Rómer XLIV. 809/2). 1882 és 1889 között ıskori leletek és lelıhelyek alig szerepeltek a jegyzetek között. Rómer Flóris 1889 márciusában halt meg Nagyváradon (Oradea). 16 RÓMER FÜZETEK, XLII, 1879. március 1880. október. 17 Hermann Schaffhausen (1816 1893) a neandervölgyi leletek tudományos feldolgozója. SOMMER 2005, 375. 18 RÓMER FÜZETEK, XLII, 1879, 209 230. 19 MÉL 1982, 537. Rosty Kálmán jezsuita szerzetes. Született Rozsnyón 1832-ben, meghalt Kalocsán 1905-ben. Költı. Részt vett a 48-as szabadságharcban, 1863-tól Kalocsán tanár. 20 RÓMER FÜZETEK, XLII, 1879. 21 RÓMER FÜZETEK, XLIV, 1883, 863/2. 22 RÓMER FÜZETEK, XLIV, 1883, 849/2, 61 62.
122 * Utólag visszatekintve Rómer ıskoros régész szakmai életére, az egyik legfontosabb eredmény 1876-ban a tószegi bronzkori tell bemutatása lett a világ régészei elıtt. A korabeli magyar szakma nem nagyon tudott sem kronológiailag, sem a feltárás módszertanát tekintve egy bronzkori, többrétegő tell-telep feltárásával és pontos idırendi besorolásával megbirkózni. Más kérdés, hogy Rómer is halomnak tekintette, ezért mutatta meg Worsaae-nak, aki az Aarhus-halom feltárásával kezdte meg az elsı dán ısrégészeti feltárást. A lelıhelyre tett 1876. szeptember 10-i kirándulás után Pigorini (Róma) és Mortillet véleményét fogadta el a szakma : eszerint olyannak tekinthetı a tószegi halom, mint az észak-itáliai terramare, valamint a svájci, cölöpökre épített mocsári telepek. Ennek az is lehetett az oka, hogy akkortájt a Laposhalom lábánál feküdt a Fényes-tó. Rómer és Csetneki elıadásában szerepelt, hogy egy 1,5 m vastag réteget vágtak át, amelybıl 6000 tárgy került elı. Csak 640 darab, a leletek 10 százaléka került múzeumba. 23 A látogatás során Pigorini érvei meggyızték R. Virchowot Berlinbıl, Mestorfot Kielbıl, Undsetet Oslóból a Tisza menti telep bronzkori különlegességérıl Európa ıstörténetében. Többek között ennek köszönhetıen lett Tószeg világhírő. A Tószeg-Laposhalom nevő, többrétegő telep rétegsora lett az a minta, amely évtizedekre meghatározta az európai középsı bronzkor relatív kronológiai helyzetét. A feltáráshoz kapcsolódó történetben még két mozzanat érdemel figyelmet. Eredetileg V. Gordon Childe és a cambridge-i egyetem az erısdi telep iránt is érdeklıdött, ahol László Ferenc (1873. Sepsiszentgyörgy 1925. Kolozsvár), László Attila kolozsvári régész nagyapja kezdett ásatásokat 1907-ben. 24 Childe 1925. szeptember 2-i levelezılapján, amely ma a Cambridge-i Levéltárban található, azt írja Clarknak, a tanszékvezetınek: László azt mondja, megint ás Erısdön, talált egy edényekkel teli házat. Ez azt jelenti, hogy ı dolgozik a terven, amit egy évvel ezelıtt javasoltam Önnek? Én soha nem hallottam az Önök végsı megállapodásáról Romániával. V. G. Childe. (László tells me he is digging in Erosd again and has found a house full of vases. Does this mean he is working the plan I suggested to You a year ago? I never heard the final outcome of your negotiations with Rumania. V. G. Childe ). 25 A tervet elhalasztották, és László Ferenc váratlan halálával a tárgyalások meg is szakadtak. Childe meggyızte a tanszéket, hogy Magyarországon viszont minden font többet ér, mint a korabeli Romániában, s tetejében a trianoni döntés után Magyarországot olyan nagy trauma érte, hogy az új kutatásokkal is bizonyítani akarja majd szerepét és jelenlétét Európa ıstörténetében. ĺgy 1927- ben a cambridge-i egyetem régészeti tanszéke V. G. Childe részvételével inkább a Tompa Ferenc által vezetett tószegi feltárásba kapcsolódott be. Újabb érdekesség Virchow erdélyi útja, amelyre a budapesti İsrégészeti Kongresszus után több mint húsz évvel, 1898-ban került sor. Virchow Brassóba látogatott Teutsch püspök 1876-os meghívásának eleget téve, akivel épp a kongresszus alkalmából ismerkedett meg. Azóta több mint 20, részben igen mozgalmas év múlt el, mely idı alatt a magyar állam újrarendezıdése nagy szorongattatásba juttatta Erdélyben a régi német törzsöt Beszámolóját a berlini Antropológiai, Etnológiai és İsrégészeti Társaságban olvasta fel, dr. Hermann Antal 26 fordításában jelent meg magyarul az Erdélyi Múzeumban. 27 23 BÓNA 1994, 102 103. 24 MAGYAR MÚZEUMI ARCKÉPCSARNOK 2002, 546 (Boór Hunor szócikke). 25 SØRENSEN LEIGHTON 2004. 26 Hermann Antal (1851. Brassó 1926. Szeged) irodalomtörténész, etnográfus, lásd MAGYAR MÚZEUMI ARCKÉPCSARNOK 2002, 372 374 (Hála J. Selmeczi Kovács A. szócikke). 27 EM 1898, 404. oldalán megemlékeztek a brassói Honismereti Kör ülésén tartott beszédérıl; EM 1899, 634 647, dr. Hermann Antal fordítása.
,,E KÖNYV RÓMER FLÓRIS FERENCZ VÁRADI KANONOKÉ 123 Összegzés Felmerülhet a kérdés: milyen pozíciót küzdött ki Rómer Flóris a magyar kutatás számára a világban, azaz az akkori európai ısrégészettel foglalkozó publikációkban és intézményekben? S milyen helyzetben vagyunk ma? Ehhez Vékony Gábor (Csengıd, 1944. december 15. Budapest, 2004. június 10.) történész, régész és nyelvész, egyetemi docens, a történettudományok kandidátusának tudománytörténeti összegzésére hívnám fel a figyelmet: 28 Összességében azt mondhatjuk ennek a korszaknak a kutatásáról, hogy a kor színvonalán állóan modern, amelynek a II. világháborút követıen sok esetben nem volt folytatása. A két háború közötti idıszak kapcsán mindenképpen megemlítendı, hogy a 19 20. század fordulóján még a viták kereszttüzében álló magyarországi paleolitok, tehát az ıskıkor képe is ekkoriban körvonalazódik, jórészt Kadiç Ottokár, Kormos Tivadar s mások barlangokban végzett ásatásainak eredményeként, olyannyira, hogy 1935-ben Hillebrand Jenı (részben Kadiç adatai nyomán) már a magyarországi ıskıkor jó összefoglalását írhatta meg, fıként persze a barlangi lelıhelyek alapján. S mit írt 2002-ben a mai helyzetrıl? Méri István fáradozása és kezdeményezése ellenére ma is a településkutatás az, amelyben a magyarországi régészetnek jelentıs pótolnivalói vannak, tehetjük hozzá: minden korszakban. Ettıl eltekintve megállapítható, hogy a jelenlegi magyar régészet s ehhez a 20. század második felének kutatása nagymértékben hozzájárult jól körvonalazható képet tud rajzolni az ıskıkortól a középkorig minden régészeti korszakról, s ez a megállapítás akkor is érvényes, ha ezek a rajzok a 20. század második felében túlmennek a régészeti adatokból levonható következtetéseken. IRODALOM BANNER J BÓNA I. MÁRTON L. 1959 Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg. AAH 10. 1 140. BÓNA I. 1979 1980 Tószeg-Laposhalom (1876 1976). SZMMö. 83 107. 1994 Tószeg-Laposhalom. In: Bóna I. Raczky P. (eds.): Le bel Age du Bronze en Hongrie. Budapest. 101 114. BÓNA I. STANCZIK I. 1979 1980 Separatum from the Annual of the Szolnok County Museum. 63 81, 83 107. EM Erdélyi Múzeum. Kolozsvár. FOLTINY S. 1969 The Hungarian archaeological collection of the American museum of Natural History in New York, Bloomington. Indiana University Publications 77, Bloomington. 25 32. 1976 Tószeg Pottery at the Peabody Museum of Harvard University. BJb 176. 27 32. HORVÁTH L. A. M. VIRÁG ZS. 2002 A rézkor történeti vázlata. In: Visy Zs. (fıszerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest. 125 127. MAGYAR MÚZEUMI ARCKÉPCSARNOK 2002 Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest. MAKKAY J. (SZERK.) 1999 Holt lóra patkó Tanulmányok Torma Zsófia (1840 1899) emlékezetére. Budapest. MÉL 1982 Magyar életrajzi lexikon. Budapest. 28 VÉKONY 2002, 20 21.
124 RÓMER F. 1868 Az ıskori agyagmővességrıl. Századok. 413 532. Újrakiadva in: RÓMER IPOLYI FRAKNÓI 1981. RÓMER F. IPOLYI A. FRAKNÓI V. 1981 Egyház, mőveltség, történetírás. (Szerk. Rottler F.). Budapest. SCHALK, E. 1979 Fundmaterial aus Tószeg im Naturhistorischen Museum in Wien. MAGW 109. 131 146. 1981 Die frühbronzezeitliche Tellsiedlung bei Tószeg, Ostungarn, mit Fundmaterial aus der Sammlung Groningen (Niederlande) und Cambridge (Grossbritannien). Dacia NS 25. 63 129. SOMMER, U. 2005 Altertumsforschung in der Frühzeit des Verbandes. Arch. Nachrichtenblatt 10, 4. 375. SØRENSEN, M. L. S. LEIGHTON, M. 2004 Breathing life into the archives: reflections upon decontextualisation and the curatorial history of material from Tószeg. JEA 7. 41 60. VÉKONY G. 2002 A régészeti terepkutatás története Magyarországon. In: Visy Zs. (fıszerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest. 15 21. THIS BOOK BELONGS TO FLÓRIS FERENCZ RÓMER, CANON OF VÁRAD A CHAPTER FROM THE HISTORY OF HUNGARIAN PREHISTORIC ARCHAEOLOGY (ABSTRACT) Flóris Rómer s (12 th of April 1815, Pozsony 18 th of March 1889, Nagyvárad) 46 small handwritten notebooks, kept in the National Széchényi Library in Budapest, were partially published by several authors. This paper presents the notebooks XXXVIII-XLIV, focusing mainly on Rómer s efforts on preparing the 8 th International Congress of Anthropology and Prehistoric Archaeology (Congrès International d Anthropologie et Archéologie Préhistoriques CIAAP) held at Budapest between 3 rd and 11 th of September 1876. The congress was associated by an archaeological exhibition which presented the prehistoric finds from the Carpathian Basin. Due to the thorough organization, a great number or artefacts were exhibited, belonging to the Hungarian National Museum (9000 pieces) as well as to different county museums and particular collections (22000 pieces). At the same time the majority of the exhibited discoveries (31500 pieces) were collected by Rómer himself in the preceding years of the congress. At the 8 th session of the CIAAP a lot of important researchers from all around Europe took part, like Sir Arthur Evans, Jens Jacob Asmussen Worsaae, Oscar Montelius, Konrad Leemans, Vilmos Lipp, János Kovács. In the frame of the congress nine sections were organized: 1. The characteristics of the earliest phase of human evolution 2. The characteristics of the Neolithic stone tools 3. Bronze Age 4. Iron Age 5. Barrow graves 6. Fortified settlements 7. Amber 8. Ornaments (the section was not held) 9. Anthropological and ethnographical problems. One of the most important results of the congress was the introduction of the term of Copper Age in the scientific research, proposed by Ferencz Pulszky. Another important consequence of Rómer s work was the presentation of the tell settlement from Tószeg-Laposhalom to the international research, which later became one of the most significant sites for the relative chronology of the European Middle Bronze Age.